Népújság, 1954. június (43-50. szám)
1954-06-24 / 49. szám
1954 jtînîus 24, csütörtök. 5 NÉPÚJSÁG A Népújság brigádja jelenti : A kulákok aknamunkája akadályozza a begyűjtést, adófizetést Tiszanánán A megyei párt-végre- haitó bizottság. a megvei tanács és a Népújság képviselőiből alakult brigád a napokban megvizsgálta, miért maradt el Tisza- nán.* a begyűjtésben és adéft-etésben. A brigád beszélgetett a község dolgozóival, a járási szervekkel, s a saját tapasztalatai alapján írta meg a cikket. I. Tiszanána a hevesi járás legnagyobb községe. Gazdag falu. A felszabadulás óta eltelt évtized alatt itt is nagyot változott az élet. Szebb, elevenebb lett. A főút mellett lévő épületből gyermekzsivaj hallatszik, bent, a napköziben ebédhez készülődnek az apróságok, a 4—5 éves kis napos selypítve kíván jóétvágyat, odébb a bölcsödében pufókarcú csecsemők alszanak, míg anyjuk a határban dolgozik. Az általánosiskolában vizsga izgalma fűti az eievenszemű úttörőket, a falu könyvtárában idősebb emberek választják ki a legjobb könyveket, Erdélyi Béla könyvtáros segítségével. A határban traktor pöfög. A nagyobb munkák idején 12 gép is segíti a falut. A Tisza felől friss szél jön, a rizsföldek, s a rizscsatorna vizét borzolja. A fiatal rizshajtások erőteljes szára már ellenáll a szélnek — bő termést ígér; Az emberek is Imegváltoztak a faluban. Tiszanána régen a cselédek, summások, kubikosok hazája, kiapadhatatlan forrása volt. Akik nem kóboroltak a munka után, azok tizedén arattak a szatmári püspökség uradalmábán. Egy községben sem volt annyi népnyúzó, mint éppen itt. A falu 104 kulákja a zsugoriságban versenyezve, gyarapította vagyonát, búzát adtak 13 százalékos kamatra, Hajdú Károly fegyverrejtegető uláknál. aki azóta már elnyerte méltó büntetését, egész kötetre való névsor volt azokról, akiket uzsorakamatra kiadott búzával tönkretett. Kíméletlenül behajtotta a nagy kamatot, nem bánta, ha kenyér nélkül maradt a család. Az egykori cselédek, summások, részesaratók ma középparasztok, ipari munkások, tsz-tagok — a társadalom megbecsült emberei. A földosztáskor 3500 hold uradalmi földet mértek szét, így jutott földhöz, idős Balog Ferenc, Gulyás Benjámin, s 660 szegényparaszt, akik a múltban hiába gürcöltek azért, hogy néhány vékás földet vehessenek. A párt földhöz juttatta őket. A fiatalok tanulnak, vagy a „hegyek közé“ mentek, ipari munkára. Egerben nincs olyan középiskola, ahol ne találnánk meg a tiszanánai dolgozó parasztok gyermekeit. Az otthonlévők a földet művelik, egyre nagyobb kedvvel és szorgalommal. Az idén különösen nagy az igyekezet. A kormányprogramul óta újabb változáson ment át a falu — jóban és rosszban egyaránt. A múlt őszön 63 vagon terménybeadást, s többszázezer forint kártérítést engedett el kormányunk, az idén újabb kedvezményt kapott a falu, a mult- évihez képest 90 vagon terménnyel kevesebb a beadási kötelezettség. Ez a mennyiség egy négyezer lakosú község egy évi kenyérszükségletét fedezné. Nagy Károly, Godó György, s a többi 70 évnél idősebb gazdálkodónak 3—3 hold után engedték el a beadást. Mindezt a sok kedvezményt mégsem hálálták meg a tiszanánaiak. Az utolsó helyen szégyenkeznek a járási versenytáblán, s miattuk maradt le a hevesi járás adófizetésben és begyűjtésben. A legutóbbi jelentés szerint félévi begyűjtési tervüket tejből 44, tojásból 52, baromfiból 33, vágómarhából 77, sertésből 26 százalékra teljesítettéi, az adónál is sók még a tennivaló, mivel csak 35 százaléknál tartanak. A munkásosztály baráti kezét nyújtotta feléjük, mikor elküldte falujukba a nagymeny- nyiségű iparcikket, a mező- gazdasági gépeket, szakembereket. A tiszanánaiak elfogadták, s éltek a munkásosztály segítségével, de hogy valamivel meghálálják — ha eszükbe jutott is — nem cselekedték. Még mindig késlekednek a válaszszák A tiszanánaiak csak kapni szeretnek, de elfeledkeznek a kötelezettségükről, az állampolgári fegyelem betartásáról. A brigád igyekezett megtalálni azokat a fékező erőket, melyek akadályozzák Tiszanánán az állampolgári kötelezettségek teljesítését. Elsősorban azt vizsgálta meg, van-e gazdasági alap a beadási és adófizetési tervek teljesítésére. Mi az igazság? Szegénye a falu? Mikor a beadásról beszél- ' tünk a falu gazdáival, előszeretettel hangoztatták: „A beadás azért nem halad, mert szegény a község. Az 1952-es aszály és a tavalyi vízkár nagyon tönkretette a termést, nincs miből fizetni." S mi az igazság? Az aszály és a vízkár valóban okozott veszteséget, de államunk igyekezett ezt csökkenteni azzal, hogy 42 vagon terménybeadást engedett el a vízkárosult gazdáknak. Ez tehát nem lehet komoly ok a kötelezettségek elhanyagolására. A földművesszövetkezet ügyvezetője végignézte a tavalyi és az idei kimutatásokat. Kiderült, hogy ez év tavaszán félmillió forinttal több árut vásároltak a község dolgozói, mint az aszályt követő 1953-as évben. Megvettek 19 kerékpárt, 8 rádiót, 13 tűzhelyet és más fontosabb iparcikket, de ehhez még hozzá kell számolni azt az árumennyiséget, melyet másutt vásároltak meg. Kétmillió forint értékű áru fogyott el a helyi üzletekből. A község italboltjaiból éjjel-nappal muzsikaszó, s duhaj kurjantá- sok szűrődnek ki — bent rendületlenül mulatnak. Az italboltok forgalma duplájára nőtt tavaly óta — s azt mondják, nincs pénz adóra. Hűen tükrözi a tiszanánaiak véleményét Hegyi János dolgozó paraszt feleségének válasza, mikor megkérdeztük tőle, miért nem fizet adót, mél tatlankodva felelte: „Hogy fizessek? Miből? Hiszen most vettünk csikót, búzát, kukoricát. Azt gondolják még adóra is jut?“ Itt van tehát a kutya elásva. Az adót csak akkor akarják fizetni, ha végkép nem tudják hova tenni a pénzüket, pedig a kötelezettségek teljesítése elsőrendű feladata minden dolgozó paraszt nak. A tanácstagok, a falu gazdái azzal is indokolni akarják a lemaradást, hogy kevés az állat. Valóban így lenne? Nem. A meglévő állatállomány öt százaléka elég lenne a beadási terv teljesítésére. A tojás- és baromfigyüjtők elmondották, hogy a tojás nagyobb részét szabad áron értékesítik, s kevesebbet adnak a beadás teljesítésére. A helyi szabadfel vásárláson kívül sok tojást visznek piacra is. Megvan tehát a lehetőség a begyűjtési és adófizetési tervek teljesítésére, de a községi tanács nem sokat tett a kupeckodó, beadást halogató gazdák felelősségre vonásáért. Az igazi ok : erős a kulákok befolyása mányolással ártottak a falu lakóinak, a felszabadulás óta erre nincs lehetőség, tehát más módszer után néztek, hogy árthatnak megint dolgozó népünknek. Uj taktikához folyamodtak. Most hívatlanul, kéretlenül, mint a falu, a parasztok érdekelnék képviselőiként lépnek fel. „Jó tanácsokkal“ látják ] el a falu gazdáit. „Ne add be I a tojást, a hízót, úgyis elengedik a beadást. Látjátok mi sem adunk be semmit, mégsem követelik rajtunk“. Vége-hosz- sza nincs a kulákfurfangnak, mely mind arra szolgál, hogy félrevezesse a dolgozó parasztokat, félrevezesse a népet. A rALU HANGJA Mesterkedik a kulák ,,A kulákok az utóbbi időben igyekeztek megbújni a középparasztok soraiban...’» Az MDP KV- beszámolójából. Szegénynek tüntetik fel magukat. Egyöntetűen válaszolja Vajda Istvánná, Somogyi Károly, s a többi kulák: „Nincs miből fizetnünk.“ Nem is bizonyítanak, nem is vitatkoznak, csak cinikusan rávágják ,Nincs miből!“ Portájukat felverj a gaz, kastélynak beillő házukat nem gondozzák, s igyekeznek mindent eltüntetni az emberek szeme elől. Rongyos ruhában lófrálnak a faluban, hogy elhitessék milyen szegények. A vagyon persze megvan, csak máshol. Id. Balázsi Istvánnak, a falu legnagyobb kulákjának üresek az óljai. így tönkrement volna? Szó sincs róla. Nem mentek messze a jószágok. Fia, ifj. Balázsi István négyhold bérleten dolgozik, két tehene, növendékállatai, bivalya van — azelőtt ez is az apjáé volt, de valahogy átkeveredett hozzá. A jószágokkal együtt apja tulajdonságát is örökölte, ugyanis sem a tej-, sem a marhabeadását sem teljesítette még, ahogyan a faluban nevezik, ő a falubeli kulákok raktárosa, tápláló édesanyja. Ez a példa nem egyedülálló. A kulákok szemtelenségének, piszkos üzelmeinek végé-hossza nincs Tiszanánán. Minklovics Jánosné kulák- asszony az állatszámláláskor letagadta állatait, s hogy rá ne jöjjenek a disznóságra, el is rejtette az állatokat. Nemrégen pedig Kiskörére adott át egy növendékállatot, hogy felneveljék neki, mikor felnevelték, visszalopta a csordából. Ugye a bíróság elé került. Minklovicsné azt gondolta, hogy még most is büntetlenül veheti el a másik ember munkája gyümölcsét. A jószágmentést, az átíratást nemcsak maguk csinálják, rábeszélik erre a község dolgozó parasztjait is. „Akinek sok a hátraléka, adja át az állatát rotkonának, fiának, s mondja azt, hogy nincs semmije.“ így bujtogat- ják az embereket, s vannak, akik hallgatnak a „jótanácsra.“ Nagy József középparaszt is — aki egyébként többezer forint adóval tartozik — katonafiára íratta át a tehenet, nehogy elvigyék a jogos tartozás fejébe. A kulákok szétadják az állatokat, igyekeznek szegényeknek látszani, s a tanács erély- telensége miátt nem is teljesítik begyűjtési, adófizetési előirányzatukat. így gyűlt össze Somogyi Károlynak közel 40 ezer forint adóhátraléka, ezenkívül 4 és félmázsa tojás, és két és fél mázsa sertéssel tartozik. A többi kulák sem marad el mögötte. Dómján Istvánnak 26 ezer, Vajda Istvánnénak 24 ezer, Galambos Dánielnek 17 ezer forint adóhátraléka van. Mivel a tanács nem vette meg rajtuk a jogos tartozást, teleszájjal hirdetik faluszerte „miért teljesítitek a beadást, látjátok, minket sem bolygatnak érte.“ S ez a hangulat nagyon lábrakapott a kormány- programm elhangzása óta. A falu vezetői határozatlanok voltak, engedték, hogy az ilyen hangok nyugodtan terjedjenek. A dolgozó parasztok közül sokan szívesebben hallgatták ezt, mint a kötelezettségek teljesítését célzó beszédet. Mikor Hegyi János dolgozó paraszttól kérték adótartozását, felesége odavágta: „minek fizessünk, úgyse tesznek azzal se semmit, aki nem fizet." Sokan mondják ezt Tiszanánán, s ez azt bizonyítja, hogy a ku- lákoknak sikerült megingatni a szocialista törvényességbe vetett bizalmat, s lejáratni a dolgozó parasztok előtt a tanács tekintélyét. Közeledik az araiás. Sűrűsödik iá munka. Dolgozó parasztságunk mégis szakít arra- időt, hogy egy-egy levéllé1 felkeresse a párt megyei 'apját, s megírja, hogyan igyekszik a maga területén hozzájárulni a párt- kongresszus végrehajtásához. Közel 200 falusi levé' ad számot arról a lelkes, önfeláldozó munkáró', amellyel az aratásra, csép'ésre készülnek a községek dolgozói, de hírt adnak arról is, hogy mi újság az álllampolgári fegyelem frontján. A f»lu hangja ez a közel 200 levél, a büszkeség, a párt iránti bizalom, a jól végzett munka megelégedettségének hangja, öröm hallgatni, s öröm o'vasni ezeket a leveleket. KOVÁCS József Feldebrő község VB-titkára arról számol be, hogy a Népújság bíráló cikke nyomán megjavult a községben a begyűjtési munka, s a község a 12. helyről a 9. helyre tornászta fel magát. Más területen is eredményes a munka. A fel- debrői gazdák elhatározták, hogy 210 mázsa cukorrépát termelnek kétszeri kapál'ással. SUSZTAK Márkus levelezőnk Erdőkövesd dolgozóinak növényápolási és begyűjtési munkájáról adi hírt. Megírja, hogy a falu félévi baromfibeadását Ahol nem zavarják a kulákot A község több mint 100 kulákja jól bírta magát a múltban. A falu ötezer szegénysorsú emberét — szövetkezve a falu uraival, a főjegyzővel és a papoKkal. akik állandóan szították az ellentétet a katolikus és a református emberek között— kiforgatták utolsó vagyonkájukból is* Sokat tudnának erről beszélni az egykori cselédek, akik a kevés és hiányos élelem miatt éjszaka, lopva a tehenek tő- gyéből szívták ki a tejet, hogy a másnapi napkeltétől-nap- nyugtáig tartó munkához valami kevés erőt gyűjtsenek. Akkor uzsorakamatra adott búzával, embertelen kizsák„A kulák korlátozásának helyes politikája nem egyszer a kuláklikvidá- lásba csúszott át; tavaly június óta az ellenkező véglet tapasztalható; nem egy helyen alig folyik harc a kulák ellen, s e kulákot gyakran középparasztként kezelik.” Az MDP KV beszámolójából. Más módon is igyekszik a kulák a kötelezettségek teljesítése ellen uszítani. Azon fáradozik, hogy kedvét szegje a dolgozó parasztoknak, hogy társadalmi rendünk ellen fordítsa őket. Zs. Kiss Károly középparaszt, tanácstag, aki lelkiismeretesen teljesíti állam- polgári kötelezettségét, elmondotta, mi bántja őt, s többi középparaszt társát. Gyakran hallja a faluban, hogy a kulákok után a középparasztok kerülnek sorra, hogy majd őket is ellenségnek tekintik. Zs. Kiss Károly a kuláksoron lakik. Nem véletlen tehát, ha ilyen beszédeket hall. Mint ahogy az sem véletlen, hogy a templom mögötti részen a kuláík- lakta területen van a legtöbb hátralékos, erre felé nevetik ki az adóbeszedőt, ha foglalni megy, erre felé bizalmatlanok az emberek, annyira telebeszélte a fejüket a Szutor és Balázsi-féle kulákok hada. A tanácstól nem nagyon tartanak, mivel nem alkalmazták velük szemben a törvényeket. Almás Zsigmond, a falu egyik kulákja jólesően állapította meg: „a kormányprogramm óta nem háborgatnak bennünket. Azelőtt gyakran jöttek, de mostanában békében vagyunk." Ez volt tehát az egyik legfőbb oka annak, hogy Tiszanána utolsó helyre került a begyűjtésben. Az, hogy nem háborgatták a kulákokat, felhasználták az alkalmat arra, hogy a dolgozó parasztokat is lebe szeljék a kötelezettségek tel jesítésérőL, hogy lejárassák a törvényességet, csorbítsák a tanács tekintélyét.. A falubeli kulákok kialakí tották azt a véleményt: „Az < bolond, aki teljesíti a beadást“ s ki akarja, hogy őt bolond nak nézzék? Ha beadják is a tojást, úgy teszik, mintha ezzel bűnt követnének el, lopva, észrevétlenül viszik a be- gyüjtőhelyre. Tiszanánán bármilyen furcsa, szégyennek számít a beadás becsületes teljesítése. A falubeli úttörőket, mikor köszönteni akarták az élenjáró gazdákat, nem szívesen fogadták. S mikor némely dolgozó paraszt teljesíti beadását, hozzáfűzi: „de nehogy kikiabálják, vagy kiírják a nevemet.“ Miért félnek azok, akik becsületesek? Féljenek azok, akik elhanyagolják i kötelezettségek teljesítését. A tények tehát azt mutatják, hogy nincs igaza annak aki azt állítja, hogy a község azért maradt el a begyűjtésben mert nincs miből teljesíteni. A főszerepet itt a kulákok sza- botálása és begyűjtés elleni uszító munkája vitte. Sok dolgozó parasztot sikerült megnyerni saját céljaik elérésére azzal, hogy lebeszélték őket kötelezettség teljesítéséről mondván, úgysem viszik törvényes úton. A brigád legközelebb a tanács és a pártszervezet munkájáról számol be. el például 157 százalékban teljesítette. s olyanok járnak é'en az ál'ampolgári fegyelem betartásában. mint pé'dáu! a kilenchol- das Molnár Simon középparaszt. KISS Ferenc begyűjtési megbízott a ludasiak begyűjtési munkájától ír, de számot ad a közelgő nyári nagy munkák előkészületeiről is. „Községünk már versenyben készül a nagy gabona-begyűjtési csatára, amit mint minden évben, járásunkban az első négy között akarunk befejezni” — írja többek között levelében. BABOS József Adácsról ír levelet, s beszámol arról, hogy Győri István 15 holdas, Győri János 16 holdas középparasztok határidő előtt teljesítették beadási kötelezettségüket. PASZTHY András egerszalóki agronómus a- helybeli Vörös Csillag termelőszövetkezet munkájáról számol be. A termelő- szövetkezetek tagsága lucernából és réti édesfüvek keverékéből 200 köbméter silót kés-zített, s ezzel nagymennyiségű takarmányt mentett meg a jószágok téli etetésére. Sokasodó levelek, sokasodó eredmények: bízhatunk jövőnkben, bízhatunk pártunk határozataink sikeres megvalósításában, mert egész népünk támogatja. Befejeződött az iskolai év a Dobó gimnázium orosz-tagozatú osztályaiba Az egri Dobó-gimnázium orosz-tagozatú osztályaiban is osztály vizsgákkal zárult az iskolai év. Az orosz nyelvvel heti hét órában való foglalkozás meghozta eredményét. A tanulók egész éven keresztül lelkesen tanultak, így általános eredményük is kimagaslik a többi osztály eredménye közül. Ezek a gimnázium legjobb tanulmányi eredményt felmutató osztályai. Itt a tanulók szeretik az orosz nyelvet. Tanulmányaik során eljutottak oda, hogy szókincsük gyarapodott, szabadon fejezik ki magukat oroszul. A vizsgákon a tanulók a megismert irodalom tartalmát oroszul ismertették, az irodalomból vett nyelvtani tényeket, fogalmakat orosz nyelven fejezték ki. Ezzel eljutottak oda, hogy a klasszikus orosz irodalom remekeit, az azokban rejlő szépséget, nevelő erőt, pompás kifejezéseket eredetiben is olvashatják. Mikor dől el végre, kié az üzletnyitás joga Az elmúlt évek során több földművesszövetkezeti boltot átadtak a kiskereskedelmi vállalatoknak. A területi elhatárolás eléggé helytelenül történt, s így sok helyen jogtalanul vették el a földművesszövetkezeti boltokat a kiskereskedelmi vállalatok. Az átadott boltokban sok helyen nem hoznak forgalomba olyan áruféleségeket, melyeket a földművesszövetkezetek rendszeresen árultak. Legtöbb helyen hiányzik a kocsikenőcs, ekevas, növényvédőszer, általában a mezőgazdasági áruk. Ez az áruhiány elégedetlenséget kelt a dolgozó posztok körében, de a legnagyob hiba mégis az, hogy az igények növekedésével egyes községekben újabb boltok megnyitása vált szükségessé, de nem tudják, kié a bolt megnyitásának joga, a földrnű- vesszövetkezeté, vagy a kiske reskedelmi vállalaté. így van ez Recsk és Párád községben is, ahol 2000 szövetkezeti tag és a lakosság nagyobb része kéri, hogy minél előbb adják vissza a helytelenül lecsatolt íöldmű- vesszövetkezeti boltokat. Süveges Benedek MÉSZÖV Gyámügyi kérdésekről tárgyalt a megyei tanács végrehajtóbizothága A megyei tanács végrehajtó bizottsága hosszú idők óta most tűzte először napirendre megyénk gyámügyi helyzetét. A gyámügy eddig a soronkö- vetkező feladatok mellett eléggé háttérbe szorult a megyei tanácson belül. Több figyelmet kellett volna erre szentelni, hiszen megyénkben körülbelül 350 állami gondozásba vett gyermek van, akik többé-kevésbbé nevelőszülőknél, megfelelő ellátásban részesülnek. Ezek mellett vannak azonban olyanok — igaz, hogy ez nem általánosítható — akiket nevelőszüleik meglehetősen kihasználnak. Házkörüli munkát végeztetnek velük, nem törődnek iskolába járásukkal, tanulmányi előrehaladásukkal, s így kénytelenek a III., IV., V. osztályból kimaradni. Természetesen az ipari tanulóotthonok sem tudják őket felvenni, mivel nincs meg a szükséges alapműveltségük. Az ilyen esetek legtöbbje főleg a hevesi járásban fordul elő. Feltétlen felelősségre kell vonni az ilyen nevelőket. A VB intézkedése folytán ezek a visszásságok fokozatosan megszűnnek. Kerecsent!: törzs tenyésztő község A Hevesmegyei Állattenyésztési Igazgatóság és a járási állattenyésztési állomások szakemberei még a tél folyamán elhatározták, hogy felkutatják és törzskönyvi ellenőrzés alá veszik a jól tejelő és továbbte- nyésztésre alkalmas szarvas- marhákat. A körzeti zootechni- kusok -eddig már közel száz községben végeztek többnapos megfigyeléseket és prőbafejése- ket. Kerecsendet például az ellenőrzés során törzstenyésztő községgé nyilvánították, mivel hetven dolgozó paraszt szarvas- marháját találták továbbszapo- rításra alkalmasnak. Erk községben ötven, Nagyfüged községben hatvan tehenet vettek nyilvántartásba. Az elmúlt napokban a tarnabodi Kossuth termelőszövetkezet húsz tehenét vették törzskönyvezés alá. A zootechnikusok itt megállapították, hogy a tehenek továbbsza- porításra kiválóan alkalmasak és igen magas a tejhozam is. A tsz tehenészei június közepéig 17.5 literes istálíóátlagot értek el. A 16 körzeti zootechnikus munkája nyomán eddig már 3.500 szarvasntarhát vettek törzskönyvi ellenőrzés alá Heves megyében.
