Népújság, 1954. április (25-33. szám)
1954-04-11 / 28. szám
I NÉPÚJSÁG 1954 április 11, vasárnap. Varázsbolt mA,Awmt,ÀMâzv$' | + Az Egri Dózsa Filmszínház április 11-től 13-ig mutatja be a „Varázsbolt" című színes szovjet rajzfilmsorozatot. Lev Tolsztoj: Feltámadás. A nagy kritikai realista író e regényében páratlanul művészi eszközökkel leplezi le a cári Oroszország szörnyű erkölcsi fertőjét, az igazságszolgáltatás züllöttségét, a börtönrendszer aljasságát, az egyház népbutító szemfényvesztéseit. Nem mindig látja helyesen a kivezétö utat, de kíméletlenül megbé- lyegzi a multszázadvégi Oroszországban uralkodó tarthatatlan társadalmi állapotokat, megrázó erővel érzékelteti a nép nyomorúságát, kíméletlen kritikát mond a feudális-kapitalista államról és az uralkodóosztályról. Veres Péter: Novellák. Kos- suth-díjas írónk új elbeszéléséi leginkább mai életünk kérdéseivel foglalkoznak. A nagyobb- terjedelmű írások közül az „Almáskert" a bürokrácia szatirikus rajza, a „Rossz asszony” azt mutatja be. hogy egy elhibázott házasság, milyen nehézségeket okoz egy sztahanovista életében. A „Laci" egy ló életét örökíti meg. SZERETŐ GONDOSKODÁS Március 12-én betegen ful- doklási rohamokkal szállítottak be a gyöngyösi kórház belgyógyászati osztályára. Tizenkét nap alatt talpra állítottak. El kell mondanom, milyen szerető gondoskodással veszi körül népünk állama a dolgozókat. Tiszta, hófehér a kórterem, a betegágyam. Elsőrendű kiszolgálás, bőséges koszt. A kórtermeket dr Bállá főorvos, naponta kétszer látogatja végig, minden beteget naponta megvizsgál, ezenfelül a szakorvosok dr Nagy, dr Halász egész nap a betegek mellett vannak. Állandó szív, tüdő, s egyéb röntgenvizsgálatok, vérvizsgálatok, segítik munkájukat. Vérátömlesztéssel segítenek a gyengébb betegek egészsége helyreállításához. Az ápolónővérek kedvesek, figyelmesek, a beteg minden lehető kívánságát teljesítik. Mindenkor szeretettel gondolok az ott töltött időre. Laczkó László a Hatvani Cukorgyár célgazdaság dolgozója A HAZÁNKBAN zajló kul- túrforradalom eredményeként dolgozó népünk egyre nagyobb mértékben teszi magáévá a haladó emberi kultúra kincseit és ezzel egyidőben építi az új életformát, az új kultúrát. A föld, a gyár, az iskola birtokbavételével együtt hódította meg a maga számára a könyvet, a tudás forrását. Az egyszerű emberek százezrei értették meg, hogy az új társadalom építése megköveteli a nagyobb tudást, a jobb gondolkozó képességet, a magasabb műveltséget. Az ellenforradalmi Magyar- ország egyszerű dolgozója arról olvashatott az újságokban, hogy például az angol király mikor, hova, melyik domíniumába megy látogatóba, kinek ad villásreggelit, ki mond pohárköszöntőt. vagy hány hin- tója van a kikocsizáshoz a királynőnek. A szenzációkat haj- hászó újságok nem törődtek a dolgozók problémáival, vagy ha írtak egyszerű embert is érdeklő kérdésről, abban nem volt köszönet, mert az ilyen írásokban vagy kértek, vagy utasítottak, fenyegettek. A magánkézben lévő könyvkiadók az esetek többségében a kispolgári ízlésnek, az uralkodó rend szájízének megfelelő könyvekkel ferdítették el a jóhiszemű emberek ízlését és kedvüket vették az olvasástól. A kulturális termékeknek csak a szemetje jutott nekünk. Regény arról, hogyan lett pz utcai cipőtisztító suhancból milliomos, vagy arról, hogy a csinos gépírónő hogyan ment férjhez milliomos főnökéhez Elbeszélések, riportok serege jelent meg, amelyek nem a mi JÓ BARÁTUNK, HARCOSTÁRSUNK, KÖNYV életünket, vágyunkat mutatták be. Azok a kiváló alkotások, amelyek ezt tették, vagy egyáltalán nem, vagy olyan kis példányszámban iáttak napvilágot, hogy nem tudtuk magunkévá tenni azokat. NÉPI DEMOKRÁCIÁNK gazdasági megerősödése után azonnal a kulturális intézmények és szervezetek egész sorát teremtette meg, hogy kul- túréletünket olyan színvonalra emelje, amely méltó gazdasági eredményeinkhez. A múlt év júniusában közzétett kor- minyprogramm biztosítja egyre növekvő szociális és kulturális szükségleteink kielégítését is. Eddig megtett utunkon — kultúrterületen is — sok a szép eredmény, de vannak hibák is. Sokszor nem használtuk ki eléggé a gazdag lehetőségeket. Sokunknak legjobb barátja: az új műveltség hordozója a könyv, de vannak még idegenkedő barátaink, akik vagy azért, mert a múltból hozott keserű tapasztalatok hatása alól még nem szabadultak, vagy mert nem ismerik a lehetőségeket, megfosztják magukat sok szép, hasznos ismerettől. Egerben két hatalmas könyvtár áll a dolgozók ren delkezésére, sokezer könyvvel, télen fűtött, ízlésesen berendezett olvasóteremmel, reggel 8 órától este nyolcig. A Lenin könyvtár állománya 13.000 kötet könyv, amelynek 60 száza- ’él a szépirodalmi mű, a többi ismeretterjesztő és tudományos munka. Hegedűs elvtárs, a könyvtár vezetője elmondja, hogy a múlt évben 3728 dolgozó 2328 kötet könyvet kölcsönzött. A kölcsönzők jelentős része otthon olvas, nem veszi igénybe az olvasótermet. Nyolc-tíz látogatója van naponként. Leginkább olyan esetekben olvasgatnak itt a dolgozók, ha olyan művet kérnek, amely csak olvasótermi használatra adható ki a nagy kereslet miatt. Az olvasó vendégei között sok olyan elvtárs van, aki újságot, folyóiratot olvasni ül le rövidebb időre. Minden ismertebb napilap, folyóirat megtalálható. A magyar lapok mellett idegen- nyelvűek is járnak. így a Pravda, Komszomolszkája, több francia- és németnyelvű újság és folyóirat. A könyvtár 13.000 kötete a legkülönbözőbb érdeklődési körű és műveltségű dolgozókat is ki tudja elégíteni. A szépirodalomtól a tudományos munkáig, a nyelvtanulást segítő nyelvtankönyvekig minden megtalálható. A KÖNYV mindnyájunk tulajdona — folytatja Hegedűs elvtárs. — A könyv megbecsülésére, szeretetére akarjuk nevelni a dolgozókat. Nagyim elszomorít bennünket, amikor észrevesszük, hogy néhányan mm becsülik eléggé közös kincsünket. Előfordult egy-két esetben, hogv tudományos művek magyarázó rajzait, ábrá t kivágták a folyóiratokból, könyvekből. Ennek semmi értelme, mert bármikor kézbeadjuk a szakkönyveket. Az így megrongált könyv elveszti értékét a másik ember számára. A kölcsönzőknek körülbelül 10 százaléka nem tartja be a kölcsönzési határidőt. Ezzel a hanyagsággal pedig dolgozó társaik művelődését akadályozzák, mert így sokszor a legkeresettebb könyvek esnek ki a forgalomból. A könyvtár háromezer kölcsönzőjének a fele diák és értelmiségi dolgozó. Ez azt jelenti, hogy fokozni kell a felvilágosító munkát, hogy a munkások és dolgozó parasztok is egyre nagyobb számban vegyék igénybe a könyvtárat. Ezt segíti a Lenin könyvtár azzal is, hogy fiókkönyvtárakat létesít az f' mekben és termelőszövetkezetekben. Arra is van lehetőség, hogy a vidék dolgozói, ha ügyes-bajos dolgozóikat intézik a városban és van néhány óra szabad idejük, leülnek az olvasóteremben és hasznosan töltik el a könyvek és újságok között az amúgy sokszor haszon nélkül, az utcán, az autóbuszmegállónál, vagy az állomáson eltöltött időt. A LENIN könyvtárban a kölcsönzéssel Csák Józsefné elvtársnő foglalkozik. Tőle tudjuk meg. hogy Jókai, Mikszáth, Móricz műveit csak percekig lehet bent találni, mert kézről kézre adják a dolgozók. A világirodalom nagyjainak müvei következnek ezután : Gorkij, Solohov, Dumas, Verne, Balzac írásait kérik a legtöbben. Nagy az érdeklődés a szatira iránt. Szeretik Gogolt, Karinthyt. Nagyszerű ötlete az igazán , .unkájának élő Csák elvtársnőnek, hogy feljegyzi, milyen műveket keresnek leginkább a dolgozók. Erről jelentést tesz a könyvtár vezetőjének, aki továbbítja ilymódon a dolgozók kérését a kiadók felé. A mezőgazdaság • fejlesztéséről megjelent határozat után kiállítást rendezett a könyvtár, ahol növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkozó műveket állítottak ki. Az eredmény nem maradt el, alig tudták kielégíteni a kölcsönzők kívánságait. Ezekben a napokban kereste fel a könyvtárat egy öreg néni — Bajnok Kálmánná — és azt kérte, adjanak neki valami okos könyvet a malactenyésztésről, a hizlalásról, mert két malacot vásárolt a közelmúltban és mintaszerűen akarja azokat nevelni. Boldogan vitte a könyvet, még meg is ígérte. hogy kiírja belőle a legfontosabbakat. Egy dolgozó paraszt a baracktermesztésről akar sokat tudni. Lehetne tovább is folytatni. Csák elvtársnő szerényen nyilatkozik magáról. Három éve könyvtáros. A kölcsönzők nagyrésze személyes ismerősévé lett. Beszélget velük, érdeklődik munkájuk iránt, együtt örül sikereiknek. Nagy türelemmel bánik azokkal, akik felkeresik. A Lenin könyvtár 13.000 kötete é- Csák Istvánná várja minden nap Eger dolgozóit. AZ SZMT kultúrotthonának könyvtára 5084 kötettel rendelkezik. Az idén eddig 1200 olvasó iratkozott be. Korszerű olvasóterme leginkább az esti órákban forgalmas. Itt találkoznak a könyv, a muzsika, a sakk rajongói, a szenvedélyes újságolvasók, fiatalok, idősebbek egyaránt. Nagy feladat megszerettetni az olvasótermet — mondja Kristófné elvtársnő. — Vannak nehézségek. Néha eltűnik egy-egy folyóirat, vagy újság. Leginkább ezeket olvassák itt a dolgozók, a szépirodalmi müveket hosszabb időre hazaviszik. Az olvasó pedig minden kényelmet biztosít. Ha valaki egy nap 1—2 órára leül olvasni és megígéri, mikor elmegy, hogy holnap ismét visszajön, az által- olvasott könyvet félretesszük, nem adjuk ki, hogy másnat> ismét megkaphassa. NEHÉZ, de szép feladat könyvtárosnak lenni. Valóban. Figyeljük csak a kölcsönzőket! Az egyik: az elv- társnőre bízom, adjon valami jó könyvet... A másik: nekem csak szerelmes könyv kell... A harmadik: nem tudok választani (miután vagy 25 könyvet eléje tettek.) Mennyivel egyszerűbb lenne, ha a dolgozók igénybe' vennék a katalógust, kiválasztanák a nekik tetsző könyveket. Nem elérhetetlen. Idő kérdése, tanítani kell az ilyen apróságokra az embereket. Persze, sok „jó“ olvasó is van, aki nem terv- szerűtlenül kér egyszer ilyen, máskor olyan könyvet. Sokat olvas Godó Sándor, a Magasépítő Vállalat dolgozója, Csáki József és sokan mások. Az SZMT kultúrotthonának könyvtára a Hengermalom könyvtárát patronálja : Sokat kell tenni a jövőben azért, hogy a könyvtárak mellett működő olvasótermek által nyújtott gazdag lehetőségeket kihasználják dolgozóink. El kell érni, hogy egyre többen találkozzanak ott bará- tukkal, segítőtársukkal: a jó könyvvel! Nagy Sándor tanár V ' A mai számunkban új rovatot indítunk „Asszonyoknak“ — címen. , Ez a rovat hivatott arra. hogy a dolgozó nő. a családja boldogabb életéért harcoló édesanya munkájához segítséget adjon, mindennapi problémái megoldásában segítsen. A mai cikkünkben a gyermeknevelésről, a, család és iskola helyes kapcsplatáról olvashatnak asszonyaink. Neveljünk együtt Iskolánk az oktató-nevelő munka terén szép eredményeket ért el, ez a félévkor megtartott ellenőrző értekezleten is kitűnt. Munkánk értékelése során azonban felmerültek hiányosságok is. Ezek között legnagyobb a szülők és nevelők közötti szoros kapcsolat hiánya. A szülők nem támogatják eléggé c iskola oktató-nevelő munkáját, sokan nem nyújtanak segítséget a nevelőknek gyermekeik neveléséhez. Ez a probléma azonban nemcsak a mi iskoláinkat foglalkoztatja, hanem országos viszonylatban megoldásra váró feladat. Erre figyelmeztet többek között pártunk Központi Vezetőségének közelmúltban hozott határozata a közoktatás helyzetéről és feladatairól. A határozat figye- lemb vette a tanulmányi színvonal emelésének és a fegyelem megjavításának különböző feltételeit. Rámutatott arra, hogy a nevelési munka megjavításának egyik igen fontos feltétele, hogy a szülők felkeressék a pedagógusokat és tanácsot kérjenek tőlük gyermekeik neveléséhez. Az ember nem nevelhető egy-két személy befolyása alatt. A nevelés társadalmi folyamat. Minden nevel: az emberek, a dolgok, a jelenségek, leninkább mégis az emberek, közülük legelsősorban a szülők és pedagógusok. Az iskolai és családi nevelés egyöntetűségének alapvető feltétele, hogy szoros és állandó legyen a nevelő és szülő közötti kapcsolat. Ez a kapcsolat nálunk, ha meg is van, nem kielégítő. Elhatároztuk és legfőbb feladatunknak tűztük magunk elé, hogy ezt a kapcsolatot elmélyítjük, közös nevelési munkánk megjavítása céljából. A párt Központi Vezetősége határozatának szellemében már ilyen újszerű, a szülő és pedagógus közötti szoros kapcsolatra épülő nevelő munka folyik iskolánkban. A szülői munkaközösség aktíváiból sokan végeztek eredményes és v szép munkát. A munka eredményességét mutatja, hogy néhány iskolakerülő visszatért az iskola padjaiba, a tanítást aka- iályozó tanulóból fegyelmezett diák lett, néhány előzőleg helytelen álláspontot valló szülő megváltoztatta véleményét a pedagógusok munkájáról. Nekik is újszerű a munka, de íz eddigi eredmények reményt nyújtanak arra, hogy sok már- már elveszettnek hitt gyermekből hasznos embert formálunk 1 társadalom számára. Ferencfalvi Kálmánná tanítónő Gvönauös 1. sz. ált. istenin Szülők segítsége az iskolának Iskolánk életének hiányossága volt, hogy a család és az iskola közötti kapcsolat hiányzott. Ezért ennek az évnek főfeladatává tettük a kapcsolat kiszélesítését, elmélyítését. Tervünk volt, a szülőket minél nagyobb tömegben megnyerni az iskola részére, ezért kéthónaponként osztályszülői értekezletet tartottunk, itt az osztályfőnökök az osztály, majd az egyének nevelési, tanulmányi kérdéseit beszéltük meg. Ez az értekezlet tanácsot adott, majd a szülők támogatását kérte nevelő, oktató munkájukhoz. Ezek az értekezletek eredményesek voltak. Alkalomról alkalomra egyre több szülő hallgatta meg a nevelők véleményét a gyerekekről és ezek közül ki tudtuk választani a legjobbakat, mint a Szülői Munkaközösség magját. Milyen feladatot végzett a Szülői Munkaközösség, milyen eredménnyel? — Felkeresték izokat a szülőket, akik évek Ita nem látogatták az iskolát, lem érdeklődtek gyerekeik találmányi eredménye után. El- Htték a családokhoz gyere- :eik félévi, negyedévi ered- nényét, hogy még idejében se- htségére lehessenek a jegyek c ijavításánál. Beszélgetésük órán kérték hogy esetenkint 'llenőrizzék, hogyan végezte •l gyerekük aznapi feladatát, >agy gondoskodjanak arról, 'rogy gyermekük elmenjen a correpetálásra, de kérték, hogy nondják el javaslataikat, észrevételeiket az iskola életével capcsolatban is. így jutott el tok hasznos javaslat hozzánk. Például, hogy többször felelhessük a gyerekeket, ugyanakkor sok helytelen álláspontot s felszámoltak. Felkerestek )lyan szülőt, aki nem szívesen tette azt, hogy jótanuló gye- 'eke foglalkozzék a gyengébb tanulókkal és megértették ezekkel a szülőkkel, hogy a tyermek jellemében fejlődést jelent, ha felelőssé teszi pajtása eredményéről. Ellátogattak olyan családhoz, ahol a gyermek nevelését idealista eszmék kialakításával kettős út. elé állították. Példákat mondottak el a gyerek életéből, aki kérkedő, visszahúzódó, hitetlenkedő lesz. A család ilyen helyen felesleges problémák elé állítja életét. A nevelőtestület sok segítséget nyújtott a szülőknek, s ez a munka nem volt hiábavaló, ma nincs iskolánkban nehezen kezelhető gyerek, sikerült a munkáravaló nevelés és a fegyelmezés kialakítása. Megszilárdult a rend és így a tanulmányi eredményt is hónapról hónapra fokozhatjuk. A szülők jó munkája tehát igen jó és nagy segítséget jelentett iskolánk munkájához. HORVATH BÉLÁNÉ az egri V-ös számú iskola igazgatója Néhány szó a gyermekápolásról Az egészséges baba bőre természettől fogva szép, bársonyos finom, de igen érzékeny, s éppen ezért gondos és szakszerű ápolást igényel. A baba szépségápolószerei egyszerűek túlzsírozott, fehér babaszappan, jóminőségű hintőpor, babaolaj és babakrém. * Az ápolás a mindennapi fürdővel kezdődik, melyhez a ki esinek természetesen külön kis kádja, vagy teknője van. A fürdővíz 35 C hőfokú legyen. A lemosáshoz a legcélszerűbb a gumiszivacs, melyet — tisztántartás céljából kifőzünk Vigyázzunk, hogy a fürdésnél szemébe, fülébe mosdóvíz, szappan ne kerüljön. Hűvös idő esetén előmelegített fürdőlepedőbe tesszük, s miután alaposan leszárítjuk, egész testét bekenjük babaolajjal, vagy ha az nem lenne kéznél, sótalan, friss zsírral, melyet előzőleg meglangyosítottunk, hogy könnyebber kenődjön. Ezután testét a hajlatoknál behintőporozzuk, úgyszintén hintőporra] hintjük be az ingecskéjét és pelenkáját. Hajacskáját fürdés után puha babakéfével lesimítjuk és hátul a tarkón, gyengéden kikeféljük a csomóba álló fürtöket Utána lágyan ujjúnkra csavarjuk és átkeféljük, hogy szép, lágyesésű legyen. A baba kéz és lábkörmei gyorsan nőnek ezeket gondosan levágjuk, így nem szokik rá a körömrágásra mellyel beszakíthatja a körmeit és egészségtelen is. Ne engedjük, hogy ujjacskáját a szájába vegye és szopja. Ez zavarja a száj vonalának szép fejlődését és a fogacskák képződését, Vigyázzunk arra, hogy fiilecskéi a fejhcK#rímuljanak. He elállnak, egy ideig ragtapasszal erősítjük a fejhez. Puha kis fejkötő is odaszorítja és helyes növési irányba szoktatja a fü- lecskéit. A napoztatásnál vigyázzunk. A napozást mindig a lábacskáknál kezdjük és fokozatosan haladjunk felfelé. Fejecskéjét lehetőleg ne süsse közvetlenül a nap. A napozás kezdeti ideje ne legyen több 3—4 percnél, és főleg ne történjék tűző napsütésben. Nyáron délelőtt 10 óra előtt, délután 4 óra utár napoztassuk, mikor a nap sugarai nem tűznek erősen. Hűvös, szeles időben a baba arcocskáját kenjük be babakrémmel, mely megvédi érzékeny bőrét. Vannak kis tornagyakorlatok is a pici baba számára, melyek elősegítik a jó testtartást, erősítik a mellkast, gerincet ás izomzatút. Tornásztassuk tehát rendszeresen a kicsit, az orvos előírása szerint. Mindezek: ápolás és tornásztatás, természetesen kihatnak a későbbi fejlődésre. Szeretettel és türelemmel ápoljuk a kis baba egészségét, szépségét. Jutalmunk az a büszkeség, mely eltölt bennünket, amikor először halljuk: Nézd, milyen gyönyörű, kis baba! Sebök Ignácné, a gyöngyösi XII-es akna legidősebb gépkezelőnője munkáját mindig példamutatóan teljesíti.
