Népújság, 1954. április (25-33. szám)
1954-04-22 / 31. szám
1954 április 22, csütörtök. NÉPÚJSÁG 5 Petőfibánya életéből SZEREZZE VISSZA BECSÜLETÉT A SELYPI CEMENTGYÁR Tavaly még mindenki úgy ismerte a Selypi Cementgyárat, mint a megye és az ország legjobb cementüzemét. Az éveleji nagyjavítások sikerrel kiállták a próbát, egész év folyamán, hónapról hónapra teljesítették ' tervüket, sohasem maradtak a száz százalékon alul. Olyan kiváló klinkerégetőkkel rendelkezett és rendelkezik most is az üzem. akik az elmúlt év folyamán hatízben nyerték el a klinkerégetők országos versenyében az elsőséget. Nem is kellett sségyenke/.niök az adósság miatt. A termelés megindulásakor műszakilag átszervezték az egész üzemet, kemény kézzel eltávolították a rendbontókat, kiterjesztették az egyéni felelősséget, s a termelésben nem volt semmi zökkenő. A jól dolgozó párt- és szakszervezet mindenben segítette, támogatta az üzemvezetés munkáját. Októberben azután esőstől szakadt rájuk a baj. Mintha csak parancsolták volna, egymásután törtek a tengelyek, hat tengelytörés volt ebben a hónapban. A műszakiaknak és a karbantartóknak ugyancsak derekas munkát kellett végezni, de megállták a helyüket, odaadó munkával biztosították a 660 órás. üzemeltetést. A hibákat azonnal kijavították. Az egészévi sikerek nem maradtak jutalom nélkül. Élüzem címet nyert a vállalat, s nem kevesebb, mint 50.000 forint jutalmat osztottak szét a legjobb dolgozók között. Sajnos, az idén már nem hallottunk ennyi szépet és jót a Cementgyárról. Az üzem termelési eredményei arról tanúskodnak, hogy most adóssága van az üzemnek. Az első . termelési napok sikertelenségei, üzemzavarai sodorták bele a gyárat az adósságba. Az idén is jóformán minden segítség nélkül jól elvégezték a nagyjavításokat, azonkívül több műszaki újítást is bevezettek. Ojszerű és jó a granuláló tányérok alkalmazása. A cementpadokon működik ez a két új „csoda“, hatalmas tányérhoz hasonlítanak, melyek állandóan tengelyük körül forognak, s a rájuk hullott nyerslisztet apró golyókká formálják. A nyersliszt ilyen alakban jut be a kemencébe és így gyorsabban, egyenletesebben és tökéletesebben ég ki. Liptai Kálmán égető is joggal büszke egyik újítására. Az égetőkemence belső falazatában négy téglasort kiemelve épített be. Ez azt eredményezi, hogy a kiégetésre szánt aríyag forgás közben beleütközik a kiálló téglasorokba, s az ütközés jobban szétszórja, megforgatja, az anyagot. Ez az égetés az energia jobb kihasználásához vezet. Április elsején gyújtottak be először az egyes kemencébe, de még aznap este megállt a termelés, a keverőpad a túlterhelés miatt megrepedt. Másnap a minisztériumból egy bizottság felülvizsgálta a dolgot, s a javításhoz Budapestről gerendát, Tatabányáról pedig cementet isért. A selypiek nem vártak erre. Saját gerendájukkal és az e célra külön előállított nagy- 'szilárdságú cementtel hatodikéig helyrehozták a hibát. Másnap, -hetedikén újra üzemelt az egyes kemence, de az ez idő alatt történt lemaradás megmaradt. Az üzemállás miatt a cementmalom is hat napot vesztegelt, a kettes kemence pedig csak 11-én délután indult meg. Ez a kiesés azt jelenti, hogy a klinker- adósságból 1115 vagon cementet lehetett volna előállítani. a cementlemaradás pedig 550 kislakás építésére lenne elegendő. Beszélgettünk az üzem kiváló főmérnökével, Leffel- holcz Istvánnal. Szavai és tettei szinte biztosítékok arra, hogy az üzem, ha a kongresz- szusig nem is, de behozza lemaradását. Ez nagy mértékben függ a műszakiaktól, s ami azt illeti, ők ezután is megteszik a magukét. Leffel- holcz elvtárs igazi gazdája üzemének, parancsnoka a termelésnek. 1952-ben került Hejőcsabáról Selypre, azóta meg is látszik az üzemen a keze nyoma. A munkában eltöltött kemény évek mély barázdákat vontak arcára, haját is megritkították, de bensőleg még mindig friss, fiatal, tele ötletekkel. Mint a tenyerét, úgy ismeri a gyár legkisebb zugát is, mindig tud mindenről, semmi sem történik az ő beleegyezése vagy irányítása nélkül. Nem az irodát tartja igazi munkahelyének, hanem az üzemet, s a papírmunkák intézése helyett pedig a gyakorlatban szeret irányítani. Reggel első dolga végigjárni az üzemet, a gépházat, a cementmalmot, a keverőpadokat, s a kemencéket. Hangosan beköszön, s az első szava „mi újság fiuk?“ Ezután átnézi a napi jelentéseket, megbeszéli az esetleges rendellenességek elhárításának módját és sorrendjét. Ellenőrzés közben tiszta képet nyer mindenről, reálisan tudja mérlegelni az üzem teljesítőképességét, termelési lehetőségeit. Ilven parancsnok irányítása mellett a gyár jó kezekben van, s ez a vezetés biztosíték az adósság mielőbbi törlesztésére. Leffel- holcz elvtárs büszke rá, hogy a minőséggel még sohasem volt baj Selypen. A legutóbbi műszaki beruházás keretén belül gépesített kőrakodás és kőszállítás naponta 20 ember munkáját takarítja meg. Ez nagyban hozzájárul az önköltségcsökkentés sikeréhez. A kemencék égé tői pedig azzal igyekeznek segíteni a lemaradáson, hogy napi kilenc vagon klinker helyett egy varelavatták a megye legszebb kultúrházát Petőfibányán. Megindult a munlu; A színjátszók Schiller: „Ármány és szerelem** c. darabját próbálják gonnal többet, tehát tizet Î égetnek. J ♦ A Cementgyár vezetősége, ♦ párt és szakszervezete elfe- ♦ ledkezett arról, hogy az adós- ♦ ság törlesztésének egyik leg- i hatásosabb eszköze a kon- | gresszusi munkaverseny. A i kongresszusi felajánlások itt ; is, mint Bélapátfalván, csak a ♦ javítási munkák elvégzésére $ történtek, most pedig a ter- | melési szakaszban még nem » nagyon igyekeztek újabb ter- | melési felajánlások szervezé- J sével. } ♦ A pártszervezet sem képes | a termelés pártellenörzését j következetesen végrehajtani, ♦ mert az új vezetőség még » mindig tájékozatlan az üzem J vezetésének kérdéseiben. Bar- j ta József párttitkár elvtárs, ♦ aki nem függetlenített, beosz- ♦ tása mellett becsületesen vég- Î zi a pártélet irányítását, azon- Î ban sok mindenről tájékozat- | lan, mert az üzem vezetősége $ nem vonja be őt eléggé a szak- j vezetésbe és így az üzemi | pártszervezet nem kapja meg ♦ azt a kellő súlyt és vezetősze- t repet, ami megilletné. Hely- • telenül járt el a vállalat veze- i tősége akkor is, amikor a ; prémiumokat mindig ugyan- | azoknak az embereknek adta. | A jövőben az üzem vezetősége • ne egyedül, hanem a párt- i és szakszervezettel karöltve i harcoljon tovább az adósság ♦ törlesztéséért, s a Lábatlanon ♦ megtartott cementgyárak or- ♦ szágos értekezletén hozott ha- i tározatok megvalósításáért. I Szép feladatok állnak eb- \ ben a tervévben a Selypi Ce- ♦ mentgyár előtt, hiszen a dől- Î gozók kislakásépítkezéseihez j szükséges 400-as szilárdságú î cementet gyárt. Az elmúlt ; évihez hasonló, az üzem jó | munkáján is múlik, hogy az ♦ idén hány dolgozó család jut Î lakáshoz, és hány embernek j lesz saját háza, boldog csa- î ládi otthona. • Császár István ! Megindult az élet a könyvtárban is GYÖNGYÖSPATAI ÜGY szerződéssel járó nagyarányú i kedvezményeket, Gyöngyöspa- | tán is termeltek volna cukorrá- f pát, dohányt, hiszen éppen elég I fogy éhből a földművesszövetke- ♦ zeti boltban is. | A HIBÁKNAK egyik legdön- I több oka. hogy a községi tanács j nem támaszkodik a tömegekre, i A termelési bizottság csak papi- | ron létezik, Varga István bízott- | sági elnök, aki egyben agronó- ♦ mus is a községben, nem gon- ♦ doskodott eddig összehívásuk- t ról. Ugyanúgy papíron léteznek I az állandó bizottságok is, me- » lyek ebben az évben csak egy- l szer tartottak összevont ülést, j Nem kielégítő a VB-ülések elő- | készítése sem. A legutóbbi, áp- » rilis 6-i ülésre az utolsó órákban Sportszerű keretek között, nehéz küzdelem közepette tartják edzéseiket I birkózószakosztály tagjai küldték ki a meghívót, de azon | sem volt feltüntetve a napirend. 2 Petőfibánya dolgozói államunk újabb ajándékát jó munkával hálálják meg. Az emelődaru új lakóház alapját szedi ki Egyhetes tanfolyamon vettem részt (Tudósítónktól.) GYÖNGYÖSPATA dolgozó parasztjainak több mint 70 százaléka nincstelen volt a múlt rendszerben, szerte az országban jónéhány úribirtokon keresték szűkös megélhetésüket, vagy pedig odahaza az ügyvédeknek, kulákoknak robotoltak. A fel- szabadulás után megváltozott itt is az élet, földet kaptak a nincstelenek, sokan az iparba mentek dolgozni. Sokat fejlődött a község kulturális, községpolitikai helyzete is. Háromszáz dolgozó parasztnak van már rádiója, a körzeti kultúrversenyeknek már régen Gvöngvöspala a székhelye, nagy az érdeklődés a kislakásépítések iránt. Ezekután mindenki azt gondolhatná, hogy Gyöngyöspatán szorgosan folyik a munka, be- • csülettel teljesítik a dolgozók államiránti kötelességüket. Ha valaki egy napot eltölt Gyöngyöspatán, mindennek ellenkezőjéről győződhet meg. Annak ellenére, hogy gazdag, jómódú a község, szőlőjének, gyümölcsének jó ára volt az őszön is utolsó a begyűjtésben, adófizetésben egyaránt. Az állam segítségét mindenki szívesen veszi, sőt meg is követelik a tanácstól a kedvezmények biztosítását, de ha a törvényesség „másik” oldaláról esik szó, azok gyártják a legtöbb kifogást, akik leghangosabbak a kedvezmények követeléseben. Természetesen Gyöngyöspatáin nemcsak ez a hiba, a gyökerek sokkal mélyebbek, régebbi keletűek. A volt tanácselnök, Tábi Alajos munkájához nyúlnak vissza, akinek tanácselnöksége idején úgy éltek a kulákok, mint hal a vízben. Nem követelte még tőlük a kötelezettség teljesítését, sőt azt hajtogatta nyakra-főre. hogy szegények azok, mint a templom egere. A volt tanácselnök elment, tevékenységének halálsa, a hibák és a bajok megmaradtak, melyeknek kijavítása az új tanácselnökre, a budapesti Gáz- és Kokszművektől a községbe jött Géher Józsefre várt. AMIKOR AZ UJ tanácselnök megérkezett a községbe, a kulákok egy kicsit visszavonultak, elvégre nem tudhatták, milyen ember is az új tanácselnök. Cso- dák-csodája, alig néhány hét múlva már úgy beszéltek Géher- ről, hogy nagyon finom, jó ember, valósággal kenyérre lehel kenni. Es, hogy a tanácselnök valóban „jó ember", azt mi sem bizonyítja jobban, mint Iványi János, aki közkegyelem során szabadult a börtönből és egyetlen holdat sem vetett, vagy Ra- csek Alajos kulák, aki a múlt évről 138 kiló tojással, ugyanannyi baromfival, 310 kiló sertéssel, valamint 379 kiló vágómarhával van hátralékban, arról nem is beszélve, hogy hosszú idő óta egy deci tejet sem adott be. Többé-kevésbbé ez a helyzet a többi kulákoknál is. Ezek után lehet-e arról beszélni, hogy a tanácsnál követeljék meg a törvényességet a dolgozó parasztoktól, mikor még a kulákokkal szemben is tehetetlen a tanács? A fehiba ott van, hogy a gyöngyöspatai tanácsházán még most sem tudják, ki a kulák. Az elnök szavai szerint 11, a begyűjtési nyilvántartó szerint egy, a mezőgazdasági előadó szerint egy kulák sincs a községben. Úgy gondolták, s ez a hangulat, hogy a kormánypro- gramm módot adott a kulákök- nak arra, hogy rendes, becsületes dolgozó paraszt módjára foglalják el helyüket a társadalomban, kihagyták a számításból, hogy a kulák a kormányprogramul után is kulák marad. s ott bomlaszt, szabotál, ahol éppen tud. Így történhetett meg az is, hogy Sóhajda Ferenc kulák önkényesen visszafoglalt hat hold földet az Aranykalász termelő- csoporttól, melyet már évekkel ezelőtt leadott az államnak, hogy Kovács Lajos volt postamester, a kulákok egyik támasza, a tanács ellen hangolja a dolgozó parasztokat. Megfeledkeztek a tanácsházán a legfontosabb feladatukról, az osztályharcról. Tervszerűtlen. kapkodó munkát végeznek, alig lehet egyéni felelősségről, még kevésbbé állami fegyelemről beszélni. Rendkívül botrányos az is, hogy még mindig osztják az állami földeket. Még ezév márciusban is 42 dolgozó paraszttal kötöttek haszon- bérleti szerződést, április 5-ig újabb hét ilyen szerződés született. Ilyen körülmények között nem érzik biztosan lábuk alatt a földet a dolgozó parasztok, s nem tudják jól megmunkálni a talajt, s ez nagy terméskiesést okoz. Felföldi János ötgyermekes dolgozó parasztnak például egy csepp földje sincs, s április 5-én panaszolta, hogy a tavaszbúza vetőmag a zsákban van, s földet még ma sem kapott. Az állami fegyelem durva megsértése az is, hogy Szedmák Pál VB-titkár 20—30 forintot kér a dolgozó parasztoktól kérvény- megírásra. s bár a tanácselnök figyelmeztette ezért, Szedmák Pál mitsem törődött ezzel. RENDKÍVÜL gondatlanul és felületesen foglalkoztak a szerződéses növények termesztésével is. A 35 hold cukorrépából három holdra, a 10 hold dohány tervelőirányzatból semmit sem szerződtek. A tanácselnök és a mezőgazdasági előadó azzal a felháborítóan hazug érvvel hozakodik elő, hogy „a konnány- programm elrontotta a dolgozó parasztok termelési kedvét, azért nem szerződnek”. Nyilván, ha megmagyarázták volna a így aztán nem lehet csodálkozni, hogy a VB saját határozatait sem hajtja végre, nem szervezték meg a kongresszusi versenyt, nem értékelik az élenjárókat. A versenytáblán ilyen feliratok találhatók: „Juhász János 819” — de hogy ez a szám százalékot-e, vagy házszá- inot jelent, az még a községi tanács előtt is rejtély. A hibák súlyosak és nagyok, de nem legyőzhetetlenek. A községi tanács haladéktalanul hívjon össze VB-ülést a legjobb parasztok bevonásával, s azokkal együtt kimélellenül tárják fel a hibákat, $ azok okait. Flatároz- zák meg a hibák kijavításának módját is, lépésről lépésre har- cpljanak ezek ellen, s az osztály- harc viszonyai között a dolgozó parasztsággal vállvetve végezzék munkájukat. Igényeljék bátran a pártszervezet segítségét, de kérjenek segítséget a felsőbb szervektől, elsősorban a járási tanácstól, mert az is felelős a gyöngyöspatai hibákért. Erki János Március 28-án reggel indult Heves megye DlSZ-szervezetei- nek vezető csoportja Balassagyarmatra. Éjjel érkeztünk, de azért mégis fogadott bennünket a DISZ-iskoIa egyik vezetőségi tagja. Egyhetes tanfolyamra küldött bennünket a DISZ megyebizottság. Dolgozó népünk és a párt szeretete az ifjúság iránt ebben az esetben is megmutatkozott. Úgy gondolhatja mégis valaki, mit lehet tanulni egy hét alatt? őszintén szólva, sokat. Megismertük a párt és a kormány legutóbb hozott határozatait és intézkedéseit, az ifjúsági szervezetek működésének elvét. Megtanultuk a hazát szeretni, mely nagy feladat számunkra. Megismertük a DISZ- szervezetek előtt álló feladatokat és a vezetés egyes kérdéseit. A DISZ-vezetőnek öntudatosnak. népszerűnek kell lenni az ifjúság széles tömegei között. Tudni kell hazáját szeretni, mert a hazaszeretet nem választható el a párt harcaitól. Mindezeken kívül igen nagy jelentősége van a fegyelmezett munkának, mert ha megvan a fegyelem, akkor lehet igazán eredményesen dolgozni, tanulni és szórakozni. Ategtanultuk, hogyan kell egy ifjúsági napot levezetni: jól meg kell választani a beszámolót^ úgy, hogy ne legyen unalmas. Utána pedig lehet néhány játékot és szavalatot beiktatni, hogy színessé tegyük az ifjúsági napot. Fontos dolog a terem ünnepélyessé tétele, hogy valójában magukénak érezzék a fiatalok a szervezetet. A DISZ megtanítja az ifjúságot az ellenség, a hibák elleni harcra, mely gátolja az ifjúság nevelését, fejlődését. Az egyhetes tanfolyam nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a DISZ-szervezet vezetőségei fokozottabban és jobban megállják helyüket és hogy az ifjúság valójában a párt segítőtársa legyen. Kormos András, Egercselii MTH DISZ-tilkára
