Népújság, 1954. július (51-59. szám)
1954-07-08 / 53. szám
Î954 Július 8. csütörtök. NfPÜJS'ÄG A további jó munka jobb szociális ellátást kiván Alig fejeződött be a kongresz- szusi verseny, az építőipari dől gőzök máris újabb versenyvállalásokat tettek. Naponta újabb és Újabb kezdeményezésekkel segítik elő a termelékenység emelését. Különösen a gyöngyösoro- szi építkezésen tapasztalható nagy lelkesedés, ahol a brigádok közötti párosversenyben igen jó eredményt elért Vasfegyelem-bri- gád 10 tagja a brigádok között élénk párosverseny kibontakozását segítette elő. Jó eredményt ért el a Kozma-kőművesbrigád Is, mely a sziklófalazásnál 180— 200 százalék melleit kifogástalan minőségi munkát végzett, fegyelme pedig példamutató. De még jobb eredményt tudnának felmutatni, ha fiatal szakmunkásokat is maguk közé vennének, s velük is foglalkoznának. A szovjet tapasztalatok eddig Is nagy mértékben elősegítették az építőipart, műszaki vezetőinknek fontos feladata tehát, hogy ezeket a tapasztalatokat szélesebb körben ismertessék, alkalmazásukat elősegítsék. A műszaki dolgozóknak is seglteniök kell egymást a munkában. Köve teljék meg mindig, hogy vezetőik segítséget nyújtsanak, nagyobb műszaki tudással rendelkező beosztott munkatársaik elmondják tapasztalataikat. A jó műszaki szervezés mellett feltétlen fontos a dolgozók szociális ellátásának fokozása is. Dolgozóinknak otthonias munkásszállásra van szükségük, amely még nem minden építkezésnél tapasztalható. Szociális, kulturális igényeik kielégítésére van lehetőség, különösen a júliusi határozatok óta, amióta az építőipari vállalatok részére a szakszervezet javaslata nyomán szociális normát állapítottak meg és ennek végrehajtása biztosítja a dolgozók szociális és kulturális szükségleteit. Azoknál az építkezéseknél, ahol nem tartják be. ott a vállalat vezetősége nem viseli szívén a dolgozók sorsát, s legtöbb esetben megmutatkozik ez a tervteljesítésnél. Sajnos előfordult még építkezéseinken, hogy nem törődtek megfelelően a dolgozók étkeztetésével, elszállásolásával és a tisztálkodási felszerelésük biztosításával. Mindezen hiányosságok megszüntetése folyamatban van. Megvalósításukhoz segítséget nyújtottak körzeti orvosaink, akik májusban megvizsgálták megyénk építőipari vállalatainak szociális létesítményeit. A vizsgálatok eredményei máris megmutatkoztak a munkásszállások tisztogatásánál, üzemi konyhák rendbentartásánál. Azonban mindezek még nem ki- elégítőek. A Szilvásváradi Fűrészüzemben a dolgozók több szőri javaslatára sem készítik el a régebben megígért üzemi fürdőt. A 63/5. számú Építőipari Vállalat gyöngyösi szállásán sok nehézséget okoz a dolgozók tisztálkodása. Nem is beszélve arról, hogy az üzemi kollektív szerződésben az igazgató vállalása foglalkozik a dolgozók tisztálkodási lehetőségének biztosításával. Az utóbbi időben komoly jaÀ jó gazda már most készül a szüretre vulás mutatkozik az építőipari dolgozók szociális igényeinek biztosítása terén, azonban ezeket az eredményeket még fokozni kell. Orvosainknak eddigi áldozatos munkáját a jövőben is segítségül kérjük, hiszen ahol megelégedés van a dolgozók között és van szocialista munkaverseny, ott megy a munka Ezért feltétlen szükséges, hogy a szakszervezeti bizalmiak úgy irányítsák a szervezett dolgozókat, hogy a termelést elősegítő feltételek biztosítása vissza tükrözze a szakszervezeti bizalmiak és az aktívák jó munkáját. Igen otthoniasan és kielégítő a felnémeti munkásüzem munkáslakása és étkezőhelyisége. Szép és megfelelő a 22/5-ös vállalat recski építkezés betegszobája és más helyen is komoly javulás van. Ezeken az építkezéseken meg is mutatkozik a termelés, a minőségi munka, az anyagtakarékosság terén a dolgozók üzemükhöz való viszonya. Erdélyi Bertalan területi TT-elnök Két hét a Balatonon A gyöngyösi MTH-iskola hatvan fiatalja jó munkája jutalmául kétheti balatoni üdülésben vesz részt. A fiatalok csoportja a múlt héten indult útnak, idejük egy részét Siófokon töltik, majd Balatonlellén töltik utolsó hetüket az MTH-iskola üdülőtelepén. Folyóirat-kölcsönző q/ Gyöngyösön A gyöngyösi MAVAUT, a busz megálló előtt folyóiratkölcsönzést létesített, az utazóközönség ré szére. A buszra váró dolgozók olvasással tölthetik el várako zási idejüket. Rendelkezésükre állnak a legfrissebb újságok, s különböző folyóiratok. Zovcsák Mihály horti hat és fél holdas dolgozó paraszt és családja a nagy nyári munkák idején sem feledkezik meg a szőlője gondozásáról. Minden héten szakítanak egy két napot a karózásra, vagy kötözésre, hogy ezzel is biztosítsák a bőséges szüretet. Zovcsák Mihály a karózásra tanítja kis unokáját HIRDETÉSEK Tizedesmérleu. négykerekű húzó kocsi eladó. Sas-u. 1. szám. Vendéglátóipari Vállalat vásárol zódssüvefifeket fejeket. csöveké' csattos üvegeket és sörösooharakat. Szóbeli, vagy írásbeli értesítést kér: Áruforgalmi Osztály. Eger, Klaoka-u. 4. sz. Az Állami Déryné Színház nvárl vendégjátéka ideiére. 1954. fúlius 24-től. bútorozott szobákat keres. Címeket kéríük a Hirdető Vállalat kirendeltségéhez eljuttatni. Ipari tanulókat pékszakmára szerződtet az Egri Sütőipari Vállalat. Jelentkezni lehet központi irodánkban. Vennénk két darab erős öszvért szerszámmal. Egri Vendéglátóipari Vállalat. HELYESBÍTÉS A Népújság 1954. máius 2-i számában ..Egv nap hiánvzás: 600 asztallal kevesebb” című. Bútorgyárról írt cikkünkben, helytelen következtetést vontunk le. Nem 600 asztallal. hanem 600 asztalalkatrésszel kevesebb termelést Jelenteti a háromnaoi hiánvzás. (Szerkesztőbizottság.) 'Kevesen tudják, hogy a most lezáruló tanéi ben közel 20.000 gyermek és felnőtt folytatott zenei tanulmányokat. A hangverseny látogatók száma is állandóan növekedést mutat. Hatalmas az operalátogatók másfél- milliós száma is. Ha ezeket az adatokat összehasonlítjuk azzal a képpel, amelyet a felszabadulás előtt tapasztaltunk, tehát a kongó zeneiskolákkal, üres hangversenytermekkel, sznob operabarátok segítségére szoruló Operaházzal, akkor látjuk, hogy népünk, amely megkapta erre a lehetőséget, a zene mellett szavazott, így mind nagyobb mértékben válik belőle zenei közönség és ez igen szélesskálájú tö- »egbázist jelent a magyar zenekultúra számára. „Tanuljon-e gyermekem zenét” ... — kérdezte tőlem egy olyan szülő, kinek gyermekkorában ehhez nem volt alkalma? Igen, tanuljanak gyermekeink zenét, biztosítsuk számukra a muzsika erejét, a hangszeres játék örömét. Nemcsak a kiváló zenei tehetségek tanításáról lehet szó, hisz a hangszertanulás fejleszti a gyermek zenei hallá sát, felkelti zenei érdeklődését, befolyásolja további fejlődését. Megismerkedik a hangszerrel, megtanul vele bánni, a kották összefüggő egésszé formálódnak, majd megszólal--* - *r-------re n, mind ez igen • t: és IFJÚSÁGUNK ZENEI NEVELÉSE szellemi követelmény elé állítja a gyermeket.^ Ha a feladat érdekli, ha izgatja a cél, megbirkózik a nehézségekkel és tt által emberileg is, zeneileg is fejlődik. A zene pontosságra, fegyelemre. a figyelem összpontosítására, kitartó munkára nevel, tehát olyan tulajdonságok kialakítását segíti elő a gyermekben, amelyek egész életén át segítségére lesznek. Érzelmi világát minden irányban fejleszti: gyönyörködtet, lelkesít, bátorít, megnyugtat, lecsendesít. Lelki élete gazdagabbá, kiegyensúlyozottabbá válik. Nevelőértéke a zenének mindenekelőtt abban van. hogy játék, örömforrás, ezt érzi gyermek, ezt teszi számára oly vonzóvá a hangszert, majd később — jó úton haladva — oly elmé- lyülten játszik miként a játékba belefeledkező gyermek. Vannak gyermekek, akiknek nagyobb öröm a zenélés, mint az olvasás, különösen akkor, ha már egy kicsit többet tudnak és társaikkal kis zenei együttesben vehetnek részt. Nem egy ember akadt rá gyermekkori kedvtelései közben jövő hivatására. A dolgozó szülők részéről sem közömbös, mivel foglalkozik gvermeV'-V szabad idejükben c érzés számukáegnyug'.í ra, ha értékesen használja ki ezt az időt. A zenetanulással eltöltött évek még akkor sem hiábavalók, ha bármely okból abbahagytuk a tanulást mielőtt „jelentős” eredményt értünk volna el. A gyermek fejlődésére biztos nem maradnak hatásnélkül ezek az évek mert közelebb kerül egy olyan nyelvhez, mely néha többet mond el az életről, az ember küzdelmeiről, örömeiről, egész lelki világáról, mint amire szavak képesek. „A tiszta, igaz szól keresem, hogy mint ember szólhassak az emberhez: szemtöl- szembe nézni, ez az én vágyam, akarásom, célom". (Musszorg- szkij.) „A tiszta, igaz szó”... a muzsika hangján szóltak a mi zeneiskolai növendékeink az évzáróünnepségük alkalmával, amikor szorgalmas, kitartó munkájuk gyümölcsét színvonalas műsor keretében feltálalták a szépszámú közönségnek. Az egri Állami Zeneiskola csupán egyéves múltra tekint vissza, bár előbb munkaközösségi alapon működött. De ma, amikor a népművelési minisztérium igen nagy segítséget ad, biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket, nekünk helybelieknek és a városi tanácsnak is támogatni kell a zenepedagógusok munkáját és nagyobb érdeklődést kell tanúsítanunk irányuk ban. Nem utasíthatjuk el a zenei tanulmányokra szomjas gyermekeket azzal, hogy nincs terem, nincs helyiség, ahol foglalkoz zanak velük. Az is csak félmegoldás, ha a zenepedagógus a lakásán oktat. A fővárosból leutazó „vándor-tanár’ is sokkal nagyobb megbecsülést érdemelne Nagyobb megbecsülést érdemel az a zenei munka, melynek az évzárón fültanui voltunk. A kezdő növendékek a kis feladatokat, a haladók a nagyobb zeneművek bemutatását gördülékenyen. átéléssel oldották meg. ízelítőt adtak. Bach, Mozart műveiből. Sokat ígérő és igen tehetséges bemutatásban hallót tűk: Beethoven F-dur szonátájának befejező részét. Élveztük az alig másfél éve tanuló szorgalmas hegedűstől Bartók—Zathu- reczki: Két gyermek dalát. Egv másiktól Kigyósi: „Víg diákok” című szerzeményét. Kiemelkedően szólaltatta meg az egyik szépen fejlődő növendék Debussy színes szuggesztív muzsikáját. Hallottunk Csajkovszkijt, Liszt és Kodály műveket, melyeknek élvezésénél eszünkbe jutott az a wagneri idézet: „A dallam az abszolút nyelv, amelyen a muzsika minden szívhez egyformán szól”. Korsós Nándor O. M. ter. énekszakfelügyelő Most érezzük igazán, hogy lapunk a nép újsága, amikor reggelenként a posta egyre több levelet hoz szerkesztőségünkbe. Az elmúlt hónap 400, és a július első hetének 92 levele azt bizonyítja, hogy a mi lapunkat egész megye népe írja. Dolgozóink elküldik soraikat és az újságon keresztül mondják el mindenkinek, hogyan élnek, s dolgoznak, milyen terveik vannak. De lehetne-e elhallgatni egy egész félév nehéz munkáját, nem beszélni az aratás előkészületeiről, elfojtani az aranytáblák suttogását? Vagy nem venni észre, hogy dolgozóinkban a kongresszusi verseny szülte szeretet, a kongresszus határozatai újabb sikerek, győzelmek elérésére serkent? Nem, ezeket nem lehet elhallgatni, ezekről a megyének, az országnak, az egész világnak beszélni és írni kell. És dolgozóink beszélnek, írnak is. Este, munka után, amikor fáradtan hazamennek, tollat vesznek a kezükbe — írnak A learatott, bekapált, vagy feltöltögetett holdak, a selejt fél százalékos csökkentésének lejegyzése után már nem is éreznek fáradságot, ezek felvidítják őket. És azt akarják, hogy örömükben mi is osztozzunk. Inkább pár sornak, mint levélnek mondhatjuk Molnár József, tarnabodi dolgozónk írását, mégis megértjük belőle, milyen öröm a tarnabodi határba kimenni. Látni a szépen fejlődő, rendbetartott növényeket, salátát, uborkát, sárguló paradicsomot, mellettük a learatott, keresztberakott árpát. Még az aratás megkezdése előtt sokan egészévi beadásuknak eleget tettek. Ezt bizonyítja Keller Sándor, az egri járási tanács begyűjtési csoport vezetőjének levele. Budai György, a tárná- szentmáriai községi tanács tagja, négy holdja után már a sertés- és vágómarha kötelezettségének is eleget tett," hasonlóan ifjú Bordás József és Gyetvai János is. Ezeknek a dolgozóknak a példáját kell követni a járás többi dolgozójának is. Nagy Béla, a karácsondi községi tanács dolgozója arról ír levelében, hogy a donioszlói állami gazdaság karácsondi részlege az őszi árpa aratasát még június 30-án megkezdte és eddig több mint 10 holdat learatott. Leveléből azt is megtudjuk, hogv az iskola úttörőcsapata kalász- gyűjtést rendez az aratás ideje alatt. Szabó Zslgmond, kömlői dolgozó paraszt a község dolgozóinak -jó munkája mellett arról panaszkodik, hogy bár már az aratás ideje is elérkezett, de a cséplőgép még mindig nincs rendben. A detki gépállomás — írja soraiban — úgy küldte a tarnaszentmiklósi gépállomásra ezt a cséplőgépet, mint kijavítottat. Ideje lenne rendbehozni, mert a cséplés így nem lesz zavartalan. A tiszanánai Petőfi termelőszövetkezet örömmel jelenti szerkesztőségünknek, hogy bár négy éve foglalkoznak rizs- termeléssel, még soha egyetlen évben sem volt ilyen szép a rizsvetés, mint ebben az esztendőben. Persze a szépen gondozott növény a szövetkezet dolgozóinak jó munkáját bizonyítja. Mint megyénk legtöbb községében, így Tarnaleleszen is alapos tervet dolgoztak ki a csáp lesi munkák elvégzésére. Erről a tervről írt Tóth Sándor VB-el- nök. Legfontosabbnak tartották a terv elkészítésénél a szemveszteség csökkentését, a learatott gabona gyors keresztberakását és a minél előbbi behor- dást. Tarnaleleszen jó tervet készítettek az aratási munkákhoz, s ha eszerint végzik a munkákat, biztos nem lesz hiba a csép- lésnél sem. Ipari dolgozóink, régi levelezőink, az ejmult félév eredményeiről és az elkövetkezendő idők terveiről írtak. Beszámoltak arról, hogyan akarnak egyre többet, olcsóbban és még jobban termelni. Nagy József, a Mátra- vidéki Erőmű dolgozója arról számolt Be írásában, hogy üzemükben milyen jól halad a Gazda-mozgalom. Többezer forint értpkű az első félév anyagmegtakarítása, amelyben jó munkát végzett Győrffy Gábor, Flauber János, Cseke István és Kárpáti Ferenc. Kónya Lajos, a Hevesmegyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatója is azzal kezdi levelét, hogy a második negyedéves tervet öt géppel teljesítették túl, emellett munkájuk jó minőségű volt. Az első félévben négy dolgozót jutalmaztak sztahanovista oklevéllel és biztosak abban, hogy a következő félévben jó munkájukért újabb néhány dolgozót jutalmazhattak meg. Az eredmények elérése sokszor nagyon nehéz munkát követel. Tóth Bertalan, a Mátravidéki Erőmű turbinaüzemi technikusa ilyen esetről számol be írásában. Nehéz munkát végeztek addig, amíg a IV. számú táptartályt üzembehelyezték. Ezért a munkáért Sós István művezetőt és Gschwendtner Lajos lakatost dicséret illeti, akik nem egyszer testi épségük veszélyeztetésével 75—80 fokos hőségben végezték a műi Nagy javulás tapasztatható a Tégla g L j legeinél il k . jruusbfíeire” globálisan, hanem réstldtekben is teljesítették, sőt túlteljesítették tervüket — olvassuk Kocsis Sándor, a Téglagyári Egyesülés dolgozójának leveléből. Igen szépen dolgozott az Eger II., Eger I. és a Mátraderecskei Téglagyár, ahol jóval 100 százalékon felül volt a tervteljesítés. A következő hónapokban minden téglagyári üzem dolgozóitól még szebb eredményeket várunk. Csak néhány levelet, néhány dolgozó gondolatait, elért eredményeit ismertettük a sokszáz közül. Dolgozóink további írásait várjuk, amelyekben a most elhangzott vállalások, ígéretek teljesítéséről számolnak be. Mező- gazdasági dolgozóinknak az aratási és növényápolási munkákhoz, ipari ’dolgozóinknak az új féléves terv eredményeihez sok sikert kívánunk. Értekezletet tartottak a gyöngyösi járás agronómusai Még néhány nap és egész országunk területén megindul az évad egyik legnagyobb munkája, az aratás és cséplés. Nagy feladat vár a munkánál a községekbe kihelyezett agronómu- sokra és a járási tanács agro- nómusaira is. A munka jó megszervezésének érdekében a megyei tanács főagronómusa, Strumpf László elvtárs szakmai előadást tartott Atkáron. Az előadásban rátért a legfontosabb feladatokra, aratás, hordás, cséplés, tarlóhántás és a másodvetés munkálataira és szaktanácsokat adott, hogy ezeket a munkákat sikeresen végrehajthassák. Beszélt a nö- vényápolásoan elkövetett hiányosságokról, melyek nagyrészben a kedvezőtlen időjárásból adódtak. Megállapította, hogy többet kellett volna tenni a járás agronómusainak is a növényápolási munka sikeres végrehajtásáért. A hiányok pótlására még aratásig van idő, csak odaadó lelkesedéssel kell minden agronómusnak munkához látni. Előadáséban felhívta az agronómusok figyelmét az elhanyagolt szőlőápolási munkákra, és annak legrövidebb időn belüli felszámolására. Ezután következtek a hozzászólók, és az agronómusok beszámoltak arról, hogy a hiányosságokat és az előttük álló nagy feladatokat hogyan kívánják eredményesen megoldani. Elmélet, gyakorlat nélkül nem sokat ér, éppen ezért a járás agronómusai megtekintették a gépállomás gépparkját, ahol a főgépész elvtárs ismertette az aratógép, kombájn és cséplőgép részeit és azok működését. Ez az értekezlet hozzásegíti agronómusain- kat, hogy az előttük álló feladatokat sikeresen oldják me& Nagy Katalin, Gyöngyös járási tanács
