Népújság, 1954. május (34-42. szám)

1954-05-16 / 38. szám

1954 május 16. vasárnap

3

NÉPÚJSÁG

PETOFIBANYAN A KONGRESSZUSI HÉT ELŐTT

BOLDOG GYEREKEK

Petőfibányán értesültek arról, hogy nagy versenytársuk, a tatabányai bányászok mindent megtesznek az elsőség megszerzéséért, a kongresszusi zászló elnyeréséért. A zászlóra Petőfibányán is számítanak, mert jelqpleg övék az elsőség és ezt meg is akarják tartani.

Ennek érdekében csütörtökön délután a vállalat aknaüzemeinek legjobbjai, műszakiak, bányászok tanácskozásra gyűltek össze Petőfibánya kul- túrházában, hogy megbeszéljék, mit is kell tenni még a kongresszusi héten az elsőség megtartásáért, a párt zászlajának elnyeréséért. Az értekezleten Varga János főmérnök ismertette az eddig elért eredményeket, a további feladatokat. Elmondotta, hogy a kongresszusi verseny kezdetén Petőfibánya dolgozóinak az volt az elhatározása, hogy a kongresszus napjáig 38.825 tonna szenet adnak előirányzatukon felül. Ebből csütörtökön délig 37.343 tonnát teljesítettek. így már csak 1.482 tonna hiányzik a maradéktalan teljesítésből.

Varga János főmérnök után több mint 20 bányász emelkedett szólásra. Elmondották azt, hogy nem becsülik le a tatabányaiak erejét, mert már többször elhódították Petőfibánya elől az elsőséget, de most nem hagyják magukat. Bizonyítja ezt a csütörtök délelőtti első harmad eredménye is, mert reggel hat órától délután kettőig 700 tonnával szárnyalták túl előirányzatukat. A DISZ-brigád csütörtökre virradó éjjel 36 tonnás előirányzata helyett 290 tonna szenet küldött a felszínre: több mint 300 százalékos teljesítmény ez. A példát Petőfibánya összes dolgozói követik, akik egy emberkém harcolnak a Központi Vezetőség zászlajáért.

A felszólaló bányászok, sztahanovisták, műszaki vezetők újabb vállalásokat tettek, megígérték, hogy lendületesen dolgoznak, mert nem akarják, hogy Tatabánya megelőzze őket. Az értekezlet végén azt üzenték Tatabányának, hogy a kongresszusi héten még éberebben örködnek a szállítóberendezések felett, jobban kihasználják a 480 percet, a hátralévő idő alatt teljes erejükkel dolgoznak, hogy 24-én reggel hat órakor jelenthessék: a kongresszusi versenyben Petőfibánya teljesítette fogadalmát.

A petőfibányaiak valóban megtettek mindent, hogy meglepetés ne érje őket. Valamennyi aknaüzemben új tartalékfrontokat készítettek elő arra az esetre, ha bármelyik üzemeltetett front hirtelen kiesne a termelésből. A befejezett frontok helyett hazafelé haladó frontokat készítettek, mert ezeknél a frontoknál 30— 40 százalékkal jobb termelést tudnak elérni. A XIV-es fronton például Adorján István, Rubint János és Juhász Péter frontmester brigádjai már hónapokon keresztül 2.4 méteres napi átlagos frontsebességet értek el, amilyen eredményre eddig Petőfibánya történetében nem volt példa. Rendbehozták a szállítóberendezéseket is. ócskavasból házilag új kaparóláncokat, homlokmaróní jól használható, ívelt fogú, tányérfogaskerekeket készítettek, melyeket speciális mérő nélkül eddig az országban: senki nem tudott készíteni. Üzembe helyezték az 1.200 méter hosszú szállítószalagot, amely most már zavar nélkül tudja elszállítani a frontokról jövő szenet. A gépüzem gondoskodott arról is, hogy az; F/4-es fejtőgéphez tartalékai katrész legyen. A jó karbantartással és szakszerű kezeléssel a kezdeti három-négymé- teres napi elővájási átlagsebesség helyett ma hat és fél. hétméteres sebességet tudnak; elérni az F/4-es fejtőgéppel.

A kongresszusi versenyzászlóért indított csatából a bánya- vállalat pártvezetősége, szak- szervezeti bizottsága, DISZ- bizottsága is kiveszi a részét amelynek tagjai mindig ott; vannak, ahol segítségre van; szükség.

Az eredmények nem is maradnak el. Tizenharmadikán' reggeltől 14-e reggelig esedékes havi tervüket 116.2 százalékra teljesítették. Havi tervükben 104.8 százalékra állnak. A kongresszusi verseny ideje alatt 14-e reggelig 38.000; tonna szénnel többet adtak az Erőműnek. Persze nem tétlenkednek a tatabányaiak sem. akik 14-én reggelre tervüket\ 105.1 százalékra teljesítették havi tervükben pedig 101.61 százalékra állnak. A zászlóért' folyó igazi harc tehát most; kezdődik, a kongresszusi műszak lesz e verseny utolsó, dej igazi szakasza.

Hirtelen májusi eső permetezi végig a Népkert öreg gesztenye fáit, milliónyi kristály- cseppel szórja be fehér virágait. De a fák mögül már felcsillan a nap, még ragyogóbbá teszi a dús, zöld füvet, s a kert tarka virágait.

A gyermeklálncfű-szedők.

A koradélelőtti csendet élénk gyerekzsivaj veri fel. Óvodások jönnek a Népkertbe játszani. Előkerülnek a pokrócok, a kis társaság letelepszik, hogy egy pár perc múlva már szerte szét fussanak, két marokkal szedjék a sárga gyermekláncfüvet, hemperegjenek a zöld füvön, egymásnak dobálják a piros gumilabdákatí. A zöld térség pillanatok alatt tarkabarkává válik a színes ruhácskáktól, a sárga piros léggömbökkel játszó apró gyermekektől. Majd fáradtan kuporognak az óvónéni köré, s míg apró kezeikkel nyakláncot fonnak a leszedett virágokból — figyelik a mesét. Most „idegenek“ is odasomfordálnak. Zsuzska mamájától szökik ide, és nyitva felejtett szá- jacskájával figyeli u mesét. Utána Gyurka csetlik-botlik, most tanul járni, de őt már mamája nem engedi messzire — ölbekapja, szívéhez szorítja, s úgy szalad vele vissza a pádhoz.

lyakkal, s a homokozó helyén cserép-tégla törmelék fekszik. Vájjon ki az a szívtelen, aki nem törődik a sok-sok egri apróság játszókedvével?

A patak partján kisfiú bámészkodik. Kavicsokat dobál a vízbe, s nézi a kavicsok nyomán fodrozódó hullámokat. Majd hirtelen elhatározással leveti cipőjét, harisnyáját, s usgyi be a vízbe. Kétszer-háromszor belepacskol lábával, de aztán ijedten kapaszkodik felfele a parton. S ugyanilyen ijedten ugrik vissza egy nagy meredt szemű béka. Egymástól félnek... A Népkertben, mint valami tavaszi szimfónia, ezernyi apró zaj, hang keveredik össze. Benne sokszáz madár csivitelése, füty- tye, a gyermekek kacagása, a teniszpályák labdáinak puffanása.

*

Nem messze a Népkerttöl az úttörőház ablakai csillannak fel. A földig hajló, hófehér virággal te hes meggyfák körül piros nyakA dolgozók jobb ellátásáért Csökken az önköltség a hevesmegyei FŰSZERT vállalatnál

A Hevesmegyei FŰSZERT Vállalat dolgozói a kormány- programm megjelenése óta minden erejükkel a megye dolgozóinak jó élelmiszerrel való ellátásán fáradoznak. Párosversenyben állanak a győr- megyei testvér-vállalattal. Az elmúlt év utolsó negyedévében Győr megye elhódította tőlük a vándorzászlót. Ekkor az egriek megvizsgálták munkájukat és egész sor hiányosságra bukkantak. Különösen az önköltség emelkedése befolyásolta a verseny elvesztését. Ezután a vállalat szakszervezeti bizottsága komoly harcot indított a hiányosság felszámolására. A munka jobb megszervezésével, a versenyszellem elvenné tételével az eredmények népszerűsítésével javítottak munkájukon.

Meg is lett az eredmény, mert 1954 első negyedévében visszanyerték Győr megyétől a vándorzászlót és országos viszonylatban elérték a harmadik helyezést. A vállalat dolgozói ezután méginkább szem előtt tartják a dolgozók minőségi áruval való ellátását, az állami.kiskereskedelem és a földművesszövetkezeti kiskereskedelem igényeinek kielégítését. 1954. első negyedévében 33 százalékkal több

lisztet, 20 százalékkal több zsírt, 40 százalékkal több hús- és paradicsomkonzervet, 42 százalékkal több kávét. 25 százalékkal több teát hoztak forgalomba A dolgozók jobb ellátása nemcsak a mennyiségben, hanem a minőség állandó javulásában is megmutatkozik. A vállalat tolmácsolja a dolgozók kéréseit, igényeit a gyárak felé és csak minőségileg megfelelő árukat vesz át. Az első negyedév folyamán például 16 esetben utasítottak vissza minőségileg meg nem felelő áruféleségeket. Komoly fejlődést mutatott az önköltség csökkenése is. A tervezett költségeket nem lépték túl és a szállítási költségeknél az első negyedév folyamán 59.000 forintot takarítottak meg. Április hónapban a szállítási költség mázsán- kint 54 fillérrel csökkent.

Kongresszusi pótfelajánlásként a vállalat párttagjainak kezdeményezésére patronálják a földművesszövetkezeteket, hogy az ő javuló munkájuk révén is minél előbb megvalósuljon pártunk és kormányunk mezőgazdaságfejlesztési határozata.

Nagy Istvánná vállalati dolgozó

Május 21-én tartják a II. negyedévi megyei tanácsülést ;

A megyei tanács VB az 1954 május hó 4-i ülésén hozott határozatai alapján május 21-én délelőtt 10 órára hívja össze a II. negyedévi megyei tanácsülést; amelyen a követ- j kező napirendi pontok szerepelnek:

1. Hogyan alakult megyénkben azP adófizetés és a begyűjtési munka az> 1 negyedévben, mik ezen a téren aS feladatok. Előadó; Magyar Józseíg VB-elnökhelyettes.

2. Végrehajtóbizottság kiegészítésére, állandó bizottságok módosításé-J ra. illetve létrehozására javaslatok. £

3. Az I. negyedévi tanácsülés íjáltalí hozott határozatok végrehajtásáról 5 beszámoló. Előadó: Tóth István MB£ VB-titkár.

4. Indítványok, előterjesztések.

Megyei Tanács Végrehajtóbizottság titkárságának közleménye j

A megyei tanács VB határozata j

alapján a megyei tanács tagjai meg- j kezdték a II. negyed évi tanácstagi! beszámolók és fogadóórák tartását.! 1954 május hó folyamán az alábbi! elvlársak tartanak beszámolói;

Május 20: Németh Mihály Tárná- szentmiklós: Pálinkás Jenő Verpeléti j Grégász József Kerecsend; Milákj Géza Ostoros: Müller Gyula Istenmezeje; Nádori Istvánná Nagykökényes: Székfi Irén Felsőtárkány

Sándor Károlyné Csány: Gyurovtc? Andrásné Apc; Pocsai Péter né Tar- nabod.

Május 23: Árvái Dezsőné Adác3

Zakatolás.

kendős úttörők énekelnek — hangversenyre készülnek. Csengő, üde gyermekhangukat messze viszi a szél. „Nekünk béke kell — szabad, boldog élet kell'* — száll a dal ajkukról. S ha körülnézünk ezen a gyönyörű májusi délelöttön, virággal borított városunkban mindenütt boldog, üde, egészséges gyermekeket látunk. Az úttörőház vidám ifjúsága, a bölcsődék kék mackós dundi apróságai, az iskolából kitóduló, csivitelő, nevetgélő lányok, a máris barnára sült, össze-vissza ütött térdű fiúk, a fagyialtos bácsit izgatottan körülvevő

Fáradtan kuporognak az óvónéni köré.

A vén gesztenyefák árnyékában fiatal főiskolások tanulnak. Fel-felnéznek a könyvből a csengő gyermekkacagásra, s néha beszédbe keverednek egy-egy gyerekkel. Klárika most új piros szandálját mutogatja az egyik főiskolásnak, kis szíve csordultig tele van a vággyal, hogy valakinek elmondhassa nagy örömét. Fiatal mamák tolják a kocsikat, benne pufók kisbabák, arcukat a koramájusi nap festette pirosra. Ismeretlen fiatal anyák beszélgetnek itt egymással. — Mennyit hízott a kisbaba, mit kap enni, mit is kellene ráadni ebben a hirtelen meleggé vált májusban.

Arrébb, a köröndön öt-hat apróság játszik.

Piros vedrük gyorsan telik meg homokkal,' kis talicskájuk nyiszorogva viszi a salakot. Két kislány ebédet főz babájának, vad árvácska, apróra vágott fű kerül a piciny edényekbe.

Sok apróság fut a játszótér felé, amely azonban szomorú látványt nyújt. Elhagyottan, elgazosodva néz vissza a gyerekekre. A hinták még nincsenek felszerelve, a libikókák nem kerültek ki, a lubickoló tele van szúrós galyCTOnornnnno(]Ofir«inn0OOCyXKXXO000000000C0O0000Q00000000C000000000O000000000000<X300000000CKXX3O0On«anfaQQnf<Winnnnrify,vyvyvyirYVvvyw.

Itt a fagyialtos bácsi.

tarka gyermeksereg, a könyvesbolt kirakatában kiállított úttörők által készített kedves rajzok, babák, az uszodában százszámra úszni tanuló kis úttörők — mind a békéről, s a csodálatos, boldog, szép gyermekkorról beszélnek. Törös Károlyné

Jó munkát végez Kovács Ferencné sertésgondozó

HÍREK A MEGYÉBŐL

— A 32. számú Autóközlekedési Vállalat a fémgyűjtés ideje alatt. 7.105 kiló kovácsolt vasat, 400 kiló öntvényt és 1423 kiló színesfémet gyűjtött össze és adott át az illetékes szerveknek

★

— A Bélapátfalvi Cementgyár dolgozói május 23-án, vasárnap reggel nyolc órakor emlékművet állítanak a gyár 1919-es hőseinek, akik részt- vettek a salgótarjáni harcokban is. (Barta Károly.)

★

— A Hatvani Cukor- és Kon zervgyár dolgozói május 21-töl május 31-ig kongreszusi deká- dot tartanak. A dekádra vállalták, hogy a terv túlteljesítésével májusban 8000 munkaórái takarítanak meg, az igazolatlan mulasztók arányszámát a mult- év hasonló időszakáhőz képest 50 százalékkal csökkentik, s má jusban a Gazda-mozgalom -se gítségével 50.000 forintot taka ritanak meg.

— Sarud község legeltetést bizottságának tagja. Varga Mátyás négyholdas paraszt, az elmúlt évben 92 hold lege- löfásitást hajtott végre, pdö munkájáért a földművelésügyi minisztérium díszoklevéllel és pénzjutalommal tüntette ki.

★

— Az egri Nagy József termelőszövetkezetben az idén osztották fel először egyéni művelésre a szőlőt: 1800 négyszögöl jutott egy családra. A csaknem 70 éves Csetneki Antal már egy hónappal ezelőtt elvégezte az első kapálást. példáját sokan követték a termelőszövetkezetben.

*

— Építkeznek a hatvani dolgozó parasztok, eddig már harmincán láttak hozzá saját erejükből új családi ház felépítéséhez. Az állami építkezés keretén belül rövidesen átadják a

. vasutasdolgozók részére az új I 24 lakásos bérházat is.

(Tudósítónktól)

Szürke felhőktől volt terhes a májusi égbolt. Egyre jobban sötétedett, de mindenképpen a tanyára akartunk érni, még mielőtt végleg kihunytak volna a láthatár gyérűlő fényei. Ezért is választottuk a rövidebb utat, amit alaposan eláztatott az aranyat érő májusi eső.

De mikor beléptünk a nagy- rédei Munka tsz sertésfiaztató- jába, minden bosszúságunk elszállt. Kinek nem derült volna fel a kedve azon a kedves fogadtatáson, amiben egy seregre való kismalac részesített bennünket? Mintha mi lettünk volna a gondozóik, úgy sereglettek kö- rénk.

Már azt gondoltuk, végleg megbarátkoztak velünk, de egyszer csak úgy faképnél hagytak minket, mintha ott sem lettünk volna, és a következő pillanatban Kovács Ferencnét, gondozójukat vették körül hangos visítással. „Ennétek már ugye kis jószágaim? No ne ríjjatok, mindjárt jön a vacsora” — vigasztalta őket Kovácsné. Aztán >e- gugolt közéjük, s mintha vezényelt volna, a legkisebb már az ölébe is ugrott, hogv jó étvágy- gyal fogyassza el a cuclisüveg

tartalmát. Megtudtuk Kovácsné- tól, hogy azért táplálja ezt az egyet anyatejjel, mert tizenegyen vannak testvérek, s a többi nem engedi szopni. Nagy kár lenne, ha éhenpusztulna. mert mindegyiket fel akarom nevelni” — mondotta Kovácsné.

Ez a példa is azt igazolja, hogy ez az asszony nem ismer fáradságot a sertéstenyésztésben.

Kovácsné 45 éves, nem is egészen egészséges asszony, mégis közel 150 jószágot gondoz és dicséretére legyen mondva, szépek az állatok, a helyiségen beiül pedig rend és tisztaság uralkodik. Álegtudtuk azt is tőle. hogy 1949 óta tagja a csoportnak. s egy esztendő kivételével azóta mindig sertésgondozói minőségben dolgozik. Tavaly 235 munkaegységet téliesített, s a háztályin kívül 11.750 forint jóit a jövedelme. Az idén már 110 munkaegysége van és úgy számol, hogy évvégére jóval több lesz a munkaegység, meg a jövedelem is.

— Pedig higyjék el — mondja — megélnénk az én munkaegységem nélkül is. Mert ahogy a szokás-mondáss nálunk se kicsi, se nagy: ketten vagyunk az

urammal, ő is a csoportban dolgozik. A muttévben 470 munkaegysége volt, s annyi volt rá a jövedelem, hogy ez megfelel a havi 1800 forintos fizetésnek. Persze ebbe nem számoljuk bele a háztájit, hízót, baromfit és még sok más egyéb apróságot — tette hozzá mosolyogva.

Megkérdeztük Kovácsnétól, hogy akad-e olyan asszony a csoportban, aki nem tesz semmit a közösért.

— Van bizony, sajnos, nem is egy. Nagyon haragszom rájuk, arra várnak, hogy a szájukba repüljön a sültgalamb, s azt tartják, hogyha férjhez mentek, tartsa el őket az ember. Közben ahelyett, hogy dolgoznának, ők szeretnek a legjobban hangoskodni.

A malacvisítás nár betöltötte az egész helyiséget, hogy egymás szavát is alig értettük, de még volt egy kérdésünk: menynyire segíti a vezetőség nehéz és felelősségteljes munkájában.

— Nem panaszkodhatom rájuk. Amit kértem, még mindent megadtak, sőt a legutóbbi közgyűlés a vezetőség javaslatára, beválasztott a fegyelmi bizottságba. Pedig hát olyan sok a dolgom, láthatják maguk is.

— Mégis lenne egy-két panaszom. Az egyik az, hogy a vezetőség már régen ígérgeti a fiaztató letéglázását, de még most sincs kész. Homok is Kellene a kis malacoknak, hogy fu- rödjenek, de azt sem hoznak, pedig minden megvan hozzá, írják meg azt is, hogy a pokodi állami gazdaságtól rossz te- nyészanyagot kaptunk. Jó lenne, ha az állattenyésztési szakemberek többet törődnének a kiválogatással mert semmi szükségünk az olyan kocákra, amelyek között nagy számban fordul elő a meddőség...

Visszafelé menet az eső teljesen megállt. A késődélutáni terhes felhők rongyokra foszlottak, itt-ott már a csillagok is látszottak. Lábunk alatt cuppogott a felázott föld. Azzal a gondolattal mentünk a falu felé. hogy bizony jó lenne, ha sok asszony követné Kovácsné példáját. Nemcsak az állattenyésztésben, hanem a termelőszövetkezet minden munkájában, mert minél több kéz dolgozik, annál hamarabb diadalmaskodik pártunk és kormányunk nagyszabású mező- gazdasági programnja.

Erki János

Gyöngyös.