Népújság, 1954. április (25-33. szám)
1954-04-29 / 33. szám
Mérnökök, technikusok! A munkásokkal vállvetve szüntessétek meg az ipari termelésben a lemaradást, biztosítsátok az első félévi terv maradéktalan teljesítését! A MÁTRADERECSKEI TÉGLAGYÁRBAN SZERÉNYEN húzódik meg a Mátra hegyvonulatai között Mátraderecske. Megyeszerte téglagyáráról híres ez a község. Határában jóminőségü agyag található, amely kiválóan alkalmas téglagyártásra. Még 1916-ban felismerte ezt a tényt egy Bell Miklós nevű kapitalista vállalkozó, téglagyárat alapított, s a jó derecskéi agyagból, meg a község lakosainak verejtékéből búsá- san gyarapította tőkéjét. Változnak az idők. változnak az emberek — tartja az egyik közmondás. Bell Miklós hajdani gyárában most a gyár igazi tulajdonosai, az agyagbányászok, a kis- és behordok, égetők és gépkezelők serényen dolgoznak a tervteljesítés sikeréért és azért, hogy mind több téglát és cserepet adhassanak az építőipar és a dolgozók lakásépítkezései számára. Fáradozásukat siker koronázza. első negyedéves tervüket nyerstéglából 159, nyerscserép- böl pedig 220 százalékra teljesítették túl. Igyekezniük is kell a téglagyáriaknak, mert a múlt évben súlyos lemaradásuk volt. Ez nem is csoda, hisz különben is régi gépeken a múlt évben nem végeztek nagyjavításokat. A gépektől mindig csak vártak és kértek, de két éven belül nem javították azokat. A sok géphiba és üzemzavar így nagyfokú lemaradáshoz vezetett, többszáz ’ lakástól fosztotta meg ez megyénk dolgozóit, de a téglagyári munkások, közül is többen sajátmagukon érezték a lemaradás hátrányát. Az adósság nemcsak a többi építkezést, hanem Kiss gy. Lőrinc behordó, Kiss gy. Sándor kihordó, Kocsis László és még több mátraderecskei téglagyári munkás lakásépítkezését is gátolta. EBBEN AZ ÉVBEN a mát- raderecskeiek már nem akarnak szégyenkezni az adósság miatt, sőt törleszteni akarnak multévi lemaradásukból is. A télen alapos és jó nagyjavításokat végeztek, stabadszárító- kat építettek. Márciusban már nyerstéglából 356.720-al, nyers- cserépből 109.930-al gyártottak többet terven felül. Nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is fokozott gondot fordítottak és elsősorban a gyár híres agyagbányászai regálozással járultak hozzá a jóminőségü gyártmányok előállításához. Fónad p. Sándor és Kiss cs. Sándor brigádja a tél folyamán 5000 köbméter agyagot robbantott. Ezt a mennyiséget kisebb kupacokba hányták és így a téli fagyok és esőzések finom szemcsés anyaggá alakították át azt. Ebből azután kiváló minőségű, szilárd tégla készül. A női dolgozók kongresszusi versenyvállalása a cserepek jó minőségéhez járult hozzá. Tudvalevő, hogy a nyers cserép fából készített cseréprámákon szárad. A múlt évben már rengeteg ilyen ráma eltöredezett, meghajlott, elvesztette formáját. így a benne száradó cserép is formát változtatott, s emiatt sok selejt akadt. A tél folyamán az itt dolgozó asszonyok és lányok kijavították a hibás rámákat, azóta mindig ép és egészséges cserepek kerülnek ki belőlük. Az erőgépek, csillék és vontatók üzemképes állapota a karbantartók munkáját dicséri. A PARASZTEMBER örül a tavaszi esőnek, viszont a téglagyáriak ilyenkor bosszankodnak. Esős, nedves időben nehezen szárad a nyerstégla, nem tudnak égetni, pedig a termelés már teljes ütemben folyik. Az asyagbányából öblöshasú csillék szállítják a sárga agyagot a tárolóba. Innen a fogaskerék fogai alá. majd keverőbe kerül a megőrölt nyersanyag. ahol vizet kap és két súlyos görgő átpréseli a rostokon keresztül. A pépet sima henger őrli még finomabbra, majd a présbe jut a téglának való. A présből kiérve, automata vágóasztal szeleteli szabályos darabokra, s utána már mint nyerstégla kerül a szabadszárítóba. A száradás után már csak az égetés következik. Hat napig. 950—1000 Celsius fok hőmérséklet mellett válik a nyersből valódi tégla. Az égetéshez nagy szakértelem és többéves tapasztalat szükséges. Ezek a képességek már hosszú évek sorák kialakultak a legjobb égetőkben: Kiss sz. Istvánban, Kovács Imrében és Kiss Sándorban. Naponként egy vagon szenet használnak fel az égetéshez, amit az égetők lapátonként dobálnak be a kemence tüzes gyomrába, amikor éppen szükséges. A gyakorlottabbak már a tűz színéről látják, mennyi szenet kíván az.* A FELSZABADULÄS óta számos juttatásban részesültek a gyár dolgozói. Nemrég épült fel az új és korszerű fürdőhelyiség, a kemence mellett dolgozók védőitalokat kapnak, a bányászok rossz idő esetén gumicsizmában és esőkabátban dolgoznak és tovább lehetné még sorolni a különböző szociális juttatásokat. Szerte a megyében és az országban tömegével építenek kislakásokat. Nemcsak Kiss gy. Lőrinc és társai, hanem száz, meg száz bányász, gyárimunkás és földműves tárt karokkal várja a mátraderecskei téglagyárból az építőanyagot. Éppen ezért fontos a téglagyáriak jó munkája és tervteljesítése Minden darab cseréppel, minden egye= téglával jelentős mértékben hozzájárulnak szocializmust építő nagy- terveink szilárd alapjainak lerakásához. Császár István Úf vendéglők, cukrászdák A Hevesmegyei Vendéglátóipari Vállalat a nyári szezon zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a meglévő üzletek bővítése, korszerűsítése mellett, új vendéglőket, cukrászdákat létesít. Egercsehi bányatelepen rövidesen modern vendéglőt nyitnak korszerű étkezővel, cukrászdával. Bélapátfalván szintén új vendéglőt létesítenek. Egerben, ahol a nyári hónapokban sokezer látogató fordul meg, szintén újabb vendéglátóipari üzemek létesülnek. A híres egri borfajták bemutatása érdekében májusban borkóstolópincét adnak át a forgalomnak. Ezenkívül június első felében megnyílik ' Eger város első zenés-cukrászdája is. A város jelenlegi cukrászüzemét, amely Eger és környéke cukrászati süteménnyel, saját- készítményű nápolyival látja el, tovább bővítik. Hogy a közönség részére bő választékban álljon cukrászsütemény az üzletekben, a cukrászüzem dolgozói pár napon belül három műszakban dolgoznak. Bővül a már meglévő rétesbolt is, a kórházakban és a nagyobb iskolákban pedig büfét, tejivót létesítenek. A város több pontjára pedig kis falatozókat építenek. Egerben nagy gondot fordítanak a már meglévő vendéglők szépítésére, korszerűsítésére is. A népkerti sörözőt — amely a múlt évben nem nagyon felelt meg a dolgozók igényeinek — most gyönyörűen újra festették, parkosították, új székekkel, asztalokkal látták el és május 1-én nyitja meg kapuit. A vendéglátóipar tervei szerint a harmadik negyedév végére folyamatosan, Egerben az ösz- szes vendéglátóipari üzleteket rendbehozzák, hogy azok megfeleljenek a követelményeknek. Az elkövetkezendő évben tübbezer hektó bikavért készítenek az egri borpincékben Németi Zoltán a fiatalok nevelésében is példát mutat Eger lankás hegyeinek gazdagon termö*szőlójéből préselik a világszerte ismert kitűnő vörösbort, az egri bikavért. A város szőlőkultúrája, az egri bikavér története messzi időkre nyúlik vissza. A gazdag termést adó szőlő még az Árpádházi királyok idejéberi honosodott meg Eger környékén és azóta sokezer holdon termelik a város és a környék dolgozó parasztjai. A vidék szőlőkultúrája több mint egy évszázaddal ezelőtt vált világhírűvé, amikor a talajt rendkívülien kedvelő szőlőfajtákból, a többiektől eltérő eljárással, különleges aro- máju vörösbort készítettek. A dúsan termő burgundi, kadarka és a medoc-noir szőlőfajtákból gondos, lelkiismeretes munka árán állították elő az egri bikavért. Az e célra termelt színes szőlőfajtákat a szüreteléskor gondosan kiválogatják és a teljesen beérett fürtöket 8 napig kádban erjesztik. Az erjesztés, után tiszta, kénezett hordókba szűrik a szőlőlevet. Az elmúlt években a rabló- gazdálkodás, a zsaroló metszés folytán veszélybe került Eger évszázados, híres szőlőkultúrája. Az Eger—Gyöngyösvidéki Borforgalmi Vállalat azonban célul tűzte ki, hogy megőrzi az egri bikavér hírnevét. A szakszerű termelés céljából 110 holdas mintagazdaságot létesített, melyen már eddig is többszáz termelőnek mutatták be a helyes metszés, kapálás módját. A vállalat mintegy 20.000 hektoliteres kősziklába vájt pincéjében az elkövetkezendő években már csak a zamatos egri vörösbor előállításával foglalkoznak. Az elkövetkezendő években mele- gítéses eljárással színesítik a bort és kibővítik a feldolgozó telepeket is. A tavalyi 4000 mázsával szemben az idén több mint 10.000 mázsa színes szőlő kerül feldolgozásra. A szocializmus építésében pártunk nagy szerepet szánt az ifjúságnak. A szocialista társadalom megteremtésének nagy része az ifjúságra, az új nemzedékre vár. Dolgozó népünk ma már számtalan fiatal élmunkással, sztahanovistával büszkélkedhet. Minden fiatal dolgozó jövőie megalapozása érdekében tetszése szerinti mesterséget, szakmát tanulhat. Sokakból igazi ió szakember válik, s ezáltal hasznos és értékes munkát végeznek a társadalom számára. Az építőiparban gyakori hiba volt, hogy a fiatal tanulókat, segédeket magukra hagyták, s így nem minden fiatal szakmunkás állta meg helyét a munka területén. Egyes építésvezetők nem karolták fei a fiatal szakmunkásokat, így elment a kedvük is a mesterségüktől, nem is tudtak se mennyiségi, se minőségi munkát végezni. Nem osztották be a fiatal kőműveseket idősebb szaktárs mellé, aki tanította volna a fiatalokat munkájuk közben. Ha ez így történt volna, csak a kezdet lett volna nehéz, később aztán meg lett volna a fáradozás gyümölcse. Van számos idősebb kőműves sztahanovista, akik fölkarolják a fiatalokat és tanítják őket. Az egri 63/5-ös Építőipari Vállalatnál dolgozik Németi Zoltán kétszeres sztahanovista, aki már a múlt évben vállalta fiatal munkatársai patronálását. Az eredmény meg is mutatkozik a fiatalok termelésében. Ezek a kőművesek megszerették szakmájukat, megszerették Németi Zoltánt, a tanítójukat. Ha az idősebb. tapasztaltabb dolgozó tanácsokkal segíti fiatalabb társait, meglátszik ez a teljesítményükön is. A felnémeti építkezésen dolgozik Németi Zoltán kőműves brigádja. A brigádban fiatal DISZ-tag ifjúmunkások dolgoznak. A brigádvezető Németi Zoltán kétszeres sztahanovista. a5 első negyedévben Heves megyében a második helyezést érte el. A brigád ezen az építkezésen első negyedévei tervét teljesítette. Az ifjú brigádból kitűntek: Radácsi Ottó. Sütő Ráfael, Majoros András kőművesek. HL havi teljesítményük IfiO százalék. A munkájukat minőségileg végzik és pártunk III. kongresszusára tett felajánlásuk teljesítéséért dolgoznak. Meg kell említenem ezen az építkezésen dolgozó Szabó Joachim kubikos-brigádot, melyben négy DISZ-fiatal ifjúmunkás dolgozik, az építkezés munkáját nagyban elősegítik Harmadik havi teljesítményük 156 százalék. Szintén a kongresszus tiszteletére tett vállalásuk teljesítéséért dolgoznak. Az eredményhez nagyban hozzájárult az is. hogy az építkezésvezető, Mirkóczki József műszakilag is előkészíti a munkát. Fölkarolja a fiatalokat és segíti őket a fejlődésükben. Az építésvezető jó munkáját bizonyítja az is. hogy a felnémeti építkezés elsőnegyedévi terve 130 százalékos. Az ifjúság között jó munkát végez Kovács András munkavezető is. Megfelelő munkaterületet biztosít mindenkinek és ellenőrzi a minőséget is. Jó nevelőmunkát végez Demeter Dezső technikus, egyben DISZ-cso- portvezető. Foglalkozik velük termelési kérdésekkel, sport és szórakozási problémáikkal munka után. Különösen az építőiparban találják meg és adják meg az építésvezetők azt a lehetőséget, hogy a fiatalok felzárkózhassanak az idősebb, tapasztalt dolgozókhoz. A fiatal munkás összefog az idősebbel a feladat elvégzésében, így mutatkozik meg nálunk a több, jobb termelés. Szepesi Béla, DTSZ-titkár, 63/5. Építőipari Vállalat, Eger. MOZIK MŰSORA. Egri Dózsa: május 5—6 Skan- der bég. Egri Vörös Csillag: május 6—12 Róma nyílt város. Gyöngyösi Puskin: május 6—7 Tengeri karvaly. Gyöngyösi Szabadság: május 6—12 Balett gyöngyszemei. Hatvan: május 8—10 Kellemetlenkedők. Füzesabony: Május 8—10 Vitorlás titka. ÉRETTSÉGI UTÁN Érettségi: mennyi munka, tanulás, emlék kapcsolódik ehhez az eseményhez, és mennyi probléma vetődik fel a jövőt illetően. A kis diákból, a gondtalan gyermekből felnőtt, komoly, érett ember lett. Jelentős fordulat ez az ételben, mert eljött az az idő, mikor pályát kell választania. Mi lesz az érettségi után? Valamikor nehéz kérdés volt ez, munkás, paraszt emberek gyerekeinél legtöbbször nem is folytatódott a továbbtanulás, nem volt hozzá anyagi fedezet, vagy nem vették fel az egyetemre, mert nem kívánta az akkori uralkodóosztály érdeke. Úgy aztán az érettségizett ember hónapokig kilincselhetett munka után. hogy hozzájuthasson néhány pengős álláshoz és abból tengesse életét. És ma? Egyetemek, főiskolák egész sora várja az érettségizett diákokat. Államunk ösztöndíjjal, diákétkeztetéssel, teljes tandíjkedvezménnyel látja el őket. s mindezért csak tanulni kell, iá szakemberekké kell válniok. A lehetőségek tágak. Ki-ki érdeklődése, hajlama szerint választhatja szakmáját. Sok lehetőség között van a jogi pálya is, melynek fontosságáról, jelentőségéről kevesen tájékozódtak. Sokan csak a régi ügyvédeken keresztül ismerik a jogot, pedig ma már gyökeresen megváltozott, s jelentőségében is más. fontosabb tett. A négyéves jogegyetem elvégzése után a szakképzett fogász — az igazságszolgáltatásban. mint ügyész, vagy mint bíró dolgozhat. — Az államhivataloknál mint vállalati ügyész. A tanács apparátusában. felsőbb államigazgatási szervekben, a különféle állam- igazgatási feladatok egész sorát jogi végzettségű szakembereknek kell ellátniok. Kormánypro- grammunk maradéktalan végrehajtása megköveteli a szocialista törvényesség tökéletesítését s ennek a feladatnak az elvégzéséhez szükség van újtípusú, szocialista jogászokra. Ezért hívjuk fel a .most érettségiző diákok, szülők, nevelők figyelmét a jogi pályára, jöjjenek tanulni a jogi egyetemre. Ht minden anyagi és szellemi segítséget megkapnak ahhoz, hogy kiváló, teljesértékű, hasznos szakemberei legyenek hazánknak. Seres Imre tanársegéd Orbán József szobrászművész Gárdonyi Géza szobrát mintázza. A begyűjtés sikeréért dolgozik a mátraballai községi tanács Mátraballa község a péter- vásári járásban első lett a begyűjtésben. Józsa József, a községi tanács elnöke elmondja, hogyan szerezték meg az első helyet. „Állandóbizottsági üléseken, tanácsüléseken megbeszéltük a beadás fontosságát, s utána ismertettük a rendeleteket a dolgozó parasztsággal, kisgyűléseken és egyéni beszélgetéseken. A dolgozó parasztok megismerték a kukoricabeadási kedvezményt, melyet a korai sertésbeadásért ad államunk. A begyűjtési tervek teljesítését elősegítette Pénzes Miklósné begyűjtési megbízott is, aki a dolgozó'’ parasztokat lakásukon kereste tel, s meggyőzte őket a beadási tervek teljesítéséről. Segítettek a pedagógusok és az úttörők is, dicsérő levelet írtak a jól teljesítő gazdáknak, s köszöntötték őket. A végrehajtó bizottság tagjainak példáját követte a többi dolgozó paraszt is, így teljesítette a község első negyedévi begyűjtési tervét sertésből 133, vágómarhából 220, baromfiból 240, tojásból 166, és tejből 134 százalékra. Biró Ernő és Kispál Dezső középparasztok egészévi sertésvágómarha-, baromfi és három- negyedévi tojásbeadásukat teljesítették jóval a határidő előtt. A többi dolgozó paraszt, Kispál Márton, Forgó Andrásné s a többiek néhány nap múlva követték, az élenjárók példáját,“ Az eredmények mellett a tanács munkájában néhány hiányosság is tapasztalható. A begyűjtést saját erejükből akarják teljesíteni, nem támaszkodnak eléggé az állandó bizottságra, a termelési bizottságra és a jól teljesítő dolgozó parasztokra, pedig ezek segítségével könnyebben elvégezhetnék a begyűjtés munkáit, s több idő jutna a dolgozók ügyes-bajos dolgainak elintézésére. A pártszervezet is kevés segítséget ad a begyűjtési tervek teljesítéséhez, a községi ta- riáK'"és a' pálrts'fervézet közös erővel könnyebben tudná ezt a munkát elvégezni. A hiányosságtól eltekintve dicséretet érdemel a mátrabal- lai községi tanács, a begyűjtési megbízott és a község dolgozó parasztsága. Példamutató munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy minél több hús, zsír kerüljön a dolgozók asztalára. Példájukat kövesse Sírok és Tarnalelesz község dolgozó parasztsága. ök is így segítsék elő a kormányprogramm megvalósítását, hogy minél több gép, iparcikk, s ruha jusson a falusi üzletekbe, hogy ezekért cserébe élelmiszert küldjenek a város dolgozóinak. Bajzáth Ignác Pétervására Gazdagabb életünk egyik feltétele a takarékos gazdálkodás Pártunk és kormányunk a vállalatok igen fontos feladataként jelölte meg a takarékos gazdálkodást. Az 1953-as gazdasági évben a földművesszövetkezeti mozgalom jelentős eredményeket ért el ezen a téren is. A szövetkezeti ellátó kereskedelem éves tervének 112.2 százalékra, a közétkeztetés 102.6 százalékra történő teljesítése mellett nagyarányú költségmegtakarítással, a szövetkezetek évi működési eredményét 5,939.000 forintra emelte akkor, amikor a megye föid- művesszövetkezetei az előzőévben veszteséggel dolgoztak. A költségmegtakarítások a földművesszövetkezetek csaknem valamennyi üzemágcsoportjánál jelentkeztek. Kiskereskedelemben az 1953-as év első negyedévi összköltsége a bevétetek 9.05 százalékát tette ki, amelyet év végére 2.38 százalékra csökkentettek. A megtakarítás elősegítette. hogy már év elején nagyobb arányú költségmegtakarítást terveztünk, minden szövetkezet részére meghatároztuk a kötelező költségszintet, és sokban hozzájárult az is. hogy szövetkezeti dolgozóink üzemágakra bontották a köitségszinteket és betartásukat maguk is segítették. 1952. évhez viszonyítva a megyei szinten globálisan tervezett 1.07 százalékos költség- csökkentés helyett 1.33 százalékos megtakarítást értünk el. A közétkeztetési üzemágcsoport költségei is 4.78 százalékos költségmegtakarítást mutatnak. A begyűjtés és felvásárlási, üzem- ágcsoportnál .azonban nem sikerült a tervezett költségek betartása, 15.29 százalékos túllépés mutatkozik, amely íőieg annak tudható be, hogy a földmű- vesszöygtkezeteknél még mindig vannak olyan üzemágak, melyek nem speciális szövetkezetek, hanem állami feladatokat végeznek. A tervszerű költség- csökkentés a szövetkezetek erőforrásának növelése mellett a hitelállományt az 1952-es 12.19 százalékról 1953-ban 10.83 százalékra csökkentette, ugyanakkor a forgóeszközt 4.35 százalékról az összes forgóeszközök 17.94 százalékára emelte: A szövetkezetek eredményes munká- játa felfigyeltek a falu dolgozó parasztjai. Megyei viszonylatban 3875 dolgozó paraszt lépett tagként a fqldművesszövetkezet- be és összesen 224.000 forintot fizetett részjegyként. A földművesszövetkezetnek legfontosabb feladata, hogy az elért eredményeket megtartsa, a költségeket, továbbra is észszerűen csökkentse, különösen a begyűjtés és felvásárlás területén. Gombos Miklós MÉSZÖV főkönyvelője.
