Népújság, 1954. március (17-24. szám)

1954-03-21 / 22. szám

t 7 NFPÍJ JSÏG 1954 március ti A felsőbb pártszervek nyújtsanak nagyobb segítséget a pártszervezetekben újjáválasztott vezetőségeknek A szervezeti szabályzat a párt alkotmánya, mely törvény minden egyes párttag számára Irta: Sallós Gyula, az MB párt- és tömegszervezefí osztályának vezetője A VEZETŐSÉGVALASZ. Tö taggyűlések megyénk alap­szervezeteiben már befeieződteK. A taggyűlések nagy lépést je­lentettek előre a Központi Ve­zetőség 1953 júniusi határoza­tának — különösen a pártveze­tésben, a belső pártéletben, a párt és a dolgozó tömegek vi­szonyában kitűzött feladatok végrehajtásában. Mindezáltal újabb sikerek előfeltételét is megteremtettük. Az eredmények ellenére azon­ban — ebben az időben nem volt kielégítő í legtöbb párt- szervezetünk munkája a terme­lésben, az állam iránti kötele­zettségek teljesítésében. E hiá­nyosságok legjobban a tavaszi mezőgazdasági munkáikra való felkészülésben, a beadás és adó­fizetés területén mutatkozó le­maradásban jelentkeznek. A be­adási kötelezettségek teljesítése terén országos viszonylatban is hátul kullogunk. Február hónap­ban több üzemünk termelési, önköltségcsökkentési tervét nem teljesítette. A hibák oka mindenekelőtt az, hogy a vezetőségválasztás alatt nem fordítottunk kellő gondot a párt belső problémái mellett .a gazdasági kérdésekre. Az utób­bi időben tettünk ugyan erőfe­szítéseket e hibák megszünteté­sére — s annak kezdeti eredmé­nye számos területen kezd ki­bontakozni — de gyökeres vál­tozás még most sincs a pártbi­zottságok és különösen az új vezetőségek munkájában. S váj­jon miért? Azért, mert a já­rási, városi pártbizottságok ere­jük zömét a pártértekezletek beszámolóinak elkészítéséi* for­dítják — miközben a megyebi­zottság figyelmeztetése ellenére sem segítik megfelelően az újra­választott vezetőségeket. A fel­sőbb szervek több alapszerve­zetben még nem voltak a veze­tőségválasztó taggyűlések óta. Ezért van jelzés naponta a ve- zetőségektőj a JB felé, hogy „menjenek ki hozzájuk és segít­sék munkájukat” — mondotta Jenei elvtálrs (az egri JB párt- és tömegszervezeti osztály ve­zetője) legutóbbi osztályvezető­értekezleten. AZ ÚJRAVÁLASZTOTT vezetőségeknek munkájuk be­indulásához a kezdeti nagyobb segítség azért is szükséges, mert 35—40 százaléka teljesen új, sok közülük most lett elő­ször párttitkár, s nincs gyakor­lati tapasztalatuk a vezetésben. Bár a felsőbb szervek küldöttei az első vezetőségi ülések több­ségén megjelentek, de ott mun­kájuk főleg a reszortok elosztá­sára, a vezetőségek általános feladatainak ismertetésére kor­látozódott. A legtöbb helyen kevés szó esett a közvetlen fel­adatok végrehajtásáról, a kom­munistáik mozgósításáról, a ta­nácsok és tömegszervezetek munkájáról, segítéséről, ellen­őrzéséről. Ezek következtében nem egy helyen most tanácstalanul, egy­helyben topognak a vezetőségek. A taggyűlések után nincs fel­lendülés a politikai tömegmun­kában. Sőt, o visszaesés jelei mutatkoznak egyes partszerve­zetek életében. Bűnös mulasz­tás, egyenesen felelőtlenség lenne továbbra is tétlenül nézni, elhanyagolni az újraválasztott vezetőségek munkáinak problé­máit. Most a soronlévő felada­tok sikeres megoldásának köz­ponti kérdése — a felsőbb szer­vek részéről — az újraválasztott vezetőségek munkábaállitálsa, a vezetőségi tagok munkaközbeni nevelése a vezetés elsajátítá­sára. A megye bizottságtól ki­utazó elvtársaknak is rendsze­resen segíteni, ellenőrizni kell a járási pártbizottságok ezirá- nyú munkáját. HOGYAN OLDJAK meg a felsőbb szervek e rendkívüli fontos problémát? Mit kell ten­nünk az új vezetőségek megszi­lárdítása, aktivitásuk kibonta­kozása érdekében? Támogassuk általánosítsuk a hevesi JB kez­deményezését, hogy összehívják jellegenként az alapszervezeti titkárokat. Közösen vitatják meg a soronlévő legégetőbb kérdéseket, mint például a ta­vaszi szántás, vetés és az állam iránti kötelezettségek teljesíté­se s ennek érdekében a poli­tikai felvilágosító munka meg­javításával, a kongresszusi ver­seny irányításával kapcsolatos feladatokat. Helyes lesz, ha a következő hetekben a JB-k különböző osz­tályai is megbeszélik a vezető­ségekkel a feladatokat. Különö­sen fontos, hogy a vezetőségek­be nagyobb számban beválasz­tott értelmiségiekkel külön is megbeszéljük, hogyan adjanak hathatós segítséget a vezetőség­nek, a pártszervezetnek. A KV határozata alapján biztosítsák azt is, hogy a nőfelelősöket je­löljék ki a vezetőségek tagjai­ból. Ezen értekezletek, beszélgeté­sek hasznosak lehetnek az újra­választott vezetőségek számára, de problémájuk megoldását nem lehet egyszerre és különösen nem az irodákban elintézni. A felsőbb szervektől azt váriáik a vezetőségek, hogy kint, a terü­leten adjanak alapos segítséget munkájukhoz. Különösen nagy feladat vár e téren a járási bi­zottságokon most beállított in­struktor elvtársakra. A járási bizottságok máris jelöljék meg az instruktorok körzetét, s a köz­vetlen feladatokat NYILVÁNVALÓ dolog, hogy egyszerre valamennyi alapszervezet vezetőségének alapos segítése nem lehetséges. Ezért felvetődik a kérdés, mely alapszervezetet segítsék job­ban az instruktor elvtár­sak, s a járási bizottságok? Mindenekelőtt területükön a tsz és az állami gazdaságok párt- vezetőségét, s azok közül is a gyengébbeknek adjanak nagyobb támogatást. Sokat segíthetnek a tsz-ben a gépállomások titkárai, s a tsz-ben járó üzemi patro- názscsoportok, akik építsenek szoros kapcsolatot íz instruk­tor elvtársakkal is. Ügyeljenek azonban arra is, nehogy túlzot­tan, nagy igénnyel lépjenek fel a vezetőségek felé. Nehogy az elméleti kérdések halmozásával árasszák el őket. Ilyen körülmé­nyek között sok vezetőségi tag meghátrálna a feladatok elől — s mint az adácsi községi alap­szervezet egyes vezetőségi tag­jai — azt állítanák, képtele­nek a kapott nagy feladatok megoldására. Fontos dolog, hogy mielőtt az elvtársak ki­mennek egy alapszervezetbe, készüljenek fel alaposan. Tanul­mányozzák a párt legfontosabb határozatait, s egyszerű szavak­kal mondják el az alapszerve­zetben annak lényegét, jelentő­ségét és végrehajtásának mód­ját. Nem utolsósorban a tag­gyűlés, a vezetőségi ülések ha­tározatainak végrehajtására ta­nítsuk őket — miközben foko zatosan növeljük önállóságukat, felelősségüket a határozatok sorsáért. Mutassunk rá, hogy a párt- és kormányhatározatok alapján hogyan lehet a helvi lehetőségek jobb kihasználásé val a dolgozók anyagi, kulturá­lis szükségletei kielégítését nö­velni. Megjelent a „Pártép ítés“ márciusi száma Megjelent a „Pártépítés“ című folyóirat márciusi száma, melynek tartalmából az alábbi cikkek emelkednek ki: Hantos Lajos: Készülnek a járási pártértekezletre a váci járás kommunistái. Jánoshida a tavaszi mezőgazdasági munkák küszöbén: Havasi Ferenc: A nők körében végzett politikai mun­káról. Munkában a tiszacsegei termelési bizottság. Komlós Sándor: A termelés pártellen­őrzéséről. Kongresszusi munka- verseny a Kistextben. Roska István: Rövid, tartalmas érte­kezletekkel a munkaidő jobb kihasználásáért. A fenti cikkek mellett még számos más fontos cikket közöl a „Pártépítés“ című folyóirat Megkülönböztetett gonddal kell most segíteni a telje­sen új párttitkárokat min­den területen. Itt feltétlen szá­mítunk a régi titkár elvtársakra akik közül már soknak van többéves tapasztalata a vezetés ben — ne nézzék tétlenül gyen gébb és kezdő elvtársaik tanács talanságát. Jól dolgozik e térer Kiss Sándor elvtárs, a boconád’ községi alapszervezet titkára, aki tanítja, segíti a vezetőség úi tagjait a tsz-ben is. Jó munka juk eredménye — többek közöt* — hogy hozzáfogtak a község ben a tavaszi vetéshez és a ve zetőségválasztás óta 20 száza lékot emelkedett községükben s» adófizetés is. Helyes a hatvani JB tagnvilvántartó és a gazda­ságvezető elvtársak azon kezde­ményezése is. hogy a JB-ülés alatt, amikor viszonylag szabad a JB kocsija — kimennek az alapszervezetekbe és megtaníf iák az elvtársakat az áltjelentke zés, a változásjelentés, a gazda­sági elszámolás elvégzésére. Számos alapszervezetben olyan feladatok megoldására kell mosi tanítani a vezetőségeket — fő leg a titkár elvtársakat — ho gyan kell felkészülni, levezetni a vezetőségi és a taggyűlést. < pártcsoDortbizalmi és a nép nevelőértekezleteket, s hogyan biztosítsuk a tömegszervezetek pártiránvítását. F. problémák megoldásában sokat segít osz­tályunk 1953 szeptember havá­ban kiadott brosúrája (minden alapszervezetnek megküldtük), ha tanulmányozzák és megvitat­ják az abban közöltekpt. A me­gye bizottság rövidesen néhány napos tanfolyamot indít a télié sen új titkár elvtársak részére » legfontosabb gyakorlati munkák elősegítésére. MINDEN pártszervezetnek vannak azonos és speciális — jellegének megfelelő — sa­játosságai és problémái. Az általános problémák mellett nem szabad megfeledkeznünk például a gépállomásokon olyan fontos kérdésekről, ho­gyan hasznosítsák és valósít­sák meg a gépállomások élen­járó dolgozóinak az országos tanácskozását kitűzött feladato­kat. Számos falusi pártszervezet vezetőségének a tavaszi munkák megkezdése alkalmával — nu gyobb gondot kell fordítani « politikai iskolákra abból a cél ból, nehogy „lemorzsolódjanak' az iskola hallgatói. Az üzenő alapszervezetek vezetői egyré szének teljesen új — másoknak is kevésbbé van gyakorlatuk olyan fontos kérdésekben, mint a termelés pártellenőrzése. Számos alapszervezetünkben és egyes pártbizottságon is - probléma a kongresszusi vei seny kézbentartása, a vállaláson teljesítésének értékelése, a szak szervezetek és a tanácsok ezira nvú munkájának segítése, ellpn őrzése. Pedig üzemeinkben mm den normás nyilvántartja a dől gozók teljesítményét, a szak szervezeteknél pedig legalább s vállalásokat. Tanácsainknál m rendelkezésünkre áll az állan iránti kötelezettségek teljesítő sének, a tavaszi vetőm agcsei- és a mezőgazdasági munka min den adata. Miért nem haszná iák fel ezeket az adatokat egyes kommunista vezetők? Hiszen enélkül az agitálció sem lehet konkrét, a kongresszusi verseny értékelése, irányítása — sőt mi több — helyes vezetés sem le hetséges. A PÁRTBIZOTTSÁGOK minden vezetője, munkatársa legalább olyan türelemmel, gon dossággal tanítsa az újraválasz­tott vezetőségeket, mint amilyen bizalommal és lelkesedéssel vá lasztották meg őket párttag­jaink a taggyűléseken. Ez egyik legnagyobb biztosítéka mun­kánk további sikerének. Egy héttel később tartják a termeíőszovei kezetek dolgozóina országos tanácskozását A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és, a minisz­tertanács közli, hogy a termelő szövetkezetek dolgozóinak orszá­gos tanácskozását március 19— 1 20 helyett március 27-re hívják össze. Március 14-én a „Szabad Nép“ nyilvánosságra hozta a párt módosított szervezeti sza­bályzatának tervezetét. Rákosi elvtárs a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XIX. kongresszu­sáról hazatérve a központi ve­zetőségi ülésen elhangzott be­szédében többek között hangsú­lyozta, hogy „azokat a módosí­tásokat, melyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzatában alkalmaztak, ezeket többé-kevésbbé mi is alkalmazni fogjuk a sajátos vi­szonyainknak megfelelően“. Most, amikor már nem egé­szen egy hónap választ el ben­nünket pártunk III. kongresz- szusáfcól és amikor a szervezeti szabályzat tervezete már a nyilvánosságra került, szüksé­ges, hogy a legszélesebb párt­demokrácia szellemében meg­vitassuk a szervezeti szabály­zat tervezetét, hogy valójában kifejeződjön a párttagság aka­rata és helyes véleménye. Szük­séges ez azért is, mert a módo­sított szervezeti szabályzat ötö­dik fejezetének b) pontjában a kollektív vezetés biztosítását írja elő minden egyes párt­szervben, éppen ezért mielőtt a kongresszus határozatban elfo­gadná a módosított szervezeti szabályzatot, szükséges, hogy megyénk párttagjai is megte­gyék észrevételeiket, javaslatai­kat. A párt szervezeti szabályzata visszatükrözi népi demokrá­ciánk, a párt fejlődésében is az eddig elért eredményeket, ugyanakkor megszabja a fel­adatokat is, amikor kimondja, hogy a párt végső célja a kom­munizmus felépítése. A módosított szervezeti sza­bályzat az eddigiektől eltérően sokkal inkább tükrözi a nem­zetközi munkásmozgalom és elsősorban a Szovjetunió Kom­munista Pártjának és a magyar munkásmozgalomnak tapaszta­latait. A módosított szervezeti szabályzatban sokkal inkább megközelítjük a Szovjetunió Kommunista Pártját, melynek vezetésével a szovjet nép ma már sikeresen építi a kommu­nizmust és harcol a világ bé­kéjének biztosításáért. A szocializmus építése során a mi pártunk is új tapasztala­tokkal gazdagodott, hibákat is követtünk el, éppen ezért a hi­bák elkövetésének megakadá­lyozását segíti elő a módosított szervezeti szabályzat tervezeté­nek az a pontja, amely minden egyes párttag számára egyfor­mán kötelezővé teszi a párttal szembeni őszinteséget, ami azt is jelenti, hogy valójában a tö­megek igazi hangulatát és vé­leményét jelentsék a felsőbb szervek felé. A módosított szervezeti sza­bályzat méginkább biztosítja a legszélesebb pártdemokrácia ér­vényesülését, amikor kimond­ja, hogy a bírálat nemcsak jo­ga, de kötelessége is minden párttagnak, a hibák és a hiá­nyosságok feltárása, a bírálat elfojtása összeegyeztethetetlen a párttagsággal. Szükséges a szervezeti szabályzatnak ez az új pontja azért is, mert egyes párttagok nem minden esetben éltek az eddigi jogaikkal, mert nem „merték“ bírálni az egyes vezetőket. Vagy éppen azért nem bíráltak, mert azon a vé­leményen voltak, hogy: „ne bánts engem, én se bántalak téged“. Ilyen és hasonló vé­lemények voltak egyes párt­tagjainknál, ezért is szükséges a szervezeti szabályzat egyes pontjainak módosítása. A szervezeti szabályzat mó­dosítását szükségessé tette népi demokráciánk fejlődésének új szakasza is, melyben az ed­digiektől eltérően fokozottab­ban előtérbe került az ember a maga szükségleteivel, vagyis az emberről való fokozottabb gon­doskodás. A párt és a kormány a gaz­daságpolitikában elkövetett hi­bákat nyíltan és őszintén fel­tárta. Ezzel egyben megnöveke­dett a párt iránti bizalom is, ugyanakkor a szocializmus épí­tése során megnövekedett a j tömegek alkotó szerepe is, ezért minden párttagnak köte­lessége, hogy állandóan erősítse kapcsolatát a dolgozó tömegek­kel. A szervezeti szabályzat alap­elveiben nem változik, de a ter­vezet sok módosítást, változást is javasol, amelynek célja kife­jezni, hogy a párt — különö­sen a Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata ótá eltelt idő alatt — tovább fejlődött, még erősebb lett, még jobban összeforrott a néppel. A párt szervezetileg, ideológiailag egy­ségesebb és erősebb lett, mint valaha. A módosított szervezeti szabályzat tervezetében kifeje­zésre jut, hogy a párt egységét tovább kell erősítenünk, hogy méginkább betölthesse élcsapat jellegét. A módosított szervezeti sza­bályzat tervezetében szoros egy- ' séget képez a párttagok jogai és kötelességei, amikor töb­bek között kimondja, hogy min­den párttagnak joga van részt- venni a határozatok hozatalá­ban, ugyanakkor minden egyes párttag köteles harcolni a ha­tározatok végrehajtásáért A párt egységét erősíti a szervezeti szabályzat tervezeté­nek az a pontja is, amely ki­mondja, hogy a pártban a fe­gyelem egyformán kötelező a vezetők és az egyszerű pártta­gok számára is. Az elmúlt napokban i V ’• szervezeteinknél már be ződtek a vezetőség újjává tásai, ahol a párttagok akti sából, bírálataiból megáll ható volt, hogy a kommunisták érzik a felelősséget munkájuk iránt. Ennek adott kifejezést több elvtárs is, amikor a Mát- ravidéki Erőmű egységes veze­tőségválasztó taggyűlésén arra hivatkozott, hogy „ami üze­münk területén történik, azért elsősorban mi, kommunisták vagyunk a felelősek“. Ezt a fe­lelősségérzetet kell méginkább elmélyítenünk minden egyes párttagban. Már folynak a járási párt­értekezletek, ahová az alap­szervezetek taggyűlésein meg­választották a küldötteket. A párttagság megbízott azokban az elvtársakban, akiket küldött­nek választottak, ezeknek az elvtársaknak érezniök kell a felelősséget, hogy a járások élé­re valóban az arra érdemes elvtársakat válasszák meg. Ezen a járási pártértekezleten megvitatják az eddig végzett munka eredményeit és hibáit, ugyanakkor határozatot hoz­nak a feladatok végrehajtá­sára. A szervezeti szabályzat ter­vezete is azért került nyilvá­nosság elé, hogy mielőtt a kon­gresszus módosítaná a szerve­zeti szabályzatot, addig a párt tagjai tegyék meg észrevételei­ket és javaslataikat A Szovjetunióban az SZKP XIX. kongresszusa előtt a kom­munisták széles körben meg­vitatták a párt módosított szer­vezeti szabályzatának terveze­tét. A párttagok, tagjelöltek, a sajtón keresztül nyilvános vi­tákat rendeztek a módosító ter­vezet pontjai felett. A módosított szervezeti sza­bályzat tervezetének bevezető része utasítja a „Szabad Nép“ szerkesztőbizottságát és vala­mennyi pártlap szerkesztőségét, hogy a párttagok és tagjelöltek javaslatainak és észrevételeinek adjanak nyilvánosságot. A „Népújság“, a Hevesmegyei pártbizottság lapja is méltókép­pen akar hozzájárulni a szer­vezeti szabályzat megvitatásá­hoz és a javaslatok közzétételé­hez. Ezért a szerkesztőség kéri a városi, üzemi, falusi, gépállo­mási, államigazdasági, terme­lőszövetkezeti, hivatali párt- szervezetek tagjait, tagjelölt­jeit, hogy véleményeiket, ész­revételeiket, javaslataikat jut­tassák el a „Népújság“ szer­kesztőségéhez. A szervezeti szabályzatról szóló vita akkor lesz igazán eredményes, ha egyben a kon­gresszusi versenyt is előbbre lendíti és így a kommunisták tettekkel bizonyítják be pár-, tunk és a dolgozó népünk iránti hűségüket. A módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez Már eddig is több elvtárs nyilatkozott, alkotott véle­ményt és szólt hozzá a terve­zethez. Azonban több elvtárs­nak egy-egy ponthoz azonos a véleménye, vagyis helyesli a módosítást, különösen helyes­lik az eddig beérkezett levelek azt, hogy a káderek kiválasz­tását a szakmai és politikai képzettségnek megfelelően kell végrehajtani. Az eddig beérkezett levelek és nyilatkozatok helyeslik azt, hogy a szervezeti szabályzat tervezetét idejében a párttag­ság elé terjesztették, ..mert így valójában meg tudjuk vitatni — írja Kivés József elvtárs. Krec Kálmán elvtárs követ­kezőket írja: A szervezeti sza­bályzat 37. pontja kimondja, hogy „azokban a pártszerveze­tekben, ahol a taglétszám nem haladja meg a tízet, a párt­vezetőség feladatait a taggyű­lés által megválasztott titkár látja el“. Szerintem helyes lenne, ha a tíz párttag alatti pártszervezetben is legalább három vezetőségi tag lenne, mivel van több termelőcso­port és község is, ahol a tag­létszám nem haladja meg a tízet és jött egyszemélyben a vezetőség a mindennapi mun­kája mellett nem tudja jól el­látni a feladatát, mivel tag­gyűlés is havonta csak egyszer van. Szabó Ferenc elvtárs írja, nem tartja egészségesnek azt, hogy amikor az alapszer­vezet taggyűlése kizár egy párttagot és ez mindaddig résztvehet a taggyűléseken, amíg a felsőbb szerv jóvá nem hagyta a kizárást, mivel a ki­zárások legtöbb esetben reáli­sak. Papp József elvtárs javasol­ja, hogy a tag- és tagjelöltfel­vételnél az ajánló olyan párt­tag legyen, akinek pártbünte­tése legalább két éve nem volt. Ez nagyban növelné a pártta­gok és pártszervek tekintélyét. Helyeslem a párttagok kötelezettségeinek kibővítését A Központi Vezetőség jú­niusi határozata óta sokat fej­lődött és erősödött pártunk, ezt magába foglalja és lerögzíti a mostani módosított szervezeti szabályzat is. A szervezeti szabályzatban helyeslem a párttagok kötele­zettségeinek kibővítését. Egész népünk előtt álló nnPv felada­tok megoldását nem kis mér­tékben segíti elő az, hogy min­den egyes párttag őszinte a párthoz, ne tiü .íja cs ferdíti el a hibákat, de az eredménye­ket sem. Minden párttag kö­telessége, hogy ahová a párt állítja, becsületesen állja meg helyét és minden tudásával igyekezzen az újabb módsze­rek bevezetésén, járjon élen a munkák elvégzésében, legyen kezdeményező, segítse a legfej­lettebb b.'tnroány és a technika bevezetését. A párttagok jogainál helyes­lem. hoev ezután a párttag személyesen résztvehet minden ügy megtárgyalásánál, ahol tevékenységéről, munkájáról tárgyalnak. Nagyjelentőségű a szervezeti szabályzatban az, hogy a párt valamennyi vezetőszervében érvényesülni kell a kollektív vezetésnek. Helyeselném, ha a tervezet részletesebben hats, rozná meg a pártbizottságok feladatait, úgy a járási, mint a megyei pártbizottságokét. Zobolyák Eta

Next

/
Thumbnails
Contents