Népújság, 1954. február (9-16. szám)
1954-02-04 / 9. szám
1954 február 4. NÉPÚJSÁG 5 EGERCSEHI BÁNYA FELADATAI A MŰSZAKI ÉRTEKEZLET UTÁN AZ ÖZDI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT január 15-én tartott értékelés alkalmával dicsérettel beszélt az Egercsehi Bányavállalat munkájáról, törekvéseiről, s a fejlődésben eddig megtett útjáról. Valóban, a vállalat 1954. évi termelési eredményei azt mutatják, hogy Egercsehi bányászai már több napon 100 százalék fölé emelték a vállalat napi tervteljesítését. Lassan, de annál biztosabban ível fölfelé a havi tervteljesítés grafikonja, amely az elmúlt évben 80—90 százalék körül járt. de most már a 98 százalékot is túlhaladta, és ezután még további javulás remélhető. Mindezek ellenére mégis tévhitben ringatnánk magunkat, ha csupán a puszta számadatok alapján mondanánk ítéletet Egercsehi Bányavállalat munkájáról, eredményeiről. Ha megvizsgáljuk a számadatok mögött meghúzódó tényeket, akkor azt a megállapítást tehetjük, hogy a bányavállalat életében történt javulás és fejlődés még mindig nem tökéletes, özönével akadnak még orvoslásra váró hibák, amelyeknek kijavítása és megszüntetése nélkül a bányavállalat további kínos, egy helyben topo- gásra lesz kárhoztatva. Jóleső érzés és az előrelendülés előfeltétele egy vállalat, vagy akár egy ember életében is egy olyan értekezlet, ahol számotvetünk a múlttal, eddig végzett munkánkkal, feltárjuk a hiányosságokat és ezekből okulva, a tapasztalatokat leszűrve, világosan látjuk és kijelöljük feladatainkat, amelyek I a kitűzött cél eléréséhez vezettek bennünket. ILYEN NAGYJELENTŐSÉGŰ műszaki értekezlet zajlott le Egercsehiben január I7-én, ahol a vállalat műszaki emberei, középkáderei őszintén elmondották a munkájukban tapasztalható hibákat és kijelölték azok megszüntetésének és a termelés emelésének biztos útját. A beszámoló szerint eddig egyik legnagyobb hiba a munkafegyelem lazasága, amely elsősorban a nagyszámú igazolatlan mulasztásokban és a 480 perces munkaidő rossz kihasználásában mutatkozik meg. Január 13-ig például 148 és 230 között volt a kiesett műszakok száma. A 98 százalékos termelési terv nem a többtermelés, hanem a napi 45 va- gonos termelés 40 vagonra való leszállításának eredménye. A termelt szén minősége sem kielégítő. így például január hó első tíz napjában az elszállított szénmennyiségben összesen 38.2 vagon homok volt, aminek a szállítása feleslegesen koptatta a drótkötélpályát és nehezítette az osztályozó munkáját. A műszakiak közül többen lelkiismeretlenül bántak a nép vagyonával, amikor el nem végzett munkát is igazoltak. így történt meg, hogy a bányavállalatnak több mint egymillió forint béralaptúllépése volt. Tizenhét százalék volt az önköltség, gyakori jelenség az anyagpazarlás is. A vízárokban ép bányafák fekszenek elszórva, a vágatokban sok a rabolatlan fa, a gépekkel nem törődnek eléggé és sok értékes alkatrészt hagynak bent a vágatokban elszórva. Pazarló módon bánnak az anyaggal a gépműhely, de még az iroda dolgozói is. Sok helyen még mindig tervszerűtlen az anyagellátás és a műszaki feltél elek nincsenek biztosítva megfelelően. A műszaki középkáderek sok esetben elnézik a lazaságokat, fegyelmezetlenségeket, nem irányítanak megfelelő módon, és szemet hunynak a visszásságok felett. amint az Értekezlet tapasztalataiból is kitűnik, nagy feladat áll a közeljövőben a bányavállalat műszaki középkáderei, körzetvezetői, aknászai, frontmesterei előtt. Legfontosabb feladatuk, hogy álljanak a sarkukra, vegyék kezükbe ténylegesen is a vezetést. irányítást, neveljék a dolgozókat. Nagyobb gondot kell fordítani különösen az új dolgozók nevelésére, akik között még mindig sokan mulasztanak igazolatlanul. A termelési terv mellett fontos tényező a szakmai terv teljesítése is, amely a beruházások, feltárások, és elővájások biztosításából áll. A műszakiak ezen a téren a jövőben még inkább kérjék a párt- és szak- szervezet segítségét. A párt- szervezet már az értekezlet után politikai felvilágosító munkát végez a dolgozók között annak érdekében, hogy kölcsönös megértéssel támogassák a műszaki vezetők munkáját és hajtsák végre utasításaikat. A műszaki vezetők a dolgozók nevelésén és irányításán kívül fordítsanak nagyobb gondot a műszaki feltételek megteremtésére, indítsanak versenyt a minőség javítása és az önköltség csökkentése érdekében; jutalmazzák a verseny legjobbjait. Ezekután, ha a műszaki vezetők komolyan megszívlelik az értekezlet tanulságait és a termelés tényleges irányítóivá válnak, minden remény megvan arra, hogy javulás álljon be Egercsehi Bányavállalat termelésében és életében, hiszen a legjobb dolgozók és a legjobb brigádok most is versenyeznek egymással a magasabb termelési eredmények eléréséért. így készülnek a kongresszusi versenyre. A 397 főből álló produktív létszám közül 336-an vannak versenyben, illetve tettek felajánlást. Százhatvanegyen vesznek részt a péntek-, 306-an a Loy- és száz- hatvanan a Gazda-mozgalomban. A brigádok versenyében Gál István, Orosz József, Biró d. János, Biró k. Vilmos és Bi- ró n. Lajos brigádja járnak az élen, mindannyian 120 százalék fölött teljesítenek. Az egyéni versenyben Biró n. István II., Kecskés János, Kecskés József, Ország m. András és Miklós János a legjobbak. Termelési eredményük állandóan 160 és 230 százalék között van. REMÉLJÜK, hogy a III. pártkongresszus tiszteletére meginduló és egyre szélesebb körben kibontakozó munkaverseny, és a műszaki értekezleten elhangzott elhatározások megvalósítása nyomán Egercsehi Bányavállalat nem adóssággal, hanem tervének túlteljesítésével fejezi be az 1954-es esztendőt. A háromhetes mozgalom sikerei Petőfi bányán Petőfibánya legnagyobb aknaüzemében, Petőfi-altárón a bányászok még az év elején elhatározták, hogy mozgalmat indítanak havi tervük három hét alatti teljesítéséért. Ezután komoly vetélkedés indult a brigádok és, egyének között, • mivel a vállalat vezetősége jutalmat is tűzött ki azok részére, akik ígéreteiket valóra váltják. Az eredmény nem is maradt el: három hét alatt teljesítette egészhavi előirányzatát Misincki István brigádja, melynek tagjai január havi tervükön felül már több mint 1500 tonna szénnel járultak hozzá az aknaüzem tervének túlteljesítéséhez. Nem sokkal maradt el mögötte Godó Sándor brigádja sem, melynek tagjai szintén három hét alatt teljesítették havi tervüket és már több mint 1000 tonna szén kitermeléséről számolhatnak be. A verseny azonban most még lelkesebben folyik továob, különösképpen Godó Sándor brigádjában, mert a brigád versenyre hívta az országosan ismert Loy Árpád Kossuth-dí- jas vájár, alberttelepi brigádját, hogy a III. pártkongresz- szus tiszteletére melyikük termel több szenet terven felül. Loy Árpád elfogadta a versenykihívást. A háromhetes mozgalom, valamint a lelkes verseny eredménye, hogy az a Petöi'i- altáró, amely a múlt évben rendszeresen lemaradt terve teljesítésében, az új tervévben megállja a helyét. Az aknaüzem bányászai 26-án reggelre napi tervüket 110.9, havi tervüket pedig 110.8 százalékra teljesítették. Így akarjuk megtartani a minőségben elért első helyet Az Egri Dohánygyár dolgozói a párt iránti szeretetüket a tervteljesítéssel, szocialista vállalásokkal, és azok teljesítésével juttatják kifejezésre. A kongresszus tiszteletére történő verseny február e'seién kezdődött, ezt megelőző héten ünnepi műszakot tartottunk. Vállalatunk az Iparban a minőségben első helyet ért el, és hogy ezt tartani, sőt még fokozni tudjuk, a szivarkagyár- tási osztály vállalta, hogv a szivarba csomagol ásnak a megengedett nedvesség! százalék betartása mellett olyan cigarettákat ad, melyek nem okoznak a csomagolásnál nehézséget. Pogonyí Mária dohányfelvágónő vállalta, hogy a felvágás- ra nagyobb gondot fordít, így ezzel is elősegíti a rugalmas kitöltésű cigaretták gyártását. Kaszás Imréné anvagtakarékossági és tisztaság! verseny!«: hívta ki a II. számú Rapid töl tőgép dolgozóit. Munkamódszerátadással is harco'unk a terv sikeréért. Vis nyai Miklós gépmester nagy szeretettel oktatja Száraz Lajos új dolgozót, aki » kongresszus tiszteletére ' azt' vállalva, hogy a modem gépek kezelését elsajátítja. A szivarka gyártási osztály dolgozóinak odaadó, lelkiismeretes munkát kell végezni a most fennálló szivarkapa- pír anyegnorma betartásáért, és ezt csak a selejtesökkentés- sel tudják biztosítani. A szivargyártásnál kiszélesedett a párosverseny. Kovács Lász'lóné, aki 149 százalékra dolgozik, versenyre hívta ki Bu- kucs Dezsönét, Tóth Gáspámé pedig párosversenyre lépett a 118 százalékot teljesítő Nagy Lajosnéval. Licska Petemé Gépállomások és üzemek kapcsolata Megyénk élelmiszeripari üzemei örömmel csatlakoztak a székesfehérvári vadásztól tény- igyár kezdeményezéséhez és védnökséget vállaltak egy-egy gépállomás felett. A Selypi Cukorgyár a boco- nádi gépállomást segíti. A bo- conádi gépállomáson nincs nagy hiba a gépjavítás körül, hiszen megyei viszonylatban első helyre kerüllek, s a gépek nagyrésze kijavítva várja a tavasz közeledtét, de a segítség náluk is elkel. Sok olyan alkatrész van, amit nem tudnak saját műhelyükben megjavítani. A cukorgyárból a fögépész és a főmérnök kiment a gépállomásra, hogy megnézzék, milyen segítségre van szükség. Az egyik szétszedett traktor igen súlyos betegnek bizonyult, a hajtókar kiütötte a kanter alját, a gépállomáson nem tudták kijavítani, megegyeztek, hogy beviszik a gyárba, s ott javítják ki. A kis Mia-moíornak kijavítását a cukorgyár főgépésze vállalta. Mikor végigjárták a műhelyeket, egész sereg feljegyzés bizonyította, bizony elfér itt a segítség. A cukorgyáriak vállalták, hogy a vetögépekhez 10 db :agaskereket öntenek és 20 tárcsakereket. Látták, hogy rossz az esztergapad, kitöredezitek a küllőik,, hiányzanak a gépekről a víz leeresztő csavarok. Rövidesen hozzálátnak a ki javításához csak a mintát várják a gépállomásról és hogy beszállítsák a gyárba a rossz gépeket. A horti gépállomáson nem olyan rózsás a helyzet, mint Boconádon. Ez a gépállomás az elsők közül csúszott vissza a sereghajtók 'gyászos csoportjába. A szervezetlenség, rossz vezetés taszította vissza a gépállomást, Nagy szükség van tehát a segítségre, s ahogy az eddigi jelek mutatják, a gépállomás nem csalódik párt lógójában — a Hatvani Cukorgyár segíteni kész dolgozóiban. A patronáló gyár vezetősége megígérte, hogy segítségével újra első közé kerül a gépállomás. A gépállomás vezetősége a gyár vezetőségével beszél te meg a teendőiket, s szerződést kötöttek a kölcsönös megegyezés alapján. Nemsokára vízvezeiék- szerelő-brigád utazott Honira, és rendbeszedték a gépállomás vízvezetékét. A gépállomás segítésére nyolctagú brigádot alakítottak, a brigádot gépészmérnök vezeti, de a többiek is mind kiváltó szakemberek. A brigádon kívül a gyár vezetői is ellátogatnak a gépállomásra, szeretnék meghonosítani ott is a kollektív nagyüzem; szellemet. Po- lónyi elvtárs, a cukorgyár igazgatója is átadja tapasztalatait a gépállomás új igazgatójának, így akarja segíteni a kezdeti nehézségek idején. A gyár többi dolgozója is csatlakozott a kezdeményezéshez, s idáig 35-en ajánlották fel segítségüket. Láthatjuk, milyen önzettenül segítik üzemeink a sok nehézségekkel küzdő fiatal gépállomásainkat, hogy a Központi Vezetőség december 19-i határozatának elegeit tegyenek, mégs néhány gépállomáson tartózkodnak, húzódoznak elfogadni az üzemek segítségét. Pedig ez nagyon helytelen nézet, még a közmondás is azt mondja: „ha adnak, vedd el...” Hát még így, ha a munkásosztály tiszta szívéből indult a segíteni akarás. Ez elől húzódozni, visszautasítani a munkás-paraszt szövetség lebecsülését jelenti. A mezőgazdaság fejlesztéséről szó’ó határozatot csak kéz a kézben, egymást kölcsönösen segítve tudjuk megvalósítani. A helyiipari vállalatok a lakosság szükségleteit elégítik ki A kormány programmjának szellemében már ez évben a hevesmegyei helyiipari vállalatok is közvetlenül a lakosság részére dolgoznak. A gyöngyösi Epítőanyagipari Vállalat rövidesen megkezdi a lakosság részére szükséges különböző betonelemek gyártását, köztük kútgyűrűket, cserépedényeket, kerítésoszlopokat, előregyártott elemekből hordozható tyúkólakat, itatóvályúkat. Az egri Cserépkály- hakészítő és Tűzhely Javító Vállalat hordozható cserépkályhákat, cseréptűzhelyeket és füstcsöveket gyárt. A megyei tanács ipari osztálya azt tervezi, hogy a tavaszra ez a vállalat négyzetes kukoricaültetőket készít a dolgozó parasztok részére. A Hevesmegyei Faipari Vállalat, amely a múlt évben szintén csak a vállalatok megrendeléseit fogadta el, most a lakosság részére mosóteknőket, gyúródeszkákat, fűrészrámákat és egyéb közszükségleti cikkeket gyárt. Egyre fejlődik az Egri Babakocsigyár is, melynek dolgozói ma már naponta 40 darab gyermekkocsit készítenek el. Heves megye helyiipari vállalatai ma már a lakosság szolgálatában állnak és napról napra több közszükségleti cikket gyártanak. Tizenöt év Dienes József életéből Dienes József munka közben A terem egyszerű munkásemberek beszédétől hangos. Olajos, kenőcsös ruhában jöttek, úgy. ahogy a munkapadok mellett dolgoznak. Még a kezüket sem mosták meg. Összegyűltek, hogy közösen beszéljék meg a III. pártkongresz- szus jelentőségét, felajánlásait. Már megkezdődne a gyűlés, de ez ifjúság két brigádja és Dienes József még nem érkezett meg. Őket várják. Az udvar túlsó végén, egvik üzemrészben hosz- szabb ideje világosság van. Kilenc ipari tanu.ó szerszámdobozra ülve, szótlanul hallgatja a „mesét”. A sztahanovista szavai a múltba ragadják őket. szemük előtt megelevenednek a nehéz gyermekévek, ifjúkor... egészen napjainkig. * Akkor is ilyen hideg volt. nagy hó borított mindent. Az emberek napokig nem mozdultak ki a házból. A kora délutáni órákban egészen elcsendesedett a falu, mintha ez é’et is meghalt volna benne. A szántóföldekhez köze! rw fehérre meszelt kis házból a szoba befagyott ablaküvegén keresztül halvány fény szűrődött ki. Odabent hat apró gyermek és az édesanva küzdött e ke- ménv hideggel. Az asztaten pislákoló gvertva is elfogyóban. ta'án már csak a kanóca ég. Középen mélven előrebaiolva varr Dienesné. két n agvobb gyermeke mellette ül. cérnát fűznek a tűbe. vagy odaadják a gombot. A kisebbek le-iecsuk!ó szempillákkal ülnek a kályha körül, amelyben a tűz már régen kialudt. Az édesapa talán az erdőbe sietett fáért, hogy felmelegítse az átfagyott, didergő gyermekeket? Nem, Dienes József, Besenyőtelek gépészkovácsa már nem segíthet családja nyomorán. A legidősebb gyermek 14 éves volt, amikor kereső nélkül maradtak, amikor a gond, nélkülözés elszólította közülük az édesapát. Dienesné továbbra is éijel-nappal varrt, mégsem volt elegendő a legszükségesebbre sem. Marikának és a 13 éves Józsefnek el kellett menni kenyeret keresni. B nyári hónapokban korán virrad, de ez a virradat már az istállóban találta a 14 éves Dienes Józsefet. így írta elő a szokás Kápolnán, Rácz József keze alatt minden géplakatostanulónak. Öt órakor felkelt a ,.ió puha szalmáról.” vizet hozott, megtisztította a lovat, mert hat órakor már a piacra kellett mennie. A vékony gyermekkarok sokszor alig birkákba megrakott nagy kosarat, mégis panasz nélkül vitte. Kinek is panaszkodhatott volna, itt társain kívül — akik hasonló sorsban éltek — nem hallgatta még senki, odahaza édesanyjának meg úgvis elég gondja volt. Időt sem adtak a panaszra. Amikor a piacról megérkezett, fát kellett készíteni a konyhára, vizet bevinni, sokszor még a tüzet is ő gyújtotta meg. Nváron rendszerint építettek valamit a portához és akkor a kőművesek mellett segédkezett. Munkahelyét sokszor napokig nem látta, vagv ha látta is ... A hét első két napián felásta a kert egvik sarkát szerda reggel végre a műhelyben dolgozhatott. Na<zvon szerette a pépet, meg is látszott rajta. Jobban fénvtett, mint hármelvik társáé. S miiven boldog volt. mikor elkészítette az első fogaskereket. Most is emlékszik rá, odament a marógéphez, hozzákezdett a komaiv munkához. Hiába volt minden jgvekezete, akarata, a fogaskerék nem sikerült. A mester szúrós szemmel figvette a pvermék mozdulatait. Felforrott benne a méreg. Ezt nem tűrheti tovább, hogy las-san egv éve itt van és még ennvit sem tud. Maid ő megmutatta ennek a lus+a csavargónak boervan kelt dől főzni Halába marko’tt tét oldalrót pofozta és addig rudgosta, amíg a gyermek az esztergapad alá esett. Elégedetten hagyta el a műhelyt Most már biztos volt benne, hogy nem fordul még egyszer elő, hanyagságból nem pocsékolja többet az anyagot. ... Így lelt négy és fél év. József ezért kapott kosz tot és 100 pengőt az utolsó évre. * V égigfeküdt az ágyon, lehunyta a szemét és elgondolkozott. A többiek már régen aludtak. a foglyok közül csak 5 virrasztóit. Úgy érezte, hogy valami összeszorította a szívét és most egyre jobban szorítja. Utolsó éjszakát tölti szovjet földön, még néhány óra és a vonat hazafelé hozza őket. Nem tudta, szomorkodjon vagy örüljön, olyan váratlanul érkezett mindez. Két évet élt ebben az országban, ismeri az egész környéket, az üzemeket, a szovjet embereket és megszerette őket. Hiszen soha nem éreztették velük, hogy nem közéjük tartoznak. Sztálinó 21-es gyárában dolgozott, mint szerszámkészítő esztergályos, itt ismerkedett meg a többgépes rendszerrel. Tizenhattagú brigádjával mindig becsületesen elvégezte a munkák ezt követelte tőlük a gyár élénk versenymozgalma is. Emlékszik, milyen nagy nap volt, amikor először elérték az 1300 százalékot, és megkapták azt a bért, amelyet a hasonló magas százalékot elérő szovjet társaik. Este vacsora után hosszú ideig beszélgettek életükről, az otthonról, hallottak arról a nagy változásról, ami azóta történt. Nem tudták elhinni, hogv idehaza is úgy élnek, ahogy szovjet földön látták. Gondolata sas szárnyán röpült haza édesanyjához és testvéreihez. Miiven boldogok lesznek... Szomszédia nyugtalanul forgolódott mellette, majd kinyitotta a szemét. Nem alszol? — kérdezte. Egy csendes „nem tudok” volt a felelet. E lmeséltem nektek'ifjúságomat, tanulóéveimet, hogy különbséget tudjatok tenni a ti mostani és a mi régi életünk között. Gondtalanul, boldogan élitek ipari tanuló napjaitokat, sokszor nem is gondoltak arra, hogy ezért hálával tartoztok valakinek. Régen velem dolgoztok, ismeritek hibáimat jó oldalamat, s hogy még jobban megismerjetek, a családi életemről is mesélek nektek. Amikor 1951-ben a-z Autójavító Vállalat esziergályosirn übel yenek vezetője lettem, munkám már akkor ismertté tette nevemet. Nagyon szerettem dolgozni, teljesítményem legtöbbször 150 százallék felett volt. fizetésem is elérte az 1300 forintot. Ebben az időben már nős voltam, de feleségem súlyos szívbetegsége miatt továbbra is egyedül dolgoztam. Hét újításom és 300 százalékom még nagyobb hírnevet szerzett a vállalatnak. Amikor a legboldogabban, megelégedve éltünk, feleségem betegsége egyre rosszabbodott. Nem tudtunk rajta segíteni, de a párt segített: hat hétig Balatonfüredre küldte. Az elmúlt nyáron pedig én töltöttem egy hetet Bala- tomalmád'ibairh, ezzel is jutalmazták jó munkámat. Elhallgatott. A műhelyben egészen lehűlt a levegő, ők ezt nem vették észre. Nem fáztak, Dénes József lelkes szavaival felmelegítette őket. Gyertek, menjünk át, már biztos megkezdődött az értekezlet — mondta búcsúzáéul a brigádvezető. Mielőtt felajánlásokat tesztek, gondolkozzatok a „mesén”. • B teremben elkészült a csokor. Nem drága szegfűből, még csak nem is tarka mezei virágból, hanem ezeknél sokkal értékesebb és szebb, szívből jövő felajánlásokból. Minden szál virága egy-egy dolgozó 6zavát. szerete‘ét és hűségét fejezi ki a párt iránt. Az Autójavító Vállalat dolgozói a megbecsülést, az emberhez méltó életet, a róluk való gondoskodást így akarják meghálálni. Dienes József felajánlása — amelyben 15 százalékos mennyiségi emelést, selejt- menies minőségi munkát, a keze alatt dolgozó három ipari tanuló többszöri munkával kapcsolatos foglalkozását, a Koleszov-módszer további átadását és a bemutatott üzemekben felmerülő nehézségekben való segítséget ígér, csak egv szál vinága a csokornak. És ez a csokor csak egy azok közül, amelyeket országunkban a III. párt- kongresszus tiszteletére készítettek. Minden dolgozó ember, aki igazán szereti pártunkat, arra törekszik, hogv a nagy esemény tiszteletére tett vállalását minél előbb teljesítse. Ha a csokor szavai tettekké válnak, az ünnep akkor lesz igazán ünnep. Dobál Margit
