Népújság, 1954. június (43-50. szám)
1954-06-10 / 45. szám
1954 Június 19. csütörtök. nIpűjsXg 3 A harmadik pedapógusnap ünnepségei 0/ -------------------------------------E GERBEN Ünnepi hsngulatban érkeztek Egerbe a vidéki pedagógusok június 5-én. a megyei tanács által rendezett III. pedagógus nap megyei ünnepségére. Az érkezőLen gyei Gábor, az egri Dobó gimnázium matematika-fizika szakos tanára a „Kiváló tanár" kitüntetést kapta. Dr. Habis György, az egri Dobó gimnázium magyar szakos tanára a „Kiváló tanár'* kitüntetésben részesült. Hórvölgyi István, az egri Tanítóképző gyakorló iskolájának tanítója a „Kiváló tanító” kitüntetésben részesült. két előbb, lelkes kis úttörők részesítették baráti fogadtatásban, maid közösen megtekintették a tanítóképzős növedékek munkáiból összeállított gazdag kiállítást. A szovjet hősi emlékmű megkoszorúzása után a megyei tanács elnöke diszebéden látta vendégül a megye pedagógusainak képviselőit és a kitüntetett tanítókat. Délután a Dózsa filmszínházban ünnepeltek. Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei tanács elnöke ünnepi beszédében méltatta megyénk pedagógusainak érdemét, rámutatott arra, hogy megyénk megváltozott életében, kulturális fejlődésében milyen szerepe volt a tanítóknak. A nevelő a szocialista társadalom magasabb- rendű igényeinek megfelelő szocialista embertípust hivatott nevelni. s ezért a munkáért a társadalom megbecsülését élvezi. Az oktatás és nevelés nehéz munkáján kívül a néppel való közvetlen kapcsolat, a nép nevelése, a falu kulturális életének segítése is a tanítók feladata. Ezek minden nevelőtől megkövetelik. hogy |ó példával, állandó önképzéssel, kommunista jellemvonások kialakításával járjanak az élen. Áldozatos munkájukhoz, tanácsaink mindenben támogatást adnak, s eredményeikért méltó jutalom az egész társadalom megbecsülése. Kovács József elvtárs, a Pedagógus Szakszervezet Országos elnöksége nevében üdvözölte megyénk kiváló pedagógusait és feladatukként a hazaszeretetre való nevelést, a tanulmányi színvonal emelését, s a falusi általános iskolák megerősítését jelölte meg. Ezután következett a „Közoktatás kiváló dolgozója" címek és jutalmak kiosztása. A kitüntetettek — akik a múlt rendszer megalázott tanítói, a nemzet napszámosai voltak — most büszkén. felemelt fővel vették _ át társadalmunk megbecsülésének jeleit, méltó jutalmukat. Nagy Sándor elvtárs, a városi tanács elnöke Eger város legjobbjait jutalmazta, majd az egri üzemek és vállalatok képviselői adtak át értékes ajándéktárgyakat á pedagógusoknak. A kitüntetettek nevében Stokker Kálmánné mondott küszöbeiét, majd utána ünnepi kultúrműsor hangzott el. ahol a tanítóképző intézet szin- jálszócsoportja, a Suha-Cser- niczky-egvüttes és a Hevesmegyei Népi Együttes tagjai szórakoztatták megyénk legiobb nevelőit. Cs. I. GYÖNGYÖSÖN Pedagúgusnap!... Milyen feledhetetlen emlék, s élrpénv fűződik hozzá. Ez a nap a nevelőké, azoké az embereké, akik éveken át nap mint nap, fáradtságot nem kímélve dolgoznak. „Becsület a pedagógusoknak” -— ezt hirdeti a felirat, ezt sugározzák az arcok, bármerre is nézek. Mellettem középtermetű férfi ül. mellén jelvény, a ..közoktatás kiváló dolgozója” kitüntetés. Neve mint később megtudom. Balázs Piri Lajos... Távolabb ott ül (Sándor László, az MTH-isko- la nevelője, büszkén viseli ő is a kitüntetést. Fenn a színpadon Ars Vendet- né VB-e!nöK tartja ünnepi beszédét. Pedagógusaink kiváncsi szemmel figyelik, hallgatják. Rónai Kálmán, Körösi Oszkár. Dé- si József. Décsei Ferenc, Szendi Vilmos. Kakukk Balázsné, Bérei Karola. Bányai Attila és a többiek. Minden pedagógus arcáról sugárzik az öröm s a hála. Vidám dobpergéssel, mag sra emelt zászlóval vonul az úttörő- csapat a pedagógusok elé. A sorból kilép egy‘ kislány, hófehér virágcsokrot nyújt át az első pedagógusnak, s halkan rebegi: „Köszönjük nevelőinknek azt a szereietet. amellyel nap, mint nap rólunk, diákokról gondoskodnak. Kívánjuk, hogy további munkájukat, .fáradozásukat mindig siker kdronázza.” Aztán jönnek többen, anyák, apák. MNDSZ-csoport, városi tanács küldöttei és még számos üzem dolgozója, akik e nagy nap alkalmából hálájukat fejezik ki az új ember kovácsai, a pedagógusok munkája iránt. Szabó István, a városi tanács elnökhelyettese nyújtja át Gyöngyös város pedagógusainak a jutalmakat. Az általános gimnázium nevelői közül Körösi Oszkár 400 forint, Szendi Vilmos 300. Décsei Ferenc 300. Rónai Kálmán 400, Dési József 300 forint jutalmat kapott. Az I. számú iskolából Solymári Zoltán 500, II. számú iskolából Bicskei Ferenc 500, III. számú is- kolából Rózsa Gyula 400, IV. számú iskolából Tomis Győrgy- né 400. V. számú iskolából Bérei Karola 400, hivatalsegédek közül Nagy József 250 forint jutalomban részesült. Az óvónők közül Balogh Mária, az V. számú óvoda nevelője 400 forintot kapott. Lassan befejeződik a pedagógus ünnepély és száll az ének, kilebben az ablakon, végigszáguld az utcákon, tereken, hangja eljut szerte az országba, s hirdeti a magyar pedagógusok megbecsülését és -szeretetét. M. J. Munkában a ludasi talajvizsgálóállomás Május első napjaiban nagy öröm érte Ludas község és környékének dolgozó parasztjait. Államunk többezer forintos beruházással,' talajvizsgáló laboratóriumot rendezett be a községben. A laboratóriumot már eddig is sokan felkeresték. A környékbeli termelőszövetkezet tagjai, az egyénileg dolgozó parasztok, akiknek teljesen díjmentesen *égzik el a talajvizsgálatot. Czékmány János, a laboratórium vezetője, nagy szakértelemmel végzi munkáját. Az elmúlt napokban a karácsondi Dózsa termelőszövetkezet új telepítésű szőlőjének földjét vizsgálta me". Nem sokkal előtte a tódebröi Uj Elet termelőszövetkezet kukorica- és búzaföldjéről vittek mintát a laboratóriumba a tápanyag megállapítása végett. A termelőszövetkezetek mellett, má,r sok egyénileg dolgozó paraszt földijén is végeztek talajvizsgálatot. A főiskola ku Június 6-án hűvös,, ború« reggel fogadta a kultúrnap alkalmából a Szovjet Hősi Emlékművet és a Mártírok Emlékművét megkoszorúzni induló ifjúságot. A felvonuláson részvevő kis úttörőknél megperdült a dob, ütemet adva az utánuk haladó főiskolai hallgatók lépéseinek. zottakat. Sokan találkoztak már gyengébb képességű pedagógusokkal, akiknek neveléséhez az előadás segítséget adott: sokat foglalkozzon velük a tantestület kollektívája, járjanak e! óráikra, amelyet igazi elvtársi beszélgetés kövessen. Nem szabad elhallgatni hibáikat, de időt is kell adni munkájuk rösmarty mellett, amikor tollúkra tűzték a híres egri vörös bor dícséretét. Az előadás az 1886-os filoxera elterjedéséről is szólt, a szőlő pusztulásáról, amikor nehezen pótolták a hiány egyrészét, s megteltek a borospincék, a híres egri bor nem kellett senkinek, évekig állhatott. Pedig er. re nagy szüksége van az embernek — mondja dr. Körfy Loránd érdemes orvos, ált. közegészségügyi felügyelő, felvidító, kedves előadásában — mert a mértékletes bori vés egészséges. A szőlő, mint vitaminban leggazdagabb gyümölcsünk, elkerülhetetlen a zer- vezetnek, ezért szükséges a szőlő jó gondozása és tci építésé. Dr. Izsó Andor, a Hevesmegyei Szőlészeti Kutatóintézet igazgatója elmondotta, milyen igényes a szőlő mennyire fontos tudni, melyik fajta mányaiból állította össze. Ezt a számot igen nagy sikerrel a főiskola énekkara és a Központi népi zenekar adta elő. Nagy sikert aratott Hunyadi László Lagrange áriája és a két népi ének: Azt gondoltad mindig így lesz; Ösz- szel érik babám a fekete szőlő, amelyet Bonis Klára főiskolai tanársegéd adott elő. A két ének a népi élet szépségét csillantotta meg előttünk, s a magyar nép optimizmusa szólt hozzánk. Jiri Wol- ker, a modern cseh lira egyik legnagyobb alakja: Ballada a fűtő szemeiről, című költeményét szavalta Vótusz Irén elsőéves hallgató. A költemény megmutatta, hogy írója felismerte a munkásosztály történelmi szerepét, résztvesz a szebb holnapért folyó harcban. Újból a főiskola énekkara következett, amelyet a közönség A főiskola tanárai, hallgatói és a két gyakorlóiskola növendékei az ünnepélyes felvonulásra gyülekeznek az iskola udvarán. Sok nézője akadt az I. és II. számú, valamint a fizikai, történelmi és földrajzi tanszék kiállításainak. A képen az I. számú iskola kiállított fizikai műszereivel ismerkednek a pajtások. milyen talajt kíván. Legigényesebb a csemegeszőlő, végül arról beszélt, hogy a <ző!ö fejlesztése azért is fontos, hogy régi külföldi' hírnevét még tovább fejlessze. A kultúrnap délutánján a népkertben különféle sportszámok voltak: gyakorlóiskolák, és a főiskola fiatalsága vett részt váltófutásban, kézilabda és futball- játékban, torna és magasugrásban. Este hét órakor a főiskola udvarán kultúrműsor volt, amelyen a rossz idő mellett is közel háromezren vettek részt, Dr. Némedi Lajos főiskolai igazgató megnyitója után Benjámin László Kossuth-díjas költőnk, az új magyar líra egyik legkiemelkedőbb versét: „Tavasz Magyarországon“ — szavalta Orosz István elsőéves hallgató. A vers egyetlen hatalmas képbe foglalja az új újabb tapsviharral jutalmazott. Hacsaturján szovjet szerző nálunk is igen közkedvelt „Gopak“ című szerzeményére kendős orosz táncot mutatott be a főiskola tánccsoportja, a táncból az orosz fiatalság, az orosz nép lelkesedése, vidám játékos kedve elevenedik meg. Fiatalságot tükröz a szüreti lakodalom és az egri és hevesmegyei népdalok is, amelyet eredeti hevesmegyei népdalgyűjtés alapján állítottak ösz- sze. Befejező szám Sárközi Uj Élet Himnusza című szám volt, amelyet a főiskola énekkara adott elő. Mindaz, amit a kultúrnapon láttunk; a sok szép kiállítás, az értékes beszédek és hozzászólások a tudományos anké- ton, majd a szőlőről tartott előadásnál, a főiskola dolgoA tavaly végző hallgatókat örömmel várták az ismerős tanárok, társaik, s a régi barátok: a padok, amelyre az életben sokszor olyan jólesik visszaemlékezni. Ezt fejezték ki Elek Béla főiskolán végzett hallgató szavai, amikor néhány perc múlva az iskola udvarán beszélt: „Ha egy öreg kérges, munkástenyér a fia neveléséért megszorítja a kezünket, vagy amikor az osztály egyik kispajtása nevelői munkánkért egy szál virágot nyújt át — ez jelenti a pedagógus munkájának elismerését, s elénk hozza az iskolát, ahol mi tanultunk“ — fejezte be szavait. „Ennek az iskolának egyik büszkesége, hogy tanárainak nagyrésze itt tanult fiatalok közül való“ — fűzte I tovább a gondolatot válaszában Zétényi Endre főiskolai igazgatóhelyettes. megjavítására. Az előadás azt is megmutatta, hogy mennyire elősegíti a pedagógusok munkáját az alkotó kezdeményezések felhasználása. Az előadás és az azt követő hozzászólások nagy jelentőséget tulajdonítottak a munkás-paraszt tanulókkal való foglalkozásnak. A jövőben tűrhetetlen az, hogy sok iskolában tanulmányi eredményük alacsonyabb az osztály átlageredményénél. Ezen korrepetálás mellett, egyéni foglalkozásokkal és a szülők segítségével kell javítani. Óráikhoz, problémáikban alkalmazzák a szovjet pedagógiai módszereket, amelyek egyszerre tartalmat is, formát is adnak — mondotta Maizik Lászlóné budapesti pedagógus. A pedagógiai ankét után tudományos előadássorozat nyújtott újabb élményt, amely az A harmadévesek sorfala előtt a most végző másodévesek átadják a zászlót az elsőéves hallgatóknak. Az ünnepélyes zászlóátadás után a részvevők megtekintették a kiállításokat, amelyeknek tárgyai, képei és a tájékoztatást nyújtó szavak bemutatták hazánk szépségeit, néhány fontosabb történelmi eseményét és a Kínai Népköztársaság boldog, derűs életét. A pedagógiai ankét dr. Balázs Béla főiskolai tanár igen értékes előadásával — „A pedagógus nemzetnevelő munkája“ —— 10 órakor kezdődött. Néma csendben hallgatta a sok tanár a gyakorlatban szerzett tapasztalatokat, a nevelés nagyszerűségét kifejező szavakat és a jövő feladatait. Figyelemmel kísérték a tantestület pedagógiai munkatervének elI készítéséről és a több tantestületi bemutatótanításról elhangegri szőlőkultúrával, és az egri borral foglalkozott. Dr. Udvarhelyi Károly főiskolai tanár, a Földrajzi Tanszék vezetője, megyénk kitűnő, szőlőnek kedvező talajáról beszélt. Szavai megismertették velünk a természet belső és külső erőinek állandó harcát és a harc eredményeit. Majd dr. Szántó Imre tanár, a Főiskola Történelmi Tanszékének vezetője elvitt bennünket az elmúlt évszázadokba, hogy mi is lássuk, amikor Dobó az egri vár ostromának utolsó rohama előtt egri borokat küld a várfalra, hogy új erőt adjon a hősöknek — hogy szemtanúi legyünk a Magyarország dolgozó népének zóinak irodalmi és tudományos nagy XVIII. századeleji erdő- örömét, munkáját. Kodály munkájának bebizonyítása, a irtásnak, amelyet a kifizetőbb Zoltán Kállai kettőse követke- sport és kultúrműsor, dólgo- szőlőtermelés idézett elő. zett, amelyet a nagy zene- zóink elé tárták a főiskola Ott voltunk Balassa és Vö- szerző Nagykálló népi hagyó- szép munkáját. D. M. A kultúrcsoport tagjai
