Népújság, 1954. április (25-33. szám)

1954-04-11 / 28. szám

I NÉPÚJSÁG 1954 április 11, vasárnap. Varázsbolt mA,Awmt,ÀMâzv$' | + Az Egri Dózsa Filmszínház április 11-től 13-ig mutatja be a „Varázsbolt" című színes szovjet rajzfilmsorozatot. Lev Tolsztoj: Feltámadás. A nagy kritikai realista író e re­gényében páratlanul művészi eszközökkel leplezi le a cári Oroszország szörnyű erkölcsi fertőjét, az igazságszolgáltatás züllöttségét, a börtönrendszer aljasságát, az egyház népbutító szemfényvesztéseit. Nem min­dig látja helyesen a kivezétö utat, de kíméletlenül megbé- lyegzi a multszázadvégi Orosz­országban uralkodó tarthatat­lan társadalmi állapotokat, megrázó erővel érzékelteti a nép nyomorúságát, kíméletlen kritikát mond a feudális-kapita­lista államról és az uralkodó­osztályról. Veres Péter: Novellák. Kos- suth-díjas írónk új elbeszéléséi leginkább mai életünk kérdé­seivel foglalkoznak. A nagyobb- terjedelmű írások közül az „Al­máskert" a bürokrácia szatiri­kus rajza, a „Rossz asszony” azt mutatja be. hogy egy elhi­bázott házasság, milyen nehéz­ségeket okoz egy sztahanovista életében. A „Laci" egy ló életét örökíti meg. SZERETŐ GONDOSKODÁS Március 12-én betegen ful- doklási rohamokkal szállítottak be a gyöngyösi kórház bel­gyógyászati osztályára. Tizenkét nap alatt talpra ál­lítottak. El kell mondanom, milyen szerető gondoskodással veszi körül népünk állama a dolgozókat. Tiszta, hófehér a kórterem, a betegágyam. Első­rendű kiszolgálás, bőséges koszt. A kórtermeket dr Bállá főorvos, naponta kétszer láto­gatja végig, minden beteget na­ponta megvizsgál, ezenfelül a szakorvosok dr Nagy, dr Ha­lász egész nap a betegek mel­lett vannak. Állandó szív, tü­dő, s egyéb röntgenvizsgálatok, vérvizsgálatok, segítik munká­jukat. Vérátömlesztéssel segí­tenek a gyengébb betegek egészsége helyreállításához. Az ápolónővérek kedvesek, figyelmesek, a beteg minden lehető kívánságát teljesítik. Mindenkor szeretettel gondo­lok az ott töltött időre. Laczkó László a Hatvani Cukorgyár célgazdaság dolgozója A HAZÁNKBAN zajló kul- túrforradalom eredményeként dolgozó népünk egyre na­gyobb mértékben teszi magáé­vá a haladó emberi kultúra kincseit és ezzel egyidőben építi az új életformát, az új kultúrát. A föld, a gyár, az is­kola birtokbavételével együtt hódította meg a maga számára a könyvet, a tudás forrását. Az egyszerű emberek százez­rei értették meg, hogy az új társadalom építése megköve­teli a nagyobb tudást, a jobb gondolkozó képességet, a ma­gasabb műveltséget. Az ellenforradalmi Magyar- ország egyszerű dolgozója ar­ról olvashatott az újságokban, hogy például az angol király mikor, hova, melyik domíniu­mába megy látogatóba, kinek ad villásreggelit, ki mond po­hárköszöntőt. vagy hány hin- tója van a kikocsizáshoz a ki­rálynőnek. A szenzációkat haj- hászó újságok nem törődtek a dolgozók problémáival, vagy ha írtak egyszerű embert is érdeklő kérdésről, abban nem volt köszönet, mert az ilyen írásokban vagy kértek, vagy utasítottak, fenyegettek. A magánkézben lévő könyvki­adók az esetek többségében a kispolgári ízlésnek, az ural­kodó rend szájízének megfe­lelő könyvekkel ferdítették el a jóhiszemű emberek ízlését és kedvüket vették az olvasástól. A kulturális termékeknek csak a szemetje jutott nekünk. Regény arról, hogyan lett pz utcai cipőtisztító suhancból milliomos, vagy arról, hogy a csinos gépírónő hogyan ment férjhez milliomos főnökéhez Elbeszélések, riportok serege jelent meg, amelyek nem a mi JÓ BARÁTUNK, HARCOSTÁRSUNK, KÖNYV életünket, vágyunkat mutatták be. Azok a kiváló alkotások, amelyek ezt tették, vagy egy­általán nem, vagy olyan kis példányszámban iáttak napvi­lágot, hogy nem tudtuk ma­gunkévá tenni azokat. NÉPI DEMOKRÁCIÁNK gazdasági megerősödése után azonnal a kulturális intézmé­nyek és szervezetek egész so­rát teremtette meg, hogy kul- túréletünket olyan színvonal­ra emelje, amely méltó gazda­sági eredményeinkhez. A múlt év júniusában közzétett kor- minyprogramm biztosítja egy­re növekvő szociális és kultu­rális szükségleteink kielégíté­sét is. Eddig megtett utunkon — kultúrterületen is — sok a szép eredmény, de vannak hi­bák is. Sokszor nem használ­tuk ki eléggé a gazdag lehető­ségeket. Sokunknak legjobb barátja: az új műveltség hor­dozója a könyv, de vannak még idegenkedő barátaink, akik vagy azért, mert a múlt­ból hozott keserű tapasztala­tok hatása alól még nem sza­badultak, vagy mert nem is­merik a lehetőségeket, meg­fosztják magukat sok szép, hasznos ismerettől. Egerben két hatalmas könyvtár áll a dolgozók ren delkezésére, sokezer könyvvel, télen fűtött, ízlésesen beren­dezett olvasóteremmel, reggel 8 órától este nyolcig. A Lenin könyvtár állománya 13.000 kö­tet könyv, amelynek 60 száza- ’él a szépirodalmi mű, a többi ismeretterjesztő és tudomá­nyos munka. Hegedűs elvtárs, a könyvtár vezetője elmondja, hogy a múlt évben 3728 dol­gozó 2328 kötet könyvet köl­csönzött. A kölcsönzők je­lentős része otthon olvas, nem veszi igénybe az olvasótermet. Nyolc-tíz látogatója van na­ponként. Leginkább olyan esetekben olvasgatnak itt a dolgozók, ha olyan művet kér­nek, amely csak olvasótermi használatra adható ki a nagy kereslet miatt. Az olvasó ven­dégei között sok olyan elv­társ van, aki újságot, folyó­iratot olvasni ül le rövidebb időre. Minden ismertebb napi­lap, folyóirat megtalálható. A magyar lapok mellett idegen- nyelvűek is járnak. így a Pravda, Komszomolszkája, több francia- és németnyelvű újság és folyóirat. A könyv­tár 13.000 kötete a legkülön­bözőbb érdeklődési körű és műveltségű dolgozókat is ki tudja elégíteni. A szépiroda­lomtól a tudományos munkáig, a nyelvtanulást segítő nyelv­tankönyvekig minden meg­található. A KÖNYV mindnyájunk tu­lajdona — folytatja Hegedűs elvtárs. — A könyv megbecsü­lésére, szeretetére akarjuk ne­velni a dolgozókat. Nagyim el­szomorít bennünket, amikor észrevesszük, hogy néhányan mm becsülik eléggé közös kin­csünket. Előfordult egy-két esetben, hogv tudományos mű­vek magyarázó rajzait, ábrá t kivágták a folyóiratokból, könyvekből. Ennek semmi ér­telme, mert bármikor kézbe­adjuk a szakkönyveket. Az így megrongált könyv elveszti ér­tékét a másik ember számára. A kölcsönzőknek körülbelül 10 százaléka nem tartja be a kölcsönzési határidőt. Ezzel a hanyagsággal pedig dolgozó társaik művelődését akadá­lyozzák, mert így sokszor a legkeresettebb könyvek esnek ki a forgalomból. A könyvtár háromezer kölcsönzőjének a fele diák és értelmiségi dol­gozó. Ez azt jelenti, hogy fo­kozni kell a felvilágosító munkát, hogy a munkások és dolgozó parasztok is egyre na­gyobb számban vegyék igény­be a könyvtárat. Ezt segíti a Lenin könyvtár azzal is, hogy fiókkönyvtárakat létesít az f' mekben és termelőszövet­kezetekben. Arra is van lehetőség, hogy a vidék dolgozói, ha ügyes-ba­jos dolgozóikat intézik a vá­rosban és van néhány óra sza­bad idejük, leülnek az olva­sóteremben és hasznosan töl­tik el a könyvek és újságok között az amúgy sokszor ha­szon nélkül, az utcán, az autó­buszmegállónál, vagy az állo­máson eltöltött időt. A LENIN könyvtárban a kölcsönzéssel Csák Józsefné elvtársnő foglalkozik. Tőle tudjuk meg. hogy Jókai, Mik­száth, Móricz műveit csak per­cekig lehet bent találni, mert kézről kézre adják a dolgozók. A világirodalom nagyjainak müvei következnek ezután : Gorkij, Solohov, Dumas, Ver­ne, Balzac írásait kérik a leg­többen. Nagy az érdeklődés a szatira iránt. Szeretik Gogolt, Karinthyt. Nagyszerű ötlete az igazán , .unkájának élő Csák elvtársnőnek, hogy feljegyzi, milyen műveket keresnek leg­inkább a dolgozók. Erről je­lentést tesz a könyvtár veze­tőjének, aki továbbítja ilymó­don a dolgozók kérését a ki­adók felé. A mezőgazdaság • fejleszté­séről megjelent határozat után kiállítást rendezett a könyvtár, ahol növényter­mesztéssel, állattenyésztéssel foglalkozó műveket állítottak ki. Az eredmény nem maradt el, alig tudták kielégíteni a kölcsönzők kívánságait. Ezek­ben a napokban kereste fel a könyvtárat egy öreg néni — Bajnok Kálmánná — és azt kérte, adjanak neki valami okos könyvet a malactenyész­tésről, a hizlalásról, mert két malacot vásárolt a közelmúlt­ban és mintaszerűen akarja azokat nevelni. Boldogan vit­te a könyvet, még meg is ígér­te. hogy kiírja belőle a leg­fontosabbakat. Egy dolgozó paraszt a baracktermesztésről akar sokat tudni. Lehetne to­vább is folytatni. Csák elv­társnő szerényen nyilatkozik magáról. Három éve könyvtá­ros. A kölcsönzők nagyrésze személyes ismerősévé lett. Be­szélget velük, érdeklődik mun­kájuk iránt, együtt örül sike­reiknek. Nagy türelemmel bá­nik azokkal, akik felkeresik. A Lenin könyvtár 13.000 köte­te é- Csák Istvánná várja minden nap Eger dolgozóit. AZ SZMT kultúrotthonának könyvtára 5084 kötettel ren­delkezik. Az idén eddig 1200 olvasó iratkozott be. Korsze­rű olvasóterme leginkább az esti órákban forgalmas. Itt ta­lálkoznak a könyv, a muzsika, a sakk rajongói, a szenvedé­lyes újságolvasók, fiatalok, idősebbek egyaránt. Nagy fel­adat megszerettetni az olvasó­termet — mondja Kristófné elvtársnő. — Vannak nehézsé­gek. Néha eltűnik egy-egy fo­lyóirat, vagy újság. Legin­kább ezeket olvassák itt a dolgozók, a szépirodalmi mü­veket hosszabb időre hazavi­szik. Az olvasó pedig minden kényelmet biztosít. Ha valaki egy nap 1—2 órára leül olvas­ni és megígéri, mikor elmegy, hogy holnap ismét visszajön, az által- olvasott könyvet fél­retesszük, nem adjuk ki, hogy másnat> ismét megkaphassa. NEHÉZ, de szép feladat könyvtárosnak lenni. Való­ban. Figyeljük csak a köl­csönzőket! Az egyik: az elv- társnőre bízom, adjon valami jó könyvet... A másik: ne­kem csak szerelmes könyv kell... A harmadik: nem tu­dok választani (miután vagy 25 könyvet eléje tettek.) Mennyivel egyszerűbb lenne, ha a dolgozók igénybe' vennék a katalógust, kiválasztanák a nekik tetsző könyveket. Nem elérhetetlen. Idő kérdése, taní­tani kell az ilyen apróságokra az embereket. Persze, sok „jó“ olvasó is van, aki nem terv- szerűtlenül kér egyszer ilyen, máskor olyan könyvet. Sokat olvas Godó Sándor, a Magas­építő Vállalat dolgozója, Csáki József és sokan mások. Az SZMT kultúrotthonának könyvtára a Hengermalom könyvtárát patronálja : Sokat kell tenni a jövőben azért, hogy a könyvtárak mel­lett működő olvasótermek ál­tal nyújtott gazdag lehetősége­ket kihasználják dolgozóink. El kell érni, hogy egyre töb­ben találkozzanak ott bará- tukkal, segítőtársukkal: a jó könyvvel! Nagy Sándor tanár V ' A mai számunkban új rovatot indítunk „Asszonyoknak“ — címen. , Ez a rovat hivatott arra. hogy a dolgozó nő. a családja boldogabb életéért harcoló édesanya munkájához segítséget adjon, mindennapi problémái megoldásában segítsen. A mai cikkünkben a gyermeknevelésről, a, család és iskola helyes kapcsplatáról olvashatnak asszonyaink. Neveljünk együtt Iskolánk az oktató-nevelő munka terén szép eredmé­nyeket ért el, ez a félévkor megtartott ellenőrző értekezle­ten is kitűnt. Munkánk értéke­lése során azonban felmerültek hiányosságok is. Ezek között legnagyobb a szülők és nevelők közötti szoros kapcsolat hiá­nya. A szülők nem támogatják eléggé c iskola oktató-nevelő munkáját, sokan nem nyújta­nak segítséget a nevelőknek gyermekeik neveléséhez. Ez a probléma azonban nemcsak a mi iskoláinkat foglalkoztatja, hanem országos viszonylatban megoldásra váró feladat. Erre figyelmeztet többek között pár­tunk Központi Vezetőségének közelmúltban hozott határozata a közoktatás helyzetéről és fel­adatairól. A határozat figye- lemb vette a tanulmányi szín­vonal emelésének és a fegye­lem megjavításának különbö­ző feltételeit. Rámutatott arra, hogy a nevelési munka meg­javításának egyik igen fontos feltétele, hogy a szülők felke­ressék a pedagógusokat és ta­nácsot kérjenek tőlük gyerme­keik neveléséhez. Az ember nem nevelhető egy-két személy befolyása alatt. A nevelés társadalmi fo­lyamat. Minden nevel: az em­berek, a dolgok, a jelenségek, leninkább mégis az emberek, közülük legelsősorban a szü­lők és pedagógusok. Az iskolai és családi neve­lés egyöntetűségének alapvető feltétele, hogy szoros és állan­dó legyen a nevelő és szülő kö­zötti kapcsolat. Ez a kapcsolat nálunk, ha meg is van, nem kielégítő. Elhatároztuk és leg­főbb feladatunknak tűztük ma­gunk elé, hogy ezt a kapcsola­tot elmélyítjük, közös nevelé­si munkánk megjavítása cél­jából. A párt Központi Vezetősége határozatának szellemében már ilyen újszerű, a szülő és pe­dagógus közötti szoros kapcso­latra épülő nevelő munka fo­lyik iskolánkban. A szülői munkaközösség aktíváiból so­kan végeztek eredményes és v szép munkát. A munka ered­ményességét mutatja, hogy né­hány iskolakerülő visszatért az iskola padjaiba, a tanítást aka- iályozó tanulóból fegyelmezett diák lett, néhány előzőleg hely­telen álláspontot valló szülő megváltoztatta véleményét a pedagógusok munkájáról. Ne­kik is újszerű a munka, de íz eddigi eredmények reményt nyújtanak arra, hogy sok már- már elveszettnek hitt gyermek­ből hasznos embert formálunk 1 társadalom számára. Ferencfalvi Kálmánná tanítónő Gvönauös 1. sz. ált. istenin Szülők segítsége az iskolának Iskolánk életének hiányos­sága volt, hogy a család és az iskola közötti kapcsolat hiány­zott. Ezért ennek az évnek fő­feladatává tettük a kapcso­lat kiszélesítését, elmélyíté­sét. Tervünk volt, a szülő­ket minél nagyobb tömegben megnyerni az iskola részére, ezért kéthónaponként osztály­szülői értekezletet tartottunk, itt az osztályfőnökök az osz­tály, majd az egyének neve­lési, tanulmányi kérdéseit be­széltük meg. Ez az értekezlet tanácsot adott, majd a szülők támogatását kérte nevelő, ok­tató munkájukhoz. Ezek az ér­tekezletek eredményesek vol­tak. Alkalomról alkalomra egyre több szülő hallgatta meg a nevelők véleményét a gye­rekekről és ezek közül ki tud­tuk választani a legjobbakat, mint a Szülői Munkaközösség magját. Milyen feladatot végzett a Szülői Munkaközösség, milyen eredménnyel? — Felkeresték izokat a szülőket, akik évek Ita nem látogatták az iskolát, lem érdeklődtek gyerekeik ta­lálmányi eredménye után. El- Htték a családokhoz gyere- :eik félévi, negyedévi ered- nényét, hogy még idejében se- htségére lehessenek a jegyek c ijavításánál. Beszélgetésük órán kérték hogy esetenkint 'llenőrizzék, hogyan végezte •l gyerekük aznapi feladatát, >agy gondoskodjanak arról, 'rogy gyermekük elmenjen a correpetálásra, de kérték, hogy nondják el javaslataikat, ész­revételeiket az iskola életével capcsolatban is. így jutott el tok hasznos javaslat hozzánk. Például, hogy többször felel­hessük a gyerekeket, ugyanak­kor sok helytelen álláspontot s felszámoltak. Felkerestek )lyan szülőt, aki nem szívesen tette azt, hogy jótanuló gye- 'eke foglalkozzék a gyengébb tanulókkal és megértették ezekkel a szülőkkel, hogy a tyermek jellemében fejlődést jelent, ha felelőssé teszi paj­tása eredményéről. Ellátogat­tak olyan családhoz, ahol a gyermek nevelését idealista eszmék kialakításával kettős út. elé állították. Példákat mondottak el a gyerek életé­ből, aki kérkedő, visszahúzó­dó, hitetlenkedő lesz. A csa­lád ilyen helyen felesleges problémák elé állítja életét. A nevelőtestület sok segít­séget nyújtott a szülőknek, s ez a munka nem volt hiába­való, ma nincs iskolánkban nehezen kezelhető gyerek, si­került a munkáravaló nevelés és a fegyelmezés kialakítása. Megszilárdult a rend és így a tanulmányi eredményt is hó­napról hónapra fokozhatjuk. A szülők jó munkája tehát igen jó és nagy segítséget je­lentett iskolánk munkájához. HORVATH BÉLÁNÉ az egri V-ös számú iskola igazgatója Néhány szó a gyermekápolásról Az egészséges baba bőre természettől fogva szép, bárso­nyos finom, de igen érzékeny, s éppen ezért gondos és szak­szerű ápolást igényel. A baba szépségápolószerei egyszerűek túlzsírozott, fehér babaszappan, jóminőségű hintőpor, babaolaj és babakrém. * Az ápolás a mindennapi fürdővel kezdődik, melyhez a ki esinek természetesen külön kis kádja, vagy teknője van. A fürdővíz 35 C hőfokú legyen. A lemosáshoz a legcélsze­rűbb a gumiszivacs, melyet — tisztántartás céljából kifőzünk Vigyázzunk, hogy a fürdésnél szemébe, fülébe mosdóvíz, szap­pan ne kerüljön. Hűvös idő esetén előmelegített fürdőlepedőbe tesszük, s miután alaposan leszárítjuk, egész testét bekenjük babaolajjal, vagy ha az nem lenne kéznél, sótalan, friss zsír­ral, melyet előzőleg meglangyosítottunk, hogy könnyebber kenődjön. Ezután testét a hajlatoknál behintőporozzuk, úgy­szintén hintőporra] hintjük be az ingecskéjét és pelenkáját. Hajacskáját fürdés után puha babakéfével lesimítjuk és hátul a tarkón, gyengéden kikeféljük a csomóba álló fürtöket Utána lágyan ujjúnkra csavarjuk és átkeféljük, hogy szép, lágyesésű legyen. A baba kéz és lábkörmei gyorsan nőnek ezeket gondosan levágjuk, így nem szokik rá a körömrágásra mellyel beszakíthatja a körmeit és egészségtelen is. Ne enged­jük, hogy ujjacskáját a szájába vegye és szopja. Ez zavarja a száj vonalának szép fejlődését és a fogacskák képződését, Vigyázzunk arra, hogy fiilecskéi a fejhcK#rímuljanak. He elállnak, egy ideig ragtapasszal erősítjük a fejhez. Puha kis fejkötő is odaszorítja és helyes növési irányba szoktatja a fü- lecskéit. A napoztatásnál vigyázzunk. A napozást mindig a lábacs­káknál kezdjük és fokozatosan haladjunk felfelé. Fejecskéjét lehetőleg ne süsse közvetlenül a nap. A napozás kezdeti ideje ne legyen több 3—4 percnél, és főleg ne történjék tűző nap­sütésben. Nyáron délelőtt 10 óra előtt, délután 4 óra utár napoztassuk, mikor a nap sugarai nem tűznek erősen. Hűvös, szeles időben a baba arcocskáját kenjük be baba­krémmel, mely megvédi érzékeny bőrét. Vannak kis tornagyakorlatok is a pici baba számára, melyek elősegítik a jó testtartást, erősítik a mellkast, gerincet ás izomzatút. Tornásztassuk tehát rendszeresen a kicsit, az orvos előírása szerint. Mindezek: ápolás és tornásztatás, természetesen kihatnak a későbbi fejlődésre. Szeretettel és türelemmel ápoljuk a kis baba egészségét, szépségét. Jutalmunk az a büszkeség, mely eltölt bennünket, amikor először halljuk: Nézd, milyen gyönyörű, kis baba! Sebök Ignácné, a gyöngyösi XII-es akna legidősebb gépkezelőnője mun­káját mindig példamutatóan teljesíti.

Next

/
Thumbnails
Contents