Népújság, 1954. augusztus (60-68. szám)
1954-08-01 / 60. szám
•WÀS PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ NÉP If J SA 6 AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 AUGUSZTUS 1. VASÄRNAP Traktorístáink fontos feladata: a tarlóhántás, másod vetés segítése A magyar ember, régi, jó tulajdonsága, hogy minden talpalatnyi földet kihasznál. Az egyik év terményeit még be sem takarítja, amikor gondolatait már a következő esztendő munkálatai töltik be. Jó előre eltervezi hová, és mennyi gabonafélét, kukoricát, vagy burgonyát ültet — a szükségletnek és a jövedelmezőségnek megfelelően, A tavaszi és a tüzes nyári napokon, egész a késő őszbe nyúlva szorgalmasan dolgozik földjén, a kapa és a kasza egymást váltogatja kezében A korábban betakarított termények helyén új, fiatal hajtások dugják ki fejüket, hogy magukba szíva az éltető napsugarakat, újabb „gyümölcsöket” hozzanak. Farkas Pál bodonyi dolgozó paraszt nemcsak gép alól teljesítette beadását, de egy mázsa gabonát is adott az árvízkárosultaknak. A szántó jó kihasználására a kalászosok aratása után kedvező alkalom nyílik, amelyeket sokan azelőtt is kihasználtak. Talajjavítás szempontjából a tarlót alávetették lucernával, ezt azután kétszer, háromszor is kaszálták. Az utóbbi években azonban több helyen tapasztalták, hogy ennél sokkal eredményesebb, jövedelmezőbb a másodvetés, amely kézzelfogható eredményeivel helyenként egyre nagyobb területeket hódit meg. Hiszen az egy holdon megtermelhető 200 mázsa zöldcsalamádé 5200 Hier tejhozamot jelent, s ezáltal 17.860 forinttal növekszik a gazda jövedelme. És ez a tejhozamnövelés nemcsak a takarmányrépa, hanem a rövid termésidejű kukorica, vagy a télire készített siló etetésénél is tapasztalható. A rövid termésidejű kukorica holdanként meghozza a 15 mázsás termést, amely kéí-három hízónak elegendő. Mégis azt kel! mondani, hogy megyénkben idegenkednek a másodvetéstől, különösen az egyénileg dolgozó parasztok, hiszen a határban csak kevés helyen látunk tarlóhántást, másodvetést. Nem ismerték még fel ennek nagy jelentőségét. Gépállomásaink dolgozói ősszel és tavasszal a szántásban, később a gépi vetésben, majd az aratási munkákban nagy segítséget nyújtottak a termelőszövetkezet dolgozóinak. A másodvetés, tartóhántás sikeréhez, területének bővítéséhez szövetkezeteink most is a traktoristákra támaszkodnak. Rajtuk múlik elsősorban, hogy ebben az évben mennyivel több tejet és húst fogyaszthatunk. De a sürgős cséplést és s tartóhántást másodvetést egyidöben csak akkor tudják végezni, ha két múszakó. r» dolgoznak. Ezt a megoldási kő veire u bocooáüí gépállomáson uolgu. ■ ' Karoly, *» ' rinci gépállomáson Csoraas István, Ladányi István. Sokban nekik köszönhető, hogy a gépállomások allai patronált termelőszövetkezetekben egyre növekszik a inásodvetés holdjainak száma. Megyénk minden traktoristájának ezt kell követnie. Nem szabad elfelejteniük, hogy a másodvetés nemcsak a csoportnak, hanem mindannyiunknak nagy jövedelmet hoz és fizetésüknél is tapasztalhatják, mit jelent az éjszakai pót- díj. a tervtúlteljesítésért járó jelentős prémium. Nem beszélve arról, hogy így számukra is mennyivel könnyebb a mélyszántás, a növényápolás, a gépi aratás elvégzése. S, ha könnyebb, mennyivel jövedelmezőbb lesz munkájuk? A másodvetés nem igényel nagy munkát, területüket kézierővel is rendben tarthatjuk. A gyakori eső. csapadékos időjárásunk pedig még jobban elősemti növekedésüket. Igaz, hogy ebben az évben az elmúlt évekhez viszonyítva mindenből jobb terméshozamot értünk el, azonban takarmányszükségletünket másodvetés nélkül még így sem tudjuk megfelelően biztosítani. Emellett a Duna által elöntött hatalmas területek elpusztult terményeit is pótolnunk kell, árvízkárosultjaink megmentett állatállományáról a mi feladatunk is gondoskodni. Jól látják ezt a boconádi Petőfi termelőszövetkezet tagjai, akik eddig 50 katasztrális holdon végeztek másodvetést. Itt már tapasztalatból tudják, mennyit segít az állat- állomány tartásában, hiszen az einiult évben 40 anyadisznó- jukat másodvetésű kukoricával tartották. Most többfélét vetettek, édescirok, kukorica, tarlórépa, káposzta és köles került a földbe és olyan szépen fejlődik, hogy az öt hold kukoricát már egyszer meg is kapálták. Közel 10 hold másodvetéssel büszkélkedhet a herédi Micsurin tsz is, ahol néhány hónapja még hallani sem akartak arról, hogy „a földet ennyire kihasználják”. Az elnöknek és a párttagoknak sokat kellett a tagokkal beszélgetni, amíg végül meggyőzték őket a másodvetés szükségességéről, felfogásuk helytelenségéről. Szavaik nem voltak hiábavalók, nyomukban szép eredmény született. Példájukat a sarudi Kossuth tsz tagjainak is követni kell, akiknél csak Ígéret maradt a 17 hold másodvetés. Erdélyi János agronómus azt írja levelében, hogy a kerekharaszti Béke tsz is megkapálta már másodvetésű kukoricáját. Ebben az évben többet vetettek mint tavaly. Nem is csoda, hiszen egy hold másodvetés jó termés esetén, amikor 200 mázsát elért — 20—25 mázsa lucernát is helyettesít. Azok a szövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok, akik földjeiken nem végzik el a tarlóhántást és a másodvetést, sajátrnagukat, de valamennyiünket megkárosítanak. Nem késő még az elmaradás pótlása, és a gépállomás segítségével, közös akarattal sikerülni is fog! Ebben a munkában minden gépállomásnak, termelőszövetkezetnek élen kell járnia, mert dolgozóinknak — akik egv kocsiról lehullott ka Jászáért, vagy egy marék elszórt szalmáért is lehajolnak — csak így lehet vonzó a szövetkezeti élet. Ha csoportjaink földjén a szúró tarló helyét felváltja a gyenge csalamádé- kukorica, a répa. akkor traktoristáink az egyéniednek is segíthetnek a másód vetésben és a tarlóhántásban, jövőévi kenyerünk, és húsellátásunk biztosításában. Ez most egyik leg fontosabb feladatuk. Keljenek nemes versenyre, minden percet kihasználva harcoljanak a hároméves _ mezőgazdasági fejlesztési terv sikeréért \ Málruvidéki Erőmű dolgoróinak felhívásit; Találkozzunk augusztus 20-iín. adjunk számot munkánk győzelmeiről Megyénk és országunk dolgozói mindenütt a szocializmust. építő alkotó munka jegyében készülnek augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepének méltó megünneplésére. Munkával készülnek erre a nagy ünnepre megyénk ipari munkásai és dolgozó parasztjai, hogy terveik teljesítésével. terméseik betakarításával emeljék dolgozó népünk élet színvonalát és pótolják a du- nameu árvízokozta károkat. Mi, a Mátravidéki Erőmű dolgozói alkotmányunk ünnepének tiszteletére többek között vállaltuk, hogy a harmadik negyedév folyamán terven felül hatmillió kilowatt- I óra arammennyiségge! adunk I tóbbet az iparnak. A takarékalória megtakarítást érünk el, ami lignitben kifejezve nem kevesebb, mint 5000 tonna. Pontosan betartjuk az üzem menetrendjét és vállaltuk, hogy személyzeti és üzemviteli hibából üzemzavar nem lesz. A nagy ünnepet, augusztus 20-át egyben fel akarjuk használni szilárd és tartós szövetségünk, a munkás-paraszt szövetség további megerősítésére és ezért az Erőműben ünnepélyes munkás-paraszt találkozót akarunk rendezni. Erre a közös nagy ünnepre ezennel meghívjuk a herédi Micsurin termelőszövetkezet, herédi és lőrinci község, valamint a lőrinci gépállomás és a nag ombosi állalmi gazdaság élenjáró dolgozóit. Amint a gyakorlat is bizo- nyitja, üzemünk dolgozói nun- >. szseai'.el. s":.-.* tették a ■ dolgozó parasztságot. Patro- : nanuK a herédi Micsurin termelőszövetkezetet, a lőrinci gépállomást és a nagygombosi állami gazdaságot. Segítettünk az aratásban, a gépek kijavításában, az alkatrészellátásban egyaránt- Tudjuk jól, hogy a bő termést hozó gazdasági év után a segítségadás nem marad viszonzatlanul. így valósul meg igazán a munkás-paraszt szövetség szép jelszava: „város a faluért — falu a városért — együtt a nép jólétéért.“ Elvtársak, termelőszövetkezeti tagok, dolgozó parasztok! Arra kérünk benneteket, hogy alkotmányunk ünnepére ti is hasonlóképpen vegyétek ki részeteket az országépítő, nagy munkából. Mutassatok példát a tarlóhántásban. a másodvetésben a cséplésben, és a még hátralévő mezőgazda- sági munkák elvégzésében, valamint beszolgá Itatási kötelezettségeitek mielőbbi maradéktalan teljesítésében. Ipari üzemeinket és a falu dolgozóit felhívjuk, hogy csatlakozzanak ehhez a mozgalomhoz. Augusztus 20-ra tehát várunk benneteket elvtársak, addig is eredményekben gazdag, jó munkát kívánunk, hogy a találkozón majd boldogan adhassunk számot egymásnak sikereinkről, szövetségünk megszilárdulásának egy jelentős lépéséről. A Mátravidéki Erőmű dók gozói nevében: Kallós József, párttitkár, Kapuvári Tibor. ÜB-elnök, igazgató h. MEGYÉNK AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKÉRT A füzesabonyi járás is segít 200 tonna cement (Tudósítónktól.) Éjjel-nappal folyik a munka a füzesabonyi járásban. Gyorsan fordulnak a búzát hordó szekerek, éjjel tizenegy órakor hallgatnak el a cséplőgépek és meg sem várva a napfelkeltét, újra munkához látnak a dolgozó parasztok, a tsz-tagok, a cséplőgépcsapatok. Mindenki a maga munkáját végzi, mindenki azon van, hogy minél előbb a magtárakban legyen a termés. À járás dolgozói, a termelőszövetkezeti tagok, lázas munkában sem feledkeznek el társaikról, akik most a termésbetakarítás helyett a Duna pusztításának nyomát tüntetik el. Termelőszövetkezetek, dolgozó parasztok, hivatalban dolgozók é- háziasszonyok nyújtanak munkájukon túl anyagi segítséget !s, hogy minél előbb álljanak a Duna mentén a családi házak, újra viruljon a termelőszövetkezetek földjén a gazdag termés, hogy a pusztulást elűzze a Duna mentéről az élet, a közös akarat. A mezőszemerei Uj Világ így segít a Cyöngyösi 5‘L Közlekedési vállalatunk gépkocsiparkja is kivette részét az árvízsújtotta területek mentési munkáiból. Gépkocsi- vezetőink megállták a helyüket, s júl. 23-án reggelre Bakos elvtárs vezetésével valameny- fiyier visszaérkeztek gépkocsi jukkái. Jó munkáért dicséretet kaptak a gépkocsivezetők aki fáradságot nem ismerve, minden erejüket latbavetve. segítettek a mentésben. Akii- nem tudtak közvetlenü' részt venni a munkában, azok azzal feiezték ki együttérzésüket, hogy hathatós anyagi támogatást nyújtanak. Többek között a számvitel dolgozói röpgyűlésen fizetésük öt tsz tagjai 20 mázsa búzát, négy süldőt és két tehenet adnak az árvízkárosultaknak; a füzesabonyi Petőfi 15 mázsa búzával, a poroszlói Béke 15 mázsa búzával és hat mázsa árpával segít: az egerfarmosi Uj Barázdának az idén bőségesen termett a földje, 28 mázsa terményt juttatnak belőle azoknak, akiknél az ár pusztított; a mezőtárkányi Ezüst Kalász 10 mázsa búzát és két süldőt ajánlott fel. Kálban néhány óra alatt kétezer forint gyűlt össze, a járási tanács dolgozói csaknem hatezer forintot adtak, a mezőtárkányi földműves, szövetkezet dolgozói fizetésük tíz százalékát ajánlották fel. ;. Gyűlik a magtárakban a búza, a termelőszövetkezeteké, a dolgozó parasztoké, de szaporodik azoknak is a kenyér, akik az idén nem arathattak. Az egerfarmosiak tojást, pénzt és apróállatokat adnak. Kiss András káli, Rausz János mezőtárkányi dolgozó parasztok búíát adnak. A füzesabonyi járás dolgozói, az egész országgal együtt segítenek. Papp János sz. Autóközlekedési Vállalat százalékát ajánlották fel■ Kiemelkedő Csépány Ferenc, Nagy József segítőkészsége, akik fizetésük 10 százalékát adták az árvízkárosultaknak. Cserháti elvtárs, a vállalat igazgatója jó példával jár az élen, 200 forintot adott. Sok dolgozó azt vállalta, hogy ezentúl még jobb munkát végez. Róka Zoltán, gumivulkanizáló jó munkája mellett vállalja, hogy egy hétig naponta két órával többet dolgozik, mint a rendes munkaidő. Sorolhatnánk tovább is a szép adományokat, melyeket vállalatunk dolgozói szívből adtak. Pádár János párttitkár az árvízkárosultaknak A Selypi Cementgyár dolgozói szerdán reggelig esedékes havi tervükön felül 414 tonna cementet termeltek. Ezzel ismét jelentősen csökkent éveled adósságuk. Klinkerből eddig 70 tonnával szárnyaltak túl előirányzatukat. A Cementgyár dolgozói most azt határozták el, hogy a még fennálló adósságuk fokozott törlesztése mellett újabb 200 tonna cementet termelnek tervükön felül, melyet az árvízkárosultak lakásainak felépítéséhez ajánlottak fel. A 200 tonna cementtermelését augusztus 1-re teljesítik. Kivívtuk a vasutasbecsületet Július 20-tól 24-ig Győr város árvízveszélyeáretett területén dolgoztam több vasutas- társarojmal együtt. Húszadikán éjjel Győr-Révfalu határában a honvédséggel együtt dolgoztunk mi, hatvani vasutasok. Az árvíz nem a mi házunkat és földjeinket fenyegette, de valamennyien úgy éreztük, mintha a saját földünk, házunk és családunk volna veszélyben és az árvíz elleni harcunk ő értük is folyik. Résztvettek a munkában a hatvani osztálymérnökség dolgozói, Nagy Károly pályafenntartási főnök vezetésével és még több pályamesteri szakasz öreg és fiatal olgozója egyaránt. Az árvízveszély szűnése után ' Győr- Sopron megyei és városi párt- bizottsága dicsértét tolmácsolta a mentésben részvevők emberfeletti munkájáért, így a mi munkánkért is. Valóban a munkánk igen nehéz, megfeszített, és életveszélyes volt; Előfordult olyan eset, amikor csak pillanatokon múlott, hogy a hatalmas víz elől kimenekülhettünk. Munkánk végeztével Győr és környékének dolgozói és vezetői elismerésével kivívtuk a vasutasbecsületet és ezzel is hozzájárultunk a most közelgő negyedik vasutasnap méltó megünnepléséhez. Szűcs Ferenc vonatkísérő Hatvan Peíőfibánya 100.009 forinttal járult hozzá az árvízkárosultak megsegítéséhez Az árvízkárosultak megsegítésére irányuló országos pénz- gyűjtési mozgalomban július 28-ig Heves megye 52 ezer 749.20 forintot adományozott és ezzel a megyék közötti versenyben a kilencedik helyezést érte el. Ezt az eredményt tetézte megyénk legnagyobb vállalatának. Petőfibányának a segítsége, ahol a bányászok külön műszakot tartottak és keresetük öt százpi^hát is felajánlották. így csütörtökön reggelre kerek 100 cze .ciint gyűlt össze a dunamenti falvak és városok lakóinak megsegítésére. Az adakozásból leginkább Petöfl-altáró bányászai jártak az élen, akik 40 ezer forintot gyűjtöttek.
