Népújság, 1954. január (1-8. szám)

1954-01-07 / 1. szám

í VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 JANUÁR 7. Népbetegségek és az ellenük való védekezés j Cíoolaifizmuet építő társa­dalmi rendszerünk 02 egészségügy fejlesztés ében is j igen nagy lehetőség-eket biztosít. Ezeket a lehetőségeiket az úgy­nevezett népbetegségek leküz­dése terén is egyre nagyobb mentékben kelt igénybevennünk. A népbetegségek közé elsősor­ban a gümőkórt, a rákot és a pemibei egségeket számíthat! uk. A gümőkór még a felszabadu­lást közvetlenül! megelőző évek­ben is igen nagyszámú áldoza­tot követelt hazánkban. Ezért a tüdőbe'jt sokan ,,magyar beteg­ségnek” nevezték. Tudjuk jól, hogy ai gümőkór szociális beteg­ség. Ezért nem1 liehet csodálikoz- pi, ha a kapitalista rendszer fossz lakásviszonyai között, egészségtelen, munkahelyek és elégtelen táplálkozás, valamint megfelelő orvosi ellátás hiánya miatt tízezrek haltak meg ebben a 'betegségben és még többen váltak munkaképtelenné. Súlyos­bította <a helyzetet az fe, ho<gy kellő számú gyógyintézeti férő­kéin hiányában sem a betegek gyógyításai, sem a fertőző sze­mélyek elkülönítése nem volt ioereezdüiv ihetö, A fefezaibadnlaS óta fokoza- tosan javult a helyzet és most már feleannyian sem hal­nak meg ebben a súlyos beteg* iségben, minit például 1938-ban. Ez a nagyfokú javulás a meg­változott politikai, gazdasági, kulturális és egészségügyi kö­rülményekkel magyarázható. 'Megszűnt a munkanélküliség, hagy mértékben emelkedett’ ai jísakoásiág ©zociáfts -és kulturális' ellátottsága. A dolgozók egész­ségesebb űaMsokbani laknak, Já­rták a munkahelyek higiéni­kus viszonyáé, a fiatalkorúak és nők egészségét külön rendelke­zések védik. Az egészségügyi felvilágosítás útján széles töme­gek értesülnek a védekezés mód­jairól. Javult a lakosság orvosi ellátása, új gyógyító és meg­előző intézmények létesültek, a meglévőket pedig kibővítették. Azonkívül új gyógyszerek és gyógyítási módok állanak most már ingyenesen minden dolgozó rendelkezésére. Igen elterjedt az újszülötteik BGG-oltása is. Megyei viszony la tton is je­lentős lépésiek történtek a1 gü­mőkór leküzdésére. Hevesen új *bc-kórház létesült, a mátrahá- zai szanatórium ágyszámát fel­emelték, Füzesabonyban új tbc­gondozó kezdte meg működését. Az egri megyei gondozó meg­felelő elhelyezést nyert, beosz­tott orvost és még egy asszisz­tensnőt kapott és gvermekek ré­szére külön szakrendelést bizto­sítottak. Ijgen nagyjelentőségű i szűrővizsgál átok Szávának állandó növekedése. A JT/Unikai- viszonyt megelőző vizsgálatokon kívül röntgensizűrésben részesül­nek a tanintézetek tanulói és pedagógusai, az élelmfezerupar és kereskedelem dolgozói, a sportolók és egyFe gyakrabban kerül sor egy-egy üzem összes dolgozóinak s z űrővizeg ál atá ­"a. Ilyen üzemi szűrés történt 1953-ban Petőfibányán, Rózsa- szent mártoaban, a Bélapátfalvi Cementgyárban és a Recski Érc­bányában. Az egri megyei tbc­gondozó felemelt évi szűrési tervét már december 8-án telje­sítette. A gondozó dolgozói újí­tások bevezetésével :s elősegí­tették tervük túlteljesítéséit. Az egvéb szűréseken kívül nagy számban történtek reprezentatív szűrővizsgálatok is, melyeken egyes kiválasztott területek ösz- szes lakosságát vizsgálták át. 'J'ovábbi célkitűzéseink első­sorban a szűrések számá­nak fokozására' és a gyógyinté­zeti kezelést igénylő betegek gyorsabb elhelyezésére irányul­nak. Ez utóbbi célból megyei beutaló központot létesítünk. Fo­kozatosan kiépítjük a szakren­deléseket. így például 1954-ben Gyöngyösön fbc-s gyermekiek részére, Egerben' pedig sebész szakrendelést indítunk. Hevesen a gondozóintézeti rendéi! őórák számát növeljük. Második népbetegségként a rák elleni küzdelemről kell meg­emlékeznünk. Ennél ai betegség­nél tudnunk kell, hogy a rákos betegek, ha megfelelő időpont­ban kerülnek gyógykezelés alá — teljesen meggyógyíthatok. Tekintettel arra, hogy a rák a kezdeti időszakban sokszor alig okoz még fájdalmait, vaigy egyéb tünetet, az ellene való küzde­lemben a legfontosabb a kellő egészségügyi felvilágosítás és szűrővizsgálatok tartása. Az. időben történő orvosi vizsgáltat alapján nemcsak a már rákos betegek kerül nek megfelelő gyógykezelés alá, hanem olyan betegségek, elváltozások és tü­netek is felfedezést nyernek, melyekből később esetleg rák fejlődhetne ki. Ezek közé tartoz­nak az egyes bőrelváltozások, kisebb göhöződések az emlőben, a> méhszáj kisebbedése, síb. A már kifejlődött rák eredményes gyógykezelésére is egyre több és hatásosabb gyógymóddal ren­delkezünk, ba a kezelés idejé­ben megkezdődhet. A rák leküzdésére Egerben és Gyöngyösön szakrendelők, ugyanitt, azonkívül Hatvanban és a községekben rákszűrő állo­mások működnek. Főképpen a 35 éven felüli nők részére aján­latos a félévenkénti orvosi vizs­gálat, de e,gyre inkább bevonjuk a férfiakat is a szűrésekbe. JJarmadik csoportja a nép­betegségeknek, a nemi* betegségek. A szocialistái társa­dalmi rendszer ezeknek a leküz­dése terén mutatja a leggyor­sabb eredményt. A munkanélkü­liség megszüntetésével, a nők egyenjogúsításával, a család in­tézményének megszi! árdítás ával, a korai házasságkötés lehetővé- tételével, a szocialista erkölcsös­ség megteremtésével egyidejűleg nagy mértékben megszűnt a nemibetegségek terjedésének a lehetősége. Ha még ehhez hoz­závesszük a szakorvosi! hálózat kiterjesztését, a nemibe te gségek kezelésének kötelezővé tételét és új, hatásosabb gyógyszereknek ingyenes rendelkezésre boesátá- sá't, úgy érthetővé válik, hogy a friss, fertőző esetek száma or­szágosan egyre csökken. így van ez megyénkben is. Mind­ezek azonban nem' teszik szük­ségtelenné a nemibetegségek el­leni küzdelmet. Tovább is kiiz- denünk kell még a fertőző forrá­sok maradéktalan felderítéséért és gyógykezelésbevételéért. En­nek érdekében megyénk három városában működő nemigondozó intézeteink egyre több szűrővizs­gálatot végeznek és egyre job­ban ellenőrzik és irányítják mű­ködési területük munkáját is. A n-emigondozói munkai megjaví­tása. céljából az egri megyei gondozó intézetbe a közeli jö­vőben új főfoglalkozású másod- orvoS' beállít ásáit tervezzük. Ilyen intézkedések mellett re­mélhetjük, hogv a nemibetegsé­gek egyre inkább elvesztik nép- betegségi jellegüket. A népbetegségek eíleni küz­delem igazán eredményes csak akkor lehet, ha keltő felvi­lágosító munkával, a tömegszer­vezeteik bevonásával a legszéle­sebb tömegek között tudatosít­juk a gyógyítás lehetőségét és felhasználjuk mindazokat a le­hetőségeket, amelyeket pártunk és kormányunk ezen a téren is az egészségügyi szervek rendel­kezésére bocsát. Dr. Geday József megyei orvos, előadó. í : , iNTEZET f , xáí/i/V' E£3 Hazánkban ezrével, tízezrével ápolják és fejlesztik tovább a dolgozók a népművészet hagyományait. Képünkön: Ostoroczki József szűcsi faragómester. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL' AZ ELSŐ NAP EREDMÉNYEI Petőfibánya dolgozói a múlt- évben többször lemaradtak ese­dékes tervük teljesítésében, de év végére hősies munkájukkal elérték azt, hogy éves tenviiket 100 százalékon felül teljesítették. Az új év első termelési napján azzal az elhatározással álltak a szénfal elé, hogy ebben az év­ben minden nap maradéktalanul teljesítik tervüket. A bányavál­lalat dolgozói az ú] év első ter­melési napján, vasárnap reggel­től hétfő reggel hat óráig 109.7 százalékra teljesítették napi elő­irányzatukat. Legjobb eredményt ezen a napon a rózsaszentmárto- ni IX-eis akna bányászai érték el, napi tervük 112.4 százalékos teljesítésével. Az alma üzemben valamennyi bányász megjelent munkahelyén és senki sem telje­sített 100 százalékon alul. Visszatértek a nagy családba Az ősz folytaméin termelóisizö- vetkezeteinkből többen — az ellenség szavára. batlgativai — kiléptek. Ezen dolgozóik közül most egyre többen, kérik vissza­vételüket a termdőszövetfcezet- be. Belátták, hogy a csoportos gazdálkodás szebb, 'jobb meg­élhetést biztosít számukra. Osz- szel megyénkben 86-an kérték visszavételükét. A mezőtárkányi Jóakarat ter­melés övetkezőibe 15-en tértek viisszai. A hatvani Petőfi terme- i’őtszövetkiezetben 11 tag kérte visszavételét. A visomfai Hala­dásból a<z ősz efJején hárman léptek ki, s most mind a hiár- miairii visszatéritek. A tárnáiét.e- szi Petőfi tsz-ben nyolc régi tag választotta újra a közös gazdálkodást. A dolgozók gyermekeiért Heves megye községeiben, városaiban a múltban senki sem törődött a dolgozók gyer­mekeivel. A szülők reggel mun­kába mentek, gyermekeiket az utcára tették, vagy a lakásba zárták. Népi államunk mesz- szemenően gondoskodik a jövő reménységeiről, a dolgozók gyermekeiről. Ma már Heves megye minden városában, köz­ségében bölcsődék, napköziott­honok létesültek, ahol szerető gondoskodással vigyáznak a dolgozók gyermekeire. A bölcső­dék és óvódák egyre szaporod­nak és férőhelyeik is állandóan bővülnek. 1953-ban a hevesme­gyei bölcsődék férőhelye több mint 250-el szaporodott. Gyön­gyösön új, modern bölcsőde nyí­lott és a kormányprogramm óta Egerben és Hatvanban 20 idény­bölcsődét állandósítottak. He­vesen most építenek egy kor­szerű ’ bölcsődét, amely 1954 januárjában megnyílik. Az 1953-ccs évben a bölcsődei férő­helyek száma Egerben ötven- net, Hatvanban pedig harminc­cal növekedett. Ma már min­den dolgozó anya gyermekét szeretettel várják a kényelmes, jól felszerelt bölcsődék, ahol képzett védőnők, orvosi felügye­let alatt vigyáznak legdrágább kincsünkre, a gyermekre Az 1953-as év utolsó napja nagy örömet hozott Szilvásvá­rad község dolgozóinak is. Ezen a napon délelőtt 11 órakor ki­gyulladt a fény a. faluban és ez­zel új korszak, új élet kezdődött a szilvásváradi családi ottho­nokban. A falakról, az asztalok­ról lekerültek a petróleumlám­páik és helyükbe az új kultúrát hozó villany égő került. A köz­A megyei tanács begyűjtési osztálya jelenti 1S53 december 31-én: Tejbeadásban 1. egri járás 85, 2. pétervásári járás 84, 3. gyöngyösi járás 78.6, 4. hatvani járás 75.1, 5. füzesabonyi járás 71, 6. hevesi járás 68 százalék­kal.. Tojás beadás ban: 1. pétervásá- ri járás 87, 2. egri járás 86, 3. hatvani járás 78.3, 4. gyöngyösi járás 68.9, 5. füzesabonyi járás 61, 6. hevesi járás 58.6 száza­lékkal Baromfibeadásban: 1. péter­vásári járás 86, 2. egri járás 75, 3. hatvani járás 70.1, 4. hevesi járás 64.3, 5. füzesabonyi járás 59, 6. gyöngyösi járás 57.5 szá­zalékkal. Sertésbeadásban: 1. hevesi já­rás 87.6, 2 egri járás 79.5, 3. füzesabonyi járás 67.9, 4. péter­vásári járás 66.3, 5. hatvani já­rás 62.9, 6. gyöngyösi járás 54.4 százalékkal. Vágómarhabeadásban: 1. he­vesi járás 129.7, 2. egri járás 129.3, 3. füzesabonyi járás 120.2, 4. pétervásári járás 106.5, hat­vani járás 94.7, 6. gyöngyösi já­rás 88 százalékkal. Többszáz holddal növekszik a megye rizsterülete Megyénkben az 1953-as évben 418 kát. hold rizsföldről 7583 mázsa, termést takarítottak be a termelők. Megyei átlagtermés holdanként 18.1 mázsa volt. Kor­mányunk jelentős anyagi támo­gatást nyújt a rizstermelőknek, s új telepítőknek. Tsz-tagok, egyénileg dolgozó parasztok lát. iáik, hogy ilyen segítség mel­lei t, m érdél elő fala jón érdemes fogl alkŐzhi a rizstermeléssel. Egyre többen nyújtják be tele­pítési kérelmüket. Ez év tavaszán a. tarnaszent- miklósi Petőfi 200 holdon kezdi meg a rizstermelést. Tiszanáinai Vörös Csillag is elhatározta, hogy ők is 100 holdon termelnek az idén. A p él vi Rákosi tsz is 80 holdat irányzott elő az 1954-es évre. Községeinkben egyre több dol­gozó paraszt kezd a rizstel épí­téshez. A tiszanánai dolgozó p.a_ Basztok 125 kataiszírális holdon, a kisköreiék 40 holdon kezdik meg tavasszal ' a rizstermelést. A rizstelepe'ken az őszi mély­szántást már mindenhol elvégez­ték és a szükséges egy mázsa szuperfoszfátot (műtrágya1') is kiszórták. A FALVAK VILLAMOSÍTÁSA ségben 300 dolgozó paraszt há­zába vezették be a villanyt, akik boldogan fogadták az első vil­lanyfényt, amely most már nagyban segíti őket, még szebb jövőjük építésében. Az 1953-as évben Heves me­gye területén négy község, haí gépállomás, nyolc termelőszö­vetkezet és kilenc állami gazdau ság kapóit villanyt. Megyénk dolgozó parasztjai ismerkednek az új begyűjtési rendelettel Az új begyűjtési rendelet is­mertetése céljából megyénk te­rületén már számos község­ben tartottak gyűléseket, melye­ken ismertették a dolgozó parasz­toknak adott ke Jvezményeket. Ez érdekli most legjobban a dolgozó parasztságot. Pártunk éis kormányunk által nyúj­tott kedvezményeket Maklártá- lya községben december 22-én gyűlésen ismertették, melyen számos dolgozó paraszt vett részt. A hozzászólások alkal­mával Szűcs József dolgozó paraszt elmondotta., hogy. sok tekintetben helyes megkülönböz­tetést tesz a rendelet az 1953. és 1954. évi begyűjtés között. Be’yesélte, hogy av tartalék te­rületek hasznosításával kap­csolatban az új, rendelet értel­mében a bérbevevő és a bérlő együttesen felelős a beadás teljesítésiért. Egerbaktán december 22-én ismertették a rendeletet. Több mint 100 dolgozó paraszt vett részt a gyűlésen. Mező Sütő József és Szálkái Ágoston hoz­zászól ásukton hangsúl yozták, hogy ez a rendelet igen sok kedvezményt ad a parasztság részére, ök eddig is mindig előljártak a begyűjtés teljesí­tésében, s a többi dolgozó tár­saikat is arra nevelték. S el­mondották, ho.gy a lövőiben is példamutatóan fogják teljesíte­ni államunkkal szemben a köte­lezettségüket. Megyénkben eddig 42 község­ben ismertették a rendeletet. A gyűtesek azt bizonyítják, hogy dolgozó parasztságunk egyre inkább megismerte pártunk és kormányunk segítségét, útmu­tatását, melyre azzal válaszol­nak, hogy 1954-ben a magasabb terméshozam eléréséért dol­goznak. Rabóczki La jos sajtópronagandista. Köszönjük a cipész KTSI-nek í A VI. számú általános iskola nevében ezúton mondok köszö­netét az Egri Cipész Szővetke- zat ügyvezetőjének, Prokal elv­társinak, és az ott dolgozó elv- társaknak, amiért karácsonyra 17 pár új cipőt és 15 pár talpa- lást készítettek el az iskolák ta­nulóinak. Szép példát mutattak azok az üzemek is — köztük a Tejipari Központ — akik a VI. számú általános iskolát kará­csony alkalmából segítették és a tanulóknak ezzel örömet sze­reztek. Köszönet illet mindem üzemet, melyek most, vagy a közeljövőben segíteni fóliák az iskolát. Molnár Miíktősné A Szülői Munkaközösség tagja V

Next

/
Thumbnails
Contents