Népújság, 1954. július (51-59. szám)

1954-07-11 / 54. szám

7

NÊPU JSZg

1954 július 11. vasárnap.

A NÉPÚJSÁG BRIGÁDJA JELENTI:

KÖZELEBB A FALU DOLGOZÓIHOZ

' A politikai munka tapasztalatai Sarudon

A füzesabonyi járás az állam- polgári kötelezettség teljesítésében hosszú-hosszú hónapok óta utolsó a megye járásainak versenyében. Az utolsó járás, utolsó községének helyén pedig több hónapon át Sarud állt. Az utóbbi hetekben azonban Sarud otthagyta az utolsó helyet. Egyre előrébb tört a járás községei között folyó versenyben és jelenleg — mikor e sorokat írjuk — a 16 község közül már a nyolcadik helynél tart és elnyerte a j ár ősi párt-végrehajtóbizottság

kongresszusi vándorzászlaját. Hogyan jutott el a község az utolsó helyről a nyolcadik helyre, mivel érdemelte ki a megtisztelő vándorzászlót?

Az új pártvezetőség munkához lát

A pártvezetőség új és újonnan megválasztott tagjai nagy akarással láttak a munkához. Fűtötte őket az a bizalom, melyet a tagság megválasztásuknál beléjük helyezett, lelkesítette őket az új szakasz politikája, a párt- és a kormányhatározatok, amelyek mind a nép ügyét, érdekét szolgálják. Először a pártvezetőség akarata csak abban mutatkozott meg, hogy rendszeresen összejöttek, beszélgettek — sokszor az éjszakába nyúlva — a párt- szervezet, a község problémáiról. Később mind tartalmasabbá váltak ezek a beszélgetések, mind közelebb kerültek annak megértéséhez, hogy eredményt csak akkor érhetnek el felelősségteljes munkájukban, ha igénylik, követelik az egész község dolgozóinak segítését, támogatását. Tudták, hogy ehhez az első lépés a felvilágosító munka megjavítása, a pártszervezet és a pártonkívüli dolgozók közötti kapcsolat megerősítése.

Mivel a község dtolgozóinak zöme dolgozó paraszt, a párt- szervezet ezekhez fordult. A 'egjobbakat — köztük számos élenjáró dolgozó parasztot — meghívtak a népnevelőértekezletre. Olyan emberek töltötték meg a pártszervezet helyiségét, akiknek helyén néhány hónappal ezelőtt még részben olyanok ültek, akik nem érezték, nem értették meg a község dolgozóinak problémáit. Néhány hét elmúltával a 40 népnevelő között 28—30 dolgozó paraszt — egyrésze pártonkívüli — vitatta a község problémáit. Közvetlenek, egyszerűek voltak ezek a beszélgetések, mert aki a beszélgetés fonalát vezette, az is a dolgozó parasztok közül való — Bakos Vilmos, a párttitkár maga is középparaszt.

Az egyik márciusi népnevelőértekezleten különösen sok szó esett arról, hogy községük a járás utolsó községe. Beszéltek itt arról, hogy a pálrt, a kormány az utóbbi hónapokban mennyi segítséget nyújtott a községnek. Egy sor határozat jelent meg, kevesebb lett a beadás. Megérkezett a munkásosztály segítsége, az utóbbi hónapok alatt egy vetőgép, 54 eke, 24 készlet borona, lókapa, szecskavágó, répa- vágó, kapa és több mezőgazda- sági szerszám érkezett, hogy segítse őket a termelésben. A község eddig még jóformán semmit nem tett, hogy előbbre

húzza a jólét szekerét, sőt azzal, hogy ilyen súlyosan lemaradtak a begyűjtésben, akadályozzák a kormányprogramm megvalósítását. Itt, ezen az értekezleten

született meg az az elhatározás hogy a kongresszus tiszteletére ha törik, ha szakad, községük a nyolcadik helyre küzdi fel magát a versenyben.

Kitüntették a nagyrédei és gyöngyösi árvíz bátor legyőzőit

Együtt a falu dolgozóival

Ezután az értekezlet után egyre több helyen jelentek meg a népnevelők, a kisgyűlés előadók. Különösen a szombat estéket és a vasárnap délutánokat használták ki. Eljutottak a falu legtávolabbi részére is. Április 11-én 28 népnevelő látogatta meg a dolgozókat, 15 helyen pedig kisgyűlésen beszélgettek a kormányprogramm- ról, a határozatokról, a kötelességről. A kisgyűlés előadók — a pártvezetőség, a tanács vezetői és a legjobb népnevelőkből tevődött össze — közte voltak a termelőszövetkezet vezetői, brigádvezetői is. (A tsz-től jött kisgyűlés-előadók, amellett, hogy a falufejlődéséről beszéltek, beszámoltak a tsz eredményeiről, munkájáról is és ismertették, hogy a termelőcsoport tagsága milyen módszerekkel és eszközökkel küzd a nagyobb terméshozamért, a beadás teljesítéséért.)

A következő hét megmutatta, hogy eredményes volt a munkájuk. Ezen a héten annyi tojást adtak be a dolgozó parasztok, mint azelőtt négy hónap alatt. Ez nemcsak kedvet adott a további munkához, hanem megmutatta azt is, hogy megvan a lehetősége annak, hogy Sarud otthagyja az utolsó helyet. De legjobban annak örültek a népnevelők, hogy szívesen fogadták őket a dolgozó parasztok, többen még kifogásolták is, hogy eddig nem látogatták meg őket. Es a népnevelők ezután gyakoribb vendégek lettek.

Sok mindenről eset szó ezeken a beszélgetéseken, de legtöbb a közelgő kongresszusról. Felelevenedett a régi keserves élet, mikor még Sarudon is a szatmári püspökség, a kulák volt az úr, mikor harmadába kapált, tizedért aratott és éhezett a sarudi nincstelen. Beszéltek az elmúlt kilenc év eredményeiről. Hogyan épül az ország, ki épített házat a faluban, hogyan gyarapodtak a dolgozók, hogyan mutatkozik meg az ország fejlődése a sarudi dolgozók életében? Nagyon sokan megértették ekkor, mivel tartoznak ők a megváltozott életért a pártnak, az államnak. Néhány híján száz dolgozó paraszt vállalta, hogy jó munkával, gyors beadással köszönti kongresszust. S ezek zöme becsülettel eleget is tett szavának. (Csak a kongresszusi héten 407 kiló tojást adtak be a dolgozó parasztok.)

Dege András nyolcholdas pártonkívüli — többek között — félévi tojás és baromfi beadását vállalta, háromnegyed- évit teljesítette. (Folytatjuk.)

A Népköztársaság Elnöki ' Tanácsa a gyöngyösi árvíz mentési munkálatainál tanúsított bátor magatartása elismeréséül CSERES Jánosnak, a gyöngyösi járási tanács végrehajtó bizottsága elnökéhek és KÁLMÁN Lászlónak, a gyöngyösi városi tanács főmérnökének, a „Szocialista Munkáért Érdemérem“;

TÖBIÁS András r-százados- nak, VINCZE Zoltán r-száza- dosnak, RÉVÉSZ Zoltán r-fő- hadnagynak, KAZINCZY Já nos r-őrmesternek és BORDÁS József r-őrmesternek a „Kiváló Szolgálatért Érdemérem“;

AZ EGÉSZ ORSZÁG

(Tudósítónktól.)

Az árvízsujtotta Nagyrédén vasárnap vontatók és teherautók hangjától voltak zajosak az utcák. Már kora reggel megérkezett a községbe a Hatvanhoz tartozó nagygombosi tangazdaság két vontatója 20 diákkal együtt, hogy segítsenek az árvízkárosult község lakosságán. A vontatósok és diákok fáradtságot nem ismerve dolgoztak: Balázs Imre dolgozó paraszt megmentett anyagát szállították el az új házhelyre, ezenkívül másoknak is segítettek.

Tizenegy órakor megérkezett a győr-sopronmegyei termelő- szövetkezetek segítsége is, ifjú Kovács József, a balfi Micsurin tszcs elnökének a vezetésével. A teherautókon a balfi Micsurin, a peresztnyei Szabadság, mihályi Táncsics, rábacsanaki Kossuth, sobori Béketábor, be- lendi Előre, rábakecetí Uj Elet, páli Sarló-Kalapács, magyar- keresztúri Petőfi, farádi Felszabadulás és a bőrsárkányi Sarló-Kalapács termelőszövetkezetek búzát, árpát, burgonyát, másodvetéshez szükséges vetőmagimkat, kukoricát, valamint 14 törzskönyvezett fehér hússertés süldőt küldtek.

Bálint Ferencné dolgozó parasztasszony könnyes szemmel köszönte meg a győr-sopronmegyei termelőszövetkezetek

segítségét. A távoli termelőszövetkezetek ajándékát a kapuvári és fertődi gépállomások teherautói szállították. Mint ahogyan ifjú Kovács József tszcs-elnók elmondotta, a gépállomásoknak nem állt módjában sem süldőt, sem terményt adni, de ők sem akartak kimaradni a segítésből, így átengedteherautóikat a szállítás

ték ra.

A házak mellett a falu kul- túrotthona is rombadőlt. A kohó- és gépipari minisztérium küldöttei kinn voltak és vállalták a kultúrotthon felépítését. Azt is megígérték, hogy az új kultúrotthon szépségében és korszerűségében egyedüli lesz a járásban. Erki János

DEÁK Lászlónak, a nagyrédei községi tanács végrehajtó bizottsága elnökének a „Munka Érdemérem“;

NAGY László tü. hadnagynak, TÓTH István alhadnagynak és CSÖRGÖ Miklós r-őrmesternek a „Szolgálati Érdemérem“ kitüntetést adományozta.

A kitüntetéseket csütörtökön délben Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke adta át az elnöki tanács tanácstermében. Az ünnepségen jelen volt Piros László belügyminiszter és Nagy Dániel, az elnöki tanács elnökhelyettese.

A jó tanulás jutalma: a megérdemelt pihenés

A jó tanulás meghozta gyümölcsét a hatvani úttörők között is. Július 12-én indul Ba- latonboglárra Domokos László úttörő, hogy az ottani úttörőtáborban üdülhessen. Július 29-én szintén a Balaton mellé. Szabadiba három úttörőlány, augusztus 15-én egy úttörőlány Balatonszabadiba, s

egy Csillebércre megy üdülni;

Azok a pajtások, akiknek tanulmányi eredménye nem volt kielégítő, szomorúan gondolnak arra, hogy milyen jó lesz a jó tanuló pajtásoknak; De mégsem keserednek el, elhatározták, hogy a jövőben tanulásuk jutalmaként ők is kiérdemlik az üdülést.

Hatnapos túra a Bükkben

Egercsehibányatelepi DISZ- bizottság hatnapos túrit rendezett az elmúlt héten a Bükkbe. Útvonal: Felsőtárkány, Bánkút, Lillafüred, dé- desi várrom. Az üzem a kirándulás sikeréhez egy teherautóval járult hozzá, mely elvitte a fiatalokat Felsőtárká- nyig. A bélapátfalvi úttörők 50 fővel földrajzi tanulmányaik bővítésére bükki kirándulást rendeztek. Meglátogatták az aggteleki cseppkőbarlangot, s Lillafüredet,

Jól dolgozik az újonnan alakult DISZ-szervezet a Gyöngyösi Váltógyárban

Megérkezik a győr-sopronmegyei termelő- szövetkezetek segítsége.

A Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár DISZ-szervezete a napokban újjáalakult, titkárának Kovács Bélát, az üzem egyik legjobb ifjúmunkás dolgozóját választották. Az új DlSZ-szer- vezet máris bebizonyította jó munkáját, június 2-i dekádjuk- ban 132 százalékot értek el, átlagteljesítményük 130 százalék volt. Megfogadták, hogy

augusztus 20-ra újabb DISZ ifi-brigádot szerveznek és kultúrcsoporttal segítenek az aratási és cséplési kultúragitá- cióban. Az idősebb dolgozók sem akarnak lemaradni, két gépjavító Drigádot alakítottak, amelyek az üzem által patronált adácsi termelőszövetkezet és atkári gépállomás munkáját segítik.

HÍREK GYÖNGYÖSRŐL

falu fiataljai szállítják terményt.

el a küldött

A MAVAUT MEGÁLLÓ sajtó- és könyvkölcsönző állomása egy hete működik. Ez idő alatt 1173 olvasója volt. A könyvkölcsönzést a nyári szünidő alatt a városi úttörők látják el.

A MUNKÁS MINTASZIN- JÁTSZÖ-csoport nagy sikerrel mutatta be a „Leányvásár’’ című, három felvonásos vígoperettet. A három előadást

1

1500 néző tapsolta végig. A csoport ellőadásait a megye több városában is bemutatja.

Július 18-án aratási békeünnepélyt rendeznek. Az ünne pély megrendezésével a városi DISZ-szervezetet bízták meg, mely készülődéseit már megkezdte. *

MEGALAKUL A VÁROSI népi együttes, mely az aratási idő alatt köszönti az élenjáró cséplőbrigádokat és dolgozókat A népi együttes augusztus 15- én tartja nagy, bemutatkozó előadását.

Szerezzenek ér vényt a kollektív szerződésnek a 63/5-ös Építőipari Vállalatnál

„Az ni szakasz politikájának megvalósítása megköveteli, hogy az i itaz iratok teljesítsék kötele- zettséeelket a dolgozókkal szemben. de ugyanakkor a dolgozók is teliesítsék az állammal szembeni kötelezettségüket.” (A harmadik pártkongresszus felszólalásaiból.)

Nem kis örömük volt a 63/5-ös Építőipari Vállalat dolgozóinak az év elején, amikor az építkezések hirdetőtábláin sűrűn telegépelt oldalakat láttak kifüggesztve: az üzem alkotmányát, a kollektív szerződés tervezetét. A vállalat részéről e célra alakított bizottság állította össze a tervezetet, fi- gyelembevéve a dolgozók, valamint a vállalatvezetőség jogait. illetve egymással szembeni kötelezettségeit. A kétoldalú kötelezettségvállalás eme nyers formáját a dolgozók megvitatták, javaslatokkal éltek, mindamellett kifejezésre juttatták kérelmeiket, főleg a munkavédelem, anyagbiztosítás, a szociális ellátottság, s a kulturális beruházások vonalán. Mindannyian helyesléssel fogadták a feltételeket, hiszen ilyesmire régen nem volt példa. A tőkésekkel kötött írásos szerződések csak a munkaadó által diktált és az ő érdekeit védelmező feltételeket tartalmazták.

E szerződésben vállalati viszonylatban többszázezer forintra rúg a különböző munka- védelmi felszerelések, szociális és kulturális beruházások

összege — vagyis a dolgozókról való gondoskodás ténye.

„A most megkötött kollektív szerződésekben visszatükröződnek az uj szakasz politikájából adódó törekvések.“ (A III. pártkongresszus felszólalásaiból.)

Érdemes megnézni erre vonatkozólag egy-két adatot. Az igazgatóság külön pontban tett vállalást a dolgozók szakmai képzettségének emelésére, a szakmai oktatás segítésére. Tanfolyamok indultak és indulnak az anyagkezelők, a brigádvezetők és teljesítmény- elszámolók részére, sőt a tanfolyamok levelezőformáját is biztosították a távolabbi munkahelyek dolgozóinak. A közelmúltban a vállalat mintegy 800 ezer forintot fizetett ki, hogy eleget tegyen a munka- védelem területén a vállalt kötelezettségeinek. Mindenféle védőöltözet, esőköpeny, gumicsizma, bunda, kesztyű, porköpeny, gumikötény, térd- és lábszárvédők időben eljutottak a dolgozókhoz, erre nem lehet panaszuk. A biztonságos munkafeltételekre azonban már — és ez van olyan fontos, mint a védőruha, hisz ez a termelékenység, az önköltségcsökkentés, a dolgozók jó kereseti lehetőségének alapja — az állványok minőségére viszont joggal panaszkodhatnak, pedig a jóminőségű, erős állványok biztosítása is szerepel a megállapodásban.

Az építkezéseknél lévő mun- káslakások kényelmes szállást és lakásfeltételeket biztosítanak az ott dolgozóknak, a nagyobb építkezéseknél egészségügyi és gyengélkedőszoba is van. Javult az étkezés. A szerződés nyomán a második negyedévben bevezették a feltálalást és a vállalat 70 sertéséből gyakorta részesülnek húsban a dolgozók. Az igazgatói alap 20 százaléka kulturális célokat szolgál, a kulturális keret 25 százalékát pedig a szakszervezet könyvek vásárlására fordítja. A 100 főt meghaladó éüítkezéseken könyvtárral, rádióval és különböző társasjátékokkal ellátott kultúr- szobákat létesítettek. A szerződés utolsó fejezetében foglalkozik a dolgozók sportigényeinek kielégítésével is. Az első negyedévben, több mint 69 ezer, a másodikban 35.735 forintot fordítottak összesen kulturális- és sportcélokra. Kál- ban, Petőfibányán. Felnémeten, és Bélapátfalván, most építettek egy-egy röplabdapályát. A sportfejlesztés keretében az üzemi bizottság gondoskodik az MHK-felszerelésről, és a dolgozók 40 százalékának próbáztatásáról. Említésre méltó még az első negyedévben az a 43.550 és a másodikban az a 26 ezer forint, melyet segélyezési keret címén 130 munkás között szétosztottak.

A vállalat részéről is vannak azonban hibák, a kollektív szerződés betartásában. Ide tartoznak az olyan esetek, amelyek nemrég a bérezés területén fordultak elő. Az átszervezés következtében bizony nagy volt a fejetlenség. A régi 15 munkahely helyett most 54-ről kellett gondoskod- niok, s a munkások bérét ösz- szecserélgetve, más munkahelyekre küldték ki. Még most is elég gyakori a bér-reklamáció.

A kollektív szerződés előnyeinek és biztosított jogainak vizsgálata után nézzük meg az érem másik oldalát, nevezetesen azt. hogyan áll a vállalat tervteljesítése, az önkölt ség, a termelékenység állása, ami nagyrészt a vállalat dolgozóinak munkáján alapul. A hivatalos kimutatás sze ’ ’ 1953 hasonló időszakához viszonyítva az első negyedévi en

ugyan 0.6 százalékkal csökkeni az önköltség, de ez még mindig igen magas: 17.6 százalék. A tervteljesítés viszont még mindig nem tudta elérni a 100 százalékot. Az egy főre eső termelési érték alakulása ebben az évben a következő képet mutatja. A tervezethez képest januárban 86, februárban 84.5 százalék volt. Márciusban fellendülés tapasztalható 102 százalékra, majd április és május 86.5. illetve 85 százalékos eredményt mutat. A lemaradás fő oka az átszervezés okozta nehézségek és a műszaki vezetőség kevés támogatása, a munkafeltételek nem kielégítő biztosítása, emiatt a munkafegyelem lazasága, s a nyári mezőgazdasági munkák miatt történő munkaerővándorlás. Itt, a munkában való helytállásban sokan már megsértették az üzem alkotmányát, elsősorban azok, akik éltek a szerződés előnyeivel, jogaival, viszont nem tartották be a munkafegyelemre vonatkozó pontokat. Igaz, hogy a szak- szervezet és a vállalat vezetősége sem tett meg mindent ezek betartásáért. A szerződés mindkét oldálról való megsze- t-vv'hől u-.*"ónyn világít rá a III. pártkongresszuson felszólaló Kristóf István elvtárs beszédének egyik részlete.

„A fegyelmezetlen és rossz munkát az egész üzem dolgozói megérzik. mert a tervek nemteljesítése esetén csökkennek azok a szociál s és kulturális juttatások, amelyeket az igazgatói alapból fedeznek.“

Amint a cikk elején is megállapítottuk, a szerződést mindkét fél közös megállapodása után kötötték meg. S ha a felek érvényt tudnak szerezni a szerződés pontjainak, saját maguk látják hasznát. Ha pedig megszegik, ez egyaránt káros, ezzel lassítják a lakásépítések és a mezőgazda- sági jellegű építkezések ütemét is.

A kollektív szerződés betartása területén jelenleg ez a helyzet a 63/5-ös Építőipari Vállalatnál. A vállalat vezetősége szerint a jövő képe biztatóbb, ugyanis az aratás után újra kialakul a vállalat munkásgárdája, megszűnik a létszámhiány. Az üzemi bizottság, a vállalat vezetősége, de a dolgozók is fordítsanak fokozottabb gondot az üzem alkotmányának betartására. Reméljük, hogy ez így is lesz és eredménye a terv teljesítésének a termelékenység emelésének, az önköltség csökkentésének számadataiban, a gyakorlatban pedig egyre több, jobb és

ár\íi1o+oLmutatkozik rneg.

Császár István