Népújság, 1954. május (34-42. szám)
1954-05-20 / 39. szám
1954 május 20. csütörtök. NÉPÚJSÁG 5 I jjra első a ^öngyösi járás a kongresszusi vállalások leljesitéséhen Téglagyáraink első negyedévi bérfegyelméről (Tudósítónktól.) Nem dicsekvés, de meg kell mondani az igazat: a gyöngyösi járás nemigen szokott az utolsó lenni a kötelezettségek teljesítésében, legyen az begyűjtés, vagy mezőgazdasági munka. Az is valóság, hogy a legtöbb kezdeményezés ebből a járásból indult ki az évek során. Néhány hónapja azonban sehogy se tudta biztosítani a járás az első helyet. A legveszélyesebb ellenfele a hatvani járás volt még az elmúlt héten is, s már olyan hang is hallatszott a megyében, hogy már repülőgéppel sem lehet utolérni őket. A járás vezetői pedig tanácskoztak, tervezgettek, megbeszéltek, kezdeményeztek, de csak nem sikerült az első helvre törni. „Mit csinálhatnak ezek a hatvaniak — mondotta nap, mint nap Géczi József elnökhelyettes — el kellene már menni, megnézni őket?!” S egy szép napon Seres János, a tanács elnöke, s az elnökhelyettes, Géczi elvtárs elmentek Hatvanba, ahol egész napot töltöttek. Másnap már érezni lehetett, hogy történni fog valami, mert sokkal bizakodóbbak voltak a vezetők, mint azelőtt, s ez jólesö- en hatott az instruktorokra is. „Előre az egyéni felajánlások teljesítéséért“ — ez lett a jelszó, s nyomában megmozdultak a községek, s alig néhány nap alatt az egyénileg gazdálkodó parasztok százai tettek felajánlást a kongresz-* szus tiszteletére. A felajánlások nagyrésze nem akármilyen volt, hogy csak én is szóljak valamit, azután minden marad a régiben, mert nem fontos azt teljesíteni. Karácsond községben például 392 egyéni vállalás történt, melynek nagyrészét már becsülettel teljesítették is, A község vezetői nagy gondot fordítottak a vállalások és teljesítések nyilvántartására, népszerűsítésére. Az MNDSZ asszonyai hordták a köszönőleveleket, ők köszöntötték az élenjárókat. Most az a jelszó a községben, hogy akinek még tavalyi hátraléka van, nincs becsülete, s nem is lesz addig, amíg ném rendezi adósságát. Gyöngyössolymos község országos viszonylatban is az első helyen áll begyűjtésben, mezőgazdasági munkában egyaránt. A felajánlást tett 62 dolgozó paraszt mind beváltotta Ígéretét, elsősorban azért, mert nem hiányzott a vezetők Nemrég olvassam a Szabad Nép egyik cikkében, hogy egyes dolgozók nem becsülik a népgazdaság vagyonát, a gyár, a bánya felszerelését, nem számol azzal, hogy saját magának is kárt okoz. Most levelemben nem a bányafáról, nem a gyár felszereléséről kívánok szólni, de annál súlyosabb, amiről beszélnem kell. Az illetékesek figyelmét szeretném felhívni arra a pénzpocsékolásra, ami itt az építkezés körül folyik. A történet ott kezdődik, hogy 'nálunk a nagygombosi gazdaságban 1951. év elején felsőbb engedéllyel egy 20—22 tagú építészeti brigád munkát kezdett, amelynek az volt a feladata, hogy a gazdaság tervben előirányzott négy, egyenként 60 személyt befogadó munkásszállóját, rendelőszo- báját, majd a gazdaságban már régen aktuálissá vált típusház építését megkezdje, s így a tűrhetetlen lakáshiány megszűnjön. Építészeti brigádunk meg is állta a helyét, a kitűzött időre fel is épült a négy munkásszálló, utána az orvosi rendelő, Kisgomboson két típusház, emellett több komoly átalakítást és tatarozást is végeztek. A baj ott kezdődik, hogy 1953—1954-re jött egy felsőbb utasítás, mely szerint az építészeti brigádot megszüntetik és helyette a tröszt bonyolítja le az építést. A gazdaság vezetősége, a példamutatása sem. A községi tanács, az állandó bizottságok tagjaival lakásán kereste fel a dolgozó parasztokat, akik a felvilágosító szó nyomán szívesen teljesítették kötelezettségüket. Igen nagy gondot fordítottak az élenjárók népszerűsítésére is — ennyi dolga nem volt még a hangoshíradónak, mint éppen ezekben a napokban. A gyöngyössolymosi példa nyomán a többi községek is napról napra fokozzák eredményeiket. Például: Nagyréde, Gyöngyösoroszi, Visznek, Karácsond község dolgozó parasztsága azért harcol, hogy az országos első tíz közé kerüljön. Persze ezekben a községekben napról napra változnak az eredmények, most még lehetetlen eldönteni, melyik tudja magának biztosítani a megtisztelő helyet, mert fej-fej mellett haladnak. A népnevelömunka kora reggel és este folyik leginkább, amikor a dolgozó parasztok otthon vannak, de nem hiányzik a verseny legfontosabb feladata, a népszerűsítés és nyilvántartás sem ezekben a községekben. Kisnána nem nagy falu, de a híre elég nagy, itt elhatározták, hogy ők sem hagyják magukat. És nemcsak beszélnek, hanem cselekszenek is. Idős Safranka Lukács egész évre rendezte baromfi- és tojásbeadását. Ko- hajda Pál ugyancsak eleget tett kongresszusi felajánlásának és még hosszan lehetne sorolni a becsületes teljesítők nevét. Minél közelebb érünk pártunk kongresszusához, annál élénkebb a verseny. Gyöngyös az ország első városa a begyűjtésben. Az első községi is ebből a járásból került ki és napról napra újabb eredmények születnek. Előházi István abasári középparaszt még a jók között is a legjobb, Rostás János dolgozó paraszt társával együtt. Teljesítésük mellett rendkívül sokat segítenek a tanácsnak is és a saját példájuk nyomán napról napra szép eredmények születnek a községben. Néhány napja a honvédzenekar köszöntötte a községet és az élen haladókat. Az élenjáró községek, mint például Gyöngyössolymos, Gyöngyösoroszi, Nagyréde példája nyomán az elmúlt héten megmozdultak az olyan örökösen hátul kullogó községek is, mint Nagyfüged, Vécs, Gyöngyöstarján és Gyöngyös- pata. Jellemző, például a vépárt és a szakszervezet óvást is emelt ellene, azonban a felsőbb hatóság mereven ragaszkodott a rendelkezéshez és a tröszt mellett foglalt állást. Az emberek tétován álltak, senki nem tudott munkát adni, nem volt aki megmondja, honnan kapnak fizetést, megállt a munka, s szétszéledtek a dolgozók. A tröszt építésvezetője itt is volt, másod-harmadmagával, de ennél semmivel sem történt több. Ez a bajnak egyik része, a nagyobbik baj az, hogy már májusban vagyunk, az építkezés még mindig egyhelyben topog, bár az építkezés sürgős lenne, mert a lakásprobléma már nem tűr halasztást. Az önköltségcsökkentés érdekében ne csákiszalmájaként kezeljük a népgazdaság pénzét. Pedig itt az történt. A mi építészeti brigádunkat leállították. A tröszt valamilyen oknál fogva nem kezdte meg az építkezést, az építkezéshez szükséges anyagok; tégla, sóder, cement stb. napról napra befutott, a tröszt nem gondoskodott az elszállításáról. A vasút kényszerkirakást eszközölt, a fekbér is állandóan emelkedett. Súlyos ezreket tesz ki, mely összegből már egy-két tipusházat lehetett volna felépíteni. Ezek a tények fennállanak, ezek mellett nem lehet és nem szabad egyszerűen elsiklani. Kisgyörgy Tamás párttitkár Nagygombos csiekre, hogy heteken keresztül egyetlen sertést sem adtak be, viszont a múlt héten tíz hízottsertést vittek a be- gyüjtőhelyre. Hasonló a helyzet a többi községben is, ahol a kongressszusi verseny hatására mozdultak meg a vezetők és a dolgozó parasztok. Egyénileg dolgozó parasztságunk mellett igen jó munkát végeznek a termelőszövetkezetek. A jók között is a legjobb a kisnánai Hunyadi, mely a legutóbbi értékelés szerint országos tizedik helyen áll a begyűjtésben. De erősen a nyomában halad a nagyrédei Munka és a viszne- ki Béke termelőszövetkezet is egészévi állatbeadási tervük teljesítésével. Ezek mellett valamennyi szövetkezet jól teljesítette beadását a kon- greszusi versenyben és a gyöngyösi járásnak nincsen olyan tszcs-je, amely legalább a félévi beadását ne teljesítette volna. Amíg a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok napról napra nagyszerűbb, kiválóbb eredményeket érnek el és amíg munkájuk nyomán napról napra több kenyér, zsír és hús kerül az ország dolgozóinak a konyhájára, addig népi demokráciánk sötét ellenségei, a kulákok és talpnyalóik igyekeznek magukat kihúzni a kötelezettségeik teljesítése alól. Csernyik János gyöngyöstarjáni nagygazdának még az elmúlt évről 240 kilogramm a sertés, 450 kilogramm a vágómarha hátraléka, nem beszélve arról, hogy ez évben is fütyül a begyűjtésre. Manner Rezső abasári volt szikvízgyárosnak 8000 forint a tavalyi adóhátraléka és 820 liter borral tartozik államunknak. Ludas községben Kiss János 140 kilogramm sertéssel, 172 kilogramm vágómarhával, 308 kg tojás és baromfival adós. Mintha a beadási törvény rájuk nem vonatkozna, fütyülnek az egészre, azt lesik, várják, hogy az Előházi Istvánok és a gyöngyössolymosiak teljesítsék helyettük is a beadást. Persze megtörtént a transzferálás ezeken a helyeken és tovább folytatódik mindazoknál, akik a kedvezmények világában megfeledkeznek minden kötelességükről, akik csak folyton kapni szeretnek, de adni sohasem akarnak. Persze az effajta emberek lebecsülik a népnevelő- munkát, gúnyosan koldulásnak nevezik azt és úgy gonA dormándi Vörös Hajnal termelőcsoport 29 tagja lelkesen végzi a növényápolás igen fontos munkáját. Kivétel nélkül minden tag résztvesz a munkában, nem hiányzik senki, hisz az idei kenyérről, s nem utolsósorban a kongresz- szusi versenyről van szó. A szilárd munkafegyelemnek az az alapja, hogy az idén először osztották szét egymás közt a megművelésre váró földet. Egy-egy tag 1000 négyszögöl kukoricáért, 800 négyszögöl cukorrépáért felelős. — NAGYUTON nyilvános tanácsülésen adták át a kormány 2000 forintos pénzjutalmát Zele Lajos dolgozó parasztnak, akinek 14 élő gyermeke van. k — A HEVESMEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT megjutalmazta hámor Ferenc szűcsi tanító, Papp Pálné, a hatvani I-es számú általános iskola tanítóját. Fillér Károly hatvani cukorgyári és Tóth István Hatvan városi tanácsi dolgozót, kiváló film- propagandista munkájáért. k — AZ IVADI DÓZSA termelőszövetkezet tagjai szorgos munkát végeznek: Forgó József tsz felügyelő feleségével együtt ezideig már 400 munkaegységet teljesített. Ivádi s Lajosnénak, Tamás Józseíné- nak 160-160 munkaegysége van. (Bajzáth Ignác) dolják, hogy a kötelezettségek teljesítésének az egyetlen módszere a meggyőző munka. Természetesen a dolgozó parasztság felé elsősorban valóban az, de viszont ha ez nem használ, megvannak azok a törvényadta lehetőségeink is, melyeknek birtokában minden csak kapni szeretővel teljesítetni lehet a kötelezettséget. Hozzátehetjük, hogy ez a módszer a dolgozó partsztság nagytöbbségének a megértésével találkozik, Például Nagyréde községben közismert nem teljesítő Ács János, akitől már egy alkalommal transzferálás útján kellett elvinni a hízót. Most megint nem akarja megérteni, hogy rendezze a hátralékát. Persze neki az nem számít, hogy néhány hete kapott szabó szakmára iparigazolványt. Ezt kapta és azt mondja erre, hogy ez az államnak kötelessége. Vájjon neki nincs kötelessége? Baji Albert, ugyancsak Nagyrédén, évek óta nem akaria beadását rendezni. Mint földhöz juttatott, csak a felszabadulás óta él emberi életet, de az neki nem jelent semmit, az kötelessége az államnak, hogy polgárairól gondoskodjon. Ezekkel és hasonlókkal, akik makacsságukkal akarva, nemakarva a kulákság talpnyalói- vá szegődtek, akik semmibe veszik népünk törvényeit, megismertetjük, hogy ebben az országban rend és fegyelem van és ebben az országban a munkásosztályé és a vele szövetséges dolgozó parasztságé a hatalom, amely minden akadályt elsöpör a fejlődés, az előrehaladás útjáról. Az effajta emberekből nem sok van, de sok van azokból, akik elsősorban beadási kötelezettségeik teljesítésével és a többi kötelezettségeik rendezésével készülnek megünnepelni dicsőséges pártunk kongresszusát. A gyöngyösi járás a dolgozó parasztság lelkesedésével, mindennapi tettével újra első a megyében. A hatvani járás pedig a harmadik helyen áll. Az a lelkes verseny és eredmény, ami a járásban napról napra születik, azt bizonyítja, hogy a gyöngyösi járásra számíthat az ország, számíthat a párt. Etután méginkább ott akar lenni, ahol népünk életszínvonala emelkedéséért a legtöbbet kell tenni, mert tudjuk, hogy csakis így válhat valóra lépésröl-lé- pésre pártunk és kormányunk nagyszerű programmja. Erki János Bár a szövetkezet tagjai 20 hold erdőt ültettek, s emiatt kezdetben késlekedve láttak a növényápoláshoz, mégis már az elmúlt hét végére megkapáltak egy hold szerződött salátát, hét és fél hold napraforgót, melyet egyeltek is. Nyolc hold cukorrépát fejtrágyáztak, majd saraboltak, s a kapálás után sima hengerrel tömörítették a talajt. A szövetkezetbeliek elhatározták, hogy minden kapásukat műtrágyával fejtrágyázzák, hogy ezzel is fokozzák a termést. — A NOVAJI FÖLDMÜ- VESSZÖVETKEZET az elmúlt héten több mezőgazdasági kisgépet, ezek között négy ekctaligát, négy ekét, és négy boronát kapott, A dolgozó parasztok kivétel nélkül mind megvették a régen- várt árut. (Daragó István) k AZ EGRI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT és a Tatarozó Vállalat dolgozói felajánlást tettek, hogy 110 személyes gyermekotthonukat július 10-re, közös munkával átépítik. A Kiskereskedelmi Vállalat DISZ-szervezete 150, MNDSZ-szervezete 50, Szak- szervezete 200, egyedül az 1-es áruda dolgozói 50 órát segítettek az építkezésben. ÉLETÜNKBEN nagy jelentősége van a legutóbbi árleszállításnak, mely munkánk eredményét bizonyltja. Jobban dolgoztunk, többet termeltünk. Ahhoz, hogy újabb ár- leszállítás legyen, még szervezettebb. alaposabb munkával, egyre több terméket kell előállítanunk, csökkentenünk kell az önköltséget, melynek egyik legfontosabb módja, a béralap túllépésének megszüntetése. A Hevesmegyei Téglagyári Egyesülés, amely első negyedévi tervét globálisan 124 százalékra teljesítette, ezidő alatt 133 ezer forintos béralap-megtakarítást ért el. Az összeg 71.245 forintja az egyesülés két vállalatának, az Eger I., és Eger II-nek megtakarított béralapja. Bár az Egyesülés műszaki dolgozói szerint a gyárak március havi gyártási terve alacsonyabb volt, mint amennyit kapacitásuk elbírt volna, a terven felüli 493 ezer tégla égetése mégis a dolgozók lelkiismeretességéről beszél. A kitűzött időnél hamarabb elkészítették a nyerstéglát, így a kemencét néhány nappal előbb benyújthatták. A többszázezer terven felüli tégla térváron számítva 103 ezer forintot jelent. Igen jó eredményt mutattak fel a nyerscserépgyártásnál is, ahol 220 százalékot értek el, A béralapmegtakarítás mindenkor a vezetők és bérellenőrök jó munkáját bizonyítja, akik jól megszervezték a munkát, éberen őrködtek, s elkerülték a normacsalásokat, a nem jogos pótlékok kifizetését. A VÁLLALATOKNÁL mindig zavart okoz a tervenfelüli adminisztratív létszám. A Téglagyári Egyesülésnél nincs létszámtúllépés, a 31 adminisztrátor és 24 műszaki dolgozó megengedett. A munkaidő rendszabályozása előtt komoly hibák voltak a túlórázással. A téglagyárakban hosszabb ideje csak igen indokolt esetben, sürgős munkák elvégzésére adnak túlórát. Jó munkaszervezéssel, az idő jó kihasználásával nyolc óra is elegendő feladataik elvégzésére. Az elmúlt három hónap alatt csak a műhelyben — a cserépprés mielőbbi rendbehozására — és a szárításnál — a téglák állandó forgatására túlórázhattak, s a tégla folyóára minden ezer darabnál hat forintot esett. Rendszabályozták a pótlékok fizetését is. Minden alkalommal alaposan megvizsgálták, jogos-e a dolgozók kérelme. Nem fizettek több pénzt, ha nem kaptak érte több téglát, mert ezzel társaikat, a gyárat, az államot csalták volna meg. A behor- dóknak, égetőknek és kirakók- nak jogos a melegség! pótlék, fizetésük 10 százaléka, hasonló a brigádvezetők 5—8 százalékos pótléka is. A brigádvezetők azonban sok esetben nem dolgoztak meg ezért a pénzért. A brigádvezetőnek az a feladata, hogy a művezető kérését, útmutatásait továbbítsa brigádja dolgozói felé, ügyeljen ezek betartására, és az üzemvezető távollétében átvegye az irányítást. Ez, az év elején nem minden esetben sikerült. A munkások nem viselkedtek tisztelettel vezetőjük iránt, viszont a brigádvezetők sem látták tisztán feladatuk fontosságát, s így a felvett pótlék a törvényesség mellett sem volt minden esetben jogos. A vezetőség a brigádvezetőknek három hónapos iskolát tartott, s azóta szép eredményeket értek el. Igen jól dolgozik az Eger Il-es téglagyárnál Pászti Dezső. Kin- dornai Ilona brigádvezető, hasonlóan Zlock János, aki februárban terven felül 33.864 téglát égetett. Vegyen példát róluk Fülöp Sándor brigádvezető, aki az iskola elvégzése után is sokszor hibát követ el. A TÉGLAGYÁRAK vezetői a normacsalásokra is igen éberen ügyelnek, nem is fordult elő az első három hónapban erre példa. A norma törvényeinek kijátszása veszélyeztetné a népgazdaság tervszerű téglaellátását, a kislakásépítkezések zavartalanságát. A dolgozók jogos kérésére normaváltoztatás történt, például a kemence újjáépítésénél. amelynél az első időben lassabban megy a munka. De az új normával is lendületesen dolgoztak, minden percet kihasználtak és szép eredményeket értek el, amelyeknek hamarosan követői is akadtak. Rendkívüli munkáknál — selejtelhordás — nincs megállapítva a norma, ezeket utalványozásra végzik. Az éberség itt is nagyon fontos, s úgy kell eljárni, ahogyan Szakácsi Miklós, az Eger I-es üzem vezetője. A munkások 45 órát kértek a selejt elhordására. Szakácsi Miklós megvizsgálta a munkát és elvégzésére 25 órát adott. Néhány nap múlva jelentették a dolgozók, hogy a. selejtet 18 óra alatt eltakarították, így 120 százalékot értek el. Téglagyárainknál is vannak dolgozók, akiknek alacsony a fizetésük. Jól tudja ezt pártunk is, ennek megjavítása érdekében komoly lépéseket tett. Az I-es kategóriába tartozókat a II-esbe, a II-esbe tartozókat a III-asba sorolták, s így az elsőnél 48, a második esetben 39 fillérrel emelkedett órabérük. Ezáltal pl. Pirk Anna léces havi keresete 570-ről 680-ra, Bartha János kocsitolónak 680-ról, 770 forintra növekedett. Néhány hónap múlva azoknak a munkásoknak emelik fizetését, akik most kimaradtak, ehhez szükséges, hogy még többet termeljenek. A TERVTELJESÍTÉST prémiummal is jutalmazzák A vezetőktől nagy lelkiismeretességet követel a prémium átvétele. Nemcsak a mennyiséget kell nézni, hanem a minőséget is. Helytelen, ha a téglagyárban az égetési időt a minőség rovására csökkentik, azért, hogy ezáltal több prémiumot kapjanak. Az Egyesülésnél eddig nem fordult elő ez a súlyos hiba, a terv- teljesités után kapott prémium — Nagy Sándor Eger II. 2500 forint. Szakácsi Miklós Eger I. 600 forint — jogos volt. Minőségben hibát csak az eső, vagy a hideg okozott. A munkásokat is megjutalmazták a tervteljesítésért. Kó- rózs Sándor üzemi kovács 450, Kiss Sándor 500, Bodnár Bernât 322 forintot kapott, s rajtuk kívül számtalan dolgozó részesült prémiumban. Kormányunk így is igyekszik a tervet teljesítő dolgozóknak jobb megélhetést biztosítani. S dolgozóink még többet kereshetnek, ha növelik a termelékenységet. Erre törekszenek téglagyárainkban is, az értelmiségiek segítséget nyújtanak dolgozóinknak újításaikban, a tervteljesítéseknél felmerülő nehézségeikben. Közösen harcolnak a terv túlteljesítéséért. Nagy hiba üzemeinknél a munkaerővándorlás. Azok a dolgozók, akiknek alacsony volt a fizetésük, olyan munkát kerestek, amelyet jobban megfizettek. Téglagyárainknál tavasszal volt nagy munkaerővándorlás. ami a kormány- programm helytelen értelmezéséből született. A mező- gazdaság fellendítése nem jelenti azt. hogy, amikor a tavaszi munkák megkezdődnek, ipari dolgozóink elhagyják az üzemeket és a földre menjenek dolgozni. Ellenkezőleg, éppen azt jelenti, hogy több téglát gyártsanak, hadd tudjon építkezni a munkás, a dolgozó paraszt, gyermekei számára az állam iskolát, óvodát épít, így nagyobb kedve lesz a termeléshez. TÉGLAGYÁRAINKBAN továbbra is ügyelni kell fokozott ellenőrzéssel a bérfegyelemre. Növelni kell a termelékenységet, javítani a tégla minőségét és terven felül még többet termelni. így javul keresetük is. Ha minden dolgozó arra gondol, hogy az első negyedévben béralapmeg- takarítással elért 133 ezer forintból több kenyér, cukor, zsír hús iut dolgozótársai és saját asztalára, akkor továbbra is jól dolgoznak, teljesítményük igazi munkaszeretetről beszél. • Dobai Margit Becsüljük meg jobban a népgazdaság pénzét Felosztott területen jól halad a növényápolás a dormándi Vörös Hajnal tszcs-ben HÍREK A MEGYÉBŐL
