Népújság, 1954. február (9-16. szám)

1954-02-25 / 15. szám

1954 február 25, nêpïïjsZc: 5 így dolgozik az Egri Lakatosárugyár szakszervezete a kongresszusi verseny alatt Köztudomású, hogy Eger vá­ros egyik fontos üzemében, az Egri Lakatosárugyárban lelkes, munkaszerető, becsületes embe­rek dolgoznak. Munkájukkal, versenyszellemükkel, kezdemé­nyező képességükkel már nem egy esetben adták tanujelét an­nak, hogy hű katonái a szocializ­mus építésének. Kezdeményező képességüket bizonyítja az, hogy' egy-egy nagyobb ünnep, vagy esemény előtt önként, alulról jö­vő felajánlásokat, versenyválla­lásokat tesznek az ünnep, vagy az esemény tiszteletére. így tör­tént ez az elmúlt hónapban is. Pártunk III. kongresszusa meg­tartásának hírére azonnal rea­gáltak és .többen tettek értékes felajánlásokat. A felajánlások és versenyvál­lalások gazdája, szervezője és irányítója minden üzemben, így itt is, a szakszervezet. Vizsgál­juk meg, hogyan tölti be szere­pét, hogyan irányítja és szer­vezi az üzem dolgozóinak kon­gresszusi versenyét a gyár szak- •szervezete? Az üzemi bizottság felsőbb szerve a Miskolci Vasas Szak- szervezet Területi Bizottsága kellő időben, jóval a verseny in­dulása előtt igyekezett segítsé­get nyújtani. A területi bizott­ság tagjai személyes látogatá­suk alkalmával ismertették a versenyszervezés jelentőségét, módszereit és gyakorlati útmuta­tásokat adtak, melyeket az üze­mi bizottság,tapiai részéről tet­tek követtek. Megjegyezhetjük, hogy a Lakatosárugyár arány-, lag nem nagy létszámú üzem, s így nem rendelkezik függet­lenített UB-elnökkel sem, ennek ellenére az üzemi bizottság tagjai, termelőmunkájuk mellett is, pontosan végzik kötelességü­ket. A területi bizottság látoga­tását az üzemi bizottság ülése követte, ahol részletesen ' meg­beszélték és felosztották egy­más között a verseny szervező munkát. Az üzem mind a 10 bizalmija megértette feladatát, és február elseje előtti napok­ban a hozzájuk beosztott dol­gozókkal elbeszélgetve, felvilá­gosító szóval agitáltak és lelke­sítették őket, segítséget nyúj­tottak a felajánlásokhoz. Ezen­kívül hetenkint több, munka utáni röpgyfilésen foglalkoztak a kongresszusi versenyfelaján­lások jelentőségével. Munkájuk eredménye, hogv az üzem dol­gozóinak 92 százaléka áll ver­senyben. A felajánlások meg­oszlásának számadataiból lát­ható, hogy azok a jelen legfon­tosabb feladataira irányulnak. A Deák-mozgalomban 201-en vet­tek részt, azonkívül 71-en kap­csolódtak be az _ anyagtakaré­kossági, 125-en a minőségi, 26-an az újító. 102-en az ön­költségcsökkentési és 173-an a többtermelési mozgalomba. Mindezek elősegítik a megyei gépjavító vállalat három évre szóló patronálásának és a vál­lalt 300 ezer forint értékű túl­termelésnek sikerét. A verseny megindulása óta megváltozott és sokat javult a bizalmiak munkája. Amíg ré­gebben sok esetben csak a tag­díj beszedésében mutatkozott meg a dolgozókkal való kap­csolatuk, most nagy gondot for­dítanak a nevelésre, a verseny­szervezésre, az eredmények tu­datosítására, a problémák meg­hallgatására és segítségnyúj­tásra. A dolgozók között szer­zett tapasztalatokat, . eredmé­nyeket, hiányosságokat azonnal közük az üzemi bizottsággal. Példamutató munkát végeznek, és eleven összekötő kapocs sze­repét töltik be a dolgozót; és az üzemi bizottság között Juhász László és Varga Sándorné bi­zalmiak. A munkaszervezés káros következménye, hogy sok­szor egy-egy műhely vagy cso­port bizalmija három-négy nap­ra más üzemrészbe megy át dolgozni, ilyenkor mindig meg­szakad a kapcsolata csoportjá­val. Egészséges kapcsolat áll fenn a szakszervezet, , a vállalat ve­zetősége és pártszervezete kö­zött. Még a verseny elindulása előtt a vállalat vezetősége meg­beszélést tartott a csoportveze­tőkkel, művezetőkkel és műszaki értekezleten tárgyalták meg, ho­gyan kell elősegíteni a dolgozók vállalásának és a gyár 300 ezer forint értékű túltermelésének tel­jesítését. A pártszervezet tag­gyűlésen foglalkozott a verseny­vállalások támogatásával, s el­sősorban a kommunisták voltak ezen a téren példamutatóak. Február 1 óta a kongresszusi verseny idején még serénvebben dolgoznak a fürge munkáske­zek, egyre többet termelnek a szerelő- és a pántműhely dol­gozói. A verseny irányítója ezek­ben a napokban is a szakszerve­zet. Az eredmények tudatosítá­sát a verseny nyilvánosságán keresztül biztosítják. A gyár be­járatánál elhelyezett dicsőség- táblán ott szerepelnek a terme­lésben élenjárók nevei és elért eredményei. A legjobbak nép­szerűsítését nemcsak az üzem, hanem a város területén is hir­detni akarják. Ennek érdekében most készül egy új verseny­tábla, amelyet jól látható he­lyen, a város középpontján he­lyeznek el. Bent az üzemrészek­ben kis versenytáblákon tüntetik fel az ott dolgozók előző napi eredményeit, azonkívül a hangos híradón is egy-egy szép nótával köszöntik az élenjárókat. A far­sangi mulatság alkalmával rig­musbrigád üdvözli a legjobba­kat. A kongresszusi verseny ered­ménye a szellőző és pántműhely 134 százalékon felüli teljesítmé­nye, de nemcsak az üzemrészek, hanem egyes dolgozók eredmé­nye is emelkedett ez idő óta. A verseny ideje alatt Kiss István 121 százalékról 152-re. Bukucs Imréné 100 százalékról 120-ra, Jurecskó Gáborné pedig 112-ről 135 százalékra emeíte teljesít­ményét. A legjobbak — közöt­tük Fazekas Gyula és Hajdú Imre — állandó munkamódszer­átadással segítik elő a verseny sikerét. A vállalat vezetősége igyekszik biztosítani a termelés műszaki feltételeit. A pártszer­vezet gyakran beszámoltatja Káló József ÜB-ehiőköt a szak- szervezet munkájáról, eredmé­nyeiről. Megállapítható, hogy az Egri Lakatosárugyár szakszervezete jó munkát végez a kongresszu­si versenyben. Sikerének záloga a dolgozókkal, s a vállalat más szerveivel való szoros kapcso­lat. A Lakatosárugyár dolgozói baráti, elvtársias, kollektív szel­lemben élnek és csakis így dol­gozhatnak jól, eredményesen. A kongresszusi munkaversenyf átfogja, szervezi és irányítja a Szakszervezet. A gyár dolgozói elvárják tőle ezt a jó munkát és azt kérik, hogy továbbra is álljon hivatása magaslatán, le­gyen a verseny gazdája és szolgálja becsülettel mindany- nyiuk közös, nagy ügyét. CSÁSZÁR ISTVÁN Üzemeink eredménye a verseny második dekádjában Február 55-iél március 10-ig takarékossági napokat tartunk megyénkben A megyei pártbizottság kon­gresszusi zászlajának elnyeré­séért folytatott versenyben me­gyénk ipari üzemei kevés kivé­tellel szép eredményeket értek el. Február hó első 10 napjá­hoz képest a második dekádban úgyszólván mindenhol nagy fel­lendülés tapasztalható, amint az a tervte’jesítés számadatai­ból is kitűnik. Továbbra is tartja kimagasló eredményét és méltán foglalja el az első helyet a Téglagyári Egyesülés 256 százalékos ered­ményével. A második helyezést Petőfi-altáró nyerte el, eddig még soha ne n tapasztalt magas, 123.4 százalékává!. A ranglét­rán a Gyöngyösi XH.es akna­üzem következik, amely már az év eleje óta mindig az elsők kö­zött foglal helyet. Jelenlegi át­laga 122.4. Két százalékkal túl­haladta a 100 százalékot a Ró­zsai IX-es akna termelése, s így Petőf »bánya Vállasat összterv- teljesítési eredménye 146.6 szá­zalék. Ilyen szép eredmény ez- idáig még soha nem fordult elő a vállalat életében, amellyel sziT lárdan tartja első helyét az or­szág Szénbányászati Trösztjei­nek versenyében. Szokásához híven jól dolgozik a 110.3 szá­zalékot elért Egri Lakatosáru­gyár. Az üzemeltetés biztonságá­nak és folyamatosságának meg­teremtése után a Mátravidéki Erőmű 106,6 százalékkal zárta a második dekádoL A Hatvani Cu­korgyár, amely már a gépjaví­tási munkákat végzi, szintén jól, 102.6 százalékos eredménnyel fejezte be a hó második 10 nap­ját. A gyár konzervgyári rész­lege csak 99.8 százalékban tu­dott eleget tenni kötelességének. Lemaradt az Egri Dohánygyár is, amely ‘csak 95.6 százalékos eredményt tudott felmutatni. Újra visszaesett és az utolsó he­lyet foglalja el Egercsehi Bá­nyavállalat 90.9 százalékos ered­ményével A többi üzemek verseny áll ásá. ról a Szakszervezetek Megyei Tanácsa nem adott jelentést. Üzemeink további feladata, hogy a kongresszusi versenyben elért szép eredményeket még to­vább fokozzák, a verseny kiszé­lesítése, a többterme'és, önkölt­ségcsökkentés, anyagtakarékos. ság és egyéb hasznos, bevált mozgalmak útján. A gyengébb eredményeket elért üzemek, vál­lalatok a jobbak példáján okulva törekedjenek arra, hogy mielőbb érjék utói őket és ők is az élen­járók soraiban szerepelhessenek. Pártunk és kormányunk nagyszerű feladatokat állított mindnyájunk elé, amikor a kormány Programm megvalósí­tásán keresztül a lakosság növekedő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését, az életszínvonal szakadatlan emelését tűzte ki célul. A kor­mányprogramul megvalósítása elsősorban munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és ér­telmiségünk jó munkáján mú­lik. Az életszínvonal emelke­dését a munka jó megszerve­zésével, a termelékenység sza­kadatlan fokozásával, a mező- gazdasági termékek nagyará­nyú növekedésével és nem utolsósorban széleskörű taka­rékossággal érhetjük eL Népgazdaságunk termelési eredményeit jelentősen fokoz­hatjuk, ha dolgozóink pilla­natnyilag fel nem használt fo­rintjaikat a termelés szolgála­tába állítják, ha megtakarított pénzükét nem otthon tartják, hanem takarékbetétbe helye­zik. A takarékossággal népgaz­daságunkat segítjük, ugyanak­kor azonban minden egyes dolgozó saját egyéni életének szebbétételét is biztosítja. A takarékossági mozgalom ki- szélesítése érdekében február 25-től március 10-ig takarékos- sági napokat tartanak me­gyénkben. A megyei pártbi­zottság, a tömegszervezetek megyei vezetői azt kérik me­gyénk dolgozó népétől, hogy támogassák ezt a kezdeménye­zést, helyezzék takarékba meg­takarított forintjaikat, segít­sék ezzel is nagyszerű felada­taik megvalósítását, a taka­rékossági napok sikerét. HELYESBÍTÉS Lapunk február 18-i számában kö­zöltük. hogy az egri járásbíróság ítélkezett Eged holló Ignác és Jakab vaskó Sándor felnémeti lakosok lo­pási ügyében. E hírt annyiban kí­vánjuk helyesbíteni, hogy az elítél­tek neve nem Eged holló Ignác és Jakab vaskó Sándor, hanem Eged holló András és Jakab vaskó Miklós. Szovjet tapasztalatok alkalmazásával a kongresszusi verseny sikeréért (Tudósítónktól.) Hat évvel ezelőtt, 1948 feb­ruár 18-án írták alá Moszkvában a magyar és szovjet kormány megbízottai az országaink kö­zötti örökre szóló barátsági szer­ződést. Azóta ennek a szellemé­ben épül és válik egyre szilár­dabbá hazánk és a Szovjetunió közötti kapcsolat A barátsági hónapok fokozot­tabb mértékben lehetőséget nyúj­tanak arra, hogy a szovjet nép élenjáró fiaival személyesen is megismerkedjünk. A szovjet ál­lam minden esztendőben azo­kat a szakembereket küldi "el ha­zánkba. akiknek tapasztalatai a legközvetlenebb és legtöbb se­gítséget adták fejlődésünk ak­kori legfontosabb kérdéseihez A hazánkban járt szovjet szakemberek tanácsai nyomán indult fejlődésnek a Sztahanov- mozgalom. A hős szovjet moz­donyvezető, Panyin elvtárs láto­gatása után fejlődött hazánkban is ugrásszerűen a 2000 tonnás, illetve az 500 km-es mozga­lom A hatvani vasutasok körében a szovjet tapasztalatok átvéte­le iránt komoly érdeklődés mu­tatkozik, mert látják, hogy ezek­nek a jól bevált módszereknek alkalmazásával, emelni tudják egyéni és brigád teljesítményei­ket és hozzájárulnak a kormány- programm megvalósításához, a? élet-szívonalunk emelkedésé­hez. A vontatási dolgozók köré­ben leginkább a „Szolovjev”- mozgalom terjedt el, mely egye­síti magában a mozdonyok gaz­daságos üzemeltetésének vala­mennyi feltételeit: • így a gépek jó karbantartását, melynek szük­ségessége különösen most a téli zord időjárásban mutatkozott meg, a személyzet által eszkö­zölt kisebb javítások elvégzését, melyek csökkentették a műhe­lyek" javítási átlagát és megnö­velték a mozdonyok futási kilo­méterét, az egy lapátos tüzelési módszert, melyek a széntakaré­kosságot segítették elő nagy­mértékben. A Szolovjev-mozgalomban a hatvani fütőház 36 mozdonnyal vesz részt. A mozgalomban rész­vevő mozdonyszemélyzet jó tel­jesítményeket ér el. Közülük is kiemelkedik Szetei Jenő moz­donyvezető, aki január hónapban 400 mázsa szenet takarított meg, mely fedezné tíz nagy- létszámú család évi szénszük­ségletét. Eredményét a mostoha időjárás és aránylag gyenge mi­nőségű szén ellenére, a szovjet tapasztalatok felhasználásával érte el: a pálya lejtviszonyaít, az eséseket és emelkedéseket jól kihasználta, indulás előtt a sze­net jól előkészítette és mozdo­nyát kifogástalan állapotban tartotta. A kotsiműhely dolgozói szép eredményeket értek el, Hat­van-rendezőpályaudvaron a ko­csik kisorozás nélküli megjavi tásának mozgalmában. Az el­múlt negyedévben 758 kocsit ja­vítottak meg ilyen módon és a csökkenő forgalom ellenére ja­nuár hónapban 179 kocsit ja­vítottak meg a rendezőpályaud­var vágányain. Ezáltal komoly mértékben elősegítették ezen ko­csik tartózkodási idejének csök­kentését. A szovjet vasutasoktól átvett jó munkamódszerek segítségé­vel a hatvani fütőház szénmeg­takarítási tervét a múlt hónap­ban 13 százalékkal tálteljes " f- te. Ahhoz, pedig, hogy 100 elegytonna és kilométer tervük­ben a súlyos lemaradást be tud­ják hozni, még inkább ki kell szélesíteni a szovjet mozgalma­kat, a Deák-mozgalom keretén belül meg kell szilárdítani a munkafegyelmet és a felsőbb vezetésnek nagyobb mértékben kell biztosítani a műszaki elő­feltételeket: a mozdonyok üze meltetésének szükséges anyago­kat (tüzesövek, lángbolt tartó téglák stb.). Minden remény megvan erre a hatvani fűtőházban is, hiszen a fütőház dolgozói a februári termelési értekezleten lelkes felajánlásokat tettek a III. párt- kongresszus tiszteletére. Az utóbbi napokban bányászaink odaadó munkája nyomán lénye ges javulás van a szén mennyi­ségében és minőségében is. A barátsági hónap alatt a fütőház vezetői, a párt- és üzemi bizott­ságok adjanak nagyobb támo­gatást a fűtöházi dolgozók kez­deményezéséhez és a szovjet ta­pasztalatok széleskörű elterje­désével a kongresszusi verseny kiszélesíiésével, a siker nem marad el. Pogonyi Lajos FölömOvesszövetkez eíeink segítsék elő 2 magánkissparosok anyagellátását Mindenki által tapasztalható tény, hogy a kormánvprogramm megjelenése óta újra életre kelt ég újult erővel dolgozik a kisipar. Munkájával a lakosság közszük­ségleti cikkekkel való ellátását igyekszik kielégíteni. Az eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogv állami, szövetkezeti és magán kisiparosaink iól ellátják ezt a feladatukat. Gvakorlati képzett­ségeik. szaktudásuk felhasználá­sával becsületesen kiveszik ré­szüket abból a feladatból, ame­lyet népünk kormánya rájuk bí­zott. Különösen faluhelyen tölte­nek be fontos szerepet kisipari dolgozóink. Megyénkben a kor- mányprogramm óta 574 ipariga­zolványt adtak ki, s így most Heves megyében több mint 1600 magánkisiparos dolgozik. Munkájuk fontosságának meg­felelően államunk nagy megbe­csülésben és támogatásban ré­szesíti őket. Ellátja kellő mennyiségű anyaggal, különbö­ző kisipari hitelt folyósít szá­mukra 10 ezer forintig terjedően, melyből azután szerszámokat, gépeket és anyagokat vásárol­hatnak. Magánkisiparosaink igénybe is .veszik ezt a segítsé­get. Az állam segítsége ellenére is az utóbbi időben komoly ve­szély áll fenn az anyagellátás terén. Az anyag elosztása ugyanis a földmívesszövetkeze- tek kötelessége és az tapasztal­ható, hogy földmívesszövetkeze- teink nem látják el rendesen ezt a feladatukat. Az anyaggyártó és elosztó vállalatok minden esetben rendesen kiutalják a kész nyersanyagot, de a földmi- vesszövetkezetek nem hajlandók azokat átvenni és kiosztani. Kü­lönösen a gyöngyösi földmíves- szövetkezeteknél áll fenn ez a mulasztás. A szövetkezetek több­sége azzal védekezik, hogv nem képes az anyagokat tárolni és az elosztásra sincs megfelelő szakemeberük. Igv a tényleges munka helyett csak halogatáso­kat és ígéreteket adnak a kis­iparosoknak. Ami a tárolóhelvi- ség kérdését illeti, azzal kapcso­latban megjegyezhetjük, hogv a leküldött anyag' nem szorul tá­rolásra. raktározásra, mert kis­iparosaink azonnal igéntibe ve­szik azokat, sőt több helyen azt is felaiánlották. hogy kisiparos szakemberek társadalmi mun­kával elvégzik az elosztást is. A faanyaggal dolgozó kisip,a’‘0'ok munkálat hátráltatta az egriTü- zip Vállalat hanyagsága, amely a köznont által beküldött ren­deléseket lelkiismeretiemül keze­li és gyakran egyszerűen elvesz­ti azokat. Nemcsak a kisipari dolgozók, hanem azok felsőbb szerve a KIOSZ megvei titkársága is ne­hézségekkel. helyiség problémák­kal küzd. Az Egerben székelő megvei titkárság eev 4X5 méte­res volt hentesüzlet helyiségé­ben van összezsúfolva. Ebben a kis helyiségben állandóan négy személy dolgozik. A megvei tit­kárság igen fontos szervező és irányító munkát végez, mert Heves és Nógrád megye magán­kisiparos szerveinek munkáját irányítja, mintegy háromezer kisiparos sorsát intézi. Irányí­tó és szervező munkája sike­resebbé tétele érdekében föltét­lenül szükséges lenne, ha az illetékes szervek több iroda- helyiséget utalnának ki sza­mára. Magánkisiparosaink, és azok felsőbb szerve, a KIOSZ igen fontos szerepet töltenek be éle­tünkben és munkájukhoz elen­gedhetetlenül szükséges a föld- mívesszövetkezetek és egyéb szervek legmesszebbmenő^ támo gatása. Itt az ideje annak, hogy a támogatás tettekben jusson ki­fejezésre. AZ EGRI MTK-INTÉZET LEGJOBBJAI Blatner Zoltán „az MTH intézet legjobb esztergályo* tanulója" címet nyerte el. főst Pál a „legjobb viHanjazcreíóV*

Next

/
Thumbnails
Contents