Népújság, 1954. február (9-16. szám)

1954-02-18 / 13. szám

4

NÉPÚJSÁG

J 954 február 18.

Bust Antii is vérjo g tmmst - siélët akar tekpümi

REGGELRE megváltozott az idő. Az ereszrői nagy cseppehben hullott a hóié. Bagi Antal, abasári dolgozó paraszt vidám mosollyal lépett H az udvarra. Felpumpálta a kér ékpár gumit, megkereste a csákányt, fejét csóválva nézte. Egy kicsit megrozsdásodott. Rövidesen lekopik róla, — gondolta a gazda, mikorra a 900 öl földei megfordítom, fényes lesz.

Nem. kis dologra szánta el .magát Bagi Antal. Ogy határozod, hogy a tavasz elején 900 öl földjét megfordítja, s még be is telepíti márciusban szőlővel. Ezért indult most neki a latyakos, vizes útnak. Engedély kell a telepítésre, s mivel a föld a halmajugrai határban fekszik, az ottani tanácsnak kell kiadni.

Háborított szőlőtőkék mellett hajlott el. Négy év múlva az övé is ilyen lesz, de lehet, hogy szebb, hiszen nem most tanulja a szőlőművelés „abc”-jét, ha nem értene a szőlőhöz, nem is merné -magát abasárinak nevezni.

Félóra karikázás, csúszkálás után ért a tanácshoz. Bent sokan voltak, szerényen félre- húzódott és szóba elegyedett az ismerősökkel. Kérdik tőle:

— No, mi járatban vagy itt? Erre 5 kicsit büszkélkedve feleli.

— Egy kis szőlőt akarok telepíteni, arra kérek engedélyt — mondja, s igyekszik közömbös artxl vágni, de nem nagyon sikerűi, hiába, mégse olyan kis dolog az, ha valaki szőlőtelepítéshez kezd. Most már ő is neki mer vágni, megvan

rá a biztosíték, hogy ,nem vész kárba munkája, a párt és a kormány szavát adta erre.

A TANÁCSTITKÁR megkérdezi, miben lehet segítségére, mennyi földje van, s ő e.mondja, hogy a 900 ölön kívül egy hold juttatott van még.

— Hát az oltvány biztosítva van-e? — kérdik tőle.

— Azzal nincs semmi hiba. En magam is oitvcuiytermesziésset foglalkoztán. Ez évben is szerződést kö őttem 10 ezerre. Az elmúlt években többre szerződtem, de most keli az én földemre. is.

A tanácsházán hosszan fo'yt a szó patakja, eltelt az idő. Engedéllyel a belső zsebben, újra ..nyeregbe'’ pattant Bagi Antal. Ment ki a jász- dűlőbe, megnézni a szőlő helyéi, hogy mennyire fagyott át a fö’-d. Ezért volt a csomagtartón a csákány. Odaérve belevágta a csákányt a havas földbe, fagyos földgöröngyök ''repültek szerteszét.

— Kicsit kemény, de nemsokára meg lehet kezdeni a fordítást — állapította meg a vizsgálódás után. S a csákány újra a csomagtartóra kerül, Bagi Antal vígan taposta a pedált, a falu végén észrevette, hogy már a nóta ütemére halad a bicikli. A faluban betért néhány ismerőséhez, de mikir a nap szégyenlősen eltakarta arcát az abasári dombokkal, Bagi Antal, a jövendő szőlősgazda már udvarára fordult be. Elégedetten tette le a kerékpárját, szép napja volt... régi álma teljesült...

HÍREK

— Csány községben a dolgozó parasztok részvétele mellett február hó 12-én tanácsülést tartottak, ahol ismertették az új mezőgazdasági rendeleteket, és a paradicsomtermelés fontosságát. Sok értékes hozzászólás hangzott el a dolgozók részéről.

*

— Az egri járásbíróság Rét. fezeit Eged hoi!ó Ignác és Jakab vaskó Sándor ügyében, akik január hó 5-én 288 liter bort iopíak el Punyi Gyuládé felnémeti lakos pincéiéből. A járásbíróság ntííwIkettSiüfet a kár megtérítésére, 1000 forint pénzbüntetésre és kétévi börtönbüntetésre ítélte.

*

— A vercetp tisztái állami

gazdaság jó munkájával segíti elő állattenyésztésünk fejlődését. A Hevesvezekény községben megtartott malacvásáron a vence! pusztai állami gazdaság állatai aratták « legnagyobb sikert

Bakos Sándor hároméves terve

TÉLI ÜDÜLÉS A MÁTRÁBAN

Soha annyian nem tervezgetlek még ebben az országban, mint éppen napjainkban. Az íráshoz nem szokott kezek nagyhasú hármasokat, düledező sorokat. számokat, betűket kerekít- getnek a fehér papíron: dolgozó parasztjaink készítgetik hároméves tervüket. S nem akármilyen tervek ezek: a jólét, a fel- emelkedés, a mezőgazdaság terméshozama emelésének nagy- fontosságú tervei.

Bakos Sándor erdőtelki dolgozó paraszt is sokat számolgatott, míg elkészítette az 1954- 1956. évi tervét. Nem kis dollog az ilyen, előrelátni három évre, alaposan meggondolni mit és hogvan kell dolgozni, na meg aztá >ől lehet pénzt

terei gállomány növelá

Ni rire jutott tervezg >s Sándor. Egy

fejős nnek három év

alatt í szaporulata,

t >

•men z , * ilooan a

s annak is lesz ftprv borja ennyi idő alatt. Összest 'ehát. öt szarvas- Dwr 'irt kérődzik maid három év máivá Bakos Sándor gazdaságában. Most akar venni anyasertést, melynek szerény számítása szerint is, három év alatt lesz legalább 18 malaca. Ezekből minden évben kettőt hizlal meg, egyiket magának, másikat beadásra. Mindezek mellett akar venni másik lovat, 10-ről 20-ra emelni a tojótyúkok s évente 16-al emelni a libák számát is.

A sok állat mellett aztán

könnyebb már a növénytermelésben is emelni a hozamot. Trágyában nem lesz hiány, különösen aikkor, ha megnőveke- dett jószágállományának biztosítja a takarmányt is. Éppen ezért korán elvet 200 négyszögöl takarmányrépát és a tavalyi 30 mázsa helyett, az idén 35 mázsát akar termelni erről a területről.

De a legfontosabb mégis a búza. Hét és fél'ho'.das gazdaságában az elmúlt évben két holdról 16 mázsa búzát takarított be, most helyes növényápolással, műtrágyázással 20—21 mázsát akar betakarítani, s a harmadik év végére hotdankint öt mázsával több búzát takarít be, mint 1953-ban. Két mázsá val akarja emelni a rozs, három mázsával az árpa, s 200 négyszögölön két mázsával a burgonya terméshozamát.

Termelési szerződést is kötött az állammal. Illetőleg kőt még a közeljövőben. Dinnyére, paradicsomra, cukorrépára, zöldbabra, zöldborsóra, vöröshagymára szerződik majd, hisz kormányunk a szerződéses növények átvételi árának emelésével ezen a téren is jelentős segítséget adott dolgozó parasztságunknak.

Egyszerű, de gondos terv az. melyet Bakos Sándor készített reális célokat tűzött maga e'é, s megjelölte azokat a módszereket is, amelyekkel ezek a célok valósággá válhatnak.

Bozsik Árpád agropropagandista.

Közös kirándulásra indulnak a mátraházi Sportszálló üdülői

Februárban eddig közel 250 levéllel kereste fel megyénk dolgozó népe szerkesztőségünket. A levelek hűségesen tükrözik városaink és falvaink lelkes kongresszusi készülődését, munkájának eddigi eredményeit, számot adnak a vezetőség- választás tapasztalatairól, s nem egyszer hibákra, hiányosságokra hívják fel lapunk, s az illetékes szervek figyelmét. Különösen azok a levelek íródtak büszke hangon, amelyek oz eredményekről adnak számot. Bárcsi László, az Egri Általános Javító Vállalat dolgozója arról számol be, hogy a vállalat jó munkájáért 55 ezer forint prémiumot kapott, ebből új iroda- helyiségeket, fürdőket, s egyéb szociális berendezéseket létesítenek. A vállalat lesz az első Egerben, amely a már kijelölt telken irodaházat épít.

Tuza András, a hevesi gépállomás politikai helyettese, azokról a lelkes vállalásokról adott számot, amelyekkel a gépállomás dolgozói, a kongresszus tiszteletére, a tavasii terv teljesítésére készülnek.

Bajzát Júlia, az atkári gépállomás agronómusa a helybeli Micsurin termelőszövetkezet munkájáról ír, s a többek között megállapítja, hogy a téli kedvezőtlen időjárás ellenére is « Micsurin őszi vetése 95 százalékban jól telelt, jól fejlődött.

Szabó Hermina Pétervásáráról a szövetkezet taggyűléséről számol be levelében, valamint arról, hogy a község diszistái lelkesen készülnek a járási kultúrversenyre.

A mezőgazdasági verseny lendítőereje

a párt iránti hála

Községünk dolgozó parasztsága, pártunk és kormányunk gondoskodását — mellyel köny- nyebbé tette a község lakóinak életét — azzal hálálja meg, hogy negyedévenként eleget tesz állampolgári kötelezettségének. Ragó András már teljesítette félévi tojásbeadását, Járdán Iván hat holdas dolgozó paraszt kilenc tagú családja ellenére már rendezte félévi baromfibeadását. Szabó István középparaszt egész évi sertésbeadását teljesítette. Ebből is láthatjuk, hogy a falu dolgozó parasztsága szívügyének tekinti a begyűjtési tervek teljesítését és iparkodik mielőbb eleget tenni kötelezettségének.

A község dolgozó parasztjainak versenykedve azóta növekedett meg, hogy Mezőszemere versenyre hívta községünket is a pártkongresszus tiszteletére. A versenynek köszönhetjük, hogy szépen haladnak a tavaszi előkészületek, megkezdődött a

vetőmag tisztítása, s minden dolgozó paraszt igyekszik, hogy községünk legyen a verseny győztese. Ennek érdekében a termelési bizottság is mindent elkövet, hogy a tavaszi munkákat határidőre befejezzük. Szalai Lajos a bizottság elnöke versenyt indított a mezőgazdasága munkák befejezése érdekében, ígéretet tett, hogy dolgozó paraszttársait is meggyőzi a tavaszi munkák határidőelőtti elvégzésére.

A községi tanács részéről is mindent elkövetünk, hogy a kis- gyűléseken, s az egyéni beszélgetések során minden dolgozó parasztot meggyőzzünk a versenyben való részvételre, hogy minden dolgozó paraszt ismerje az új rendeleteket. Nem engedjük meg, hogy az osztályellenség befolyása alá kerítse a falu dolgozó parasztságát.

Vadnai László Besenyőtelek

„Nem tudjuk

1952-ben Balaton községben megkezdték egy kéttantermes új iskola építését. Az iskola építését úgy tervezték, hogy 1952. december 31-re befejezik, s 1953-ban már abban tanulunk. Az iskola nem készült el csak 1953 szeptemberére. Mű- sorszámokat tanultunk, hogy ünnepélyesen vettessük át az új iskolát, örültünk, hogy az új tanévet már ebben kezdhetjük.

1954 van, az áj isko’a áll, ml mégis egy volt terményrakhol a hiba"

tárban tanulunk, ahol se ajtó, se ablak, se rendes kályha nincs. Az egyik végén besüvölt a szél, s az egész hideg tetet itt kellett kihúznunk, fázott a kezünk, a lábunk, és sokan meg is betegedtek. De hiába kértük, hogy adják rendelkezésünkre az új iskolát, a helyt tanács is hiába kopogtat a felsőbb szervéknél. Nem tudjuk, mi az oka, hogy az iskolát még ma sem adják rendelkezésünkre.

Kormos Ilona b.

VII. oszt. úttörő.

timem a burkus ja^ly

Mátyás királyhoz. Mint pajtások köszöntötték egymást. Mondja a burkus király:

— Azt hallottam, hogy magának aranyszőrű báránya van.

— Igaz — mondja Mátyás — van nekem a juhaim közt egy aranyszőrű bárányom, meg van egy olyan juhászom, hogy az még sosem hazudott.

Mondja a burkus király:

Én megmutatom, hogy fog hazudni!

— De — mondja Mátyás király — nem hazudik ez, olyan nincs!

— De én megmutatom, hogy hazudik, mert én megcsalom, de úgy, hogy muszáj, hogy hazudjon.

>— Fogadok akármibe, hogy nem hazudik — mondja Mátyás király. — Fele országomat odaadom.

— Én is odaadom fele országomat, ha nem hazudik — mondja a burkus király.

Jó, kezet fogtak. Avval jóéjszakát mond a burkus király és megy haza a szállására. Olt felöltözött a burkus király közönséges parasztgúnyába és indult ki rögtön a tanyára a

juhászhoz. Köszönti a juhászt Az visszaköszön ti:

— Isten hozta, király uram!

— Honnét ismersz te enge- met, hogy én király vagyok?

— Megismerem én a szaván, hogy maga király — mondja a juhász.

Azt mondja a burkus király:

— Adok én neked sok pénzt ráadásul hat lovat, meg hin- tót, csak add nekem az aranyszőrű bárányt

— Jaj — mondja a juhász — a világért se adnám, mert felakasztana Mátyás király,

Még több pénzt ígért neki a burkus király. De nem, a juhász nem állt kötélnek,

Hazamegy nagy Wsan a

burkus király a szállására, és

csak búsul és búsul. Ott volt a leánya is.

— Ne búsuljon — mondja az a lány — mert elmegyek én ahhoz a juhászhoz egy csomó színarannyal; én majd megcsalom.

Vitt egy ládácska színaranyat a lány és egy üveg bort, jó mézesen, hogy a juhászt megcsalja. De azt mondja neki a juhász, hogy neki nem szűkös a pénz! Mátyás király meg felakasztatja, ha megtudja, hogy hová lett az arany szőrű bárány.

Addig-addig beszélt a leány, addig incselkedett, hogy végül megitták a bort is. De a leánynak kellett elébb inni belőle. Látni akarta a juhász, nem tett-e valami étőt beléje. Nem. A bortól olyan kedve kerekedett aztán a juhásznak, hogy utoljára azt mondja: odaadja a bárányt, ha a lány hozzá megy rögtön feleségül. Pénz néki nem kell, mert pénze van elég.

Sokat szabódott a leány, de végül mégis beleegyezett. Azt mondja azután a leány a juhásznak:

— Nyúzd meg a bárányt; a húst edd meg, mert nékem a húsa nem kell. csak a bőre.

Megnyúzta a juhász, Haza«

vitte a lány nagy örömmel az apjának az aranyszőrű báránynak a bőrét. No, örvendezett az apja, hogy a leánya meg tudta csalni a juhászt.

Eljött 3 j-eggel, búsult erősen a juhász, hogy mit mondjon ő most Mátyás királynak, hogy ne tudja meg, hogy az aranyszőrű bárány elveszett. Indult a kastélyba és útközben elpróbálta, hogyan is fog hazudni, ha a király elé kerül. Beszúrta botját egy egérlyukba, a kalapját reá tette a botra. Elhátrált azután tőle, még feléje ment, köszöntötte király uramnak. Mondta a király nevében saját magának:

— Mi újság a tanyán? Mondta erre ő, a maga nevében;

*“ Ott biz nincs más, csak az, hogy az aranyszőrű bárány elveszett; a farkas megette!

Mikor kimondta, megijedt.

— Hazudsz, mert akkor a többit is megette volna!

Avval kivette a botját és ment tovább a király kastélya felé. Ismét talált egy egérlyukat, ismét beletette a pálcáját, reá a kalapját és köszöntötte király uramnak a botot

— Mi hír van a tanyán?

— Nincs egyéb, csak az aranyszőrű bárány bedöglött a kútba.

— Hazudsz — vélte hallani a király hangját — mert a többi is bedöglött volna.

Ismét kivette a pálcáját és ment tovább a kastély felé. Harmadszor is talált egy egérlyukat, betétette a pálcáját, reá a kalapját és köszöntötte király uramnak a botot.

— Mi újság a tanyán?

— Ellopták az aranyszőrű bárányt.

— Hazudsz — mondta a király — mert a többit is ellopták volna.

Kivette most is pálcáját és ment tovább Mátyás király palotájába. A burkus király is ott ült a leányával az asztalnál. Bemegy a juhász és köszönti a két királyt és a leányt is. A bőrt már oda vitte volt Mátyás királynak a burkus király és most várták mind, hogy ha- zudik-é a juhász. Mert ha hazudott volna, Mátyás király a fogadással elvesztette volna a fele királyságát

—- Mi újság a tanyán? — kérdi Mátyás király.

— Nincs semmi egyéb, minthogy az aranyszőrű bárányt egy szép fekete báránnyal elcseréltem,

N3gy VOlt Mátyás király öröme.

— Hát hozd be a bárány1: •— mondja a juhásznak.

De azt mondja a juhász;

— Ott ül közephelyt a két király közt.

— Éljen! — mondja Mátyás király a juhásznak. — Nem hazudtál! Ezért néked adom I burkus királynak a fél orszá1 gát, amit tőle elnyertem.

— No mondja a burkus kii rály — én is odaadom a leá* nyom, úgyis megszerették egy< mást.

És így lett a juhászból burkus királyi

Beutalt dolgozók érkeznek Mátraházára