Népújság, 1953. december (97-106. szám)

1953-12-06 / 98. szám

2 1SS3 december 6. NÉPÚJSÁG PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS A JÁRÁSI ÉS VÁROSI AKTÍVAÜLÉSEK TAPASZTALATAI P Mo vembe r második felében tartották meg megyénkben a járási és városi aktíva-értekez­leteket. Az aktívaértekezleten, melyen resztvettek a pártszerve­zetek vezetői, a tanácsok és a tömegszervezetekben dolgozó legjobb kommunisták, a kommu­nista gazdasági vezetők, felmér­ték a júniusi határozat óta meg­tett utat, megbeszélték a- Köz­ponti Vezetőség október 31 -i ha­tározatát és az ebből fakadó fel - adatokat. Egy-egy kommunista aktíva- értekezlet mindig nagy jelentősé­gű. Eredményes munkájától függ ai pártszervezetek további jó munkája, a párthatározatok végrehajtásáért folyó munka si­kere. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy a járási és városi aktíva- értekezletek hogyan töltötték be feladatukat, milyen tapasztala­tot, tanulságot vonhatunk le munkájukból. A pártbizottságok és a hoz­” zászólók örömmel számol­tak be a júniusi határozat ered­ményeiről. Arról, . hogy éj etünk­ben egyre több lesz az új, job­ban élnek, többet vásárolnak a dolgozók. Az egri városi párt- bizottság beszámolója arról adott számot, hogy Egerben mind az áruforgalom, mind a választék és a minőség terén megmutatkozik a javulás. A dol­gozók, különösen a dolgozó pa­rasztok vásárlóereje megnöveke­dett. Az ipari és szellemi dolgo­zók föléé élelmiszert, a dolgozó parasztok inkább iparcikket vá­sárolnak. 1953. második negye­dében az Egri K isii ereskedelmi Vál'alat összforgalmának 48 szá­zaléka volt iparcikk. Október­ben az iparcikkek eladása már 59 százalékra emelke­dett. A harmadik negyedév­ben a MEZÖKER hatszor ennyi gyümölcs-, és zöldségfélét vitt a piacra, mint az előző ne­gyedévben, a fö'dművesszövet- Ikezet forgalma, pedig a második negyedévihez viszonyítva 25 százalékkal emelkedett. Hús­árukból 15 százalékkal többet hoztak forgalomba mint a máso­dik negyedévben, cukorból, liszt- böl pedig kétszer annyit vásá­roltak a dolgozók a harmadik negyedévben, mint az előző ne­gyedben. C mert jobban élnek a dolga­J zók. jobban megv a raun ka. nőtt a termelési kedv. A pé- lervásári íárás' pártbizottság be­számolójában Vincze elvtárs el­mondotta: a kormány által nyúj­tott kedvezmények, a. kormány gondoskodása eredményeként a 'járás dolgozó parasztjainak ter­melési kedve megnövekedett. Ezt bizonyítja, hogy az őszi vetést november 5-ig 100 százalékra elvégezték, hogy a tartaléktóldek nagvrészét igénybevették Az egyénileg dolgozó para.sztok no­vember 15-rg búzavetésöket 101, rozsvetésüket 103, árpavetésüket 105 százalékra teljesítet lék. Szép sikereket értek el elvtár­saink a termelőszövetkezetek megszilárdításában is. Izmosod­nak. erősödnek a szocializmus falusi, fiatal hajtásai. A hatvani járásban például két termelőcso­port kivételével valamennyi meg­szilárdult, sikeresen folytatja munkáját Több beszámoló arról adott * számot, hogy a falu egyé­nileg dolgozó parasztjai több olyan mezőgazdasági felszerelést vásárolnak, melyből az c-lmu’t években alig fogyott valami. Ez is azt mutatja, hogy az egyénileg dolgozó parasztok megértették a korma nyprogrammot, maguké­nak érzik azt és. igyekeznek fej­leszteni gazdaságukat. Az érte­kezleteken nagyon sok szó esett a dolgozók ellátásáról, jólétéről, munkakörül menyeiről, művel 3dá- séről, s azokról a körülmények­ről is, melyek akadályozói még a szebb élet fejlődésének. Az aktívaülések azt a fejlő­dést tükrözték, amely most pár­tunkban végbemegy. Legtöbb pártbizottság beszámolója é® az azt követő vita he'yesen mutatta meg a párt és a tömegek kapcso­latának javulását, a1 kollektív vezetésben elért kezdeti eredmé­nyeket, az ideológiai munka las­sú javulását, s arról is tanús­kodott, hogy továbbra is eleve­nen él és fejlődik párttagságunk­ban a bírálat szelleme. Általában azt is megmutatták az aktívák, hogy funkcionáriusaink mindin­kább érzik a párt politikáiénak igazát, növekszik aktivitásuk, muvkaikedvüik és még inkább kezd meghonosodni köztük az önálló­ig. lártbizottságaink beszámo­lója jól világított rá az ok­tóberi határozat fő elvi kérdé­sére. a mezőgazdlaság fejleszté­sének döntő jelentőségére. Ele­ven példákkal, számokká mutat­ta meg. mit eredményezett eddig a kormá-nyprogramm járásunk­ban, városunkban, ugyanakkor megmutatta azt is, hogy milyen lehetőségek vannak a járások­ban, városokban, a mezőgazda­ság fevesztésére. Az egri váro­si pártbizottság beszámolója a konyhakerti növények fokozot­tabb termesztésére hívta fel a figyelmet, konkrét javaslatokat tett a világhírű egri bor előállí­tásának megjavítására, Eger melegvízforrásainak gazdaságos felhasználására, feltárta a köz­egészség, kultúra, a közoktatás és a közellátás terén lévő lehető­ségeket, hosszan foglalkozott a dolgozók szórakozási lehetősé­gének bővítésével, 3 város szépí­tésével. Nemcsak ai beszámolók, a hozzászólók is elmondták, ho­gyan akarnak tovább haladni az októberi határozat végrehajtá­sában. Az aktivaértelrezletek — bf­” aonyos gyengeségük elle­nére is — arról! tanúskodnak, hogy nem topogunk, nem ácsor- gunk egy helyen, bánom előre megyünk a Központi Vezetőség által mutatott úton. Az aktíva- értekezletek azt is megmutatták, hogy pártunk egyre nagyobb erőt fejt ki a júniusi határozat meg­valósításáért, hogy pártszerve­zeteink kezdenek " másként dol­gozni. Öntudatosakban, határo­zottabban harcolnak ma a kom­munista vezetők pártunk politi­kájáért, mint öt hónappal ezelőtt. Az értekezletek megmutatták azt is, hogy vannak még olyan vezetők, akik nem látják eléggé eredményeinket, akik csak a hi­bákat veszik észre, akik nem is­mertek még fel az újat, a fejlő­dőt. Ezt bizonyítja az is, hogy egyes aktívaértekezletek nem mutatták meg eléggé az elért eredményeket, különösen a ta- n á csfu n'kcion árusok egyrésze lát sötéten. Ezek az elvtársak nem látják, hogy népi demokrá­ciánk nagyszerű tömbje a győ­zelmek. az eredmények tégláiból épült fel, hogy ez a tömb szi­lárdan áE és magasodik Dersze a hibákat észre kel! * venni, és helyesen tették, hogy az aktívaüléseken bátran fel is tárták azokat. Látni kel! a hibáikat, és harcolni kel! ellenük. De aki csak a hibákat látja és az eredménvt nem. az hamis képet alkot. Az kétségbeesik, sirán­kozni kezd, elveszti szeme e öT a távlatokat, meg v a! ősi t h a i a ; ! a n - na.k tartja azt, ami már a meg­valósulás útján halad. Az ilyen hangulat abból is tokád, hogy nem ismerik eléggé a Párthatá­rozatot, a megjelent rendel ete­ket. nem bíznak eléggé a töme­gekben és a maguk erejében, baj van az önállóságukkal is. Ezek az elvtársak felülről várják a határozatok megvalósítását. Hibája volt az aktívaéríekez- 1 eteknek, hogv több he! yen nem elég mélyen és alaposan mutat­ták meg, hogy a mezőgazdaság fejlesztésié hogyan erősíti a mun­kás-paraszt szövetséget. Több helyen — mint a gyöngyösi vá­rosi pártsktíván is — a felszó­lalók többsége cs.ak a termelési, gazdasági problémákkal foglal­kozott. Pedig a pártmtinka ala­pos elemzése né’kfi! nem lehet a gazdasági kérdéseket, felada­tokat sem megérteni. A 'elada­tok meghatározása nem minde­nütt volt eléggé konkrét, nem minden aktíva ülés határozta meg a területé-e jellemző legfonto­sabb muníká;!, — nemi váltották ..aprópénzre’1 mindenütt ai KV határozatából adódó feladatokat. Kern ári lóhát i'rbT és újból e’ő- venni 37 októberi határozatot as elgondolkozni azon: mit kei! len­ni az üzemben, a termelőszövet­kezetben, a gépá’lomáson, a hi­vatalban és a bányában, hogyan ’ehet számbavenni minden erő­forrást. hogyan lehet jobban vé­gezni a munkát. Annak ellenére, hogy párt- • t-apsAonnld»*! él é« fejlő­dik a bírálat, az aktívaülések ar­ról tanúskodnak, hogy egyesek még hadilábon állnak a bírá’at- tal, különösen az önbírálattal. A pétervásári aktíva ülésen a beszá­moló — és a hozzászólók is — megállapította, hogy gyakori a bírálat formalitása, nem elég bátor, harcos a bírálat. Előfor­dul még, hogy több állami és pártíunkcionárius visszaveri, sőt nem egy esetben különböző mó­don elfojtja a bírálatot. A mát- raderecskei dolgozók nem merik bírálni Zám elvtársat, mert el­utasítja a bírálatot. Az erdőkö- vesdi, bátori, istenmezejei párt­titkár pedig megsértődik, ha bí­rál jáik. Az önbírálatnál nem az a baj, hogy kevés, hanem az, hogy nem követik tettek. Egyesek elmond­ják azokat a hibákat, amelyeket munkájukban tapasztalnak, de nem mindig intézkednek, hogy ezek a hibák meg is szűnjenek. Venczel elvtárs, a hatvani járási aktívaértekezleten elmondotta, hogy üzemükben nem nézik elég­gé a dolgozók helyzetét, igényei kielégítését. A petőfibányai pártbizottság, a rózsaiszentmár- toni dolgozó nők kérésére nap­köz lot thon létesítésére hpzott határozatot. Ez azonban papí­ron maradt, nem valósult meg. W a! amennyi aktivaértekezle- ” ten szó volt az új módon való vezetésről, az új módon való dolgozásról. Nem sikerült azon­ban ezt eléggé tisztázni. Az ak- tí va ülések tanulsága- az, hogy az új módon való vezetés nem a tettülröl való várást jelenti. Ak­kor dolgozunk új módon, ha a KV határozata szellemében vé­gezzük munkánkat, bai mindig a Központi Vezetőség határozatai az iránytű, mely vezet bennün­ket. Az új módon való dolgozás azt jelenti, hogy a del go-ók jó­létét szolgáljuk, megbecsüljük a dolgozó embert, akiért és aki­nek a szocializmus épül. Szeret­ni az embereket, foglalkozni ai dolgozók problémáival, gyorsan orvosolni sérelmeiket, nem tét­lenkedni, hanem segíteni rajtuk — ez új módon való dolgozás. A hatvani aktívaértekezleten a hozzászólók elmondották, hogy' több helyen nem ég a villany, egyes bortermő községekben nincs szódavíz, Csánybam kevés az üzlet, sokat kell várni a dol­gozóknak, az iparengedélyeik ki­adása két hónapig is elhúzódik. Ezeket elintézni, a bürokráciáról nemcsak beszélni, hanem meg­keresni a gyökerét és kivágni a;zt — ez* is új módon való dol­gozás. Az új módon való dolgo­zás az is. hogy a határozatok ho­zatalába bevonjuk a dolgozókat — így a végrehajtásra is köny- nyebben mozgósíthatjuk őket. A járási és városi aktívaülé- ^ sek tanulsága az, hogy még mindig nem kielégítő a fel - világosító munka-. Nagykökénye­sen. Rózsaszentmártonbasn és több helyen már bátran támasz­kodnak a dolgozó parasztokra, megbízzák őket népnevelő mun­kával. Itt és a hasonló helyeken lejut a párt szava a tömegek közé. A pétervásári pár bizottság viszont a-rról adott számot, hogy járásukban gyenge az agitácios kollektíva, s több fa’uban nem dolgoznak a népnevelők. Az aktívnártekezlete-k nagy se­gítséget adtak a további munká­hoz. Megmutatták munkánk eredményeit, hiányosságait, tisz­táztak sok téves nézetet. Az most a feladat, hogy a felszínre ho­zott jó tapasztalatókiait általáno­sítsuk, a rossz módszert pedig félredobjuk. Minden egyes dol­gozónak meg kell magyarázni a- párt, az ország előtt álló felada­tokat, meggyőző, konkrét, helyi agitációval kell mozgósítani dol­gozóinkat a feladatok megvaló­sítására. El tói érnünk, hogy a nagy terv mellett mindenkinek meglegyen a maga ..kis" terve a párthatározat, a kormánypro- gramm megvalósítására. Népne­velőink, funkcionáriusaink min­denki számára érthetően magya­rázzák meg célkitűzéseinket. Mu­tassák meg .külön-külön: mit je­lent a párthatározat megvalósí­tása a falunak, iparnak, mit je­lent a munkás-paraszt szövet­ség további szilárdításában — mit jelent a- helyi lehetőségek észszerű felhasználása a jólét tokozása érdekében. a pártaktívaéríckezletek ak- ” kor lesznek igazán hasz­nosak, ha a járások, a városok minden kommunistája harcol az aktívaülések határozatainak megvalósításáért, ha nem hátrál­nak meg egy-egy felbukkanó ne­hézség láttán, hanem a párton- kivüü tömegekre támaszkodva, velük szorosan összeforrva old­ják meg a feladatokat Válasz egy bírálatra A „Hevesmegyei Népújság” november 7-i számában bírá­lat jelent meg arról, hogy Szűcs József maklártályai új­telepi lakos házánál a kisgyü- lést nem tartottam meg. Sze­retném ezt a kérdést tisztáz­ni. Valóban, be voltam osztva kisgyűlés tartására, de én a. földművesszöveikezet dolgozó­ja vagyok, s azon a napon, mikor a kisgyűlést kellett vol­na tartanom, a szövetkezetnél gyorsleltár volt és ott kellett lennem. Ezért nem tudtam a kisgyűlést megtartani. Nem felel tehát meg Szűcs elvtárs­nak az az állítása, hogy azért nem tartottam meg a kisgyű­lést, mert vadászni voltam. Molnár József, Maklártálya Egerben „Maradékok boltja“ nyílt Egerben a .Kiskereskedelmi Vállalat újabb ruházati boltot nyitott. Az áruda neve ,.Mara­dékok boltja’’, melyben a vá­ros többi áruházaiban leérté­kelt maradék ruházati cikke­ket árusítják, 10—50 százalé­kos árcsökkentéssel. Egeiben ilyen boltot most nyitottak először és már hétfőn, a nyi­tás első napján, nagyon sok vásárló kereste fel. A „Ma­radékok boltja” az első napon 25 ezer forint forgalmat bo- nyolított le, ________ A szabotáló kulákok megkapták méltó büntetésüket Községünk dolgozó paraszt­ságai becsülettel végezte az őszi munkát. A vetést is idejé­ben elvégezték. Most az őszi munkák befejezésével a tojás- és baromfi-begyűjtést szorgal­mazzuk. Vannak dolgozó pa­rasztok, kik élenjárnak ezen a téren. Vas Dániel, Túra Vince és még sokan mások, már egész évre teljesítették beadásukat. A begyűjtést és az őszi mun­káidat sok esetben akadályoz­zák a kulákok. Különösen Sza­bó é. János és Ragó b. István, akik rendelkeztek ugyan vető­maggal, mégis vetőmaghiányra hivatkozva, szabotálták a ve­tést. Szabó é. János megkapta méltó büntetését. A bíróság hathónapi börtön és 1000 forint pénzbüntetéssel sújtotta. Azon­kívül két évre eltiltotta » köz- ügyektől. A kormányprogramm megje­lenése után megnőtt a kulákok szava. Mi dolgozók azonban megértetjük velük: nem enged­jük hogy akadályozzák a dol­gozó nép életszínvonalának emelését. Vadnai László, besenyőtelki y. b. elnök ILLÁM — Eger város dolgozói szeretnék tudni végre, hogy mai okozza a gyakori hibát az áramszolgáltatásban, amely órákon át sötét­ségbe burkolja városunkat. Habunk olyan hangokat, hogy a ge- neráljavT-ást, amire szükség lenne, nem bírja az AVESZ kerete. A kellemetlenségtől és bosszúságtól eltekintve kérdezzük, hogy azt a kárt, amely ebből szánrkazitk. vájjon milyen keretben szá­molják el? Orbán Józsefné. ★ — Miért nem intézte el a megyei DISZ-bizottsag, hogy a Petőfibányán nemrég megtartott: bányászankéten mi is — a gyöngyösi XII-es akna DlSZ-fiataljai — ott lehessünk. Ha vala­ki valamit megígér, az: teljesítse is. Ezt kérik a DlSZ-fiatalok. GÁL LÁSZLÓ üzemi DlSZ-titkár — A poroszlói Mami gazdaság tanítója egy 75 éves ember, aki hat osztályának tanulóit testi fenyítéssel akarja nevelni. Ezek. hez a gyermekekhez fiatal munkaerő kellene, akinek szavára hallgatnának. Miért nem ad az oktatási osziá.y fiatat tanítót a gazdaságnak? KI A FELELŐS? A Hevesmegyei Gépjavító Vál­lalatot tavaly hozták létre Eger­ben azzal a céllal, hogy az a megye traktoráíiomásaiin>ak gé­peit javítsa. A gépjavító válla­lat munkáját azonban számta­lan akadály hátráltatja. A bajok már az építkezésnél kezdődtek, mert a vállalat helyét ott jelöl­ték k., ahol sok a talajvíz. Igv esős időben térdig érő 6árban lehet csak megközelíteni az üze­met. Az épület falairól csorog a víz, az irodaépületet pedig e'n’- általán nem tudják használni. A korszerű, egyemeletes irodaépü­letben hatalmas kultúrterem, fürdő, zuhanyozó van. s mindez hasznavehetetlen. Nem készítet­ték el még mindig a kazánháziat és a fűtőberendezést 6em. A dolgozók a hideg műhelyekben dolgoznak és a fürdő használ ­hatatlansága miatt es’énkint hideg vízben mosakodnak. A vállalat udvarára beállított traktorok a talaj víztől fel ázta­tott földön valósággal elsül­lyednek. Hiba van az alkatrész­ellátás körül is. Jelenleg 14 trak­tor áll a vállalat műhelyében, mert már hónapok óta nem tud­ják megszerezni a hiányzó al­katrészeket. Nem kapták meg az ígért gépeket sem Ki a felelős mindezért? A vá'lalat igazga­tója eddig bárhol vetette fel a jogos panaszait, mindenhol úgy hatott, minit faira hányt borsó. Ki felelős azért, hogv a dolgo­zók hidegben, egészségtelen kö­rülmények között kénytelenem dolgozni? Ki a felelős azért, hogy a gépjavító vállalat nem tudja kijavítani a gépállomások gépeit? Levelezőink írják... Október 29-én én is résztvettem a hevesi, járási béketalálko- zó-n. mely nagy segítséget ed munkánk megjavításához. A talál-* ■kozón részvevő küldöttek a községeikben beszámoltak a találko­zón hallottakról. Elmondották, hogyan kel! harcolni a béke meg­védéséért. Elmondják otthon, hogy a béke ellenségei tankokat, fegyvereket gyártanak, míg a népi demokratikus országokban, így hazánkban is a több mezőgazdasági, ipari gépért har­colunk. ötvenötéves vagyok, de vállaltam, hogy év végéig minden héten fciisgyűlést tartók. Beszélgetünk elvégzett munkánkról s arról, hogy mit jelent számunkra a béke. Szabó Zsigmond Kömlö Ecséd község dolgozói novemberben a tanácsülésen vállalták, hogy az út megjavítás óra társadalmi munkában hordják Hatvan­ból a követ és vállalásukat három nap a'att teljesítették. Közsé­günk az őszi ■kenyérgabona vetését is 100 százalékon felül teljesí­tette. Baromfi- és tojásbegyüjtésnél eddig lemaradás mutatkozott, azonban a hízottsertésbeadásávat együtt ezt a lemaradást is be­hoztuk. Nagy Lajos Ecséd A német demokratikus filmgyártás szive: A babelsbergi DEFA-studió Berlin demokratikus övezeté­nek középpontjában, az Eger- Strassen egy többemeletes ház kapuja felett ezt a felírást ol­vashatjuk: „DEFA IGAZGATÓ­SÁG’’. Itt, ebben a házban működik a demokratikus német filmgyár­tás irányító szerve, melynek szcenárium-osziályán, rendezői szobáiban, tanácskozótermeiben nem csitul az élet zaja, izgatott, tüzeshangú viták folynak, a nép szolgálatában álló filmmű­vészet új útjait tárgyalják, megszüntetik a hibákat, építik a jövő terveit. Egy fiatal művészet termé­keny, új gondojitai, forgató- könyvei születnek itt, melyek a mai Németországról szólnak. Hires, haladó szellemű írók ad­nak itt egymásnak találkozót, lelkesedéssel vesznek részt a filmművészet alkotó munkájá­ban, kiváló színészekkel és ren­dezőkkel együtt. De ha a rendezőket és színé­szeket. vagy forgatókönyvírókat munkában akarjuk látni; akkor el kell látogatnunk egy Berlin­től nem messze fekvő kis vá­roskába. Babelsbergbe. ahol a UEFA gyűrte'epét, Európa egyik legnagyobb filmműtermét lát­hatjuk. Autónk végigszáguld Berlin utcáin. Újjáépülő házak tűnnek fel előttünk, melyek helyén teg­nap még semmi sem volt. A magasvasút állványzatán, a reklámoszlopokon, filmszínházak homlokzatán szovjet és népi demokratikus filmek plakátjait láthatjuk. Utunk az Alexander Pbatzon, a Sztálin- és Treszkov- jasoron vezet — a Spree-folyón keresztül — a kis Johannisthal Stúdió mellett, ahol a DEFA a külföldi filmeket németre szin­kronizálja. Nedvességtől csillogó fák sze­gélyezik a beto/mlat, ködlepte mezőket látunk, s feltűnik egy tó opálosan kéklő tükre. Hama­rosan elérünk a babelsbergi stúdió hatalmas épülettömbjé­hez. Aki öt évvel ezelőtt látta e filmvárost, ma nem ismerne rá. A fiatal német filmművészei dolgozóinak lelkesedése már a háborút követő két év alatt tel­jesen átformálta a stúdiót. Rendbehozták a háború rongá­lásait, új, jót felszerelt műter­meket emeltek, s a népi tulaj­donban lévő jénai és drezdai optikai és finommechanikai vál­lalatoktól a DEFA-studió a leg­fontosabb gépekei és műszere­ket kapta. Ami nem volt előállít haló Németországban, a német film­művészet a Szovjet uniótól kap­ta meg. Ezekben a műtermekben vet­ték fel Wolfgang Staudle ren­dező híres filmjét, az „Alait- való“-t, melyet Heinrich Mann hasonló című regénye nyomán készített. Egy tehetséges mű­vészegyüttes itt alkotta Wolj- gang Schleifer Nemzeti-díjas rendező „Kék kardok” című filmjét, mely Böttgerről, a por­celán európai feltalálójáról szólt. Ht forgatták Kurt Maetzig Nemzeti-díjas filmren­dező — a DEFA egyik művészi Irányítója — világsikert aratott filmjét — az „Istenek taná- csá”-t. Itt készültek a mai Ber­lin életét megelevenítő olyan fil­mek is, mint az „Asszonysor­sok”, a kettészakított Németor­szág problémáit tárgyaló „El­ítélt falu", vagy a nácizmus gaztetteiről szóló „A gyilkosok köztünk vannak.” Itt született meg a német munkásmozgalom egy hős kor­szakát megelevenítő „Kivételes törvény” és a boldog jövő zá­loga. az úttörőkorban lévő né­met gyermekekről szóló „Az utolsó padban” című film. A demokratikus német film­művészet alkotásai mindig az élettel foglalkoznak, témáik kö­zéppontjában az ember áll. mü­vei a haladást, az életet pártol­ják: példaképük, mesterük a Szovjetunió filmművészete. Ha visszatekintünk a német filmművészet nyolcesztendős út­jára, a felszabadulástól nap­jainkig, meg kell állapítanunk, hogy e művészet komoly fejlő­dést mutat. Az imperialista háborús pro­pagandagépezet felismerte, mi­lyen rendkívüli a jelentősége a demokratikus német filmművé­szetnek, mely azok ellen harcol, dkik Németországot egy harma­dik világháborúiba szeretnék belehajszo'ni. Ugyanakkor, ami­kar aknákat és gyujtózsinóro. kai helyeznek a nyugatnémet hidak alá, sőt még a Forelle tp szikla alá is, megtiltották a DEFA-produkclók behozatalát az Egyesült Államokba. Mindez persze nem akada yozhatja meg, hogy a béke hívei jó fegyver­ként forgassák a haladó német filmművészetet, mely fegyverünk a jobb jövőért, az a koió élet öröme ért, Németország egysé­géért vívott harcunkban is. » i

Next

/
Thumbnails
Contents