Népújság, 1953. december (97-106. szám)

1953-12-03 / 97. szám

I N FPU JS Ar, 1953 december S. ISMERD MEG A ^zoajetuniót Az elektromosság országa 'f Irta: A. Vintyer, akadémikus A Szovjetunió hatalmas si­kereket ért el az ország villa­mosítása terén. Jelenleg a Szovjetunióban 45-ször több elektromos energiát termel­nek. mint 1924—25-ben. Az elektromos energ'atemielés tekintetében a Szovjetunió Európában az első’ helyen áll és hamarosan utoléri az Egyesült Államokat. A szovjet emberek azonban nem önteltek, nem állnak meg az elért sikereknél. Or­szágunk hétmérföldes léptek­kel halad előre a fejlődés út­ján. Tekintsünk a jövőbe, ho­gyan fejlődik az elkövetke­zendő néhány évben orszá­gunkban a villamosítás? ... 1955-ben vagyunk. A Volgán, a Zsiguli-hegyné! be fejeződött a kujbisevi vízi- erőmű építkezése. Megindul­tak a világ legnagyobb turbi­nái. Kapacitásuk 2.100.000 kilowatt, évi elektromosener­giatermelésük több mini 10 milliárd kilowattóra. Tehát hatszor többet termeinek, mint a forradalom előtti Oroszország összes elektro­mos erőmüvei. A villamosáram magas- feszültségű vezetékeken halad az ország fővárosa felé. A kujbisevi vízierőmű évenkint tí.5 milliárd kilowattóra ener­giát ad Moszkvának. A fenn­maradó energiakészletet a volgántúli vidékek szükségle­teinek kielégítésére használ­ják fel. A volgántúli kerületek gyors ipari és mezőgazdasági fejlődésének minden előfelté­tele megvan. Gondoljunk csak arra, hogy 1 kilowatt energiá­val 50 kiló acélt hengerelhe­tünk. vagy 10 méier szövetet szőhetünk, csaknem 90 kiló kenyeret süthetünk. A vol gántúli vidékek száraz föld jei't — öntözéssel — virágzó területté, az ország egyik leg­gazdagabb éléskamrájává változtatják. A kujbisevi vízi- erőmű után a Volgán a sztá­lingrádi vízierőmű, a Dnye­peren a kahovkai vízierőmű fényei gyúlnak ki. Működésbe lép az Irlisen a buhlarmini. a Kámán a votkinszki vizierő- mű is. Többszáz új kerületi és kolhoz-erőmű generátorja in­dul meg. A Szovjetunió iparát és mezőgazdaságát mind több és több elektromos energ'á- val látják el, s egyre több energiát használnak fel a szovjet emberek jóléte érdeké­ben. 1955 végére az elektro­mos erőművek teljes kapaci­tása megkétszereződik, a vízi- erőműveké pedig meghárom­szorozódik. Országunkban az elektromos energiatermelés négyötödével növekszik. A szovjet iparban az olcsó energia alapján tovább fejlő­dik a távirányítás, automati­zálás, elektrokémia, villamos­kohászat. Állandóan több és több elektromos energiát használnak fel a hegesztés­nél. olvasztásnál, hevítésnél, szárításnál, desztillációnál. Az áram segítségével sok ne­héz műveletet gépesítenek, a szocialista mezőgazdaságban villamosítják a szántást, cséplést, fejést és nyírást. Hi­szen mindössze 40 kilowatt­óra szükséges ahhoz, hogy egy villamostraktor felszánt­son egy hektár földet. A kol­hozparasztok munkájának termelékenysége nagymérték­ben emelkedik, munkájuk pe- dik jelentősen könnyebb lesz. Az elektromosság már ré gén hozzátartozik a szovjet emberek mindennapi életéhez. Az elektromos energ:aterme- lés fokozása. költségének csökkentése lehetővé teszi, hogy egyre szélesebb körben alkalmazzák a villanyáramot. 1955-ben például mosógépek bői csaknem ll-szer, villa­mos padíókeíélőkböl lőszer, elektromos hűtőszekrényekből több mint 5-sz'ör, porszívók­ból 5-ször többet gyártanak majd, mint az idén. Jövőre megkezdik a kényelmes, hor­dozható villamosvarrógépek gyártását is. Ezek a közeljövő távlatai. A mind több- és többmillió kilowatt elektromos energia is a szovjet emberek jólétét, boldog életét szolgálja. Emelkedik a csehszlovák parasztság életszínvonala A Csehszlovák Népköztár­saság kormánya és Csehszlo vákia Kommunista Pártja a dolgozók életszínvonalának gyors és jelentős emelésére irányuló több fontos intézke­dés megvalósításához fogott hozzá. A párt és a kormány nagy figyelmet fordít a kis- és középparasztok jólétének fo­kozására. Az állami kiskeres­kedelmi árak leszállításával egyidejűleg 24—46 százalék­kal emelkedett a gabona és más mezőgazdasági termékek, köztük az állattenyésztési termékek beadási ára. Ez azt jelenti, hogy a csehszlovák parasztság csupán az idén betakarított gabonáért több mint 500 millió koronával többet kap. A beadási árak emelése nyomán növekszik a szövet­kezeti tagok, a kis- és közép­parasztok jövedelme, s a szö­vetkezetekben emelkedik a munkaegységek értéke. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek már az idén egy milliárd koronával több állami hitelt kaptak. Az egyé­nileg dolgozó parasztok is ré­szesülhetnek hitelben. Ez év végéig a mezőgazdaság újabb 600 hernyótalpas traktort. 50 kombájnt, sok új mezőgazda­sági gépet és nagymennyi­ségű műtrágyát kap. ' A kisipari szövetkezeti mozgalom fejlődése A kisipari termelőszövetke­zetek Magyarországon 1948-ban a Szovjetunió szövet­kezetének mintájára jöttek létre. Ezek a kisiparosság széles réte­geit felölelték és kollektív mun­kára nevelték. Kezdetben komoly nehézségek mutatkoztak a szö­vetkezeti mozgalomban, mert különösen vidéki viszonylatban nem lehetett beszélni munkafe­gyelemről. A kisiparosság nagy része még ragaszkodott az el­avult munkamódszerekhez és igyekeztek magúikat távoltartani az új feladatoktól. A fejlődés ez­úttal nem volt kielégítő. Gerő elvtárs rávilágított azokra a hiányosságokra, melyek nálunk a szövetkezeti mozgalom fejlő­dését gátolták. Gerő elvtár.s be­széde nyomán kezdett valóban fejlődni a szövetkezeti mozga­lom. a KISZÖV-ök is megértet­ték feladataikat és komolyabban hozzáfogtak az ellenőrzés és se­gítés munkájához. Ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy szövetkezeteink az elmúlt két év alatt komoly eredményeket értek el és igyekeznek a lakosság szükségleteit mindjobban kielé­gíteni. A minisztertanács 1952. ok­tóberében hozott, rendeleté értelmében megalakult a-kisipari szövetkezetek kölcsönös biztosító intézete, melynek feladata gon­doskodni a kölcsönösség elve alapján a szövetkezeti tagok, szövetkezett nyugdíjasok és ezek családtagjainak szociális bizto­sításáról. Az intézet létrehozá­sává! olyan szociális feladatok nyertek megoldást, melyekkel ez előtt más szervek nem foglal­koztak és teljesen elhanyagolták. Például az üzemi egészségvéde­lemmel, a baleseteíhúmtás&al és a munkavédelemmel kapcsolatos rendelkezések betartásának el­lenőrzése, szervezett üdültetés és a 75 százalékos táppénz folyóst tása.. Az intézet állandóan har col ezen feladatok mind jobb ei- látásáért, és kibővítéséért. Folya maiban van az intézeti bölcső dék. óvodák és napköziotthonok szervezése, valamint a szövet­kezeti üdülőhálózat kiszélesítése eves megye szövetkesetel- beu most folyik a munkavé­delmi és szociális bizottság új­raválasztása. Ezek a bizottságok ugyanazokat a feladatokat lát­ják el, mint a nagyüzemekben a t á r&a dalomb i ztosítá si tan ác sok. Most olyan tagokat választot­tunk be a munkavédelmi és szociális bizottságba, akik való­ban rátermettek arra. hogy meg­felelően képviseljék dolgozótár­saik érdekeit. Ugyanezeken gyűléseken választottuk meg a szövetkezeti tagság küldötteit, akik képviselni fogják szövetke­zeteiket az 1953 december 5-én Egerben tartandó küldöttgyűlé­sen. Ez a küldöttgyűlés válto­zást kell, hogy hozzon az intézet és a szövetkezetek munkájában Biztosítani kell a szövetkezetek jobb betegei)átását, be kell szá­molni az intézeteknek az eddig elvégzett munkáról. Ugyaniakkal rá kell világítani azokra a hi­báikra, melyek még mindig fenn- állanak. 4 szövetkezeti küldöttek hát ran bírálják úgy a szö­vetkezet, mint az intézet munka j&t, mert ez nagy segítséget ad a hibák kijavítására. A heves­megyei küldöttgyűlés választja mag azokat, akik december 19-én Budapesten fogják képviselni Heves-megye szövetkezeti tag ságál az országos küldő:.érle kezleten. Minden reménységön:, megvan arra, hogy ez a küldött gyűlés, mely 1953 december 5-én lesz. betölti hivatását és ezáltal egy újabb lépést teszünk Heves­megyében a szövetkezeti mozga­lom előbbrevitele érdekében. KSZKBI ügyvezető Székely György w A Rádió műsorából December 4 péntek Kossuth.rádió: 11.30: Forgolódnak a tőkés birodalmak. 12.15: À rádió ajándékműsora a Dunakeszi Kon­zervgyár dolgozóinak. 13.00: Film­zene. 13.30: Francia népdalok. 14.40: Magyar népi muzsika. 15.30: Zene­kari hangverseny. 18.30: Népdalkpru- sok. 20.15: Dalok Hegyaljáról. 20.50: A barackfa Ali Karaszu elbeszélő költeménye. 21.00: A Magyar Álla­mi Operaház zenekara játszik. 22.20: Szórakoztató zene. 23.00 Hazánk ze­nei életéből. Petőfi-rádió: 7.35: Keringőhangver­seny. 8.30: Szimfonikus zene. 10.10: Könnyű hangszer szólók. 11.00: A rá­dió népi zenekara játszik. 15.00: Ope­rettrészletek. 16.10: Az Állami Népi Együttes énekkara énekel. 16.20: 5 , küld:. 17.00: Tánczene. 19.00: A Magyar Rádió Énekkarának műsora. December 5. szombat Kossuth rádió: 11.30: A Rádió népi zenekara játszik. 12.15: Szórakoztató zene a moszkvai rádió műsorából. 13.30: Fúvószene. 14.45: A Fővárosi Népi Zenekar j'átszik. 15.30: Zenés irodalmi műsor. 16.30: Tánczene. 17.30: Csángó dalok. 22.20: Tánc éj­félig. Petőfi-rádió: 7.33: Magyar népi muzsika. 8.30: A rádió kisegyüttese játszik. 10.34: Operettkettősök. 15.00: Szórakoztató zenekari muzsika. 16.20: Mindenki operája. 17.20: Tánczene. 18.00: Szív küldi. December 6. vasárnap Kossuth-rádió: 6.00—8.00-ig: Zenés vasárnap reggel. 8.13: Egy falu — egy nóta. 12.15: Weber—Liszt—Bee- thoven-hangverseny. 14.15: Magyar népdalkórusok. 15.30: Tánczene. 16.00: Szabadság, szerelem. 16.40: Szív küldi. 17.15: Sportfilmek zené­jéből. 19.00: A rádió ajándékműsora a Szihalmi tsz dolgozóinak. 20.15: Tánczene. 20:50: Nagy : népi együtte­sek műsora. 21.15: irodalmi műsor. 22.10; Tánczene. 23.00: Mozart Requiem. Petőfi-rádió: 8.00: Hangszer szólók 10.30: A muzsika szárnyán. 11.35: Rozmaring. A rádió népi zenekara játszik. 13.00: Részletek Rékai Nán­dor Nagyidai cigányok c. daljátéká­ból. 14.15: Művészlemezek. 15.00: Táncdalok. 15.30: Ránki: Pomádé ki­rály. NÉPÚJSÁG Az MDP Hevesmegyet Párt­Dízottsaganak lapia Megjelenik hetenként kétszer: csütörtökön és vasárnap Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelő? kiadó: Váczi Sándor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger. Sztálín-ú* I. Telefon: 264 és »23. Postafiók: 23 Szikra Lapnyomda Budapest. VTT1. Rökk $zi!árd-u ft Felelős nyomdavezető: Kulcsai M w Petőfibánya sportéleiének jelene és jövője I. A jelen Petőfibánya ragyogó ékköve Heves megyének! Sok-sok ezer vagon sze­net termeltek'már itt kemény bá­nyászkezek a hazának, élenjárva mindig a munka frontján. Egész vá­ros riott ki az egykori kopár dom­bokon, ragyogó két-három emeletes épületekkel, melyekben a legnehe­zebb munka hősei laknak. A sport azonban valahogy nem tudott lénésf tartani ezzel a fejlődéssel. Petőfibá­nya jelentőségéhez mérten az otta­ni sportélet kezdetleges, szervezet­ien. nem eléggé támogatott sem anyagilag, sem erkölcsileg. Nyolc szakosztálya van a Petőfibányai Bá­nyász Sportkörnek: (labdarúgó, ökölvívó, birkózó, röplabda, tenisz, teke. sakk, asztalitenisz), amelyet azonban csak a számszerűsége fejez ki. komoly, belső tartalom nélkül. A birkózó szakosztály féléve nem mű­ködik. mert a bányaüzem asztalos- műhelye ..nem ér rá” megcsinálni a birkózó szőnyeg tartófáit. Mellesleg 20.000 Forintért vették a szőnyeget . . A 30 tagot számláló szakosztálv é!^- te teljesen megbénult: nincsenek ed­zések, nincs edző, nem vesznek részt versenyeken. Pedig a birkózó sportot nagyon szeretik Petőfibánva dolgozói, s az 1952. évi országos bá­nya szbainokságot is • Petőfibányán rendezték, amelynek 1000 nézője volt' Az ökölvívó szakosztály ez év augusztusában alakult. Nagy lendü­lettel fogtak munkához, az edzések •vezetésére sikerült megnyerni Gás­pár Béla volt magyar bajnokot, a örömmel adjuk tudtul minden he- vesmegyei sportszerető dolgozónak, hogy 1S54 tavaszán az ötéves terv keretében megindulnak a munkálatok Petőfibányán egy korszerű sportte­lep és versenyuszoda létesítésére. llbx7Ö-és.' füvesített labdarúgó-pálya épül, 1500 személyes lelátóval. A sporttelepen 6-os futópálya, magas távol és dobóhélyek is épülnek. Meg­épül továbbá két teniszpálya, kosár­labda és röplabdapálya s ugyancsak tavasszal kezdik meg egy korszerű 33 egyharrnad méretű versenyuszoda építését, napozókkal, kabinokkal. A Selypi Cukorgyár sztahanovista mű- szakvezetőjét. Igen jó gárda _ jött össze, élükön Hiriíty megyei ifjúsági bajnokkal, az ország egyik legtehet ségesebb ifjúsági versenyzőjével. A munkakedv, a lendület azonban itt is csőként, mert az ígért szorítót a mai napig nem kapták meg, nincs melegítőjük sem az öklözőknek, akik egy nagy 10x20 méteres teremben tartják edzésüket, kitéve magukat a megfázás veszélyeinek. A teniszezők sem tudtak fejlődni ez évben, mert a selypi pályára kellett bejárniuk ed­zésekre, mivel Petőfibányán ezévben sem épült meg a teniszpálya, pedig benne volt a kollektív szerződésben . . .Nem működik rendszeresen az asztalitenisz, röplabda, teke szak­osztály sem ... A tekézőknél a szel­lemmel is baj van. mert fröecsparti kát játszanak az edzéseken . .. A sakk-szakosztály még az. amelvet több támogatás mellett legkönnyeb­ben lehetne a versenysportba bevon­ni. Utoljára hagytuk a labdarúgó­kat, akiknek viszonylag a legtöbb lehetőséget biztosítanak Petőfibá­nyán, s a nyolc szakosztály részére 1953 évre megállapított 108.000 forin­tos költségvetésből 66.000 forintot a labdarúgó-szakosztály kapott. Sport- belileg ez a szakosztály működik a legjobban, - de vájjon elég-e ennyit tenni, többezer petőfibányai dolgozó sportjáért? Természetesen nem! A petőfibányai sportélet szélesebb ala­pokra helyezéséről kell gondoskodni. Ehhez elsősorban az- kell, hogy min­den szakosztály élén megfelelő II. A ••• /r A /ovo sporttelep és az uszoda létrehozásá­val, hatalmas fejlődésnek indul Pe­tőfibánya sportélete., Olyan sport­ágak is Fejlődhetnek, amelyeket ed­dig — létesítmény hiányában — nem leheteti bevezetni (úszás, vízilabda, kosárlabda, atlétika), s megerősöd­nek, kiszélesülnek az eddig működő szakosztályok is. Petőfibánya egy­szeriben a selypi medence sportköz­pontjává válhat, ami magával hozza azt is, hogv a környező gyárak, üze­mek, állami gazdaságok, gépállomá­sok sportja is megerősödik. Már látjuk, amint sok-sok atléta nyüzsög a petőfibányai új pályán, kosárlab­szaktiidású, sportot szerető vezető­ség legyen. Szükséges továbbá, hogy az 1954. éii költségvetésben bizto­sítsák a szakosztályok megfelelő mű­ködését. különös tekintettel a fonto­sabb szakosztályokra (ökölvívó, lab­darúgó, birkózó). A sportkör elnök­ségébe válasszanak a szakosztályok legjobb szakembereiből vezetőket, akiit az összes szakosztályok érde­keinek. fejlődésének szem előtt tartá­sává 1 irányítják • a sportkör ügyeit. Rendezzenek több versenyt, sporíese- ménvt Petőfibányán, egyrészt a sport előbbrevitele érdekében, másrészt a dolgozók szórakoztatására. (A lab­darúgáson kívül nem igen vannak más sportmegmozdulások Petőfi­bányán). Most. télen, az ökölvívó-, birkózó-. sakk-. asriali+eniszverse- nyeket szorgalmazzák. Petőfibánya dolgozói megé-demíik, hogy az or­szág legjobbjai ellátogassanak hoz­zájuk, s bemutassák tudásukat a fenti sportágakban! Mindezek érde­kében, haladéktalanul hozzák rend­be a birkózószőnyeget, szerezzék be a/ hónaook óta ígéri ökölvívószori- tót! A hibák teljes felszámolása cél­jából hívianak Össze a legrövidebb időn belül Petőfibányán egy sport­gyűlést a szakosztályok beszámol ta­tásával. az MTSB. SZOT, JTSB, bá­nyász területi elnök bevonása mel­lett. így néz ki nagy általánosság­ban a sportélet jelene Petőfibányán, egy kicsit előrevetítve a jövő teen­dőit is. dázók teste nyúl a kosár felé, az első — valóban bányász — teniszezők ütik a fehér labdát, az uszoda zöld vizét. úszók, vízilabdázók lepik el, s Petőfibánya, Rózsaszentmártön. Selyp. Lőrinci, Apc bányászai ipari és mezőgazdasági dolgozói láthatják majd Kádas Gézát és. társait verse­nyeken, a petőfibányai versenyúszó- dában . . . Gyönyörű . tervek ezek, amelyek az ötéves terv 1954-es esz­tendejében nyernek megvalósítást. Készüljenek fel ezekre a szép fel­adatokra Petőfibánya sportvezetői és a helyi DtSZ-szervezet. Fejlődésnek indult a sportélet a gyöngyösi járásban A gyöngyösi járás sporélete eddig nem tudott a helyi adottságaihoz s a sok kitűnő aktívához mérten fej­lődni. Ennek legfőbb . • oka az volt, hogy a. járási TSB élén olyan em­berek . állottak, akik képtelenek vol­tak megfelelni azoknak a követelmé­nyeknek, amelyek egy járás sportja veeztéséhez szükségesek. A közel múltban új elnököt kapott a gyön­gyösi járás, Berger , Jakab személyé­ben. Messziről, Békés megyéből jött, több éves . sportvezetési tapasztalat­tal, kemény küzdelmekben rneged- ződve, józanul, légvárak kergéiéitől mentesen, de a sport széretetéíől át­hatva. Adminisztrációs romhalmazt, szervezetlenséget, széthulló aktíva- hálózatot. egyszóval fejetlenséget ta­lált a z új elnök a gyöngyösi járási TSB-n. Ezt vette át ..örökségként” . . De az új elnököt kemény fából fa­ragta az élet. s nem ijedt meg a kezdeti nehézségektől; Nagy lendü­lettel látóit munkához. Első tényke­dése egy megfelelő TSB helyiség megszerzése és a lehetőséghez mér­tem' berendezése volt. Aztán kezdte felvenni ' a kapcsolatot a sok kitűnő, de az utóbbi időkben a sportvezétés- től távolmaradó aktívákkal. Rövidé sen kiderült, hogy mennyi kiakná­zatlan lehetőség van Gyöngyösön és á gyöngyösi járás sportéletében. Es­ténként — a munkahelyek, üzemek munkaideje után — a késő esti órá­kig világosak a JTSB helyiségének ablakai. Minden esté sok-sok lelkes aktíva jön össze, akik együtt terve­zik a TSB elnökkel Gyöngyös és a Mátra vidéke sportjának megjavítá­sát, fejlesztését. Sorra alakulnak át az eddig gyengén működő társadal­mi szövetségek, s a jól dolgozó régi szakemberek mellett úí, friss, tett­erős sportemberek kapcsolódnak bele a vezetésbe. Legaktívabb az ep-yik . legfőbb vidéki játék vezető gárda, y gyöngyösi JT. Mindenben segítik az új JTSB-elnökot a labda­rúgás problémáinál, komoly, értékes javaslatokkal, de gyakorlatilag is: tanfolyamokkal, továbbképző - elő­adásokkal. (Ennek a kitűnő gárdá­nak. megfelelő szerepet kell juttat­ni a megyei Labdarúgó Társadalmi Szövetség 1954. évi vezetésében!) A sportágak is új lendületet nyertek. A Gyöngyösi Petőfi síházat épített a Mátrában, s most a Kinizsi kezd ház­építéshez. egyben a síszakosztályt is szervezik. Szokolar Tamás egykori kitűnő síbajnok irányításával, szor­galmas száraz edzésekkel készülnek a gyöngyösi síelők a síidényre. A gyöngyösi fedett uszodában is meg­indult az élet, amelytől a minőségi úszósport fellendülését várják Gyön­gyösön. A birkózóknak problémája a te rém fűtés és az edzések utáni mos­dás. tisztálkodás! Most ezen is igyekszik segíteni a JTSB. A sakko­zók igen szorgalmasak. Sorra ren­dezik a versenyeket, a minősítések terén is jó munkát végeznek. Az MHK-ban javulás mutatkozik. A kö­zelmúltban például 'a Gyöngyösi Va­sas (Váltó- és Kitérőgyár) 200 dolgo­zója tette le az MHK próbákat. Dé- csey Ferenc testnevelő tanár lelkes, szakszerű segítsége mellett, s a Roz- gonyi házaspár kitűnő szervező mun­kája révén. A labdarúgósport műkö­dését segíti elő, hogy a Gyöngyösi Kinizsi megalakította a labdarúgó szakosztályát, amelynek segítésére 154.000 forintos költséggel, sportpá­lya építését , kezdik meg Gyöngyösön.. Mire. e sorok napvilágot látnak, ta­lán már vígan sMrianak a gyöngyösi dolgozók a jégpályán, amélvnek lét­rehozását a Gyöngyösi Petőfi terve­zi, Jánoss ímre szakirányítása mel­lett. (Feltétlen meg kelj valósítani « jégpályát! Vegvenek példát Ever tol, ahol már .működik a Vasas jégpá­lya). Visszatérve a TSB-hez. örven­detes tényként kell megállapítani, hogy a falusi sportélet fellendítése elsőrendű célkitűzésként szerepel a JTSB programmjában. Berger Ja­kab elnök nap mint nap. a .falvakat járja, szervezi, segíti a falusi sport­körök téli sportéletét, egyben előké­szíti a jövő évi feladatok megvaló­sítását. Munkáját r- igen helyesen — napközben a sportélet gyakorlati, szervezési kérdéseivel tölti el. kint az életben, az emberekkel, a problé­mák helyszíni megvizsgálásával, or­voslásával. Este pedig (egy jó. JTSB elnök nem fejezi be a napi hi­vatalos idő lejártával a murikát) .tó­dulnak az aktívák a JTSB-be, s kez­detüket veszjk az ülések, megbeszé­lések, előadások, tervezések . . . Ké­peket. szemelvényeket adtunk Gyön­gyös és a gyöngyösi járás sportéle­téről. amelyet új alapokra helyez egy vasakaratú, lelkes JTSB elnök és a hozzá hasonló aktívák. A hevesmegyei sportkiállítás elé December közepén sportkiállítás nyílik Egerben, a megyei TSB ren­dezésében. A sportkiáílítás hívatva van arra, hogy képet adjon a sport­körök, a TSB-k munkájáról, felmér­je a megye sportéletének • jelenét és utat mutasson a jövőre nézve. A szocializmusban a kiállítások nem üres hivalkodást jelentenek, hanem több héten át tartó ..tapasztalatcse­réi”, tanítást, gondolatközlést, kriti­kát és ötleteket, amelyet a kiállítás felölel, jelen esetben a sport terű­idén. Minden hevesmegyei sportkör erkölcsi kötelessége a kiállításon képviseltetni magát, hogy az kifejez­ze a megye teljes sportéletét. Sok­sok ezer tagja van a hevesmegyei városi és falusi sportköröknek, akik­nek kötelességük, hogy egy-egy öt­lettel, fényképpel, rajzzal, faliújság­gal segítsék ezt az országos kezde­ményezést. Különösen sokat várunk a falvak sportolóitól, élükön a test- nevelési szaktanítókkal, igazgatókkal, sportvezetőkkel. Küldjenek például minél több fényképet a falvak sport- létesítményeiről. hogy a város meg­ismerje sportéletüket. A járási TSB mindenütt körültekintően vez.ésse a kiállításra való készülést, az MTSB értekezleten magadott szempontok alapján. Versenyezzenek a JTSB-k egymással abban, hogy az első he­vesmegyei sporkiállításon melyik já­rás sportja tud a legszebb, legérté­kesebb anyaggal felvonulni! írjanak bátran a hiányosságokról, bírálják a tanácsok sporthoz való kapcsolatát, írjanak a DÍSZ sportmunkájárói, s fényképezzék le a sportpályán meg­ásott silógödröket is . . . Példaadó aktivitást várunk ezen a kiállításon az egri sportköröktől és azok szak­osztályaitól (Fáklya. Haladás, Dózsa MTSK, Kinizsi, Lendület). Különösen sokat remélünk az Egri Haladás ki­tűnő sportaktíváitól, élükön Törös Károllyal, akiktől a legjobb, a leg­szebb anyagot várjuk. Mindenkinek össze kell fogni en­nek a kiállításnak a sikere érdeké­ben. amelynek ki kell fejezni szín­vonalban ■ is a szocialista sport fel­sőbbrendűségét. a múlt sportéletével szemben. Sportolók, sportvezetők, edzők, testnevelő tanárok, testnevelő tanítók szervezzék a maguk terüle­tén a sportkiáílítás anyagát, s ak­kor a hevesmegyei sport egyik leg­szebb ünnepe lesz a sportkiállítás, amelyet ^ Magyarország válogatott labdarúgó csapatának Anglia ellen elért gyönyörű győzelme tiszteletére rendezünk meg. Loves ányi Jenő Hevesmegyei TSB mellett működő propaganda bizottság elnöke. Fábián 2:48.7-et úszott Poznauban Ifjúsági úszóink tovább folytatják kitűnő szereplésüket Lengyelország­ban. Csütörtökön Poznauban nagy érdeklődés mellett került sor a Bu dapest—Poznan ifjúsági viadalra. A kezdés során Fábián, az Egri Fák­lya kiváló mellúszója 2:48.7-et ért el a __ 200 rn-es férfi mellúszásban, Csu- háriy Mária Székely R. mögött 5:47­es idővel második lett, 400 m. női gyorsúszó Fábián -a 4x100 rn. férfi vegyesváltó tagjakéi 1:17-teI váltot­ta a pillangózó A^sot. Ezek az eredmények az egri úszók kitűnő formáját igazolják. Hasonló kima gasló teljesítményt nyújtott fiatal vízilabdázónk. Brindza is, aki Póz nau válogatottjának öt gólt dobotíl SPORT SOROKBAN — Az OTSB 8800—31/ .1953. számú utasítása értel­mében minden labdarúgó játékvezetőnek újra kell vizs­gázni. Az eddigi minősítések érvényüket vesztik. Ezúton is értesítsük az érdekelt lab­darúgó játékvezetőket, hogy a megtartandó előadássoro­zatokon, valamint frz előké­szítő vizsgákon saját érde­kükben jelenjenek meg. A járásokban működő játékve­zetők a járási TSB elnökével vegyék fel a kapcsolatot. MTSB. Eger. A Fáklyához szerződtetendő játéko­sok részére megvétel céljából laká­sokat bútorozott szobákat kere­sünk. ^Ajánlatukat a Főiskola portá­sához írásban adják le a szurkolók. Egri Fáklya. A 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents