Népújság, 1954. június (43-50. szám)
1954-06-10 / 45. szám
1954 június 10. csütörtök. NÉPÚJSÁG 5 FOKOZOTTABBAN SEGÍTJÜK TERMELŐSZÖVETKEZETEKET Elmondta: Smatrala László, a detki gépállomás igazgatója A harmadik pártkongresszus foglalkozott a gépállomások munkájával, s megjelölte azokat a feladatokat, melyeket a minőségi munka, a fegyelem, a termelőszövetkezetekkel és egyéniekkel való kapcsolat terén rövidesen meg kell oldani. A mi gépállomásunk dolgozói is harcolni akarnak azért, hogy a pártkongresszuson hozott határozatok ne csak papíron maradjanak meg, de minél előbb megvalósítsuk azokat. Gépállomásunkon befejeztük a cséplőgépek javítását, a bentiévé dolgozók a cséplők szerelékét javítják, s a kombájn járatására készülnek. Dolgozóink legnagyobb részét most szabadságoltuk, hogy az aratás, cséplési és az őszi nagy munkák idején nyugodtan dolgozhassanak, ne legyen meg a munkaerőhullámzás. A múlt évben a traktoristák alacsony képzettsége miatt nem tudtunk megfelelő minőségi munkát végezni, ezért már most megkezdtük a traktorosok képzését, az aratási és cséplési munkákhoz. Előadásokat tartunk tűzrendészetből, balesetelhárításból, a hibamegelőzésből, s pótoljuk hiányos traktoros gárdánkat. A cséplést tervszerűen akarjuk végrehajtani, a menetiránytervet azért nem tudtuk elkészíteni, mert a megyei igazgatóság még nem rendezte a cséplő- és erőgépek kérdését, nem tudjuk mennyi gépet kell átadni, s hány új gépet kapunk. Az a tervünk, hogy az aratással egyidőben megkezdjük a tarlóhántást, hogy a cséplés idejére az erőgépek legnagyobb része felszabaduljon. csépelhessen. A kongresszus foglalkozott azzal is, hogy a gépállomásokon nagy gondot kell fordítani a minőségi munkára. Ezen a téren nálunk is tapasztalható javulás. A tavasszal már senki sem panaszkodott a gépállomás munkájára, reméljük, a nyáron sem lesz okuk panaszra a gépállomásunkkal dolgoztató szövetkezeteknek és egyéL nileg dolgozó parasztoknak. A traktorosok által végzett munkát körzeti agronómusaink állandóan ellenőrzik, s ha nem megfelelő, figyelmeztetik a traktorost, ne rontsa a gépállomás hírnevét. A legnagyobb feladatot a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok segítésében látjuk. A tavaszi munkáknál is sokat segítettünk a termelőszövetkezeteknek, most a kapálásban is segítünk a detki Szabadság tsz-nek. A körzetünkbe tartozó termelőszövetkezetek gépeit és gazdasági felszereléseket rendszeresen ellenőrizzük, s ahol javítani való gépet találunk, azonnal díjmentesen rendbehozzuk. Az utóbbi időben javítottunk ki a visontai Petőfi tsz-nek hat lókapát, a karácsondi Dózsa tsz- nek egy villanymotort, a detki Szabadság tsz-nek hat permetezőgépet A tsz-eket erőnkhöz mérten továbbra is segítjük, mert azt akarjuk, hogy jó gazdasági felszerelésekkel, s az általunk végzett talajmunka minőségével állandóan növelhessék termésátlagukat. Az utóbbi időben örömmel tapasztaljuk, hogy a termelő- szövetkezetek mellett már az egyénileg dolgozó parasztok is bátran fordulnak segítségért a gépállomáshoz. Pelle Dezsőnek a kocsiját hegesztettük, volt aki vetőgépét hozta javítani, vagy más eltörött gazdasági felszerelését. A dolgozó parasztok érdeklődését úgy használjuk fel, hogy már most beszélgetünk arról, milyen kedvezménnyel jár a gépi szántás, tarlóhántás. A körzeti agronómusaink, a traktorosok, de a gépállomás többi dolgozója is, állandóan foglalkoznak az egyénileg dolgozó parasztokkal, megbeszélik velük a tar- lóhántási, mélyszántási szerződést, s ennek eredményeként Pelle Sándor több gazdatársa már most bejelentette: a gépállomással akarja elvégeztetni a tarlóhántást. A cséplőgépek rajonirozása után a gépállomás dolgozói szétszélednek a falvakban, hogy szerződést kössenek a tsz-ekkel és egyénileg dolgozó parasztokkal, hogy a nyáron és az ősz folyamán egyetlen gép se álljon munka- r.élkül. Ezeket a fontos feladatokat saját erőnkből nehezen tudnánk elvégezni, de állandóan magunk mellett érezzük a munkásosztály segítségét, s ezzel a segítőtárssal bátran nekivágunk a legnehezebb feladat megoldásának is. Gépállomásunkat a petőfibányai Xll-es akna, a Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár és a Budapesti MÁV Épületszerelő Vállalat patronálja. Az utóbbi hetekben nyolctagú brigád segített a gépek javításában, rendbeszedték a gépállomás villanyhálózatát, lábasszínt építettek, kul- túrotthonunkat is szépen kijavították. így van ez rendjén, a gépállomás segíti a termelőszövetkezeteket és egyénileg dolgozó parasztokat, minket pedig segítenek az üzemek, melyek fejlettebb termelési technikával dolgoznak, nagyobb tapasztalatokkal rendelkeznek. E kölcsönös baráti segítség, biztos alap a pártkongresszus határozatainak megvalósítására. Megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai készülnek az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Megyénk állattenyésztésének fellendülése ma már nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is nagy változást, fejlődést mutat. A kormányprogramm megjelenése óta több állati termék — tej, tojás, hús, zsír — kerül a dolgozók asztalára, mint régebben. Termelőszövetkezeteink dolgozói és az egyénileg gazdálkodó parasztok az állatok részére szükséges takarmányt idejében végzett növényápolási munkák elvégzésével biztosítják. Tudják, hogy ezáltal több termést érnek el, állataiknál több takarmányt jelent. Nemcsak hogy idejében kaszálták le a lucernát, hanem például a tarnabodi Kossuth termelőszövetkezet május 27-én már kazlakba is rakta a megszárított lucernát. Termelőszövetkezeteink az állattenyésztésnél elért szép eredményeikkel lelkesen készülnek az Országos Mezőgazdasági kiállításra. A füzesabonyi Petőfi termelőszövetkezet 4.000 liter tejen felül adó tehenekkel akar részt venni, amelyek közül az 5 Hajnal nevű tehén 300 nap alatt 4.410 kg tejet ad, ebben 170.4 kilogramm a tejzsír, és az állatok küllemi száma 88. Hídvégi Péter, a tsz fejőgulyása büszkén viszi a három növendék bikát kiállításra, amelyet ő nevelt, és a törzskönyvi ellenőrzés alatt álló anyjuk 4.000 kilogramm tejnél többet adott egy év alatt. Nemcsak a füzesabonyi Petőfi termelőszövetkezet, hanem a felnémeti Petőfi, me- zőtárkányi Győzelem és a többiek is készülnek a kiállításra. Dolgozó parasztjaink is szép számmal jelentkeztek állataikkal. Püspöki László boldogi, Racsek János nagyfügedi, Nagy József feldebrői, Szekeres József zaránki dolgozók többi társukkal együtt készülnek a kiállításra. A pártkongresszus óta még- jobban végzik munkájukat, hogy kormányunk célkitűzéseit több tejjel, hússal és tojással segítsék elő. Uj módszereket is bátran alkalmaznak, melyeknek segítségével termelési eredményeiket még növelhetik. Például a felnémeti Petőfi törzsállattenyésztő termelőszövetkezet tagsága már 40 köbméter zöld silót készített, melynek példájára megyénkben többszáz köbméter zöldsiló készült el. Minden állattenyésztőnek most a takarmányok betakarításával kell foglalkozni, hogy biztosítsák jövő évig állataik jó ellátását. Készítsenek minél több silót, melynek tápláló hatása télen is alig marad mögötte a zöld takarmánynak. A korán letakarítható növények helyére silókukoricát vessenek, vagy borsós csála- mádét, amely hasonlóan jó takarmány. így tudják biztosítani állattenyésztésünk további fejlődését, amely jólétünkneK, élelmezésünknek egyik fontos forrása. Lakos Ferenc Állami Állattenyésztő Állomás megyei igazgatóságának főállattenyésztője. Virágzik a dinnye A megye országszerte híres dinnyetermő vidékéről az elmúlt esztendőben több mint 100 ezer mázsa görögdinnyét és csaknem negyvenezer mázsa sárgadiny- nyét szállítottak a városok és falvak piacaira. A termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok az idén a tavalyinál is több dinnye termelésére szerződtek. Kát, Erdőtelek és Tarna- bod környékén több mint 300 holddal, Hort, Csány, Ecséd vidékén csaknem 200 holddal növelték a dinnyetermelés területét. A dolgozó parasztok idejében elvégezték a palántázást, hogy a 2000 hold fölé emelkedett területről minél több, zamatosabb dinnyét termeljenek. A hét közepén már megjelentek az első virágok a hevesi és csánykör- nyéki dinnyeföldeken. Ne idegenkedtünk a chilei salétromtól, mert gyorsan fejleszti a növényeket A hosszantartó hideg igen megviselte vetéseinket. Termelőszövetkezeteink nagy gondot fordítottak az őszi és tavaszi vetések megjavítására, nitrogénműtrágyával fejtrágyáztak. Kormányunk gondoskodott arról, hogy mezőgazdaságunk rendelkezésére, a szükségletnek megfelelő mennyiségű műtrágya álljon. A hazai gyártás mennyiségét a nitrogénfelhasználás fokozása érdekében külföldi áruval növelte, így jutott hozzánk a chilei salétrom. Termelőink jól ismerik, mert régebben a pétisó gyártása előtt ezzel értek el igen jó eredményeket. Előnye, hogy vízben jól oldódik, igen gyorsan hat, mivel 15—16 százalék salétrom-nitrogént tartalmaz. Nemcsak a kalászosok, hanem a cukorrépa, a zöldség, gyümölcs, szőlő és kertinövények fejlődésének serkentésére is igen alkalmas. Kapásnövényeknél a sorok közé szórjuk. A chilei salétrom széleskörű alkalmazásának előnyét bizonyítja, hogy több megye termelői kifejezetten ezt a nitrogén műtrágyát keresik. Például Balassagyarmaton, Érhalomban az egyénileg gazdálkodó parasztok azt tapasztalták, hogy a rosszul telelt vetéseket a chilei salétrom megerősítette, ezért most is nagyarányban vásárolják termésátlaguk növelésére. Chilei salétromból ka- tasztrális holdanként 40—60 kilogrammot használnak. Azok a dolgozók, akik eddig idegenkedtek ettől a nitrogén műtrágyától, ne hanyagolják el vetéseiket, mert a chilei salétrom növeli a terméshozamot. Előházy Kálmán Műtrágya Értékesítő Vállalat, Eger Tanácsaink segítsék a jégkár elleni biztosítás ügyét Az idén korán megkezdődtek a jégverések: május végéig már csaknem minden megyében volt jégeső, amely főleg a lucernában és a gabonában okozott kisebb károkat. A kötelező biztosításról szóló rendelkezések kimondják, hogy a jégkárt a helyi tanácsnál öt napon belül be kell jelenteni. A bejelentéshez a következő adatok szükségesek: a károsult neve, lakhelye (dűlő), a termény fajtálja és területének nagysága. A bejelentéskor az 1953. évi beadási könyvet is be kell mutatni, mert a tanácsok a kárbejelentés, megtörténtét abban iga* zoljáik. Minden termelőnek érdeke, hogy ezt a rendelkezést betartsa, mert ha bejelentési kötelezettségének öt napon belül nem tesz eleget, kártérítési igénye elvész. A helyi tanácsok fontos kötelessége, hogy a jégverés után a termelőket káraik bejelentésére hangszórón, vagy dobolás útján is felhívják és a bejelentéseket felvegyék. A tűz- és jégkárokat az Állami Biztosító a kötelező biztosítás alapján megtéríti. A legutóbbi napokban Heves megyében Nagykökényes, Visznek és Heréd községekben voltak jégkárok. Ezek közül Visznek község dolgozói részére 30.070 forint és a Béke tszcs részére 2050 forint kártérítési összeget állapítottak meg a kárbecslők. A korai jégverések arra figyelmeztetnek, hogy a jég betakarításig a termésben súlyos károkat okozhat. A minisztertanács határozata ez évre a jégkártérítést igen jelentősen felemelte és ezzel az újabb nagyarányú kedvezménnyel az eddiginél sokkal hathatósabban, támogatja a jégkárosult termelőket. A kártérítésre kifizetett sokmillió forint a biztosítási díjakból gyűlik össze. Parasztságunk többsége megértette, hogy a kötelező biztosítás házának, termésének fokozott védelmét jelenti és a biztosítási díjat befizette. Azokat, akik a díjjal még hátralékban vannak, fel kell világosítani, hogy a biztosítási díj megfizetése a saját érdek mellett állampolgári kötelesség. Azokkal a konok nemfizetőkkel szemben pedig, akiknél minden felvilágosítás hatástalan marad, érvényt kell szerezni a kötelező biztosítási törvénynek és a biztosítási díjat közadók módjára be kell hajtani. Negyven családtag a répaföldeken ,.E! kell érni. ho<rV a szövetkeze* tagjainak Jövedelme meeha- hadia az átlagos középparaszti iövedelmet". (Rákosi) J^OMHA, komor esőfelhők gyülekeznek a látóhatár szélén, még néhány perc, s megkezdődik a vihar. A felhők szorosan összebújva már dörögtetik ágyújukat, cikázó villámokkal célozgatják a magános fákat. A tarnabodi határban kevés ember maradt. Ismerik a hirtelen záporokat, nem akarnak bőrig ázni, a lovakat hajszolva igyekeznek elérni a tanyát, vagy a falunak szélső házait. A Kossuth tsz tanyá'ja felé szapora léptekkel igyekszik Kovács András, a tsz párttitkára, hátra-hátra néz. nem éri-e utói a vihar, majd tekintete újra a szép vetésre, a dúslevelü répára, a szépen megkapáH kukoricára siklik. Tavaly bizony nem volt ilyen szép a határ, mintha még most is hallaná az elnök szavát. amit tavaly zárszámadáskor mondott: „Emberek! Kukoricát nem tudunk osztani, mert a gépállomás, de mi sem igye kéziünk eléggé. Gazos maradt a föld és kevés termett. Jövőre jobban kell megszervezni a munkát...” Jobban szervezni a munkát, bevonni a családtagokat, igen, ez a nyitja a bő termés elérésének. de milyen harcot kellett addig vívni a családtagok bevonásáért még a családban is. hát az egész szövetkezetben. Sehogy- se akarták — emlékezik vissza a lányával folytatott esti vitákra. * A FÁRASZTÓ munka után születtek a szócsaták. Kovács András egész nap dolgozott a tsz-ben, láhya meg nem. Alig szedték le az asztalt, megindult a vita. Rendszerint Rozika kezdte. — Édesapán nem szégyellesz a tsz-ben dolgozni, hiszen ott minőig veszekednek. Az apja végtelenül türelmes tudott lenni az ilyen beszélgeté-. seken, most is nyugodtan felelt. — Néha az is megesik lányom, hogy civakodnak. De jegyezd meg jól, dolgozni nem szégyen. Különösen a szövetkezetben nem. Én azt akarom, hogy te is dolgozz velem. — Na. azt ugyan várhatja — perelt a lány — Majd meglátjuk, kinek lesz igaza. Jövőre rendesen osztanak előleget nálunk is, ami meg a jövedelmet illeti, össze! biztos többet kapok, mint tavaly. Megérted te még ezt később, csak egv kicsit hirtelen vagy. S tavasszal kezdődött elölről az egész. Kevés volt a munkáskéz a szövetkezetben, ezért a kommunisták úgy határoztak, bevonják a családtagokat is a növényápolásba. „Kezdje mindenki a saját házatáján. utána a pár- tonkivülieken folytatjuk az agi- tációt” —- adták ki a jelszót, mivel nem akarták, hogy megismétlődjön a tavalyi eset. nem akarták még egyszer hallani: „az idén nem osztunk kukoricát, mert...” * MUNKÁHOZ láttak. A párttitkár, aki az előző évben nem tudta meggyőzni a lányát, most újra kezdte az esti beszélgetést. Nagy türelemmel magyarázta újra és újra, mit jelent az, ha a tszcs földje gazos marad. „Lenézik a tszt. Engem is, titeket is csúfólnak: nézzétek a dologtalanok nem kapálják meg a kukoricát S mi lesz, ha ősszel megint azt mondja az elnök, hogy nem osztunk. Mi lesz a hízónkkal? Meg a szövetkezet sertéseivel? Az idén már látod, négyszer kaptunk előleget, ahogy előre megmondtam. Azt a néhány sort te is megbirod kapálni. Néhány sor az egész, de ha minden szövetkezeti tag láinya és felesége ennyit megkapál, sok tábla kukoricát és répát szabadítunk meg a gyomtól. Kovács Rózsi szorgalmas lány, apja és anyja vasszorgalmát örökölte, nemcsoda hát, hogy nem akarta, hogy őrá kevesebb föld jusson. Ezért hát rövid gondolkozás után az anyja biztató pillantására, meggondolta magát — segít — de nem is akárhogy, sértődést színlelve folytatta ott, ahol az apja abbahagyta — a néhány sornál... — Néhány sort? hogy gondolja' maga. nem egy sort, de egy főre eső területet elvállalok. Megmutatom, hogy a fiatalok is tudnak úgy dolgozni, mint az idősebb tagok. — No ez sikerült — mosolygott az apa, de meglepetten húzta fel a szemöldökét, mikor azt hallja, hogy felesége sem akar kimaradni a munkából, s úgy szerette volna magához öle'ni őket, mikor a felesége is megszólalt csendesen. — Vállalhatsz többet is lányom, majd én is segítek ebéd után. § EGITETT is, kihozta az ebédet, ő is ott maradt és ott maradt egyelni, kapálni is, emlékezik vissza a párttitkár, így kezdődött a családtagok bevonása a tarnabodi Kossuth tsz- ben. A páMtitkár családja'adta az első két segítőkezet, rövidesen 10—15 családtag segédkezett a növényápolásnál. Pető Adél is egész részt vállalt. Kelemen Mihályné is rendszeresen segít, de van még tennivaló. Né- hányan még nem akarják, hogy az asszony, vagy a lány segédkezzen. Kalicz Gábor felesége is tudna vállalni. Zöldi Mária is többet kapálhatna, dolgos kislány, de az apja nem jól gondolkozik. Nem akarja, hogy lánya egész részt vállaljon. Igaz, még nem késő. és ahogy ismerik a szövetkezetiek Kaliczékat, biztos változtatnak eddigi álláspontjukon, s többet segítenek a szövetkezetnek. ★ A parttitkar közben a tanácshoz ért. A takarmá- nyos színben Csepje Gáspár, a tsz elnöke várta. — Jelentést kell készíteni a növényápolásról, segíthetnél egy kicsit. — Sorra papírra kerülnek az adatok: — Napraforgó, paradicsom, dohány — kétszer megkapálva, cukorrépa, marharépa egyelve, kapálva. Harmincnégy hold lucernát most takarítottuk be. A tavaszi munkákat versenyben végzi a tagság — végül az aláírás. A jelentés valódiságálról bárki meggyőződhet. Amikor néztem a hatalmas bokrú répájukat, vagy a szépen sarjadó lucernát, elismeréssel gondoltam a szövetkezet dolgos tagjaira, s azokra a hozzátartozókra, akik segítettek a növényápolásnál, s a többi munkánál. — Versenyben végezzük a tavaszi munkát — jelenti az elnök. Ez így is igaz, mert ilyen igyekezet még nem volt egy évben sem. Feléledt a virtuskodás, a földművelők virtusa: ki a szorgalmasabb, ki tud többet, jobban dolgozni, s itt még hozzáadták — ki tud több családtagot bevonni a növényápolásba. A cukorrép-egyelésnél történt. A nyolcholdas tábla szélén a párttitkár húzta elsőnek bele kapáját a harmatos földbe. Hajnali négy óra lehetett, nemsokára jött a két örökké vidám lány, a két munkacsapatvezető, a falu felől egész csoport asszony közeledett. Urbán Magda és Rozika két rokonát is elhívta egyelni. Aztán jöttek a férfiak. „Ugyancsak megszaporodott a tagság — intettek a sürgölődő asszonynép felé. — Ugylátszik itt van minden sógor. koma. testvér, feleség, ezek az asszonyok jól ösz- szeszedték magukat. Másnap már Kelemen Mihály is harmadmagával indult egyelni. A többiek sem akartak lemaradni, azon igyekeztek, minél több segítséggel egyeljenek. A párttitkár örömmel nézte, hogy a 17 tagú növénytermelési brigád helyett közel 40 asszony, férfi hajladozik a répaföldön. Az egy hétre tervezett munkát így három nap alatt végezték el. Ilyen hamar nem egyeltek még répát a tarnabodi Kossuth tsz- ben. * A VIHAR elől sokan az irodába húzódtak. Csepje Gáspárné, a növénytermelési brigád vezetője kongresszusi élményeiről és terveiről beszélt. — Sokat tanultam a kongresr- szuson. Losonczi elvtárs, a Barcsi Vörös Csillag tsz elnöke elmondta, hogy náluk megbeszélték az asszonyokkal, ki mennyi kapálnivalót vállal és úgy osztották szét a területet. Mi pedig félrészt akartunk adni az asz- szonyoknak, de sokan háromnegyedrészt is vállaltak. Jövőre már csalá'd szerint osztjuk el a területet, így igazságosabb és mindenki résztvesz a munkában. A növényápolás mellett készülünk az aratásra is, elosztjuk az aratnivalót, így ha a gépállomás nem is tud segíteni, akkor is le tudjuk aratni búzavetésünket. Csepjéné a kongresszuson is sokat gondolt a tsz tanyája körül szorgoskodó emberekre, csak akkor érzett valami nyugtalanságot, mikor arra gondolt, otthon várja őt a kapállatlan répa. Am a nagy család gondolt fiára. Mikorra hazajött, szépen kiegyelték a szétosztott répaföldjét, nehogy valaki azt mondja „a kongresszusi küldöttnek gazos a földje”. Ne szólja meg senki a Kos- suth-csoportot — erre nagyon vigyá'z a tagság, hogy meglegyen a becsület és a gazdag jövedelem, ezért hívták segíteni a családtagok szorgos seregét. Kovács Endre
