Népújság, 1954. május (34-42. szám)

1954-05-09 / 36. szám

4

1954 május 9. vasárnap.

nfpijjsag

Játszóruhácska

Kötéséhez körülbelül 20 dkg kettősszálú bébifonal. 2 és feles és hármas kötőtű szükséges. Felsőrészének elejét 70, hátát 60 szemmel kezdjük és a 2 és feles tűvel 1 sima és 1 fordított váltakozásával 5 centimétert kötünk. Utána hármas tűvel dolgozunk a munka színén sima, visszáján fordított sorok- ...■■• kai. Minden hatodik sor elején és végén 1—1 szaporítással 12 centimétert kötünk, majd fogyasztjuk a karkivágást.

Elején 3x2 és 2x1 szemet, hátán pedig 5x1 szemet fogyasztunk és egyenesen kötünk tovább.

Elején a karkivágás fogyasztásától 7 _

c

m-re a középső szemek felett fogyasztjuk a nyakkivágás szemeit, befejezzük a középső nyolc szemet, majd jobbra-balra 1 szemenkint fogyasztunk a vállig. 12 centi- méteres karkivágás magasságnál a váll szemeit 5 szemenkint befejezzük. Hátán a fogyasztás után a két részt külön készítjük. 12 cm után a váll szemeit 5 szemenkint, a nyakkivágás szemeit egyszerre befejezzük.

A váll összevarrása után a nyakkivágás fölszedett szemeire 3 cm széles patentköté- ses pántot készítünk.

Az újjakat körülbelül 56 szemmel kezdjük és 3 cm patentkötés ulán simán dolgozunk. 6 cm magasságnál kezdjük a fogyasztást, minden sor elején 1 szemmel. 10 cm magasság után a szemeket befejezzük. Díszítését utólag színes hurkoióöltéssel varrjuk az alapra. A nadrágot a derekán kezdjük kötni. (Elejét körülbelül 60. hátát 70 szemmel.) 4 cm patentkötéses pántot készítünk. melybe a megfelelő helyeken a gomblyukat is bekötjük. Utána a hármas tűvel dolgozunk sima és fordított sorok váltakozásával. A középső 20 szemtől jobbra és balra minden 4. sorban 1 szemet szaporítunk. Körülbelül 20—22 centiméter magasságnál a szaporítást abbahagyjuk és a széleken minden sor elején 3—3 szemet befejezünk mindaddig, míg a középső 20 szem marad a tűn. Ezt egyszerre befejezzük.

Hátát hasonlóan kötjük, majd összeállítás után a szárak szélére 3 cm széles patentkötéses pántot készítünk.

ban, mikor a gyermek óvodába kerül, meg kell teremteni a jó fegyelem alapjait. Mit tehet ennek érdekében a szülő? Mielőtt gyermekét beíratná az .óvodába, szerettesse meg vele, meséljen kis történeteket az óvoda életéről, hogy a gyermek mosolyogva, jókedvvel lépje át az óvoda küszöbét. Semmiképpen se ijesztgesse a szülő az óvodával a gyermekét. Ne mondjon rémmeséket — no, majd ott megtanítanak, mert ezzel gyermekében olyan lelki- állapotot teremt az óvoda és az óvónő iránt, amely hosszú ideig nyomot hagy lelkében. Az ilyen gyermek sírva jön az óvodába, rosszkedvű, bizalmatlan az óvónővel, társaival szefnben.

Ha az óvodába járó gyermek viselkedésével kapcsolatban észrevételei vannak a szülőnek, forduljon az óvónőhöz, hogy közös erővel, sikeresen változtassanak az észlelt hibán. Egy azonban fontos, sohase beszéljünk a gyermek akár jó, akár rossz tulajdonságairól a gyermek jelenlétében.

Igen fontos a gyermek beszédkészségének fejlesztése is. Az óvodában ez a foglalkozásokon történik. Sok űj szó értelmét ismeri meg, s ezenkívül kérdéseire kimerítő, reális válaszokat kap. Ezt tegye a szülő is. Ne utasítsa el érdeklődő gyermekét, aki talán tíz kérdést tesz fel egyfolytában, s e kérdések néha valóban próbára teszik a fáradt szülő idegeit, mégis az a helyes, ha minden kérdésre pontosan, a valóságnak megfelelően válaszolunk. A szülőnek tudnia kell, hogy kisgyermeke most ismerkedik az őt körülvevő világgal, s ismerete olyan lesz, amilyen választ kap kérdéseire.

Érdeklődjük a gyermektől óvodai életéről, mit csináltak, miről beszélgettek, milyen verset vagy dalt tanultak, mit láttak a séta alatt, ez előnyös a gyermeknek, mert emlékezetét, beszédkészségét fejleszti.

A gyermek alkotókészsége fejlődik, keze ügyeskedik, az írás technikájának elsajátítására alkalmassá válik különböző ábrázoló foglalkozások tartásával. Az óvodában a gyermekek megtanulnak papírral, színes és grafitceruzával, ecsettel és festékkel bánni. Helyes, ha a szülő otthonra is vesz gyermekének olcsó füzetet, ceruzát, hogy kedvére firkálhasson.

Az itt felsorolt nevelési mozzanatok csak részei a nevelési hatás egészének, meg kéll még említeni azt, hogy a jó neveléshez egyéni hatásra is szükség van. Hogy az óvónő jobban megismerhesse a gyermeket, s ennek segítségével jobb nevelőmunkát végezhessen, legfontosabb, hogy a szülő és az óvónő közt jó kapcsolat alakuljon ki.

Vaszily Anna óvónő, KÁL

Büszkék vagyunk gyermekeink nevelőire

Az óvodai nevelésről

Szocializmust építő társadalmunk nevelésének első láncszeme az óvodai nevelés. De, hogy az iskolai neveléshez zökkenő nélkül tudjon kapcsolódni, az óvónőnek ismerni kell azokat a nevelési területeket, amelyeken előkészítheti az iskolára

•való- nevelést. Tekintettel arra, hogy nemcsak az óvodában nevelődik a gyermek, hanem otthon is, szükséges, hogy a szülők a családi nevelés keretén belül folytassák az óvodai nevelést.

Már szeptember első napjaiA napokban az SZMT Székház Rákosi termében kedves előadással gyönyörködtették a II. számú gyakorló iskola növendékei a szülőket és érdeklődőket. Mi. szülök, köszönetünket küldjük a nevelőknek, akik a szemet és szívet gyönyörködtető művészi szaktudással előadott számok rendezésében közreműködtek. De személy szerint is ki kell emelnünk Szeszich Gyu- láné, Szente Lászlóné és Os- váth Pálné tanárnőket-, akik fáradságot nem kiméivé tanították a zenés, táncos színdarabot. Könnyeket csalt szemünkbe kedves. mosolygós gyermekeink fegyelmezett játéka, meglátszott az egész előadáson, hogy gyermekeinket hozzáértéssel és szeretettel készítették elő' erre a feladatra. Különösen megragadta figyelmünket a kis kínai táncos, az öreg király humoros játéka, a kis Hamupipőke. Nem is sajnáltuk tőlük a tapsot. Büszkék lehetnek a nevelők az ilyen ifjúságra, akik bőséges tananyag megtanulásán és szakkörök látogatásán kívül ilyen kultnrmunkára is vállalkoznak fis büszkék vagyunk mi. szülök, is gyerekeink nevelőire, akik idejüket nem kímélik, hogy a rájuk bízott ifjúságból öntudatos, derék embereket neveljenek.

OLÁH JÓZSEF pénzügyőr.

Molnár Ferenc:

A z Ifjúsági Könyvkiadó

** olyan klasszikus diákregényt adott az ifjúság kezébe,. amelyet csak Móricz „Légy jó mindhalálig“-ja múl felül. Ez a diákregény a Pál-utcai fiúk. A karácsonyi húszezres kiadást rövidesen* követte a másik, ugyanilyen példányszámú kiadás — mindkettő napok alatt elfogyott.

Mivel magyarázható ez a könyvsiker? Molnár Ferenc 1907-ben írta halhatatlan alkotását, a Pál-utcai fiúkat, s ez az igazi író utolsó megnyilvánulása, utolsó pozitív mondanivalót sugárzó alkotása. Ettől kezdve egyre jobban eltávolodott a valóságtól. írásaival a burzsoázia igényeit elégítette ki. megbabonázta a pénz, s ezért még hazáját is megtagadta ... A Pál-utcai fiúk írója, a fiatal Molnár Ferenc azonban ma is nevelője lehet az ifjúságnak. Nevelője lehet, mert megőrizte az utókor számára a századeleji pesti gyermekek vágyait, küzdelmeit és tragédiáját. Mindezt olyan vatóságszerűen mondja el, hegy az olvasóban felelevenednek a múlt emlékei, élményei, fiatalságát azonosnak érzi a Pál-utcai gyermekek életével. A regény elolvasása után így válik tudatossá a Pál-utcai fiuk eszmei mondanivalója: az egyre jobban terjeszkedő kapitalista nagyváros megfosztja a gyermekeket a játszóterülettől, tönkreteszi őket, mert hontalanokká válnak;

A regényben Boka és Áts Feri csapata harcol a grundért, amely biztosítja számukra a játéklehetőségeket, a vidámságot. Egy darabka földért folytatott harc, a szabadságért való küzdelmet jelenti, mert „a pesti gyereknek ez az alföldié, a rónája, a síksága. Ez jelenti számára a végtelenséget és a szabadságot“. Boka

A PAL-UTCAI FIUK

vezeti a Pál-utcaiakat. az „ellenség“ vezére Áts Feli. A grundért harcoló két csapat azonban nem igazi ellenségként áll szemben egymással. Mindkét fél tagjaiban megtaláljuk a nemes tulajdonságokat. A Pál-utcaiak közül Boka badvezéri tulajdonságokkal rendelkezik, bátor, előre számol a lehetőségekkel. A regény híres, tragikus hőse. az ártatlanarcú Nemecsek életét is feláldozza a grundért. Az ellenfél közül kiemelkedik Áts Feri alakja, aki „szép, vállas, barna fiú volt, s pompásan illett rá a bő vörös ing..: garibaldis volt abban a vörös ingben.“ Lovagiasságát mutatja, hogy megdorgálja a kisgyerekekkel kikezdő Pásztorfiúkat: „Hát nem megtiltottam, hogy a vörösingesek kis, gyönge gyerekektől golyót raboljanak?“ Nem, ők nem ellenségek! Az igazi ellenség a kapitalista nagyváros, az embertelen, a gyermekkel nem törődő társadalom. Tragikus és elszomorító, hogy ők mégis igazi ellenségként harcolnak, s ez a küzdelem — mint az igazi háború — még emberéletet is követel: a kis Nemecsek Ernő életét. A harc ilyen jellegét nem Molnár Ferenc, az író találta ki, a burzsoá rend uszította egymás ellen a gyermekeket. akiknek jóbarátként kellett volna élniök.

F mlítettük, hogy a regény- ben a grund a szabadságot jelképezi. Az író ezt a szimbólumot a továbbiakban egyre jobban elmélyíti, nemes tartalommal tölti meg: a hazával, az * igaz emberek által annyira szeretett hazával azonosítja. A Pál-utcaiakról írja: „Látszott a szemükön, hogy szeretik ezt a kis darabka földet és ők meg is küzdenének érte, ha arra kerülne a sor. Ez a hazaszeretetnek egy neme

volt. Ugv kiáltották, hogy „Éljen a grund!“ — mintha azt kiáltották volna, „Éljen a haza!“ És ragyogtak a szemeik és mindeniknek tele volt a szíve.“ Ez valóban a hazaszeretet egy neme: A gyermek

számára a haza fogalma azonos a környezettel, egy szűkebb értelemben vett hazával, s csak a gyermek fejlődésével tágul e fogalom reális méretűvé.

Megkezdődik a hazáért folytatott harc. Molnár rendkívül színesen mondja el ennek előkészületeit és lefolyását, a gyermekek elszánt küzdelmét, remekebbnél remekebb epizódok követik egymást. A csatát a Pál-utcai fiúk nyerik meg, azonban a győztes fél is vesztessé válik, mert a gi undot beépítik, nemsokára , egy több- emeletes ház áll azon a területen, amely néhány pesti gyermek fiatalságát jelentette. Boka, amikor ezt megtudja, szomorúvá válik, de ehhez a fájdalomhoz egy kis vigasztalás is kapcsolódik: Nemecsek nem érte meg, hogy „elveszik tőle hazáját, amiért meghalt“. Szentimentális Molnár regénye, ennek ellenére kitűnően mutatja meg a hazátlanná vált gyermekek tragédiáját.

TV em hagyhatjuk figyelmen ’ kívül a könyvnek azt az értékét, hogy Molnár nemcsak a gyermekek világát ábrázolja, felvillantja a külvárosban élő emberek nehéz anyagi helyzetét is. Nemecsek apja szegény szabómester, akinek még akkor is dolgoznia kell, amikor fia haldoklik, mert kell a pénz az asztalosnak — koporsóra. A készülő ruha a keményszívű Csetneky úré, akit nem indít meg a kis hős haldoklása, a dunaparti korzón akar feszíteni az új ruhában. Még az ajtóból is visszaszól: „de rögtön

üljön neki“ a varrásnak.

ïÿ1 z a könyv nagyon tanul- ságos a mai fiatalság számára. Megtanulhatja belőle a haza szeretetét, mert minden talpalatnyi föld az édes haza egy darabja, amit szeretni kell Megtanulhatja a múlt elnyomott diákjainak szenvedéssel teli életét és ezt összehasonlíthatja mai boldog életével. Ma már nem fenyegetheti gyermekeinket a hazátlanná válás veszélye. Szépülő hazánkban az építés üteme nagyobb, mint bármikor. Úttörőinknek mégsem ellensége ez: nevüket viselő stadionuk van, számtalan más sportpályájuk és játszóterük. Ezt a gondoskodást munkájukkal, jó tanulásukkal hálálhatják meg. Gondoljanak arra, hogy miiyen boldogan rúgnák a labdát Nemecsekék az Úttörő-stadion üdezöld gyepén.

Sz. Z.

Jókai-ünnepségek megyénkben

Heves megye városaiban, községeiben is majdnem, mindenütt megemlékeznek a nagy magyar regényíró, Jókai Mór halálának 50. évfordulójáról. Az emlékünnepségek szombaton kezdődtek Gyöngyösön, ahol Jókai műveiből kiállítást, felolvasásokat és a nagy író életéről irodalmi előadást tartottak. Vasárnap Egerben, Hatvanban, Hevesen, Karácsondon és Tiszanánán tartanak Jókai- emlékünnepséget. Az ünnepségek keretében Jókai műveiből kiállításokat és irodalmi előadásokat rendeznek.

Izgalmas csehszlovák bűnügyi filmet mutat be a Vörös Csillag Filmszínház május 12-től 19-ig. Az 1930-as évek Prágájáról szól a film, mely izgalmas jeleneteken keresztül mutatja be egy pincér és szerelmese történetét.

A falu és város közötti kulturális egyenlőtlenség megszűnését a film nevelő-, szórakoztató-, mozgósító- és propagandaereje segíti elő A kor- mányprogramm egyik feladatát, a mezőgazdasági szakoktatást is hatékonyan támogatja. Egyidőben játsszák Egerben és még tíz vagy tizenöt községben a legújabb filmeket, például: a „Rákóczi hadna- gyá“-t. A felsőbb szervek mindjobban törekednek a falu kulturális színvonalának emelésére. Azonban sok községi tanács akadályozza az ilyen irányú munka eredményességét. Egy-két példát említek meg. Általában a községi mozik szombaton és vasárnap játszanak. Az egyik szombatesti előadáson bent ültek a dolgozók a moziban. Ekkor a községi VB arra a döntésre jutott, hogy a moziban tartják még a havi beszámolót. Sikerült is. A mpzielőadásra megváltott je- gvs&kel nem filmvetítést lét- i ■ íanem gyűlésen vettek i Ez Felsötárkányon törte:, -»n olyan község, bá- n. kta terület is, ahol a tani orozatosan kiszorítja a

mi . -, mert a helyiséget már déi után 2 órától kiadja tánc, színielőadást rendező szervezetnek, holott jól tudják, hogy “alun a mozi az egyetlen állandó kulturális intézmény. Az

előbb említett gyakorlati problémák azt bizonyítják, hogy a. községi tanácsok elzárják a kultúra egyik formájától, a filmtől a falu dolgozóit.

Meg kell említenünk azokat a községi tanácsokat, ahol a mozit szívügyüknek tekintik. Például: Gyöngyösoroszi. Nem elégedtek meg a szombat, vasárnapi vetítések számával, kérték, hogy hétköznap is legyen mozielőadás. Vagy például Lőrinci, Bar a szomszédban van az Erőmű mozija, a tanács a nemrég felépített kul- túrotthonba örömmel vitte be a mozit, mert látja, hogy mennyire szükséges a film a falu dolgozóinak. Mindezek alapján megállapíthatjuk. hogy egy kis jóakarattal, több megértéssel, a kultúrműsorok és mozik programmjának ősz- szehangolásával megszüntethetik az egyoldalú rendezvényeket.

A Központi Vezetőség határozatai kulturális életünkben is hatalmas távlatokat nyitottak. Feladatunk, hogy kulturális életünkben felmerülő hibákat, hiányosságokat megszüntessük és ezzel kulturális munkánkat olyan színvonalra emeljük, amely hozzájárul hazánk további fejlődéséhez, kulturális felemelkedéséhez.

FÜGEDI MÁRTA megyei tanács

A kékesiétől szanatórium színiátszócsöpörtia » ..Sztráiktanván” című darabot mutatta be a városi és járási kullúrversenven.

AZ MNDSZ-ASSZONYOK MOZGALMAIRÓL

Heves megyében az MNDSZ- szervezetek tagjai nagy számban vesznek részt a kongresz- szusi versenyben. A községekben, termelőszövetkezetekben a kongresszus tiszteletére különböző mozgalmakat indítottak. A megye községeiben, termelőszövetkezeti csoportjaiban majdnem valamennyi MNDSZ- asszony csatlakozott a „keltess több baromfit“ mozgalomhoz. A tarnaszentmiklósi Petőfi termelőszövetkezetben már majdnem minden háziasszony közel 100 'kiscsibét keltetett.

A boldogi Vörös Hajnal MNDSZ asszonyai annak érdekében, hogy melyikük keltett több baromfit és melyikük éri el előbb a 200 munkaegységet,

párosversenyre - hívták az apci Béke tsz asszonyait. Az apciak elfogadták a verseny- felhívást és a 200 munkaegység helyett, 300 munkaegység elérését vállalták. Sokan közülük már elérték a 100 munkaegységet. így a boldogiaknak igyekezniük kell, ha meg akarják előzni az apci Béke tsz asszonyait.

Jól dolgoznak a MNDSZ- asszonyok a megye többi községében is. Sarud községben például 200 asszony csatlakozott a „keltess több baromfit“ mozgalomhoz. Eredmény, hogy egy-egy család udvarában már 40—50, sőt még ennél is több kiscsibét, kacsát és libát keltettek már ki.

Törödjenek többet a községi tanácsuk a mozikkal