Népújság, 1954. május (34-42. szám)
1954-05-27 / 41. szám
1054 május 27. csütörtök. 7 NÉPÚJSÁG így dolgozik a gyöngyöshalászi termelési bizottság SZOCIÁLIS HELYZET EGERCSEHI BÁNYÁN GYÖNGYÖSHALÁSZON is megalakult a termelési bizottság, melynek 64 dolgozó paraszt tagja van. Egyhangúan Nap" Ferencet választották a termelési bizottság elnökének, mivel a dolgozók úgy látták, hogy legtöbb segítséget tőle kapnak. A dolgozó parasztok ilyenirányú óhaja be is teljesedett, mert már a tavaszi munka megkezdése előtt sokan fordultak hozzá tanácsért. Különösen a munka megkezdése után keresték fel igen sokan Nagy Ferencet a lakásán és a határban is, hogy a különböző mezőgazdasági munkák elvégzéséhez véleményét és tanácsait kérjék. A község hároméves mező- gazdasági fejlesztési tervét előbb a termelési bizottság elnöke egyedül készítette el. Figyelembe vette a község adottságait, a földek minőségét. s az alapos és meggondolt munkával elkészített tervet a termelési bizottság elé terjesztette. A tervet a termelési bizottság megvitatta és több módosító javaslattal jóváhagyta. A hároméves mezőgazdasági fejlesztési tervben többek között szerepel, hogy 1954-ben 180 mázsa, 1956-ban 300 mázsa műtrágyát használnak fel a dolgozó parasztok. Már eddig olyan mennyiséget vásároltak, ami csak 1956-ra volt előirányozva. Azelőtt a község dolgozó parasztjai alig-alig használtak műtrágyát. A termelési bizottság elnöke a saját, szőlőjében használt műtrágyát és ezt javasolta a többi dolgozó parasztnak is, akik elfogadták a tanácsot. A TERMELÉSI bizottság elnöke javaslattal fordult a községi tanácshoz, hogy a belterületeken is permetezzék a gyümölcsfákat, a jó termés érdekében. A községi tanács biztosította a szükséges anyagot. s a termelési bizottság tagjaiból alakult brigád bepermetezte a jelentkező dolgozó parasztok gyümölcsfáit. így csak néhány forintba került a permetezés, s nem kellett a dolgozóknak külön-külön az ■ anyagot beszerezni, elkészíteni I és permetezni. Az elmúlt évben ilyenkor sok parlagon heverő, műveletlen terület volt. Ma már a dolgozó parasztok termelési kedve és a termelési bizottság jó munkája következtében csak olyan terület van műveletlenül, amely a sok esőzés következtében még víz alatt van. Ezeknek megművelése érdekében is már többen felkeresték a termelési bizottság elnökét. A község dolgozói sokat tesznek az állattenyésztés fejlesztéséért is. Már eddig is igyekeztek minél több állatot tartani, s hamarosan teljesítik az 1956. évre előirányzott . állat- tenyésztési tervüket. Már most a tavaszon gondoskodtak arról is, hogy elegendő takarmányt termeljenek. Alig van dolgozó paraszt, akinek földje egynegyedén ne teremne takarmány. így biztosítva van az állattenyésztés további fejlődése. Nem felejtik el, hogy a jószágállomány szép jövedelmet biztosít, ugyanakkor több tej, tojás, hús jut a munkásoknak is. A termelési bizottság tagjai a tavaszi munkálatok befejezése idején nagy gondot fordított arra, hogy minden talpalatnyi földet jól megműveljenek. Ezért az elnök, de a termelési bizottság többi tagja is — a határban is felkeresték a dolgozó parasztokat és ott adtak tanácsokat a föld jó megműveléséhez. Ugyanakkor a termelési bizottság tagjai felhívták a figyelmét azoknak a dolgozóknak, akik még nem fogtak hozzá a föld megműveléséhez. Előfordult az is, hogy ők nem tudták a tulajdonos nevét megállapítani, ilyenkor a tanáfcshoz fordultak, hogy az tegye meg a szükséges intézkedéseket. A TANÁCSHOZ fordulnak a dolgozó parasztok egyéb problémáival is. így a tanács és a termelési bizottság, valamint a dolgozó parasztok között jó kapcsolat jött létre. A tanács mezőgazdasági állandó bizottságának elnöke, Szabó János középparaszt szintén tagja a termelési bizottságnak. Ö is szívesen ad szaktanácsot a dolgozó parasztoknak. Több esetben előfordult már, hogy kint a határban az ebédidőt együtt töltötték a közelben dolgozó parasztok és itt a többtermelés problémáiról beszéltek. A többtermelés megvalósítása érdekében valamennyien legfontosabbnak tartják, hogy a tavaszi munkálathoz hasonlóan a nyári növényápolási munkákat is idejében és jól elvégezzék. A termelési bizottság tagjai kölcsönösen segítik egymást, s így, együttes erővel, idejében és jól végzik el a so- ronkövetkező munkákat. A községi tanács és a termelési bizottság feladata, hogy ezt a kezdeményezést továbbfejlesz- sze a többi egyénileg dolgozó paraszt között is. Szükséges. hogy a termelési bizottság’ három csoportjával külön- külön is foglalkozzon a helyi tanács, a termelési bizottság elnöke. Mert megvan a maga sajátos feladata a 6zőlő- és gyümölcs-, növénytermelési és ápolási, valamint az állattenyésztési csoportnak. Eddig legjobb munkát a növénytermelési és ápolási csoport végzett. Most ugyanerre a csoportra vár nagy feladat. a nyári növényápolási munkálatok elvégzésében. TOVÁBBRA IS szükséges, hogy a pártszervezet, a helyi tanács és a termelési bizottság szorosan együttműködjön, és tartsák a kapcsolatot a dolgozó parasztokkal. Közös erővel küzdjenek a nagyobb termésért. Harcoljanak azért, hogy ne csak a járás 10 legjobb községe, hanem az ország 10 legjobb községe közé is bekerüljenek. Ezt úgy tudják elérni, ha fokozottabb felvilágosító munkát végeznek, s együttes erővel veszik ki részüket a munkából. Továbbra is mutassanak példát a község kommunistái, a tanács és termelőbizottság tagjai, így nagyban hozzájárulnak a december 19-i határozat végrehajtásához. Or őszi József A FRISS tavaszi szél parancsára felhők kergetik, űzik egymást az égen. A felhődarabok időnkint ólomfüggönyt húznak a nap ragyogó arca elé, ilyenkor beborul. Nemsokára azonban a jótékony szellő lassan tovahajtja a felhőket, s utána újra, minden akadály nélkül küldi a földre éltető sugarait Egercsehi bányatelep felé a nap. Fény és árnyék — derű és ború váltogatják egymást nemcsak a természetben, hanem az emberek, az egercsehi bányászok életében is. A mindennapi munka kisebb-nagyobb gondjai, a hétköznapok küz delmei, örömei és bosszúságai bizony gyakorta vetítenek fényeket és árnyékokat a bányászok életének egére. Igaz — s egyben öröm is — hogy az utóbbi évek során egyre több örömben, fényben és boldogságban van részük bányászainknak. Ez természetes is. A múlt sötét és nyomorúságban eltöltött évtizedei után itt is megváltozott az emberi élet, s jobb sors kezdődött. Azt hiszem felesleges hosszú mondatokon keresztül felsorolni a változást, a jobb élet tényeit, elég ha a munka gépesítésére, a fizetésemelésre, a széncsaták hőseinek megbecsülésére, s a különböző formákban testet öltő szociális segítségre gondolunk. ÉLETHEZ, igazi, emberhez méltó élethez jutottak az egercsehi bányászok, akik előtt a munka, a kultúra, a szórakozás és a sportolás minden lehetősége nyitva áll. Bányászkönyvtáruk megyeszer- te híres látogatottságáról és jó munkájáról. A bányászellátó népbolt az élelmiszerek és közszükségleti cikkek tömkelegét biztosítja számukra. A fiatalok bőven élnek a sport többfajta lehetőségével, nagy népszerűségnek örvend körükben a labdarúgás, kosár- és kézilabdasport, úszás, ökölví- vívás, tőrvívás, birkózás egyaránt. A munka után a DISZ- szervezet zenekara, színjátszó-, ének- és tánccsoportja szórakoztatja a telep lakóit. Majd minden évben új épülettel, új létesítménnyel gazdagodott, változott a telep arculata. 1951-ben felépült a 108 személyes legényszálló, a leányszálló most épül, már az utolsó simításokat végzik rajta. Tavaly 36 új lakást adtak át a dolgozóknak, befejezés előtt áll a munkásmelegedő épület építése. A fiatalok és az apróságok nagy örömére a vállalat strandot és gyermek- játszóteret létesít a közeljövőben. BESZÉLJÜNK a munkahelyeken létesítendő különböző beruházásról is, melynek ösz- szege 1954-ben 388 ezer forint, Ez az összeg a 20 ezer forintos porelszívó, 10 légvezetőcső, légcsőventilátor, 10 ezer forint értékű védőrácsokban, hordágyakban, mentőládákban, fürdőkben öltenek testet. Ebben az évben a vállalat vezetősége több esetben segített kisebb-nagyobb szociális problémák megoldásában. Például februárban a bányatelep kút- jai eliszaposodtak, a bányában is megakadt a vízszolgáltatás. Kocsikkal kellett hozni hordókban a vizet más helyekről, amíg a vállalat kitisztíttatta, s rendbsszedette a kutakat. Szép helyi kezdeményezés az • üzemen belüli gumivulkanizáló felállítása, melynek segítségével mindjárt 300 pár új gumicsizmát tudnak kijavítani. Hamis és torz képet nyernénk azonban Egercsehiről, ha csupán az ottani élet napfényes oldalait mutatnánk be. Beszéljünk a hibákról is, az orvoslásra váró bajokról, hiszen ilyenek is elég szép számmal akadnak. A háziasszonyok általános panasza, hogy a MEZÖKER hanyagsága miatt rossz a zöldség- és gyümölcsellátás. Az is általános panasz, hogy az Egercsehi községből szállított tej mindig megsavanyodik, vagy forralás közben összemegy. A Népboltban nincs ugyan áruhiány, de hiány van az olcsóbb árukból. Megtalálható az 50 forintos ementáli sajt, de nincs olcsóbb juhtúró. Van téliszalámi, de ke- vésbbé található olcsó kolbászáru. Az üzemi konyhán az utóbbi időben sokat javult az ételek minősége, mégis merülnek fel kifogások. Kifogásolják többek között azt, hogy kevés sülttészta-félét kapnak. A munkahelyeken sincs minden rendben. A dolgozók elpanaszolják, hogy a 7-es ereszkében rossz a levegőellátás. Többször előfordul, hogy a dolgozók nem tudnak minden esetben munka közben vízhez jutni. Munkájukat sokszor akadályozza a tervszerűtlen faanyagellátás. így fordult elő nemrég az az eset, hogy a VII-es ereszke alsó szintjében a gumiszalagvágat ácsolásához négyméteres fa kellett volna, s ennek hiányában négy ember fél műszakon át nem dolgozhatott. TÖBB DOLGOZÓ panaszából arra lehet következtetni, hogy a műszakiak nem viselik eléggé szívükön a kisebb- nagyobb panaszok orvoslását. B. Barna Béla — akinek gumicsizmája tönkrement — hiába kért másikat, kérelme több esetben sem talált meghallgatásra Antal József aknásznál. Balog János szállítási dolgozó több társával együtt arról panaszkodik, hogy munkahelyükön a VII-es és VIII-as front elágazásánál nagy a víz és gumicsizma helyett csak bakancsot kaptak. Az ilyen esetek aztán nagyban hozzájárulnak a lemorzsolódáshoz, a munkaerővándorláshoz, s nem utolsósorban a terv lemaradásához. Mindent összevetve, Egercsehi szociális helyzete a múlthoz képest nagy fejlődést mutat, de a jelen viszonyaihoz és adottságaihoz mérve még mindig kívánnivalót hagy mag", után. Sok ember életében a nevelőmunka hiánya mutatkozik. A telep 'akóinak egy j é- sze az úgynevezett érdektelenek csoportjába tartozik. Ezek nem élnek a kultúra, a sport, s a szórakozás lehetőségeivel, ehelyett inkább csak az italmérésekben töltik szívesen idejüket. Ez a tény a párt- és tömegszervezetek hiányos nevelőmunkáját mutatja, ezeket az embereket nem tudja felkarolni és életük folyását beolvasztani a teiep lakóinak harmonikus, rendes életébe. EGERCSEHI szociális fejlődésének még nem ez a csúcspontja, s nem ez a fénykora. Pártunk és államunk megbecsüli a bányászokat, s ezután is sokat javít szociális helyzetükön, munkájukat könnyebbé, életüket szebbé, boldogabbá teszi. E szép lehetőségek megkövetelik Egercsehi minden dolgozójától, hoey jó munkájukkal, tervük teljesítésével járuljanak hozzá szociális helyzetük további javításához. Császár István MIBŐL LEHETNE KÚT, KULTÚRHÁZ BESENYŐTELKEN? POROS TÁBLA hirdeti a falu szélén, itt kezdődik Besenyőtelek. A főúton, mely kétoldalt zöldelő fák között kígyózik a falu szive felé, most kevesen járnak. Kapálni ment az egész falu, csak itt-ott lézeng néhány erőtlen öregember, pelyhes kislibákat őriz, vagy sütteti magat az éltető, tavaszi nappal. A. kis fehér házak két oldalt őrzik az utat, a falu képét csak néha tarkítja egy-egy zsúpos ház, vagy gondozatlan kulák- porták, melyek mint elhagyott zsiványtanyák, dülledező kerítéssel, morgó kutyákkal, gyanakvó zárt ablakokkal néznek a derűs időbe. A falu közepe felé haladva szép, félbemaradt építkezés hívja fel magára a figyelmet, ez lesz a kultúrház, de most nincs elég pénz az építkezés befejezésére. A főtéren, lombos fákkal szegélyezve az iskola, előtte szegényesen csordogáló artézi- kút. Olyan vékonyan adja a vizet, mintha a besenyőtelkieket akarná utánozni az adófizetésben. Ugylátszik, ez a legjobb akarata mellett sem sikerül, mert a falubeliektől sokkal lassabban csordogál az adó, mint a félig eldugult artézikút vize. GERGYESI ISTVÁN, a tanács elnöke nem szívesen beszél az adófizetésről. — Gyengén állunk ezen a téren, negyedévi tervünket még 20 százalékra sem teljesítettük. A kulákság 99 százaléka nem fizet adót. Van olyan kulák, mint idős Úri János, aki 32 ezer forint régi adóval tartozik. Több társa sem marad el mögötte. Idős PócziK Ágoston 27 ezer, Tuza Péter 28 ezer, Vermes Miklósné 15 ezer forint adóval tartozik még a múlt évekről. Persze ez évben sem fizettek egy fillért sem. — És a dolgozó parasztok? — Azok rendesebben fizetnek, különösen a párttagok, Ignatóczki József, Kriston Lukács, meg a többiek. Vannak, akik a kulákokra hallgatnak, azokkal nehéz boldogulni. Gondolok itt Vass Frigyesre, Rausz Istvánra, Csathó Györgyre, akik megmakacsolták magukat, már pedig ők nem fizetnek az új termésig, ha a fenefenét eszi is. — És a danács mit tesz a notórius nemfizetőkkel? , — Mit? .. : Hogy is mondjam ... Hát, ki hogy érdemli. Ha látjuk, hogy megvan benne a jóakarat, csak szereti halogatni a fizetést, azt népnevelőmunkával győzzük meg a pontos adófizetésre. Ahol pedig a szép szó nem használt, ott a törvényadta lehetősések- kel élünk Az utóbbi időben kétszer volt elszámoltatás, s most újabbra van szükség. A kulákok nem akarnak fizetni. Szabó k Antalt 11 ezer, Csathó Vilmost 13 ezer forint tartozása miatt látogatjuk meg. s ha a szép szóra nem fizetnek, törvényesen kényszerítjük őket kötelezettségük teljesítésére. EZ HELYES IS, a törvény azért van, hogy érvényt szerezzenek neki. Itt különösen nagy szükség van erre, mert a falu közel 100 kulákja hatalmas összeggel tartozik. A néhány notórius nemfizetővel együtt, hétszázezer forint régi hátralékuk van. Ha ehhez hozzászámítjuk az idei lemaradást, közel egymillió forintot tesz ki a besenyőtelkiek adóssága. Hogy ennyire megnövekedett, abban része van a tanácsnak, és a pártszervezetnek is. A tanács egyedül akarja beszedni az adót, a pénzügyi állandó bizottság, melynek feladata lenne a tanács segítése, csak papíron létezik, a bizottság tagjai maguk is siránkoznak, a népnevelőmunkát, tehát rajtuk kell kezdeni. A tanács eddig eléggé helytelenül, a jó adófizetők népszerűsítését is elhanyagolta. A nagy lemaradáshoz az is hozzájárult, hogy a pártszervezet nem irányította, segítette megfelelően a községi tanácsot. A TANÁCSHÁZÁRÖL ezekután nem valami nagy reménnyel indultam útnak. A kanyargós, butykás utakon eszembejutott, hogy abból a közel egymillió forintból, mely- lyel a besenyőtelkiek tartoznak, milyen jó járdát lehetne építeni, akár betonutat is. Ám ha nem fizetnek adót, marad a szégyen, meg a rázós út. Az egyik útkanyarulatban hátát a többi ház felé fordítva nagy gőgös, sárgára festett épület zárja el a kilátást. Udvarában csend és rendetlenség, igazi nagygazdás rendetlenség. Rozsdás szerszámok, széthányt trágya, egyik tisztességes gazda sem vállalná magáénak ezt az udvart, özv. Czakó Bene- dekné 50 holdas kulák e rendetlen, gőgös porta gazdája, nagy szusszanással ül le a folyosóra, kendőjét szemére húzza, vaskos kezét mocskos kötényébe takarja, s tettetett közönnyel várja a kérdést. Mennyi a földje? Nem tudja. „A tsz betagosított belőle“. Mennyi a hátraléka? Nem tudja. Úgy látszik nem is akarja tudni, lábával egykedvűen dobol a földön, nem tudni melyik nóta ütemére, s egykedvűen felelget, Csak aakor ömlik belőle a szó, mikor „szegénységéről“ beszél, meg mikor a tanácsot kell rágalmazni. Milyen lelki nyugalommal hazudik. Azt állítja, hogy mikor rendezte adóját, másnap kétszerannyit vetettek ki rá. Később elkottyantotta, hogy a múlt évben nem is fizetett adót, az idén is csak o.nnyit, ameny- nyit a tanács elvitt tőle. Rendezésről tehát szó sem lehetett, De ez őt nem zavarja. Beszél szegénységéről, de tavaly eszébe se jutott megművelni a földet. Olyan kövér, mint a gömböc, nem is lehet rajta csodálkozni — a szegénység teszi. Szóval nem akar fizetni csak az új termésből, az ilyeneknek aztán nem használ a szép szó. Rajta márcsak a törvény veheti és veszi meg a jogos tartozást. ★ — MI KELLENE a falunak? — ezt kérdezem Györki Antalnétól, aki a Szabadság-út közepe táján lakik. Hangja követelőzve, erélyesen csattan. — Mi kellene? Kút kellene ide ni — mutat a kis térre — mert ami itt van, abból alig jön víz, órákig kell várni a kút- nál. A hangos szóbeszédre a főzéssel bajlódó szomszédasz- szonyok is előszállingóznak, s bekapcsolódnak a beszélgetésbe. Kiderül, hogy sokminden kellene még, kultúrház is, bölcsödé is. Az óvodát is jó lenne bővíteni, de legjobban kút kellene — bővizű artézi kút. Igen, de miből. Talán a befizetett adóból. mert hiszen csak ebből lehetne. Hogy akarják elvárni az állam segítségét, ha a falu nem akar hozzájárulni a kút, meg a bölcsödé felépítéséhez. Semmiből az állam sem . fúrathat kútat, építtethet kultúrházat, mindehhez pénz kell, a pénz egyrésze meg éppen az adóból jönne össze. Mikor az adófizetésre terelődik a szó, sokan találva érzik magukat. Györkiék sem dicsekedhetnek az adófizetéssel, pedig nekik is hiányzik a kút. Györkiné is rákezdi a szokásos nótát: Nincs miből. Vérszegény kifogás, mert félóra múlva hazajön a férje a fuvarból, akkor tudom meg, hogy gyakran jár fuvarozni, ebből pénzelnek, de a 60 forint havi adójukat mindig elfelejtik befizetni. A férje más kifogást talál.” Rossz a kivetés, míg nem rendezik, addig nem fizetek.“ De még egy lépést sem ment utána, hogy elmondja a tanácsnak is, mi bántja.őt. Végül is abban maradtunk, hogy valamelyik nap megnézi a téves kivetést, s így nem lesz akadálya a fizetésnek, hogy előbb készlegyen a kút, meg a bölcsödé. ★ A SZÖVETKEZETI fóüz- let mellett kis utca igyekszik a széles határ felé. Nem nagy, de dicséretre méltó utca. így is lehetne nevezni: a jó adófizetők utcája. Már az elején, az első házban is örömmel tapasztalni, nincs nagyobb hiba az adófizetés körül. Czakó Vencel a ház deresedő hajú gazdája most jött haza a határból. Éppen a lovakat etette, mikor beléptem. Nem jó véleménnyel van a hátralékosokról. Ahogy ott beszélgettünk a kapu előtt, akkor ballagott el Kiisron Sándor hatholdas dolgozó paraszt. Czakó- nak felcsillant a szeme. — Látja, ha ez az ember 73 éves léttére is becsületesen dől gozik és teljesíti kötelezettségét, akkor a fiatal, egészséges emberek is meg tudnák tenni, de nem akarják, itt a hiba. Nagyon helyes, hogy a tanács alkalmazza a törvényt velük szemben, mert miattuk kell szégyenkezni a falunak. Nemcsak szégyenkeznie, de szűkölködnie is. Apaállatok kellenének, de nem fizetik az adót, így nincs a tanácsnak pénze rá. Pedig egy kulák tartozásából megvehetnénk az apaállatot. A másik kuláké- ból meg a kultúrház építését fejezhetnénk be, az is pénzhiány miatt maradt félbe. Lehetne belőle kút, meg járda, futná a sokszázezer forintból, ha úgy igyekezne mindenki, mint a hanyi oldal, mint Vass Dániel, Szabó Lukács, Szabó Miklós, meg a többiek, a jó adófizetők. Igen, a hanyiutcaiak már hozzájárultak a kultúrotthon, meg a kút építéséhez, de a község többi lakója még mindig adós. Sok olyan becsületes, kötelességtudó ember kellene Besenyőtelekre, mint a hanyiutcaiak. S, hogy a többiek is olyanokká váljanak, ahhoz lelkiismeretesebb munka szükséges a pártszervezet és a tanács részéről. Ne csak az adóbeszedő foglalkozzon felvilágosító munkával. Egy ember nem tudja az egész falut meggyőzni az adófizetés fontosságáról. A népnevelők serege, a kötelességtudó gazdák segítségével tudja kirántani a község szekerét a szégyenteljes lemaradás kátyújából. ★ SZERETNÉNK legközelebb arról értesíteni megyénk dolgozó népét, hogy a besenyőtelkiek okultak saját hibájukból, pontos adófizetéssel elősegítették, hogy községükben mielőbb meglegyen a kút, a kultúrház és a bölcsödé. Kovács Endre
