Népújság, 1954. május (34-42. szám)
1954-05-30 / 42. szám
Vilas proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM Ára 5Ö íiílér : ♦ ♦ X ' ♦ ! Éljen, a Magyar Dolgozók Párt ja | I I \ III. kongresszusa! \ 1934 MÁJUS 30. VÁSÁR NAP. Megkezdődött a második napirendi pont tárgyalása a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusán A Magyar Dolgozók Pártia Hl. kongresszusa ■ pénteken folytatta tanácskozásait. ,4 délelőtti ütést ZsQfinyecz Mihály elvtárs, a politikai bizottság tagja nyitotta meg 9 óra után néhány perccel. A kongresszus megkezdte a második napirendi pont: „Az államigazgatás és a tanácsok feladatai'J megtárgyalását. A második napirendi pont előadója Nagy Imre elviárs, a politikai bizottság tagja, a miniszter- tanács elnöke volt. Beszámolóiát. a küldőitek hosszantartó, nagy tapssal fogadták. Az államigazgatás és a tanácsok feladatai 1y agy Imre elvtárs beszéde Tisztelt Pártkongresszus! Kedves Elvtársak! Pártunk II. kongresszusa óta éltéit több, min! három esztendő tapasztalatai szükségessé tették, hogy pártunk legmagasabb fórumán napirendre'tűzzük és megvitassuk ád ! a m - igazgatásunk és helyi tanácsaink legfontosabb kérdéseit. Pártunk központi vezetőségének muH évi június 28-i haíáro: zatai kedvező feltételeket teremtenek ahhoz-, hogy a párt a kongresszus által meghatározott irányelvek és a kijelölt fő célkitűzések alapján, kiküszöbölve a hibákat, megszilárdítsa népi demokratikus államunkat, megjavítsa az állami vezetést és a helyi tanácsok munkáját, továbbfejlessze társadalmi rendszerünk alapját, a munkás-paraszt szövetséget és tovább erősítse a párt, a kormány és a nép egységét. A kérdés felvetése mutatja, hogy pártunk miiven rendkívüli jelentőséget tu- laidonít helyi tanácsaink munkájának és tevékenységének, miiven gondoskodással övezi a dolgozó nép köréből tanácsi munkába felemelt egyszerű emberek állami tevékenységét. Kongresszusunk a maga útmutatásaival és határozataival bonyolult. nehéz feladataikhoz, szilárd helytállásukhoz nekik kíván főképpen hathatós segítséget nyújtani. Á helyi tanácsok létrehozása történelmi jelentőségű a magyar nép életében Tisztelt E'viársakJ Közel tíz .esztendővel ezelőtt a magyar nép, évezredes^ ingsz: szeségbe visszanyúló történelmének a nemzet életére sorsdöntő fordulatához, érkezett. A második világháborúban, a szovjet hadseregnek a fasizmus erői felett aratott világtörténelmi jelentőségű győzelme nyomán a Hitler-fasizmus oldalán, annak utolsó csatlósaként elszenvedett katonai vereség következtében, összeomlott a horthysta úri Magyarország. felszabadult a magyar nép. (Nagy taps.) Az elmúlt tíz esztendő eseményei. egyrészt országunk társadalmi. gazdasági, politikai és kulturális életében végbement gyökeres változások, a szocializmus építés» terén elért sikereink, a Szovjetunió és a körülötte tömörülő népi demokratikus országok nemzetközi súlyápak nagyarányú növekedése, a Szovjetunió vezetésével az emberiség békéjéért világszerte folyó hatalmas küzdelem eredményei, másrészt az amerikai imperializmus háborús erőfeszítései és a reakciós népellenes ellenforradalmi erőket támogató politikája, napnál fényesebben feltárta népünk e ott nagy történelmi jelentőségét, annak, hogv hazánkat a Szovjetunió fegyveres erői szabadították fel. (Nagy taps.) Ez döntően meghatározta az ország egész jövő fejlődését. Ennek köszönhetjük, hogy visszanyertük az ország függetlenségét. a nemzet szuverenitását. hogy annak aiáásására irányuló külső, imperialista törekvések növekvő veszélyével szemben biztonságban munkálkodhat tunk hazánk felvirágoztatásán, hogv Magyarország tíz esztendővel ezelőtt a népi demokratikus fejlődés útjára téphetett és történelmileg . alig mérhető rövid idő alatt, ma már a szocializmus építésének szakaszában tart. Ennek köszönhetjük, hogy a belső reakciós fasiszta erőket a demokratikus népi erők szétzúzták. s ezzel megmenekült az ' ország a polgárháború súlyos megpróbáltatásaitól. A felszabadított kelet- és dél- keleteurópai országokban a dolgozó nép hatatomrajutása. népi demokratikus állami és társadalmi rendszer megteremtése. a népi demokratikus országok közöiti szoros testvéri kapcsolatok és kölcsönös segítség is komoly biztosítéka volt és marad továbbra is népi államunk megszilárdulásának, országunk békés fejlődésének, a szocializmus építésének. Felszabadult munkásosztályunk a Magyar Kommunista Párt vezetésével a nemzet minden erejét. — a demokratikus, antifasiszta, németellenes, hazafias erőket átfogó hatalmas egységbe, a Magvar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömöritette, amelynek zászlaja Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének Programm ja volt. Visszapillantva az elmúlt időkre megállapíthatjuk, hogy a magyar munkásosztály a párt vezetésével rendkívül bonyolult társadalmi és politikai viszonyok közölt egyre éleződő, a hatalomért folyó mind elkeseredettebb osztályharcban. amely kezdetben a demokratikus földreform, maid az államosítások körül- lángoll magasra és ellenforradalmi összeesküvésekbe torkollott, képesnek bizonyult nagy történelmi küldetése teljesítésére az ország és népe sorsának irányítására, a népi demokrácia kiharcolására és megvédésére. Az 1945—1950. években a kommunista párt növekvő befolyásának, a tömegek alulról jövő nyomásának, a reakciós erők és pártok fokozatos felszámolásának eredményeképpen a helyi tanácsok megalakulásáig az államapparátust és a közigazgatást sorozatos reformokkal alakítottuk át. így jutottunk el a helyi tanácsok létrehozásáig, amely hatalmas lépés volt a magyar munkásosztály államszervező munkája terén. A régi államgépezet maradványait a helyi tanácsok létrehozásával számolta fel teljesen és véglegesen a népi demokrácia. Ezzel dolgozó népünk életéből teljesen és örökre eltűnt emberi és állampolgári jogainak és szabadságának egyik legnagyobb akadálya, a nagybirtokos- burzsoá államgépezet. A helyi tanácsok létrehozása tehát nagy és győzelmes ütközet volt a múlttal való végleges leszámolás és a dolgozó nép felszabadítása terén. (Taps.) Az új néphatalom, melynek lő államalkotó ereje kezdettől fogva a munkásosztály volt, a munkásság és a parasztság .szövetségén nyugvó széles nemzeti egységre támaszkodva, győzelemre vitte a demokratikus átalakulást, biztosította a forradalom magasabb, szocialista szakaszába való átíejlődést és ezzel szilárd alapot teremtett a szocializmus építésének hazánkban. Eivtársak! Az elmúlt, több mint kilenc esztendő, a maga értékes tapasztalataival. az áliamépítés terén nagy iskola volt pártunk és munkásosztályunk számára. Különösen a helyi tanácsok megalakulásától eltelt több mint három év nyújtott sok tapasztalatot. melyekből most igyekszünk leszűrni azokat a tennivalókat, amelyek államhatalmi és igazgatási szerveink munkájának gyökeres megjavításához szükségesek. Helyi tanácsaink létrejöttépek és fennállásának puszta ténye, hatalmas sikere pártunk és munkásosztályunk ánams^N’éző munkájának, nagy lépés eiöre a népi áliatn kifejlesztésének útján. Vannak hibák, hiányosságok gyengeségek és nehézségek? Igen, vannak! Ennek ellenére helyi tanácsaink az állam új típusát testesítik meg és segítségükkel az államot a burzsoázia nélkül és a burzsoázia ellenére igazgatjuk. (Taps.) Helyi tanácsaink rendkívüli feladatokat oldottak meg. hataU más teljesítményt' nyújtottak gazdasági, politikai és kulturális téren a szocializmus építésében, melynek eredményeiben oroszlánrészük volt. Tevékenységükön keresztül valósultak meg, ha hibákkal is. hol túlkapások, hol lazaságok mellett azok az állami intézkedések, amelyek a szocialista iparosítással, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a kulturális forradalom vívmányaival messzemenően előmozdították a szocializmus alapjainak lerakását. Helyi tanácsaink történelmileg nem is mérhető három és fél esztendő alatt érték el ezekét az eredményeket. S ha figyelembe vesszük, hogy saját szervezetük kiépítése, belső ügyvitelük megszervezése, demokratikus működési elveik gyakorlati megvalósítása, felsőbb és alsóbb szerveikkel, valamint a dolgozók legszélesebb tömegeivel való kapcsolataik megteremtése közben, mindezzel egyidejűleg kellett a rájuk háruló hatalmi és igazgatási feladatokat ellátni.— akkor tudjuk csak valójában értékelni tanácsaink hősies munkáját és. igazán megbecsülni kiokít az embereket, akik vezető •'helyen, vagy egyszerűbb munkakörökben népi államunk építésének fáradhatatlan, önfeláldozó úttörői voltak. (Taps.) Pártunk bebizonyította: nemcsak harcolni, kormányozni is tud Nagy Imre elvtárs ezután népi demokráciánk fejlődését elemezte. maid így folytatta: Pártunk bebizonyította: nemcsak harcolni, kormányozni is lúd. Népi demokratikus rendszerünk egész társadalmi és állami életünk vezető ereje a párt. A reá háruló hatalmas feladatot a párt azért tudja sikerrel elvégezni. mert a munkásosztály élcsapata-és az osztályharc tüzé- ben megedződve magában egyesíti mindazokat a nagy és értékes tapasztalatokat, amelyeket hosszú évtizedek folyamán a kapitalizmus megdöntéséért, a szocialista társadalom felépítéséért vívott áldozatos harcokban szerzett. A pártra, annak vezetésére az ország és népe jövőjéért, a szocializmus sorsáért rendkívül nagv felelősség hárul, aminek megfelelni csak úgy tud, ha a párt vezetése megbonthatatlan elvi egvségen alapul, ami képessé teszi arra. hogy marxista előrelátással világos és helyes irányelveket adjon az állami és társadalmi élet minden területén gazdasági, politikai és kulturális téren egyaránt. A párt a munkásosztály élén a hatalom meghódítása után az új munkás-paraszt államot, mint az osztályharc hatékony eszközét messzemenően felhasználja a voll uralkodó osztályok és maradványaik teljes felszámolására. A párt alulról a tömegek erejével, felülről az állam hatalmi eszközeivel biztosítja a munkás-paraszt hatalom megszilárdulását és kifejlődését. A párt vezetésével jöttek létre az új népi hatalom első csírái. a nemzeti bizottságok, amelyek a nép kezdeményezésére alakultak meg. Körülöttük jelentékeny feladatkörrel felruházva, a népi bizottságok sora .működött. Dolgozó népünk tízes tízezreit tömörítettek a fold- igénylő bizottságok, a termelési bizottságok, az üzemi bizottságok, amelyek a nemzeti bizottságokkal karöltve rövid idő alatt is történelmi jelentőségű feladatokat oldottak meg a népi demokratikus rendszer gazdasági és politikai alapjainak lerakása és megszilárdítása terén. A párt keltette új életre és irányította a nemzeti egység széles tömegszervezetét, a fasizmus ellen; elszánt harcok füzében kialakult Magyar Front örökösét — a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot. Amikor a koalíción belül a reakciós jobboldali erők külső imperialista segítséggel a demokratikus népi erők leverésére szövetkeztek, pártunk hívta életre és vezette a demokratikus erők tömörülését, — a baloldali blokkot, amely nehéz és eredményes harcok után lépésről lépésre kiszorította az országgyűlésbő] és a kormányból is a reakciós tőkés osztályok képviselőit. A reakció elleni harcot, amelyben az államgépezetnek a munkásosztály kezében lévő egyes fontos kulcsszerveire támaszkodhattunk, a párt a néptömegek széleskörű mozgósításával kapcsolta össze, a hatalmi viszonyoknak a munkásosztály javára való megváltoztatása érdekében. Ezekben harcokban pártunk bebizonyította dolgozó népünk előtt, hogy nemcsak harcolni, de kormányozni is tud. A demokratikus népi erők döntő győzelmének alapja az volt, hogy a legszélesebb néptömegek helyeselték a párt politikáját, magukénak tekintették és harcbamentek érte. A párt és a néptömegek szoros kapcsolata volt és marad továbbra is pártunk sikereinek záloga (Taps.) Pártunk sikereit öregbítették azok a nagyszerű eredmények, Nagy Imre elvtárs beszámolóját mondja amelyeket a' fordulat éve óta, a szocializmus gazdasági alapjainak lerakása, az ország iparosítása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése és államszervezése terén elértünk. Ugyanakkor azonban pártunk^ központi vezetőségének multévi jus nius 28-i határozata rámutat arra, hogy a párt általános politikájában elkövetett hibák, amelyekkel a központi vezetőségnek a kongresszus elé terjesztett jelentése részletesen foglalkozik, a párt áílamépítő munkája, az állatni szervek irányítása, a párt és az állam viszonya terén is megmutatkoztak. Az utóbbi években a párt politikájában a munkásosztály és a széle_s néptömegek újból és újból való megnyeréséért, nap mint nap folyó harc háttérbe szorult, s a politikai tömegmunka helyét mindinkább adminisztratív eszközök foglaltájk eV. A párt és az állami szervek feladatai sok esetben összefonódtak, aminek az lett az eredménye, hogy a párt nemcsak vezette, hanem gyakran helyettesítette is az állam hatalmi és igazgatás^ szerveit, ami csökkentette az államhatalmi és igazgatási szervek önállóságát, tekintélyét és felelősségét, ugyanakkor megnehezítette az állami és tanácsi szerveknek a párt részéről való tényleges politikai vezetését. Állami szerveink és helyi tanácsaink nehézségei, amelyekkel küzködnek, jórészt erre vezethetők vissza. A helyes vez'etés megvalósítása érdekében feltétlenül érvényt kell szerezni a központi vezetőség júniusi határozatának a párt és az állam kölcsönös viszonyában. Éppen ezért a pártunk, előtt álló egyik legnagyobb jelentőségű feladat, népi demokratikus áll járnunk hatalmi és igazgatási szervei erejének, szervezettségének, továbbá tömegbefolyásának és tekintélyének minden irányú növelése. Elvtársak! Népi demokratikus államunk alapja a munkás-paraszt szövetség. Népköztársaságunkban » társadalmi rendszer e két osztály együttműködésén nyugszik. Ennek az államalkotó szövetségnek a fö ereje, a hatalom birtokosa a munkásosztály, .amely a -szocializmus építése során számban lényegesen megerősödött, a nagyipar fejlődésével erősen koncentrálódott, a párt és a szakszervezetek nevelő munkájának eredményeképpen öntudata megnőtt. A szövetség másik pillére a dolgozó parasztság, melynek szociális viszonyaiban népi demokratikus rendszerünk agrárpolitikája, valamint a mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében lényeges változások mentek végbe. A munkás-paraszt szövetség a népi demokráciának, mint . a proletárdiktatúra válfajának, társadalmi és politikai alapját képezi, a proletárdiktatúra osztálytartalma azonban ennél sokkal szélesebb. Lenin rámutatott arra, hogy a szocializmus építése folyamán a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség szociális természete megváltozik, megszűnik az, ami azelőtt elválasztotta őket és így ezek a szociális csoportok gazdasági, politikai és szellemi vonatkozásban közelebb kerülnek egymáshoz, ’ ami már a munkás-paraszt szövetségnél szélesebb népi egység kialakulására mutat. A proletárdiktatúrát tehát nem lehet a munkás-paraszt szövetségre korlátozni. A proletárdiktatúra a munkás-paraszt szövetségen nvugvó szélesebb osz- táliyszövetség, melynek a szocializmus építésében közreműködő értelmiségi, kispolgári, nemproletár rétegek is tevékeny részesei. Aktív közreműködésük nélkül nem lehet a szocializmust felépíteni. Új, szélesebb, demokratikusabb Függetlenségi Népfrontot kell létrehozni A népi demokrácia viszonyai között a népfront az a széles és átfogó tömegmozgalom, melynek gerince a munkás-paraszt szövetség és amely átfogja a lakosság túlnyomó többségét. A népfront a kifejezője a népi egységnek, az összes dolgozó os tályok és a munkásosztály sz vétségének. Szervezettségén, harcedzettségénél, nagy tapas talalainál és öntudatosságán (Folytatás a második oldalon
