Népújság, 1954. április (25-33. szám)

1954-04-11 / 28. szám

2 N? PU JSÏG 1954 április 11, vasárnap. PÁBTÉPÍTK9 A peftöfibányoi pártszervezet tag- és tagjelöltielvételi munkájáról PETÖFIBÄNYA éveken ke­resztül nem teljesítette tervét. Még az elmúlt évben is adósa maradt népgazdaságunknak. Az üzem, a pártszervezetek vezetői, az ott dolgozó kom­munisták. de valamennyi dol­gozó is többször kapott bírá­latot, sok értekezlet zajlott le, több javaslat érkezett a veze­tőséghez a termelés megjaví­tása érdekében, de mindezek csak kevésbbé segítették elő a terv teljesítését. A kormányprogramm. de különösen a bányászok béré­nek rendezéséről szóló mi­nisztertanácsi határozat után megjavult a termelés. A dol­gozók egyre inkább érzik, hogy az új szakaszban foko­zottabban előtérbe kerül az emberről való gondoskodás. Pe*óíibánya kommunistái, va­lamennyi dolgozója a párt és ko> rr.ány intézkedéseire azzal válaszolnak, hogy teljesítik, sőt túlteljesítik tervüket. Most már hetek óta a Petőfibánya Vállalat első az ország szén­trösztjei közötti versenyben. Az ott dolgozó kommunisták, de a pártonkívüli dolgozók is átérzik a párt III. kongresz- szusa történelmi jelentőségét, és éppen ezért úgy határoz­tak, azzal köszöntik a kon­gresszust, hogy teljesítik ter­vüket. A kongresszus tiszteletére tett felajánlásokban, azok tel­jesítésében az ott dolgozó kommunisták voltak az elsők, de nem maradnak le a pár­tonkívüli dolgozók sem, mert ők is tudják, hogy egyre több és több szénre van szüksége az országnak. A pártonkívüli dolgozók között is egyre több azoknak a száma, akik már teljesítették az előző vállalá­saikat és újabb vállalásokat tesznek a kongresszus tiszte­letére. Ezzel bizonyítják be a párt és a néD iránti szerete- tüket, így hálálják meg pár­tunk és kormányzatunk szerető gondoskodását. A BECSÜLETES pártonkf- vüli dolgozók nem elégszenek meg a terv teljesítésével, egy- re»közelebb kerülnek a párt­hoz azáltal is, hogy kérik a párt soraiba való felvételüket. Az alapszervezetek vezető­ségének tagjai egyénileg is foglalkoznak ezekkel a dol­gozókkal, hogy előkészítsék őket a párt soraiba való fel­vételre. Az elmúlt három hó­napban már több dolgozó ki­érdemelte azt a megtisztelte­tést, hogy pártunk tagjelölt­jei, illetve tagjai sorába fel­vegyék. Ezen a téren értek is el eredményt a petőfibá- nyai pártszervezetek. A bel­üzemi Il-es alapszervezet tag­gyűlésén négy tagjelöltet párt­tagnak, három dolgozót pedig tagjelöltnek vettek fel. Az alapszervezet újonnan válasz­tott vezetősége fokozottabban foglalkozik a tag- és tagjelölt- felvétellel, mint a pártépítés egyik igen fontos kérdésével. A vezetőség legközelebbi tag- gvűlés elé terjeszti Gárdos György, Fodor István, Hor­váth Sándor tagfelvételi kérel­mét. Ezeknek az elvtársaknak a március havi teljesítményük 191—150 és 140 százalék volt. A PETÖFI-ALTÄRÖ alap­szervezeteinél az elmúlt há­rom hónapban 19 tagot és tag­jelöltet, a IX-es aknánál ötöt vettek fel. Ezekből még öt elv­társ kérelmét nem hagyta jó­vá a pártbizottság. Közel ugyanennyi kérdőivet — rész­ben a felvételt kérelmezők és részben az alapszervezetek vezetői — tartogatnak maguk­nál azzal, hogy a legközelebbi taggyűlés elé terjesztik. A DISZ-bizottság is él a szervezeti szabályzat által biztosított jogával, mert az elmúlt három hónap alatt ja­vasolta párttagnak Klucsik László elvtársat, kinek már­ciusi teljesítménye 110 száza­lék volt. Javasolta továbbá Pallai Bertalant és Kovács János elvtársakat, kik a vá­járiskola nevelői. Az ő mun­kájuk is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vörösmajori vájártanuló intézet elnyerte a minisztertanács és a DISZ központi vezetősége vörös vándorzászlaját és az ezzel járó tízezer forintot. Lehetne még sokáig sorol­ni a párttagok és tagjelöltek teljesítményeit, melyben meg­mutatkozik a kommunista pél­damutatás, a párt és a nép iránti szeretet. A példamuta­tást követik a pártonkívüli dolgozók is, ezt mutatja a több mint kétezer dolgozó fel­ajánlása is, ennek eredménye, hogy március 25-én Petőfi­bánya befejezte negyedévi tervét, s azóta már 34 ezer tonna szenet adtak terven fe­lül. A frontfejtés pártonkívüli dolgozói táviratban üdvözöl­ték a II. harmad alapszerve­zet vezetőség újjáválasztó taggyűlését. A VII-es front pártonkívüli dolgozói ígéretet tettek a taggyűlésnek, hogy a tervük teljesítésével köszön­tik az újonnan választott ve­zetőséget. Ezek mind arról ta­núskodnak, hogy a pártonkí­vüli dolgozók bíznak a párt­ban és követik is útmutatá­sát. Ezért szükséges, hogy a pártszervezeteink is bízzanak a dolgozó tömegekben, és sok­kal inkább kérjék vélemé­nyüket a párt politikájáról, de az alapszervezet munká­járól is. így tudják még szo­rosabbra fűzni kapcsolataikat a tömegekkel. A JÓ EREDMÉNYEK mel­lett nincs azonban minden rendben. Az osztályozó alap­szervezete nem segíti elő a példamutató dolgozók nevelé­sét. Az osztályzón dolgozó elvtársak munkáján múlik, hogy ne kerüljön sok meddő a Mátravidéki Erőműnek. Sok becsületes és élenjáró dolgozó van itt is, mégis hó­napokon keresztül elhanyagol­ták a tag- és tagjelöltfelvé­telt. A pártszervezet nem ké­ri a DISZ-szervezet vélemé­nyét sem egy-egy jól dolgozó Patai elvtársról. Márpedig az üzem területén az egyik leg­jobban működő DlSZ-szerve- zet itt van. A gépműhely, a fatelep alapszervezetében az utóbbi hónapokban mindössze egy-egy tagjelöltet vettek fel. A Rózsai IX-es akna alap­szervezeteiben sem foglalkoz­nak megfelelően a tag- és tagjelöltfelvétellel. Három hónap alatt öt tag- és tagje­löltfelvétel volt ugyan, de a belüzemi dolgozók közül egyet sem vettek fel. Ebben hibát követett el a pártbizottság is, mert a régi, de az újonnan választott vezetőségnek sem adott kellő segítséget. Nem ta­nította meg vezetni, így elha­nyagolták a politikai munkát, s jóformán a véletlenre bízták a tag- és tagjelöltfelvételt. A tag- és tagjelöltfelvétel­nél nem feledkeznek meg azonban a párt tisztaságának megóvásáról sem. Helyesen cselekedett az. ecsédi altáró alapszervezetének februári taggyűlése, amikor kizárta a párt soraiból Boroskai Lász­lót, akiről kiderült, hogy hor­thysta főhadnagy és a régi rendszer jegyzője volt. Az üzemnél nem létező fuvarokat számolt el és mintegy. 280 ezer forinttal károsította meg népgazdaságunkat. Kizárták még Abonyi Andrást, aki az üzem dolgozóival munkaidő alatt szilvát szedetett, a ser­téseinek. Amikor pedig le­vágta, feketén mérte ki a doi­gt zók között. Ezeken kívül az üzem részére bocsátott teher­gépkocsit egyéni cé'jaira használta. A PÁRTBIZOTTSÁG tagjai is alapos körültekintéssel hagyják jóvá a tag- és tagje­löltfelvételeket. Vigyáznak aira, hogy ne kerüljenek a pártba olyan elemek, akik arra nem méltóak. A leg­utóbbi pártbizottsági ülésen sem hoztak döntést négy fel­vételi kérelemben, mivel még nem ismerték eléggé az illető elvtársak múltját és a jelen­legi munkáját. A közeli napokban hajtják végre Petőfibányán is a Köz­ponti Vezetőség legutóbbi ha­tározatát, amely kimondja, hogy a bányász pártbizottsá­gokat meg kell szüntetni, s helyette aknatitkárokat kell választani. Ez azt jelenti, hogy megszűnnek a harmadonkénti pártszervezetek, s ezután ak­napártszervezet lesz. A párt­bizottságnak és az alapszer- vezeteknek azonban addig is foglalkozni kell a tag- és tag­jelöltfelvétellel. s a pártépítő munka többi fontos kérdései­vel is. Nem kielégítő a párt­oktatás helyzete sem a petőfi- bányai alapszervezeteknél. Az aknapártszervezetek megala­kulásával a vezetőség tagjai méginkább közelebb kerülnek a dolgozókhoz. Az aknapárt­szervezet vezetőinek nagy és sokrétű feladatokat kell meg- oldaniok. Előttük áll a párt- oktatás sikeres befejezése, a népnevelő és a pártcsoport- bizalmi hálózat átszervezése. Az új vezetőségnek továbbra is meg kell bízni pártmunká- val azokat a jól dolgozó veze­tőségi tagokat, akik nem ke­rülnek be az aknapártszerve­zet vezetőségébe. Erősítsék továbbra is pártunk sorait, vegyék fel azokat a dolgozó­kat, akik az eddigi munkájuk­kal kiérdemelték a párttag megtisztelő címét. A petőfibányai pártszerve­zetek ne elégedjenek meg az eddigi eredményeikkel. To­vábbra is szükséges a felvilá­gosító munka, a minőség ja­vítása, hogy még több és jobb szenet adjanak a Mátravidéki Erőműnek, s így az ő munká­juk nyomán még több villa- mosenergia jusson az ország­nak. FONTOS, HOGY a IX-es akna pártszervezetei segítsék elő. hogy ők >'s teljesítsék ter­vüket. Meg kell értetni, hogy a tervlemaradás gátolja a vállalat tervteljesítését, s így a IX-es akna „élősködik“ az élenjárókon. Szükséges, hogy az itt dolgozó kommunisták lelkesítsék a pártonkívüli dol­gozókat, és mutassanak to­vábbra is példát a termelés­ben. A rózsai-üzem is adja meg a pártkongresszus tiszte­letére az első negyedévi adós­ságát, kövesse Petőfi-altáró, a Xl-es és XII-es akna példá­ját. Oroszi József Jfiuságwnh ^é&iéeőe i jW' / DISZ-fiatalok a kompolti kísérleti gazdaságban (Tudósítónktól) Március 31-én, a megye kü­lönböző járásaiból DlSZ-fiata- lok keresték fel a kompolti kí­sérleti gazdaságot, tapasztalat- cserére. Csuhaj elvtársnő, a megye DISZ-bizottságának mun­katársa, röviden beszámolt az eddig végzett munkáról és megszabta a fiatalságra váró feladatokat. A füzesabonyi járás DISZ-titkára hozzászólásában elmondotta, hogy a járás D1SZ- fíataljai ' az elültetendő 441.000 darab facsemete megvédésére védnökséget vállaltak és a tele­pítéseknél is segíteni akarnak. Úgy gondolják, hogy útszéli favédő brigádokat szerveznek és előadásokat tartanak a fásítás jelentőségéről. Beszélt arról is, hogy Poroszló község DISZ- fiataljai eddig is példásan élen­jártak és most. a kongresszus tiszteletére vállalták, hogy 12.000 hold legelőt megtisztíta­nak. Ebből 600 holdon már elvé­gezték a munkát. Ezenkívül 500 hold őszigabonavetés fejtrá­gyázását is elősegítették. A po­roszlói Béke termelőszövetke­zetnél két hold mintaparcellán termelnek, ebből 800 ölön bor­sót és egy holdon heterozis ku­koricát. A sarudi DlSZ-fiata- lok trágyakihordási napokat rendeztek. Példájukat követték a füzesabonyi járás termelőszö­vetkezetei és dolgozó paraszt­jai. Felszólalásaikban beszéltek a tanácsok és a DlSZ-szerveze- tek kapcsolatáról is. Beszéltek arról, hogy a kerecsendi köz­ségi tanács a DISZ-helyiséget begyüjtöhelynek vette el és négy hét óta ígérgeti, hogy a fiata­lok új helyiséget kapnak. Bol­dog községben a községi ta­nács a megalakult Vöröske­resztnek adta át a DlSZ-fiata- lok helyiségét és ma 126 DISZ- tagnak és még legalább két- szerannyi fiatalnak nincs hely, ahová összejöjjenek. Taná­csaink segítsék elő a DlSZ-fia- talok munkáját, hogy hasonlóan a füzesabonyi járás DISZ-fia- taljainak kezdeményezéséhez, akik megfelelőbb körülmények között végezhetik DISZ-mun- kájukat, ők is kezdeményezze­nek. A megbeszélés végén a rész­vevők felhívták a megye DISZ- fiataljait, hogy csatlakozzanak kezdeményezéseikhez, jó példá­val járjanak az élen. t Ezen feltétlenül Fiatalok, öregek, munkások, parasztok, értelmiségiek öröm­mel várják a tavaszt. Ilyenkor mindenki egyaránt gyönyörkö­dik, a tavasz hírnökei: a mada­rak csicsergésében, a nyíló vi­rágokban. A madárcsicsergésre és a nap éltető sugarainak ha­tására egymásután nyílnak ki a lakások, hivatalok és iskolák ablakai. Csak egy helyen nem örülnek a tavasznak és nem tárják ki az ablakokat, sőt fél­nek a tavasztól. Ez pedig az egri MTH 212. számú ipari­tanulóintézet. Vájjon miért fél­nek tőle? Az egri piacot áthelyezték az MTH-intézet mellé, ugyanakkor nem gondoskodtak arról, hogy az MTH megfelelő helyiséget kapjon. Egy-egy hetipiac alkal­mával többezer ember nyüzsög a piactéren eladás, vagy vétel céljából. Igen lelkes emberek ezek, egyik a fáját, szenét, má­sik a zöldségét, kukoricáját, ár­páját, tojását, tyúkját, stb. kia­bálja — versengve egymással — a legjobbnak, legolcsóbbnak. Ezeknél még hangosabb a ma- sinafestékes, az ablaktisztítós- nak, fazékforrasztónak és har- monikás rokkantnak a hangja, kik egymástól 10 méternyi tá­volságban tartják erőpróbáikat abból a célból, hogy a vásárló- közönséget magukhoz csábít­sák. Ezt a hangversenyt tarkít­ja. illetve színesíti az egymás­sal perlekedő asszonynépség... Az utóbbi időben ennek az egyvelegnek komoly verseny­társa akadt — a hangoshíradó. változtatni kell mely nótákat, slágereket, híre­ket bőmből, bizonyítva azt. hogy mesterséges hangjával legyőzhetetlen. Ilyen környezetben folyik — illetve folyna — az MTH-iskola osztályaiban a nevelőmunka. Itt képezik a jövő szakmunká- kásait, mely igen fontos fel­adata népgazdaságunknak or­szágunk fejlődése szempontjá­ból. Nézzük meg ezt közelebb­ről. Az I/A osztályban szakmai- ismeretóra folyik. A tanár a táblánál rajzol és a rajzot pró­bálja megértetni. Sajnos a csu­kott ablakon keresztül is igen komoly konkurrenciának bizo­nyul a tyúkszemirtós és faze­kas gyengéd ordítása. így a tanár lelkes magyarázata nem éri el célját, melyet óra előtt célul tűzött ki, nem tudja vég­rehajtani sem szakmai, sem ne­velési szempontból. Ilyen körülmények között el­hihető, hogy az intézet pedagó­gusai és vezetői félnek a ta­vasztól, az ablaknyitástól, mely nem a madarak csicsergését, hanem tőbbezer ember zsivaját és motorok berregését hozza a szobába. Vájjon mit gondolnak a helyi illetékes szerveink? Ki a felelős azért, hogy ilyen körülmények között az MTH-intézet semmi­képpen nem tudja teljesíteni feladatát. Nem volna helyes, az MTH- iskolát jobb körülmények kö­zött lévő épületbe áthelyezni? JJfllÁíí MEGYÉNK CUKRÁSZDÁIBAN A kormányprogramm óta megyénk városaiban a dolgo­zók jobb ellátásának biztosí­tása érdekében számos ital­bolt, étterem, cukrászda nyílt. Az üzlethálózat bővülése nagy örömet váltott ki, de szerkesz­tőségünkhöz érkezett számos panaszos levél arról is tanús­kodik, hogy a dolgozók ellátá­sa, s elsősorban a tisztaság, a vevőkkel való bánásmód terén még nincs minden rendben. Szepesi Sándorné, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályának dolgozója, a hatvani földmü- vesszövetkezet cukrászdájáról a következőket írja: „Nemrégiben két szelet tor­tát akartam vásárolni. A tor­ta ehetetlen, erősen romlott szagú volt. Kérdésemre a cuk­rászdaműhely vezetője így ma­gyarázta meg a torta ehetetlen- ségét: — A torta tésztája már ak­kor rosszszagú volt, amikor megkevertük.“ ben dideregtek.) Ha ez a cuk­rászda Egerben lenne, azt té­telezhetnénk fel, hogy valami­kor a törökök az egri vár he­lyett a cukrászdát lőtték hete­ken át, s annak nyomai ma­radtak meg itt az utókor szá­mára. De mivel a cukrászda Gyöngyösön van, így csak ar­ra lehet gondolni, hogy a gyön­gyösi vendéglátó vállalat így' indított harcot a tisztaság el­len ... „1954 március 16-án Eger­ben a 14. számú cukrászdába betért Papp Lászlóné fiatal bervavölgyi munkásasszony nyolchónapos kislányával, hogy néhány tésztát elfogyasszon, míg az autóbuszuk nem in­dul — írja levelében Stépán Lászlóné novaji tanítónő. Nem­sokára az étvágytalan, beteg kislány nyöszörögni kezdett, mire az édesanyja kezébe vet­te, hogy elaltassa. Pirk Józseí- né kiszolgáló erélyes, drasz­Ugyan takarékosságnak ne­vezhető-e ez a védekezés? Nem. A torta elkészítéséhez tésztán kívül még jelentős mennyi­ségben használnak más anya­gokat is. Haszon-e a cukrász­dának, ha az elkészített süte­mények nagy része szemétko­sárba kerül? Vagy a fogyasz­tó megbetegszik tőle? Nem hisszük, hogy lenne olyan dol­gozó, aki szívesen vásárol olyan helyen, ahol egyszer romlott árut kapott. Joggal elvárják a vásárlók, hogy pénzükért — amiért meg­dolgoztak — ehető árut kapja­nak ... Gyöngyös, Lenin-út 3. szám alatti cukrászda (volt Tőzsér) a legforgalmasabb cukrászdák közé tartozik. A városi em­berek, s a városon átutazó ide­genek szívesen látogatnák, ha ... tiszta, csinos pihenőhely­ként szolgálna. Ezzel szemben a valóság az, hogy a helyiség fala repedezett, pókhálós, ned­ves, ökölnagyságú lyukak bo­rítják, s esténként a cigaretta- füstöt vágni lehet, mert nincs szellőzőkészüléke, s a füst csak akkor távozhat, ha az ajtót ki­nyitják. (Télen ez volt a meg­oldás. Rányitották a vendé­gekre az ajtót, akik a jéghideg­tiKus hangon felszólította az anyát, hogy a helyiséget azon­nal hagyják el, mert ez nem váróterem. A cukrászdában többen voltunk, s a gyerme­kes anya védelmére siettünk, mire a kiszolgáló arra hivat­kozott, hogy a vendéglátó vál­lalat vezetője nem tűri, hogy itt gyermekek és gyermekes anyák várakozzanak.“ Legdrágább kincsünk a gyer­mek. Városainkban, ' falvaink- ban egyre több helyen épül­nek tágas, napfényes bölcső­dék, napköziotthonok s óvo­dák. Ezt tükrözi a mai fiatal gyermekek boldog életét. Pirk Józsefné megfeledkezik erről.. Megfeledkezik arról is, hogy kilencéves kisfia ilyen körül­mények között él és nevelke­dik. Nem áll az a védekezése, hogy a vállalat igazgatója pa­rancsát teljesíti, Nem áll an­nál inkább sem, mert kar­társnői éppen ellenicezőjét bi­zonyítják ... Pirk Józsefné gyermekes anya, gondoljon gyermekére, s bánjon emberségesen a terhes és gyermekes anyával! Soha se feledje el, hogy a gyermek legdrágább kincse a szülőknek és államunknak .., A Vaskereskedelmi Vállalat egyre több mezőgazdasígi gépet küld falura Megyénk dolgozó parasztjai­nak érdeklődése az idén megnö­vekedett a korszerű mezőgazda sági kisgépek iránt. Sokan kere­sik fel napjában a városi és fa­lusi földművesszövetkezeteket va­lamint a vaskereskedelmi válla­lat szaküzleteit, hogy régi gépei­ket újjal cseréljék fel. A Heves­megyei Vaskereskedelmi Vállalat mindent elkövet, hogy a dolgozó parasztok igényeit kielégítse. Az első negyedévben például 130 ekét, 100 lókapát, 330 rögtörőt és magtakaró boronát, valamint 39 sorvetögépet bocsátottak for­galomba. Nagy gondot fordíta­nak a megye tájjellegének meg­felelő gépek forgalombahozata- lára is. Eddig közel 200 perme­tezőgépet szállítottak a szőlőter­melő városok és községek üzle­teibe.

Next

/
Thumbnails
Contents