Népújság, 1954. július (51-59. szám)
1954-07-29 / 59. szám
2 nIpujsag 1954 július 29, csütörtök Boldog közoktatásügyünk fejlődéséről szóló párt- határozat megállapítja, hogy általános- iskoláinkat tovább kell fejlesztenünk és még alaposabb tudást kell nyújtanunk a tanulóknak. Alaposabb munkára van szükség minden iskolában. A pedagógusok nagy százaléka megértette és magáévá tette a határozat fontos megállapításait és megkezdte azok megvalósítását. A tanév befejezése után a legfontosabb feladat volt: megszervezni a tanulók nyári foglalkoztatását, hogy minden zökkenő nélkül kezdhessük az új tanévet. Zászlófelvonás. A nyári szünidő nem jelenthet tétlenkedést. A gyerekeknek hasznosan kell eltölteniük a nyarat. Ez a gondolat vezette az egri I. számú általa- nósiskola két lelkes nevelőjét, Oldal Vincét és Gregor Endrét, amikor fáradságot nem kímélve, sátortábort szerveztek a Bükkben. Hosszas készülődés előzte meg a tíznapos táborozást. Hetekkel előbb megindult az iskola felé a nagy bogrács, a krumpli, a száraztészta, a balta, a sátorponyva. Huszonöt derék pajtás összehordott mindent, ami kell. Nagy igyekezettel csinálták, hiszen vendégeket is vártak: 15 pajtást Konyáról, az Alföldről! Olyan fiúkat, akik életükben még nem láttak hegyet... Július 3-án csepergett az eső, amikor a negyven teli-hátizsákos úttörő a szülői munkaközösség által biztosított autóbuszra várakozott. Nem volt akadály a szeszélyes idő. Elindultak, hogy sátort verjenek a Bükk egyik legszebb részén: Heregréten. Néhány óra múlva a sötétzöld fák közül kikandikált már négy sátor, negyven fiatat nyári lakóhelye. A táborvezetők előre kidolgozták minden egyes nap tervét. Gyalogtúrák a leg. :ebb helyekre: Bánkút, Bálvány, Őserdő, fare.:, egy-egy félnapos kirándulás célpontja. Bőven gondoskodtak játékokról is, hogy jól érezzék magukat a fiúk. Kedvben,-jó hangulat- oan nincs is hiányI A nap azzal kezdődik, hogy az éjjeliőr felkelti az aznap ügyeletes pajtást és a .Jionyhaszemélyzetet”. Félhétkor harson fel a rézkürt: ébresztőI Frissen futnak a táborozok a rétre reggeli tornára, majd rendbehozzák a sátrakat és a „körletet". nyár... A szakács közben megfőzte a kávét, vagy rántott levest, következhet a reggeli. Ezután történik a zászlófelvonás, parancskiosztás... Délelőtt rendszerint kirándulnak a hegyekbe. Senki sem akar otthon maradni, pedig főzni is kell. A főzés a legnagyobb gond, nagy szakértelmet követet, még az egyszerű lebbencsleves is, hát még a zöldbab/ A táborikonyha mindig füstöl, valami készül a nagy bográcsban. Nem egyszer már húst is rotyog- tatott. A „főszakács’’ Kecskés Mihály pajtás teljes tekintéllyel végzi a munkáját. Vele is megtörtént, hogy só helyett cukrot tett a paprikáskrumpliba, mert a tábor sója összekeveredett a cukorral. . Hiába, csomagolni is tudni kell. Vannak hát „hibák" a főzés körül és mégis, amikor hazajönnek az éhes túrázók, úgy esznek, mintha a világ legjobb szakácsa készítette volna számukra az ételt. Van egésznapos kirándulás is, ilyenkor útra- való kelt. Ott ebédelnek, ahol a dél találja őket. Néha persze másként van. A hegy lábához értek az egyik kirándulás alkalmával. A hegyet sose látott alföldi pajtások mindenáron meg akarták mászni a hegyet ebéd előtt, hogy náluk senki se ehessen magasabb helyen Magyarországon ... konyári parasztember gyereke együtt nyaral a Bükkben a város munkás gyermekével. Elgondolkoztatja ez az embert. Hány magyar halt meg anélkül, hogy nem is ismerhette meg hazájátt Ma együtt, város és falu, munkás- és parasztgyerekek járják az országot, üdülnek a legszebb helyeken. Nagy élmény egy Készül az ízletes ebéd a táborozok részére. nyári tábori Hányán szemléljük lelkünk mélyén egy kis „irigységgel’’ a mai fiatalok boldog életét, mert a mienk, sajnos, nem ilyen volt. Boldoggá kell lenni az ifjúságot, mert ez lesz a motorja majd a munkájuknak, ha felnőnek. Biztosan dolgoznak majd, teljes erővel a haza szépítésén és védelmén, mely boldoggá tet'te őket. Az egri és konyári pajtások sátrai nemsokára eltűnnek a Bükkből. de az, amit jelentettek negyven úttörőnek, sokáig megmarad az emlékezetben. (N. S.) ki árvízkárosultakért... A Selypl Cementgyár dolgozói 20 vagon cementtel, s megtakarított forintjaikkal sietnek az árvízkárosultak megsegítésére. ★ A Felsömagyarországi Üzem- élelmezési Vállalat petőfibányai 9-es üzemének dolgozói július havi keresetük egy napra eső részét ajánlották fel az árvíz- károsultak javára. Surányi Alfonz cukrász fizetésének és júliusi prémiumának 10 százalékát juttatja el a dunamentiek megsegítésére. ★ A Hevesmegyei Terményforgalmi Vállalat dolgozói 2430 forintot ajánlottak fel. ★ A Hevesmegyei Malomipari Egyesülés 24 dolgozója 1820 forintot fizetett be a Magyar Nemzeti Bank 200-as csekkszámlájára. — Az Egri Hengermalom dolgozói 1000 forintot gyüjtötiek össze. ★ A málrafüredi Erdőgazdaság MSZT-alapszervezetének tagjai átlagosan fizetésük három százalékát ajánlották fel, folyamatosan három hónapon keresztül. Az MSZT-alapszervezet augusztus 7-én szabadtéri műsoros estet rendez, amelynek tiszta bevételét ugyancsak elküldik a dunamentiek megsegítésére. ★ A MÉSZÖV dolgozói fizetésüknek 2—5 százalékát küldik el bajbajutott dolgozótársaiknak. ★ A gyöngyösi 21/3. Építőipari Vállalat dolgozói 26 ezer forinttal járultak hozzá a segítség- adáshoz. ★ A Közlekedési Építő Vállalat Lőrinciben dolgozó részlegének Hárer és Arnócz brigádja vállalta, hogy heti műszakjukon túl három pótműszakot dolgoznak és annak teljes bérét a dunamentiek megsegítésére fordítják. ★ Eger 11. sz. téglagyárának dolgozói az üzemi bizottság kezdeményezésére vállalták, hogy terven felül egy családi ház építéséhez elegendő téglát gyártanak az árvízkárosultak segítésére. A mozgalom legjobbjai: Majoros Sándor bányász, Dob- rátnyi Ferenc kelleres, Liszkai László kihordó és a Horváth behordó brigád. 4/rnÁPt (A Központi Statisztikai Hivatal gyöngyösi járási kirendeltsége a Sztálin-, tér 10. sz. alatti lakásban van elhelyezve.) Mit veszít Soós János, ha nem végzi ei a t&rSóháatást és másodvetést Ostoroson búzát hordó szekerek verik fel az utca porát. Két helyen már a cséplőgép is dolgozik, de a gazdák többsége a hordással van elfoglalva. A, Széchenyi-úton takaros porta elé fordul be az egy- lovas kocsi, Soós János a fogat gazdája. Már egy hete befejezte az aratást, a hordással is rövidesen végez, s jöhet a cséplőgép. Látszólag tehát mindennel rendben áll, de mégis van két dolog, melyet ha emlegetünk előtte, tagadólag rázza a fejét, ez pedig a tarlóhántás és a másodvetés. Még nem győződött meg teljesen a hasznáról, különösen, hogy tavaly muszáj volt elvégezni a tarlóhántást, meg a másodvetésű köles sem sikerült. Az idén még nem kezdett hozzá a tarlóhántáshoz, halogatja cséplés utánra, pedig minden nap késedelem a jövő évi termést rontja. Ha a múlt héten aratás után elvégzi a tarlóhántást, a porhanyó, gyomtalanított talaj jövőre egy-két mázsával nagyobb terméssel örvendeztette volna meg. A több, mint háromhold tarló, így három-négy mázsa kukoricával növelte volna a jövő évi termést. Ennyi kukoricával jól fel lehet egy disznót javítani. De hát még nem késett el teljesen, még mindig segíthet a bajon, A másodvetéssel úgy van, hogy ha lesz rá idő elveti, ha nem jut rá idő, marad jövőre. Hogy inennyire káros ez a gondolkozás most, mikor több tízezer hold takarmányt tett tönkre az árvíz, melyet csak másodvetéssel pótolhatunk eredményesen — mondani sem kell. A három hold tarlónak a fele képes egy évben két termést is hozni, hiszen Soós Jánosék 10 holdja nem gondozatlan, elhanyagolt, hanem jóltermő, trágyázott föld. Másfél hold másodvetés, legyen az köles, vagy kukorica, borsó, vagy szudánifű, legalább két lábasjószág évi takarmányszükségletét fede>L S mibe kerül? Néhány nap! munka, néhány kiló vetőmag, no meg egy kis jóakarat. Milyen jólesik majd az ostorosi Soós Jánosnak, mikor jön a köszönet az árvízkárosult gazdáktól, hogy szeretik ám az ostorosi kölest a szigetközi állatok, hogy köszönik a szívés segítséget. Nem kétséges, Soós János, akit szorgalmas, emberséges gazdának ismernek, beveti azt a másfél hold tarlót, s a másodve- tésű takarmányból szívesen ad néhány mázsát az árvízsujtot- ta gazdáknak is. TV épi demokratikus álla1 ^ műnk intézkedései, dolgozó népünk szorgalmas munkája nyomán az első ötéves tervünkben hazánk agrár-ipari országból ipari agrár országgá | lett. Létrejött az alap, hogy I műti ágyával, rézgáliccal, ter | melési és közszükségleti cikkekkel lássuk el a falut. Megteremtettük egyik fő feltételét, hogy valóraváltsuk pártunk életszínvonal emelésére irányuló politikáját, a mezőgazdaság nagyarányú fellendítését, mely az elkövetkező évek és a második ötéves tervnek is egyik legfontosabb feladata lesz. Az életszínvonal emelése, a mezőgazdaság fejlesztése egész dolgozó népünk szorgalmas munkájától függ. A kormány intézkedései csak akkor éreztetik hatásukat a mindennapi életben, ha végre is hajtjuk azokat. Ehhez pedig az szükséges. hogy megértsük a határozatokkal szorosan összefüggő' tényezők jelentőségét, harcoljunk a kulákok, a spekulánsok ellenséges tevékenységével szemben. A kormányprogramm megvalósításának egyik tényezője a dolgozó parasztság állam- polgári kötelezettségeinek teljesítése. A kulákok ezen a téren igyekeznek most lazaságot szítani és a dolgozókat félrevezetni. Olyan híreket terjesztenek, hogy nem kell teljesíteni a beszolgáltatást, majd elengedi újra az állam. A tanácsok opportunizmusát meglovagolva azt hiresztelik, *hogy úgysem lesz semmi baja annak aki nem teljesíti az állammal szembeni kötelezettségét. a törvények kijátszására buzdítja a dolgozókat, s ebben példát is mutatnak. tHogyan akadályozza a kulákság a kormányprogramon moy valósítását P gyakran tapasztalható, hogy a kulák beszoi gáltatását, adóját nem rendezi és az állam rovására, dolgozó népünk életszínvonala emelkedésének rovására igyekszik vagyonát növelni. A fiaik nevére íratják az állatállományukat, vagy átíratják a földjüket és az állatállományt hagyják még a saját nevükön. Ezzel azt igyekeznek mutatni, hogy nincs miből teljesíteni a beszolgáltatást, vagy a szétadott föld terhét a fiaik azért nem tudják fizetni, mert neiuk nincs állatállományuk. Füzesabonyban például Gál Ferenc kulák most is töbo, mint egy mázsa húsbeszolgáltatással van hátralékban. Arra hivatkozik, hogy nincs miből teljesíteni, pedig a fia nevén két ökör, három üsző és töob disznó szerepel. A ' fia egy háztartásban él vele, nőtlen még, s jószágállományát nyilvánvalóan az apja terményeiből tartja. Hasonló fondorlatos módon íratta át a tehenét a vejére Búzás Márton nagyúti ■ kulák is de több, mint 23.000 forint adóját nem hajlandó ki fizetni. Pedig ebből az összegből kevés híján egy traktorral lenne több a káli gépállomáson. Előfordulnak olyan esetek is, hogy a kulák eladja a tehenét a saját fiának, az pedig felhajtja a vásárra és vesz helyette másikat. így cseréli ki a fia nevén a saját tehenét és egyéb állatait. Már addig ií elmernek a törvények meg szegésében. hogy marhalevél nélkül adják el az állataikat és éjszaka szállítják. Ezt azéri teszik, hogy a marhalevélre ne vezessék rá az adótartozást, ne kelljen az adóhátralékot tisztázni. I? gyes párt és tanácsszerLJ veink csak most kezdenek felfigyelni a törvények ilyen kijátszására, vagy pedig még most sem, annak ellenére, hogy ez egyre szélesebb méreteket ölt, különösen a hevesi és a füzesabonyi járásban. Helyes lenne, ha a párt és a tanácsszervek fnegszívlelnék Antal József füzesabonyi 14 holdas középparaszt véleményét, aki elmondta, hogy Gál Ferenc kulák jószágai, ha a fia nevén szerepelnek is, a ku- Iák tulajdonát képezik. A fia az őszön szerelt le, amióta él, még ki sem mozdult a faluból a katonaidőn kívül, miből szerezte volna ilyen gyorsan a két ökröt, a három üszőt és disznókat? Csak az apja földjén termeitekből. Az átíratás nyilvánvaló csalás. A kulak mindig ilyen ravasz volt, mindig igyekezett becsapni a dolgozókat és a felsőbb szerveket. Párt és tanácsszerveink ne hunyjanak szemet a törvények kijátszása előtt. Tárják fel a dolgozóknak, hogyan akadályozzák a kulá.kok a kormányprogramm végrehajtását. A ku- lákság örül annak, ha gyen gül az ellátás, ha zúgolódnak a dolgozók. A beszolgáltatás és az adófizetés elhanyagolása pedig éppen az ellátást zavarja. Aki a kulák szavára hallgat, sohasem jár jól. Ezt tartja Antal elvtárs, aki ebben az évben is már egész évre teljesítette marhahúsbeadási kötelezettségét, a két hízóból az egyik már a beszolgáltatásra hízik. A gabona be szolgáltatásnak is idejében eleget tesz, ahogy mondta „egyenesen a géptől“, rt olgozó parasztságunk ér- deke, hogy mindenki teljesítse az állammal szembeni kötelezettségét. Érdeke, mert munkásosztályunk még nagyobb kedvvel termel jó- minőségű mezőgazdasági gé pékéi és felszereléseket, ha látja, hogy a dolgozó parasztság teljesítésével zavartalanná teszi a munkáját és mint igazi szövetséges, teljesíti szö- vetségesi kötelezettségét. A munkásosztály szívesen adja tudásának, erejének legjavát a mezőgazdaság felvirágoztatásáért. A jobb, több gép és szerszám megkönnyíti a dől gozó parasztság termelését, így többet termel magának, több kenyeret ad a dolgozók asztalára. A begyűjtés lehetővé teszi, hogy az ipart fontos nyersanyaggal lássuk el, például bőrrel, gyapjúval, kenderrel és lennel. Érteikül nem lehet ellátni a falut olyan fontos közszükségleti cikkel, mint a textilanyag, a bakancs. Szükség esetén államunk nem tud a termeléshez olyan segítséget nyújtani — mint a tavaszon is, amikor a jóminőségű vetőmagból hiány volt — a vetőmagcsere, stb. A késlekedők akadályozzák, hogy külföldről hozzunk be fontos nyersanyagot, bőrt, műtrágyát és gumit, pedig gumicsizmára, bakancsra, műtrágyára szüksége van a falunak is. Az állami készlet, amelynek a begyűjtés az alapja, lehetővé teszi, hogy megakadályoz zuk a spekulánsoknak mesterkedéseit. Dolgozó parasztságunk emlékszik még arra, hogy a Horthy-rendszerben a spekulánsok milyen drágán adták tavaszon a zsírt és a szalonnát, milyen borsos árat követeltek, ha tavaszon búzát adtak hitelbe. Az ilyen hí telek miatt nagyon sok dolgozó paraszt vált földönfutóvá. A kulákság és a bank különböző tartozások fejében elárverezte a dolgozók házát, vagy a maréknyi földjét, nem egy esetben a bank, a kulák, a dolgozó parasztok egész gazdaságára rátette a kezét, Amely háznál megperdült a dob, ott megjelentek a kulákok. Az árverésen értéken aluli áron megvették a házat és a csendőrök segítségével kirakták az utcára a ház jogos tulajdonosát. Nem volt ez ritka eset. 1934—35—36-os években Magyarországon évenként 17—18.000 dolgozó paraszt házát, vagy földjét árverezték el. Ezt szeietné ma is a kulák ság. Azt szeretné, hogy a dolgozó parasztok ingyen, kö- nyöradományért, egy köcsö,g aludttejért dolgoznának nekik. Ma az árak felett őrködik az állam. Készleteivel megakadályozza. hogy a spekulánsok felsrófolják az árakat. Né pi demokratikus államunk az árleszállítás politikáját folytatja. Ezen a téren már sokat haladtunk előre, Rákosi elvtárs a pártkongresszuson, a Központi Vezetőség beszámolójában azt mondotta: ..mindenekelőtt lényegesen meg javult az egész lakosság, az összes dolgozók, s nem utolsósorban a munkások és az alkalmazottak anyagi helyzete. Az 1953 második felében megvalósított két árleszállítás és a hús — zsír árának ezév márciusában történt leszállítása következtében a lakosság egy évre átszámítva 2.100 mii lió forintot takarít meg .. Az árleszállítás a dolgozó parasztságnak is érdeke. Érdeke, hogy olcsóbban vehessen ruhát, lábbelit, bútort és a termeléshez szükséges gé pékét, szerszámokat. A kötelezettségeiket teljesítő dolgozó parasztok ezért helyeslik és követelik, hogy azokkal szemben, akik nem teljesítik az állammal szembeni kötelezett ségeiket, alkalmazza a tanács a törvényben előírt 10 százalékos felemelést. TV agy Imre elvtárs pártunk 1 ’ harmadik kongresszusán a következőket mondotta: „Az osztályellenség — a horthysta világ levitézlett urai. a régi népelnyomó rend szer lakájai, a kulák, kapitalista elemek még bomlasztanak. még ártanak. Velük szemben a tanácsoknak, mint államhatalmi szerveknek a proletárdiktatúra erejét és szigorát kell szembeszegezni, a szocialista törvényességet, mely üldözi és elfojtja a nép minden ellenségeinek minden támadását és aknamunkája*...“ Arra buzdít most az ellen ség. hogy a törvények kijátszásával épülő szép hazánk erejét csökkentsék. Párt és tanácsszerveink legyenek résen a kulák mesterkedéseinek megakadályozásában. Molnár Gáspár MPH-felelős
