Népújság, 1953. december (97-106. szám)
1953-12-31 / 105-106. szám
!9S3 december 31. NÉPÚJSÁG Á falu kulturális életének felemeléséért Lenin elvfár* a h u szocia- lista átalakulása eg- < döntő előfeltételeként a falu nép művelődését, kulturális eleme kedését jelölte meg. E íemes célkitűzést szolgálják és segítik elő a kultúra terjesztésén -k roham- csapatai önzetlen élhírcosai, az Állami •• iluaz.í láz tr.rjai. Alig van rí,, • jg megyénkben, aho1 á rr, ír ne jutott volnál el az Allan, iszinhz, hogy ott színvonalas előadhatva! tanítsa. a szocialista kutúraszellemében nevelje és erben szórakoztassa a falu néét.. Ezek az előadások tarta'nilag új, szocialista < -Ik-műeké® a falu népe, amel -■ 1 a a'usi parasztéiért <..i iillikusan bemutató, igyr.evezett népszínműveken / nevel isecJett, most a valódi é/tetet ábrázoló nevelő, irártytm futató, szoci/jfeta rea- művészet remei alkotásai- H gyönyörködhet. !H megyénkben tartózkodó [Huni Faluszinhá: művészei [Hry sikerrel mutatják be He- BB| megye minden községében [Hisz Lavrenyov: „Amerika [HLya" című né^felvonásos [H|művét. A színmű első felvo- Hlt 1945-ben. Európában ját- Huk le, amikor a fasiszta Né- Hjrszág a győztes Vörös ^Osereg lábainál fekszik. A Hfcnierkai gyalogezred élet- Hfc aradi harcosai éppen a [[Holmi tont ülik a megvert ^Hztai Németország felett, j^Kor megjelenik közöttük Hl tábornoki ruhába bujta- ■I szenátor, a töke képviselő- Bs új háborúra uszít eddigi ^Kétségeseik, a Szovjetunió ■n. Az egyszerű, becsületes Hrrikai nép til l akozik az al- Hág ellen, s ez a tiltakozás ^Kdik át harccá, nyílt szemem Hússá az elnyomó tőkések- Hszemben. A mű főhőse, yHer Kidd kapitány fejlődése §9I >. azt példázza, hogy a HHi ' . józan gondolkodású liHikai hazafi a körül mén vek [Haára és a kommunista Mac JPwild segítségével hogyan jut el sükségszerűen a kommunista Mozgalomig. Walter Kidd deine még bizonyos illúziókban ringatja magát, bízik az amerikai köztársaság jogaiban, törvényeiben, de amikor látja, hogy a tőke átkois uralma semmibeveszi, sárbatiporja Amerika törvényeit, az emberi szabadságjogokat, akkor tisztán és világosan felismeri, hol a helye az élet harcaiban, felismeri teendőjét: harcolni kell a tőkések ellen, az amerikai népszabadságáért. A darab többi szereplője is kitűnően ábrázolja az amerikai társadalmi harc egyes alakjait. Cynuhia, Walter Kidd felesége az igazi éiettárs, ki férjének támasza és segítője, igazi bajtárs az igazságért vívott harcban. Mac Donaldhan az elnyomás alatt élő imperialista országok kommunista harcosát, Wi’/ler szenátorban a kegyetlen, számító, minden érdeket sárbatipró, pénzimádó és háborúra uszító tőkés alakját mintázza meg kitűnően az író. Szerencsésen ábrázolja a jam- pec figuráját, aki illetlen, gerinctelen, hitvány üzleti sikerei érdekében minden legnemesebb érzést, szerelmet, családi érzést egyaránt eldob magától. A művészek fellépését a lelkiismeretes készülés, begyakorlottság éis nagy átélés jellemezte. E mű nagyban segített lerombolni az amerikai társada- lom-alkotta hamis képeket, felfogásokat, melyek szerint Amerika a jólét és bőség, az igazság és a jog hazája. Megmutatta az amerikai tőkések embertelenségét, üzleti széliemét, háborús törekvéseiket és azt, hogyan harcoj ezek ellen Amerika egyszerű dolgozó népe. A színmű befejezése igen szerencsés és jelképes is. Az, hogy szabad út nyílik az elnyomóik által gyűrűbe zárt hazafiak előtt, azt jelképezi, hogy a mozgalom harcosai élőit a győzelem, a szabadság, Amerika felszabadításának útja nyitva áll. A mű hősei is tipikus emberek, még akkor is, ha mozgalmuk nem is általános Amerikában; mivel a tipikus nem mindig az általános jelenségek összesűrítése, hanem kifejezheti a társadalom törvényszerűségeinek megfelelően keletkező, alakuló újat, amely a jövőt hordozza magában, s melynek alakjai később általánosak lesznek. 1905ben Gorkij művében, az „Anyá”-ban Pávej Vlaszov alakja még nem volt á ti a lános, de tipikus volt. Az utána következő időkben új Pável Vlaszovok születtek, akik megdöntötték a cári elnyomást és kivívták a szocialista forradalmat. Ma Amerikában Walter Kidd és társai beszédéből cseng ki tisztán az igazi Amerika hangja, öl< képviselik azt a forradalmi erőt, mely elsöpri a tőkés társadalmat és megteremti az igazi, becsületes, dolgozó emberek Amerikáját. A megyénkben állomásozó Állami Faluszínház szervező titkára, Török Sámuel elvtárs elmondja, hogy a megye kulturális felemelkedése a jövőben nagy lehetőségek előtt áll, Rövidesen megnyílik Egerben az Állami Fa’uszínház művészotthona. Török elvtárs az 1954-es évre olyan tervet készített, amely a kormányprogramm-nak megfelelően az év folyamán a megye minden falujában rendszeresíti a színház szereplését, azokon a helyeken is, ahová eddig még nem jutott el. Ehhez a munkához a megyei tanács népművelési osztálya minden segítséget megad és ennek nyomán biztosítják Heves megye községeinek kulturális felemelkedését. Hin — A megyei ipari és kereskedelmi vezetőknek december 12-én tartott megbeszélésén az állandó bizottság felhívta figyelmüket arra, hogy a bolthálózat helytelenül, csak a belterületeken épült ki, és nem vették figyelembe a város külső részén lakó dolgozók életének kényelmesebbé tételét. Ennek megjavítása érdekében a város külső részein és fontosabb üzemekben — példá' j a Lakaitosárugyár és a-z Egri Dohánygyárban — boltokat állítanak fel, így az itt dolgozók munkahelyükön is beszerezhetik a szükséges árut. LEVELEZŐINK ÍRJÁK Megjutalmazták az élenjáró dohánytermelőket Az elmúlt napokban Tarnamé- rán, Hevesen, Kápolnán és Erdőtelken a .környékbeli dohánytermelők örömmel gyűltek össze. Ezen az összejövetelen a, dohánybeváltó dolgozói és a legjobb eredményt elért dohánytermelők a termeléssel kapcsolatos feladatokat, tennivalókat megbeszélték. Ezután került sor a legjobb eredményt elérő termelők megjutalmazásá- ra. Gyetvai János tódebrői do- hánwterme'ő büszkén vitte haza a vitágvevö rádiókészüléket, melyet elismerésül kapott. Tasi Lajos erdőtelki dohánytermelő mór az ajándékba kapott kerékpár- ián ment haza. ígéretet tett, hogy ezekután még több és jobb dohányt igyekszik termetűi. Fuöp János kápolnai dolgozó paraszt is örömmel mutogatta családjának a kerékpárt és egyéb ajándékot, melyet a dohánytermelésben eléri eredményéért kapott. Elújsá,gölte társainak, hogyan érte el a holdan-kénii 740 kilogrammos terméshozamot, a kerti-dohányból. Elhatározta, hogy 1954 évre kötött szerződését még 200 négyszögöllel felemeli Tiszanánón az összegyűlj dolgozók jóleső érzéssel ünnepelték Cseh Ferenc és Aí. Szűcs Káro'y dolgozótársuk megju- taimazását. Az összejövetelek barátságos légköre közelebb hozta a dohánybeváltót és a termeteket és több olyan problémát tisztáztak, mely a dohánytermelés jövedelmezőségét segíti elő. „Boldog új évet, bő dohány- termést kíván valamennyi termelőnek a kápolnai beváltó üzem.“ Riskó Péter levelező A KTSZ-ek figyelmébe! A könnyűipari minisztérium engedélyt adott a kisipari termelőszövetkezeteknek, hogy ipari tanulókat taníthassanak és így biztosíthassák az utánpótlást. A legtöbb ktsz-mél sajnos ezeket a tanulókat heti 44 óra helyett 60 órán keresztül foglalkoztat- iák. Előfordul, az. is, hogy tanítási n-a pokon is dolgoztatják őket, így iskolában hat órát, maid üzemben öt órát dolgoznak. összesen tehát naponta 11 órán keresztül. Úgy gondolom, hogy amikor államunk olyan juttatást ad, mint az állami ellá-tá-s, a 21 órás gyakorlati munka, v-agy a 18 órás elméleti oktatás hetenként, akkor egy szövetkezet sem engedheti meg magának, hogy ezt a miniszteri rendeletet megmásítsa és a múlt tanonc sorsára juttassa tanulóit azzal, hogy 11 órát dolgoztat velük. Nemcsak ezen a téren, hanem például a téli szünet alkalmával is foglalkoztatják őket. így minden ipari tanuló hatnapos téli szünetet kap, az elméleti és a gyakorlati oktatás szünetel. Ezeken a napokon a könnyűipari tanulókat sem lehet bevonni munkára, mivel ú-gy tudom, hogy ezek is ipari tanulók, vagy ezt a ktsz nem tudja? Az utóbbi időben egyre több tanuló fordul hozzám azzail a panasszal, hogy nem tudnak pihenni, m-ert a szünet idő alatt is dolgozni kell. Javaslom a 'ktsz-eknek, hogy jobban tanulmányozzák — mint eddig — az ipari tanulókra vonatkozó rendeleteket, hogy a jövőben ne forduljon elő az, hogy nem teljesítik ezeket. Gubán Gyula, MTH-lntézet igazgatója ECY PÁRT NAPRÓL 67 éves. mezőgazdasági kovács vagyok. Nehezen veszem kezembe a tollat, hogy papírra vessem azt, ami Hevesen történt. 1953 december 13-án megszólalt a hangos híradó, értesítette a lakosságot, hogy Budapestről a Központi Vezetőségtől érkezik egy elv.árs és pártnapon ismerteti a lakossággal a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetet. A bemondó hangsúlyozta, hogy bárki megjelenhet és végighallgathatja az értékes előadást. A lakosság, amely keresi a kapcsolatot vezetőivel, jóval a jelzett határidő előtt zsúfo'ásig megtöltötte a nagy kultúrtermet. Annak ellenére, hogy a terem, jütetlen volt, nyugodtan várták az előadás kezdeté'. Es mi történt? Az egyik „konferanszié” jó sokára bejelenti, hogy az előadást nem tarják meg, mert az előadó nem érkezett meg. Nem mehetek el a dolog mellett szótlanul. Ez az eset tehet iskola is egyes funkcionáriusok részére: ha valaki érzi, hogy nem jók a ,ábai, egy nappal hamarább induljon el, hogy célhoz érhessen. En, mini „öreg botsi" nagyon szégye'.tem magam, hogy ez az eset előfordulhatott. GUBA GÉZA Heves Kern lehetne egyszerűbben ? A viszneki főldmüvesszövet- kezet szenet rendelt a Tüzép- től, melynek szállításáról szövetkezetünket értesítették. Az árát pem tudták közölni. Kértek benün-ket levélben, hogy a szén megérkezése után hívjuk fel a vállalatot telefonon és akikor megmondj ák. December 23-án érdeklődtünk. A telefonköltség 19.20 forintba és egy 60 filières bäyegbe került. Nem lehetne egyszerűbben közölni a különböző szenek árát? A goes József viszneki FMSZ. MEGÁLLJA A HELYÉT... A faluvégről )< skenyarcú fiatalember ballagott » csoport Irodája felé. Kezét fázósan zsebébe süllyesztett:. Taggyűlésre ment A barátságos irodában} ismerős arcok fogadták, felengedett a kintráj hozott fagyos némaság. A kömlői Alkotmány tsz párttagjai beszélték meg itt feladataikat! A kiküldött. Deák llvtárs kért szóit. — Elvtársak felhagytunk a régimódi gazdálkodással, de az új g|/dálkodás tudománya nem hull készen az ölünkbe. Tanulni kell küldeni valakit a csoportból, hogy Visszatérve, taníthas- hamminket az igaz: ■ 'allodás fortélyaira, jljij Btakjen ám — vé ! e közbe egv csoportkag j1 BNHj küldjünk? ick nem fog úgy IS fiatalok ••m. Intett hozzá B B^H — Ezeket leket elmozdítani , jH^cik mellől. ó^^sdor József tromfot ta le a.z öreget. WT— Dehogy nincs n mk olyan, itt van a Kóskai, ő még fiatal, m ert is a gazdálkodás» I hoz — bizonygatta sa gazát, de mikor ránézett Veréb Jóskára, akit javasolt, na.gy híreién elhagyta a szól. Az emlegetett fhn'alcmber előbb összerez- 1 zent, ahogy nevét ha oda, de a következő perekben már ezernyi pond Mat kerge'.özött fejében. I Elmenjek, ne menjek? W‘ szói hozzá az asz- [ szony? Megái lom-e a helyem az akadémián, I hisz az komoly dolog. I — Ezt meg kel! fini otthon az asszony- ' néppel — hárít 'a ■ magától a na^v meg- • tisztel tetés t, de otthon nár ö maga győzte meg asszonyát, hogy mennyire jó az, h-a valaki tanul és tud segíteni a többieknek is-. így került Veréb József a mezőgazdasági akadémiára Az első hetek ólomlábakon cammogtak, tele szorongással!-, kétséggel: meg- birom-e állni a helyem? — kérdezte sokszor önmagát — a felelet jött belülről. Meg kell állni a helyed, tagjelölt vagy, nehogy szégyent hozz csoportodra. Es Veréb József megtanult tanulni. Kaszához, kapához szokott kezében először ak-aratoskodott a ceruza, de néhány hónap múlva teljes erővel fogott hozzá a mezőgazdasági tudományok elsajátításához. A vizsgán is megállta helyét. Két könyvet kapott a szorgalmas és eredményes tanulásért. Nagy öröm volt ez számára — tehát mégse csalódtak benne. Mielőtt szétszéledtek az akadémia hallgatói, megkérdezték őket, ki hová szeretne menni dolgozni. Veréb József, haza akart menni falujába. Ajánlották neki,' menjen a járásra dolgozni, de már akkor be-nt vc-lt falujából a- -kérvény, menjen haza, szívesen várják. Hát lehetett volna egy ilyen kérésre nemet mondani? Veréb József néhány nap múlva örömmel utazott vissza falujába — Kömíőre. Egy-két napot dolgozott még csak új munkahelyén, kóstolgatta a-z újfajta munkát, ismerkedett a papírokkal, számokkal, nézte a ter vet, és az emberek paprikás hangulatát figyelte Szomorúan látta, hagy nem úgy beszélnek vele rm-nt régen. Mikor -kiment az egyik brigádhoz az a pirospettyes-kendős lány, aki régen ismerte, így szóit hozzá: — Maga visszajött hozzánk? Az új agronómus nem tudta mire vélni, mi történt itthon, miért ma-gázzák őt, miikor gyermekkora óta ismeri mindenki, együtt nőttek fel? Csendesen megjegyezte. — Nézzétek, én » régi vagyok. Szólítsatok csak úgy. mint egy évvel ezelőtt. Mire jó itt a magázás? A tsz tagjai látták, hogy igaizat beszél. Tényleg nem fordul el tőlük, nem vág fel tudományára. De a messziről, a városból jött ember iránti bizalmatlanság még sem szűnt me» teljesen. Voltak, akik nyűgöt láttak benne.'n-ap- lopót, aki ai más munkájából él. A tagok többsége. akik régebbről ismerték, hamar megértették, hogy ilyen nagy, 1200 holdas gazdaságban szükséges a tanult szakember, aki érti ai nagyszámokkal való tervezést, no, meg a tervek végrehajtásában is tud segíteni. Veréb József a legnagvobb munkák idején csöppent a termelőszövetkezetbe. Alig, hogy vége lett a betakarításnak, nyakukon volt a vetés. Az eső meg n-em esett. A traktorok száraz hantokat borítottak egymásra. Az agronómus járta a felszántott táblákat. Lába alatt süppedt a hézagos, durván felforgatott föld. Most igazán szükség vol-t minden tudományára. Most dől el, értékelik-e munkáját, elismerik-e fáradozását. A becsületéért indult harcba. Nézte a rossz magágyait. Ha ebbe belevetjük ai búzát, soha nem kel ki, olyan hézagok vannak a földben. Össze kellene nyomatni. — A gyűrűshenger — kompant az eszébe — igen, ez kell erre a földre. De hol- vegyek any- nyit, hogy elegendő legyen? A gépállomásnak nincs, nálunk sincs. Pedig keli, a föld így kívánja és annak a szava szent. Megindult a futkosás, kérés, telefonálás. Végül is a párt segített, meghallgatta az agronómus kérését, és a besenyöíeiki állami ga-d-a- s-á-gból megérkeztek a gyűrűshengerek. Kétszer is végigjárták a hengerrel a földet, vetés előtt és után is, különösen a rögösebb részen. A tsz traktorosok sokszor éjszaka is vontatták a hengert, cs-ak meglegyen- a jó magágy, legyen elég nedvesség a kikelő magnak. Az agronómus, a traktorok és a ts'z-tagok lelkes serege így győzött az időjárás ckoz-ta nehézségeken. Közös munkával, a közös bajban úgy összeforrtak, mint az egészséges, fiatal csont, törés után. S eljött a tervezgetés ideje, megbeszélték, mit csináljanak a télen és jövőre. A kormány kinyújtotta baráti, segítő kezét a termelőszövetkezetek felé, a kömlői Alkotmány tsz tagjai is éltek a segítséggel. A közgyűlésen a tervezgetésben kipirult, lelkes-arcú ember-etk közt ott ült az agronómus is. Az elnök, Antal József vitte a s2Ót. A kedvezményekről beszólt, arról, hogy a szövetkezet földjét virágzó kertgazd-aságg-á fejlesszék, hogy ebben az évben kezdjék rgeg 15 hold gyümölcsös telepítését. — Legy-en belőle egy hold meggy, hét hold barack, meg hét hóid szilva. A írni földjeink úgyis a csontmagvas'’ gyümölcsöt szeretik legjobban — magyarázta nagy hévvel az elnök. A -tervet mindenki helyeselte: jó lesz, meglesz, akár hozzá is foghatunk. — Hová tegyük a gyümölcsöst — kérdezték többen is. — Jó lesz a Bacsó-tanyán, ajánlotta az elnök, s ezzel egyetértettek. Csak az öreg -Szászi Mihály nem hagyta annyiban. Nem azért öregedett meg. hogy ne tudná, hová kell a gyümölcsöst telepíteni, félrehívta az agronómusi. — Hallod-e öcsém, nem jó] gondolkoztunk, sokkal jobb helyet tudnék én azoknak a szilva-fáknak. —- Az agronómus figyelmesen hallgatta é.s sürgetve kérdezte: — Hol tudna jobb helyet? — Eml-ékszek még arra — igaz, hogy gyermekkoromban volt — hogy a mi földünkön, a pap-tag dűlőben, valamikor gyümölcsös volt, érdemes lenne utána nézni... Különben, ahogy akarjátok. — Megnézzük Mihály bácsi — szólt az agronómus. s feljegyezte füzetébe. „Alegnézni « talajt a pap-tag dűlőben". Másnap kiballagott mindkét helyre, s igaza- lett Szászi Mihálynak. A pap-ta-g dűlőben soktol vékonyabb volt az agyagréteg, mint a Bacsó-tanyánál. A terv megváltozott. Odatelepí-tik a gyümölcsösé, ahová Szászi Mihály ajánlotta. A legalkalmasabb földbe. A fák gödreinek egy részét már ki is ásták, a kis fák is el vannak földelve, hogy tavasszal kiültethessék őket, addig gondosan letakar gat va várják, hogy eltűnjenek az utolsó hó-foltok és elfoglalhassák állandó lakásukat. Munka közben r5p{ji az idő. Igv van ez Veréb Józsefnél is. ö is úgy igyekezett beosztani munkáját, hogy mindenre jusson erő. A vetés után rögtön a trágyahordást kezdték a foga fosok. 1500 kocsi trágyát terítettek szét a földökén. Nyolcvanhét holdat javítottak így fel ezen az őszön. A traktorok is állandóan a földeken szorgoskodtak, míg „ki nem fagytak a barázdából”. De még így is marad mélyszántás, s ez nagyon bántja a szövetkezet minden becsületes tagját. Az állatállományt közös erővel rendbeszedték. Kiválogatták a nyolc legjobb tehenet, s a többit kiselejtezték, most várnak 10 tenyészállatot — jó fejősteheneket Szép, a szövetkezetét gazdagító tervek kér- getőznek az agronómus fejében. Ügy gondolja, hogy a tavasszal és a nyáron tejbeadásukat vajjal teljesítik, a lefölözött tejjel pedig meghíz“ látják a leszerződött 40 darab hízójukat, így egyszerre két legyeit ütnek egy csapásra. Hasznos az ilyen gondolkodás, emeli a jövedelmet ugyanúgy, mint a téli foglalkozás, amit úgy valósítanak meg, hogy a lányok míg dohányt csomóznak, kukoricát morzsolnak, addig a férfinép a százférőhelyes hizlaldát bővíti kétszázasra, meg a szarvasmarháknak készít nyári szállást. Aki pedig nem bírja ai nehéz munkát, kosarat, kast fon, benn a jó meleg szobában. Veréb József hosszú utat tett meg, alig egy negyedév alatt. A legviharosabb időben kerül-* ia szövetkezetbe. A legnagyobb munkák idején, n-agy szükség volt fi,atal erejére, s ő szívesen, -lelkesedéssel vetette bele magát a munkába. A szövetkezetiek úgy ismerik, mint szorgalmas, igyekvő embert, aki csak akkor beszél, ha nagyon szükséges. Akkor is „megrágja a szót.” Nyugodtsága még a legviharosabb időben sem hagyta cserben, de tekintélyét mégisem ez szerezte meg. Látták, hogy az egész családja igyekvő, szorgalmas, nem húzza ki magát a közös munkából. Felesége is benn dolgozik a szövetkezetben s a család 741 munkaegysége sok mindent megmagyaráz. Veréb József tudja, hogy tőle többet rámák, mint más embertől. A párttagnak kétszeresen kelj érezni a felelősséget. Ezt várja tőle « párt, a szövetkezet. Kovács Endre
