Népújság, 1954. július (51-59. szám)
1954-07-29 / 59. szám
1954 július 29, csütörtök népújság a 5 Natjyrvde tulpraáll. A faluról ama nevezetes június 11-én hallottam először. Szállt a hír, hogy egy szép mátraaljai faluban a hegyekből lezúduló víz szétrombolt 43 emberi hajlékot. Ezekben a napokban Nagyrédére szegezte tekintetét az egész ország, sietett azonnal segítséget nyújtani a párt, a kormány, a tanács és több termelőszövetkezet. Aggódva várták az első hírek után a többit. Olvastuk az újságokban, hogy megindult újra az élet, az emberek jókedvűek és bíznak a jövőben. Magam is, ha Nagyrédén ismerőssel találkoztam, nem mulasztottam el a kérdezősködést, hiszen Nagyréde az én falum is, mindnyájunké ... Még az 1936-ból származó „Hevesmegyei ismertető és adattár“-t is kölcsönkértem egy barátomtól, hogy minél többet tudjak a faluról. , Sajnos ez a hatalmas könyv nem beszélt az egyszerű emberekről! Teljes oldalon sorolja, hogy egy évezred alatt kik uralták Nagyréde földjét és népét. Innen tudtam meg, hogy közel hétszáz esztendeje tettek említést a faluról ismeretlen szerzők, és hogy a mai neve a törökvilág óta ismeretes ... A népről azonban, amely itt él, csak annyit közöltek 1936-ban, hogy „lakóinak száma 2748 ...“ Pedig ez a falu is nagyot nőtt az utóbbi tíz esztendőben, a benne élő emberekkel együtt. Nem láthattam Nagyrédét akkor, amikor olyan nagy kár érte népét, de láthatom most, amikor tervek cikáznak a fejekben és megkezdték a falu összedőlt lakóházainak felépítését. A szemekben nem is keresem a kétségbeesést és a könnyet, mert úgy sem találnám, letörölte azt a segítő kéz, az együttérzés. Hogyan él és tervezhet ezekben a júliusi napokban Nagyréde népe? Ha csak tizet lé? az ^ bér Gyöngyös felől jövet, már szemébe ötlik az első összedőlt ház és érzi a pozdorjává zúzódott vályogtörme’ék szagát. A kerítéseken és épen ma- • radt házak falán végtelennek tűnő csík jelzi, hogy meddig állt a víz. Sok helyen kiválogatták már az épület anyagának használható részét. Egy- egy rakás kő, cserép, léc, deszka látható mindenfelé. Ha nem lenne ott a szomszédságában a törmelék, azt gondolná az ember, hogy most szállították oda. Némelyik tégla, vagy deszkarakás fölé kis tetőt emelt a károsult tulajdonos, hogy megóvja az épen maradt kis anyagot az idő vasfogának harapásaitól. A kis patak sekély vize oly ártatlanul csörgedez a meder legalján, mintha vizét sohasem duzzasztotta volna még felhőszakadás. Az idegen ember nézeget jobbra, balra és képzeletében megjelenik a víz, amely jött feltartóztathatatlanul és észre sem veszi, hogy emberek is járnak az utcákon. Hangos „jó reggelt“-et köszönnek a magábamerült idegennek, akinek okulnia kell ebből. Nagyrédén minden ember köszön a másiknak. A falubeli az idegennek, az ember az embernek. Jólesik szívesen visz- szaköszönni, mert fölmelegszik az ember szíve. Az épségben maradt, de átázott házak minden ajtaja és ablaka nyitva, mint mikor halott után szellőztetnek. A szívesen köszönő, munkába siető nagyrédei dolgozókat látva arra gondolok, hogy biztosan eltemették már magukban június 11-nek kétségbeesését és ez az igyekezet, amely itt látható, maga az élet. A tanácsház előtt sokan Várakoznak már a korareggeli jrákban, pedig a hivatalos idő rezdete még messze van. Deák tanácselnök nyolc óra ílőtt is foglalkozik a felekkel ?s elintézi a dolgozók ügyes- >ajos dolgát, hogy azután nyugodtan elmehessen ki-ki a dol- ;ára. Mostanában még nehe- :ebb helytállnia, hiszen a víziár miatt megnövekedtek a problémák Deák elvtárs helytől, ezért tartózkodik jóval a úvatalos idő kezdete előtt a ta- íácsházán. Itt állt az emléke- etes napon is majdnem térdig ró vízben a szobájában és se- Jtséget kért falujának. Most rra kérjük, összegezze, milyen nértékü segítséget kapott îagyréde a párttól, az állami zervektől, a szövetkezetektől. Nehéz lenne mind elsorolni — mondja — hiszen az első perctől kezdve nap mint nap érkezett segítség. A megyei tanács már másnap elhozta a kormány 40.000 forintos gyorssegélyét és azóta mindig érezzük a segítő kezet. A túrkevei Vörös Csillag tsz tíz mázsa búzát, 195 baromfit, 10 anyakocát adott a károsultaknak. Az atkári Micsurin ugyancsak 10 mázsa búzát és öt választási malacot, a karcagi Április 4 tsz pedig 25 mázsa búzát és vetőmagot hozott. Olyan szövetkezetek is segítséget nyújtottak, amelyekről nem is hallottunk. A sárszentmiklósi Arany Kalász tsz egy zsák lisztet és egy zsák babot adott. Tapasztalhattuk az első perctől, hogy nem vagyunk egyedül nagy bajunkban. Most a napokban is kaptunk 185 forintot, melynek feladója egy sopron- megyei rendőrőrs volt. Ezért nem lehetett úrrá rajtunk a kétségbeesés és ezért bíznak az emberek. Nagvréde másfél hónapot élt csupán a szerencsétlenség óta, de a szívekben, az emberek képzeletében már ott áll az új családiház. Mindenki — természetesen segítséggel — kiválogatta a használható épületanyagot. Az illetékes szakemberek ezt megnézték és közölték, hogy még mennyi anyagra lesz szüksége a károsultnak. Elhozták az épülendő házak tervrajzát és választhattak az emberek a mintákból. Mennyibe kerül az üj ház felépítése? Teljesen újonnan az egyik típus 48.000, a másik 60.000 forintba kerül. Természetesen ez az összeg csökken, mert a régi anyag egy részét is be lehet építeni. Honnan vesznek ennyi pénzt a bajbajutott emberek? — kérdezem — hiszen 50.000—60.000 forint óriási pénz. A nép állama segít ebben is. A nagycsaládos károsultak 10.000—15.000 forint segélyben részesülnek és ezt az összeget nem kell visszafizetniük. Ha mondjuk a ház felépítése 40.000 forintba kerül, a további összeget 20 éves hosz- szú lejáratú kölcsönként kapják meg. A jobbmódú, tehetősebb, nem nagy családos károsultak esetében a segély kevesebb és nagyobb a hosszúlejáratú kölcsön összege. Már minden károsult kiválasztotta, hogy milyen házat épít majd. Sokan már a megmaradt hasznavehető anyagot is elszállították az új házhelyekre. Hát nem a régi helyen építkeznek? — szólok közbe csodálkozva. — Uj telket kap mindenki. Nagyobbat és jobb helyen, mint a régi volt. A falu legalacsonyabb fekvésű területein volt legnagyobb a kár. Apró telkeken húzódtak meg a kis vályogházak. Szegény emberek voltak a tulajdonosok a múltban, elég volt nekik a kis telek, helyben pedig nem válogathattak. A védettebb helyekre a gazdagok építkeztek. Nagy probléma Van ekörül — folytatja a tanácselnök. — Több károsult — inkább az idősebbek — ragaszkodnak a régi helyhez. Ott akarják felépíteni az új hajlékot. Némelyiknek még a nagyapja is itt élt. ezért ragaszkodik a régi helyhez, pedig nincs értelme. Ott a patakparton az alacsonyfekvésű szűk kis telkeken, megint ki lenne téve az új épület is a veszélyeknek. Megtudtuk azt is, hogy nemcsak az ősök emléke tartja távol ezeket az embereket az új házhelyektől. Lőrinc Ferenc, Torda Józsefné más miatt aggódik. Az új házhelyek felé még nem vezet „csinált út“, villanyvezeték sincs arrafelé és a vízellátás sem a legjobb. Ez az aggodalom azonban csak ideig-óráig tarthatja magát. A nagyrédeiek láthatják, hogy rajtuk is segít az ország, mint ahogy a dunamentieket is segíti nagy bajukban. Ez a nagymértékű segítség meg is öú minden bizonynál a kétkedést, mert lesz az új települési helyen is villany. majd oda is vezet „csinált út“, de meg kell tanulni türelemmel várni. Hogy ez igaz, azt Nagypál László, Hevesi Imre, Fehér Sándor és még sok más ember jó gondolkozása bizonyítja, mert ők már az új helyre szállították a hasznavehető anyagokat és birtokba vették a réginél sokkal nagyobb portájukat. Nagypál László a falu egyetlen borbélymestere ezen a júliusi délelőttön nem található műhelyében. Az új házhelyen serénykedik, irtja a tervét keresztező bokrokat, kis hidat rögtönöz, szóval nagy munkában van. A templom mellett volt a régi házam, az új meg itt lesz az új helyen — mondja — és nincs ebben a hangban semmi nyoma az elégedetlenségnek. Í941-ben vettem azt a kis házat — akkor nehezen sikerült. Húsz fillérért borotváltam, amit abból megtakarítottam nem is telhetett különbre. Egy szobából és konyhából állt. Sokat javítgattam rajta. 'Fákat ültettem a kiskertbe, szőlőlugast a tornácra. Most minden tönkrement. Sok emlék — jó is, rossz is — fűzött ahhoz a kis házhoz. De az új helyen sokkal jobb lesz. Láttam a tervét — újságolja. A négyszögletes, ikerablakos típust választottam. Két szoba, konyha, éléskamra, fürdőszoba lesz benne. Jobban mondva az egyik szoba lesz az üzletem. Gyorsan lerajzolja a látott tervet és mutatja, mi hol lesz. Ide is tervezek lugast, telepítek gyümölcsfákat. Én már nem leszek többet vízkárosult, mert ide a dombra nem jöhet fel a VÍZ .. : Hogyan kezdett új életet június 11-e után? Bizony megijedtem és azt hittem, itt a vég ... Már másnap kaptam 1200 forint gyorssegélyt,. JÉlel- met vettünk, fazekakat, tűzhelyet, mert semmink se maradt. A feleségem azután, hogy kiszedtük az iszapból a ruhánkat, napokig mosott... Én pedig válogattam az összetört anyag között, mi az, ami még értékes. Hír érkezett a tervekről, a segélyekről és azóta tele vagyok reménnyel. Már benne érzem magam az új lakásban ... Nagy Gáborné ÖZVegyaSz- szony, 1942-ben veszítette el a férjét. Ottmaradt a Don-ka- nyarnál az urak érdekéiért. Nagyné maga műveli kis földjét, s mert a fia most már 16 esztendős, az állami tartalékföldekből is bérelt hozzá egy keveset. Rendbentartotta a kis házat is, de az évtizedes szegénységtől nem könnyű szabadulni és nem építhetett új házat, szilárdat, tartósat. így lett ő is károsult és lesz — reméljük rövidesen — új háztulajdonos. Nagy Gáborné a tanácsháza épületében kapott szállást ebben az átmeneti időben és ide hordta a romok alól bútorait és egyéb ingóságait. Nagy munkában van, amikor felkeresem, öles mosóteknő mellett gyúrja a ruhát a forróvízben. — Ezeket úgy szedtük ki „a sankból“ (így nevezik a nagyrédeiek azt a finom üledéket, amelyet másutt iszapnak hívnak). De eddig nem volt időm rendbehozni őket — adja meg az első felvilágosítást. Tengernyi dolgom volt mostanában és csak nagyjából mostam ki őket akkor. Most hozom rendbe majd, ahogy lehet. Pillanatig sem áll a keze, sietni kell, hiszen a mezei munkát sem lehet hagvni, a használható épületanyagot is szállítani kell az új helyre és a „sanktól“ foltos ruhát is ki kell mosni. Nem is tudom, mi lett volna velünk, ha nem kapunk segítséget — és felsorolja boldogan azt, amit mindenütt hall az ember Nagyrédén. honnan, milyen segítség érkezett az elmúlt hónap alatt. Nem várjuk mi azt — folytatja, hogy államunk ingyen új lakásba ültessen bennünket, nagyon kell a segítség, mert a magunk erejéből, csak évek alatt tudnánk talpraállni. A segítség, meg a mi erőnk együtt: így gondolja Nagy Gáborné is az újjáépítést. víz ’ a természet vad ereje, csak átmeneti győzelmet aratott Nagyrédén, mintahogy átmeneti győzelmet aratott a Szigetkörben is. A győztes a az ember. Nagy Sándor Y Csépelnek Hevesvezekényen A hevesvezekényi Béke termelőszövetkezet jó tavaszi fejtrágyázásának aratáskor .megmutatkozott az eredménye, az ősziárpa cséplésénél 16 mázsás átlagtermés mutatkozott. A szövetkezetben már befejezték az aratást, s az I-es számú Új Élet tsz-ben és az egyénileg dolgozóknál is már a behordás és a cséplés folyik. Tóth László Hevesvezekény A kékesiétől színjátszók az árvízkárosultakért A kékestetői dolgozók és betegek jólsikerült előadást rendeztek július 22-én (csütörtökön). A műsorban felléptek fővárosi művészek is, így Lit- tassy György az Operaház művésze és Ilosvay Katalin, a Madách Színház tagja. A műsor többi számát a kékestetői kultúrgárda adta. A műsoron befolyt összeget az árvízkárosultak részére juttatták el. Cssp'ásben első a lőrinci gépállomás Alkotmányunk ünnepének tiszteletére megyénk gépáüo- másai között verseny indult a szemveszteségmentes gyoi s cséplésért, a tarlóhántás mielőbbi befejezéséért. A cséplés- ben a lőrinci gépállomás jár az élen, az itt dolgozó gépek 5036 mázsa terményt csépeltek el. Rohács Gyula, a gépállomás traktorosa pedig 10 hold tarlóhántást végzett el ugyanezen a napon. ___________ Háromezren nézték meg a gyöngyösi színjátszók Leányvásár előadását Nagy sikert aratott a Gyöngyösi Munkás Mintaszínjátszó- csoport Leányvásár című előadása. Az operettet nemcsak Gyöngyösön, hanem a környéken is bemutatták, így Mátraházán. Ta' Vmezon is. Augusztusban pedig Karácsondon, Füzesabonyban és Kaiban adják elő. A mezőgazdaságban élenjáró dolgozók me g jutalmazás ára és az árvízkárosultak részére is előadták a Leányvásárt. Burgonyabogarat találtak a hevesi mezőgazdasági technikum hallgatói. Azonnal értesítették a felsőbb hatóságokat, s rövid idő múlva a Zetor vontatású permetező elindult végig a táblán, pusztítva a burgonya ellenségék A permetezés után a technikum fiataljai azonnal bekapálják a mentesített burgonyatáblát. GOOOOOOQOCXDOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXOOCXXXXXXlOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOf, Á csépiéssel egyidőben a beadást is teljesítik Kömlőn Kömlön is megkezdődött a cséplés, s a csépiéssel egyidőben a beadás. Berta József, Ács Joáchim, Kiss M. Ignác elsők között teljesítették gabonabeadási kötelezettségüket, a községi tanács az új hangoshiradón köszöntötte az élenjáró dolgozó parasztokat. A beadásban a termelőszövetkezetek járnak élen, a Kossuth tsz már 300 mázsa gabonát adott be, a Szabadság tsz is folyamatosan teljesíti az államiránti kötelezettségét. Ezen a héten minden kömlői tsz teljesíti beadási kötelezettségét. Kommunista bányászok a földeken Az egercsehi bányászok műszak után segítették az aratást, különösen a kommunisták mutattak példát a falu megsegítésében. Laitner János páricso- portbizalmi vezetésével például két napon keresztül dolgozott egy bányászbrigád az egerbocsi Szabadság termelőszövetkezetnél, s ugyanez a brigáid azóta már két napot segített a bekölcei Uj Elet termelőszövetkezetnek is. A DISZ-fiatalok is követik a párttagok példáját. Csatár elvtárs DISZ-titkár vezetésével két napig segítették az egerbocsi Felszabadulás tsz aratását. Æs ajtjfrontsmws tan ácsolga Egy hold borsó-csalamádé: 6800 liter te] Az idei rendkívül csapadékos időjárás száraztakarmány termésünk minőségét erősen csökkenti. Takarmányszükségletünk biztosítására .nagy lehetőségünk van az idejében végzett másodvetéssel, amelynek sikerét a sok eső már előre biztosíiotta. A másodvetés jelentőségét megértették a boconádi Petőfi, tarnamérai Alkotmány, a herédi Micsurin tsz-ek, ahol a tarló után vetett köles és csalamádé máris szépen fejlődött. Ezek a tsz-ek példát mutatnak az elmaradóknak, a maklártályai Kossuth, novaji Egyetértés és a detki Szabadság tsz-eknek, melyek ezidáig egyáltalán nem végeztek másodvetést, nem biztosították fejlődő állatállományuk részére a szálastakarmányt. Legfontosabb feladatuk termelőszövetkezeteinknek és dolgozó parasztságunknak is a másodvetés mielőbbi elvégzése. Fontos, hogy a mag minél előbb nedves földbe kerüljön, tehát kajza után járjon az eketárcsa. Ne féljünk a másodvetés úgynevezett zsaroló hatásától, mert a be nem vetett földön o gyomok több tápanyagot szívnak el, mint a másodvetésű növény. Másodvetésre azokat a földeket válasszuk ki, amelyekről a termést legkorábban letakarítottuk. Mit vessünk másodnövényként? Csalamádét, kukoricát borsóval, kölessel, napraforgóval, továbbá muhart, kölest, tarlórépát. Különösen nagy- jelentőségű a borsós csalamádé és a csalamádé vetése, mert ezek könnyen emészthetek, vitaminokban gazdag tápértékű takarmányt adnak. Például egy katasztrális hold csalamádé cimerhányáskor etetve 5200 liter tej, 1 katasztrális hold borsó-csalamádé pedig 6800 liter tej termeléséhez elegendő táplálóanyagot ad. két mázsás holdankénti zöldtermés esetén. Ez 20—25 mázsa lucernaszéna megtakarítást jelent. Használjuk ki a kedvező időjárást, vessünk minél több másodnövényt. Termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztságunk biztosítja segítségével a takarmányszükséglet kielégítését. Ráner László takarmánygazdálkodási agronómus. ötszáz hold másod vetés a káli határban A füzesabonyi járás gabonaföldjein még dolgoztak a kaszások, az aratógépek, amikor a gépállomás traktorai, a gazdák fogatai már megkezdték a talai- előkészítést a másodvetések alá. „Kétszer aratunk az idén” — ez a jelszó a járásban. Alig két hét alatt 872 holdon vetették el a kalászosok földjébe a kukoricát, csalamádét és egyéb takarmányféleséget. A káli egyénileg dolgozó parasztok tavaly hatvan sertést hizlaltak meg és csaknem kétszáz szarvasmarha téli takarmányellátását biztosították másodvetésből. Az idén ezt a példát használták fel meggyőző érvként. A községi agronómus irányításával a járásban elsők között vetettek el 500 hold takarmányfélét. A mezőtárkányi Ezüst Kalász tsz és a Győzelem tsz földién is szépen zöldéi a másodvetés. A kompolti Uj Barázda tsz tagjai már elvégezték a másodivetésű kukorica első kapálását. A járás termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai másodvetési tervüket hétfőig 112 százalékra teljesítették. — A DOMOSZL0I KÖZSÉGI TANÁCS dolgozóiból alakult nyolctagú brigád segíti az aratásban lemaradt termelőszövetkezetet. A községben megkezdődött a hordás: Gyur- kó Mihály, Polonkai Károly, Safranka Kálmán dolgozó parasztok járnak élen ebben a munkában. Dudás Pál dolgozó paraszt a másodvetést is megkezdte, egyhold kölest vetett. (Dudás Pálné) — A KISKÖREI KÖZSÉGI tanács d'-’-ozói közül Gál Teréz felvil: >ító munkával 200 dolgozf parasztot gvőzött meg a cséplőgép alóli beadásról. (Sípos János).
