Népújság, 1954. február (9-16. szám)

1954-02-07 / 10. szám

TO4 TeVuîr ?. NEPÜJSÏG Vasutas dolgozók hősies küzdelme A Gyöngyösi Tömegcikk KTSZ a kormányprogramm sikeréért harcol i (Tudósítónktól.1 A téli zord időjárás nehézsé- íge'nek leküzdése komoly erőfe­szítésekre készteti a vasutas dolgozókat. Dolgozóink nagy többsége — átérezve a vasút szállítási feladatának felelőssé­gét — áldozatkész munkájával járul hozzá a nehézségek leküz­déséhez. Nap, mint nap hőstet­tek születnek vasutas dolgozóink között. Érzik, hogy a kormánv- programm sikeres megvalósí­tásában nekik is komoly fel­adataik vannak. Ilyen öntudatos szociaksta Vasutashoz méltó magatartást tanúsítottak. Hatvan ál'omáson január 29-ről 30-ra virradó éiie- len a 481-es számú Rákos ren­deltetésű irányvonat mozdony és vonatkísérő dolgozói. A nagy hideg és szénhiány trriatt Hatvan állomás fogadó vágányai telve voltak. A Mis­kolc felől érkező 481 számú irányvonalot, amely 50 vagon szenet vitt Budapestre az üze­mek és lakóházak fűtésére, csak úg’r tudta átengedni, ha a vo­natot a szomszéd állomásra Tu- 'rára átállítja. Szaller Sándor mozdonyvezető a ferencvárosi fűtőház kiváló dolgozója, meg­értve a rendkívül súlyos for­galmi helyzetet, fűtőtársáva! együtt segített a vonat átállí­tására. Komoly aggályai voltak, hogy nem lesz elég a mozdo­nyon lévő szénkészlet még a Szomszéd állomásig sem, ha valamelyik térközben a vonatot feltartóztatják. Amíg a moz­dony az állomás második vá­gányán k-legészítette vfzkészíe-- tét, a forgalmi ügyeletes a moz­donyszemélyzet, és a vonatfé­kező dolgozók, rövid brigádmeg­beszélést tartottak. A ..zöld út" biztosítása esetén a mozdony- Bzemélyzet vállalta a vonat to­vábbítását. A 48! számú vonat Hatvanba érkezett 0.30 órakor, indult 0.50 órakor. Túrára érke­zett 1.20 órakor és amikor Hat­vanba visszajövet 1.45 órakor a mozdony beállt a fűtőházba, szinte a:z utolsó lapát szenet dobta be Cs. Varga István fűtő a tűzszekrénybe. A tanácsok és az Állami Biz­tosító szervei február 1-től, 15-ig biztosítási napokat tarta­nak. A biztosítási na,nők célja, hogy a dolgozó parasztság ne csak nyomtatványokból és fel­hívásokból szerezzen tájékozó­dás'. az élő szó ereiével is ma­gyarázzák meg a kötelező biz­tosítás lényegét. További célia. hogy a téves adatok vagy a földterület nagyságának meg­változása miatt helytelen . díj- kivetést felülvizsgálja. A biztosítási napok lényeges Szaller Sándor mozdonyveze­tő, Cs. Varga István és Farkas Sándor fűtők, Pecze András vonatvezetö és két társa nem­csak a szolgálati ágak szoros együttműködésének szükséges­ségét bizonyították be azzal, hogy kisegítették Hatvan állo­más súlyos forgalmi heSyzelét, hanem az 50 vagon szén azon­nali továbbításával órákkal se­gítették elő annak a rendeltetési állomásokra és üzemekbe való éríkezését. Petői Lbánva, Nagybáionv, Kis- terenve és Mátranovák hős bá­nyászai. ezekben a napokb'n tervük teljesítése érdekében sok­kal több szenet bányásznak és így több üres kocsit igényelnek mint edd'g. A bányák üres ko­csikkal való ellátásáról Ha'van á 1 lom ásna k keik gondos kodn i a. A kemény idő, az igen sokszor gyenge minőségű szén, sokszor szinte leküzdhetetlennek látszó akadályt ielent a mozdonyveze­tőknek. Több alkalommal elő­fordult. hogv az üres kocsikat továbbító vonat megállt és tü­zet tisztított, gőzt fejlesztett. A bányák pedig óráról, órára vár­ják az üres kocsikat, hogy az üzem folyamatosan tudjon dol­gozni, hogy ne kerüljön a földre a drága szén. A hatvani mozdonyvezetők, Balogh János 1., Szetei Jenő és Szeliczki József és fűtőtársaik, ígv Geiger József, Sápi Ferenc — minden nehézség ellenére át­érezve a szénbányák üres kocsi­val va'ó etil áfásának fontossá­gát Hatvantól, Kisterenyéig a közbeeső állomásokon való rend­kívüli áthat ad ássál biztosították az üres kocsik továbbítását és ezzel a bánvák fennakadásnél- küii termeltetését. Bdlagh János /. és társai a kormányprogram m megvalósí­tásáért harcolnak. A III. párt- kongresszus tiszteletére, pár­tunk iránti tiszteletet kifejezé­sül eddig soha nem tapasztalt feladatokat téliesítettek. Méltán sorakoztak fel a szocializmust építő vasutas hősök soraiba. Pagonyi Lajos feladata, hogv előmozdítsák a kötelező biztosítási dijak besze­dését. Dolgozó parasztságunk öntudatos része már felismerte, hogv a kötelező biztosítás érde­keit védi és a biztosítási díf megfizetésével bizonyította be, hogv értékeli kormányunk gon­doskodását. De még vannak, akik halogatják a biztosítási díf megfizetését. Ezeket a dolgozó parasztokat fel kell világosítani, hogy a kötelező biztosítás tör­vény, diját mindenkinek meg kell fizetni. Szövetkezetünk vezetősége el­határozta, hogy még jobban részt vesz a lakosság szükségle­teinek ellátásában. Szövetkeze­tünk ezideig nagyrészt nem közvetlenül, hanem közvetve elégítette ki a lakosság szükség­leteit. Áruit, különböző hordó­kat, háztartást cikkeket, mező­gazdasági szerszámnyeleket a kereskedelemnek gyártotta és szállította. Elhanyagoltuk Gyön­gyös városának és környékének hordójavításait, nem vettük fi­gyelembe, hogy szövetkezetünk­nél asztalos szakemberek is vannak, akik bútorjavítást és új bútort is készíthetnek. Nagy Imre elvtárs beszéde után megértettük, hogy ezt a feladatot szövetkezetünknek meg kell oldania. Elhatároztuk, hogy 1954-ben maradéktalanul telje- j sítjük a kereskedelem számára | Az új begyűjtési rendelet vég­rehajtása nagy feladatok elé ál­lította. a járási és községi taná­csokat és annak begyűjtési appa­rátusát. Rajtuk múlik az új be­gyűjtési rendeletek jó, vagy rossz végrehajtása. Járásunk területén -— értékel­ve a begyűjtés munkáját, — megállapíthatjuk, hogv egyes községek helyesen foglalkoztak a begyűjtés kérdésével. Például Sarudon, Mezőtárkányon. Ká­polnán. Nagyúton, ahol az elő­zetes tervfel bontások, egyéni is­mertetésnél jelen volt egy VB, vagy egv állandóbizottsági tag, akinek jelenléte nagyban előse­gítette a termelőikkel való he­lyes beszélgetést és a tervek teljesítését is. Ennek eredmé­nyeképpen Mezőíárkány község­ben a tervfelbontás munkálata alatt 6000 liter tejjel többet ad­tak be a termelők, mint a-z elő­ző hónapban. Azokban a közsé­gekben, ahol nem érezték át a tervfelbontás jelentőségét, ott megnehezítették a rendeletek jó végrehajtását. Kompolt község­ben például e komoly munka végrehajtásában a nyilvántartót teljesen njuigárahagyták sem a VB, sem pedig az állandó bizott­ságok nem nyújtottak segítséget. Járásunk dolgozó parasztága és termelőszövetkezetei a felbon­tások «órán megismerte beadási tervét. A tervek teljesítése érde­kében mozgalom indult pártunk III. kongresszusának tiszteletére. Mezőszemere versenyre hívta ki a járás minden községét a be­adási tervek határidő elölt való teljesítése érdekében. Ehhez a mozgalomhoz eddig hat község csatlakozott. A versenynek máris eredményei vannak. Pél­vonatkozó gyártási tervünket. Még ebben a hónapban beren­deztünk egy kádár javítórészle- get, ahol a lakosság hordóinak javítását végezzük el. Asztalos és bútorjavító részleget hoztunk léire, mindennemű bútor javítá­sát 48 órán belül elvégzi'. Terv­bevettük a tájiigényeknek meg- fölelően új bútorok előállítását, a gyümölcsszállitásra alkalmas ládák iávitását és megrendelés utáni elkészítését. Az 1953-as évben hiányossá­gok akadtak munkánkban, de ebben az évben új részlegeink felállításával ezek a hiányossá­gok megszűnnek, és ígv szövet­kezetünk is nagymértékben elő­segíti a kormányprogramm si­keres megvalósítását. dául Mezőszemerén több mint 40 dolgozó paraszt kezdte meg a beadási tervek teljesítését. Poroszlón Nemes József dolgozó paraszt egész évi bairomlibeadá- sát teljesítette, Dormándon MTnkó Ráfáéi állandó bizottsági tag egész évi hízott baromfi, fél­évi sovány baromfi és negyed­évi fojásbeadását teljesítette. A szihalmi Dózsa tszcs három- negyedévi hízóbeadását, a bese­nyőtelki Szabad Föld tszcs pe­dig egész évi hízottbaromfi be­adását teljesítette. A versenymozgalomnak szép számmal akadnak kezdeménye­zői azokban a községekben is hol tanácsaink nem foglalkoz­nak vele kellőképpen. Feldebrő községben például a be^vüitési állandó bizottság tagjai felaján­lást tettek, hogv április 18-ra tePesitik egész évi tojás- és félévi baromfibeadáisukaf. Tódeb- röl Bódi Gellértné a begyűjtési állandó bizottság elnöke félévi tojás- és baromfibeadásánaik tel­jesítését vállalta a III. kongresz- szus tiszteletére. Sarudon, ahol a falugyűlésen egy szó sem esett a versenymozgalomról. Til­esik Gáspár 12 holdas dolgozó paraszt 1954. évi vágómarha be­adását teliesífette és hízottser­tés beadásának teljesítésére pe­dig egv 150 kilogrammos ser­tés készen áll. Ezek a példák mutatják, hogy dolgozó parasztságunkban él a verseny szelleme és készek az állammal szembeni kötelezettség teljesítésére, ha tanácsaink meg­felelően foglalkoznak a versenv- mozgalom ■ kiszélesítésével és népszerűsítésével. Molnár György osztályvezető Biztosítási napok a megyében Bánfalvi Antal, szövetkezeti elnök Begyűjtési munka a füzesabonyi járásban HARCBAN A HÓ ELLEN Tf'ste van. szép téli este. Amerre a szem ellát, mindenüti vastag hótakaró: fehér bunda alatt pihennek a végtelenbe xyuló szántóföldek, az erdő, a mező. A fehérkalapos kis házikók gymáshoz közelebb húzódva, néha meg-megreniegnek, viaskod­ik a zord idővel. A magas hegyek télapóhoz hasonlítanak. Hosszú akáüukat és a nagy téli bundát környezetükből kiemelkedve, iszkén mutogatják. A befagyott patakok egy-egy kanyarban fel- ■lordulnak. miért takarja el jégpáncél szemük elöl a tél szépsé­geit. Nekik nem szabad résztvenni a tél örömeiben? Nem láthat­ják a szánkózó vidám gyermekeket, a korcsolyapálya élénk élet t:, az egymásu'án száguldó ródlikat. De a télnek nemcsak örömei vannak, a nagy hó és a kemény hideg sokszor hősies munkát követel. * A hó megközelítette, sok helyen túl is haladta az egy métert. 'A fő dben nyugvó kis búzaszem megkönnyebbülten sóhajtott fel: a meleg hótakaró alatt boldogan alussza téti álmát. A medve is elöcammogott barlangjából, de az ajtóban megfordult, jobbnak látta visszamenni. Másik oldalára fordult és tovább alszik Ez még nem az ö világa. Naponta megismétlődik: a friss hétakaróra bb és újabb rétegek tapadnak, elzárva egymástól falazat, ..rosokat. Az utóbbi hónapban még a nagyvárosok között is meg­nehezítette a közlekedést. A z Egri Útfenntartó Vállalat egyik szobájában az íróasztalra tűzött térképet nehéz gondokat kifejező arccal nézi egy magas, barna férfi. Egymásba fűződő gondolatait az állandóan megismétlődő ielefoncsengetések megzavarják. Oda lép. felveszi a kagylót. — Eger, — Ostoros, — Novaj — ... igen, kérem, teg­nap este szabadult fel. Egész nyugodtan tessék. — Kérem szépen. Alig telik el egy-két perc, újból hívják. — Ott is? erről még nem is tudtunk. Éppen ma indult el egyik kocsival arra néhány emberünk, azok majd segítenek. — Végre néhány percig nem zavarják. Ott áll a kis megyetérkép felett és egyre több ránc lopódzik homlokárá. Most elörehajol, keze fölfelé csúszik a tér­képen és Felsőtárkánynál megáll. A későesti órákig dolgozott a hóeke. A 22-es számú fő közbe- kedési út nagu részéről már eltolta a havat. A kél munkás és vezetője, akik az ekével együtt fáradhatatlanul dolgoztak, arra számítottak, hogy egykét óra leforgása alatt beérnek Felsöiár. ányra és így a miskclc—budapesti vonal is szabad lesz. A korai szürkületben pöfögve haladt előre a hóeke, maga után megszabadítva a nagy hótól az utat. Vezetője a 18 fokos hidegben szinte mozdulatlanul ült rajta. Nyomukban két teherautó haladt, egyik emberekkel, a másik meg üresen. Már csak pár kilométer és holnaptól ezen az úton szabadon m ' enek a kocsik... Hirtelen 'agy pattanás és a hóeke megállt. A két munkás tehetetlenül ált, itrt a gép tengelye tört el. De Drapp József, a vezető iát tudta, ■wgtj ezen lehet segíteni, ha másképpen nem, új tengely áthelyező­sével. Előszedte a szerszámokat, a fagyos, havas útra Merítette köpenyét és rátérdelve hozzákezdett a gép javításához. Társai, amiben tudtak, segítségére siettek. A szerelő kékeslila keze, sok­szor rövid időre abbahagyta a munkát, letette a csipeszt, vagy a kalapácsot és dörzsölgetve melegítette kezét. Sokszor ő is úgy érezte, hogy nem tudja megjavítani a hibát. Nézegette minden oldalról. azután újból nekikezdett. így tartott az egész éjjel, mi­közben lassan esett a hó. A hajnali órákban, amikor virradni kez­dett, az éjjeli hidegtől megkínozva, halkan megszólalt: most talán már jó lesz. Munkában a hóeke. Visszaült a helyére, indította a hóekét és az elindult. Néhány nehéz órai munka, s reggelre végre... és másnap szabad volt az út. Jgazi hideg telünk van, amely a nyújtott apró örömökért -* nagy áldozatokat követel. Sok Drapp Józsefhez hasonló hőst kíván, akik a forgalom zavartalanságáért nagy hőstetteket hajtanak végre, különösen a vasutasoktól, bányászoktól, katonák­tól, de a dolgozóktól is, mindazoktól, akik segítenek a hóeltakari- tásban. Hősies munkát végzett a kerecsendi tanács a dolgozókkal a főútvonal hóé'takarításában. A többi tanácsok is kövessék példá­ját, szervezzék meg a dolgozókat és együttes erővel szabadítsák meg különösen azokat az uiaka', ahol a motoros eke sem tud segíteni. Dobat Margit. „Bioszuper66 gyár Egerben Igen kevesen tudják Egerben. I még inkább a megyében, hogy 1 kormányzatunk, úi mezőgazda- sági programmia értelmében az apácák egykori sertéshizlaldája helyén befejezéshez közelednek az ország legmodernebbül fel­szerelt szervesen szemesézett műtrágyát készítő üzemének- építkezései. A gépesített üzemben a szov- iet agrotechnikai tapasztalatok alapján a szervestrágyát és a szuperfoszfátot keverés útján 2—3 millimeter átmérőjűre szemcsézik. Az új trágyafajta előnye, hogy könnyen kezel­hető, magasabb terméshozamot lehet vele elérni s a többi mű­trágyához képest az ára is ala-* csony. A kísérleti adatok szerint ál­talánosságban holdankint 150 kilogramm sima szuperfoszfát műtrágyával 150 kiló termés­többlet érhető el. A többletter­més értéke 120 forint. Bio- szuperből 75 kilós adagolás mel­lett holdankint 225 kiló termés- többletet lehet elérni, ez 180 fo­rintos többletbevételt ielent, melyből a 75 kiló bioszuper ára 45 forint. Világosan látható, hogy a két trágyafajta közötti különbség, a szervesen szem­esézett műtrágya javára dől el. Szabó Gyula műszaki vezető. lipíissinTi olcsóbban kJ épünk érdeklődéssel figyeli ™ az építőipari dolgozók ne­mes munkáját. Kezük nyomán épül újjá országunk. A tervek végrehajtásában hatalmas fel­adatok hárulnak a dolgozókra.. Az építőipar az államtól kapott beruházásokból hatalmas össze­get használ fel az építkezésre. Pártunktó’, kormányunktól olyan megtisztelő feladatot kaptunk, amelyhez hasonlót, még soha­sem végeztünk. Uj városokat kell felépítenünk, s befejeznünk Sztálnvárost, a Sztálini Vasmű­vet, Komlót, Kazincbarcikát, a Borsodvidéki Vegyiműveket, a T'szalöki Erőművet, a Diósgyőri Vasgyárat, megyénk területén a Gyón gyö soros z-i Ercelőművet stb. Az építőipari dolgozók mun­kája nyomán csaknem naponta új gyárak kezdik meg a terme­lést, új lakóházakba köl'öznek a dolgozók. Építőmunkásaink, kőművesek, ácsok segédmunká­sok. de a műszaki dolgozók is harcoltak tervük teljesítéséért. Ezer és ezer hős születik ebben a harcban, olyanok, mint Pozso­nyi Zoltán Kossuth-díjas kőmű­ves, Pálak László, Kossuth-díjas, Ónodi Márton munkaérdemrend- de! kitüntetett főmérnök, Né­meth Zoltán kétszeres sztahano­vista. A nagyszerű eredmények mellett hibák is adódnak még: drágán építünk. Mi ennek az oka? Sok helyen cement szétszó­ródik, a téglát a szállítóeszközről leborítgatják, összetörik, a fél­téglákat eltemetik, nagy darab vasakat eldobálnak, esetleg fc&cb del terítik. A zsaluzóanyag nincs kellőképpen kihasználva, nem al­kalmazzák a táblás zsaluzáso­kat, használt anyag helyett újai­kat használnak fel, tjasználható rövidebb deszkákat — mivel egyes vállalatok nem gondolkod­tak kellő tüzelőanyagról — a dolgozók a szálláshelyen feltü­zelik. U ogyan építhetünk olcsóbban? ■* A műszaki dolgozók a tervezők, és a kivitelezők indít­sanak mozgalma; az olcsóbb építkezésre. A tervezők készít­senek olcsóbb, jobb terveket. Kőművesek, ácsok, segédmun­kások minden építésre alkalmas anyagot használjanak fel, ezál­tal küzdjenek az építőipar ön­költség csökkentéséért. Az üze­mi bizottságok mozgósítsanak arra, hogy a fát, vasat, cemen­tet minél gazdaságosabban épít­sék be. A táblás zsaluzás beveze­tésével küzdjenek a faanyag többszöri felhasználásáért, hogy a legkisebb faanyag is felhasz­nálható legyen. Vasszerelők valósítsák meg, hogy minél ke­vesebb vas kerüljön a hulladék­ba. harcoljanak a rajzszerinti mértékek és szelvények fontos betartásáért. Építésvezetők, művezetők, technikusok a.z anyagnormák meghatározásával, az anyag­számlarendszer bevezetésével teremtsék meg a szervezett anyagtakarékossági rendszer alapjait. Biztosítják az anyagok tökéletes, célszerű tárolását való­sítsák meg, a munkahelyen a legnagyobb rendet. A rend és a tisztaság feltétlen hozzájárul ahhoz, hogy a bal­esetek száma minimumra csök­kenjen az építkezéseknél is, hiszen sok balesetünk az építke­zési területek rendetlenségéből adódik. A tervezőkkel együttmű­ködve, szervezési tervvel teremt­sék meg a jobb gépkihasználás előfeltételeit. Most rajtunk, az építőipar dolgozóin a sor, hogy bekapcsolódjunk-e a nemes ver­senyzésbe, és a III. pártkongresz- szus tiszteletére tett vállalásaik­ban szerepeljen az anyagtakaré­kossági mozgalom kiszélesíté­se. Erre feltétlen mozgósítsanak üzemi bizottságaink. Sztahano_ vistáink — akik példát mutatnak a termelésben — legyenek a ta­karékossági mozgalom szervezői. Az építkezés többi dolgozóját mozgósítsák a takarékossági mozgalomban való részvételre, figyelmeztessék a pazarlókat. Meg kell szüntetni minden fe-i ! esleges anyagfel has znál ást. Termelésben élenjáró dolgom 1 zók a munkahelyükön vál­laljanak védnökséget a legfonto­sabb építőanyagok, a fa, vas, cement felhasználására, illetve kezelése felett, Arra törekedje­nek, hogy' “az építkezéseken a legnagyobb rend és tisztaság legyen. Magyarázzák meg dol­gozó társaiknak, hogy a pa­zarlók munkája mennyire gátol­ja hazánk békés építéséi Üzemi bizottságaink minden erejükkel segítsék kibontakozói az anyagtakarékossági mozgal­mat. Minden építőmunkásnak magyarázzák meg, hogy a meg­takarított anyaggal sok tízezer lakóházait építhetünk fel és na­gyon sok külföldtől beszerezhető anyagot tudunk pótolni. Az anyagtakarékosságért folyó harc­nak tömegmozgalommá kell vál­nia. Termelő munkánk mellett hazánkat aizzal is szolgáljuk, ha az építkezés drágaságát csök­kentjük. Mi, építőmunkások nem ma-i radhaíunk el az olcsóbb építke­zésért folyó harcban sem. Min­den megtakarított anyag erősí­ti hazánkat, lehetővé teszi, hogy terven felül még több lakóházat, bölcsödét, iskolát építhessünk. Az építőipari dolgozók takaré­kossági mozgalmai segít a bé­ke megvédésében, jólétünk eme­lésében. Zsilákó János Építő és Faipari szakszervezet elnöke Pásztor László középparaszt a termelési bizottságban Füzesabony községben példa­mutatóan gazdálkodik Pásztor László ki'encholdas dolgozó paraszt. Kiváló terméseredmé­nyeinek elismeréséül már két ízben kapott oklevelet. Az el­múlt esztendőiben például három holdról 42 mázsa búzát, 800 öl­ről 12 mázsa ősziárpát aratott le. 1200 négyszögölön 120 má­zsa cukorrépát termelt. Pásztor László az elmúlt évek fa p asz ta t at ai a 1 an j á n erőn dosa n készül a tavaszra. A téli napok­ban is gvakra.n kilátogat a ha­tárba éj ai puha hótakaró alatt ellenőrzi, hogyan telel a vetés. Mindent elkövet, hogv az idén is fokozza a föld terméshozamát. Pásztor Lászlót jó munká:a el­ismerésül megválasztották a község termelési bizottságába. Büszke a kitüntetésre, mert íov hasznos tapasztalataival segít­heti gazdatársaií is a magasabb termésért vívott harcban. — Örömmel fogadtam, hogy tagja lehettem a termelési bi­zottságnak — mondotta Pász­tor László — tudom, hogy köz­ségünkben is emelni kell a föld terméshozamát és ezért dolgozni nagy megtiszteltetés számomra. Az első feladat, hogy kialakítsuk a helyes vetésforgót és meg­javítsuk a föld táperejét a köz­ség határában. Évek során ta­pasztaltaim, hogy ez a két té­nyező emelheti legjobban a föld terméshozamát A 14—16 má­zsás búzatermésemet annak kö­szönhetem, ho.rrv két évenként rendszeresen istállótrágyázom a földemet és bevezettem a három­éves vetésforgót. Tapasztalatai­mat most már széles körben Í6 hasznosítom, mert tudom, hogy a falu növekvő jólléte a mi mun­kánkon múlik. Pásztor László máris munká­hoz látott. Esténként, amikol összejönnek az utcabeliek, so­kait beszél gazdatársaínak a ta­vaszi munkára való jó felkészü­lésről. a magas termés előfel- tételeiröL

Next

/
Thumbnails
Contents