Népújság, 1954. január (1-8. szám)
1954-01-07 / 1. szám
1954 fanuár 7. N'ipii I s S r, Közszükségleti cikkek gyártásával a lakosság jobb ellátásáért A HELYI IPAR BÜSZKESÉGE November 7 óta a üzem címmel büszkélkedhet az Egri Finommechanikai Vállalat, amely jó munkája, és szép eredményei u'.án valóban megérdemelte ezt a nagy kitüntetést. Különösen a kormányprogramm és az árleszállítás óta. lendült fel a vállalat munkája, s teljes mér tőikben teljesítette feladatát. A vállalat 11 részlege úgyszólván minden természetű javítási munkát elvégez. 1952-höz képest 80—90 száza'ékkai nagyobb a jorgaom, 1953-ban, az önköltség pedig három és fél százalékkal csökkent. A megjavított készáruk minőségi ellenőrzésen mennek keresztül, így elérik azt, hogy egyre kevesebb a rek’amác:ó. A vállalat gumijvító részlegének dolgozója', Busáik István értékes újítást vezetett be. Elhasznált autóbelsőből készít erős gumicsizmákat, melyek a bányászok, s a mezőgazdasági dolgozók részére igen hasznosak és tarlósak. A csizma hulládé hanyag bői készül és körülbelül havi 200 párat tudnak majd előállítani. Többszáz pár lyukas gumicsizmát javítanak meg itt havonta a heves-, de még a borsod- és nógrád- megyei bányászok részére is. Kopott és lyukas autókülsőket vulkanizálnak át és teljesen új futófelületet tesznek rá. A mérlegjaví'.ó részleg mindenféle mérleget megjavít, súlyokat hitelesít és aiz egész megye ménlegjavítási munkálatait ellátja. Értékes újítást vezetett be Szilotat Kálmán, a motonkerékpáriavító részleg vezetője, aki dugattyúőntő kokiüát készített és rövid idő a’att új dugattyúkat önt a javítandó motor- kerékpárokba. Minden munkát hat nap alatt végez. el a varrógép- és kerékpárjavító részleg, aihol havonként 80—100 kerékpárt javítanak meg, és ezenkívül minden mezőgazdasági, háztartási és élelmiszeripari felszerelések, gépek javítását is végzik. Egyre többen keresik fel az órás részleget, aihol az órák javítási ára 60 forintról 44 forintra csökkent és a.z 1952 novemberi 300 darab óra javításával szemben 1953-ban ugyanabban a hónapban 760 darabot javítottak meg, ezenkívül használt zsebóra alkatrészekből új karórákat állítanak össze. A vállalat tervbevette egy nikkelező üzeim felállítását, ahol használ háztartási eszközöket és orvosi műszereket fényeznek nikkel fürdőben. Az Egri Finommechanikai Vállalat dolgozói tervszerű munkájukkal érhették el eddigi sikereiket, melyeket ezentúl még fokoznak és így aiz üzem épületének homlokán sokáig csilloghat az élüzemjelvény. Együttes muraka árán — jó eredmény Hosszú, többablakos épület, közel a patakhoz. Kapuja fölé október 1-én új címtáblá». helyeztek: Bánya és Építés Egyesülés. Több vállalat tömörült, téglagyárak, homok- és kőbányák, melyek egymással állandóan versenyeznek. Az ekeit három hónap szép eredményeket hozott a leg'öbb vállala í ágnál, A homok- és kőbányák együbesen 165.9 százalékra teljesítették novemberi tervüket, ami annyit jelent, hogy 22 családi ház felépí é-éhez szükséges kő- és homokanyagot adtak terven felük Igv novemberi termelésükből 80 helyett 102 lakást építhetnek. A szervesrészleg hasonlóan túlteljesítette havi előirányzatát, 127 százalékra, mellyel a jövőévi mezőgazdasági termények terméshozamát növelte. A selvpi és kerecsenéi téglagyáraknál még lemaradás mutatkozik, 88 százalékuk nem elégíti ki a lakosság érétkeré- seinek téglaszükségletét. Az Egyesülés november hónapot 106 százalékkal zárta, decemberi tervteljesíiése ped g 109.3 százalék. Az eredmény a jó vezetésnek köszönhető. Az eredmények dolgos kezek munkájából születtek, a siroki kőbányánál Mata Sándor és brigádjának fáradozásából, akik már augusz'us 20-átói. 1951. évi tervükön dolgoznak. Ezért küzdött brigád’áva: Tresó István a káli sóderbánya állandóéin 209—250 százalékra dolgozó bányásza, s hozzájárult az eredményhez a terveerészleg jó dolgozójának, Szabó Antalnak 127 százaléka is. A felnémeti új mészégetőnél dolgozók is. ok‘ó- ber 15-tő1! 709 mázsa meszel ad‘ak a népgazdaságnak, amely 350 hold egyszeri permetezésre elegendő. Az Egyesülésnél az 1954-es év első negyedében szép tervek várnak megvalósításra, s fgv még több építőanyaggal lát;ák el a. megyét. A multévi hatmillió tégla és 28 tonna kő helyett nyolcmillió téglát és 38 tenna követ termelnek, tehát több, nin: 30 százalékkal szárnyalják túl 1953-as évi eredményüket. Egerben új cementárut gvártó részleget nyitnak, mely kú'gyű- rüket, u'akhoz szükséges ce- men lapokat készít. Kerecsenden megkezdődik a cserépedények gyártása, itt készülnek majd a virágcsereoek, baromfii tatók, gyermekjá‘ékok, s‘b. Az ehhez szükséges, megfe’elö mennyiségű anva’g e’ő-Mlftása te=zi szükségessé Bélapátfa’ván egy agvagbánva megnyitását. Ha a Bánya és £pí‘és Egyesülés azon az úton halad tovább is. amelver elindulva, rövid három hónap alatt ilyen szén eredményeket ért el; ha terveit megvalósítja és az új esztendőt ha son'ókkal fogadja, akkor rövid időn belül a 11. helyről nem a hatodikra, hanem az első helyre kerül. Új árakat a dolgozóknak A Gyöngyösi Vasöntöde több éven keresztül a Misíko'ci Szerszám és Készülékgyárnak, a Buda pesti Kisszivabtyú és Gépgyárnak és még néhány nehézipari üzemnek szállította gépalkarész öntvényeit. S most az üzem dolgozói áttértek a csempéik ál yh a - alkatrészek gyártására. Az áttérés szívós, kitartó, felvilágosító munkát követett, nem volt kőny- nyű az emberekkel megértetni, hogy az életszínvonal emelkedése, népünk növekvő igényei azt kívánják, hogy az eddigi 40—50 kilogrammos öntvények helyett egy, másfél kilogrammos öntvényeket készl'se ek. A termelési értekezleten mindig erről beszéltek, néhány jó dolgozóval — köztük Petes József és Gulyás Jánossal — mintadarabokat készítettek, elmagyaráztatták Bo h József művezetővel is, miért szükséges az -áttérés. Nehezen fogadták az újait, az ismeretlent. A vezetőség ez idő alatt kidolgozta a gyártási tervét, melyben már ai munkások egy része is segített. Az olvasztókemencéinél hamarosan újítás született, átépítették a levegőt szolgáltató ventilátort. Még néhány kisebb jav! ás és végre megindult a csempealkatrésoek gyártása. Izgalommal várták az első készítményeket, Sok dolgozót kiváncsivá tett a gondolat: hogy fogadja a gyöngyösi nép az új árút. Akadtak, akik azt gondolták, hogy visszaesés lesz a tervben, mert e* úi öntvények előállítása több időt vesz igénybe, mint az eddigi gyártási folyamat. Alig telt el néhány hét és a vasöntöde do'gozóiban egész más vélemény alakult ki. Hogyne, mikor Gaskó József, aki november első 10 napjában a régi öntvények gyártásával 263 forintot keresett december 1-től 10-ig a tűzhelygyártás beindítása után 360 forintot kapott. Hasonlóan emelkedett C sepr égi Sándor fizetése is, mert régebbi 116 százaléka1 és 263 forint fizetése helyett most 153 száza'ékos dekád eredményéért ő is 360 forintot vitt haza. Az igazi örömet a lakosság szerezte a^ üzem dolgozódnak. Nem tudnak annyi kályhát készíteni, mellyel fedeznék a szükségletet, pedig december első 10 napjában is 110 százalékot értek el s a lehető legkisebb százalékra- csökkentették a se!éjiét. December 18-án már 103.5 százalékra teljesítették tervüket. A felettes szervek támogatása sem késlekedett. Terven felül is gyakran segítették őket gépekkel, az átrendezés költségeivel, koksszal, öntödei homokkal. A munkások külön női és férfi fur- d»berendezést kaptak, sokat áldozott értük az állam, s ők viszonzásképpen megígérték, hogy havi teljesítményüket 2100 darabra emelik. Haladékból — háztartási cikk Nem is olyan régen még a tűzhelyeket a La- k a tos áru gyárban készítették, de most már különvált a tűzhelyrészleg és. elköltözött a Kertészutca egyik épületébe. Nem nagy az üzem, kevesen dolgoznak Itt, de az itt dolgozók magukénak érzik a munkahelyet, maguknak dolgoznak, termicinek. Az tizem különösen a hulladékemezek feldolgozásával tűnt £<i a többi üzem közül. A legkisebb lemez dara bot Is felhasználják — tudjuk meg beszélgetésünk közben Rózsa elvtárstól, az üzem vezetőjétől. — „A hulladék lemezből készítünk szeneskannát, füstcsövet, a nagyobb darabokból tűzhelyet.’' Nem egy javaslat hangzott már cl azután a Szabad Nép cikk után, mely azzal foglalkozott, hogy gyártsanak üzeme ink több közszükségleti, használati cikket. Az üzem egyik részében egy érdekes kép tárul a látogató szeme elé. Az itt dolgozó Bajnok Kálmán dőlt nagy halom hulládé! I -mez van, mögötte pedig mér ott sorakoznak feketére mázolva a szeneskamrák. Bajnok elvtárs jó munkáját bizonyítja, hogy noha G6 éves, de fiatalos erővel fórja a kalapács nyelét és állandóan 130—140 százaléknál tart. A tűzhelyeknek, kályháiknak fontos tartozéka a füstcső. A nagy kereslet kielégítéséhez járul hozzá Bika! d ’társ, zz üzem füs'csők ész.'tő mestere is jó munkájával. Itt a csöveket is hulladékból álFtják elő, kéizlerővcl dolgoznak, mégis na« porta 50—60 méter csövet készítenek. Egy hatalmas tűzhely bordánál időzünk plán percig. Már csak a ruhát, a lemezt kell rárakni és v hetik Hatvanba. S-akszáz forintra tehető az a megtakarítás, amit az itt dolgozó Scós János és Nagy Róbert munkáján kerecztül elérnek. Hulladéklemezt lát az ember, bárhová néz. Hulladék az udvaron és a műhelyben, de a raktárban már az új 'árult sorakoznak: a sok szemét- hpát, vasajtő, tűzhely, szenes kanna, tűzhelysütő. Egy másik helyiségben állítja elő a vílhht a nagyon keresett, szép kivitelű cserépkályhákat. Ügyes, kiszámított mozdul tokkal dolgoznak a munkások Bóta Bernát vezetésével. Kezdeményezésükre hordozható cserépkályhát készítenek, A jövőben a «amott- és csempe égetést is itt végzik el. Szinyei Dezső ifjúmunkás és társa építik a csem-e égető és szárítókemencét. Ezzel is megkönnyítik a gyár rrvunkláját, ezentúl itt ál« Ft iák elő a cserépk ál ’hóhoz szükséges összes alkatrészeket. A gyár dolgozói jó munkáját bizonyítja, hogy évi tervüket november 14-re tel« jesítették. A tűzhelykészítő vállalat eredményes munka« ján keresztül látjuk, hogy a köz:zülléséght’ cik* kék egyrészét a más váll I toknál hulladékba- menő anyagokból is elő lehet áldani, amivel a nép életszínvonalainak emelését, használati cikkekkel való ellátáslát fokozzák a dolgozók. A füzesabonyi VEGYES-KTSZ A fel németi fűrészüzem munkájáról Fejlett és erős szervezeti alapon álló KTSZ működik a megye egyik járási székhelyén: Füzesabonyban. A szövetkezek hálózat egyik ága a Vegyes KTSZ, melynek 16 különböző részlege Füzesabonyban, és a környező községekben szolgálja és elégíti ki a lakosság szükségle'eit. A ■laka'os, festő s fényképész szakmától kezdve a szűcsmesterségig úgyszólván minden iparág megtalálható itt, melyek munkájuk 95 százalékával a közszükségletnek termelnek. Az iparágak közölt meglévő állandó szoros kapcsolatot és jó együttműködést bizonyítja az, hogy nemrég a szövetkezet 16 új kislakást épített fel a füzesabonyi, szihalmi és kerecsenéi dolgozók részére, melynek minden munkáját, a kőfara^ástól kezdve az üvegezésig a KTSZ végezte. — Részt vesznek a kislakásépítési, javítási és karban'artási akcióiban, s ez év e'ején 20 kislakás építésé: kezdik meg. Ez a szövetkezet építi Szihalom és Mezőtárkány községben az új gyaligj’-'rót. A kovács ős kerékgyártórészleg a környező tsres-k, állami gazdaságok, gépállomások és dolgozó parasztok mezőgazdasági gépeit javítja. A kovácsrészleg újtípusú cukorrépaszedő és gyomialanító eke elkészítésén munkálkodik. A lakatos-részleg, amely teljesen gépesített, a forgalmas füzesabonyi útvonal mellett végzi a- kerékpárok motorkerékpárok és autók javítását, de mezőgazda- sági és háztartási gépeket is javít. Havonként mintegy 300 pár gumicsizmát, hócipőt javít meg a gumijavító üzem, melyet szívesen keresnek fel a füzesabonyi dolgozók. Körülbelül 8—10 ezerre tehető azoknak a kréebb javításoknak a száma, amelyeket a szövetkezet évenként elvégez. Az utóbbi időben Füzesabony község több új középülettel gazdagodott. Üj óvodát, bölcsődét, napköziotthont, tüdőgondozót, egészségházat kapott, s mindezeket a füzesabonyi Vegyes KTSZ építette és tatarozta. Jó munkája jutalmáért vándor- zászlóval büszkélkedhet ez a szövetkezet. Eves tervüket már november 1-én befejezték, szép eredményeiket a tagok odaadó, jó munkájának és Bíró Károly elnök szervező, irányító vezetésének köszönhetik. Ezelőtt egy hónappal két-há- rom hétig kellett várakozni, amíg a füzesabonyi Cipész KTSZ cgy-egy javítási munkát elvégzett, most a munka jó meg_ szervezésével elérték, hogy két- három napon beiül bármilyen munkát elvégeznek. A szövetkezeinek 39 dolgozója, s négy községben e.gy-egy fiókja van. Mindenhol kézierővel végzik a munkájukat, a helyi szükségletek kielégítését. A javítási munkákon kívül készárukat is gyártanak: duplatalpú, férfi és női cipőket, női 6zárasclpőket, melyeket a Cipő Nagykereskedelmi Vállalat és az egri szövetkezeti áruház részére szállítanak, A legutóbbi időben — a falusi dolgozók nagy őrömére — rátértek az ünneplő boxcsizmák készítésére. Ilyeneket már 1938 óta nem készítettek, 6 eddig már körülbelül 200 párat szállítottak el. Ezelőtt egy évvel még nem gyártottak mértékutáni cipőket sem, és most már havonként 20 párat készítenek el rendelésre. 1952-höz képest, körülbelül 39 százalékkal megnö-k vekedett a javítások száma, azt ára pedig 20 százalékkal olcsóbb| lett. A talpal ás ára 43 forintról! 33-ra, a csizmafejelés ára 135| forintról 115 forintra csökkent.« November hónapban 173 pár fe-| jelés, 753 talpalás. és rengeteg« apró javítási munka került ki a| cipészek keze alól. A szövetkeze!« tagjai jól dolgoznak, anyagé.-« látási hiányuk nincs. A gyön-| gyösi cipész szövetkezettel pá-* rosversenybc-n állanak, igyekez-« nek a lehető legjobb munkával! kierégíteni a lakosság ímegren-S deléseit, j ★ - I A fetnémeti fűrészüzemben gyá-tják az építkezéshez szükséges faanyagokat, va- , szépítésnél fontos talp fákat és a hordók dongáit. A műhelyekben felfelsír a fűrész, kopog f a kalapács, a rönktérnél nagy re bajjal gurítják ki a vagonból a hatalmas bükk, vagy cserfa ölny'vas- tag törzsét. A gyár 187 dolgozója mindent elkövet, hogy a tervét teljesítse, de a felsorolt hibák miatt a gyár terv- teljesítésében lemaradt. Például az évi tervet december végére 95 százalékra teljesítették. A gyár dolgozói közüli szép számmal vannak, akik magukévá tették a jelszót: termeli ma többet, mint tegnap. Jól dolgoznak Barzsó József sztahanovista ács és brigádja, kik 117 százalékot értek el az utolsó dekádban vágy Jcó László körfüré- szes és brigádja, akik 121 százalékkal büszkélkedhetnek. Azonban hiába akarnak többet és jobbat termelni, ha a szállításnál, szerszámellátásnál is hibák vannak, s ezért az üzem szégyenben marad„ EGY BOLDOG NYERTES TERVEI A sorsolás után néhány + napra kapták meg az értesítést. Megnézték kötvényük számát, s az egyezett a postán kifüggesztett nyereménylistán szereplő 16.811 sor és 15 számú 25 ezres nyereménnyel. Alig múlott el egy óra, már az egész Tarnabod tudta Bóka Ferenc szerencséjét. Kéz- ről-kézre adták a kilincset a jókívánók. Megérdemli — mondta a szövetkezet előtt Mari néni, a mindenttudó asz- szony. Jó helyre került a pénz. Meg tudják becsülni — s tovább siet, hogy aki még nem tudja, tőle értesüljön a szerencséről. ládiházat. Eddig is szerettem volna, de mindig kevés volt a pénzem. A mostani ház sem rossz — gondolja magában — de feleségem szüleinek is kicsiny ez a lakás. Meg aztán saját lakás, az más .. $ Villan folyik a munka a hatvani Szabó KTSZ műhelyében. A kis konyhában Bóka Ferenc elkészült az öltözködéssel. Kötvényét nagy gonddal a belső zsebébe rejti. Vigyázz a pénzre! — mondja a felesége — el ne veszítsd! — s boldogan kíséri az ajtóig. Hároméves kisfia vidáman tapsikol az ágyban, mintha tudná, érezné, milyen nagy szerencse érte szüleit. Tárná felől csípős, hideg téli szél cibálta a siető ember kalapjának szélét. De ő nem érezte azt, saját gondolatai kötötték le figyelmét, magában tervezgetett, számolgatott. De jókor jött ez a pénz... Most már teljesül a vágyam... Vehetnek egy csinos, kis csa* Könnyebben lehet a gazdaságot is kezelni, ha a -magam gazdája vagyok. Két ökrömet is ki tudom cserélni, olyan lassúak az igavonásra. Lovat veszek helyettük, s felszerelést. Milyen könnyen fogom így megművelni földemet. Tehenet is kell venni, mert karácsonykor elpusztult a régi. Hiába követtünk el mindent, az orvos is ingyen kezelte — de nem tudtunk rajta segíteni. Azt hiszem, telik erre is. • K issé szorongva lép be a takarékpénztár ajtaján. Előszedi zsebéből a kötvényét, s odalép a pénztárablakhoz. pénztáros. — Huszonötezret?.a Tessék az igazgatói szobába menni, a nagyobb nyereményeket ott fizetik. Rövid adategyeztetés, s alig telik el öt perc, kezében a nyeremény. — Megszámolhat tóm,?'— kérdi az igazgatót.—* Tessék!... s egy üres íróasz* tálhoz vezeti. Reszketőkézzel veszi kezébe a százas kötegeket, s szá* molni kezdi. Egy, kettő, há< rom, négy ezer... Többször elakad a számolásban, s akkor elölről kezdi újra. •— Ilyen sok pénz még so* hasem volt a kezemben egy* szerre — mondja menteget tőzve. Ezt egy jegyzőnek is nehéz lenne egyszerre meg* számolni... A százas csórna* gok lassan eltűnnek nagyka* bátja zsebeiben. Elindul, de az ajtóban visszafordul. — Igazgató elvtárs! — szól. — Hallottam, hogy a takarék* ba is lehet tenni pénzt, szeret* ném, ezt az ötezret betenni —? nyújt egy köteg pénzt az igaz* gató felé. Minek álljon ott* hon a pénzem, így államunkat is segítem, meg nekem is ka* matozik... J? etétkönyvét boldogan dugja zsebre, majd megtapogatja kabátját, gondolva az asszony figyelmeztetésére s sugárzó arccal, pénztől dagadó zsebekkel lép ki a takarék4 pénztár ajtaján... Mennyit nyert? = kérdi a Márkus János >
