Népújság, 1954. március (17-24. szám)
1954-03-25 / 23. szám
1954 március 25, NÉPÚJSÁG 5 A hatvani Dózsa tsz tehenészetében (Tudósítónktól) A hatvani Dózsa termelő- szövetkezet tehenészetéről az elmúlt évben nem sok jót lehetett elmondani, főleg akkor, amikor a legelőről az istállóba kerültek az ősz folyamán az állatok. November végén bárhogy is számoltak, az istálló fejési átlag csak 4.6 liter volt. Megváltozott a helyzet, amikor december elején Szűcs János és Hartmann József vette át a tehenek gondozását. Az volt az elgondolásuk, hogy a szelíd bánásmód, az állatok tisztántartása, a takarmányozás megváltoztatása, az etetés és itatás fontos betartása segít a tejhozam növelésében. Pártunk III. kongresszusának tiszteletére a két szűkszavú ember nem fektette írásba, hogy mennyire akarják növelni a tejtermelés hozamát, csak egymásközt határozták el, hogy ők sem lesznek az utolsók. Segítséget kértek Kepes Lajostól, termelőszövetkezetük agronómusától a takarmányozás kidolgozásához. Meglévő takarmánykészletükből állították össze a megfelelő takarmánynormát, amelyben a siló, a búzapelyva, az árpaszalma, a szárított és nedves szelet, lucernaszéna, és abraktakarmány szerepel. Ezek alapján vezették be a takarmány etetését. Etetés előtt 24 órával füllesztik a takarmány keveréket, így az állatok szívesebben fogyasztják, s a benne lévő tápanyagok könnyebben emészthetők. Elkészítették az istállórendet, amelynek pontos betartásáért harcol is a két tehenész. Termelés szerint költöztették az állatokat össze az istállóban. A tej hozamok arányában kapják a megfelelő mennyiségű takarmányt. Az eredmény nem maradt el, december 1-től mindössze három hónap telt el, s 4.6 literről 8 literre emelték az istállóátlagot. Célkitűzéseik a pártkongresszus tiszteletére, hogy továbbra is fokozatosan emelik a tejhozamot. „Harc a magas terméshozamért" (Tudósítónktól). Pártunk III. kongresszusának tiszteletére munkavállalásaikkal életrekelt a falu népe. Termelő- szövetkezetek és egyéni dolgozó parasztok nagy lelkesedéssel dolgoznak és teljesítik felajánlásukat a kongresszus tiszteletére. Pétervásári járástól a hatvani járásig, a füzesabonyi járástól a gyöngyösi járásig egy cél vezeti a dolgozókat: "Harc a magasabb terméshozamért!”. Ennek tudatában végezték el a mezőtárkányi termelőszövetkezetek és egyéni dolgozó parasztok több mint 250 holdon a fej- trágyázást. Ez serkentette a recski termelőszövetkezet tagságát, amikor a 3000 mázsa is- tállótrágyát kihordta földjeire. A kongresszusi verseny szellemében vetett el a horti Petőfi tsz 10 hold tavaszi árpát március 10-én, s ezzel vállalását határidő előtt teliesítette. Ez_ a gondolat vezette Erdőtelek község dolgozó parasztjait is, amikor március 13 ra 40, hold területen elvetették borsójukat, s 55 holdon, amelyet ősszel nem szántottak fel, elvégezték a tavaszi szántást. Maklártálya községben 17 brigádot alakítottak, hogy a felesleges belvizet idejében eltávolíthassák az őszi vetésekről, s eddig mintegy 160— 180 hold szántóról vezették le a vizet. Termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok nemcsak a mezőgazdasági munkában harcolnak sikeresen a kongresz- szusi verseny ideje alatt, hanem az állam iránti kötelezettségüknek is határidő előtt eleget tesznek. A nagt/rédei Munka tsz vágómarha-, tojás- és sertésbeadásának 100 százalékban, a baromfibeadásnak egész évre 200 százalékon felül eleget tett. Példáját sok termelőszövetkezet követte, köztük a gyöngyös- oroszi Február 24 és a gyöngyöshalászi Kossuth tsz, mely szintén egész évi beadásának eleget tett. Az egyéni dolgozó parasztok között sem ritka az olyan, mint Boldog községben Petrovics László, aki egész évi baromfi- ,, és tojásbeadását, Rózsasz'efiftnáüonhan Hegyi. Istr van dolgozó paraszt, aki tojás-, baromfi- és vágómarhabeadásának már egész évre eleget tett. Kovács Ferenc \ termelőszövetkezetek példáját az egyénileg gazdálkodók is követik Gyakran hallani az idősebbektől, hogy ilyen hosszú telet, mint az idén volt, már régen nem éltek. Késett a tavasz és ez sürgeti a tavaszi munkák elvégzését. A több termést csak akkor tudjuk biztosítani, ha jó talajba hamar vetünk. Március 13-án reggel a horti Petőfi termelőszövetkezet első 16 soros kanalas vetőgépe is megkezdte a ja- rovizált árpa vetését és 18-án már az összes koratavaszi gabonák a földben voltak. Elhatározta a tagság, hogy a 8 hold őszi kalászos felültrágvázásán kívül a gyengén fejlődött gabonát fejtrágyázzák, amelyre holdanként 70 kiló nitrogénműtrágyát alkalmaznak. A termelőszövetkezet példáját a dolgozó parasztok is követik. Molnár János, a termelési bizottság elnöke örömmel újságolta, hogy községünk dolgozói, a tervezett 420 hold tavasziárpából 180 holdat elvetettek. Élen jár Farkas Antal 7 holdas dolgozó paraszt, aki a tavaszi gabona vetésével és a fejtrágyázással a szövetkezet után elsőnek végzett. Élenjárnak még: Virág János, Nagy D. István, Erdélyi János és Gsuka András. Községünk a zöldövezet besorolása alá esik, ezért ebben a hónapban megkezdődött a melegágykészítés és a magvetés is. Fekete Ferenc Sajátmaga is képes áramot termelni Egercsehibánya Az egercsehi bányaüzemben az elmúlt hónapok során, hosz- szabb-rövidebb ideig leállt a munka áramhiány miatt. Ilyenkor a munkában lévő bányászok legtöbbször semmittevéssel töltötték el idejüket, mert a kitermelt szenet nem tudták elszállítani. Álltak a gépek, a kaparó- és szállítószalagok. Sokat gondolkoztak azon, mit lehetne tenni az áramellátás javítása érdekében, hogy az áramzavarok ne akadályozzák a terv teljesítését. Ez a gondolat foglalkoztatta a műszaki vezetőket is, akik csakhamar rájöttek a kivezető útra. Eszükbe jutott, hogy a bányatelepen két régi, több mint 40 éves turbina van. A nagyobbik ősszel ment tönkre, a kisebbet pedig teljesen belepte a rozsda. Ha a két turbinát rendbe tudják hozni — gondolták — nem lesz többé hiba az áramellátás terén. Ehhez viszont szakemberek kellenek. Kazincbarcikán sok a jó szakember, aki ért a turbinák megjavításához, A kazincbarcikai szerelők az egercsehiek kérésére meg is érkeztek, s Begov Alajos kétszeres sztahanovista szerelő, vezetésével gyorsan hozzá is láttak a munkához széjjelszedték az ősszel tönkrement nagyobb teljesítményű turbinát, a rossz alkatrészeket megjavították, a hasznavehetetleneket kicserélték, összeszerelték, beszabályozták és máris üzemképes lett a turbina. Jelenleg mint melegtartalék áll a bányaüzemnél, de ha az országos hálózatban valami zavar áll be, a készenlétben álló turbina két kazánnal annyi áramot fejleszt, hogy a bányát fennakadás nélkül üzemeltetni tudja. A turbina első próbája már megtörtént és csúcsteljesítménye óránként 650 kilowattóra. A kazincbarcikai szerelők a kisebb teljesítményű turbina megjavításához is hozzáfogtak. ennek helyrehozása lehetővé teszi, hogy áramszünet esetén nemcsak a bányát, hanem a községet is el tudják látni energiával. Mikófalva első akar lenni a tavaszi munkákban Mikófalva község dolgozó parasztsága szervezetten készült fel a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésére. A termelési bizottság tagjainak bevonásával a község gazdálkodói elkészítették a hároméves tervet, amelyet a termelési bizottság és a mezőgazdasági állandó bizottság a kibővített ülésen megtárgyalt és azonnal hozzáfogott az 1954. évi tavaszi munkák végrehajtási tervének elkészítéséhez. A közrég gazdálkodói a kongresszus tiszteletére a tavaszi munkák elvégzésében felajánlást tettek, verseny indult a község gazdálkodói között. Március 15-én megkezdték a tavasziárpavetést, a szántást és a műtrágyával történő fejtrágyázást is. Élenjárnak: Józsa Lisztes Ferenc, aki március 13-án egy hold tavasziárpát ehetett el és Kovács busa András, 2 hold őszibúza fejtrágyázásával. Március 13-án már 18 holdon fejezték be a műtrágyával való fej trágyázást, 30 holdon szervestrágyával, 5 hold ősziárpát elvetettek és 2 holdon tavaszi szántást végeztek. A község gazdálkodói elhatározták, hogy a kongresszus tiszteletére a tavaszi munkákat elsőnek fejezik be a járásban. Mikó Margit levelező tói—- 1 ...........1 "* ■" - ■— ! "> “ A bátori Hegyi csillag tsz élen jár a beadásban Lapunk február 28-i száma közölte: a bátori Hegyi Csillag termelőszövetkezet dolgozói vállalták, hogy a kongresszus tiszteletére a szövetkezet egész évi sertésbeadását teljesítik. Az ígéretet beváltották, mert évi sertésbeadásuknak 105 százalékban tettek eleget. Példájukat több dolgozó paraszt követte egészévi, félévi baromfibeadásuk teljesítésével, így a község is negyedévi baromfibeadását 170 százalékra, tej- beadását pedig 98 százalékra teljesítette. A pétervásári Alkotmány tszcs egészévi vágómarha, félévi baromfi és negyedévi tojásbeadását teljesítette és vállalta, hogy az első félévben 1954 évi sertésbeadását is teljesíti. Császár Ferenc és Császár Lajos középparasztok sertés és vágómarhabeadásukban ennek az ígéretnek eleget tettek. Hasonlóan egészévi sertés és vágómarhabeadásukat teljesítették. Recsk községben Bódi b. János, Boros Ferenc, Fábián Sándor. Ezeknek eredménye, hogy március 1-ig járásunk tojás, baromfibeadásában az első helyen állt, vágómarhabeadásban a második, sertésbeadásban pedig a negyedik, de mindent megteszünk, hogy a pétervá- sárai járás mindebből az első helyre kerüljön. Állandóbizottsági üléseken, begyűjtési ankétokon megbeszéljük a dolgozó parasztokkal, hogyan tudjuk tovább javítani a begyűjtést, Bajzáth Ignác levelező A hevesi dohányosok világában A hevesiek mar nem is nagyon emlékeznek arra, mikor kezdték községükben a dohánv termesztéséi Egyesek azt állítják: hagyomány. apáról fiúra szállt, mások csak annyit tudnak, na- evon-nagyon régen űzik e kifizető mesterséget. Sokan ebbő! élnek, sokain bodrozó, karikázó, megnyugtató füstjében találják élvezetüket, szórakozásukat. ..Dohányosok világában”, valóban ráillik e jelző a hevesi termelőkre. A község kiváló dv hánytermő talaján, szorgalmas munka nyomán fejlődnek a hevesi kerti és szabolcsi dohányfajták. Itt vetik » magot március elején az újonnan készített melegágyakba, itt ültetik a megerősödött palántákat távolt földekre, itt gondozzák beérésig a széles, hatalmas, „lepedő” nagysáp"'1 leveleket, s kiválogatás Utáln. felfűzik, „pajtába” rakják, m . * innen indul e! kiszáradás u a káli dohánybeváltóba, m* • a dohánygyárba, ahol vé- kofij cigarettává formálják. Ezek elmondása után azt is el kell árulnunk, amíg a magból palánta, palántáiból sárga levelek, levelekből ízletes cigaretta lesz. a növény szorgalmas munkát követel gondozójától, termelőjétől. A hevesi termelők fáradságot nem kímélve dolgoznak, ju. lmuk nem is marad cl. Jól fizet a dohánv. Különösen, aki érti a mesterségét, igaz, hogy igen kevés ember van a községben, ki ne tudná egv szuszra elmondani, hogyan kell helyesen kezelni a palántákat. Laboda József a múlt évben kiváló munkát végzett. Nyolcszáz négyszögöl földién öt mázsa dohányt termeit. Meg is van elégedve, jutalmul egy Csepel-kerékpart kapott ajándékba. CS néZZlk (.jak milyen a jelene a hevesi dohánynak, lesz-e jövője? Nem kell megijedni, megnyugodhatnak a „dohányosok”, a hevesi dohány előtt nagy jövő áll. A községi tanács mezőgazdasági előadója szavaival nyugtatjuk me'* a fogyasztókat: „A hevesi dohánytermesztés most bontakozik ki igazán. Látják a termelők, érdemes termelni, megfizetik a termesztését. Ebben az évben kormányunk újabb segítséget adott a dohánytermelőknek. Hatvan százalékkal emelte a beváltási árát. Jönnek is szerződni a termelők. Most még folynak a szerződés- kötések, de már több mint 56 hold leszerződött területünk van. Ez persze még a szerződés befejezéséig emelkedik. Jövőre nézve csak annyit, hogy még egvszer ennyi szerződéskötésre szálmítunk.” A község határában a dohánytermesztés céljára legtermékenyebb rész a „Hercegtagi tanya” körül van. A tanya 30 családja dohánytermesztéssel foglalkozik. Régen a földesúrnak voltak cselédjei, neki növelték a ropogós papírpénzt, most maguknak termelnek. A szerződés- kötés első napjaiban már 17—18 holdra leszerződtek. A község dolgozó parasztjai sem maradtak le a szerződéskötésről. Nagy János kassaiúü lakos multévi 400 négyszögöléi egy holdra emelte. Simon Sándor egv hold helyett kettőn termel az idén dohányt. Mint mondja: „Fiatalkoromban tanultam, de folytatom e mesterséget, nem hagyom abba egé6z életemben. Termesztése kifizető dolog.” A községi tanács segíti a dohánytermelőket. Tartaléktőidé'* osztásánál figyelembe vette a termelőket és megfelelő földel adott, ami alkalmas dohánytermesztésre. Ezenkívül hathatós segítséget ad, hogy a rossz vagv hibás „pajtáikat”, dohánv- szárítókat időben kijavíthassák Amiét g {avasz; pap kidugta fejét rövidebb vagy hosszabb ideig egy-egy felhő mögül, s a föld lassan száradni kezdett, a dohánytermelők már nem egv helyen vetették a magot. Az egvre erősödő napsugár és tavaszi szél hatására kibújnak a földből a pici palánták, a nyári meleg megérleli a leveleiket, s szorgalmas munkások keze nyomán nemsokára élvezettel szívhatjuk az 1954-es gazdasági év hevesi dohányait. Márkus János Képek Besenyőtelek község életéből K Honfoglalás tsz dolgozói a mezővédő erdősávba nyír, juhar, olaj, ámor, cédrusfát ültetnek. Munkában a dohánytermelők brigádja, Guba Márton brigádvezető, Burai Károly, Hudák Balázs és Hudák Mikló«# Antal András brigád vezető és Nagy István a Honfoglalás tsz tagjai betöltik a borsóvetőmagot a vetőgépbe. Magyar Margit a faülteiő-brlgád tagja munka közben. 40 tehén számára korszerű fejős-istállót épít a besenyőtelki Honfoglalás tsz.
