Népújság, 1954. február (9-16. szám)

1954-02-04 / 9. szám

* , VtLA6 PROLETÁRJAI ESTES ÖLJ ETEK? NÉPÚJSÁG AZ MPP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA! SZAMUNKBAN': KÉPZŐMŰVÉSZEINK MUNKÁJÁRÓL (3. OLD.) X. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 FEBRUAR 4. A mezőgazdaság fejlesztésének iigve megyénkben A szólás mondás azt tartja, hogy a jó hír ólomlábakon jár. Lgy látszik, ez egyszer tévedett, aki útjára bocsátotta ezt a köz­lő munkámról orszaeoshirü a kompolti kísérleti gazdísafi. Képünkön: Letley János, a gazdaság igazgatója a fejlődő növényzetet vizsgálja. mondást, mert a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat nem ólomlábak on. hanem a szél sebes szárnyán jutott el a legtávolabbi f«jvakba is. Népnevelőink fáradtságot nem ismerve járták a távoli tanyákat, a távol eső falurészeket is. hogy mindenkivel megis­mertessék ezt a nagyjelentőségű határozatot. Alig, hogy kiléptek a népnevelők, minden háziban megindult a tervezés, számolgatás, falusi lakosságaink soli a nem töltött annyi időt tervezgetésse!. mint az utóbbi hónapokban. Terveznek, mert látják a biztosítékot arra. hogy ezek a tervek meg is valósulnak. Az érdeklődés soha nem iátott méreteket öltött, a tanácsülé­seken három-négyszer annyi gazda vesz részt, mint régebben. A kis gyűlések is nagy érdeklődésnek örvendenek s álig lehet lépni olyan helyre, ahol ne a határozatról beszélnének, vitatkoznának. Gsányban, habár nem nagy község. 400 gazdákodó vett részt azon a falugyűlésen, ahol a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határo­zatot ismertették. Hiba lenne azonban, ha nem figyelnénk fel helyenként a hatá­rozatta! szemben megmutatkozó közömbös magatartásra. Előfor­dul még sok helyen, hogy a rádióra és a sajtóra bízzák a határo­zat ismertetését, nem segítik népnevelő munkával — mondva — úgyis hallgatta mindenki a rádiót — minek zaklatni őket. Érdemes felkeresni a dolgozó parasztokat s meggyőződni megnövekedett termelési kedvükről, segíteni a tervezgetésben és észszerű javaslataikat terjesztve, segíteni a terméseredmények növekedését. Ki meri kétségbevonni dolgozó parasztságunk ter­melési kedvének megnövekedéséit? Azt hisszük, a rosszakarókon kívül senki, hiszen olyan tények bizonyítják ezt. mint az évek óta elhanyagolt trágyázás újbóli alkalmazása, mert a vak is láthatta, hogy az elmúlt években minden udvar tele volt istállótrágyával, a föld meg szinte sirt a trágya után. Ezen az őszön és a télen más­kép álla helyzet. Megyénk dolgozó parasztsága 110 százalékra teljesítette trágyázás! tervét s még most is hordják a földekre, újabb holdakat téve termékenyebbé, kövérebbé. Az utóbbi évektől eltérően, dolgozó parasztságunk újra sze­retettel fordul a földhöz. Nem nyűgöt lát benne, hanem azon fára­dozik, hogv minél termőbbé tegye, hogy ősszel minél több termés hálálja majd évi fáradságos munkáját. A megye dolgozó parasztságának sok bosszúságot okoztak a szikes, sovány földek, melyeket öntözéssel, fásítással lehetett volna hasznosítani. Igen ám. de eddig nem gondolt erre senki, most gon­dolnak és cselekszenek is. Besenyőtelek határában a tepélyi dűlőn közel 40.009 hold szikes területet fásítanak. Nem lehet így dicsekedni az öntözéses gazdálkodás terjesz­tésével, bár hatalmas lehetőségek állnak előttünk ezen a téren 5a. Az eddig hasznosított 2500—3000 katasztrálrs hold terület helyett 12 és félezer holdat lehetne öntözni különösebb beruházás nélkül Ezen a területen egy év alatt 62 millió forint értékű zöldséget lehetne termelni a Tisza és kisebb-nagyobb patakok k'használásá- vaj. Miért félnek hát termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink az öntözéses terület növelésétől? Azt hisszük, nincs alapja a húzódásnak. A határozat egyik legfőbb feladatként jelöli meg a gabona vetésterületének és termésátlagának a növelését. Egyre jobban iparosodó megyénk is ezt követeli hogy az idén és a következő években nagyobb darab kenyér kerüljön a dolgozók asztalára. Elsősorban a búza vetésterületét kell növelni. Előreláthatólag 10.000 hold tavaszbúza kerül a földbe. Ez a terület Eger város lakosságának egyévi kenyérszükségletét biztosítja. A másik fontos feladat az őszi vetések szakszerű tavaszi ápolása. A felfagyott vetések fogasolása, hengerezése mellett alkalmazni kell a fejtrá- gyázást. A szükséges műtrágya több mint 120.000 hold fejtrágyá­zását biztosítja. A kongresszusi versenyben jóformán minden ter­melőszövetkezet és a dolgozó parasztok többsége is vállalta a fej­trágyázás elvégzését a gyengén telelt őszi vetéseken. Vállalták, hogy a tavaszi kalászosok vetőmagjai tisztítva, csávázva, kereszt- sorosán kerülnek a földbe s ez az ígéret biztosíték arra, hogy már az idén növekedik a kalászosok termésátlaga. Megyénk minden része más növényt szeret, így az a felada­tunk. hogy kihasználjuk ezt a szeszélyességet. Ha a heveskömyéki földek szeretik a dinnyét, tegyünk eleget kívánságának. Ültessünk oda dinnyét, Csányban tököt. Boldogon paradicsomot. Egerben Gyöngyös környékén szőlőt és gyümölcsöst telepítsünk. Az évti­zedek óta kialakult tájjelleg további megerősítésével sokat segít­hetünk a határozat megvalósításában. Sok szó esett már róla. de nem lehet eléggé hangsúlyozni dolgozó parasztságunk termelési kedvének megnövekedését, és ennek nyomán születő helyes kezdeményezések jelentőségét. Megyeszerte telepítik a szőlőt, a gyümölcsöst, pótolják a h:ányzo tőkéket, tisztítják, óvják a gyümölcsfákat. A termelőszövetkeze teink ebben a munkában is élenjárnak. Az e muit őszön t08 hold új telepítésű szőlő alá készítették elő a talajt. Alig van ol>an szövetkezet, ahol ne terveznék gyümölcsös, vagv szőlő telepíté­sét. A hevesi járásban a rizsterület növelésére fordítanak nagy gondot, ez évben duplájára eme'kedik az eddigi rizsterület. Ez az alkotó kezdeményezés néha a bürokrácia, a közömbösség vesze­delmes falába ütközik, úgy mint az a hasán dolgozó parasztoké akik elhatározták, hogy öntözéses szőlőoltványtclepet létesí­tenek, társadalmi munkával építenek dnzzasztógátat és csator­nát, ám a szép tervet elaltatta a megyei tanács növénytermelési csoportja. Az abasáriak várhatják a tavaszt, se csatorna, se ön­tözés, míg a bürokrácia, és a meg nem értés gordiuszi csomóját szét nem vágja a türelmetlen do! gozó parasztok akarata. Ahhoz, hogy ez a határozat megvalósuljon, szükséges, hogy dolgozó parasztságunk áttérjen a tudományos földművelésre. Ezért indulnak, habár elég gyengén, megyeszerte a mezőgazda- sági szaktanfolyamok, szakkörök, ezért tért vissza falujába vagy szövetkezetébe közel 70 mezőgazdasági szakember, akik eddig közvetlenül nem vettek részi a gyakorlati munkában. Ezért érke­zik az iparból, az ország különböző részéről egyre több szak­ember, mérnök gépállomásainkra, ezért kap a megye 72 új trak­tort és egyéb mezőgazdasági gépet. Falvainkban a hideg tél ellenére is szorgalmas, pezsgő munka folyik. Most nem szunnyad a falu. A termelési bizottságot választ­ják megyszerte, mely lendítője lesz a mezőgazdaság fejlesztésé­nek. A falu színe-java, a legjobb, nagy szakértelemmel biró dol­gozó parasztok veszik kézbe a mezőgazdaság fejlesztésénél ügyét. Pártszervezeteinknek, tanácsainknak most kell igazán segí­teni. hogy jó kezekbe kerüljön a határozat megvalósítása. Olyan hároméves tervek szülessenek, melyek virágzó kertté varázsoljak a falvakat, melyeknek nyomán megelégedett, jómódú szövetkezeti és egyéni parasztságunk a murikásosztálv szövetségeseként egy­mást kölcsönösen segítve, teszi szebbé országunk minden lakó­jának életét. A HL pártkongresszus tiszteletére Megyénk üzemei a kongresszus tiszteletére Bíró B. János csapata jár az élen Megyénk üzemeiben, ipari dolgozóink között egyre lobban kiszélesedett a versenvmozga- lom. A III. pártkongresszus tisz­teletére az egyéni felajánlások mellett lendületes páros- és brigádverseny bontakozott ki. Munkásaink, akik naponta ta­pasztalhatják államunk, pártunk nagy segítségét támogatását, jobb munkával, magasabb telje­sítménnyel, műnk amód s ze r át. adással hálálják meg a róluk való gondoskodást. A rózsa IX-es akna Vili. számú MSZF-front dolgozói és Galisz Jenő csapata a gyöngyö­si Xfl-es és Petőfi Irány a MSZT- fronton dolgozó szovjet bányá­széit versenyre hívták ki. „A III. pártkongresszus első nap­jáig 1000 tonna szenet terme­lünk terven felül.” Ennek meg­valósítása érdekében kérik a műszakiakat, hogy segítsenek a ciklusos munkamódszer még eredményesebb alkalmazásában és biztosítsák a zavartalan fa- eMátást. A gépkarbantartó bri­gádok ígéretet tettek arra, hogv a legkisebb géphibát te időben javítják. ígv a szállítási akadá- ‘vok a legminimálisabbra csök­kennek. A versenv gvőze'méért azt is megfogadták, hogv a szén miívősé&enek nxr i,:ltea érdekében a meddőt csökkentik. Az egri állomás forgalmi dol­gozói a kongresszus tiszteletére az igazgatóság Il-es csoportjá­ba tartozó összes állomással versenyben, vannak. Versenyfel­tételek ■ között szerepel tehervo- nctoknál a terhelést, február­ban: 2: márciusban: 2.5: ápri­lisban: 3 százalékkal növelik, a munkásszállító vonatok késését bárom hónap alatt 1.8 száza- lékról 0.6 százalék alá csökken­tik. személyszállító vonatok­nál pedig 4.5 százalékról 3.5 Az egri cipész és jobb Az egri cipész szövetkezet dolgozói az 1953-a's év sikeres lezárása után 1954 januárban közgyűlést tartottak, amely új feladatokat tárt a szövetkezet dolgozói elé. A szövetkezet el­nöke ismertette az első negyed- évi tervet, amely az 1953-as év első negyedévi tervénél nagyobb. Az elnöki beszámoló után a dol­gozók hozzászóló síkban méltat­ták a III. pártkongresszus jelen­tőségét és Felajánlásokat tettek A szövetkezetben 1953-b-an há. rom brigád állt egymással ver­senyben: a feísó'részíiészítö Béke-brigád, a kezdő reszort Szabadságharcos-brigád és a bevégző MSZT-brigád. A három brigád közül egyszer a Béke 158 százalékkal, kétezer pedig az MSZT-brigád nyerte meg a ver­senyt 163 és 171 százalékkal. A nyertes MSZT-brigád nevében Elek József vette ál a versenv- zászlót és a III. pártkongresszus tiszteletére újból versenyre hívta ki a brigádokat mennyiség, mi­nőség és anyagiakarékossóg te­rén. A verseny győztese az lesz. százalék alá. Az utazási sebes­séget közvetlen vonatoknál áp­rilisban 20.22 ki!ométer/óra. to­latás vonatoknál pedig 7.9 km/óra növelik. Január 25-én a hatvani cukor-, kónzerv- és pektinűzem dolgo­zói felajánlásokat tettek a párt­kongresszus tiszteletére. Pesz- leg csőszerelő kétszeres, ielvé- nyes sztahanovista brigádja vállalta hogy havi 768 mun­kaóra helyeit 720 munkaóra alatt végzik el havi ütemtervük előirányzatát. A oillanyszerelőmuhelti dol­gozói nevében Oroszi István megígérte, hogy havi tervüket 117 százalékra teljesítik, emel­lett ügyelnek a műhely tisztasá­gára, minőségi munkát végez­nek és takarékoskodnak az anyaggal. Egvben versenyre hívta a többi műbelvrész dol­gozóit. .4 műszaki dolgozók is har­colni akarnak a ió eredménye­kért. Erre enged következtetni Magvar István segéd műszak- vezető vállalása, aki anyagellá­tás — minőségi munka me'lett a munkafegyelem megszilárdítá­sát is ígérte. A gvár dolgozói fogadalmat tettek, hogv a versenyben vata­reíeiket válóra váltiák. A Gyöngyösi Szerszám- és Ké­szülékgyár, szivattyú és kazán­ház dolgozói a pártkongresszus tiszteletére a következő felaján­lásokat tették. Szénm.egtakarítás terén napi 10—12 százalékot vállalnak. 4800 perc munkaidőt pontosan kihasználják, késése­ket és igazolatlan mulasztást megszüntetik. Kisebb tudással rendelkező szaktársaikat szak­mailag képezik. Tisztasági ver­senyben pedig kihívják a válla­lat összes dolgozóit. KTSZ a több cipőért aki mindenben a legmagasabb százalékot éri el. A brigádok a versenykihí­vást elfogadták, Prokai István az I. számú javítófiók vezetője felszólal ásóban bejelentette, hogv két brigádjukkal a Ráfcosi- és Vörös csillag-brigáddal ök te résztvesznek a versenyben. Bu- kues Ferenc, a rendeiőrészleg ve­zetője is csatlakozót; a felhívás­hoz Az üzemben dolgozó csiz­madia-brigád ugyancsak követte példájukat. A verseny értékelésére öttagú bizottságot választoltak, meiy felülvizsgálja a munka minősé­gét és a versenyfeltételek betar­tását. A cipészszövetkezet szta­hanovistái és dolgozói azt is el­határozták, hogy a III. pártkon­gresszus tiszte! elére . az összes egri szövetkeze:- sztahanovistáit és dolgozóit versenyre hívják Szövetkezeti dolgozók, előre a p á r ikon gress z us sikeréért ! Kánfor Imre. az egri cipész KTSZ szta­hanovistája. Az Egeresein Bányaüzem ooL gozói a napokban nagyon sokat beszélnek arról, hogy a kon gresszusi verseny ideje alatt törlesztik eddigi adósságukat, mivé] ez évben is lemaradtak a tervteljesítésben. Január 29-én reggelig havi tervüket 99.7 szá­zalékra teljesítették. A januári lemaradás nem sok, de Eger­esein harcos bányászai elhatá­rozták: nem tűrik tovább, hogy aknaüzemüket mindig az elma­radók 'között emlegessék. Ezt » lemai adást is megszüntetik. Az akneüzem csapatai megindítót ták a harcot a több és jobb szén termeléséért. A terv túlszárnya­lásáért folyó lelk-s versenyben élen jár Biró 3. János 15 tagú esapaía. melynek tagjai januári tervükön felül már 500 csille Petőfibánya dolgozói még az év elején megfogadták, hogy ebben az esztendőben minden nap maradéktalanul teljesítik tervüket. A frontbrigádok lelkes versenyt indítottak annak érde­kében. hogy haï i tervüket há­rom ati était ' icijtsíteek. í el­ajánlották azt is, hogy a kon­gresszus tiszteletére Peőfibánya több mint 10.000 tonna szenet termel terven felül. Az év elején indított lelkes versenynek már január hónap­ban is szép eredménye volt. Petőfibánya vállalat január havi tervén felül 5340 tonna szenei termelt. De a verseny még sok­kal nagyobb lendülettel indult meg február 1-én, a kongresszusi verseny első napján. Petőfibánya vállalat ezen a napon 430 tonna szenet termelt előirányzatán fe­lül. Ebből 390 tonnát Petőfi al­A Recski Ércbánya dolgozói, a műszakiak és fizikaiak egy­aránt minden előkészületet megtettek a III. párákongresz- szus tisztelőiére indított mun­kaverseny sikeres végrehajtá­sára. Január 26-27-i termelési értekezleteken megtárgyalták a műszaki feltételek biztosítá­sát, és lépéseket tettek a gátló körülmények eltávolítására. A napirend egyik pontjaként el­fogadták a Gyöngyösoroszi Ércbánya dől gozóinak verseny- kihívását. A vállalat vezetősé­ge a pártszervezettel és a szak­szervezettel együtt megbeszélte a dolgozóikkal a pártkongresz- szus jelentőségét, tiszteletére felajánlást tettek. Felajánlásukban ez áll: A vágatkihajtási terven felül 20 méter vágatot hajtunk ki körülbelül 20.000 forint érték­ben. Bányászati felújítási mun­káknál 15 méter vágattal töb­bet nyitunk újra a tervezettnél körülbelül 7000 forint érték­ben. Március hó 31-ig a 422-es magaz'infejtéist érccel annyira megtöltjük, hogy a magazin fejtés további iemíige- lése lehetővé válik. A 1717-es feltörést a 11-es tömzssze'.löz- tetésének. tömedékelésének és közlekedésének megoldása cél­jából kilyukasztjuk a. külszín­re. A Steyer gépkocsit felújít­juk március hó 31-ig körülbe­lül 10.000 forint értékbe». A jórr.inőségű fekete szenet küld­tek a felszínre. Lelkes munkát végeztek: Víz berger István és Zám István csapatának tagjai is, ázik 140—140 esi! e szénnel szárnyalták tű! havi előrányza- iu'kat. Az egyéni versenyben Ország K. József magasan túlszárnyal­va tervirányzatán, péntek reg­gelig 100 csille szenét küldött a felszínre. Nyomában ven Nagy A. János II. vájár is. aki 76 csille szénnel termelt többet ter­vénél. Az aknaüzemben az élenjáró­kat követve napról napra foko­zódik a verseny lendülete, hogy a III. pártkongresszus tisztele­tére folyó versenyben az Eger­esein Bányaüzem is az élenjáró bányák közé kerüljön. táró dolgozói termeltél; ki. Ott dolgozik Misinczki István bri­gádja. melynek tagjai január havi tervükön felül 1500 tonna szenet termeltek és a kortgresz- szu>i verseny első napján is jó­val túlszárnyalták előirányzatu­kat.' Nem sok..,;i maradt el tőié Godó Sándor brigádja sem, melynek tagjai február 1-én 30 tonna szenet termeltek napi elő­irányzatukon felül. A gyöngyösi aknaüzemben Pál Antal brigád­ja 318, Timár Mihály brigádja pedig 328 százalékra teljesítette a kongresszusi verseny első nap­ján előirányzatát. Petőfibánya összes aknaüze- meirtek dolgozói elhatározták, hogy a kongresszusi verseny ideje alatt minden nap túltelje­sítik tervüket és az élenjáró üzentek közé küzdik fel magu­kat. laboratóriumi sűrített levegős ventillátort január 31-ig üzem­be helyezzük az ott dolgozók egészségének megvédése cél­jából. Értéke 2.500 forint. A íúróélező kompresszort üzembe helyezzük január 31-ig. Értéke 500 forint. A IX. ereszke mé­lyítéséhez új szkip csillét ké­szítünk. A munkaveíseny sikere érde­kében a dolgozók már eddig is számtalan felajánlást tettek. Borsos János vájár párosver­senyre hívta ki Ficsor József vájár csapatát. Kerepesi Gábor csillés csapatával 140, Prokai Károly csillés 130, Csorba Pál csillés 130 százalékos tervtel- jasítést vállalt. Fenyvesi Ilonái gépkezelőnő Kőműves Lajosnéí hívta ki párosversenyre, mely­ben vállalták, hogy a csillése­ket üres csillével ellátják. Jur- sicsin Tibor bányakovács vál­lalta, hogy a csillefogó kés; - ékeket rendbentartia és ez­által az esetleges balesetek számát csökkenti. Paskó Ist­ván, a fúróvájárok zavartalan fúróellátása érdekében meg­ígérte, hogy a csapatoktól ösz- szeszedi a fúrókat és rend-» ben tartja. Ezzel a fúrócsapa- tok munkáját javítja. Így készülnek a Recski Érc­bánya dolgozói a pártkon­gresszusra. Cseh Pál levelező A hála első jelei Dolgozó parasztságunk és termelőszövetkezeteink a be­adási kötelezettség teljesítésé­nek megkezdésével hálálják meg pártunk és kormányunk segítségét. A nagyrédei Munka tsz vállalta, hogy egészévi ser­tésbeadását január 30-ig telje­síti. A dolgozó parasztok is csatlakoztak a Munka tsz fel­hívásához és január 22-én 17 dolgozó paraszt kezdte rpeg be­adásának teljesítését. Poroszló községben is megkezdődött a baromfi-, tojásbeadási kötele­zettségek teljesítése, Adácson Dér István, Rákos József né, özvegy Major Istvánná és Acs János kezdték meg állampol­gári kötelezettségük teljesíté­sét. A pusztaszikszói állami gaz­daság a beadási kötelezettség mellett megkezdte baromfiállo­mányának fejlesztését, a csibe­keltetést. Ez a gazdaság ba­romfiállományának fajtiszta- ságát segíti elő és a dolgozók jobb ellátását biztosítja. Szunyogh Béla oszt. vez. 430 tonna szén terven felül a verseny első napján így késsülnek a Recski Ércbánya dolgozói

Next

/
Thumbnails
Contents