Népújság, 1954. január (1-8. szám)

1954-01-17 / 4. szám

világ proletárjai EGYESÜLJETEKt NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÉVFOLYAM. 4. SZÁM. Ára 50 fillér 1854 JANUAR 17. Termelőszövetkezeteink megszilárdításáért Termelőszövetkezeti mozgalmunknak nincsen évtizedes múltja, mégis olyan mély gyökeret vert, annyi dolgozó parasztot tett öntudatban megnövekedett szövetkezet/ emberré, hogy az ellenség múlt őszi nagy támadását, melyet gaz­dagodó szövetkezeteinkre zúdított, képes volt fel­fogni, s keményen visszavágni. Termelőszövet­kezeti parasztságunk acélpróbája volt ez. mely fényesen bebizonyította a szövetkezeti gazdálko­dás erejét. Megyénkben különösen erős volt az ellenség támadása, s mivel pártszervezeteink, s a tanács későn ébredi rá a veszélyre, az országos átlagnál magasabb volt a kilépők száma. Az eMenség főleg a kormányprogramm félre­magyarázásával próbálta égig dicsérni az egyéni gazdálkodást, a szövetkezeteink támogatását célzó intézkedésekről mélyen hallgatott, ezzel si­került igen sok helyen bomlást előidézni szövet­kezeteinknél, különösen a hevesi járásban. A kilépők között igen sok olyan dolgozó pa­raszt volt, aki még abban az évben vágott nes a szövetkezeti gazdálkodásnak, de főleg azok hagyták ott a szövetkezetét, akiket az önkéntes­ség megsértésével vittek be a szövetkezetbe. Hozzájárult a kilépések megszaporodásához a volt ívözéipparasztok mellőzése, az. hogy szakta­nácsaikat nem fogadták meg, s viszonylag kevés szavuk voit a vezetésben. Ez azt a látszatot kel­tette. mintha rájuk nem lett volna szükség. Végül azok közül is sokan a kilépőkhöz csatlakoz­tak, akik a kezdeti nehézségekkel küzdő új sző. vetkezetek ben nem találták meg gazdasági szá­mításukat. Az ellenség romboló munkáját segítette az is, hogy szövetkezeti elnökeink egyrésze, fütyülve a szövetkezeti demokráciára, önkényesen zárt ki tagokat, hozott olyan intézkedést, mely joggal nem tetszett a tagságnak. F.z a kiskiráiyoskodás igen sok szövetkezetben felütötte a fejét, ».tag­ság jóváhagyása nélkül kötöttek szerződést, vagy vettek fel kölcsönt a szövetkezetek elnökei. Tapasztalható volt ez a visontai Petőfi tsz-nél. a felnémeti Petőfi tsz-ben, s még egy sor más köz­ségben is. A páratlan erejű támadás felkészületlenül érte a szövetkezet szilárd tagjait. De maguk a vezetők is „topogtak" az első hetekben. Vár­ták az „utasí ást”. Ez a várakozó hangulat nem soká tartott. Megindult az ellentámadás az inga­dozók és kilépni szándékozók megnyeréséért. A szövetkezet kommunistái elsőként fogtak munkához. Példájuk nyomán egyre több szövet­kezeti tag járt dolgozni. Behordták a termest, előkészítették a talajt az őszi vetések alá. A harc közben tovább folyt. Megkezdődtek az aláírásgyűjtések. Szinte naponkint vittek a delegációk a minisztériumba feloszlatás! ké­relmet. Elkeseredett harc folyt Köm'őn. ahol valamennyi csoportot támadta az ellenség. A harc mégis a szövetkezet javára dőlt el. Lelep­lezték‘az a'áírásgvüjtőket, a falu alja. a lógo- sok, a zsírosgazdák beépített emberei sorra re­pültek ki a szövetkezetből. Hogv is veszthettük volna el ezt a csatát, mikor olyan lelkes szövetkezeti embereink vol­tak. mint a kiskörei Alkotmány tszcs kommunis­tái. akik mlg a szövetkezet embereinek egyré;ze a feloszlásról határozott, ők egv másik gyűlésen arról vitatkoztak, mennyivel növeljék a rizsterii- ietet. hogy emeljék magasabbra a jövedelmet, hogy tegyék szebbé a szövetkezeti parasztok éle­tét. A „hadiszerencse” megfordult. Szinte min­den héten újabb rendelet jelent meg. mely mM a szövetkezetek gazdagodását segítette elő. A beadás csökkentéséről, ingyenes állatorvosi szol­gálatról. a háztáji területek növeléséről. A kilé­pett szövetkezeti tagok látták, hogy milyen tá­mogatást kap a szövetkezet, hogv az ellenség szava szemenszedett hazugság, s megindult a visszavándorlás a szövetkezetek felé. Egvre több szövetkezet vonta vissza felosz­latás! kérelmét. Ezek közül tizenhat szövetkezet kérte, hogv továbbra is egvüttmaradhasson. Elmondhatjuk, hogv szövetkezeteink nagyré­sze sikerrel kiállta az ostromot, s megerősödve kerii't ki a harcból. Legerősebbnek a gyöngyösi járás szövetkezetei bizonyullak, ahol sok új be­léptivel gyarapodtak a régi csoportok, a gyön­gyösi Dózsa, a Kossuth és még hét új 1-es és 11-es típusú csoport is alakult, a régiek megerő­södése mellett. A szövetkezetek megszilárdítását nagyban elősegítették a jól sikerűit zárszámadások, me­lyek ebben az évben már fényesen bizonyították a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. A gyöngyö-orőszi Február 24-ben közel 1Gb forint, az atkán Micsurinban a pénzen és boron kívül 10 kg búzát osztottak egy-egy munkaegy­ségre. Szövetkezeteinkben már nem azon vitatkoz­nak, kilépjenek-e vagy sem. sokkal szebb dol­gokról esik most szó. Arról, hogy mennyi halas­tavat építsünk, mennyivel bővítsük a rizstelepet, vagy mennyi Sczőlőt és gyümölcsösib telepít­sünk. Ezek a tervek már nemcsak szavak, szövetke­zeteink megkezdték a megvalósítását. Az atkári Micsurin 27 hold újtelepítésíí szőlője alá fordítja a talajt, a hevesi járásban is megindult a rizs- gátak építése. Az idén a tavalyi 400 hóid helyett, 1050 holdon termelnek rizst a hevesi járás szö­vetkezeiéi. Gazdagodó szövetkezeteink tervei így vá'nak valósággá, több kenyér, több rizs. jobb bor, na­gyobb jövedelem ígérkezik már ebben az év­ben is. Kétségtelen, hogy sok szép eredményről ad­hatunk számot szövetkezeteink megszilárdítása terén. De a harc hevében, később is igen komoly hibákat ejtettünk. A betakarítás után, mikor megkezdődött a ki­lépő tagok elszámolása, a kilépőkkel elfogult és a rendeleteket kiforgató párt- és szövetkezeti ve­zetőink egyre-másra halmozták a hibát. Rossz helyen adták ki a földet a kilépőknek. Igen si­lány területeket adtak át Egerbocson és Pélyen is, azzal, hogy a többiek majd gondolkoznak rajta, kilépjenek-e. Ugyanezzel a szándékkal túlzott adósságokkal terhelték a kilépőket. Magasra ér­tékelték a kiadott felszerelés árát. A vécsi Rákóczi és ugyancsak az egerbocsi Szabadság tsz is túlzott terheket rakott a kilépők vállára. Ezzel a cselekedetükkel a kilépő dolgozó parasz­tokat eltaszították a szövetkezeti mozgalomtól, nem úgy nézték őket, mint leendő szövetkezeti tagokat, hanem mint a szövetkezet ellenségeit. Ez a helytelen álláspont sok helyen otthonra talált. S ez az oka annak, hogy a vezetők önké­nyeskedése miatt, vagy a pillanatnyi gyengeség fó'ytán kilépett dolgozó parasztokat sok helyen nem szívesen veszik vissza szövetkezeteink. Kis­körén kereken kimondták, „nem kellenek a kilé­pett tagok, hadd próbálják újra az egyéni gaz­dálkodást. majd megtanulják, mi a szövetke­zet". Ez a fenyegető, riasztó hang nem egyezik pártunk politikájával, az ilyen vezetők súlyosan vétenek parasztpolitikánknak, elriasztják paraszt­ságunkat a szövetkezeti gazdálkodás útjáról, melyre újból vissza akarnak térni. Ez a helyzet tűrhetetlen, ez ellen harcolnia kell minden kom­munistának. - j Ahhoz, hogy szilárd szövetkezeteink, megelé­gedett parasztságunk legyen, elengedhetetlen a szövetkezet anyagi erejének növelése mellett a tagok háztáji gazdaságának megerősítése is. Kevés a háztáji tehén. Az erre kibocsátott kölcsönt a tanácsok és szövetkezeti vezetők hiá­nyos felvilágosító munkája miatt csak 242 tsz- tag vette igénybe. Közel 4000 szövetkezeti tag háztáji gazdaságában nincs még tehén. Nem szabad ebbe belenyugodni tanácsainknak, ma­gyarázzák meg a háztáji tehén előnyét és biz­tosítsák az erre kiutalt hitelek folyósítását. Sokan azt hiszik, a szövetkezetek megszilár­dítása végétért, mivel megszűntek a kiépések, s egyre többen térnek vissza a szövetkezetbe. A megszilárdítás tovább tart. Meg kell erősíteni, gazdaggá kell tenni a meglévő szövetkezetein­ket. Sok lehetőség van erre, melyet úgyszólván alig vesznek igénybe szövetkezeteink. Főleg a melléküzemágak, haltenyésztés, méhészet meg­honosítása halad igen lassú ütemben. A mulasz­tás esősorban tanácsainkat terheli, mert nem is­mertetik. hogy ezek az üzemágak mi yen nagy hasznot hajtanak szövetkezeteinknek. A terméshozam növelése, melyet a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló határozat előír, egyik alapja a jövedelmezőségnek. Tavasszal számtalan lehetőség lesz ennek a határozatnak megvalósítására. A sürüsoros vetést, a műtrágya alkalmazását, de az állatainknál lévő alacsony hozamok eme'ését már most meg lehet kezdeni, az állatállomány minőségi feljavításával. Látszatra nem nagy dolgok ezek, de mégis hozzájárulnak ahhoz, hogy gazdag, szilárd szö­vetkezeteink legyenek. Az ősszel bebizonyosodott, hogy sok közép­parasztnak nagy jövedelme volt, mégis otthagyta a szövetkezetét, mert nem nézhette a vezetők önkényeskedését. A szövetkezeti demokrácia terén az eddig tapasztalható javulást nem lehet végeredménynek tekinteni. A közgyűlés határoz, zon és csak az határozhat minden fontosabb kér. dé ben. s az eddig sokszor mellőzött közép- parasztok tanácsát is jobban meg kell fo­gadni. Azok ellen a vezetők ellen, akik különböző „elméletek” hangoztatásával megtagadják a ki­lépett tagok visszavételét, keményebben kell fel­lépni. mert bebizonyosodott, hogy a visszalépők le kés harcosai lesznek a szövetkezeti mozga- 'omnak. Azzal sem erősítjük szövetkezeteinket, ha a visszatérőknek lépten-nyomon hánytorgatjuk, miért léptek ki a szövetkezetből. Ártunk ezzel a szövetkezetnek, elvesszük a visszatérők munka­kedvét. Igen fontos, hogy megértsék tanácsaink és szövetkezeteink vezetői: a kilépők nem ellensé­gek és minden elfogultság nélkül kel! elszámol­ni velük. Ne felejtsék el a szövetkezeti tagok és vezetők, de maguk a kommunisták sem, hogy ezeknek a hibáknak a kijavítását az ellenség igyekszik gátolni, de a harcot vála'ni kell, hi­szen szövetkezeteink jövőjéről, a szövetkezed parasztok életének szebbé tételéről van szó. P Az elmúlt évben Kisfüzes negyedik helyre került az országos begyűjtési versenyben. A szép eredmény elérésében nagy része volt Kovács Béla tanácselnöknek. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Az Egri Lakatosé rúg} ár jár az élen A termelési eredményekről beérkezett jelentések alapján megállapítható, hogy az új év első napjaiban több üzem le­maradt a tervteljesítésben és így ezek már adóssággal kezd­ték az ötéves terv utolsó esz­tendejét. Kimagasló, szép eredményt csupán az Egri La- katosárugyár ért el tervének 105.4 százalékos teljesítésével. Sokat javult az 1954-es évben a Bélapátfalvi Cementgyár tervteljesítése, amely cement­ből 91.5, klinkerből 91.6, mész- ből pedig 91.4 százalék. Ez a javulás igen szép eredmény, de ez még további jobb mun­kára kell, hogy serkentse a cementgyár dolgozóit. A Tég­lagyári Egyesülés 80.2 száza­lékos égetett téglagyártásá­val igen lemaradt, hasonlóan az Egri Dohánygyár, amely 80 százalékra teljesítette ter­vét az év első 10 napjában. Igen gyenge, 62 százalékos eredményével az utolsó helyet foglalja el a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár. A többi üze­mek tervteljesítési eredmé­nyeiről nem érkezett jelentés. Az eredmények azt mutat­ják, hogy üzemeinkben még nagyobb, odaadóbb munkára van szükség az éveleji mun­kalendület kialakításához és ebben példát vehetnek me­gyénk bányavállalataitól, ame­lyek példamutatóan dolgoznak és termelnek az 1954-es év első hónapjában. Törzskönyvezték 1100 dolgozó paraszt kiváló állatát Megyénkben az utóbbi évek­ben elhanyagolták a tovább- tenyésztésre alkalmas állatok törzskönyvezését. Feledésbe mentek az olyan állatok törzs­könyvezései is, amelyek már korábban nyilvántartásba vol­tak véve. A községi tanácsok most nagy gondot fordítanak az állattenyésztés fejlesztésé­re, ezért megszervezték a törzskönyvezésre alkalmas ál­latok felkutatását. Megyénk­ben 12 körzeti zootechnikus dolgozik, már eddig is ko­moly sikereket értek el. Tar- nabod községben is felkutat­tak hat olyan tehenet, melyek már korábban is törzsköny­vezve voltak. Azonkívül 22 dolgozó parasztnak törzsköny­vezték a tejtermelésre és sza­porításra kiválóan alkalmas tehenét. A törzskönyvezés előtt próbafejéseket végeznek és többnapos megfigyelések után állapítják meg, hogy alkalmasak-e továbbtenyész- tésre. A körzeti zootechnikusok munkája nyomán már 1100 dolgozó paraszt állatait törzs­könyvezték. A közeljövőben újabb hét körzeti zootechnikus lát majd munkához, hogy me­gyénkben megteremtsük az alapját az állatállomány fej­lesztésének. A BARÁTSÁG ELMÉLYÍTÉSÉÉRT Kedves Loy Árpád elvtársi Az 1953. évi személyes láto­gatásod óta — jó munkádról pedig már az előző időkből — valamennyien ismerünk. Ezt az ismeretséget szeretnénk to­vább bővíteni. Pártunk és kor­mányunk új programmjának megvalósulása érdekében, a párt III. kongresszusának tisz­teletére az első negyedévben folyó szocialista munkaver­senyben versenyre hívjuk ki brigádodat az alábbi feltételek mellett: Minden hónapban három hét alatt befejezzük havi tervün­ket. Az igazolatlan hiányzást jó felvilágosító munkával telje­sen megszüntetjük brigádunk­ban. 100 A me legcsakányváltást százalékosan betartjuk. A „Nevelj új bánvászt‘- mozgalom széleskörű előmoz­dítása érdekében brigádunk az első negyedévben több új bá­nyászt nevel. A szén minőségét 5 száza­lékkal megjavítjuk: A robbanóanyagban, a bá- nyafában 10 százalékos anyag­takarékosságot érünk el. Eredményeinket minden hó­napban közölni fogjuk vele­tek. Eredményes jó munkát kívá­nunk. Misinszki István vájár és a 22 főből álló frontfejtési brigádja, Petőfi Altáró 14-es frontjáról Kultúrversenyt tervezünk Élénk az élet a háborította Mátra üdülőiben. Galyatetőn, az ország egyik legszebb he­lyén jókedvű sztahanovisták, kiváló dolgozók teszik hangu­latosabbá az üdülök életét. Iz­galmas asztalitenisz-, sakk­vagy tekecsata után, kint foly­tatják a szórakozást a vastag hóval borított lesiklópályán, ahol ródli- és siversenyek vált­ják egymást. Az üdülő dolgozói szorgal­masan végzik munkájukat az üdülők érdekében. Az Állami Faluszínház, a mozielöadások mellett, az üdülő kultúrgárdája is műsort ad. A harmadik pártkongresszus tiszteletére elhatároztuk, hogy ismét meghirdetjük a harma­dik mátravidéki SZOT-üdülök kuli-árversenyét. Ar eddigi eredmények biztosítják azt, hogy a kongresszus tiszteleté­re indított versenyünk színvo­nalas, szórakoztató lesz és megszeretteti az üdülőkkel a szocialista kultúrát. Szabó László SZB-elnck Erősödik a tariiaszcntmiklósi i tsz Közel öt éve alakult meg Tarnaszentmiklóson a Petőfi termelőszövetkezet. Sok kez­deti gonddal, bajjal küzdött* de mégis, már az első lépések­nél bebizonyította a falu dol­gozóinak a társasgazdálkodás igazát. Nézték, figyelték a Pe­tőfi tsz első lépéseit a falu kö­zépparasztjai is. A rossz fek­vésű szikes talaj, s az időjárás viszontagságai sem gátolták meg őket abban, hogy mintegy 4—5 mázsa termésátlagot érje­nek el. A párt és a kormány­adta lehetőségeket mindig jól kihasználták. Megmutatkozott ez abban is, hogy rizstermelés­sel kezdtek foglalkozni, s 1954-ben már 200 kh.-val növe­lik rizsrlerüle tűket. A tagok példamutató munkájának tud­ható be az is, hogy Nagy B. Sándor. Garancz Lajos, Lo­vász László, Vágó Sándor, Ovona István, Garancz Dezső, Tóth Dénes, Töröcsik Márton, ifj. Vona István egyénileg dol­gozó parasztok is beléptek a termelőszövetkezetbe. Röviden így jellemezhetnénk a táma­szén tmiklósi Petőfi tsz-t: jó vezetés, lelkes tagság, erős szö­vetkezet. A tsz megtisztulva, megszi­lárdulva, új erővel látott hozzá az új gazdasági évnek, bizva abban, hogy az 1954-es eszten­dőben munkájuk még jobban gyümölcsözik. Bozsik Árpád levelező Az Egri Bútorgyár is megkezdte a szobabútor gyártását Az Egri Bútorgyár az elmúlt években csak irodai bútorokat gyártott a vállalatok részére. Most, a kormányprogramm szellemében, valamint a dolgo­zók több és jobbminőségű bú­torral való ellátása érdekében az új év első munkanapján megkezdték a háló- és kombi­nált bútorokhoz való asztalok gyártását. Egyelőre négyféle asztal készítését kezdték meg. Kis kerek dohányzóasztalt, ki- húzósasztalokat és szegletes­asztalt gyártanak. Ezekből na­ponta átlag 50 darabot készíte­nek el, amelyekből a dolgozók darabonként is vásárolhatnak. A Bútorgyár dolgozói nagy örömmel kezdték meg a fénye­zett asztalok gyártását és örül­nek az első napok eredményei­nek. A múlt évben az irodabútor gyártásánál sok hulladékanyag maradt az üzemben. A gyár vezetősége a dolgozókkal kar­öltve elhatározta, hogy a huU ladékfaanyagokból 2000 darab óvodásszéket és 250 darab kis asztalt készítenek. Eddig már több mint 500 kis karosszéket készítettek el, amelyeket már nagyon várnak a kis óvodások*

Next

/
Thumbnails
Contents