Népújság, 1954. március (17-24. szám)
1954-03-28 / 24. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 MÁRCIUS 28. Kereskedelmünk soronlévő feladatai Irta: DEÁK JÁNOS, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője. Az MDP Központi Vezetőségének június 27—28-i határozata és a kormányprogramul, a dolgozók jobb, kulturáltabb ellátása érdekében jelentős feladatokat ad a kereskedelem számára is. Megyénk kereskedelme a múlt év második féléve óta a határozatok megvalósításában jelentős eredményt ért el. Megjavult az előző évekhez viszonyítva a dolgozók ellátása, amely természetesen nemcsak a kereskedelmi dolgozók jobb munkáját, hanem a múlt gazdasági év jó terméseredményeit is bizonyítja. Különösen erőteljes az emelkedés a dolgozók szükségleteinek kielégítésénél, ruházati és vegyesiparcikkek területén. Ezt bizonyítják az összehasonlító számok is, melyek szerint 1952 év hasonló időszakához viszonyítva, Í953-ban például 44.9 százalékkal több tűzhelyet, 50.5 százalékkal több konfekció árut hoztunk forgalomba a megye területén. A megyében lévő kereskedelmi szervek munkáját figyelemmel kísérve, jelentős javulás mutatkozik az állami kereskedelem területén és még nagyobb mértékű a javulás a földművesszövetkezeteknél, melyek jó munkáját a falusi dolgozók egyre jobb ellátásán kívül a szövetkezeti áruforgalom emelkedésében is lemérhetjük. A meglévő eredmények a kereskedelem terén azonban csak kezdeti sikerek és a kereskedelemben dolgozók legfontosabb feladata az eddigi eredmények megszilárdítása mellett a még jócskán található hiányosságok megszüntetése. Ezek közül a soronlévő legfontosabb tennivalóink három részre oszthatók, mégpedig az áruértékesítés megjavítása, hálózatfejlesztés és a káderképzés. Még mindig sokszor előfordul, hogy az olyan áruféleségek, melyeket iparunk nagy mennyiségben gyárt, egyes területeken nem találhatók. Példa erre, hogy amíg Rózsaszentmártonban a boltokban nem volt gyermekcipő, addig Lőrinciben több mint 60 pár feküdt el. Fokozottan nagyobb figyelmet kell fordítani olyan termékek kellő helyre való szállításra, mint például az eke. A poroszlói szövetkezetnél dolgozó elvtársak arról panaszkodtak, hogy nagyon keveset kaptak, ugyanakkor Gyöngyösön arról számoltak be, hogy ezt a cikket náluk nem keresik és mégis sokat kaptak belőle. A dolgozók kulturáltabb ellátásának előfeltétele az Is, hogy az egyes boltok külsőleg is a szocialista kereskedelem magasabbrendűségét tükrözzék és felszámoljuk a még sok helyen meglévő egészségügyi, tisztasági követelményeknek egyáltalán meg nem felelő boltegységeket. Ennek érdekében Szucson, Gyöngyösorosziban, Szarvaskőn, Tarnaleleszen új építkezéssel még ebben az évben új boltot létesítünk és megfelelő átalakítással Lőrinciben, Gyöngyösön és Hatvanban három, Egerben négy úi állami boltot hozunk létre. Falvainkban 22 úi bolt létesítésével a szövetkezeti kereskedelem részéről javítjuk a dolgozók ellátását, felszámolva a még sok esetben jelentkező torlódásokat az árukiszolgálás terén. Kétségtelen, hogy ezen a területen is értünk már el jelentős eredményeket. Egerben és Gyöngyösön a Csemegebolt. az Egri Ruházati Bolt, a Hatvani Búzavirág Étterem, a mátrai éttermek átszervezése és számos új szövetkezeti bolt létesítése, mind a megye dolgozóinak kulturáltabb ellátását segítik elő. A legfontosabb feladatok közül sorrendben harmadiknak jelöltem meg, mégis a legfontosabb a kereskedelemben dolgozók politikai és szakmai továbbképzése és az utánpótlás biztosítása. A felszabadulás után egész mostanáig ez eléggé elhanyagolt kérdés volt, ami azt eredményezte, hogy a kereskedelmi szakma elöregedett. Alkalmaztunk ugyan fiatal, becsületes dolgozókat a kereskedelemben, de kellő szakmai képzés híján legnagyobb részük rövidebb, hosszabb idő után átment az iparba. A párt- és kormányprogramm után ezen a téren gyökeres képzéssel és még ebben az évben Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban megindítjuk a rendszeres oktatást. A kereskedelmi tanulók — az ipari "tanulókhoz hasonlóan — hetenként három napot elméleti és három nap szakmai oktatásban részesülnek, az utóbbi gyakorlati munkán keresztül másfél esztendeig és tanulóideitik utolsó félévét kizárólag gyakorlati munkával töltik el. A már kereskedelemben foglalkoztatott dolgozók záros határidőn belül szakmai mininiumvizsgát tesznek. Elsősorban a fentiek megvalósítása biztosítja inaid, hogy a kereskedelem az eddiginél jobban felméri a szükségleteket és ennek birtokában sokkal erélyesebben kell harcolnia az iparral a megrendelt cikkek legyártásáért. Nemcsak a nagyipar termelvényeiből kell biztosítani a fogyasztók igényei kielégítését, hanem elsősorban megyén belül, a helyi árualapok felhasználásával. Ezen a területen a kezdeti lépéseket már megtettük. így az egyes élelmiszercikkek felvásárlásán túl, helyes kezdeményezések történtek az édességáru gyártásában, különböző ruházati cikkek konfekcionálására, vegyesiparcikkek, háztartási cikkek előállítására, azonban ezek távolról sem jelentik a lehetőségek felhasználását és minden eszközzel biztosítanunk kell, hogy mindazokat az iparcikkeket, melyeknél mód van megyén belüli gyártásra, helyi iparunk legyártsa, szélesítve a választékot, hogy a nagyipar mindjobban növekvő termelésével együtt kielégíthessük az életszínvonal emelkedésének egyik legszembetűnőbb fokmérőjét, a dolgozók vásárlókedvét. / Gyöngyösön vendégszereplő magyar labdarúgóválogatott világhírű csapatkapitányát. Puskás Ferencet valósággal megrohanták az autogrammgyűjtők. A népszerű „Öcsi" a mérkőzés félideiében szorgalmasan osztogatta aláírásait a gyöngyösi fiataloknak. Gyöngyösi dolgozók a kongresszusi versenyben Mi újság a Gyöngyösi Vasöntödében? Petes József munkaérdemrendes sztahanovista öntő. Gulyás János sztahanovista ontó. Gyöngyös város egyik legfiatalabb üzeme a Vasöntöde, de hozzátehetjük, „korát” meghazudtoló eredménnyel dolgozik. Fontos és megbecsült munkát végeznek az üzem öntői, a Váltógyár öntvényekkel való ellátásán túl egyre jelentősebb mértékben gyártanak keresett közszükségleti cikkeket is. Ez évben, havonta átlag 2000 tüzhelyal- kalrész hagyta el az üzemet, nem beszélve az atkári gépállomásnak készített vetőgépalkatré- szekről, fogaskerekekről, a do- moszlói állami gazdaságnak gyártott traktor-, permetezőgépalkatrészekről. Az öntöde termelésének majdnem felét a közszükségleti cikkek gyártása jelenti. Sok kiváló szakmunkás dolgozik ebben az aránylag kis- létszámú üzemben, mint például a tűzhelyszekrények készítésében 150—160 százalékot elérő Hagyó Pál, aki ezzel a teljesítménnyel naponta 65 szekrényt önt a dolgozók számára. Itt dolgozik a munkaérdemrenddel kitüntetett Petes József sztahanovista öntő és versenytársa, a nemrégiben párttitkárnak választott másik sztahanovista: Gulyás János öntő. Mindketten munkájuk kiváló szakemberei, valósággal szerelmesei. Petes Józsefnél ez úgv- látszik külön családi vonás is, hisz az egész család, hat Petes választotta évekkel ezelőtt élethivatásának az öntőmesterséget. A két sztahanovista egymással versenyezve harcol a t( "~k teljesítéséért, hol az egy : 1 a másik tör az élre, tartós A. borokra nehéz számítani elíben • versenyben. Február elején, (jc- lyás járt elől a tervteljesftésben, de márciusban Petes József tört az élre 193 százalékos e^-imé- nyével, míg Gulyás Jár . csa'c” 189 százalékot éri e.. Különösen akkor n legjobban, mit jelent;n< * a százalékok, ha tudjt < : két sztahanovista, aVí fv-t. Iok egész sorából neveli k jo szakembereket, állandóan munha- igényes, precíziós alkatrészeket öntenek alacsony selejtszázalékkal. A két öntő vetélkedése nyomán emelkedik a gyár termelése, több közszükségleti cikk jut elsősorban a mezőgazdaság számára. Annál érthetetlenebb, hogy egyrészt munkaérdemrenddel is, másrészt sztahanovista oklevéllel kitüntetett, a sztahanovista szintet hosszú idő óta tartó, sőt nem egyszer túlszárnyaló két kiváló öntő miért nem kapta már meg a sztahanovista jelvényt. Megérdemelnék. Mi a véleménye erről az illetékeseknek, elsősorban a szakszervezetnek? iaross István bő termésre készül A gyöngyösi gazdák jóformán mind ismerik és becsülik is Ja- ross István dolgozó parasztot, a mezőgazdasági állandó bizottság elnökét, a szőlészet kiváló szakértőjét. Jaross István rá is szolgált erre a becsületre, hisz tavaly például alig több mint 2000 négyszögölön 93 mázsa hárslevelűt szüretelt, de volt olyan 900 öles parcellája, ahol meg éppen 44 mázsa szőlőt szedett le. Az idén is szeretne bőséges, jó termést betakarítani, meg növelni is akarja a tőkék számát. A jó termés érdekében korán hozzálátott a munkához, s 6000 négyszögölön, részben feles szőlőiében, máris elvégezte a metszést — ugyanakkor tőke szaporításra 700 gyökérpárosítást végez, elsősorban olasz rizling- ből. De nemcsak a szőlőben mennek rendben a dolgok: 900 öl ősziárpái I. 800 öl búzája gondosan fejtrágyázva, a növények sűrű állományúak, már most bő termést Ígérnek. Serényen folyik a szőlők nyitása, metszése a gyöngyösi szőlőkben A mátrai szántókon, szőlőkben is szorgos, lelkes munka folyik. A gyöngyösi dolgozó parasztok versenyben láttak a maguk készítette hároméves fejlesztési terv alapjainak lerakásához, az 1954-es terv tavaszi munkáihoz. Közel 200 holdon végeztek fejtrágyázást, s a tervezett 500 hold szőlő 70 százalékán elvégezték a mű-, további 250 holdon a szervestrágyázást is. Jól halad a nyitás és a metszés — 35—40 százaléka kész a többezerholdas szőlőhatárnak. Az árpa vetését a hét végére úgyszólván teljesen befejezték, rövidesen a burgonya, s a korai zöldségfélék vetésével, ültetésével is végeznek. Nehéz volna felsorolni azokat, akik példamutatóan élenjárnak a munkában, akik teljesítik a kongresszusra tett vállalásaikat. Ott van az élenjárók között özvegy Pam- puk Józsefné, aki két hold szőlőjén végzett a nyitással, metszéssel, vagy Kiss István dolgozó paraszt, aki összes őszi vetését fejtrágyázta és két hold zabot vetett eL A Beloiannisz-brigád teljesíti adott szavát Lázas munka folyik a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyárban. Kívül is, belül is — bent a váltókat készítgetik a hozzáértő, szorgos kezek, kint a hatalmas híddaru „sinét“ készítik a több méter magas betonpillérek tetején. A műhelyekben, falon, védőrácson, ahol csak egy tenyérnyi hely akad, nagy sárga, kézzel rajzolt, írt plakátok hirdetik: ki milyen eredménnyel dolgozik a kongresszusi versenyben. Az egyik plakáton — a többi élenjáró között — ott hirdeti négy ember dícséretét a Beloiannisz név. Jól ismerik a megyében a Váltógyár Beloiannisz szegecselőbrigádját, mely a névhez méltó hősiességgel áll helyt a mindennapi munka frontján. De azt már kevesen tudják, hogy a brigád régi tagjaiból egyetlen ember maradt csak meg — a brigádvezető, Szántó Pál. A brigád régi vezetője, Molnár István, visszament falura, a másik most katona : : : egyszóval új emberekből áll a brigád — de ez nem látszik meg munkáján. Szántó Pál jó szakember, s a brigád korban is, szakmában is fiatal tagjai sokat tanultak és tanulnak tőle. Krisztián Imre, Bojtor István munkája feledtetni tudja a brigád régi tagjait. Azt vállalták négyen, hogy 187 százalékos átlaggal dolgoznak, jóminőségű munkát végeznek. Állják a szavukat: március 11-én 238, március 15-én 208, március 18-án már 252 százalékot értek el — március második dekádjában átlagosan 227 százalékkal dolgoztak Becsületes munka, követendő példa ez mindenki számára, márcsak azért is, mert 1600—• 1700 forintot kereshet havonta a jó munka nyomán. A Váltó- és Kitérőgyár Be- loiannisz-brigádja évek óta büszkesége megyénknek. A kongresszusi versenyben elért eddigi eredményük csak öregbítette jó hírnevüket.
