Népújság, 1954. június (43-50. szám)

1954-06-17 / 47. szám

tfílAS PROLETÁRJA! EGŸESÛLjETEK* NÊPUJSÂ G A féléves begyűjtési terv teljesítéséért „Pártunk helyes politikája következményeképpen szilár­dabb lett országunkban a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetsége” — mondotta Rákosi elivtárs pártunk III. kongresszusán. Ez a felbecsülhetetlen jelentőségű szövetség, -népi demokráciánk, nagyszerű jövőnk egyik legfontosabb alapja, s hozzátehetjük, a munkásosztály a maga részéről mindent megtesz e szövetség továbbmélyítése érdekében. Ezer és ezer, kisebb-nagyobb példa bizonyítja ezt, hogy csak egyet említsünk: a nagyrédei vízkárosultak mentésénél ott harcoltak a gyöngyösi üzemek munkásai is és a budapesti üzemek is felajánlották segítségüket. De a szövetség őszinte barátságát bizonyítják a falusi üzletek gazdag árukészletei, a kormány számtalan kedvezménye a falunak, melyek a falu dolgozóit „újra közelebb hozzák szövetségeséhez, a mun­kásosztályhoz”. Sikerrel vizsgáznak a hatvani vegyipari technikum hallgatói JOQOOOQOQOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOO°^^ Város a faluért —falu a városért AZMDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM. £ra 59 fj||£r 1954 JUNIUS 17. CSÜTÖRTÖK. Az őszinte barátság, az igazi szövetség azonban elkép­zelhetetlen anélkül, hogy ne tudná mindenki: sem a jogokból, sem a kötelezettségekből nem lehet lealkudni! A dolgozó parasztság, elsősorban a középparasztság egyik jellemzője, hogy szereti a biztonságot, a rendet, a következetességet. Az új szakasz politikájának egyik lényeges vonása éppen az, hogy a párt és az állam igyekszik a gazdasági viszonyok terén i-s megszilárdítani a rendet és a biztonságot a falun. De az ipar, az állam, pontos tervek alapján dol­gozik. Ahhoz, hogy folyamatos és zavartalan legyen a falu ellátása, elengedhetetlen, hogy megyénk dolgozó parasztsága meggyorsítsa a begyűjtést, az adófizetést, hogy így javuljon a városok ellátása élelemmel, az ipar ellátása mezőgazdasági nyersanyagokkal. Ezen a téren azonban nincs különösebb okunk a büsz- kélkedésre. A tervfelbontás miatt a begyűjtési apparátus álta­lában befelé fordult, nem szorgalmazták megfelelően a fél éves terv teljesítését és bizonyos mértékig ez is hozzájárult, hogy nem egy járásunkban, számos községünkben tűrhetetlen nagy a lemaradás. Egyedül Tiszanánán 450 dolgozó paraszt van hátralékban tojásból és baromfiból. A füzesabonyi já­rásban a júliusi tervhez viszonyítva az előirányzott sertés­beadásnak mindössze 45.4 százalékát gyűjtötték csak be. Semmiképpen sem megnyugtató számok ezek. Mi az oka a nagy lemaradásnak? Rákosi elvtárs a párt- kongresszuson világosan leszögezte: „A kulákokkal szem­ben változatlanul folytatni kell a korátozás politikáját. Ha nem teljesíti a beadást, nem teljesíti az adót... erőteljesen fel kell lépni ellene: ezen a téren véget kell vetni annak a liberalizmusnak, mely helyenként párt- és állami szerveink­nél lábra kapott, s amelynek káros hatása a falun már meg­mutatkozott”. A mi megyénkben még korántsem vetettek véget ennek a megalkuvásnak. Sok helyen éppen az „új szakaszra” való hivatkozással tűrik el, hogy szemérmetlenül szabotáljon a kulák. Gál Ferenc füzesabonyi kuláknak több mint egy má­zsa húsbeadási hátraléka van, mondván, nincs miből teljesí­teni. De a vele egy háztartásban élő nőtlen fia nevére két ökröt, három üszőt és disznókat Íratott. Búzás Márton nagy­úti kulák 23.000 forint adóval van hátralékban, ugyanakkor kilenc sertést Íratott a fia nevére. Antal József 11 holdas füzesabonyi dolgozó paraszt felháborodva beszél ezekről — amint mondja — csalókról. S ez a véleménye a többi becsü­letes dolgozó parasztnak is. Az illetékes községi szervek mégsem lépnek fel a törvény erejével a szabotáló, népi ál­lamunk törvényeire fittyet hányó, az állampolgári kötelezett­ség teljesítése ellen agitáló kulákokkal szemben. Természetes, hogy ahol eltűrik a kulákok elszemtelene- dését, ott a megtévesztett dolgozó parasztok is megfeledkez­nek az állampolgári fegyelem betartásáról, kötelezettségeik teljesítéséről. Ez a helyzet Tiszanánán, Sarudon, ez volt Ká­polnán és még egy egész sor más községünkben is. Első­rendű feladat tehát, hogy a községi tanácsok, begyűjtési hi­vatalok következetesen alkalmazzák a törvényt a késlekedők­kel, a szabotálókkal szemben. Rövid néhány hét és megkezdődik az aratás, nyomában a cséplés és gabonabeadás. Rendkívül fontos, hogy a ga­bonabeadás időszakára „egyenesbe” kerüljünk az állat és ál­lati termékek begyűjtésében. A dolgozó parasztság széles­körű mozgósítása erre a nagy feladatra, a féléves begyűjtési tervek teljesítésére, a begyűjtési állandó bizottságok, a ta­nácsok mellett — ez a pártszervezeteknek igen komoly tenni­valója. A törvény következetes alkalmazása, az erélyes fellé­pés feltétlenül szükséges. De ez magában véve még nem elegendő. Fontos feladat: megmagyarázni az állami fegyelem fontosságát, politikailag elszigetelni a kulákot. S elsősorban a pártszervezetektől függ, hogy ez minden egyes faluban hogyan valósul meg. A kulák és a középparaszt között számtalan éles ellentét van. A középparasztnak, a falu dolgozóinak érdeke a munkás-paraszt szövetség meg­erősítése, a gazdasági viszonyok javulása, az áruforgalom erősödése, érdeke a falu rendje, békéje, nyugalma. A kutak­nak korántsem, hisz mindez befolyását csökkenti, erősíti a nép, a dolgozók hatalmát. Egyetlen példa ez csak a szám­talan ellentétből, de ez is bizonyítja, hogy pártszervezeteink, tanácsaink kezében igen sok lehetőség van a kulák politikai elszigetelésére a falu dolgozóinak meggyőzésére. Dolgozó népünk életszínvonala állandó emelésének el­engedhetetlen feltétele a begyűjtési, adófizetési tervek tel­jesítése. Ezért kell most a félév előtt harcba indulnia min­den népnevelőnek, minden kommunistának, erre kell mozgó- sítaniok minden rrejüket a pártszervezeteknek, a helyi ta­nácsoknak. Ha teljesítjük a tervet, ha ezen a téren meg­valósítottuk a pártkongresszus határozatát, jelentős lépést tettünk előre népünk felemelkedésének útján. WSJ Ferencz Béla a füzesabonyi gép­állomás legjobb traktoristája, 143 normálholdas tavaszi tervét 254 holdra teljesítette, így 177.7 százalékot ért el. Jó munkájával segíti a pártkongresszus határo­zatainak végrehajtását. Balogh Józsefné a hatvani hite­lesítő állomás MSZT-brigád- vezetője, a kongresszus óta is kitűnő eredménnyel dolgozik. Az elmúlt heti teljesítménye 145 százalék volt. Ezzel válaszol a pártkongresszus nagyjelentő­ségű határozataira. ★ * Tasnádi Gábor a hatvani posta rovatoiója, szorgalmas és kiváló munkájáért most helyezték cso­portvezetői beosztásba. Példamu­tatásával segíti a hatvani posta tervteljesítését. Kitüntetések A traktorosnap alkalmából, szombaton délután a megyei ta­nács kitüntette és pénzjutalom­ban részesítette megyénk kiváló traktoristáit. Mészáros Lajos a tarnaszentmiklósi gépállomás brigádvezetője 1.100 forint pénz­jutalmat és sztahanovista okle­velet, ugyancsak a tarnaszent­miklósi gépállomásról Mészáros János traktorvezető 1000 forint pénzjutalmat és sztahanovista oklevelet kapott. Sztahanovista oklevelet kaptak még: atkán gépállomásról Benei László brigádvezető, Petró Béla traktoros, a boconádi gépállo­másról Hegedűs Szilárd traktor- vezető, a detki gépállomásról Ve­réb János, az egri gépállomás­ról Pelyhe János brigádvezető, a füzesabonyi gépállomásról Fe­renc Béla traktorvezető, s a he­vesi gépállomásról Stupek Bene­dek traktorvezető. * Újabb kitüntetésben részesült az Egri Finommechanikai Vállalat Az elmúlt szombaton újra örömünnepet ültek az Egri Fi­nommechanikai Javító és Gyermekkocsikészítő Vállalat dolgozói, mert a helyiipari vál­lalatok országos versenyében elért eredményeikért a Köny- nyűipari Minisztérium dicsére­tében részesültek. A. minisztérium képviselője Konkoly Sándor elvtárs sza­vaiból megtudhattuk, hogy fá­radságos utat kellett megten­niük, nehéz harcot kellett megvívni a vállalatoknak a kongresszusi verseny folya­mán. Küzdeni az anyagellátás nehézségeivel, kielégíteni a la­kosság szükségleteit, a „csődbe jutott“ gyermekkocsigyár becsü­letét helyreállítani — mindez nem kis dolog. Az I. negyed­évben 115.5 százalékra teljesí­tették tervüket, hónapról hó­napra csökkent az önköltség, a megtakarítás pénzösszege mintegy 21.000 forintra rúg. Fokozatosan emelkedett az egy főre eső termelési érték, amely az április havi 5.567 fo­rinttal szemben májusban 6.934 forint volt. Egri András igazgató a vál­lalat részlegeinek munkáját értékelte, majd a jövőről, a további feladatokról beszélt. Mucsi Sándor elvtárs a megyei tanács ipari osztályának veze­tője a pártkongresszus határo­zataiból fakadóan az ipar előtt álló legfontosabb feladatok végrehajtására, úgy mint a minőség javítására, a termelé­kenység fokozására, a taka­rékosságra és az önköltség csökkentésére hívta fel a fi­gyelmet. A hevesi járás még mindig nem tudott élre törni a begyűjtésben A hevesi járást a kongresszu­si begyűjtési verseny sem tud­ta elmozdítani utolsóelőtti he­lyéről. Hozzájárult ehhez az is, hogy a begyüiiésben hátul kul­logó községek, Tiszanána, Er­dőtelek, Atány nagyon kevés gondot fordítottak a felvilágo­sító munkára és a törvényesség betartására'. Tiszanánán is csak Ígérgették az elszámoltatást, ezzel lejáratták szocialista tör­vényeinket. Hevesvezekény to­vábbra is szilárdan tartja első helyét, 300 ponttal hagyta ma­ga mögött a második legjobb községet, Kömlőt. Ezekben a községekben a tervfelbontás mellett nem hanyagolták el a begyűjtési munkát, rendszere­sen foglalkoztak a község gaz­dáival, s ahol szükség volt rá, kemény kézzel akadályozták meg a kulákok begyűjtést sza­botáló munkáját. A jáará'si begyűjtési hivatal értékelése szerint a járás közsé­geinek sorrendje az alábbiak szerint alakult: Község: Összpont: Tanácselnök: Begyűjtési megb. Hevesvezekény 1723 Tóth Géza Kecső Mária Kömlő 1446 Bessenyei Lajos Vasas Zoltán Tarnabod 1317 Kovács Dávid Hopka Aranka Tenk 1112 Tóth Sándor Nagy Sándor Tarnazsadány 994 Góth Benjáiminné Forgó István Tarnaőrs 953 Szombati János Hever Anna Kisköre 951 Vízkeleti András Patkó József Heves 915 Bak Jálnosné Csáki Béla Erk 906 Fehér József Papp Zoltán Tarna-szentmiklósi 896 Molnár János Széchi János Boconád 793 Deák Sándor Kocsis Sándor Tárnáméra 787 Csintalan József Juhálsz György Zaránk 660 Csontos Ferenc Zsákai István Pély 656 Lányi József Vona József Atány 648 Kálosi Jánosné Patkovics István Erdőtelek 623 Katona István Nagy István Tiszanána 557 Kasza Menyhért Kasza János Június lió első dekádjában... A kongresszusi verseny befe­jezése után is tovább verse­nyeznek megyénk gyárainak, bányáinak és összes ipari üze­meinek dolgozói. A nemes ver­sengés június hó első dekádjá- ban is több helyen szép ered­ményeket hozott. A Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa érté­kelte az első tíz nap versenyét, értékelésének azonban újbóli és megrögzött hibája, hogy csu­pán a tervteljesítés százalékai szerint állította fel a rangsort a különböző mutatószámok és adatok mellőzésével. Ezek sze­rint a bányák között 1. a Gyön­gyösi XII. aknaüzem 110.4, 2. a Rózsai XI. akna 108.4, 3. Petőfi altáró 103, 4. Rózsai IX- es akna 92.1, százalékos ered­ménnyel. Petőfibánya Vállalat eredménye visszaesést mutat, 101.5 százalék. A gyöngyösoro- szi Ércbánya tervteljesítése 91.6 Egercsehi bányáé 87.7, a Recs­ki Ércbányáé pedig 86.24 szá­zalék. Üzemeink közötti verseny­ben a javítási munkálatokat végző Hatvani Cukorgyár az el­ső 242.8, 2, a Parádi Üveggyár 129, 3. a Téglagyári Egyesülés, 107.5, 4. az Egri Lakatosáru- gyár 105.1, 5. az Egri Dohány­gyár 101, 6. a Selypi Cement­gyár 101 százalékos cement, és 99.2 százalékos klinker-terme- lésével. 7. a Mátravidéki Erő­mű 97.3, és utolsó a Bélapátfal­vái Cementgyár 77.2 százalékos cement és 51.1 százalékos kiin- kér előállításával; Nem változott a sorrend a járások begyűjtési versenyében A kongresszusi begyűjtési verseny után sem pihennek meg községi tanácsaink és begyűjtési hivatalaink, most a félévi be­gyűjtési tervek teljesítéséért indultak harcba. Könnyíti a mun­kájukat, hogy megyeszerte befejeződött a begyűjtési tervek felbontása, s az erő nagyrészét a felvilágosító munkára fordít­hatják. A megyei begyűjtési hivatal június 7-i értékelése sze­rint a járások versenyében az alábbi sorrend alakult ki; Járás összoontsz. Gyöngyösi 1042 Egri 951 Hatvani 947 Pétervásárai 839 Hevesi 827 Füzesabonyi 712 VB. elnök Cseres János Szepesi Györgyné Habéra Béla Détár István Orosz Miklós Kelemen János Beevüit. hiv. vez. Polgár István Maruzs János Rácz Ernő Kiss Lőrinc Paparó József Molnár György A felnémeti Petőfi tsz tehenészetében A felnémeti Petőfi termelő- szövetkezet tehenészei a kon­gresszusi versenyben kimagasló eredményeket értek el. Vállal­ták, hogy a 7 literes istállóátla­got a kongresszus napjára 2 li­terrel emelik. Ezt a vállalásukat jóval túlteljesítették, mert 11.4 literes istállóátlagot értek el. Dávid Károly, a tsz munkaér­mes fejőse elhatározta, hogy a zöldtakarmány szakszerű eteté­sével túlszárnyalja ezt az ered­ményt. A téli takarmányozásról kellő átmenet betartásával tért át a zöldtakarmányozásra, hogy megakadályozza a zöld puffasztó és hasmenést okozó hatását. A zöldtakarmány ete­tését április első napjaiban 3 kilós adaggal kezdte, majd ezt fokozatosan növelte. Április vé­gén már 30 kiló volt a tehenek egyenkénti zöld adagja, s má­jus elején teljesen áttért a zöld etetésre. A 65 holdas legelőt szakaszokra osztották és jól lát­ható jelekkel választották el egymástól. így biztosítják, hogy állandó vitamindús zöldtakar­mány legyen a teheneknek. A déli fejést a legelőn végzik el, hogy ne zavarják a tehenek nyugalmát. A szakszerű etetés* a háromszori fejés hatására napról napra emelkedik a tejho­zam. A zöldtakarmány etetése óta alig másfél hónap alatt kö■ zel 2 literrel emelkedett az im tállóátlag.

Next

/
Thumbnails
Contents