Népújság, 1954. július (51-59. szám)

1954-07-29 / 59. szám

1954 július 29, csütörtök népújság a 5 Natjyrvde tulpraáll. A faluról ama nevezetes június 11-én hallottam először. Szállt a hír, hogy egy szép mátraaljai faluban a hegyek­ből lezúduló víz szétrombolt 43 emberi hajlékot. Ezekben a na­pokban Nagyrédére szegezte tekintetét az egész ország, sie­tett azonnal segítséget nyújta­ni a párt, a kormány, a tanács és több termelőszövetkezet. Aggódva várták az első hírek után a többit. Olvastuk az új­ságokban, hogy megindult újra az élet, az emberek jókedvűek és bíznak a jövőben. Magam is, ha Nagyrédén ismerőssel találkoztam, nem mulasztot­tam el a kérdezősködést, hi­szen Nagyréde az én falum is, mindnyájunké ... Még az 1936-ból származó „Hevesme­gyei ismertető és adattár“-t is kölcsönkértem egy barátomtól, hogy minél többet tudjak a fa­luról. , Sajnos ez a hatalmas könyv nem beszélt az egysze­rű emberekről! Teljes oldalon sorolja, hogy egy évezred alatt kik uralták Nagyréde földjét és népét. Innen tudtam meg, hogy közel hétszáz esztendeje tettek említést a faluról isme­retlen szerzők, és hogy a mai neve a törökvilág óta ismere­tes ... A népről azonban, amely itt él, csak annyit kö­zöltek 1936-ban, hogy „lakói­nak száma 2748 ...“ Pedig ez a falu is nagyot nőtt az utóbbi tíz esztendőben, a benne élő emberekkel együtt. Nem lát­hattam Nagyrédét akkor, ami­kor olyan nagy kár érte népét, de láthatom most, amikor ter­vek cikáznak a fejekben és megkezdték a falu összedőlt la­kóházainak felépítését. A sze­mekben nem is keresem a kétségbeesést és a könnyet, mert úgy sem találnám, letö­rölte azt a segítő kéz, az együttérzés. Hogyan él és ter­vezhet ezekben a júliusi na­pokban Nagyréde népe? Ha csak tizet lé? az ^ bér Gyöngyös felől jövet, már szemébe ötlik az első összedőlt ház és érzi a pozdorjává zúzó­dott vályogtörme’ék szagát. A kerítéseken és épen ma- • radt házak falán végtelennek tűnő csík jelzi, hogy meddig állt a víz. Sok helyen kiválo­gatták már az épület anyagá­nak használható részét. Egy- egy rakás kő, cserép, léc, desz­ka látható mindenfelé. Ha nem lenne ott a szomszédságában a törmelék, azt gondolná az ember, hogy most szállították oda. Némelyik tégla, vagy deszkarakás fölé kis tetőt emelt a károsult tulajdonos, hogy megóvja az épen maradt kis anyagot az idő vasfogának ha­rapásaitól. A kis patak sekély vize oly ártatlanul csörgedez a meder legalján, mintha vizét soha­sem duzzasztotta volna még felhőszakadás. Az idegen em­ber nézeget jobbra, balra és képzeletében megjelenik a víz, amely jött feltartóztathatatla­nul és észre sem veszi, hogy emberek is járnak az utcákon. Hangos „jó reggelt“-et köszön­nek a magábamerült idegen­nek, akinek okulnia kell ebből. Nagyrédén minden ember kö­szön a másiknak. A falubeli az idegennek, az ember az em­bernek. Jólesik szívesen visz- szaköszönni, mert fölmelegszik az ember szíve. Az épségben maradt, de átázott házak min­den ajtaja és ablaka nyitva, mint mikor halott után szellőz­tetnek. A szívesen köszönő, munkába siető nagyrédei dol­gozókat látva arra gondolok, hogy biztosan eltemették már magukban június 11-nek két­ségbeesését és ez az igyeke­zet, amely itt látható, maga az élet. A tanácsház előtt sokan Vá­rakoznak már a korareggeli jrákban, pedig a hivatalos idő rezdete még messze van. Deák tanácselnök nyolc óra ílőtt is foglalkozik a felekkel ?s elintézi a dolgozók ügyes- >ajos dolgát, hogy azután nyu­godtan elmehessen ki-ki a dol- ;ára. Mostanában még nehe- :ebb helytállnia, hiszen a víz­iár miatt megnövekedtek a problémák Deák elvtárs helyt­ől, ezért tartózkodik jóval a úvatalos idő kezdete előtt a ta- íácsházán. Itt állt az emléke- etes napon is majdnem térdig ró vízben a szobájában és se- Jtséget kért falujának. Most rra kérjük, összegezze, milyen nértékü segítséget kapott îagyréde a párttól, az állami zervektől, a szövetkezetektől. Nehéz lenne mind elso­rolni — mondja — hiszen az első perctől kezdve nap mint nap érkezett segítség. A me­gyei tanács már másnap el­hozta a kormány 40.000 forin­tos gyorssegélyét és azóta min­dig érezzük a segítő kezet. A túrkevei Vörös Csillag tsz tíz mázsa búzát, 195 baromfit, 10 anyakocát adott a károsultak­nak. Az atkári Micsurin ugyan­csak 10 mázsa búzát és öt vá­lasztási malacot, a karcagi Áp­rilis 4 tsz pedig 25 mázsa bú­zát és vetőmagot hozott. Olyan szövetkezetek is segítséget nyújtottak, amelyekről nem is hallottunk. A sárszentmiklósi Arany Kalász tsz egy zsák lisz­tet és egy zsák babot adott. Ta­pasztalhattuk az első perctől, hogy nem vagyunk egyedül nagy bajunkban. Most a na­pokban is kaptunk 185 forintot, melynek feladója egy sopron- megyei rendőrőrs volt. Ezért nem lehetett úrrá rajtunk a kétségbeesés és ezért bíznak az emberek. Nagvréde másfél hónapot élt csupán a szerencsétlenség óta, de a szívekben, az emberek képzeletében már ott áll az új családiház. Mindenki — ter­mészetesen segítséggel — kivá­logatta a használható épület­anyagot. Az illetékes szakem­berek ezt megnézték és közöl­ték, hogy még mennyi anyag­ra lesz szüksége a károsult­nak. Elhozták az épülendő há­zak tervrajzát és választhattak az emberek a mintákból. Mennyibe kerül az üj ház felépítése? Teljesen újonnan az egyik típus 48.000, a másik 60.000 forintba kerül. Termé­szetesen ez az összeg csökken, mert a régi anyag egy részét is be lehet építeni. Honnan vesznek ennyi pénzt a bajba­jutott emberek? — kérdezem — hiszen 50.000—60.000 forint óriási pénz. A nép állama segít ebben is. A nagycsaládos káro­sultak 10.000—15.000 forint se­gélyben részesülnek és ezt az összeget nem kell visszafizet­niük. Ha mondjuk a ház fel­építése 40.000 forintba kerül, a további összeget 20 éves hosz- szú lejáratú kölcsönként kap­ják meg. A jobbmódú, tehető­sebb, nem nagy családos káro­sultak esetében a segély keve­sebb és nagyobb a hosszúlejá­ratú kölcsön összege. Már min­den károsult kiválasztotta, hogy milyen házat épít majd. Sokan már a megmaradt hasz­navehető anyagot is elszállí­tották az új házhelyekre. Hát nem a régi helyen épít­keznek? — szólok közbe cso­dálkozva. — Uj telket kap mindenki. Nagyobbat és jobb helyen, mint a régi volt. A falu leg­alacsonyabb fekvésű területein volt legnagyobb a kár. Apró telkeken húzódtak meg a kis vályogházak. Szegény embe­rek voltak a tulajdonosok a múltban, elég volt nekik a kis telek, helyben pedig nem válo­gathattak. A védettebb helyek­re a gazdagok építkeztek. Nagy probléma Van ekörül — foly­tatja a tanácselnök. — Több károsult — inkább az időseb­bek — ragaszkodnak a régi helyhez. Ott akarják felépíteni az új hajlékot. Némelyiknek még a nagyapja is itt élt. ezért ragaszkodik a régi helyhez, pe­dig nincs értelme. Ott a patak­parton az alacsonyfekvésű szűk kis telkeken, megint ki lenne téve az új épület is a veszé­lyeknek. Megtudtuk azt is, hogy nem­csak az ősök emléke tartja tá­vol ezeket az embereket az új házhelyektől. Lőrinc Ferenc, Torda Józsefné más miatt ag­gódik. Az új házhelyek felé még nem vezet „csinált út“, villanyvezeték sincs arrafelé és a vízellátás sem a legjobb. Ez az aggodalom azonban csak ideig-óráig tarthatja magát. A nagyrédeiek láthatják, hogy rajtuk is segít az ország, mint ahogy a dunamentieket is se­gíti nagy bajukban. Ez a nagymértékű segítség meg is öú minden bizonynál a kétkedést, mert lesz az új települési helyen is vil­lany. majd oda is vezet „csi­nált út“, de meg kell tanulni türelemmel várni. Hogy ez igaz, azt Nagypál László, He­vesi Imre, Fehér Sándor és még sok más ember jó gondol­kozása bizonyítja, mert ők már az új helyre szállították a hasznavehető anyagokat és birtokba vették a réginél sok­kal nagyobb portájukat. Nagypál László a falu egyetlen borbélymestere ezen a júliusi délelőttön nem talál­ható műhelyében. Az új ház­helyen serénykedik, irtja a ter­vét keresztező bokrokat, kis hi­dat rögtönöz, szóval nagy mun­kában van. A templom mel­lett volt a régi házam, az új meg itt lesz az új helyen — mondja — és nincs ebben a hangban semmi nyoma az elé­gedetlenségnek. Í941-ben vet­tem azt a kis házat — akkor nehezen sikerült. Húsz fillé­rért borotváltam, amit abból megtakarítottam nem is telhe­tett különbre. Egy szobából és konyhából állt. Sokat javítgat­tam rajta. 'Fákat ültettem a kiskertbe, szőlőlugast a tornác­ra. Most minden tönkrement. Sok emlék — jó is, rossz is — fűzött ahhoz a kis házhoz. De az új helyen sokkal jobb lesz. Láttam a tervét — újságolja. A négyszögletes, ikerablakos típust választottam. Két szoba, konyha, éléskamra, fürdőszo­ba lesz benne. Jobban mondva az egyik szoba lesz az üzletem. Gyorsan lerajzolja a látott ter­vet és mutatja, mi hol lesz. Ide is tervezek lugast, telepítek gyümölcsfákat. Én már nem leszek többet vízkárosult, mert ide a dombra nem jöhet fel a VÍZ .. : Hogyan kezdett új életet jú­nius 11-e után? Bizony meg­ijedtem és azt hittem, itt a vég ... Már másnap kaptam 1200 forint gyorssegélyt,. JÉlel- met vettünk, fazekakat, tűzhe­lyet, mert semmink se maradt. A feleségem azután, hogy ki­szedtük az iszapból a ruhánkat, napokig mosott... Én pedig válogattam az összetört anyag között, mi az, ami még értékes. Hír érkezett a tervekről, a se­gélyekről és azóta tele vagyok reménnyel. Már benne érzem magam az új lakásban ... Nagy Gáborné ÖZVegyaSz- szony, 1942-ben veszítette el a férjét. Ottmaradt a Don-ka- nyarnál az urak érdekéiért. Nagyné maga műveli kis föld­jét, s mert a fia most már 16 esztendős, az állami tartalék­földekből is bérelt hozzá egy keveset. Rendbentartotta a kis házat is, de az évtizedes sze­génységtől nem könnyű szaba­dulni és nem építhetett új há­zat, szilárdat, tartósat. így lett ő is károsult és lesz — remél­jük rövidesen — új háztulaj­donos. Nagy Gáborné a tanács­háza épületében kapott szál­lást ebben az átmeneti időben és ide hordta a romok alól bú­torait és egyéb ingóságait. Nagy munkában van, amikor felkeresem, öles mosóteknő mellett gyúrja a ruhát a forró­vízben. — Ezeket úgy szedtük ki „a sankból“ (így nevezik a nagy­rédeiek azt a finom üledéket, amelyet másutt iszapnak hív­nak). De eddig nem volt időm rendbehozni őket — adja meg az első felvilágosítást. Tenger­nyi dolgom volt mostanában és csak nagyjából mostam ki őket akkor. Most hozom rendbe majd, ahogy lehet. Pillanatig sem áll a keze, sietni kell, hi­szen a mezei munkát sem lehet hagvni, a használható épület­anyagot is szállítani kell az új helyre és a „sanktól“ foltos ruhát is ki kell mosni. Nem is tudom, mi lett volna velünk, ha nem kapunk segítséget — és felsorolja boldogan azt, amit mindenütt hall az ember Nagy­rédén. honnan, milyen segítség érkezett az elmúlt hónap alatt. Nem várjuk mi azt — folytatja, hogy államunk ingyen új la­kásba ültessen bennünket, na­gyon kell a segítség, mert a magunk erejéből, csak évek alatt tudnánk talpraállni. A segítség, meg a mi erőnk együtt: így gondolja Nagy Gá­borné is az újjáépítést. víz ’ a természet vad ereje, csak átmeneti győzelmet aratott Nagyrédén, mintahogy átmeneti győzelmet aratott a Szigetkörben is. A győztes a az ember. Nagy Sándor Y Csépelnek Hevesvezekényen A hevesvezekényi Béke ter­melőszövetkezet jó tavaszi fej­trágyázásának aratáskor .meg­mutatkozott az eredménye, az ősziárpa cséplésénél 16 mázsás átlagtermés mutatkozott. A szövetkezetben már befejezték az aratást, s az I-es számú Új Élet tsz-ben és az egyénileg dolgozóknál is már a behordás és a cséplés folyik. Tóth László Hevesvezekény A kékesiétől színjátszók az árvízkárosultakért A kékestetői dolgozók és be­tegek jólsikerült előadást ren­deztek július 22-én (csütörtö­kön). A műsorban felléptek fővárosi művészek is, így Lit- tassy György az Operaház mű­vésze és Ilosvay Katalin, a Madách Színház tagja. A mű­sor többi számát a kékestetői kultúrgárda adta. A műsoron befolyt összeget az árvízkáro­sultak részére juttatták el. Cssp'ásben első a lőrinci gépállomás Alkotmányunk ünnepének tiszteletére megyénk gépáüo- másai között verseny indult a szemveszteségmentes gyoi s cséplésért, a tarlóhántás mi­előbbi befejezéséért. A cséplés- ben a lőrinci gépállomás jár az élen, az itt dolgozó gépek 5036 mázsa terményt csépeltek el. Rohács Gyula, a gépállomás traktorosa pedig 10 hold tarló­hántást végzett el ugyanezen a napon. ___________ Háromezren nézték meg a gyöngyösi színjátszók Leányvásár előadását Nagy sikert aratott a Gyön­gyösi Munkás Mintaszínjátszó- csoport Leányvásár című előadá­sa. Az operettet nemcsak Gyön­gyösön, hanem a környéken is bemutatták, így Mátraházán. Ta' Vmezon is. Augusztusban pedig Karácsondon, Füzesabony­ban és Kaiban adják elő. A me­zőgazdaságban élenjáró dolgo­zók me g jutalmazás ára és az ár­vízkárosultak részére is előad­ták a Leányvásárt. Burgonyabogarat találtak a hevesi mezőgazdasági technikum hallgatói. Azonnal értesítették a felsőbb hatóságokat, s rövid idő múlva a Zetor vontatású permetező elindult végig a táb­lán, pusztítva a burgonya ellenségék A permetezés után a technikum fiataljai azonnal bekapálják a mentesített burgonyatáblát. GOOOOOOQOCXDOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXOOCXXXXXXlOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOf, Á csépiéssel egyidőben a beadást is teljesítik Kömlőn Kömlön is megkezdődött a cséplés, s a csépiéssel egyidőben a beadás. Berta József, Ács Joáchim, Kiss M. Ignác elsők között teljesítették gabonabeadá­si kötelezettségüket, a községi tanács az új hangoshiradón kö­szöntötte az élenjáró dolgozó pa­rasztokat. A beadásban a ter­melőszövetkezetek járnak élen, a Kossuth tsz már 300 mázsa ga­bonát adott be, a Szabadság tsz is folyamatosan teljesíti az ál­lamiránti kötelezettségét. Ezen a héten minden kömlői tsz telje­síti beadási kötelezettségét. Kommunista bányászok a földeken Az egercsehi bányászok mű­szak után segítették az aratást, különösen a kommunisták mu­tattak példát a falu megsegíté­sében. Laitner János páricso- portbizalmi vezetésével például két napon keresztül dolgozott egy bányászbrigád az egerbocsi Szabadság termelőszövetkezet­nél, s ugyanez a brigáid azóta már két napot segített a bekölcei Uj Elet termelőszövetkezetnek is. A DISZ-fiatalok is követik a párttagok példáját. Csatár elv­társ DISZ-titkár vezetésével két napig segítették az egerbocsi Felszabadulás tsz aratását. Æs ajtjfrontsmws tan ácsolga Egy hold borsó-csalamádé: 6800 liter te] Az idei rendkívül csapadé­kos időjárás száraztakarmány termésünk minőségét erősen csökkenti. Takarmányszük­ségletünk biztosítására .nagy lehetőségünk van az idejében végzett másodvetéssel, amely­nek sikerét a sok eső már előre biztosíiotta. A másodve­tés jelentőségét megértették a boconádi Petőfi, tarnamérai Alkotmány, a herédi Micsurin tsz-ek, ahol a tarló után ve­tett köles és csalamádé máris szépen fejlődött. Ezek a tsz-ek példát mutatnak az elmara­dóknak, a maklártályai Kos­suth, novaji Egyetértés és a detki Szabadság tsz-eknek, melyek ezidáig egyáltalán nem végeztek másodvetést, nem biztosították fejlődő állatállo­mányuk részére a szálasta­karmányt. Legfontosabb feladatuk ter­melőszövetkezeteinknek és dolgozó parasztságunknak is a másodvetés mielőbbi elvég­zése. Fontos, hogy a mag mi­nél előbb nedves földbe ke­rüljön, tehát kajza után jár­jon az eketárcsa. Ne féljünk a másodvetés úgynevezett zsaroló hatásától, mert a be nem vetett földön o gyomok több tápanyagot szívnak el, mint a másodvetésű növény. Másodvetésre azokat a földe­ket válasszuk ki, amelyekről a termést legkorábban letaka­rítottuk. Mit vessünk másodnövény­ként? Csalamádét, kukoricát borsóval, kölessel, napraforgó­val, továbbá muhart, kölest, tarlórépát. Különösen nagy- jelentőségű a borsós csalamá­dé és a csalamádé vetése, mert ezek könnyen emészt­hetek, vitaminokban gazdag tápértékű takarmányt adnak. Például egy katasztrális hold csalamádé cimerhányáskor etetve 5200 liter tej, 1 kataszt­rális hold borsó-csalamádé pedig 6800 liter tej termelésé­hez elegendő táplálóanyagot ad. két mázsás holdankénti zöldtermés esetén. Ez 20—25 mázsa lucernaszéna megta­karítást jelent. Használjuk ki a kedvező időjárást, vessünk minél több másodnövényt. Termelőszö­vetkezeteink és dolgozó pa­rasztságunk biztosítja segít­ségével a takarmányszükség­let kielégítését. Ráner László takarmánygazdálkodási agronómus. ötszáz hold másod vetés a káli határban A füzesabonyi járás gabona­földjein még dolgoztak a kaszá­sok, az aratógépek, amikor a gépállomás traktorai, a gazdák fogatai már megkezdték a talai- előkészítést a másodvetések alá. „Kétszer aratunk az idén” — ez a jelszó a járásban. Alig két hét alatt 872 holdon vetették el a kalászosok földjébe a kukoricát, csalamádét és egyéb takarmány­féleséget. A káli egyénileg dol­gozó parasztok tavaly hatvan sertést hizlaltak meg és csak­nem kétszáz szarvasmarha téli takarmányellátását biztosították másodvetésből. Az idén ezt a példát használták fel meggyőző érvként. A községi agronómus irányításával a járásban elsők között vetettek el 500 hold ta­karmányfélét. A mezőtárkányi Ezüst Kalász tsz és a Győzelem tsz földién is szépen zöldéi a másodvetés. A kompolti Uj Ba­rázda tsz tagjai már elvégezték a másodivetésű kukorica első ka­pálását. A járás termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai másodvetési tervüket hétfőig 112 százalékra teljesítették. — A DOMOSZL0I KÖZSÉ­GI TANÁCS dolgozóiból ala­kult nyolctagú brigád segíti az aratásban lemaradt termelő­szövetkezetet. A községben megkezdődött a hordás: Gyur- kó Mihály, Polonkai Károly, Safranka Kálmán dolgozó pa­rasztok járnak élen ebben a munkában. Dudás Pál dolgozó paraszt a másodvetést is meg­kezdte, egyhold kölest vetett. (Dudás Pálné) — A KISKÖREI KÖZ­SÉGI tanács d'-’-ozói közül Gál Teréz felvil: >ító mun­kával 200 dolgozf parasztot gvőzött meg a cséplőgép alóli beadásról. (Sípos János).

Next

/
Thumbnails
Contents