Népújság, 1954. április (25-33. szám)
1954-04-15 / 29. szám
4 N EP ÍJ J SÄG 1934 ápriüs 13, csütörtök. Mf TO G AT DASAG I A szülök szerves- és műtrágyázásáról Az utóbbi években leromlott szőlőink feljavításához és a termésátlagok emeléséhez szükséges, hogy az ősszel és télen kihordott trágya mielőbb földbe kerüljön. Az élenjáró szőlőtermelő szövetkezetek nem is késlekedtek a trágyázás elvégzésével. A verpeléti Dózsa tsz 11, az aba- sári Uj Élet tsz 15, a gyöngyöshalászi Kossuth tsz 10 holdon végezte el a szőlő istállótrágyázását. A gyöngyösi járás termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai ez- idáig 4000 holdon végezték el a szőlő trágyázását. A szervestrágyázás mellett gondot kell fordítani a műtrágyázásra is. Nálunk ezidáig mellőzték a szőlők műtrágyázását, pedig a termésátlagok növelésében, a minőség meg-l javításában fontos szerepe van. A 1káli műtrágya elősegíti a rügyek, a szőlőfürtök és a szőlővesszők fejlődését, gyorsítja a szőlő érését. Káliumban főleg a homokos talajaink szegények, tehát ezeken a területeken jó hatást vált ki ez a műtrágyafajta. A 40 százalékos káli műtrágya könnyen oldható és hatása többévre is kiterjed. Holdanként 60—30 kilogrammot kell adni belőle. Sokan ismerik a pétisó hasznosságát, főleg a kalászosoknál elért eredményeken keresztül, mégsem használták megfelelő mértékben a szőlők feljavítására. A nitrogén tartalmú műtrágyák elősegítik a szőlő fájának növekedését, a levélzet fejlődését. Csete Ferenc szőlészeti agronómus A rizstelepek árasztásáról Az akolháti Vörös Szikra tsz az idén 126 holdon termel rizst. A rizstelep felszántását határidőre elvégezték a tarnaszent- miklósi gépállomás traktorosai, megfelelően előkészítették a magágyat, s mivel a talaj összetétele úgy kívánta, holdanként 150 kilogramm szuperfoszfát műtrágyát szórtak ki. A termelőszövetkezet rizstelepe hozzám tartozik, mint községi agronómushoz, s ezért igyekeztem segítséget adni a vetési munkák előkészítésében. A vetésnél vigyáztunk, hogy két centiméternél mélyebbre ne kerüljön a vetőmag, mert köny- nyen befullad, vagy ha kijön is. hitvány, gyenge növény fejlődik belőle. A vetéssel egyidő- ben építik a hullámgátakat is, hogy a telep minél előbb készen álljon az árasztásra. A rizstermelő termelőszövetkezeteknek nagy gondot kell fordítani a helyes árasztásra. Figyelemmel kell kísérni a növény csírázását és ha sokáig száraz az időjárás, hamarosan meg kell öntözni (sárosítani), de csak annyira, hogy a talaj mint egy kiadós esőtől, jól beázzék. Beázás után a felesleges vizet le kell ereszteni, de figyelni kell arra is, hogy a tek- nőkből is kikerüljön, így telepünket mentesíthetjük a tocsogóktól. Az első árasztást a telep legmagasabban fekvő tábláin kell kezdeni, mert így a felesleges víz az alsó táblákat is megöntözi. A sárosításnak az a célja, hogy az átfutó vízzel a mag csírázásához szükséges nedvességet megadjuk anélkül, hogy az oxigént elzárnánk tőle. A növény fejlődését továbbra is figyelemmel kell kísérni és mikor a két-három centiméter magasságot eléri és jól sorol, 15—20 centiméterig azonnal árasztani kell. A növény nincs kitéve a befulladás veszélyének, a mélyedésekben sem pusztul ki, inkább megritkul. Ez az árasztás védelmet nyújt a gyomok fejlődése ellen is. A rizstelep térképét az árasz. tások megjelölésével átadtam a rizstelepkezelőnek, a rizsőröknek, hogy ennek alapján végezzék- el a soronlévő munkákat. Félegyházi Endre agronómus Ne zsaroló metszéssel akarjunk jobb termést elérni Pártunk és kormányunknak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata feladatul tűzi elénk a nagyobb terméseredmények elérését. Visonta község dolgozó parasztjai is ki akarják venni részüket, ennek érdekében nagy lendülettel kezdték meg a mezőgazdaság’ munkákat. Váradi János szőlejében a nyitást és metszést szakszerűen végezte el, Va° György 400 öl szőlőt telepített. Csepje András, a Haladás tsz elnöke, versenyre hívta a csapott tagjait, nemcsak a mező gazdasági munkákban, hanem a begyűjtésben is. Sajnos, nem mindenki egyformán értette meg a kormány határozatát, mert a többtermést nem a jó talajműveléssel, hanem zsaroló metszéssel akarják elérni. Ebben élenjár Bonus József, aki 4—5 csercsap. és egy-két szálvessző tőkék hagyásával akarja kikényszeríteni szőlejében a többtermést. Ezzel- nemcsak, hogv nem bírunk minőségi szőlőt termelni, hanem o következő évben is tönkretesszük a szőlőtőkéket. Gondoljanak arra mindig, hogv a rablómetszéssel elsősorban maguknak, de népüknek is nagy kárt okoznak, és a mező- gazdaságról szóló párt- és kormányhatározatnak nem előmozdítói, hanem gátlói lesznek. Dér József Visonta község szőlészeti agronómusa Meghosszabbították a hízlalásl szerződéskötés batáridejét Népünk életszínvonalának, jólétének emelése érdekében kormányzatunk ez évben is szerződéses akciót indított, melynek keretében az egyéni gazdák és a termelőszövetkezetek süldőiket, fiatal szarvasmarháikat, nagyobb súlyú tinóikat leszerződtethetik hizlalásra és nevelésre. A szerződési akcióban jelentős kedvezményeket és igen magas átvételi árat biztosít kormányzatunk’, tehát érdemes hízlai- niok. Kora tavasszal megnövekszik a borjúállomány, kormányzatunk ezért lehetőséget nyújtott az ország dolgozó parasztjainak és termelőszövetkezeteinek. hogy április hónapban is szerződhessenek. Mint ismeretes, sertésnél: 400 forint előleget kap az egyéni termelő, 800 forintot a termelőszövetkezet. Hízott bikánál 600, a 400 kilogrammos ti- hónál három részletben 600 forint. A 600 kilós tinónál 1500 forint előleget kap három résziéiben a termelő. Ezenkívül 60 literrel csökkenti a tejbeadást és adókedvezményt is biztosít a szerződés. Igen sok szövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt él a kedvező lehetőséggel, a fiatal állataikat hizlalásra szerződtetik. Sertéshízlalásra és bacon-süldő nevelésre szerződött a komlói Kossuth, a tenki Béke, a pélyi Rákosi, s még számos szövetkezet. A szarvaspiarhaszerződési akcióban is sok szövetkezet vesz részt, köztük a pélyi Rákosi, a mezőszemere' Uj világ, a siroki Aranykalász, a domosz- lói Dózsa tsz. Felhívjuk a szerződéskötési időtartam meghosz- szabbítására megyénk termelőszövetkezeteinek és egyéni gazdálkodóinak figyelmét, használják ki a meghosszabbított határdő által nyújtott lehetőséget és kössenek mielőbb sertés- és szarvasmarha- hízlalási, tinónevelési szerződést. A szerződéseket minden községben az állatbegyüjtő útján lehet megkötni. Rabóczki János igazgató A debreceni Mezőgazdasági Akadémián ezév őszén megkezdődik a levelező oktatás A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megjelenése után számos középiskolai végzettséggel rendelkező mezőgazdasági szakember határozza el, hogy tovább1 anuj. Továbbtanulásuk elősegítése érdekébon a debreceni Mezőgazdasági Akadémián is megkezdődik 1954 szeptemberében a levelező-oktatás. A levelező-oktatás időtartama 4 félév, melynek elvégzése után a levelező-hallgatók a rendes oktatásban részvevő hallgatókéval azonos értékű diplomát kapnak. A levelező-hallgatók jegyzetekből tanulnak, levelezés útján konzultációs kérdéseket intéznek az akadémia tanszékeihez és félévenként több alkalommal felkeresik a főiskolát, ahol tantárgyi gyakorlatokat végeznek és beszámolnak tanulmányi munkájukról. A levelező-oktatásban való részvételre jelentkezhetnek mindazok a dolgozók, akik legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek és 22. életévüket betöltötték, de 40. életévüket még nem haladták meg. Az Akadémia levelező-tagozatára való jelentkezés „Jelentkezési lapon“ történik, melyet az akadémia igazgatósága küld meg az érdeklődőknek. A kiküldött jelentkezési laphoz csatolni kell az érettségi és orvosi bizonyítványt, valamint legalább 2 éves szakmai gyakorlat igazolását. A jelentkezési lapok beküldésének határideje: április 20. A levelező-tagozatra jelentkezők részére április 26-tól május 20-ig matematikai és kémiai alapismeretekből felvételi vizsga lesz a Mezőgazdasági Akadémián. (Debrecen, Böször- ményi-üt 104. sz.) Az MTH-intézetek kiállításáról, kultúrversenyéről TARKA FILMMŰSOR As egri Vörös Csillag Film- zött. As egyik Karinthy Eri- ssínház április 15—21-ig müso- gyes novellájából készült „Burára három magyar filmet tű- vös szék“ című bohózat. A „fák hete“ sikeréért Pártunk és kormányunk mezőgazdaságfejlesztő határozata nagy figyelmet szentel a fásításokra. s különösen a síkvidéki erdőtelepítésekre. A fásítás szorosan összefügg az ország gazdagodásával és népünk életszínvonalának emelésével. Mindamellett, hogy az erdő megváltoztatja, szebbé teszi a táj arculatát, befolyással van az éghajlatra, az esőzésekre, szélvédőként szolgál, nedvességet gyűjt a talajba, köti a talajt, s végül értékes tüzelőanyagot szolgáltat. Megyénk dolgozói, megértve ennek jelentőségét, mindenütt fásítanak és ' a fásítások érdekében „fák heté“-t rendeznek. A recski állami gazdaság erdőművelő szakemberei már jó- előre felkészültek a „fák hete' megrendezésére. Április 11-én az. iskolák és a községi tömegszervezetek bevonásával 14 községben rendezték meg a fák ünnepét, ahol az erdőgazdaság legjobb szakemberei tartottak előadásokat az erdőtelepítés és a fásítás fontosságáról és arról, hogy a fásítás hogyan segíti elő mezőgazdaságunk fejleszté Kövessük a fémgyűjtésben élenjáróit példáját A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa határozatot hozott az áprilisi fémgyüjtő hónapról. A határozat értelmében a földművesszövetkezeti hálózatnak vashulladékból 90 vagon, fémhulladékból pedig 180 mázsát kell gyűjteni. Földművesszövetkezeteink járási értekezleteken megbeszélték a feladatokat, s vállalták, hogy a meghatározott mennyiséget hatáidőre összegyűjtik. Többen versenyre léotek egymással : Verpelét Bélapátfalvával, Pétervására Recskkel, Heréd Ecséddel versenyez. Eddig^a verpeléti földművesszövetkezet jár élen 70 mázsa vas-, és nagyobb meny- nyiségű fémhulladék gyűjtésével. Az úttörőcsapatok az előző vasgyüjtő hónapokhoz hasonlóan, most is lelkesedéssel kezdtek a fémgyűjtéshez. A zagyvaszántói úttörőcsapat az első három nap alatt 80 mázsa vashulladékot gyűjtött. Az ösz- szegyüjtött hulladékot az iskola udvarán tartják, és onnan adják át hetenként a földművesszövetkezetnek. A vasgyüjtési munka nem megy mindenütt megfelelően, különösen a gyöngyösi járásban mutatkozik lemaradás. A gyöngyösi földművesszövetke zet el sem fogadta az előirányzott tervet, s nem törődik a gyűjtéssel. A párt- és kormányhatározat kimondja, hogy a mezőgazdasági termelés elősegítése érdekében a mezőgazdasági kisgépek ezreit kell biztosítani, melyek előállításához sok vas és fém szükséges. Szívleljék meg a gyöngyösi járásban is a fémgyűjtés fontosságát és azon dolgozzanak, hogy ezzel is hozzájáruljunk mezőgazdaságunk terméshozamának növeléséhez. Süveges Benedek sét. népünk életszínvonalának emelését. Az ünnepélyen egykét facsemete elültetését mutatták be, majd az azt követő napokban minden községben társadalmi munkában 200 facsemetét és 20 suhángot ültettek ki a községi tanács által kijelölt helyre. Ugyancsak folyamatban van az 1954-es év tavaszára tervezett 19 holdas fásítási munka az erdőgazdaság irányítása mellett. Az erdőgazdaság dolgozói derekasan kiveszik, részüket az üzemi erdősítési munkákból. Kongresz- szusi felajánlásaikat az első negyedévben túlteljesítették, azonkívül a második negyedévi előirányzatból március 31-ig 53 hektárnyi területet erdősítettek. Az eredmények eléréséhez komoly támogatást nyújtott az üzem párt- és szak- szervezete. A fásítás örömeiről ír Holló János vécsi levelezőnk is. Vé- csen is megkezdődött a fásítás, melynek máris nagy eredménye a Fő-utcán nyílegyenes sorban büszkélkedő gyümölcsfasor. Sz. Kovács János elvtárs, a füzesabonyi járás DlSZ-bizott- ság munkatársa levelében arról számol be, hogy járásukban is fásítanak, amely jótékony hatással lesz a fában szegény járás mezőgazdasági terméshozamának emelésére. Különösen nagyméretű fatelepítési munka folyik Egerfarmos községben, ahol a DISZ-fiatalok Veres Sándor vezetésével igen szép eredményt értek el. A 38.000 facsemete elültetésében tevékenyen resztvettek az úttörőcsapat tagjai is. Boda József tanító vezetésével. A fiatalok nagy lelkesedéssel végezték munkájukat. Jól tudják azt, hogy maguknak dolgoznak, mert az elültetett apró csemetékből évek múlva hatalmas fák lesznek és ők élvezik majd munkájuk gyümölcsét. A múlt év decemberében az a kitüntetés érte Egercsehi hány aüzemi könyvtárát, hogy az ország szénbányáinak üzemi könyvtárosai kétnapos tapasztalatcsere-látogatásra jöttek Egercsehibe. Hogyan érdemelte ki ezt a látogoAást az alig 800 lelket számláló bányatelep könyvtára, s annak könyvtárosa? A válasz rövid, de sokatmondó. Egercsehi bányatelepen van az ország legjobban működő bányászkönyvtára. ró munkájáért, többszöri jutalmazás mellett elnyerte az Országos Bányász Szakszervezet bányászzászlaját és a megyei könyvtár vándorzászlaját, amit a mai napig meg is tartott. A könyvtárnak 3477 kötet könyve, 924 olvasója és március hónapban 8560 kötet könyv kölcsönzése volt. A kérdés önkénytelenül is felvetődik: hogyan lehet 800 embert számláló bányatelep könyvtárának 924 olvasója. Feleletet erre a Egy bűnyászkönyvtrír munkája kérdésre az a szervező munka ad, melyet Starcz elvtárs, az üzem könyvtárosa bányászok könybellálása érdekében végez. A bányatelep központi könyvtára mellett akna és legényszállási köny vtár is működik. Azokban a Iwzségehben, ahol bányászok laknák — így Egerbocson, Monosbélen. Feel érne sen és Istenmezején fiók- könyvtárakat szervezett, Ezeket a könyvtárzkat a könyvtáros irányítja és látja el könyvanyaggal. Egy hónap alatt közel 8560 kötetet kölcsönzött. Ez a teljesítmény egy-két megyei, de legtöbb járási könyvtárnak is becsületére válna. Ezenkívül a könyvtár márciusban két irodalmi előadást,- egy szakkönyv ismertetést, egy klubdélutánt, hat olvasói estét, képkiállítást, és állandó jellegű könyvkiállítást is rendezett. Egercsehi bányatelep üzemi könyvtárát munkájában sokan támogatják, segítik. A bányatelep párt- és szakszervezete nemcsal: elvi, hanem gyakorlati segítséget is ad. Az előző szül: helyiségből például olyan épületbe költöztették a könyvtárat, ahol biztosítva van a bányászok kényelmes olvasá sa és szórakozása. A szak szervezet gondoskodott arról, hogy a jólétialap felhasználásánál a könyvtár megkapja a könyv- vásárlás céljaira járó részt. A LISZ-tagokból szervezeti könyvkötő-brigád eddig több mint 150 kötet könyvet kötött be a könyvtár megrongált könyvei közül. l :: el a munká- tukkal 1500 forintot takanöi- tak meg, s az osszegöó1 majdnem 100 új könyvet vásárolhatnak. Egercsehi bányatelep üzemi könyvtárosát sokan ismerik. Nincs olyan értekezlet, hogy a könyvtármunka területén jó öPeteivel, módszereivel ne segítene a többi könyvtárosnak. Egyszerű bányamunkásból lett könyvtáros, aki több mint kát évtizeden keresztül a föld mélyén bányászta a szenet s az egyszerű bányászból lett könyvtáros most arra törekszik, hogy bányásztársainak segítsen a tanulásban, fejlődésben. Hiányosság azonban, hogy kevés a könyv, hiányzanak a magyar klaszikusok, hiányzik az ifjúsági irodalom, kevés van a színmüvekből és nagyon kevés a szakirodalom, amely segítené a nyászokat a munkában. E hiányosságnak kijavítása sürgős feladat, nen.csak a bányászkönytár feladata. A Megyei Könyvtárnak jobbad kell segítenie a hiányosságot} felszámolásában, a bányász* szakszervezetnek pedig bármii Igen nehéz is, de mielőbb juttatni kell Egercsehi bányaJ üzem könyvtára részére jól1 használható szakirodalmat. Hegedűs András Megyei Könyvtár Vezetője (I ua.ositonk.iol.) Az MTH Középmagyarországi Igazgatósága, melyhez megyénk MTH iskolái is tartoznak, a hatvani MTH iskolában 17 intézet részvételével kiállítást rendezett, a képzőművészeti és szakkörök technikai és kéozőmüvészeti szakkörök anyagából. A megnyitó beszédben Hete y László, az Országos Népművészeti Intézet tagja idézte Gorkijt: A nevelést a tudomány és a művészet segíti elő legjobban. Valóban a kiállítás bebizonyította Gorkij mondását. A nagybátonyi képzőművészkor kétméter magas „Ifjú bányász“ című szobra élethü ábrázolás. Elkészítésében a szakkör minden tagja résztvett. Az egri MTH-intézet kovács és esztergályos technikai szakköre szerszámokat állított ki, melyeket alapos gonddal készítettek el, bizonyítva az egri MTH-iskola szakképzettségét. A közönség körében számos szakmunkás elismerőleg nyilatkozott munkájukról Nagy tetszést aratott a . váci MTH-intézet bélyegszakkörének 3000 forintot érő anyaga, valamint a festészeti szakköt tanulást elősegítő szemlélteié táblája. A gyöngyösi MTH fertőszakkörének kiállított képei mellett a közönség megismerkedhetett az ipari tanulók életével a múltban és ma, a balassagyarmati intézet foto- szakkörének tábláin. A hatvani intézet szemléltető rajzai és miniatűr mozdonya értékes darabja volt a kiállításnak. Ugyancsak vasárnap kezdődött az MTH közötti kultúr- verseny is a hatvani MÁV kul- túr otthonában. Színpompás műsoruk kivétel nélkül mind megérdemelték volna az első helyet, igy nehéz dolga volt a bíráló bizotrágnak. A nanybá- tonyi tanulók Bárány: „Fiatalok“ című színdarabja nyerte az első helyezést. Nag'y tetszést aratott a gyöngyösi tanulók népi tánccsoportja, verbunkosuk és morvaszéki táncuk megérdemelten került az első helyre. Saját maguk írta színdarab második helyezést nyert. Színvonalas műsort adtak a többi MTH-tanulók is. A kiállítás és a kultúrver- semj bebizonyította, hogy az MTH-intézetekben helyesen foglalkoznak az ifjúság nevelésével., s a szakmai gyakorlat mellett a népi kultúrával is sokat törődnek. Meg kell dicsérnünk a hatvani MTH- iskola igazgatóját, Pál László elvtársat, aki az intézet többi nevelőjével mindent elkövetett a kiállítás és a kultúrműsor gyors lebonyolításáért és sikeréért. Sárközi Miklós
