Népújság, 1954. május (34-42. szám)
1954-05-01 / 34. szám
1954 május t. NÉPÚJSÁG 5 Él üzemmé avatták az egri vasútállomást A dohánygyáriak a jó minőségért Termelőszövetkezetek tapasztalatcseréje Pélyen IISlÉii Óvodások látszanak az egri Népkert öreg fái alatt. A kongresszusi vállalás teljesítése után havi tervét is befejezte a Mátravidéki Erőmű Jogos büszkeséggel jelentette a Mátravidéki Erőmű, hogy dolgozóinak odaadó, megfeszített munkája eredményeképpen április havi tervét április 27-én 11 óra 30 perckor 100 százalékban teljesítette. A nagy siker kivívásában nagy szerepe van annak a 32 új sztahanovistának, akik éppen néhány nappal ezelőtt kapták meg a sztahanovista oklevelet és jelvényt. Az új kitüntetettekkel együtt 83-ra emelkedett a sztahanovisták száma a Mátravidéki Erőműben. Kövessék minden községben a maklártályai Kossuth tszcs példáját Április 28-án az egri MÄV szakszervezeti székházénak kultúrtermében élüzemavatásra gyűltek össze az egri vasútállomás dolgozói. Az ünnepség Tóth János vezetőkalauz, az egri MÁV állomás uárttitkára. példamutató munkája számos követőre talált. kezdetén megható jelenet zajlott le kis úttörőcsapat virágcsokorral köszöntötte az egri vasutasokat. A közlekedésügyi minisztérium nevében Gajdos László főfelügyelő méltatta a vasutas dolgozók érdemeit és megemlékezett azokról a hősies erőfeszítésekről, melyek nyomán megérdemelten nyerték el ezt a nagy kitüntetést. Megemlékezett a példamutató dolgozók önfeláldozásáról, az állomásfőnökség, az állomás párt- és szakszervezete segítő munkájáról. További feladatként a vasúti dolgozók minőségi munkáját, a szocialista tulajdon megbecsülését, a pontos és menetrendszerinti közlekedés betartását, az önköltségcsökkentést és a takarékosságot jelölte meg. A miskolci MÄV igazgatóság küldötte arról az eredA gyöngvösoroszi új ércbánya feltárásának dolgozói kiváló munkaeredménvekkel. sikerekkel köszöntik május elsejét. Április elején azt határozták el. hogy a kongresszus tiszteletére, május Lre 20 méterrel szárnyalják túl vágatkihajtási tervüket. Vállalták azt is, hogy a szintes altá- rón 80 métert haladnak előre. A siker érdekében napról napra több bányász tér át a gyors- vágatkihajtásra és egvre többen érik el a sztahanovista szintet. A jó munka, a lelkes verseny eredményre vezetett. A Gvön- gyösoroszi Ércbánya dolgozói ményes munkáról beszélt, melyet az egriek a teherforgalom lebonyolításánál, az ipari és mezőgazdasági áruk szállításánál kifejtettek. Gajdos elvtárs ünnepélyes keretek között adta át a közlekedési minisztérium és a Vasutas Szakszervezet központi vezetőségének vörös zászlaját. Kovács József állomásfőnök — miközben a zászlót átvette — köszönetét mondott az egri vasutasoknak jó munkájukért és ígéretet tett arra, hogy a zászlót továbbra is megtartják birtokukban. Ehhez kérte dolgozótársai további támogatását. Az ünnepség közben dísztáviratok érkeztek a vasúti főosztálytól a Vasutasok Országos Szakszervezetének Központjától, a miskolci, a hatvani és a szomszédos állomások dolgozóitól. Az ünnepMester József főmunkamester az egri vasútállomáson. \z ő érdeme Is. hogy az állomás dolgozol elnyerték az élüzem címet. ség végén pénzjutalomban részesítették a legjobb dolgozókat, majd rövid kultúrműsor vetett véget az élüzemavatás- nak. április 29-én délelőtt 10 órakor büszkén jelentették: maradéktalanul teljesítették április havi tervüket. A május elsejére tett vállalásuknak is becsülettel tettek eleget, mivel a terven felül vállalt 20 méter vágatkihajtás helyett 30 métert, a szintes al- tárón pedig a vállalt 80 méter helvett 83 métert teljesítettek. A bánya feltárói most újabb célokat tűztek maguk elé. A kongresszus tiszteletére a brigádok azt határozták el, hogy minden brigád vágatonként eléri a 100 méteres előrehaladást és a szintes altárót is 100 méterrel növelik ebben a hónapban. Az Egri Dohánygyár dolgozói már hoszabb idő óta harcolnak a minőség megjavításáért. A kongresszusi felajánlások idején a dolgozók 96.8 százaléka tett ilyenirányú vállalást. Ennek máris szép eredményei tapasztalhatók. Vas Jánosné szivarkészítőnő minőségi pontját 96.4-ről, 96.S százalékra. Cseh József né pedig 96.2 százalékát 96.6 százalékra emelte. A legjobb Cson- gorszivar-fonónő Vályi Sán- dorné sztahanovista két százalékkal emelte minőségi pontját. A minőségi ellenőrök lelki- ismeretesen mérlegelik, és vizsgálják a gyártmányok miAprilis 26-án termelőszövetkezeti tapasztalatcsereértekezletet tartottunk a pélyi akol- háti Vörös Szikra tsz-nél, ahol jelen voltak a tarna- szentmiklósi gépállomás körzeteihez tartozó szövetkezetek elnökei, brigádvezetői. Szigeti Gábor főagronómus beszédében ismertette az eddig elért eredményeket. Az értekezlet beszámolóját én tartottam meg. A beszámolóban ismertettem csoportunk munka- módszerét, melynek segítségével a szép eredményeket elérte. Munkába indulás előtt minden felelős vezető tervet kapott és mindig tervszerűen dolgoztunk. Az első hat nap alatt 126 kh. hold rizstelev leiszántásával készültünk el. A traktoros elvtársak nagy odaadással dolgoztak tavaszi tervünk teljesítéséért. Viszonzásul mi Is mindenben támogattuk őket. A tíznapos dekáTermelőszövetkezeti csoportunk, a kisnánai Hunyadi tsz, pártunk III. kongresszusa tiszteletére vállalta, hogy teljesíti egészévi sertés-, vágómarha-, tojás-, baromfi- és tejbeadási kötelezettségét. Vállalásunkat március 25-re 105 százalékig teliesítettük. Jól állunk a tavaszi munkákkal Is. Tizenhárom hold szőlőre a nyitás előtt pétisóztunk. A szőlőmetszést az idei szokatlan hideg időjárás miatt még mindig nem tudtuk elvégezni. Műtrágyáztuk az őszi és tavaszi vetéseket a búzára és árpára holdankint 50 kilogramm pétisót szórtunk ki. A terv szenőségét. A selejtet felvilágosító munkán keresztül kívánják csökkenteni, Hiba, hogy nem egyszer megnemértésbe kerülnek az új dolgozókkal, akiket még nevelni kell arra, hogy minőségi munkát végezzenek. Ezen a téren komoly nevelőmunka vár még a pártcsoportvezetőkre, bizalmiakra, s népnevelőkre. Valamennyien összefogva kívánjuk megjavítani gyártmányaink minőségét, hogy a dohányzóközönség szívesen és szeretettel emlékezzék meg az Egri Dohánygyár dolgozóiról. Licska Petemé levelező. dók befejezése előtt menetirány-tervet készítettünk a részükre és elértük, hogy a gépek soha sem mentek üresjáratban. Jó előre igyekeztünk biztosítani az üzemanyagot. Tavasszal, amint a földre lehetett menni, azonnal elkezdtük a fejtrágyázást és biztosítottuk a rizstelep részére a műtrágyaszükségletet. A csoport problémáit a vezetőség és a tagság előtt megvitattuk minden esetben és csak azután tettünk intézkedést azok végrehajtására. Jelenleg már a gabonafélék fogasolását, a kapások ültetését és a kuko rica négyzetes vetését végezzük. A tavaszi fogasolással, simitózással és tárcsázással arra törekszünk, hogy sima talajfelületet kapjunk a négyzetes kukorica vetéséhez. Félegyházi Endre agronómus rint a gabonaféléket újra műtrágyázzuk, akkor, amikor azok szárba szöknek. Elvetettünk hét katasztrális hold he- terozis-kukoricát és hét katasztrális hold hibrid-kukoricát. A szőlőt és a szántóföldeket megművelés végett szétosztottuk a brigádoknak, mert a tavalyi tapasztalatok is azt mu- tatiák, hogy brigádmunkával jobb eredményeket tudunk felmutatni. Jó munkánkat bizonyítja, hogy az idén négy család kérte a csoportba való felvételét. Lizák László Kisnána Pártunk III. kongresszusa tiszteletére a maklártályai Kossuth tszcs versenyre hívta az egri járás összes tszc9-iét. Tudtuk, hogy minden vállalás any- nyit ér, amennyit teljesítünk is belőle. Jól tudjálk ezt a tszcs tagi ai is. Központi 1 Vezetőségünk célkitűzéseit a kormány- programmot csak akkor tudjuk megvalósítani, ha valamennyien teljesítjük beadási kötelezettségeinket. Maklártálva termelő- szövetkezetét példaképül lehet állítani az egyénileg dolgozó parasztok elé. A kongresszus tiszteletére vállalták, hogy félévi beadásukat teljesítik. Eddig egész évi tojás- és baromfibeadásuknak eleget tettek. Hasonlóan teljesítették a marhából és sertésből is a félévit. A mező- gazdasági munkáknál is szép eredményeket értek el: 28-án beíeiezték a kukorica vetését. Megkezdték a cukorrépa sara- bolásátt. Kalászosukat fejtrá- gyázták istálló- és műtrágyával. A kertészeti munkát is szépen végzik, a korai káposztát már kipalántálták. Állattenyésztésben is szép eredményeket értek el, ameLy különösen a juhállomány növekedésében mutatkozik. 1952-ben 150 juh volt, amelyet napjainkban 410-re emeltek. 150 kis- bárátnnya! szaporodott ebben az évben a juhállomány, amelyből terven felüli 16. Szarka elvtárs jó munkáját prémiumképpen 4 báránnyal jutalmazták. Jó a sertés- és szarvasmarhaáillomá- nyuk is. A jó tojás- és baromfibeadás megfejelő baromfiállományról beszél. Beadásuk teljesítése után a tagok részére is osztottak ki baromfiból. Az eredmények eléréséhez sokban hozzájárult, hogy Juhász elvtárs, a község alapszervezeti titkára személyesen vesz részt a tszcs munkájában. De hozzájárult az asszonyok jó munkája is. A tszcs tagsága odaadóan küzd azért, hogy, a versenyből győztesen kerüljön ki. Tóth Jánosné, Miaklártállya, VB-elnök. A gyöngyösoroszi ércbánya dolgozói befejezték havi tervüket Brigádmunkával jobb a munka eredménye AZ ÜVEGFÚVÓK VILÁGÁBAN — PARÁDSAS VÁRON TERMÉSZETI adottságokban gazdag, festői szépségű vidékben gazdag, modern gyárakkal szépített megyénk május elején új üzemet kap. Az újjáépített Parádsasvári Üveggyár megkezdi munkáját. Az egyszerű emberek kezemunkája újra elindul külföldi „hódító“ útjára, hogy csodálatos szépségével még híresebbé tegye a magyar ipart. * Régi időtől elsárgult könyvlapok, foszlányos szélű írások arról beszélnek, hogy a parádsasvári vidék a XII. században az Aba-nem- zetségből származó Debrey-család nagy uradalmához tartozott. Az erdőben és vadakban gazdag szép hegyes táj, hosszú évszázadokig magához láncolta az őri családot, a vadászat kedvelőit. Az 700-as évek elején gazdát cserélt a birtok, Rákóczi Ferenc örökölte — említi az írás. Külföldön ebben az időben már virágzott az üvegfúvás, különösen őshazájában. a szlovákoknál. A mesteri szépségű munkák eljutottak hazánkba is. elbűvölték Rákóczit, a fejedelmet. Az üvegfúvók ismert, híres emberekké lettek, minden országban szabadon vándorolhattak. Néhány család — közöttük Ferbánék, Gimbiczkyék — bejárva hazánkat, letelepedtek a Rákóczi-birtokon. a hegyláncolattal átkarolt teknőben. A kis település lakóinak, ahogy az 1912-es német szövegű összeírás Párádról megjegyzi, „. .Rákóczi fejedelem az elmúlt lázadás alatt üveghutát állíttatott fel...“ Ezt. az üvegfúvás elemijét. a „vándorüveggyárat“, nagyapáik sokszor hallott meséiből ismeri az egész falu. A deresedő hajú, hosszűpipás öregemberek meséje — akik közül sokan masuk is benne dolgoztak, együttéltek fejlődésével — így szól. AZ ÜVEGFÜVÖ ezermesterek — ezt mindig büszkén vallják masukról, amikor az üvegfúvás történetéről beszélnek — már a Rákóczi-korabelí üveghutát összefogva, közösen építették. Főrésze, a nagy tűzálló anyaggal bélelt kemence volt. amelyet deszkával vetlek körül és a tetejét befedték náddal. Másik fontos eszköz a fúvópipa. A fűtés sok fát megemésztett, a környék erdőségei megritkultak, helyenkint egész kipusztultak. a fák távolabbról való szállítása pedig megnehezítette a munkát. Inkább szétbontották a kis „építményt“, elvándoroltak újabb erdők aljába, itt folytatták ügyeskedésüket. Évtizedekig járták a környéket, csillogtatták tudományukat, amíg az elmúlt század közepén véglegesen letelepedtek a mai Parádsasvár helyén,.. Ide építették a három nagy kemencét, amelyet régi módszer szerint, fatetővel vontak be. A csiszolásnak külön épületrészt készítettek. Több kemencével dolgoztak, több munkásra volt szükség. A család fiataljait, a 9—10 éves gyermekeket is magukkal vitték. Megtaníttatták velük a mesterséget, beavatták őket is a kemencék „titkaiba". AZ ÜVEGET itt is úgy készítették, ahogyan még a szülőföldön tanulták: A nagy samott- kemencék tégelyébe üvegtörmeléket, kvarchomokot, hamuzsirt, mészkőlisztet, márvány- port és szódát kevertek össze különféle festékekkel, leggyakrabban kékkel. Közel 16 óráig olvasztották 1500 fokos hőmérsékleten A fagázt később csökkentették, amig a hőmérséklet 1300 fokié esett, azután kezdődött az üvegkészítés. Elővették a fúvócsövet, amely egy bambusznádhoz hasonló, hosszú lyukas acélcső, egyik végén félméteres fanyél, és sárgaréz szopóka, a másik végén pedig különböző nagyságú fakanál. Ezt a fakanalat mártották az üvegpépbe. Egyenletesen eligazították és lassan ügyelve az üvegbuborék megfe'elő vízszintes fekvésére, fújni kezdték. Nagyobb üvegnél többször is lélegzetet kellett venni, amíg elkészült a szükséges nagyság. Ez a munka próbára tette a legerősebb embereket is. de legnagyobb teljesítményt mégis a fiatal gyermekszervezettől kívánt. Meg kellett itt tanulniok minden nagyság készítését, később a hibamentes csiszolást is. Készítményeik, az üzem csodálatos csiszolt vázái — gyönyörű dísztárgyai — amelyek mindenkor ott csillogtak az előkelőségek asztalán — bejárták külföldet is. világszerte keresettek voltak. A csevicével töltött tökéletes fényezésű üvegek hamar megalapozták a falucska ősi foglalkozása: az üvegfúvás hírnevét. Mindenki élvezte munkájuk gyümölcsét, csak azok nem, akik vele dolgoztak. Sokan közülük elhagyták a gyárat, családjaikkal együtt elmentek Ajkára, Tokodra, meg oda, ahol éppen megfizették munkájukat. Nélkülöztek, nyomorogtak, amig a verejtékes munkával készített gyönyörű tárgyak 'mások zsebébe csalogatták a sok pénzt. A FELSZABADULÁS után néhány évvel a régi típusú gyárban teljesen megszüntették a munkát, mert nem bírták felvenni a versenyt a többi modern üzemmel, ügy határoztak, hogy átépítik. Az üvegfúvó munkásokat, a kis falut megfosztották az egyetlen kereseti lehetőségétől Akik évtizedekig üvegfúvással foglalkoznak, nehezen, vagy talán soha nem is tudják abbahagyni ezt a munkát. Ennek áldozták ifjúkorukat, egész életüket, még öregségükben is idehúzta őket a szívük. Eltelt három esztendő és az átépítésből még mindig nem lett semmi. Nem vártak tovább, úgy érezték, hogy két kezük munkája hiányzik az országnak, hogy a magyar ipar nélkülözi a csodálatos parádsasvári üveget. Újból híressé kell tenni külföldön is — határozták el és felébredt bennük, mint őseikben a munkájuk iránti igaz szeretetük. összefogtak és közös erővel megkezdték a régi üzem elbontását. A munkákat Hídvégi György irányította, Vas főmérnök és még néhányan tervet készítettek. Éder igazgató a szükséges anyag beszerzésével foglalkozott. Még 1953 márciusában szétbontották a régi gyárat, lerakták az új üzem alapjait. Három ács és egy vasbetonszerelő segítségével hihetetlen lendülettől és akarattól áthatva dolgozott a 73 üvegfúvó. Uollósi István, Hollósi Péter. André Károly, de valamennyien kőművesek, ácsok lettek, mikor, hogy kívánta a szükség Hetek múlva tartós szorgalommal felhúzták a négy falat, amelynek minden darab téglája az üvegfúvás, és a magyar ipar iránti sze- retetükről beszél. Mint már annyiszor, most is megmutatták, hogy szívükön viselik ősi foglalkozásuk fejlődését. Ott szorgoskodott az építésen a 10 éves gyerekkel együtt a falu legöregebb embere is. maltert kevertek, homokot szitáltak, vagy a téglát adogatták. Határidő előtt két héttel elkészült az új piros épület, a modern gyár. Éjjel-nappal, megszakítás nélkül 76 óráig rakták le az új kemence alapiát. AZ ÜZEM berendezésében nagy változások történtek. A kemencéket vasbetonkerettel vették körül, födelük is hasonló vasfedél. A szállítást szállítószalaggal könnyítették meg, amely a kész üveget az új szárítóba továbbítja. Legfontosabb pedig, hogy a régi faház helyett a 17 méter magas generátorhoz, amelyet szintén most építettek, szenet használnak olvasztásnál. A generátor fölé kétemeletes generátorházat emeltek. S most már a közös munka gyümölcse, a szépen felépített üzem és szorgalmas építői alig várják a nagy napot, hogy újból megindulhassanak, készíthessék és csiszolhassák az üveget, abban a gyárban, amelyet mindig ők építettek, de amely igazában csak most lett az övék. Somfai Sándor, a 24 éve üvegfúvással foglalkozó mester jól ismeri foglalkozásának minden ágát. Most mégis gyerekes izgalommal várja, hogy a poharak készítéséhez kezdjenek, amelyet még nem gyártott az üzem. Beszélgetés közben már a pohárkészítés menetét is elmeséli. Nagyon kell vigyázni a szélek csiszolásánál. nehogy éles maradjon — mondja befejezésül. A gyár egyik részlegében mar dolgoznak, karácsonyfadíszeket készítenek. A különböző színű üveggömböeskék, kis harangok és diók, a frissen ..meszelt“ apró holmik a szárítóban incselkedtek a kíváncsiskodó nappal, s ezer és ezer színben verték vissza sugarait. Ügyes kezek formálgatták fejecskéjüket, mások befestették, vagy kis kongót akasztottak a harangra: Úgy dolgoztak, ahogyan csak a munkáját igazán szerető ember ♦■nrl Hol •'Tn,7rp A FALU NÉPE is megnyugodott együtt vannak a családok, megértés és szeretet költözik az otthonokba. Boldog lett életük, mert ősi „fészkükben“ kapták vissza a legdrágábbat, foglalkozásukat — az üvegfúvást. Dobai Margit
