Népújság, 1954. január (1-8. szám)
1954-01-14 / 3. szám
1954 Január 14. NÉPÚJSÁG 5 A DOLGOZÓK JOBB ÁRUELOSZTÁST KÉRNEK — Tudósítónktól. — A magyar dolgozó nép tánftoríthatat!amiül követi pártunkat, ^ határozatait egyemberként teszi magáévá és Ikeményen küzd *zok megvalósításáért. Dolgozóink megértették, hogv a Programm valóraváltáse rajtuk, az ö munkájúikon múlik. Ezt bizonyítja az éwégi tervek túlteljesítése és az új év sikeres beindítása az iparban. A párt és kormány intézkedéseit megértve, az elmúlt baj hónapban jelentősen növekedett dolgozó népünk munka kedve, többet és jobban termelt. Ez mégsem elegendő a szükséglet maximáíis kielégítéséhez. Md még nem tartunk ott, hogy a dolgozóik minden kérését teljesíteni tudjuk, éppen ezért hárul felelősség különösen azokra a kereskedelmi szervekre, melyek a termelt javak elosztásával foglalkoznak. Sok függ attól, hogy ezek a szervek hogyan gazdálkodnak, a rendelkezésükre álló árut — legyen az élelmiszer, vagy éppen mezőgazdasági géip — hogyan használják fel. Nem kel; bizonyítanunk, hogy a helyes áruelosztás növeli, vagy legalább is kedvezően befolyásolja a város, a falu dolgozóinak termelékenységét és fordítva, a helytelen áruelosztás elveszi a dolgozók munfcakedvét. Különösen kedvezőtlenül hat akkor, ha olyan cikkekben mutatkozik a hiány, melyeket például Hatvanban, Gyöngyösön, Egerben vagy az ország terüle'ének valamelyik részén korlátlan mennyiségben lehet beszerezni, S ajnos, az ilyen esetek még igen gyakoriak. Hatvanban előfordult például, hogy a húsárubólt megrendelt 50 kilogramm «pró és 50 kilogramm nagy halat. Ezzel szemben három mázsa nagy halat szállítottak le, amiből a bolt csak egy mázsát tudott eladni. Hiába adja be a megrendelését felvágottfélékre, disznósajt, vagy téVfezaláruira, amit a dolgozóik többször keres'ek (most már nem, mert belenyugodtak, hogy ha. a szalámit megkívánják, Gyöngyösről!, vagy Budapestről kell hozni). Az ilyen és ehhez hasrnló hiányosságok főként abból adódnak, hogy az elosztószervek figyelmen kívül hagyják a lakosság kérését. Nem kétséges, hogy olyan ipari központokban, mint Hatvan, a legtöbb családban a férj és a feleség is dolgozik, és este kényelmesebb lenne a disznósajtból, vagy szalámiból megvacsorázni, hogy a mozira, vagy más szórakozásra is teljék az időből. H elytelen volna aramban a.z egyes cikkekben mutatkozó hiányért csak az élosztószerveket felelőssé tenni. Nagy mértékben hibásak a helyi vezetők, de kuönösen a boltvezetők, akik részben nem ellenőrzik a boltokat, hogy el vannak-e látva a megfelelő mennyiségű áruval, másrészt pedig hagyják, hogy az áru teljesen kifogyjon és csak azután rendelnek újból. Ezért fordulhat elő, hogy a föl dművesszöve'.kezetekben két- három napig sem lehet gyufát kapni, vagy kifogy a 4.60 forintos liszt és amíg Hatvaniban a rövidárubolt szinte dugig van csecsemőkéi en gyével, addig a nyo’chónapnis, vagy kicsit nagyobb gyermekeknek való guminadrágot, egyéb téli melegholmit nem lehet kapni. A tél beálltával a VASÉRT bolt bőségesen ellátta magát kályhával, ugyanakkor a városban nem lehetett kálvha- csövet kapni. Ezekre a fontos cikkekre a legrosszabb akarattal1 sem lehetne mondani, hogy nincs belőlük elég, nem tudunk kellő mennyiséget gyártani, vagv importcikkek, _amit nehéz beszerezni. Bőségesen gyártjuk, van is belc>lük elegendő, csak az a fontos, hogy a boltvezetők ideiében rendeljék utána az árut és a megrendelt árut idejében szállítsák le. Cejlődő szocialistái kereskedelmünk dolgozóira hárul az a fel- ■ adat, hogy ezeket a hiányosságokat mielőbb megszüntessék. Az szükséges elsősorban, hogv a kereskedelem dolgozói szívügyüknek tekintsék a dolgozók jobb ellátását, érezzék a rájuk háruló felelősséget. A tanácsok kereskedelmi osztályai hívják fel a kereskedelmi dolgozók figyelmét a hiányosságokra, ellenőrizzék az áruellátást és segíthessék elő a dolgozók szükségleteinek kielégítését. Kereskedelmünk dolgozói érezzék át munkájuk jelentőségét, amely nem kisebb, mint a szántóföldön, a gyár építésénél dolgozó ember munkája, Sárközi Miklós A D!SZ-vezetőség újjáváiasztása a Szakszervezetek A DISZ Központi Vezetőség határozata alapján a Szakszervezetek Megyei Tanácsánál dolgozó DISZ-fiatalok is új vezetőséget választottak január 7-én. A vezetőségválasztásra minden fiatal lelkesen készült, hiszen tudatában vagyunk annak, hogy az újjáválasztás alkalmával olyan DISZ-fiatalolkkal frissítjük fel a vezetőséget, akikre nyugodt lel ki ismerettel bízhatjuk alaipszervünik vezetését, irányítását. Mi is igyekeztünk olyan elv- társakat megválasztani, akik képesek ezt a megtisztelő fel- adatot ellátni. Csáki elvtárs, a DISZ városi bizottság instruktora n»gy segítséget nyújtott az előkészületi munkákban. A taggyűlésen a régi vezetőség beszámolt munkájáról, hiányossá. álról, amit az új vezetőségnél: i kell javítania. Az elvtársak bírálták a re ; vezetőség munkáját, elmondották a hiányosságokat. Engem, mint faliújságfe- felőst sem felejtettek ki — helyesen — mert munkám az utóbbi időben visszaesett. Megfeledkeztem arról, hogy a faliújság egyik fegyver munkánk megjavításához. De ezek a bírálatok, mint ahogyan Csáki elvtárs is mondo'ta, nemi voltak elég tartalmasak, de így is éreztem^ a fele'ősséTet az elvtársak előtt és bírálatuk jogos volt. Csáki elvtárs hozzászólásában elmondotta, ha jó munkát akarunk végezni, ép'tő bírálattal kell élnünk és a hibákat a felszínre kell hoznunk. A régi vezetőség beszámolója és lemondása után, nagy izgalommal vár uk a jelölőbizottság javaslatát az új vezetőségre. Három vezetőségi tagot választottunk. Antal Mária elv'.ársnőt, aki a régi ve-etöségben is benne volt, a je’ölő b'zoitság és az alapszerv valamennyi ta.gia eddig végzett jó munkája jutalmául azzal tüntette ki, hogy újra a vezetőségbe választottat. Én úgy éreztem hogy el kell mondjam Antaj elvtársnőnek azt a h;-áMegyei Tanácsánál ját, ami: nemcsak én, hanem több DISZ-íag is észrevett. Antal elvtársnő úgy szakmai, mint DISZ-munkáját lelkiismeretesen látja el, de még's van egy hibája, melyre már felhívtuk a figyelmét. Mi DlSZ-ta- gok úgy tudunk igazán jó munkát végezni, ha nem szakadunk el egymástól a magánéletünkben, a szórakozásban sem. Antal elvtársnő magatartása kissé hideg, s elmondottam azt, hogy a magam részéről fé've lépek abba a helyiségbe, ahol Antal elvtársnő dolgozik, _ mert úgy tűnik, hogy nem szívesen beszél velünk és ez b zonyos válaszfalat állít közénk. Szerettem volna még elmon- darv hogy ezt a magatartást mi nem tartjuk helyesnek, Antal elv'.ársnő hozzá való közeledésünket fogad!a naavobb szerelttel, de a taggyűlést vezető elnök nem engedélyezte hozzászólásomat azzal, hogy „ezen tovább ne vitatkozzunk”. Elvtársak úgy érzem, hogy a hibát, amit önmagunkban nem ismerünk fel, úgy tud:uk csak kijavítani, ha meghal'gaitjuk mások véleményét, megszívleljük az igaz, elvtársia® kritikát és, kijavítjuk hibánkat. így nevelünk és adunk jó elvtársakat a pártnak, s a hazának, de ha elsimítjuk a hibákat, munkánkat nem javítjuk, hanem hátráltatjuk. Úgy érzem, hogy Csáki elvtárs ezzel nem segítette az egészséges bírálat kibontakozását, hanem bizonyos mértékig visszafojtotta az elvtársakba a szót. Nagyon szeretném, ha a megye DISZ fiataljai hozzászólnának levelemhez, ® írnának egy-egy példát, hogy az egészséges bírálat alapszervük munkájában milyen segítséget nyújtott. Minél többen szólj it- tok hozzá és mondjátok el véleményeiteket. Horváth Anna Szakszervezetek Megyei Tanácsa Eger AGRONÓMUSOK VERSENYE Foki Isfván, Szeged városának agronómusa versenyre hívott ki. A versenyben a következő pontok teljesítését vállaltuk: Az első negyedévben’ négy községben mkiszervezem, összesen 32 előadásban a szelő- és gyümölcstermesztéssel ka.pcso- ! atos léli oktatást. Az előadásokra névre 6zóló meghívókkal hívom a szőlő- és gyümölcstermelőket. A gyümölcstermelés®?! kapcsolatos munkák elvégzésének érdekében a nagyobb gyümölcs- terméőh.alyekcn körzeti felelősöket szervezek, alclk a termelők figyelmét felhívják a minőségi munkák határidőben történő elvégzésére és ellenőrzik azok végnthafásait. A körzeti felelősöket ebben a munkában magam is támogatom. Az elmúlt év tapasztalata: a’ao'án az e'őadá'-ok keret hl belül két helyen ankét'o' tart ik a termelők részére a MEZÖKER vállalat bevonásával, ahol a termelők mwdárgvafha-t i átc a MEZÖKER munkáját, A felvetett kérdésekre a vát'a'at kiküldötte a helyszínen válaszol. A Ikoratéli és tavaszi permetezések sikeres elvégzése érdekében három helyen mészkén'.é üstöt és mészkéniéfőzö-brigádot állítok fel, ahol a termelők önköltségi áron beszerezhetik a törzsoldatot'. Gondoskodom a mészkénié főzéséhez szükséges felszerelések beszerzéséről is. A KIK-házaknál ellenőrzőm a gyümölcsfák ko atavaszi ápolási miunikáj'át. Az önkéntesség alapján megszervezem a helyi permetező- brigádokat, akik szükség szerint a KIK-házaknál elvégzik a védekezési munkákat. A 6zőlő- és gyümölcstermelési agrotechnikai munkák terén fa’vő versenymozgalmat k'szélesítem, bs'.ndfom a termrlöszö- vetlkeze'ék között. Az elért kimagasló eredményeket népszerűsítem és nyilvántartom, rendszeresen ;e'entern a megyei tanács VB mezőgazdasági osztályának. I.en^uet József szőlészeti agronómus Megjavítjuk a szikes területeket Megyénkben az elmúlt években is nagy területen termett búza. A következő években tovább növeljük a gabona vetés- területét és hozzáláttunk az egy holdra eső termésátlag növeléséhez. Az élenjáró tapasztalatok alapján kiszámítottuk, hogv a gépi munka fokozott alkalmazásával, helyes trágyázással holdanként legalább 150 kilóval emelhetjük a terméshozamot. Az első lépéseket már megtettük. Nagy gondot fordítunk a felfagyott területek apró istállótrágvázására, azonkívül mintegy 150 vagon műtrágya leszállítását már megkezdtük, hogy a dolgozó parasztok a gabona tavaszi fejtrágyázásánál, az istállótrágyát műtrágyával egészíthessék ki. Célul tűztük ki a hevesi és a füzesabonyi járás területén lévő, mintegy 40 000 hold szikes terület hasznosítását is. Ezen a részen négy erdősávot létesítünk, a talaját pedig som- kóróval javítjuk, amely nagyszerű takarmányt ad az állat- állományunknak. Fokozottan kihasználjuk a lehetőségeket az öntözéses termelésnél is. Főleg a Tisza mentén az idén mintegy 2000 holddal növelik az öntözéses területet. Szakembereink már teljes erővel dolgoznak, hogy a csatornák építése mielőbb megkezdődjön. A tarnaszentmiklósi Petőfi tsz tagjai például 200 holdat öntöznek az idén és a téli napok kihasználásával több mint 40 holdon saját erejükből elkészítették a barázdát. A megye területe rendkívül kedvező szőlő- és gyümölcstermelésre. Hozzáláttunk az új szőlők és gyümölcsösök telepítéséhez. Egyedül a gyöngyösi járásban 200 holdat telepítünk. Az atkári dolgozó parasztok földjén Sztálinyec 80-as traktor forgatja a földet az új telepítésű szőlő alá. Szép és nemes feladatok állnak a megye dolgozó parasztjai és szakemberei élőit. Erőnket nem kímélve dolgozunk, * 1 ogy mindazokat a célkitűzéseket megvalósítsuk, amelyet a párt és a kormány határozata előír virágzó mezőgazdaságunk érdekében, Strumpf László föagronómus KORCSOLYÁZÓK A vidáman szállingózó hó néhány pelyhe meg-meg- akad a mellettem haladó kis úttörő szempilláin, pirosán fagyott orrocskáján. Nagyokat csúszik a fagyos úton és igV előnnyel érkezik, de a népkert kapujában megvár. Áthaladunk a zuzmaCsodálatos tarkaság fogad. Élénkpiros, búzakék, mérgeszöld pulóverekben, melegítőkben siklanak, rohannak, bukdácsolnak a jégen. A vakációzó vidám fiatalok korcsolyái villannak, arcukat pirosra csípi a hideg, nevetésük túlharsogja a zenét is., Tizenhat év körüli fiú egy szőke kislánnyal „bognizik“, komolyan beszélgetnek arról, milyen jó is lenne, ha már nagyobbak lennének. A fiú mérnöknek készül, a kislány még nem döntötte el, hogy mi szeretne lenni. De a komoly beszélgetés nemsorától terhes fák alatt és önkénytelenül fü- tyürészni kezdi a korcsolyapályáról idehallatszó kerin- gőt. A kis úttörő ugyan hamisan, de a vállán lévő korcsolyák csilingelik hozzá a taktust, mint apró kis zenekar, tarn, tam ... tam. Néhány pillanatig megállunk az Eger-patak hídján, hogy megcsodáljuk a patakra hajló füzek ezüst hókoronáját, de a pályáról hallatszó élénk zsivaj és az „Arany- ezüst-keringő“ erősödő hangja közelebb csalnak a korcsolyapályához. •i Kis barátom a kezdők jellegzetes imbolygásával közeledik felém. Korcsolyája ki-kibicsaklik, sóváran néz az előtte ellibbenő kislányra, akinek bársony szoknyácskája minden mozdulatnál pereg, mint az orsó. Amott az ötév körüli kisfiú veszélyezteti a felnőtteket, fittyet hányva az iránynak, fel-felbuktatva néhány ügyetlen kezdőt, mint csúfondáros kis manó siklik tovább. Távolabb két felnőtt keringőzik a belső körönl Sok nézőjük akad. kára vidámabbra fordul, megbotlanak egy hóbuckában és egy pár perc múlva már kacagva verik le egymásról a havas foltoltat. A téli nap bágyadtan bukik le a Népkert fái mögött. Erősen sötétedik, kigyulnak a lámpák és a szállingózó hó mint ezernyi ezüst kristály telepszik a korcsolyázók vállára, hajára. Későre fordul az idő. Kis barátom lecsatolja a korcsolyát és a ropogó, fagyos úton hazafelé indulunk, * Szakszervezeteink feladata a munkavédelem terén A Központi Vezetőség júniusi és októberi határozatainak egyik fontos része az üzemek munkavédelmének és szociális ellátásának megjavítását tűzi feladatul a szakszervezetek elé. Ezért szakszervezeteink és munkavédelmi felügyelőink feladata, hogy az új kormányprogramm megvalósítását ezen a téren ők is elősegítsék. A dolgozókról való gondoskodás rendszerében fontos helyet foglal el a munkafeltételek állandó javítása, a munkaártalmak, a balesetek és az ipari megbetegedések elleni fokozott küzdelem. A szocializmust építő társadalom alapelvei megkövetelik, hogy egyre jobb és veszélytelenebb munkakörülményeket biztosítsunk dolgozóink részére. Vállalatvezetőink is erről beszélnek, mégsem tesznek eleget kötelességüknek. Ha például Baják elvtái s, a Petőfi- bánya Vállalat igazgatója többet törődött volna a munka- védelemmel, nem történhetett volna meg, hogy az 1,283.000 forint munkavédelmi beruházást 1953-ban csak 66.1 százalékban használták fel. Hivatkoznak arra, hogy egyes anyagot külföldről kellett volna megkapnlok, de az anyag nem érkezett meg. A vállalat már hetekkel előbb látta, hogy a várt anyag megérkezéséhez nincs remény és még sem kérték az illetékes minisztériumot, hogy engedélyezze a megmaradt munkavédelmi beruházásokra előírt összeget más célokra felhasználni. V annak vállalati igazgatók, akik valóban törődnek a munkavédelmi beruházások felhasználásával. Például a Bükkhegységi Ásványbánya Vállalat vezetősége az előirányzott 45 ezer forintot teljes egészében felhasználta, vagy a gyöngyösi Malomipari Egyesülés a kapott 84 ezer forintot teljesen felhasználta és ezenkívül még újabb 30 ezer forintot kértek, amit meg is kaptak. Ágoston elvtárs, a Malomi pari Egyes(Jlés héPlhá- zási felelőse fontos kérdésnek tekinti a dolgozókról való gondoskodást. Igaz, hogy itt is 1954-ben nagyobb gondot kell fordítani a malmok védőfelszerelésének beszerzésére. A Bélapátfalvai Cementgyár már régen nem tudja teljesíteni tervét és ehhez nagyban hozzájárul az is, hogy nincsenek meg egyes helyeken a dolgozók biztonságának feltételei. Ha Végh elvtárs többet törődött volna a dolgozókkal, nem történhetett volna meg, hogy a tervbevett védőháló — amit a kőszállító alá terveznek — egy év alatt nem készült el. Ezek' a hiányosságok, amelyek munkavédelmi vonalon felmerülnek, nemcsak a vál- lalatvezetőket terheli, hanem a szakszervezeteket is. Szakszervezeteinknél még igen nagy hiba, hogy munkavédelmi felügyelőink és bizottságaink nem ismerik feladatukat, s nem gyakorolnak kellő ellenőrzést; Szakszervezeteink és munka- védelmi bizottságaink feladata a közeljövőben, hogy megismerkedjenek a munkavédelemmel. T ovábbi feladatok: 1. Ellenőrizzék az üzem vezetőségére kötelező baleseti és egészségvédelmi törvények, rendeletek, óvórendszabályok, a kollektív szerződés és munkavédelmi rendelkezések betartását. Ugyanakkor nevelő és felvilágosító munkával kell nevelni a dolgozókat a rendelkezések betartására. 2. Munkavédelmi bizottságaink feladata, hogy az ellen- őrzés során észlelt hiányossá- gokat felvessék és határidőhöz kössék annak megszüntetését, 3. Munkavédelmi bizottságainknak részt kell venni a balesetelhárítási és munkavédelmi intézkedések és tervek elkészítésében, a kollektív szerződés munkavédelmi részének előkészítésében és kidolgozásában. Ellenőrizni kell a munka- védelmi beruházások és tervek végrehajtását. 4. Ügyeljenek fel a szellőzőberendezések működésére, a a biztonsági berendezések és felszerelések karbantartását ellenőrizzék; 5. Munkavédelmi aktívákon keresztül állandóan neveljék a dolgozókat a baleset elleni védekezésre, 6. Ellenőrizzék a baleseti statisztika vezetését, a baleset bejelentését, tanulmányozzák az ipari megbetegedések okait; tegyenek javaslatokat az egész* ségre ártalmas és veszélyes munkakörülmények megszün* tésére, 7. A vállalatvezetőséggel együtt gondoskodni kell arról, hogy a balesetelhárítási és egészségvédelmi útmutatót minden dolgozó megkapja s mi nőén u) 'dolgozót munkába állása előtt oktasson ki az üzem vezetősége. 8. Be kell kapcsolódni munkavédelmi' felügyelőinknek « havi szemle megtartásába és a szemle során észlelt hibák kijavítására rá kell bírni a vállalat vezetőségét. U a mindennek eleget tesznek a szakszervezeteinkben működő munkavédelmi felügyelők és aktívák és nem hátrálnak meg a feladatok előtt, akkor nagyban elősegítjük szakszervezeteinkben a kormányprogramm megvalósítását Rozsnokl István SZMT Munkavédelmi felügyelő Köszönöm a tanács gyors, pontos munkáját Nemrégen a rádielbán egy vidám kis elbeszél őst hallottam, me'y egvc® tanácsok bürokratikus viselkedését gúnvolta ki. Férjem a Mátravidéki Erőmű dolgozója, ©n pedig fényképész vagyak. Beadtam ipari kérelmemet a tanácshoz és ahogy a rádióban hallottam, azt hittem, hogy az ügyem két-há- rom hónapig, esetleg még tovább is fog húzódni. Legnagyobb meglepetésemre az itteni tanácselnök ügyemet 10 perc alatt elintézte és a további' eljárást is elmagyarázta. Másnap beutaztam Pétervásárára, átadtam kérelmemet, onnan elbocsátottak azzal, hogy kiért es Fenek. Még most is arra számítottam, hogy egy-két hónapig húzódilc maid el ügyem. De nem így történt. Három nap múlva telefonértesítést kaptam, hogy fizessem be az illetményeket és rá két napra a postás ajánlott levelet hozott, feladó a pétervá- sári ipari csoport. A levélben1 iparengedélyem volt, amely minden hivatalos utat négy nap' alatt tett meg. Köszönöm a tanács gyors, pontos mimikáit éí azt hiszem, ha minden tanácsi ilyen lelkiismeretesen, pontosan dolgozna, nem kerülne sor még“ egyszer a rádióban a bürokrácia kigúnyolására. Bohuczky Lásztóni Sírok. Megyénk üzemei védőfelszereléseket rendelnek A kormány programmja után jelentősen felemelték az üzemek és vállalatok szociális és egészségügyi beruházásait, így tehát sokkal nagyobb gondot fordítanak arra, hogy a dolgozók egészséges, jólevegőjű műhelyekben, minden balesettől védve dolgozhassanak. Ennek érdekében már az elmúlt év utolsó negyedében az egri Lakatosárugyár több mint ötmillió forint értékű szellőzőberendezést gyártott a különböző üzemek és vállalatok részére. Nagyon sok megrendelés érkezik a textilüzemek részéről, melyek nemcsak szellőzőberendezéseket, hanem a balesetmentes üzemeltetéshez szükséges vetélő fogókat, csúcsokat és egyéb védőfelszerelést is rendelnek. Már erre a negyedévre félmillió forint értékű szellőző- és védőberen- dezésre kapott az egri Laka* tosárugyár rendelést. Az üzem dolgozói nagy szop« galommal gyártják a védőberendezéseket, rendszeresen teljesítik tervüket, hogy a megrendelt áruk minél előbb a rendeltetési helyükre jussa-« nak és minél előbb a dolgos zók egészségét szolgálják, J tJ
