Népújság, 1954. július (51-59. szám)
1954-07-04 / 52. szám
2 NfPUJS'ÄG 1954 július 4. vasárnap. A verpeléti Dózsa tsz DISZ-szervezetének versenykihívása (Tudósítónktól) Mezőgazdaságunk csaknem minden területén szorgalmas termelési és tenyésztői munkát végeznek állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink, hogy az őszi mezőgazda- sági kiállításon eredményesen vehessenek részt. A lázas készülődés a DISZ-fiatalokra is átragadt, és ennek eredményeképpen született meg Verpelé- ten a Dózsa tsz fiataljainak versenyfelhívása. A tsz DISZ-tagjai megtárgyalták a verseny előfeltételeit, s a következő vállalást tették: 1. A DISZ-tagok részére kiosztott területen a kapálást négyszer, a szőlőkötözést háromszor, a permetezést négyszer elvégzik. 2. A tsz-tagok között felvilágosító munkát végeznek. 3. Segítik a DISZ-brigád tagjait, ha valahol lemaradást észlelnek. 4. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy szép kiállítási anyagot vihessen a tsz az országos kiállításra. Arra kérik megyénk mező- gazdasági területén működő DISZ-szervezeteit, csatlakozzanak felhívásukhoz az országos mezőgazdasági kiállítás sikere, a mezőgazdaság fejlesztése érdekében. — Kész a versenykihívás, le is van gépelve, kötözés közben Írják alá a diszisták. — A faluvégi szérűskertben beszélik meg a fiatalok, ini is legyen hát a versenykihívásban. — Versenyre hívni könnyű dolog, de kihívó félhez méltón dolgozni — oda kell az emberség. A verpeléti fiatalok a szőlőápolásban is megmutatják: végre is akarják hajtani vállalásukat. i/ A jó munka meghozta gyümölcsét A '(>■ rafaífl >ss*:h íermeiő- szuve'ke.;»! tel észetét április elsején vette kérdésbe két fejős, KecsKes Ferenc és Kovács Ferenc Akkor az istállóátlag 6.3 kilogramm volt. Rendszertelen volt a gondozás és a takarmányozás. A két jó tehenész azonnal bevezette a háromszori etetést, itatást és fejést, s a csoportos takarmányozást. Tavasszal a korai legeltetés bevezetésével a tehenek vitamindús zöldtakarmányhoz jutottak. Az egyedi takarmányozást korpával végezték, a kevesebb tejhozamú teheneknél egy, a magasabb tejhozamúaknál pedig napi két kilogrammos fejadaggal. így a kongresszusi versenyben a 6.3 kilogrammos állagot 13.1 kilogrammra emellek. Az eredmények tovább lelkesítették a két fejőst és versenyre hívták egymást. A verseny célja, hogy a gondjaikra bízott 10—10 darab tehéntől a jelenlegi 75 liter tej helyett július 6-ig 100—‘100 liter tejet fejnek. Ezeket a szinteket már mindketten el is érték. A két fejős ezután is pontos takarmánynorma szerint eteti a teheneket. Azt is vállalták, hogy a gondjaikra bízott teheneket pontosan megfigyelik, megfigyeléseiket feljegyzik, ezzel segítséget nyújtanak az állattenyésztési szervek törzskönyvezési munkájához. Bevezették azt a módszert is. hogy a tehenek tőgyét egyenként mossák meg és mosás után azonnal megkezdik a masszázást, illetve a fejést. Rájöttek arra, hogy a korán megmosott tőgyből a masszázás után is nehezen indul meg a tej, ha a fejést későn kezdik el. A napirendet a legpontosabban betartják, a meleg napokon naponta hat alkalommal itatnak és utána félóráig pihentetik a teheneiket. A fejés alatt az istállóban a legnagyobb csendet biztosítják, a déli fejésit a legelőn végzik el nyugodt körülmények között. A termelőszövetkezet a törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehenek be- szolgáltatási tejére szerződést kötött. A tehenészek jó munkájának az lett az eredménye, hogy ebben a hónapban megtartott próbafejés alkalmával a tehenészet 17.5 kilogramm istállóátlagot és 19.3 kilogramm fejési átlagot ért el. Kecskés Ferenc és Kovács Ferenc fejősök munkájukkal a termelőszövetkezet tehenészetében olyan többtermelést értek el, mely pénzben kifejezve a csoportnak április óta mintegy 50.000 forint többletjövedelmet eredményezett. Lakos Ferenc főállattenyésztő. I» A mezőgazdasági munkák lelke és irányítója a termelési bizottság (Tudósítónktól.) A mezőgazdaság fejlesztése területén komoly feladat vár termelési bizottságainkra. A termelési bizottság volt az, amely elsőízben a tömegek bevonásával készítette el a községek mezőgazdasági terveit és ezek végrehajtását a tömegekkel karöltve irányítja. Nem egy helyen tagjai maguk is példásan veszik ki részüket a terv végrehajtásából. Nagykökényes község nem tartozik a népes és nagyterületű községek közé, de a feladatok itt sem kisebbek, mint másutt. A magasabb termésátlagokat a jó talajműveléssel, a korai vetéssel és a ió növényápolással lehet biztosítani. Ezt tartották szem- előtt a község termelési bizottságának tagjai, amikor mozgósítottak a feladatok végrehajtására. Szinte naponként keresték fel a dolgozó parasztokat és lépten-nyomon arról beszéltek, hogv a növényápolás időben és ló minőségben való elvégzése a betakarításkor bőven meghozza gyümölcsét. A kongresszusi verseny során a község megkapta a járási tanács válndörzász’aját, ez még nagyobb lelkesedésre serkentette valamennyijüket. A község 110 kalasztrális kőid cukorrépáját eddig négyszer, 326 hold kukoricáját, 68 hold napraforgóját és 150 hold egyéb kapásnövényét már harmadszor kapálta meg. A növényápolásban példásan vették ki részüket a termelési bizottság tagjai, képes Imre, a bizottság elnöke már mindent négyszer megkapált. Szita András. aki tavaly is szép eredményeket ért el a cukorrépatermelésben, az idén már négyszer kapálta meg cukorrépáját és még több termésre számít. Sokan vannak, akik nem rendelkeznek fogaterővel. A termelési bizottság megszervezte a kölcsönös segítségadást. Zsíros Imre, özvegy Bóna Jánosnénak. Szita András pedig három dolgozó parasztnak segített kukoricájukat lókapázni. A kölcsönös segítségadással megszüntetik az igauzsorát. A termelőbízottsági tagok segítséget adnak a termelőszövetkezetnek is a takarmányok felgyüjtésében és behor- dásában. A termelőszövetkezet viszont gépi felszerelések kölcsönzésével segíti őket. A község dolgozó parasztjai iervszerűen és szervezetten akarják végezni az aratás, hordás és cséplés munkálatait is. A termelési bizottság erre vonatkozólag tervet készített: 1355 kataszlrá- lis hold kalászos aratásához biztosították a munkaeröszükségle- tét és így a szemveszteség nélküli gyors aratást. Megszervezték az érési figyelőszolgálatot. A düiő- felelősök idejében figyelmeztetik a dolgozó parasztokat az aratás megkezdésére. Felmérték községük fogaterőhelyzetét. Annak az ötven gazdá'nak, akinek nincs igája, segítenek a behordásban, s utána a fogattal nem rendelkezők ezt a munkát vissza segítik. A község két kovácsa már hetek óta dolgozik a szekerek és kocsik kijavításán, a szükséges vasanyagokról a .földművesszövetkezet idejében gondoskodott. Megszerveztek két közös szérűt. Igyekeznek minél több embert meggyőzni arról, hogy a közös szérű biztosítja a cséplés meggyorsítását és 10 százalékos kedvezményt is von maga után. A csépléshez szükséges munkacsapatokat a gépállomással karöltve szervezték meg, mégpedig úgy, hogy a saját községükből biztosítják a csépléshez szükséges munkaerőt. A négy cséplőgéphez már készen áll a munkacsapat. A DISZ-fiatalok bevonásával már előre megszervezték a tyzőrséget is. Az aratással párhuzamosan megkezdik a tarlóhántást, melyhez igénybeveszik a gépállomás segítségét. A tarlóhántást 10 nap alatt végzik el. Nem akarnak lemaradni a máisodvetésnél sem: 65 hold másodvetéshez már biztosították a vetőmagot. A termelési bizottság a község dolgozóival karöltve kíván megoldani minden feladatot. Éppen ezért minden lehető-; séget megragadnak ahhoz, hogy minél többet beszélgethessenek a dolgozókkal. Erre felhasználják a tanácsüléseket, tömegszervezeti megbeszélésekét, taggyűléseket. szövetkezeti gyűléseket egyaránt. Kovács Ferenc Hangulatos békegyúlés Mátraballán Békegyűlést tartottak Mátraballán. A jól sikerült gyűlésen mintegy 60-an vettek részt és beszélgetés közben sok szó esett az egyszerű hétköznapi problémákról is, de elsősorban a genfi tárgyalásról folyt a vita. A gyűlés elítélte a nyugati provokátorok aljas cselekedeteit és a részvevők hitet tettek a béke megvédése mellett. Megvitatták többek között válogatott labdarúgóinknak a világbajnokságon való szereplésé- és a szereplés jelentőségét a békeharcban. Albertus k. Imra Mátraballa FRISS KENYÊRILLAT töltötte be a szobát. Az asztalon pihenő, két pirosra sütött kenyér még alig hült ki, amikor az édesanya megszegte. Kislánya, Jolika és a kis pöttöm Mihály mellette settenkedtek, türelmetlenül várták a zsíros kenyér- domót, amelynek illata már régen csiklandozta orrukat. Majd leültek az ablak mellé és boldogságtól csillogó szemekkel falatozni kezdtek. A kisfiú pufók arcocskájának huncut gödrein és napbarnított orrocskáján nyomban ott csillogtak a zsírfoltok. Észre sem vette, egész figyelmét elfoglalta a nagy „munka", az evés. De jó is ez a puha, ropogós házikenyér!... ★ Édesapjuk, Gvőri Mihály egv- re lassabban, kisebbeket lépve ment a határban, földjük felé. Ameddig szeme tekintett, csodálatos szép volt a csikós, változatos vidék, amelyet olyan jól ismert, sokat látott és mégis mindig új szépségeket fedezett fel benne. Egyik helyen tarka, mákvirágos „rét”, másutt sötétzöld, bársonyruhás kukoricák, itt-ott alacsony krumplibokros földek — de mindennél szebbnek találta az aranyló árpa- és búzatáblákat. Sok-sok tarkaság és mégis milyen megnyugtató a szemnek mindezt együtt látni. KESKENY SAVON, kígyózó földnyelven folytatta útját. Mellette lr'igvan hullámzó átrpa és búzatáblák súlyos szemektől !er- hes kalásza vég ította le tét, elébe hajh .* figyelmeztetésKÉT CSÉPLŐCSAPAT képpen: itt az aratás ideje. Győri Mihály ilyenkor szereti legjobban a határt, amikor hangtalan, néma szavakba önti gondolatait a közelgő nagy napokról, amikor elbeszélget a fejüket összedugott lágy zenét suttogó kalászos táblákkal. Aratásról fűzik egymásba szavaikat, a nagy eseményről, amely a mezők lakóinak legszentebb ünnepe. Hozzájuk tartozik Győri is, a horti gépállomás legjobb traktorosa és családja a cséplőbrigáld. Most már ötödik éve, hogy a koratavaszi napokban, vagy még télen felkeresik brigádjának tagjai. — Az idén is számíthat ránk Mihály bácsi. Elmegyünk a gépéhez, ha hely van, és ha szükség van ránk — mondják ilyenkor. Hogyne lenne rájuk szükség, a becsületes munkásoknak mindig megvan a helyük, már pedig a 17 férfiből és nyolc nőből álló csapatban mindenki szívből dolgozik, szereti a munkált. Szabó András brigádvezelő. Boros Jámos etető, meg a többiek, de maga Győri Mihály is az elmúlt év cséplésében legszebb példáját adták az igazi munkaszeretetnek. Alig kezdődött meg a cséplés, amikor be- átlt az esőzés. Naponta többször nagyobb paszták áztatták a földet, a gazdák megakadtak a hordással. Nem haladt a cséplés sem. mert rendszertelenül odamentek, ahol éppen találtak csépelni valót. Sok idő ts üzemanyag veszett kárba, hiszen eg utcába néha háromszor is vis2 szamentek. Azután egyszer a utolsó behordott búzáival is v geztek, s leállt a gép. Nem tu tak megbarátkozni a gondolata fájt nekik, hogy egészévi mu: kájuk eredményét eső áztatja, gazdák segítségére siettek, am kor lassan esett az eső, Gye Mihály is kocsira ült, segített behordásnál. A GYŐRI cséplőbrigádot munkájáért régen megszerette falu. Nemcsoda, hogy napon felkeresik gépét, és figyelmezt tik: el ne kerüld a házunkat - hiszen nála aranyért sem talá tak volna soha szemet a tőre' ben. vagy a kalászban, pedi sokszor nedvesen csépelt. Cs patában pedig olyan megérté baráti szeretet mutatkozol hogy öröm volt közöttük lenr Ha az elmúlt évben az idő társul velük, eredményük párj; ritkította volna. ÚJBÓL MEGÉRTEK a kah szók, sárgán ring a kalásztenge Ahogy a határban iárva észr< vette az aratás idejének köz< ledtét, új tervek születtek benn Elhatározta, ahogyan a tavas; terv teljesítésében 180 százaiéi kai első lett. úgy az aratási é cséplési munkákban is megtar ja a vezetőhelyet. Régi versem táPs-Val Pető Mihállyal beszé' eetett a legfontosabb teendőkre a kongresszus által a cséplés el tűzött feladatokról, majd szavai KÉT NAGY ÍGÉRET , j kát papírra fektették. Győri Mihály megígérte, hogy aratási tervét 120 százalékra teljesíti, tehát 180 normálholdat learat, s elcsépel 39 vagon terményt, s nyomban hozzáfűzte, teljesen szemveszteség nélkül dolgozik. Az ígéret komoly munkát követel, különösen 80 százalékos üzemanyag fogyasztás mellett. Próbára teszi a csoportot, az eddiginél még jobb munkát kíván az elsőségért, hiszen a jól dolgozó 26 tagú Pető-brigád 200 normálhold aralábát és 40 vagon cséplését vállalta. Ez a brigád is azok közé tartozik amelyek mindig teljesítik vállalásukat. ígéreteiket a csoport nevében tették, megvalósításukhoz közös megbeszélésre, közös munkára van szükség. Győri Mihály összehívta brigádjának tagjait, hogy még idejében, a munkák megkezdése előtt megtegyék a beosztást, beszélgessenek feladataikról. Mint a legfontosabbak egyikéről, a jó munkaszervezésről szól elsőképpen. Az útirány meghatározása és a ponlos be- hordás az üzemanyagfogygsz- tás csökkentését segíti eiö. Most is úgy tervezi első napját, mint általában mindig: leállás után három próba kévénél megnézi a szalmát, a szemveszteséget. Ha valahol peres a szem i<T»7it a gépen, összébbhúz:::! vagy ritkább lyukú ’ helyez he Sok helyen a gép nem vízszintes beállítású, ez növeli a szemveszteséget. Győri Mihály mindig megnézi vizi mértékkel a talajt, illetve a gép fekvését. Csoportja tagjaitól ez évben még szervezettebb, jobb munkát kér, hiszen a traktorosok a nyárra új megbízatást kaptak: ők végzik az ellenőri' feladatokat is, a terményeket és menv- nyiségüket bevezetik az iratokra, ezért nem tudnak mindig, s mindenütt ott lenni. A mázsá- lást a brigádvezeíő segítségével végezhetik csak gyorsan. SZÉP TERMÉS mutatkozik ez évben, a gyakori rossz idő mellett is eredményes lett dolgozóink munkája. Jobb lesz a részesedés is, na meg sokat jelent, hogy tisztább lesz a gabona, kevesebb benne a fűmag, a konkoly. A Győri-brigád most is úgy akar a cséplésnél dolgozni, hogy naponta egyre több mázsa termény kerüljön a zsákokba, magtárakba. A csoport is arról beszél, hogy minden héten megnézik a Pető- brigád eredményeit, s időközben értékelik a versenyt, s ez még jobb munkára serkent. A rész pedig annál több lesz, minél magasabban túlszárnyalják a normát. Aztán a kitűzött jutalom — „Kiváló traktorista”, „A legjobb cséplőcsapat” cím elnyerése, a pénzösszegek - mij tagadás benne, serkenti csapat tagjait. Tudják — mer Győri Mihály erről is Eeszél nekik — hogv ennek megszerzése jó népnevelőmunkát is kö-i vetel. Arra kell törekedniök, hogy minden gazda a géptől vigye be a beadást, s ne csak a falu dolgozóinak, hanem a városnak, a munkásságnak is új, fehér kenyere legyen. Huncutul összekacsintanak a lányok. Hiszen a cséplést követő ünnepélyről nem esett egyetlen szó sem. Pedig az idén még szebbet rendeznek, mint az elmúlt esztendőben. Úgy tervezik, minden lány és asszony fejére búzavirág-koszorút fonnak, és a szövetkezetben megrendezendő aratóünnepélyen csak a jól dolgozó legényekkel mennek táncolni. Készítenek búzakoszorút is és most már öt év cséplési emlékét őrzi a gépállomás... ★ GYÖNYÖRŰEN ringó árpaj tábla előtt állt meg Győri Mihály. Pár percig a zizegő kalászok rejtelmes meséit hallgatta, azután eszébe jutottak a gépállomás igazgatójának szavai: „hamarosan arathatod a Petőfi termelőszövetkezet árpáját”. S most itt áll, előtte a szövetkezet hullámzó arany tengere. Munkaszeretetből fakadó boldog érzés melegítette fel a szívét. Mégegyszer megígérte — a dúsan termő szép magyar földnek. — harcba megy minden kalászért, hogy több gabona jusson a dolgozóknak, nagyobb'da- rab -Miba íehéf ?sf;oîkenvf'r-kis- fiáiiak, gyermekemet D . f.a it
