Népújság, 1954. február (9-16. szám)

1954-02-14 / 12. szám

2 NÉPÚJSÁG 1934 február 14. PARTÉ P íTÉ* Level a magyar-s Efözeleg a magyar-szovjet barátsági hónap, amikor a ma. 8yar nép különös szeretettel gondol a leiszabadító Szov jet unióra, nagy barátjára és tanítójára. Mtndenje.é előadások, műsoros estek keretében ünnepeljük a szovjet népet, ismerkedünk filmjeivel. Irodalmával, zenéjével. Számomra ez a hónap különösen nagyjelentőségű, hiszen több éven át legközvetlenebbül tapasztaltam a szovjet emberek segitőkészségét, szeretetét. A párt abban a nagy megtiszteltetés­ben részesített, hogy négy évre az Októberi Forráda om szülőváro­sába, Leningrádba küldött tanulni Négy éven keresztül egy asz­talnál hallgattam az előadásokat a szovjet fiatalokkal, akik közül sokan résztvettek hazánk felszabadításában. Négy éven át a közös munkában, nehézségekben, örömökben és vidám szórako­zásban mély barátság fejlődött ki köztünk és most igen gyakran kapok levelet barátaimtól, a csodálatos Néva parti városból Leningrádból, Kazahsztán napsütötte ifjú városaiból, a Kaukázus kegyeiből az észt tengerpartról és a hatalmas Szovjetunió sok más vidékéről. Szeretnék most röviden barátaimról mesélni, akiknek nagyon sokat köszönhetek. En 1949 december végén utaztam ki a teningrádi főiskolára, négy hónapos késéssel, igen gyenge orosz tudással. Nehéz feladat állt előttem. A tanév végéig meg kelleti tanulnom az orosz nyel­vet, s le kelteit tennem a vizsgák legnagyobb részét, mert csak lél/ léphettem 1951 őszén a második évfolyamra. Akkor csaknem megoldhatatlannak tűnt számomra ez a feladói. A Komszomol segítségemre sietett. Olyan szobában helyeztek el. aho. csak orosz fiúk laktak, párttagok, komszomolisták és p&nonklvüliek Ezek­ben az években még igen nagy számban tanultak főiskolánk utolsó évfolyamain voll frontharcosok. A mi szobánkban is kilenc lakótársam közül öt katonaviselt, volt, négy hadnagy és egy őr. mester. Az egyik elvtárs Hja Usztikovics Korsakov politikai tiszt volt a Szovjet Hadseregben, egy másik szobatársam 'észtveti Sztálingrád védelmében, a harmadik Szevasztopol visszavételénél tüntette ki magát, Tyihaniroo elvtárs. mint őrmester harcolta végig a. háborút, és résztvett a Reichstag bevételében. A háború alatt lépett a pártba, mellét hét rendjel és hadiérem díszítette. Az elvtársak meleg szeretettel jogadtak. Az én primitiv orosz tudásom mellett, csak nehezen tudtunk kimagyarázkodni, azért előszedtük fényképeinket, családtagjainkról, a hazai tájakról. Az elvtársak közül többen jártak Magyarországon, az egyik fiú a Balaton mellett sebesült meg 30—40 kilométerre lakóhelyemtől. Sokat beszéltek a magyar tájak szépségéről, dicsérték a ma­gyar nép szorgalmát. munkaszeretetét. Annyit már akkor is jól megértettem, hogy ..vengerszki harosij na'otf’ (jó nép a magyar). Az egyik Petőfi kötetei vett elő, a másik — az említett Ty.hamirov, aki a főiskola egyik legjobb sportolója volt — Papp Lászlóról Németh Imréről és úszóinkról faggatott. Már az első este barátságos viszony alakult ki köztünk, és a 'következő Időkben állandóan a legapróbb dolgokban is éreztem "ovjet barátságról segítségüket. Nagyon hideg lél volt akkor Léningrjdban — 37 fok. Barátaim megmagyarázták, milyen meleg holmit vásároljak, együtt járták vetem az áruházakat. Elkísértek a gőzfürdőbe, meg­tanítottak a gőzölés helyes módjára. mely ez alatt az éghajlat alatt az egészség szempontjából igen fontos, megmagyarázták, hogyan táplálkozzam. Annyira mentek a rólam való gondoskodá­sukban. hogy Korsakov elvtárs aki 12 évvel volt idősebb nálam, lefekvés élőit mindig ellenőrizte, hogy be vagyok-e takarózva rendesen. Nem akarta hogy a szokatlan éghajlat alatt betegséget szerezzek. Szobatársaim, katonaemberek lévén, nagyon hozzá szoktak a rendhez és tisztasághoz. Engem 's igyekeztek ebben a szellemben nevelni. Amim kitavaszodoR, Tyihamirov magával cipelt a sportpályára, mondván, hogy nem jó na gyár ember az. aki nem veszi ki részét valamilyen sportból. Legtöbbet azért mégis a nyelvtanulás terén köszönhetek szobatársaimnak. Valamelyikük állandóan társalgóit velem, javi- tották nyelvtant hibáimat, s kis idő után már rossznéven vet­ték. ha valami közhasználatú szót eltévesztettem. Vizsgák előtt néha féléjszakákon ültek mellettem, és magyarázták a pavlovi fiziológiai törvényeket. Az egész szoba nagyon boldog volt, ha valamilyen tárgyból sikeresen vizsgáztam. A következő évek során más szovjet diákokkal kerültem össze. Laktam orosszal, grúzzal, kazahhal, tatárral. Legtöbbjükre a segítőkészség, a bajtársiasság aolt a jellemző. A négy év alatt nagyon kevés képmutató, vagy irigy emberrel találkoztam. Mind­nyájan mérhetetlenül büszkék voltak hazájukra, történelmükre, de nagy tisztelettel beszéltek a népi demokratikus országok kultu­rális és történelmi hagyományairól is. Azt hiszem, nem tévedek, mikor azt állítom, hogy igen sok magyar d ákban éppen szovjet barátaink ébresztették fel a hazája iránti szereteiet. büszkeséget. Sokszor kértek bennüket énekeljünk áriákat nemzeti operáinkból, ismertessük meg velük láncainkat, dalainkat, beszéljünk a híres magyar sportról. A közös munka, az együttes szórakozás négy év alatt igen szoros kapcsolatot teremtett közöttünk. Ugyanúgy, mint szovjet barátaink, mi is résztveitünk a tanulmányi csoportok munkameg­beszélésein. Bíráltunk és bennünket is bíráltak. Véleményünket, bírálatunkat mindenki úgy fogadta, mintha mi is a Komszomol tagjai lennénk. Nagy öröm volt számunkra, mikor a? egyik meg­beszélésen bírálták az egyik Komszomol-tagot, aki bennünket megküiönböztetően külföldieknek nevezett. Lassan mi is „nási rebjata" (mi fiaink) lettünk, ugyanúgy, mint bármelyik évfo yarn- társunk. Amikor az utolsó év végén a leningrádi állomáson búcsúz- kodtunk, csaknem mindenki sírt. Azóta pedig rendszeresen kapom a leveleket, melyekben barátaim beszámolnak életük minden problémájáról, munkáról, szerelemről, különböző élményeikről. S ezek a levelek kimondhatatlanul sokat jelentenek nekem. MIKUS GYULA főiskolai adjunktus A vezetőségválasztás hírei Vc/etőségválasztás a puszi asziks/ni állami gazdaságban Február 9-én a pusztaszikszó' állami gazdaság pártszervezeté nek tagjai ünneplőbe öltözve érkeztek a vezetőségválasztő taggyűlésre. A jő szervezés a pártcsoportbizalnvak lelke« munkájának eredménye, hogv csak a betegek maradtak el a taggyűlésről. A vezetőség be­számolóját Csirke elvtárs, az alapszervezet volt titkára tar tóttá. A beszámoló amellett, hogv bátran feltárta a hibákat, bírál­ta a vezetőséget és egyes párt­tagok nem megfelelő munkáját, megdicsérte az o!van párttago kát. min? Török József. Streba István, akik kommunistához méltóan végzik munkájukah' György Elek eivtárs, volt vezetőség egyik tagja elmondta I tagság előtt, hogjí kevés gon­dot fordított a vezetőségi gyűlés re s nem érezte eléçygé a feîe- 'ősséget egyes'feladatok végre­hajtásáért. mert Cjsirke eivtárs “gtvçtlen esetben se bízta meg Feladattal Petránu Gvörgv elv- társ és'.több párttag elismerte a 'agpvffiéáen, hoá'v kevés segít­séget adtfklc a vezetőség munka- ’ihm és ígéretet tettek, hogv az úi vezetőség' munkáiét segítik A taggvűlés nyolc pontból álló haii/ározati javaslatot foga­dott eh, melynek megvalósítása oa.gv'oan segíti maid a nártélet további javulását, a mezőgazda­ság feil esz: és érő! szóló határo­zat megvalósítását. Ipacs József füzesabonyi ib. Áldozatkész segítség A iárási pártbizottságok tag­lal. munkatársai és aktívái a vezetőségválasztási munkákban odaadó, önfeláldozó segítsége' nyújtanak a szakszerveze­tek számára. Dréhtr ' Máivá«- “Ívtárs. a hevesi ib nolitikai munkatársa gyalog járta be ? •amamenti községeket, több na- oig kint tartózkodott, segítette Boconád. Zárónk. Tarnnméra község alapszervezeteit. Barna András elvtárs. a tiszanánai egy­sége« falusi pártvezetőség titká­ra tíz kilométert gya'ogoM a majdnem derékig érő hóban, hogv éliusson Kömlőre a tag­gyűlésre. Barna elvtárs a nagv hó ellenére is többszőr elment Kömlőre, hogv segítsen a tag­gyűlések megszervezésében. A megyei pártbizottság hétfői ülése dicséretben ízesítette a iárást pártbizottságok tagjait, munkatársait és aktíváit, áldo­zatkész munkájukért. r y PÁZMÁNDI IMRE ELINDUL EGY FÉRFI az íróasztal fölé hajol. Keze végigsiklik a fió­kokon, s egymásután üríti ki azokat. Papírok, akták kerül­nek az asztal tetejére. Sorba- rakja őket, ceruzával megjegy­zi, melyik, milyen intézkedést igényel, még. s feltünteti az előadójának nevét. „Kovács elvtárs", „titkárság", „igazga­tó“ ... Végignéz üres íróasz­tala fiókjain, pillantásával megsimogatja a falon függő képeket, a kis szoba berende­zését — teheti, egyedül van, senki sem látja, hogy mennyi­re elszorult a szíve — munka­társai már elmentek, lejárt a munkaidő, csak ő maradt itt... búcsúzni. Búcsúzik a gyártól, az em­berektől, a jóbarátoktól és az elvtársaktól. Elmegy a megszo­kott üzemből, nem hallja töb­bé a daruk süvítő hangját, a gépek és kalapácsok csattogá­sát. Néhány év alatt nagyon összeszokott a gyárral. Nem tett különbséget ember és em­ber között, szemében egyforma volt a munkás, s az irodában ülő ember. Mindenkiben egyet érzett, a szeretetet. S most elmegy ... Néhány nap múlva már más ül itt a helyén, más intézi munkáját. Ö mé" munkát végez, máshol fog dolgozni, agronómus lesz: hívja a falu. Megy... Mert minden vá­gya. kinn egy kis községben, gépállomáson dolgozni, harcol­ni a mezőgazdaság fejleszté­séért, a falu szebb és boldo­gabb életéért — még ha most fáj is a szíve kicsit a gyárért. MIÉRT csak most, miért nem ment akkor, amikor elvégezte a mezőgazdasági középiskolát? Négy évig tanult, megszerette a mezőgazdaságot, s mégis a gyárban helyezkedett el, Diós­győrben. Nem ment a mező- gazdaságba. mert nev\ mehe­tett. Kevés szakember kellett és kevés volt a fizetés is. Ezért kellett neki több tanulótársá­val együtt elhelyezkedni az iparban. Pedig a szíve csak a mezőgazdaság felé húzta. Amikor felépült a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár, ide kérte áthelyezését. Azóta itt dolgo­zik. Munkájának és családjá­nak élt. Megszerette a gyárat, s még­is nem hagyta nyugodtan a vágy, fütötte, hajszolta vissza a tanult szakmájához. Többször kérte magát a mezőgazdaság­ba. A Váltó és Kitérőgyár azon­ban nem engedte. MAR TELJESEN lemondott tervéről. amikor jött a pár­tunk és kormányunk felhívá­sa. „Szakemberek falukra, gép­állomásokra és termelőszövet­kezetekbe." Megdobbant a szi­ve ..., itt az idő. Jelentkezett a járási tanácsnál, s megkapta kinevezését. A gyár igazgató­sága is hozzájárult, hogy elin­duljon új útján, dolgozhasson a mezőgazdaság ügyéért, úgy, ahogyan a gyárban tette. Es most elmegy Pázmándi Imre. a Váltó- és Kitérőgyár beruházási osztályvezetője — a gépállomásra. Atkárra. El­költöznek, elhagyják a várost családostól. Szép, modern lakó­házukat felcserélik egy kis ta­karos, kertes paraszti házra. Olyanra,ahol a kertben állato­kat is tudnak tartani, s mellé egy kis földön kukoricát és egyéb növényt termelhetnek. A háromhónapi fizetésből, amit azért kap, hogy vidékre megy, kicsi házukat, amiben laknak majd, szépen berendezik. Jó­val ötezer forinton felül kap, sok mindenre telik. így tervez­ték a feleségével. Igaz, hogy felesége kissé idegenkedett fa­lura menni, sajnálja szép la­kásukat, a városi lüktető éle­tet. amelyet majd felvált a csend, a természet és az egy­szerű, falusi emberek környe­zete. De beleegyezett... Két kisgyermekének, Györgynek es Zsuzsannának boldogságára gondolt, s a szabad, friss leve­gőre, a mezőkre, ahol nemso­kára traktorok dübörögnek, s nyáron majd ott ringatózik az aranyló búza, az éneklő madár­dalra, s a jövőre, amely még előttük áll. PÁZMÁNDI IMRE elindul. Uj életet kezd, kedvvel és el­szántsággal. Atkárra megy. Odakérte magát, ahol legna­gyobb szükség van a szakem­ber tudására. Fáradtságot, időt nem kímélve akar dolgozni, s szeretné meajavítani a gépállo­más munkáját. Nevelni — tanítani. Ez a célja, amelyhez sok-sok sikert kívánunk... Márkus János Barátsági hónap litrri — A barátsági hónap ünne­pélyes megnyitóját megyénk három városában február 18-án tartják meg. Mindhárom helyen színvonalas kultúrmű­sor lesz. A községekben feb­ruár 20-án és 21-én a megnyi­tó ünnepségeket a Szovjet Had­sereg napjával kötik össze; — Az Ismerd meg a Szov­jetuniót című előadássorozato-" kát a barátsági hónap ideje alatt új módszerrel rende­zik. A község és az üzem dol­gozói három előadás anyagá­ból a nekik legmegfelelőbbet választhatják ki. Kétszáz Is­merd meg a Szovjetuniót elő­adást. 500 kiselőadást tarta­nak. — Nagy eseménye lesz a BH-nak a szovjet film ünne­pe. Ebből az alkalomból min­den filmszínházban díszelő­adást tartanak, de rendeznek film-kultúrműsorokat és film­karnevált is. amelyen a ma­gyar és szovjet filmekből kivá­lasztott jelmezekben jelennek meg a dolgozók. — Uj színt ad a barátsági hónapban a klubestek rende­zése. Igen változatos formá­ban, 200 klubest keretében hanglemezműsorok, könyvan- kétok, rövid előadások és tánc­esteket tartanak . — Gépállomások, állami gaz­daságok és termelőszövetkeze­tek részére a megyei tanács mezőgazdasági osztályával és a szakszervezettel közösen az MSZT szovjet agrotechnikai módszeréről, Koleszov-mód- szerről, ciklusos-módszerről tart előadást. — Vámosgyörkön a BH-bi- zottság 21-én nyitja meg a ba­rátsági hónapot. Az ünnepi be­széd után a körzeti kultúrver- senybemutatót nézhetik meg a dolgozók. Elhatározta a -bizott­ság, hogy a barátsági hónap alatt több előadást tartanak, könyv- és képkiállítást ren­deznek. s az MSZT tagjai közé 20 tagot szerveznek, és 20 Uj Világ-előfizetőt gyűjte­nek, JjruÁM (Erki János leveléből: ..Gyöngyös városban _ csaknem mindennap délelő t nyolc-tlz óráig égnek az utcai villany- lámpák. ’") — Egyik ló a másikhoz: Gondos vállalat az AVESZ, még nappal is villanyfénynél csodálhatlak. — Félév óta kellene már készen tenni a selypi mozinak. Ha fele olyan serényen végeznék a tatarozást munkál, mini amilyen lelkiismeretesen gyalogolnak a selypiek egy-egy jó.fi lm megtekin­tésére Petöfibányára, vagy a Mátravidéki Erőműhöz — már rég nem volna szükség erre a gyalog’ásra. ★ — Tóth Pá! Pétervásárá-ról levelet írt szerkesztőségünknek. Mint írja a járási székhelyről több irányban indulnak autóbuszok, és bár az autóbuszra várók a járási tanács elölt fagyoskodnak, mégsem történt eddig semmi intézkedés fedett váróhelyiség léte­sítésére. Az egri lll-as körzet A Magyar Dolgozók Pártjá­nak javaslatára kormányunk so­rozatosan olyan rendelkezéseket hozott, melyeknek minden egyes pontja a dolgozók fokozatps jobbiétét segíti elő. Ehhez azon­ban az szükséges, hogy ne le­gyen egyetlen asszony, aki a rendeletek végrehajtásához gaz­dasági és társadalmi munkáján keresztül ne nyújtson segítsé­gei.. -v — - ■ . . Minden feladatnak a megoldá­sára szervezettségre .van szük­ség. közös akaratra,- amelv ké- pos leküzdeni a már nem idő­szerű kérdéseket és megerősíte­ni, életképessé tenni az újat. 15-éir tartja nögyúlését amely dolgozó társadalmunk érdekében történik. Ezért kériük a III. sz. körzet MN D SZ-esszoi va it, de az MNDSZ-en kívülálló nőket is, hogy fői jenek jjözénk. dolgozza­nak velünk a kormányprogramul sikeres végrehajtásáért, 0 bő termésért, a gyermekeink jobb­létéért. A III. sz. MXDSZ-szervezefe folvó évi február hó 15-én este hat órakor tartja újjáalakuló nőgvűlését. amelyre minden népéhez hű asszonyt szeretet, tel meghívunk. Kovács Ákosué III. körzet MNDSZ­szervezet titkára r Óvjuk otthonunkat, házunk táját Falragaszokon, b.ap/góshíra- dón, filmszínházakban Szabad Föld Téli Estéken hívják fel hatóságaink a dolgozók figyel­mét a tűzzel szembeni fokozot­tabb gondosságra. Előfordul, hogy figyelmet­lenségből, gondatlanságból olyan tüzek keletkeznek, me­lyek megsemmisítéssel fenye­getik otthonunkat, családunkat, házunk táját, népgazdaságunk építményeit. Az alábbi néhány példa is azt igazolja, milyen károk ke­letkezhetnek s mennyire fon­tos a figyelmes, gondos körül­tekintés a tűzgyújtó eszközök, a világítás és egyéb tűzveszé­lyes dolgok használatánál, al­kalmazásánál. Egerben az egyik dolgozó felesége vasalás után a villany­vasalót — hogy megmelegítse az ágyat — betette az ágynemű közé és azt be is kapcsolta. Nyugodtan elment munkába, mondván — milyen jó lesz mire hazajönnek a jó meleg ágy. Mire munkából hazatér­tek, meleg is volt, mert az át­forrósodott vasaló az ágyneműt meggyújtotta, s az bizony már égett. Mikor a villanyvasalót kényelmi szempontból az ágy­nemű közé helyezte, nem gon­dolt arra, hogy ez komoly kö­vetkezményekkel járhat, nem gondolt arra, hogy tűz is kelet­kezhet, mely otthonukat meg­semmisítheti. Megtörtént Egerben — Gyöngyösön, hogy amikor a kályhát kitisztították, a hamut faládába helyezve a padlás feljáró falépcsője alá helyezték anélkül, hogy azt lelocsolták volna. Este nyugodtan pihenés­re hajtották fejüket. Nem al- hattak nyugodtan, mert éjfél után a tűzoltóságnak kellett az égő padlás feljáró lépcsőjét, s a már égő tetőt is eloltani. Ebből kifolyólag komoly anya­gi kár érte őket. A gyermekekre, kiket pár­tunk és kormányzatunk szere­tő gondoskodással vesz körül — nagy gonddal kell ügyelni, nehogy játékból, pajkosságból tüzet okozzanak. Az egyik községben négy apró gyermek boldog édesapja reggel elment munkahelyére, abban a tudatban, hogy a gyermekekkel az édesanyjuk otthon van, aki vigyáz rájuk; Az édesanyának a közeli vá­rosba kellett volna bemenni bevásárolni. De mi legyen ad­dig a gyermekekkel? Arra gondolt, hogy bezárja őket, így nem csavaroghatnak kinn a hi­degben, nem fázhatnak meg, hiszen a lakásban ég a tűz és meleg van. Be is zárta a lakást és elment. Míg oda volt, a gyermekek parazsat vettek ki a kályhából és azzal játszot­tak, s mire az édesanyjuk ha­zaért, mind a négy gyermek füstmérgezéstől meghalt. Novaj községben az egyik dolgozó paraszt az istállóban helytelenül alkalmazott petró­leummal világító lámpát. Azt megtöltötte olyképpen, hogy egészen teleöntötte — petró­leum lámpát csak kétharmad­részig szabad megtölteni, so­hasem tele — azt meggyújtot­ta és felakasztotta az istálló falára. Kiment a közeli kúthoz vízért, ahol egyik dolgozótár­sával beszélgetett. Közben a teletöltött petróleumlámpá­ban lévő petróleum felmele­gedés következtében kifolyt, s az alatta lévő fekvőhelyre csepegett. Beszélgetés közben egyszer csak arra lett figyel­mes, hogy ég az istálló, mely­ben egy tehén, egy borjú és egy ló volt. A tehenet és a bor­jút megmentették, a lovat már nem és az istálló is leéget. így komoly anyagi veszteség érte. A fenti leírt példák szolgál­janak tanulságként a lakos­ságnak, a dolgozóknak, hogy házuk táján, munkahelyükön minden esetben gondosan járja­nak el, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő. Virányi Péter tü. örgy. tűzrend. oszt. vezető*

Next

/
Thumbnails
Contents