Népújság, 1954. január (1-8. szám)

1954-01-28 / 7. szám

4

1954 jan*ár 28.

NÉPÚJSÁG

AHOL A JÖVŐ REMÉNYSÉGEI SZÜLETNEK

U óra az egri V. szánni kórház szülészeti osztóban

ESTE 10 ÓRA. A házak ablakai sorba sötétednek. Elhalkul az utca zaja. A csendbe messziről belesivH a mentőautó szirénája. A megyei kórház előtt áll meg. vajúdó asszonyt hoz. Felberreg a kapucsengő, halk nesszel surran a felvonó. A II. emeleti szülészeti osztály folyosóján félhomály. mély csend honol. Az asz- szony lépései nehezen koppan- nak, néha meg-megáll, elgörnyed, súlyosabban támaszkodik a férjére — 19 éves. első gyerekét várja.

A félhomályos folyosóra fény vilim, ajtó nyílik, a szülő szoba ajiaja. Az asszony tekintete félénken, segélytkéröen kapcsolódik a férje szemébe, biztatás, erősítés néz. rá vissza. Kedves gömbölyű asszony Kelemen néni a szülésznő. Beljebb vezeti az asszonykát, az asztalnál dr. Sárost. a fiatal inspekciós segédorvos ül. Mindketten szeretettel veszik körül a teendő anyát. Dr. Sárost még tréfálkozik is. hogy mosolyt csaljon a fiatal, félénk arcra.

S már nem is fél annyira. Kelemen néni. minlha az édesanyja volna, a fiatal orvos is olyan kedves, mint a falubeli fiúk.

A ragyogó tiszta szülőszobában sisteregnek a sterilizátorok, zúgnak a villanymelegíiők, forr a víz. A hófehérköpenyes, kicsit hajlott hátú főorvos kezeit súrolja, körültekintően, alaposan. Közben az asszonykával beszélget, Kérdezgeti, meg akarja ismerni. S az asszony felel, egyre bátrabban, néha abbahagyja, nyög, nagyol sóhajt. A főorvos, a se.gédorvos, a szülésznő körülveszik. Az asszony az órát nézi, közben arra gondol, hogy vigyáznak itt rá, milyen szeretettel gondoskodnak róla. Gondolatai csapongnak. Vajion fiú lesz-e. vagy lány. Gyurika, vagy Katica?

FEL EGY. Erőteljes sírás jelzi, úi emberke született. Kelemen néni gyors kezekkel füröszti. öltözteti a kis sivalkodót. Érti ezt a munkát, közel 4000 gyereket segített már a világra. Igaz, nem mindég ilyen körülmények közűit. Sokszor sötét, nyirkos szobában petróleumlámpa 1'énye melleit, néha hófúvásban, viharban éjjel hívták az anyákhoz. Ma már ebben a iól felszerelt, tágas, világos, széo kórházban dolgozik. Mindenütt ott van, letörli az anya homlokáról a verítéket, meghatja teával, közben kis szalag kerül az újszülött karjára, rajta név: Gacsal

György. Gyurka a kisfiú, akit annyi szeretettet, örömmel vártak. Az anya bágyadtan mosolyog. szeme könnyes, cserepes

ban. Fischer né, osztályos ápolónő kezdi körútját Hőmérő, melegvízzel mosdatja az anyákat, feljegyzi a kéréseket, felrázza a gyűrött párnákat vizet hoz. érdeklődik, hogy aludtak. Kincs-e valami panaszuk. — Fáradhatatlan. s a mamák már mosolyognak felé. ismerik. Hozzák a reggelit. Kagu csupor tej, friss, ropogós zsemlye van melle:te. Most egyszerre fészke'ödni, mozgolódni kezdenek a mamák. Igazolják párnájukat, arcuk elé kötik a védökendöt — hozzák a piciket. A két gondozónő tolja a ..trolit”. így hívják tréfásan a mamák a kis kerekes kocsit, amelyen az apróságok fekszenek. Hangos sírással köszöntenek a kis éhesek. Kém sokára el hall ik a sírás, csak cuppogás hallatszik, édes anyaiéi csorog a szájuk szélén. A feléjük hajló anyák szemében boldogság könnye csillog. Óvatosan fogiák meg a pici. formás ujiacskákat. simogatják a pelyhes fejecskét, nézegetik. Rá hasonlít-e? Ferenciné- nck Bé'apátfalvóról már ez a nyolcadik gi/ereke. Szoptatás közben mesél a fiatal anyáknak. A többi, gyerek otthon született, most a terhes gondozásnál mondták, hogy jöiiön csak be Egerbe a szülészetre. Mennyivel könnyebb volt itt szülni és mennyivel biztosabb, hiszen orvosok: ápolónők veszik körül. ■

Délután két óra. Jönnek a látogatók. Ablakon keresztül nézegetik a kisbabákat, kire hasonlít — találgatják. Távoli községekből jönnek szülők, férjek. Szihalom. Besenyőtelek, Péter- vására asszonyai kerti'nek ide. A férjek szemében hála és szeretet néz a mosolygó feleségre, fiam van, újságolja az egyik — a lányom három és fél kiló — mondja a másik. Kern tudom, melyik büszkébb. Fiú. vagy lány, mindegy, mind a jövő édes reménységei.

ESTELEDIK. Megpihennek az anyák, alusznak a csecsemők. Gondos kezek frissítői helyeznék az asztalokra, felrázzák á párnákat, eloltják a lámpákat A környező házak ablakaiból már nem szűrődik fény. A kórház nagy épületének mély körvonalai élesen emelkednek ki az est feketeségéből. Az ügyeletes szobák fényei azonban egész éjjel szórják a világosságot, vigyáznak a szülőatiyákra. gyermekekreTörös Károly né.

ajka először suttogja — kisfiam, fiacskám-.

A főorvos kicsit fáradtan simítja végig ősz haját. Késő éjjel van, ma sok gyerek született, sok anyát , vizsgált meg. Az inspekciós orvossal együtt a folyosóra lépnek. A félhomályban fel parázslik cigarettájuk. Halkan beszélgetnek a lezajlott szülésről, a főorvos néhány gyakorlati tanácsot ad a fiatal, nem rég idekerült segédorvosnak. hogyan lehet még jobban segíteni az anyáknak, enyhíteni fájdalmaikat. Tervek kerülnek szóba 1954 év nagyszerű tervei, a bővülő osztályról, az ágyak egyre emelkedő számáról. A beszélgetést csengő hangja szakítja félbe: új szülő anyát hoznak.

HAJKALODIK. .4 kórtermekben mély csend honol. Pihennek az anyák. A csecsemő szobában most kezdődik az élet. Apró, fehér ágyakban fekszenek a kicsinyek, s kis zenekar játékaként hangzik a sok o-á, hol magasabban. hol mélyebben. Gyors, fürge kezek fürösztik a babákat. Csányi Gábprné, Zsoldos Bene- dekné gondozók nehéz munkát végeznek. Harmincöt apróságot keii füröszieni pályázni, eiet- getni. Zuhany oniia a meleg vizet az apróságokra. Puha törülközők szárítják őket, illatos meleg hintőpor pereg à rózsaszín meleg testecskékre. Csányiné olajjal keni a pihés hajacskát, még ,. kakastar éj’’ is sikerül a puha kefével — Bétuska ne siri, mindjárt sorra kerülsz, biztat- ják a leghangosabbat.. Hosszú sorokban állnak a kis asztalon a cucli süvegek. Az egu napos babákat még ieáztaliák. Üvegablak választja e' a koraszülötteket. Dr Ónodi János főorvos kezdeményezésére kis koraszülött szobát készítetlek, olyan mint egy üvegház. 36 fokos meleg, párás levegőben, oxigénpalackok és hönMackok óv iák, védik a koraszülötteket az élet száméra. Óvatosan fogiák a gondozók a pici törékeny testeket, olyanok, mint rz átlátszó k’s virágok. Van közöttük egy ikerpár is. Újévkor született a két kis Panni, dp nem sokára mór ki is kerülnek oz ..érettek közé”. Met’"*1 szeretet, gondossá a veszi körül ezeket a csecsevőket. Minden né'tük van. Kis hófehér pannes, kák. oz anrő koraszii'ött kosár m elégítő palackkal, hoo'u messy’.

r’V (j menne bő'mely résiéről

idehozhassák a korosaid fytoUai,

REGGEL VAK Meoéíténkü’- nek a folyosók, a lépések erősebben koonannnk. mossák a pi'os. féké- kőkockákat, élesen csenő a telefon — Hú — fiú — f”5. hangzik többször is a telefonTÉL-E A TÉL POROSZLÓN

Fehér subában pipáznak a házak. Valahonnan a magasból néha földre hintázik egy- egy hópehely, aztán szépen elfekszik a többi mellé. Az út kél oldalán magas túrzás a hóból, közepén gyerekek rángatják félre szánkóikat a trap pogó, csöngősnyakú lovak elől. Tél van, szép, puha, fehér tél A hótakaró alatt zöldbe fakadva szendereg a búza, még a varjak károgása sem zavarja.

Itt a Hortobágy szélén, a Tisza mentén más íze van a télnek, mint a Mátrában. Tél ez is, az is, hó itt is, ott is. De a hegyekben egyeduralma van a téli világnak, Poroszlón azonban most is az emberé a világ Csak szekér helyett szánkóra ült, vetés, kapálás, aratás helyett meg ... szóval van mit tenni télen is bőven. A városiak azt hiszik, hogy a paraszt- ember télen alszik, meg pipázik. Először is a pipát kiszorította már a cigaretta, olcsóbb is, jobb is, piszkálni sem kell, másodszor aludni meg éppen nincs ideje annak, aki a dolgos fajtából való..

Példának hozhatjuk mindjárt az idősebb Kovács Lajost. Idősebb. mert van fiatalabb is, fia, sőt még fiatalabb is, a négyhónapos unoka. Egyszóval Kovácsék házatáján sem alszanak. Ott van a két ökör, a két ló, a tehén, meg az üsző, hát ezek annyi gondot adnak, hogy éppen elég. Hiába áll nagy részük benn a jászolnál, vagy éppen azért, etetni kell azokat és nem is akárhogy. Kukoricaszár, kis szálaznivaló odavetése az még csak hagy- ján, de mindegyik megeszi a maga répáját is. azt meg szeletelni kell napjában kétszer. Azután almozni, trágyát hordani, jószágot tisztogatni, a ház körül is van munka bőven, hol itt. hol ott kell egy lécet pótolni — nyáron nem lesz rá idő. Elkopott a gyékénysző- nyeg, a seprő, a fonottkosár, most kell fonni a Dóclást, mert ehhez is ért Kovács Lajos, vagy ahogy a faluban, már senki sem tudja miért nevezik, Orbán Kovács.

Az asszonyok9 — Azoknak ott van a baromfi, a jó két kilométerre lévő kút (hogy azt sem tudják már egyszer közelebb hozni). A tejcsavnok, no meg éppen a fejés, mosás, foltozás, főzés, s ki tudná mindazt felsorolni, ami télen is bőven adódik. Orbán Kovács ráadásul még nem is olyan ember, aki csak a saját portáját

szereti rendben látni, a község dolga is a szívén van. Most például jeget hord a községi verembe, 300 forintért, de Jézus koporsóját sem őrizték ingyen, különben is mindig kell a pénz a háznak. A mezőgazdasági állandó bizottság elnöki tisztségéért, pedig valóban csak megbecsülést kap, az igaz, hogy olyat, hogy azt pénzben éppen nem lehet kifejezni.

Van munka tehát télen bő ven. Ehhez jönnek még a nagyon szükséges gyűlések, megbeszélések. és a végén, bár nem utoljára, a tavaszra való felkészülés. Mert bármilyen furcsán is hangzik, de már most januárban készülni kell a tavaszra: megjavítani az ekét,

boronát, kapát, hengert, meg kell vizsgálni a vetőmagot, meg kell mégegyszer gondolni, mit hová vetünk, trágyát is kell hordani, mert hogy trágya nélkül nincs kenyér, de szalma is alig.

Erről, de másról is, beszélgettünk a tanács egyik szobájában Kovács Lajossal. Épp a jégtől jött most is, kucsmája legénvesen ott. ahol annak lenni kell. a tarkóján, kabátja kigombolva, pedig még a varjak lehelletét is meglátni.

— Aki télen alszik, az a másik télen éhezik — mondja már jó előre a szentenciát. Aztán kerül egyet a mondanivalóval. — Jó és szép dolog az a mezőgazdasági határozat, igazság az, itt az idő, valósítsuk csak meg. De ehhez kell ám még más is, mert van még itt hiba. Rostáljuk csak ki (értsd: válogassuk ki, ami még az életben nem igazság). Egv — tartja fel hüvejkujját — három község Poroszló, Sarud, Űjlőrincfalva kérte már, hogy csinálják meg a tiszai zsilipet. Mikor a víz eléri a négyszáznegyvenet (így

mondja szakértőén a 440 centi- méteres vízállást), 20,000 hold rét, legelő, meg egyéb föld kerül víz alá. Kettő: a felsőtelep 3000 lakója két kilométerről hordja az ivóvizet, ugyanany- nyira viszi tejet a csarnokba. Három — nem, egyelőre elég

— hagyja abba a számítgatást.

— Szóval, hogy mi a véleményem a határozatról? Hát jó, nagyon jó dolog az. Ne én beszéljek, hanem az, hogy eddig ennyi főidet még itt nem nagyon trágyáztak meg, mint most. Meg az, hogy mindenki második tehén után kacsintgat, mert hogy azután nincs beadás. Én is eladom tavasszal az ökröket, a két csikó akkorra hám alá nő, s veszem a másodikat. Vetni is többet vetek, a tavalyi öreg mellé 800 öl lucernát, kell a takarmány a sok jószágnak.

— Korán vetettem. Igv aztán hiába jött az őszi szárazság, szépen feieseperedett a búzám

— jelenti ki büszkén. Most meg itt a havacska is — dörzsöli kezét — nem kell félni, lesz kenyér. Kukorica, árpa, zab, egy kis kolompir, meg marharépa; vetünk mi mindenből. Van kedv, s van is miből. Nyáron, aki erre jár, nem ismeri meg majd a poroszlói határt.

Elgondolkozik egy kicsit. Előbbre rántja a kucsmát, aztán kiböki: — Simítózás, hen- gerezés, csávázás, szelektorozás, korai vetés — no, lesz mit csinálni kezdetben is.

összekapja magát, lépeget kifelé, várja a jéghordás. Any- nyit még visszaszól: „Nem alszunk mi télen sem. Már ki tudna aludni, amikor olyan helyes dolgok történnek körülöttünk?“

Aztán elsiet. Agyában ezernyi gondolat, amitől minden bizonnyal még szebbek lesznek azok a „helyes dolgok“.

Gyurkó Géza

Eddig 50 mezőgazdasági szakember jelentkezett megyénkben falusi munkára

Heves megyében is egyre több olyan gazdasági szakember jelentkezik falusi munkára, aki eddig iparban, vagy vállalatnál dolgozott. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az új szakemberek elosztása érdekében öttagú bizottságot alakított, mely a falura induló szakemberekkel foglalkozik. Figyelembe veszik a jelentkezők szakképzettségeit, kívánságait és aszerint helyezik el őket. Tárnái Ambrus agronómusi képzettséggel rendelkezik és eddig a Finom- szerelvénygyárban dolgozott. Most kérte, hogy tegyék lehetővé számára, hogy falura mehessen dolgozni. Tamai Ambrus kívánságát teljesítették es most Andornaktálya községben látja el az agro- nómusi teendőket.

A megyei tanácsnál eddig több mint 50 mezőgazdasági szakember jelentkezett falusi munkára.

ADY ENDRE

— Halálának harmincü tödik évfordulójára —

Nem érte meg az annyira várt és «ürgetett igazi forradalmat, a magyar proletárforradalmat, amelynek beharangozó] a és nagyhatású előkészítője voit. Súlyos betegség döntötte ágyba és vitte sírba a forradalom nagy költőjét, nemzeti irodalmunknak Petőfi Sándor mellett legnagyobb alakját. Harmincöt éve, 1919 január 27-én, néhány héttel a magyar Tanácsköztársaság kikiáltása előtt egy ismeretlen proletárasszony fogra le a halott ikö'tő 6zemét. Koporsójánál munkások álltak diszőrséget, s a ravatalt körülvevő sokezres tömeg a forradalmi nép nevében vett végső búcsút költőjétől.

A századforduló körüli években formálódott ki költészete, abban a korban, amikor napirendre került hazánkban a kapitalista keretek között is továbbélő feuda’izmus lebontása és a félgyarmati helyzet {elszámolásával nemzeti függetlenségünk visszaszerzése. Ezeket az éveket az jellemzi, hogy a társadalom méhében megérlelődtek egy olyan népforradalom előfeltételei. mely a polgári demokratikus átalakulás feladatait következetesen csak úgy oldhatta meg. ha a munkásosztály vezeti és ha továbbfejlődik, átnő Bzocialista forradalomba-. Ennek a forradalomnak volt elnémít- hatatlan hangú hirdetője, harso- nása Ady Endre. A politikai helyzet, a társadalmi osztályerőviszonyok bonyolultságában éppen radikális forradafeníságs következtében tudott oly bizto- 8on ehgazodni, hogy joggal Hordhatjuk ej róla is azt. amit £ Petőfi »gnagyobb érdemének tar folt: „i.zmillió embernél tisztábban látott, jobban látott.” Akár 1903-ban bámulatos pontossággal jeüemzi a magyar helyzetet és az ebből adódó feladatot: Nekünk elől kell kezdeni a dolgot az első rendnél, aztán a másodiknál, s a harmadiknál végre. A rangokkal, kiváltságokkal, ősdurvaságokkal, arisztokráciával és klérussal, s a kiszipolyozó tőkével egyszerre kell végezniTovább kell tehát fejleszteni a feudalizmus elleni harcot a kapitalizmus elleni harccá. És Ady Endre másfél évtizeden át e két főellenség ellen irányította izzó gyűlöletének tiizét.

A legnagyobb szenvedélyességgel, gyilkos haraggal és perzselő gúnnyal a feudális eltna. radottságot" a magyar Ugart”. „Hunnia úri trágyadombját”, a „grófi szérűt”, a mágnások és püspökök uradalmát” ostorozta. Az a lángoló hév, amellyel a magyar feudális reakció főképviselőjét, a nemzetgyilkos Tisza Istvánt megátkozza, ma is a forradalmi szenvedély ma- gávaíragadó példája:

Hogy ragya verjen, marjon

mindenütt

Hogy jöjjön a döghuíilák varja Mindenkire, aki vén. savanyú Akaratát most piszkosan akarja

Lel kőnkön és a szennyes

Hunnián.

Hogy fussanak rá minden

nyavalyák,

Hogy a törés jó kedvvel törje, Akarásunkat durván az, a.k-i Bánatokig és átkokig gyötörte: Ez a gazember még Iakolni fog.

A nagybirtok halálos ölelésében vergődő ország helyzetének komorságát sötét, nyugtalanító képekkel festi. Lápnak, mocsár, nak, haláltónak nevezi a tél- feudális Magyarországot, ahol .,a szárnyakat len vésték, s ahol halottasak az esték”, ahol megtörik! minden nemes szándék, ahol az égig nyúló gizgazok elfojtják a szépség virágait. De nemcsak a feudális múlt visz. szajáró kísérteiéi nehezednek rá az országra, hanem a kapitalista jelen nem kisebb szörnyűségei is. A tőke. a „disznófejű Nagy- úr” uzsorázza végsőkig a munkás erejét, s a kapitalizmus fertőzi meg rothadása bűzével a magyar kultúrát.

Ady azonban megérezte, hogy az elmaradottság sötétségében egy új világ -,egy szép ország álma” bontakozik ki, hogy a robbanó ország méhében demokratikus forradalom érlelődik. Mert a régi nem pusztul el magától, csak a jövő képviselőivel vívott élet-halál harcban. Minden változást, megújulást sürgetett. s a történelem által feltett kérdésre Ady így adja meg a válasz:

Vagy leng esap a-z ódon. vad vármegyeházra, Vagy itt ül a lelkünk tovább

leigázva.

Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek,

Vagy marad régiben a bús,

magyar élet

Forradalom kell tehát, elsősorban parasztforradalom és függetlenségi harc a nemzet szabadságáért. Honnan várta Ady azt arc erőt, mely letépheti Magyarországról a feudalizmus láncait, mely a kisemmizett paraszt, az elnyomott nép előtt kitárja a szabadulás útját? Attól a magyar polgárságtól, mely

zömében megalkudott a feudális reakcióval; mely rettegett a nép forradalmától, s amelyet ezért Ady utált és megvetett, ettől a burzsoáziától nem várhatott és nem is vári semmit. De bízott, hitt a magyar parasztban, ha bizalma, hite olykor nem is vo! szilárd. Ezért idézi szüntelenül Dózsát, Esze Tamást, Táncsi csőt, ezért kiált a nép nevében bosszúér; az urak ellen. A kuruc vitézek szavával a múltról beszél, de a felcsapó keserűség hangja a jelennek is szól:

Urak, papok döiyfét, lm, eleget tűrtük,

Gyomrunkba a sok bánatot Már eleget gyűrtük.

Rákóczi, akárki,

Jöjjön valahára:

Kígyóiiniknak, Esze komám, Lépjünk a nyaltóra.

De Ady azt is tudta, hogy a parasztság önmagában, vezető nélkül nem vívhat ki győze! met. S azt is tudta, hogy a ve. zető eró csak a munkásosztály lehet. Nem vált szocialistává, nem forrott úgy össze a munkásosztállyal, mint József Attila, de igazán csak benne bízott. Nem tudta eltántorítani a munkásosztálytól a hazai és külföldi szociái demokrácia opportunizmusa, árulása, melyet maga is jól látott. Már 1907-ben így ír francia jobboldali szociáldemokraták évtizedeken keresztül befolyásos vezetőjéről, Leon Bluimról: „Tipikusan burzsoálelkű és erkölcsű úr, tehát érdekes papagá’Iy. Ö bizonyára csak a«t ismétli, amit gazdag polgári szalonokban hallott”. Adyban a lelkesedés lángja csak akkor csap legmagasabbra, bizalma a jövőben akkor legmegingathaíat- la-nabb. amikor a munkásosztály

harcaiból. merít erőt. amikor a

munkásosztály történelmi hivatásáról, vezető-szerepéről énekei:

Ami csak szépség, s ami reménység.

Mind ti vagytok a Tisza körül.

Költői képei, szimbólumai ra- gyogóakká, biztatóakká válnak Költői szótárában ilyen szavakkal, jelképekkel találkozunk a proletáriátussal kapcsolatban: Vörös Nap. Vörös Délibáb, üj Kísértet, Május, Hadafe útja, jövendő fehérei. A jövőben, a munkásosztály erejében való hit fényes, a sötétségben átvilágító szava ezek Adynál- aki meg győződésise! vallotta: „Mióta

ember néz az égre. Vörös Csi lag volt a reménye.” A munkás- osztályban 'tóttá a jövő legyőz- hetetleneit, a jövő reményét, zálogát. Hitét a nép erejében, elsősorban a munkásosztály erejében való hit magyarázza. Oroszország példája, a dicsőségei 1905-ös forradalommal kapcsolatos szavai is erre utalnak: „Véren, roncson, fez kön át día- daki)asan ér el a trónig az orosz demokrácia. Eléri az önző, úri kastélyt, a sanyargató gyárat- az elbutító papi lakot, s a szívtelen kaszárnyát... íme, a pro- letárság visszaadta a népet a népnek ... Elkorhadt, tehetetlen társadalmakat csak a nép menthet meg. A rettenetes, győzhetetlen, fáradhatatlan nép.” Tanulni, épülni akart Ady „az orosz példán”, mert megértette, hogy a forradalom súlypontja nyugatról keletre, Oroszországba tolódott át. Figyelme Párizs mellett és helyett mind gyakrabban frrdwlt Moszkva felé.

Míg élt: gyalázták, mocskolták, üldözték költészetét, halála- után igyekeztek elhallgatni, vagy meghamisítani. Csak a dolgozó nép őrizte híven az emlékét. Verseit, melyekben egyaránt hangot

kap a grófi földön szántó paraszt. a nyomor .anyán jobb életről álmodó munkás, a vergődő magyar tanító, maguknak tekintették és érezték mindazok, akik szívükben hordták a jövő ígéretét, s akikben — mint hamu alatt a parázs — ott izzóit egy szebb Magyarország képe, a mi jelenünk. A mienk az ö kálié, szele, akik Hunnia úri trágya- dombjából a dolgozó nép hazájává tettük országunkat, akik összetörtük a „magyar Poklot”, akik Ady által nem is álmodott magasságokig törtünk előre. A ..Haláltó” helyén ma már a jövőt formáló munka ritmusa dobog, a „hökölés népéből”, mely „vertnek született nem verőnek” saját sorsát intéző, magab'ztos nép lett. És mégis, ma is tanulhatunk. igen sokat okulhatunk Ady költészetéből.

Tanulhatunk forradalmi elszántságot és mindhalálig hű h az a f i-sá got. M e gt a n u 1 h a tj u k,

hogy hazát szeretni azt jelenti, hogy harcolni a haza ellenségei ellen, izzón gyűlölni a múlt maradványait. Megtanulhatjuk, hogy kis népből nagy nemzet csak akkor lehetünk, ha szüntelenül, teljes erőnkkel küzdünk a;z emberi haladás rohambrigádja- ként a szocialista jövőért. Ha oly szenvedélyesen gyűlöljük az imperialista- háborút, mint ahogy ő gyűlölte.

Na-pi munkánkban, a belső és külső ellenségek elleni új harcainkban mellettünk érezzük Ady Endrét, aki szabad és művelt hazát akart, olyat, amilyen népünk kezemunkájáva! most formálódik, s amelyről baráínak- ellenségnek teljes joggal elmondhatjuk az ő szavaival:

Ez az ország a mi országunk Itt most már a mi kezünk épít.

Csabai Tibor