Népújság, 1954. június (43-50. szám)

1954-06-03 / 43. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NEPUJSA G AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 JÚNIUS 3. CSÜTÖRTÖK. A kongresszusi verseny lendületével a félévi terv sikeréért Befejeződött a kongresszus, lezárult munkásosztályunk nagyszerű győzelmi sorozatának egyik szakasza, a kon­gresszusi verseny. Az elmúlt kilenc esztendő alatt üzemeink dolgozói megmutatták, mire képes felszabadult munkás- osztályunk. nem fukarkodtak, ha helytállásról, a nehézségek legyűréséről, ha a jövőről volt szó. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az elmúlt kilenc esztendő győzelmeinek minden energiája, szépsége, a kilenc év alatt a párt iránti felforrósodott szeretet minden melege szinte összesűrűsö­dött a kongresszusi versenyben, a kongresszusi héten. Petőfibánya, mely hosszú ideig messze elmaradt terve teljesítésével, most a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett Tatabányai Szénbányászati Trösztnek vált ve- télytársává — és micsoda vetélytársává! — hogy végül is elnyerje a Központi Vezetőség elismerő díszoklevelét. A Mátravidéki Erőmű dolgozói már csak milliókban számol­ták a túlteljesített kilowattórákat és serény kézzel tiszto­gatta le magáról a szégyent a Bélapátfalvi Cementgyár, mely nem véletlenül, éppen a kongresszusi versenyben tel­jesítette tervét. Nehéz volna mindazokat az üzemeket, üzem­részeket felsorolni, a dolgozók százait és ezreit csak meg is említeni, akik nagyszerű tanúbizonyságát adták népünk áldozatos hazaszeretetének, párt iránti tiszteletének, jövő­be vetett bizalmának. Mi a titka a kongresszusi verseny nagyszerű eredmé­nyeinek? Van-e egyáltalán titka? Titka, semmiesetre sem, de módszere feltétlenül. A kivívott eredmények, nagyszerű összmunkán, a műszakiak és fizikaiak, a párt és a töme­gek, a szakszervezet és a versenyzők, a DISZ és az ifjú­ság összmunkáján alapulnak. Petőfibányán a kommunisták — olyanok, mint a kongresszusi küldött, Bocsó Mihály elvtárs és társai, álltak a harc élére, s tetteik mellett nem fukarkod­tak a meggyőző szóval, az ezernyi helyes érvvel sem. Itt is, a Mátravidéki Erőműben is a verseny gazdája tudott lenni a szakszervezet. A bizalmiak segítségével nyomon kísérte a verseny úgyszólván minden mozzanatát, értékelte, nyil­vánosságra hozta az elért eredményeket. Külön kell beszélnünk nagyszerű értelmiségeinkről, az üzemek parancsnoki karáról. Áldozatosan, fáradtságot nern kímélve harcoltak a műszaki feltételek biztosításáért, a nagy verseny sikeréért. Nem egyedülálló volt az a hősi példa, amelyet az Erőmű műszaki vezetői tanúsítottak az egyik turbógenerátor leállása idején. Ezért mondotta Rákosj elv- társ a pártkongresszuson: „Modem történelmünk folyamán először forr eggyé a dolgozó nép és értelmisége.” Jogos büszkeséggel, ország-világ előtt kijelenthetjük, hogy becsületes, jó munkát végeztünk. A kongresszusi verseny véget ért, de nem a verseny. A kongresszusi verseny feladatai továbbra is feladatok, sőt sokkal inkább azok most a kongresszus után, mint eddig valaha. „A dolgozók, elsősorban az ipari munkások anyagi életszínvonala emelésének legfontosabb eszköze a jövőben is az árleszállítás lesz — mondotta Rákosi elvtárs, s rög­tön hozzátette. — Az árakat azonban csak akkor lehet le­szállítani, ha előzőleg nőtt a termelékenység és csökkent az önköltség.” Világos és félreérthetetlen szavak ezek! Meg kell mondani, hogy a kongresszusi verseny két­ségtelen eredményei ellenére megyénk ipari üzemeiben még mindig tűrhetetlenül magas az előállított termékek ön­költsége, még mindig nem kielégítő a munka termelékeny­sége. Vonatkozik ez elsősorban az építőiparra, a két cement­gyárra, de a bányákra is. Melyek a legfontosabb és a legsürgősebb tennivalók ezen a téren. Gerő elvtárs felszólalásában, de maga Rákosi elvtárs is a Központi Vezetőség beszámolójában részlete­sen kitért erre. A pártszervezetek jó politikai tömegmunká­jától, a gazdaságvezetés helyes szervező és vezető munká­jától — másszóval a vezetés színvonalának továbbjavításá- tól függ a termelékenység emelése, az önköltség csökken­tése. Ha minden kifizetett fillér mögött termelt áru áll, ha megszilárdul a munkafegyelem, ha nincsen selejt, ha nem pazarolják az anyagot, ha széles visszhangja támad min­den még oly kisjelentőségű újításnak is, akkor ez gyümöl- csöztetni fogja hatását a többtermelésben, az olcsóbb árak­ban. A párt III. kongresszusa, mint legfontosabb feladatot jelölte meg a munkatermelékenység növelését az önköltség csökkentését, a termékek minőségének megjavítását, egész dolgozó népünk, de elsősorban a kommunisták számára. A pártszervezetek most d*öntő súlyban, ezekre a feladatok­ra irányítsák a kommunisták figyelmét, ezért induljon meg a harc már, most az első féléves terv utolsó hónapjában. A kommunista, a pártonkívüli népnevelők magyarázzák meg a dolgozóknak, hogy több és olcsóbb, jobb minőségű termelés nélkül elképzelhetetlen az életszínvonal állandó emelése. A kongresszusi verseny kitűnő, új módszereket hozott felszínre a verseny szervezésére, nyilvántartására. A fel­adat az, hogy a szakszervezet felhasználja a jól bevált mód­szereket, felhasználja a tapasztalatokat, s biztosítsa a ma­ga területén, hogy töretlen lendülettel folyjon a harc a fél­évi terv sikeréért. Segítsenek ebben a műszaki vezetők, ugyan olyan becsülettel, odaadással s eredményességgel, mint a kongresszusi verseny ideje alatt tették. Pártunk III. kongresszusa jövőnk útját szabta meg, a nép jólétéről tárgyalt. Rajtunk áll csak, hogy felbecsülhe­tetlen jelentőségű határozatai valósággá váljanak, hogy még szebb, gazdagabb legyen jövőnk, mint amilyen jele­nünk. Megyénk ifjúsága gondtalanul, vidáman ünnepelte a felejthetetlen élményt nyújtó gyermeknapot Harcbán a pártkongresszus határozatainak megvalósításáért Jó munkát végeztek a helyiipari vállalatok Megyénk helyiipari vállala­tai becsülettel helytálltak a kongresszusi versenyben. A Hevesmegyei Autójavító Vál­lalatnál Guti Sándor egy nap­pal, Zahorecz Sándor és Stadler Vilmos hat nappal előbb telje­sítette kongresszusi felajánlá­sát. A Gyöngyösi Vasöntöde Vállalatnál is igen sokan ér­tek el kiugró teljesítményt. Pethes József 280, Gulyás Já­nos 190, Csepregi Sándor és Fodor Imre 160 százalékban teljesítette rendszeresen tervét. Jó munkát végez a Hevesme­gyei Bánya és Építőanyagipari Egyesülés, a Nyomda Vállalat és a Tűzhelyjavító Vállalat is. Kecskés János jó bort akar termelni Kecskés János visontai dolgo­zó paraszt két hold szőlő és négy hold szántóterületen gaz­dálkodik. A faluban nagy tekin­télye van a bortermelő gazdák között. Különböző fajtájú borai 13, 14, 15 maligán fokosak, szín­ben és zamatban messze felül­múlják a többi gazdáét. Kecskés János szerint nem könnyű ilyen ió bort előállítani, Sok munka van vele. de megér­demli. Szeretni és gondozni kell ál­landóan a tőkét — mondja. S úgy is cselekszik. Még az ősz­szel elvégezte a metszést, gon­dosan betakarta a tőkéket, s minden három-négy évben trá­gyázza. Ezévben műtrágya kí­sérleti parcellát is létesített szőlőjében, hogy meggyőződjön a különböző fajtájú műtrágyák hasznáról. Nagy gondot fordít arra, hogy a tőkék száma teljes legyen, ezért már a nyár folya­mán megjegyzi a beteg, satnya tőkéket és azokat a következő évben gyökeres oltvánnyal pó­tolja. Ezévben is idejében kezdett a szőlő nyitásához, hamar elvé­gezte az első kapálást. Elsőnek permetezett a községben félszá­zalékos bordói lével. Gazdatár­sainak is elmondja, milyen fon­tos a permetezés most, mivel az esős időjárás és a gyors felme­legedés elősegíti a peronoszpóra kártékony munkáját. A szőlő munkáit mindig megfelelően és időben végzi el. Nagy gondot fordít a szüretre. A szőlőt fajtán­ként szedi, bogyózza, s utána préseli. Tiszta, fertőtlenített hor­dókba szűri a mustot. Kecskés János példát mutat a szőlőtermelésben. Kiváló borai dicsérik szorgalmas munkáját, beadását, adóját is mindig ren­dezi, mert a bő termésből min­denre jut. Kövessék példáját a megye szőlőtermelő dolgozó pa­rasztjai is. Dér József agronómus Nagy volt a sikere a földművesszövetkezeti kirakodóvásárnak Földművesszövetkezeteink a közelmúltban Apcon, Hevesen, Recsken és Domoszlón kirakodó- vásárt rendeztek, elsősorban ta­vaszi és nyári jellegű cikkekből, mezőgazdasági kisgépekből és növényvédőszerekből. A vásárok mindenütt igen jól sikerültek, nagy kereslet mutatkozott a dol­gozó parasztok részéről a férfi és női szövetek, konfekciós áruk, valamint vas és műszaki cikkek, kisgépek iránt. Egyedül az apci földművesszövetkezet három ekét, két szőlőprést, tíz kukoricamor- zsolót, három lókapát, négy bo­ronát adott el. A vásárokon részvevő földművesszövetkezetek egyetlen nap alatt kereken há­romnegyedmillió forint forgal­mat bonyolítottak le. Süveges Benedek propagandista. A Mátrai Ásványbánya üze- j meinek dolgozói az I. negyed- ! évben 298.000 forint értékű ásvánnyal maradtak adósak államunknak. A kongresszusi versenyben azonban elhatároz­ták, hogy a III. pártkongresz- szus napjáig letörlesztik adós­sásukat. A vállalás teljesíté­séért nagy küzdelem indult meg, az üzemek dolgozói kö­zött. A gyakori záporok, ziva­tarok gyakran na«v nehézsége­ket okoztak a külszíni bányák dolgozóinak, de ennek ellené­re is teljesítették Ígéretüket. Április hónapban a vállalat 80.000 forint értékű ásvány he­lyett 93.000 forint értéket tör­lesztett le. Májusban azt ha­tározták el, hogy a kongresz­szus napjáig 155.000 forint értékű ásványt törlesztenek I. negyedévi adósságukból. Vállalásukat itt is túlszár­nyalták, mivel 246.000 fo­rint értékű ásványt termel­tek tervükön felül. Az üzemek bányászainak lelkes versenye meghozta az eredményt: a Mát­rai Ásványbánya június 1-én reggelre teljesen letörlesztette éveleji adósságát, sőt 13 szá­zalékkal túlteljesítette május végéig előírt esedékes tervét. A bányaüzemek dolgozói n st arra tettek ígéretet, hogy június hónapban is tartják a kongresszusi versenyben elért eredményeiket és 120 százalé­kos havi tervteljesítésük mel­lett jobb és olcsóbb árut ter­melnek. Díszoklevéllel tüntette ki Petőfibányát az MDP Központi Vezetősége Petőfibánya dolgozói megtartották a kongresszusnak tett fogadalmukat, hogy „továbbra is lendületesen harcolnak a több és jobb szénért, a saját és egész dolgozó népünk életszínvonalának állandó emeléséért”. A kongresszusi műszak nagyszerű győzelmei után május 29-én reggel újabb győzelmet jelentettek a pártkon­gresszusnak: , A kongresszusi őrség alatt Petőfibánya Vállalat szombaton reggel 6.10-kor maradéktalanul teljesítette május havi tervét. Egyben fogadjuk, hogy a hó végéig újabb 3000 tonna sze­net termelünk terven felül”. Petőfibánya hős bányászait jó mun­kájuk jutalmaképpen díszoklevéllel tüntette ki a Központi Vezető­ség. Példát mutatnak a maklártályai termelőszövetkezetek A maklártályai Kossuth tsz tagsága megsarabolta kapás­növényeit, elvégezték a napra­forgó és cukorrépa egyelését, a kalászosok, a lencse, borsó fogasolását, az acatolást és a vegyszeres gyomirtást. A ku­korica torzsákat is kiszedték a vetések közül, hogy ez se akadályozza a gépi aratást. A Szabadság termelőszövet kezet tagjai is szorgalmasan végzik a növényápolást. Ide­jében befejezték a hagyma, napraforgó, cukorrépa, takar­■ •NHinM V v. •'•'a-v >•-J A cukorrépa egyelését végzik a pusztaszikszói állami gazdaságban Munka közben jól esik az üdítő friss víz mányrépa sarabolását. A do­hány és konyhakerti palántá­kat is kiültették. Ez évben még a kaszálójukat is fejtrágyázták chiliéi salétrommal, a hatás máris mutatkozik a kaszáló haragoszöld színű, s erőtelje­sebben növekedik. A tsz tag jai az idén szorgalmasabban végezték a növényápolást, mint tavaly. Ha összehasonlítjuk a két ter­melőszövetkezet munkáját, a Kossuth tsz mutatkozik jobb­nak. Ez annak tudható be. hogy a Kossuth tsz-nél nem­csak papíron, hanem valóban is megtörtént a kapásnövé­nyek területi felosztása, a Szabadság tsz-nél nem osztot­ták fel egyénekre a területei, ezért maradt hátul a munká­ban. Mindkét termelőszövetkezet­nél egyformán hiba, hogy nem fordítanak elég gondot az is­tállótrágya kezelésére, s a ren­detlenül kezelt trágyából el pocsékolják az értékes táp­anyagokat. A termelőszövetkezetek pél­dája nyomán a község egyéni­leg dolgozó parasztjai is igye­keznek a növényápolással. A cukorrépa egyelése gyors ütem ben halad, az acatolást is na- gyobbrészben elvégezték. A község egyénileg dolgozó pa­rasztjai valamennyien becsü­lettel eleget tettek a kongresz- szusi versenyben vállalt kö telezettségüknek. Galgóczi József agronómus A Mátrai Ásványbánya újabb fogadalma

Next

/
Thumbnails
Contents