Népújság, 1954. július (51-59. szám)

1954-07-15 / 55. szám

7

N?PU JSÏ6

Î954 július 15. csütörtök.

A UtépnjsAÿ brigádja jelenti:

Közelebb a falu dolgozóihoz

A politikai munka tapasztalatai Saradon

\

II.

Miről beszélnek

A népnevelők közül Tóth lg- nácné különösen az asszonyokkal beszélget sokat Elmondja, hogy már teljesítette félévi tojás , baromfibeadását az egészévi sertésbeadásból is csak 13 kilóval tartozik. Megmutatja azt is szavaival, hogyan lehetne könnyen teljesíteni a beadást. Az elmúlt évben 200 csirkét és számos kacáát költetett. Ebből nemcsak a beadásra jutott, hanem egész télen pénzelt is belőle. Az idén se lesz probléma, mert jócskán van már baromfi Tóthék gazdaságában. Mikor a sok kacsát hajtja a vizre s odaszólnak, hogy „nagytál ennivalót kell ennek készíteni”, nevetve kiáiltja vissza: „Nagy tál kell ennek, ha majd mint sültet tálaljuk akkor is. A zsírjának meg egy nagy bődön. De a piacra is jut belőle, a munkásoknak is”. Igaza van Tóth Ignácnénak, de igaza van mikor arról beszél, hogy az állam is csak akkor adhat, ha mi is adunk. Nem lehet azt kívánni, hogy csak az állam, a párt — mely földet, nagyon soknak házat adott, — adjon. Elmondja az olyan asszonyoknak, akiknek katona fia van, vagy gyereke ipari tanuló, vagv kollégiumban tanul: „A múltban mi

a népnevelők

lehetett volna a gyerekedből — mondja például az ipari tanuló anyjának — kondás. Az állam pedig szakembert nevel belőle. Neked is hozzá kell járulnod ahhoz, hogy fiadból ember legyen”.

Szabó Kálmán 10 holdas dolgozó paraszt népnevelő, arról beszél dolgozótársainak, hogy milyen jól járt ő is meg az állam is. Májusban eleget tett sertés beadási kötelezettségének, nincs már rá gondja és még 260 kilogramm kukorica beadási kedvezményt is kapott. Megszabadult a gondtól, kedvezményt kapott és segített a hús, a zsír probléma megoldásában is. Szabó Kálmán nem rég végez népnevelőmunkát. Először csak helyet adott a kisgyűléseknek — éppúgy, mint még hét középparaszt a faluban — tudatta a szomszédokkal a kisgyűlés időpontját, meghívta őket a kis- gyűlésre. Most pedig már az 55 éves dolgozó paraszt is elmondja a kisgyüléseken véleményét és saját példáján keresztül neveli társait. Kukoricáját, cukorrépáját június elejére kétszer bekapálta és kiegyelte, számítása szerint, az idén cukorrépából rekordtermést ér el.

Bakos Ferenc négyholdas pártonkíviili népnevelő jól ismeri a párt és kormány határozatait.

Gyakran bejár a tanácshoz, érdeklődik, ismerkedik a rendelettel. Erre igyekszik nevelni dolgozótársait is. „Több gyűlésre járni, hallgatni a rádiót, ismerni a rendeletet” — szokta mondani. Véleménye szerint is ráfizet az, aki nem ismeri a rendeleteket és nem tartja be azokat. Meggyőződhettek arról azok is, akik hosszú időn át másra hallgattak, elmulasztották kötelességüket az állammal szemben és most végrehajtották rajtuk adós ságukat”. Aki iparkodik, annak semmi baja nincs — mondja Bakos Ferenc népnevelő. — Ritka az olyan földhöz juttatott, akinek két — de olyan is van, akinek három-négy — tehene ne lenne. 1100 számos állat van a faluban, ebből 700 körüli a tehén. Soha nem volt még eny- nyi. Aki igyekszik a munkával, az gyarapodik, aki rendszeresen eleget tesz kötelességének, annak nem gyűlik össze a tartozása és nem kerül szembe a törvény- nyél”.

Hogy mennyire igaza van Bakos Ferencnek, igazolja Dege István példája is. Dege István teljesíthette volna beadását — van miből, — de a szomszédjára hallgatott, aki azt tanácsolta, hogy ne adjon be, elengedik azt újra. Persze nem engedték el, hanem a tartozásba elvitték a tehenet. Sokat tanult ebből Dege István, de meg is mondta alaposan a véleményét annak, aki igy félrevezette.

Jobb lett volna a népnevelőkre, vagy a falu vezetőire hallgatni. Mert a pártszervezet és a tanács is beszélget azokkal, akik súlyosabban elmaradnak az állammal szembeni kötelezettség teljesítésében. Sápi János párttagot a pártvezetőségi ülés elé hivatta a pártvezetőség, itt magyarázták meg neki közösen, hogy mint párttagnak, mi a kötelessége. Sápi elvtárs megígérte, hogy pótolja mulasztását. A tanács vezetői is foglalkoznak a notórius mulasztókkal, egy-egy VB-ülésre behívatják a lemaradókat. Az egyik ilyen ülésen Tókalji

György megígérte, hogy rendezi tartozását: másnap 600 forintot fizetett adóba. Nagy Béláné, Nyestye Géza egy ilyen beszélgetés után szintén ígéretet tett, hogy sürgősen rendezi adósságát.

Az egyik eszköz tehát, amivel a pártszervezet maga mellé állította a község lakóinak többsé

gét, az okos, meggyőző sző volt. A másik az, hogy a népnevelők, a pártszervezet nem csak a kedvezményeket és a kötelességeket emlegették, hanem meghallgatták a dolgozók panaszait, ügyesbajos problémáit is és nemcsak meghallgatták, hanem igyekeztek is orvosolni azokat.

(Folytatjuk)

Követésre méltó példa: az egri járás első lett az adófizetésben

A második negyedévben megyénk járásai között verseny indult az adófizetési tervek teljesítéséért. Az első helyet az egri járás szerezte meg, mivel a járásban egyre több azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik önként, határidő előtt teljesítik adófizetési tervüket. Az egri járás jó adófizetői megkövetelték, hogy a notórius nemfizetőket is rávegyék kötelezettségük teljesítésére. így érték el, hogy a járás 25 községe közül 20 község teljesítette második negyedévi adófizetési tervét, s három községben komoly a lemaradás. Maklár- tálya és Verpelét község maradt le legjobban az adófizetésben, helyes lenne, ha tapasztalatcserét szerveznének Kerecsend, vagy Bélapátfalva községgel, az ő jó tapasztalataikat felhasználva megjavítanák a község adófizetési munkáját.

Németh János

VB elnök h.

Miért utolsó a füzesabonyi járás a begyűjtési versenyben

Ez a kérdés foglalkoztatta a járási tanács végrehajtóbizottságát a legutóbbi ülésen. A VB tagjai és a járása tanács szívügyének tekinti az állam- polgári kötelezettségek teljesítését. Mégis elmaradtak — és már hosszú idő óta az utolsó helyen vannak a járások közötti versenyben.

Mi az oka ennek? Hiszen a füzesabonyi járás dolgozó parasztsága, sem dolgozik rosz- szabbul, mint akármelyik más járásban. Sőt ez a járás volt az első a mezőgazdasági munkák elvégzésében a pártkongresszus tiszteletére indított versenyben, amiért a megyei tanács vándorzászlóval jutalmazta őket és még ma is az elsők között vannak a mezőgazdasági munkában.

A lemaradásnak az az oka — állapította meg a végrehajtó- bizottság —, hogy még mindig nem kielégítő sem a járási begyűjtési hivatal, sem a járási tanács apparátusában dolgozó elvtársak ellenőrző, segítő tévé-. kenysége a községi tanácsok felé. I A nem kielégítő nevelőmunka * *

következtében a községi begyűjtési megbízottak népszerűtlen feladátnak tekintik a begyűjtést, a törvények alkalmazását azokkal szemben, akik tudatosan gátolják a járás tervteljesítését, mint például Sarudon és Poroszlón Pedig azok a dolgozó parasztok, akik becsülettel tesznek eleget kötelességüknek, elvárják, sőt követelik a törvényes szankciók alkalmazását azokkal szemben, akik notóriusan nem. teljesítik állampolgári kötelezettségüket.

Hiba van a járási fanács apparátusában — egyes dolgozóknál — a munkafegyelem területén, amin sürgősen változtatni kell. A járási tanács végrehajtóbizottsága a munkafegyelem megjavítása, a hiányosságok felszámolása és a begyűjtési terv hétről hétre való maradéktalan teljesítése érdekében határozatot hozott, amelynek jó végrehajtása kiragadja a füzesabonyi járást a „megszokott” utolsó helyről.

Tatai István

megyei tanács

A becsületesek teljesítik - a kulákok rzabot alják a begyűjtést

Maklártálya dolgozói az aratás mellett igen nagy lendülettel végzik a növényápolást, széna kaszálását és a betakarítását. Ez évben igen jó a legelőnk, amelyet társadalmi munkával fejtrágyáztunk.

Az aratási előkészületekkel, a cséplés és behordás megbeszélésével először tanácsülésen foglalkoztunk. Dolgozóink elhatározták, hogy ezeket a munkákat is úgy végzik, mint eddig a többieket, mbrt nem akarják, hogy két versenytársuk, Kerecsent! és Verpelét legyen az első a versenyben. Ruzsinszki József a járási tanács VB-tagja határozottan kijelentette: azt már

nem engedjük, hogy Verpelét és Kerecsend elhagyja Maklár- lályát.

A győzelem biztosítása érdekében, bár még az aratását mindig nem kezdte meg, de már kenyérgabonabeadását teljesítette. Vájjon hogyan? Öbúzá- val, amelyet már június 28-án beadott. Ugyancsak eleget tett egészévi tojás-, baromfi-, sertés- és marhabeadásának is. Követői is akadtak, özvegy Molnár Já- nosné Rákóczi-úti lakos hasonlóan dicséretet érdemel a beadás jó teljesítéséért. Persze nálunk is vannak a beadást szabotálok: Gulyás István kulák

még semmit nem adott be, hasonlóan Tóth Lajosné a volt malomtulajdonos se. Az is előfordul még. hogy egyes dolgozók a kulákokra hallgatva hátráltatják a község beadási tervének teljesítését. Ilyen például Sumi József, akinek hat hold szántója van és Mahunka István dolgozó parasztok. Községünk sertésnél 143, marhánál 110, baromfiban 102, tojásban 100 és tejben 120 százalékos beadási teljesítést tudott mégis elérni.

Adófizetés csak igen vontatottan halad községünkben. Igaz, hogy parasztjaink jövedelme

még csak az ezután következő hónapokban lesz nagyobb, így bízunk, hogy az eddigi elmaradottakat hamarosan pótolhatjuk. Szükség is van erre, hiszen az államtól 21.000 forintot kaptunk kútépítésre és legelő javítására, híd építésére pedig 50.000 forintot.

Az aratási és cséplési munkákat úgy szerveztük meg, mint az elmúlt évben. Dolgozó parasztjaink segítenek egymásnak a behordásban. Bízunk abban: ahogyan az elmúlt évben egyetlen dolgozó parasztot sem kellett elszámoltatni, úgy most sem lesz erre szükség. Ezen a téren igen nagyszerű vállalást tett Brauman Antal begyűjtési állandó bizottsági tag, aki megígérte, hogy utcájában a közös behordást megszervezi és egyetlen hátralékost sem hagy. Az MNDSZ versenyzászlót készített, amelyet a legjobb cséplő-' brigádnak ad. Magas Ferenc traktoros számít a zászlóra. Az elmúlt évben is az 5 gépén lobogott legtöbbször a zászló. De Papp Gyula traktoros is úgy akár dolgozni, hogy övé legyen a zászló. Az aratás és cséplési munkákban nagy lázzal dolgozunk a további sikerekért.

Termelőszövetkezeteink, a Szabadság és Kossuth tsz, hasonlóan jó munkát végeznek, mint a község dolgozói. Versenyben állnak egymással. Munkájukat nagyban megkönnyíti a gépállomás segítsége, ahol megígérték, hogy gabonájukat gépi erővel aratják le. A kötelesség teljesítése is példamutató a szövetkezeteknél, melyek már több mint egv negyedéve egészévi állati-, hús- és a többi termékek beadását teljesítették.

Bízunk abban, hogy az aratási és cséplési munkákban is Mak- lártálva dolgozói szerzik meg az első helyet. T4th Jánosné

VB-elnök

A pétervásári járásban is megkezdték az aratást

A pétervásári járásban is megkezdődött az aratás. Erdőkövesd községben az egyéni dolgozó parasztok járnak élen. Eddig 18 hold ősziárpát, hat hold tavaszárpát és két hold búzát vágtak le. Sírokon 26 hold tavaszárpa. s 12 hold rozsot, míg Tarnaleleszen az egyénileg dolgozó parasztok az első napokban már hat hold

tavaszárpát, s két hold búzát arattak le.

Az egész járásban szorgalmasan aratnak, bár munka,iu- ,"%t megnehezíti a sáros talaj, s a búza megdőlése. Megyénknek ezen a részén volt tavasz és nyár elején legnagyobb felhőszakadás. A péter- vásári járás dolgozói mégis megfogadták, hogy idő előtt befejezik az aratást.

A TRAKTOROS ÜNNEP UTÁN történt az egyik napon. A hevesi gépállomás udvarán már rendbehozva, a nagy nyáiri munkára előkészítve á.Htak a traktorok, közöttük az új, még csak né- hánynapos „vendég”, a „kékruhás” Lanz Bulldog-traktor. Fiatal, alig tízévesnek mondható kisfiú állt mellette és nagy szakértelemmel figyelte az ismeretlen gépet. Úgy látszott, megnyerte tetszését, mert kétszer-háromszor körbejárta, megsimogatta fénylő „testét”, azután felült az ülésre és egyet fordított a kormányon.

— Nézd csak a kis Stupek Lacit, lesz még ebből jó traktorista, meglásd — mondta Pista a barátjának, akivel az udvar végén egy kerékpár javításán szorgoskodott.

— Ne legyen jobb, csak olyan, mint az apja.

— felelte a másik, miközben a kenőcsös edényért nyúlt.

Ezalatt Stupek Benedek a kis irodai szobák egyikében a traktoristákkal beszélgetett. — Béni báfcsi — mert így hívják a gépállomáson, de még a faluban is — mesélje el. mit hallott a kongresszuson — kérlelte egv nyúlánk fiú. — Sokáig tartana mindazt elmondani, te gyerek, de a legfontosabbakat — amit nektek is tudni kell, elmondom, már annál is inkább, mert sárgul a határ, s pár nap múlva kezdhetjük az aratást.

— Bővebben foglalkoztak velünk, traktoristákkal, a gépállomások eddig végzett munkájával, meg a termelőszövetkezetnek nyújtott segítséggel, és igen szép feladatokat szabtak meg a nyárra is — emlékezett vissza. — Nekünk ez- évben jobban kell segíteni a Petőfi csoportot, mert igen sok az aratni- és csépelnivalójuk. s nélkülünk aligha tudnak idejében megbirkózni vele. Első és legfontosabb kötelességünk, jó! kijavított gépekkel kezdeni a munkát, mert a ki- sebb-nagyobb hibák miatt gyakran megállunk, nem lesz köszönet munkáinkban. No meg az’án a hibás gép nem is úgy dolgozik, ahogyan szeretnénk, az aratógép sokat áílva hagy, csak a kalászfejeket térrt le — a cséplő meg. ha vala- milye beteg, szórja a szemet és eldaraboija. Pedig az idén minden traktoristának elsősorban ! szemveszteség csökkentéséért kell küzdeni.

A TRAKTOROSOK szótlanul hallgatták, úgy nézték szája mozgását, mintha előre akarnák megtudni gondolatait. Az egyéniek támogatásáról — amiről most mondotta el a kongreszStupek Benedek —

szuson hallottakat — ők is így gondolkoztak, mégis új volt az, amire felhívta figyelmüket.

— Már tavaly is láthattátok, hogy az emberek nálunk is idegenkednek a közös-szérűtől, ami cséplésnél mindig előnyösebb, mint a házhoz való pakolás. Nem kell külön vizet, meg tűz- rendészeti dolgokat készíteni, azután éjjel is nyugodtan pihenhetnek, mert az őr vigyáiz a gabonára. S nagyon fontos a szemveszteség, idö- és az anyagtakarékosság szempontjából is. Abban a gazdáknak van igazuk, hogy a szállítás Külön költségbe kerül, de ezt az összeget sokszorosan visszaszerezhetik ha az államnak járó gabonát közvetlen a gép alól viszik be. egy fuvart máris megtakarítottak, nem is beszélve arról, hogy a beadást augusztus 1-ig teljesítőket prémiumban is részesítik. A beadást pedig így is. úgy is teljesíteni kell, mert ezzel tartoznak a munkásoknak.

IGy BESZÉLGETTEK néhány héttel az aratás megkezdése előtt.

Hosszú, küzdelmes út vezetett a kongresszusi küldöttségig, és ezen Stupek Benedek győztesen haladt végig. Amikor 1950-ben a hevesi gépállomásra került, már akkor mondogatták táirsai: .Sokra viheti még nagyon szereti munkáját nézd milyen rendben tartja a gépét.” Nem is találhatott volna abban hibát még haragosa sem, mindig tisztán munkárakészen várta gazdáját. Ez hozta Stupeket oly közel akkori gépvezetője, Tóth Mihály szívéhez, akinek ugyancsak legjobb barátja volt a gép. Szép egyetértésben dolgoztak ketten, haladtak is a munkával és Stupek Benedek nevét eredményeiről hamarosan megismerte az egész község, a megye. Az elmúlt nyáron — már mint felelős vezető — az aratási és cséplési mun kákban első lett a megyében. Ezért sztahanovista oklevéllel jutalmazták. Ez a jutalom még nagyobb célok elérésére serkentette, megerősítette benne a föld szerete- tét és mélyebb tartalmat adott munkájának; közelebb hozta a párthoz. Lelkiismeretesen dolgozott, megérdemel? társai bizalmát, akik kongresszusi küldöttnek választották. Menjen, monda kongresszus után

jón el sokat munkájukról, életükről, hozza el nekik a kongresszus szavát, segítő útmutatásait.

Az ÉRTEKEZLETEN, ahol megválasztották, nem mondták, miért éppen őt küldik, de ő megérezte. A múlt évben 63.7 vagont csépelt szemveszteség nélkül és több, mint 12 mázsa üzemanyagot takarított meg gázolajból. Emellett sokat segített társainak is, bármikor fordultak hozzá, mindig volt jó tanálcsa.

Visszajött a kongresszusról és most már személyes feladatának tekintette gépállomásukon az új irányelvek megvalósítását. Szavát adta, hogy ezen a nyáron 200 holdat arat le és 64 vagon gabonát elcsépel szemveszteség nélkül, 25 százalékos üzemanyagtakarékossággal.

*

Egészen besötétedett, mire a kapu bezárult mögötte. Akkor jutott eszébe, hogy ma korábban akart otthon lenni és úgy tervezte, átolvassa az aratással, csépléssel foglalkozó brosúrákat Jó ezeket a kis könyveket ismerni, egyikből ezt, a málsikból meg azt lehet áivenni munkájába. Sokat tanulhat belőlük. De az aratás közeledte egyre sürgette, hogy meglátogassa cséplőcsapatának tagjait is, és beszélgessen velük, ezért töltötte náluk a mai estét.

Több éve ezekkel az emberekkel csépel, jól ismeri őket. Előfordult, hogy megkérdezték tőle: ki a legjobb a csapatban és ő ezt feleite: „Együtt, a csapat a jó.” Nem is igen lehetne közöttük különbséget tenni, mind elvégzi a munkáját rendesen, s bármiben kell, segítenek neki. ősszel néhányan katonának mentek, ezek helyébe most új embereket kell hívni, és hogy kik legyenek, ezt most együttesen a csapat döntheti el. Úgy határoztak, ezen még gondolkoznak, de ha lehet, olyan embereket fogadnak családjuk* ba. akiknek munkáiét ismerik, akik már csépeltek.

SZÖBAKERULT A SZÉP termés, szemveszteség és gyors munka majd az új átszervezésről kapcsolódták egymásba a mondatok. Minden munkának új felelőst választottak, ne forduljon elő ismét, hogy új kazal mellé húzatáisnál az ékért többen is mennek, a mázsát meg észre sem veszik. — Jól kell ezévben dolgoznunk — mondta a gépész — mert most aztán igazán

nagy fába vágtuk a fejszét. Nemcsak a megye összes cséplőcsapatával vagyunk versenyben, hanem az ország legjobb traktoristáival is, Tóth Lászlóval. Balogh Sándorral. Találkoztam velük a kongresszuson és amikor olyan büszke boldogsággal beszéltek ezévi terveikről, munkájuKróh meg embereikről, akkor született meg bennem az elhatározás, versenyre hívom őket, hiszen az én csapatom sem rosszabb, mint az övék. De azt már akkor is éreztem, hogy nem lesz könnyű dolgunk. — Olvasta az újságban, hogy Győri Mihály aratási munkákban első akar lenni a megyében? — kérdezte egy fekete, csiilogószemü fiatal lány.

— Ö a megyében akar első lenni, én meg az országban — válaszolta nevetve Stupek és búcsúkézfogásra emelte kezét.

*

A TÁVOLBAN UGy TŰNNEK a kalászok, mintha égig érnének. A Petőfi tsz árpatábláján már zúg az aratógép, Stupek Benedek és öccse, Stupek István a Lanz Bulldoggal együtt jár kőibe a táb’án. Öröm az aratás, szépen dolgozik a gép. Derékon kapja az álló kalászokat, szeles sávot harap ki az érett gabonamezőkből és kis kévéket dobál maga után. Gódor István, a szövetkezet dolgozója csípőre tett kézzel nézi a gyorsan haladó gép munkájáé. Alig egy napja kezdtek és máris közel 40 hoidaí végzett. A tábla végén odamegy a vezetőhöz.

Ez aztán már igen — bólogat fejével. — Ilyen kell a mi gyors munkákhoz. Elnézném akár estig is — kiált a gép zúgását túl-' szárnyalva.

— Jobbat mondok István bátyja — szólt

vissza tréfásan Stupek — estig inkább a kalászokat szedjék "össze, meg készítsék el a kereszteket, mert éjjel megkezdenénk » iarlóhán- tast. Először azt a másik táblát hozzák rendbe —- mutat ujjával távolabbra — ott másodvetés ala akarunk szántani — és már fordul Is az úl sorba. '

Alist végeznek azon a táblán, amikor meg* telennek a szövetkezet tagjai. Kezdődik a ke* resztrakás Olyan vidáman énekelnek, hogy mé| a pacsirta is megirigyelhetné őket. Pár órl múlva a táblán két sor keresztben pihen al aranytermés, a föld pedig boldogan melegszi! az áldott, tüzes nap ezerfelé szórt sugárnynaí ban. Dobai Margí