Népújság, 1953. december (97-106. szám)

1953-12-31 / 105-106. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK» NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 105—106. SZÁM. Ára 50 fillér 1953 DECEMBER 31. Boldog új évet kívánunk megyénk dolgozóinak SeS05<S<^CWS<aaK8<»3K8CSCKSCSCKSCSa<SCS<*<^^^ Az új esztendő küszöbén Egy évforduló alkalmával, amikor befejeztünk egy komoly munkában eltöltött, eredményekkel teli, gazdag esztendőt, régi szokás szerint megállunk néhány pillanatra, hogy számot vessünk az elmúlt évvel, értékeljük annak eredményeit, meg­állapítsuk hibáit, elgondolkozzunk egész évi munkánk tapasz­talatain, s ezekből kiindulva, hibáinkból tanulva készüljünk 4el az új esztendőre. Ha végigtekintünk az 1953-as év esemé- 'nyein és azokon elgondolkodunk, megállapíthatjuk, hogy me­gyénk vállalatai, ipari üzemei igen szép eredményeket értek el ez idő alatt. Ipari munkásaink, a műszakiakkal karöltve harcoltak a többtermeiésért és üzemük éves tervének sikeres, határidő előtti befejezéséért. Az év jelentős eredményei közé tartozik a kormánypro- gramm megjelenése, amely új feladatokat szabott meg az ipar, a mezőgazdaság számára egyaránt. Ezek a feladatok a szocia­lizmus építése mellett a magyar dolgozó nép életszínvonalának további, nagyfokú felemelését célozzák. A kormányprogramm megjelenése után ipari üzemeink egyrésze máris hozzákezdett a határozatok megvalósításához, a közszükségleti cikkek gyár­tásához. Ezen a téren különösen élelmiszeripari üzemeink tűn­tek ki, ezek közül is cukorgyáraink, sütő- és húsfeldolgozó üzemeink. Nagyfokú fejlődés tapasztalható a KTSZ-hálózat ban és a helyiipari vállalatoknál, melyek a dolgozók nagy meg­elégedésére termelési és javítási munkálatokat is végeznek. A kormányprogramm nyomán életrekelt a kisipar és munká­jával járult hozzá a kormány célkitűzéseinek megvalósításá- ioz. A megnövekedett feladatoknak megfelelően kormányunk gondoskodott a dolgozók jobb ellátásáról, munkavédelméről és szociális helyzetének javításáról. Ennek egyik megnyilvánu­lása a nemrég életbelépett bányász bérrendezés is. Elért eredményeink mellett bőven akadtak hiányosságok, »melyekből okulva kell jövőévi munkánkat megszervezni. La- saságok mutatkoztak több helyen a munkafegyelem területén, így az Egercsehi Bányavállalatnál, az építőiparban, a Gyön­gyösi Váltó- és Kitérőgyárban és a Gyöngyösi Ércbányában, s a hibák hátráltatták az éves terv sikeres' teljesítését. Hiba volt a termelés egyenlőtlensége, hullámzása terén is, mely meg­mutatkozott az egészségtelen, hónapvégi hajrában. Anyagellá­tási és tartalékalkatrészhiány mellett a gépek karbantartá­sának elhanyagolása akadályozta több üzemünk, így a Bélapát­falvi Cementgyár, Egercsehi Bányavállalat és téglagyáraink termelését. Több helyen teljesen mellőzték a dolgozók javas­latát, a vezetők nem karolták fel kellőképpen a dolgozók élet­képes kezdeményezéseit, javaslatait. A műszaki vezetés hiá­nyossága, a termelés észszerűben megszervezése, a szállítások­nál fennálló hibák sokszor akadályozták a tervteljesítés sikerét. Az 1954-cs év elején minden egyes üzem vezetője tekint­sen vissza az 1953-as évre. értékelje annak eredményeit, ta­nuljon hibáiból és tapasztalatait használja fel az új esztendő munkájában. A Központi Vezetőség októberi határozata ki­mondja: „Biztosítani kell az iparban az 1953-as évi népgazda­sági terv sikeres teljesítését és az 1951. évi népgazdasági terv alapos, átgondolt előkészítését annak érdekében, hogy az át­menet 1953-ról, 1954-re zökkenőmentes legyen“. Ezek alapján üzemeink igyekezzenek az évvégi termelési lendületet átvinni a következő évre, hogy az év első napjától kezdve maradék­talanul teljesítsék napi tervüket. Észszerű munkaszervezéssel és jó beosztással kell harcolni az egyenlőtlen termelés és a hónapvégi egészségtelen rohammunka ellen. A Központi Ve­zetőség határozata parancsolnia g megköveteli ipari üzemeink­től, hogy adottságuknak és körülményeiknek megfelelően tér­jenek át a közszükségleti cikkek gyártására. Nagy feladat áll az építőanyagjpar, az építő- és a helyiipar dolgozói előtt, akik a lakosság égető, soronlévö szükségleteit elégítik ki munkájuk­kal. A vállalatok vezetősége a jövőben jobban támaszkodjon a dolgozók és műszakiak értékes javaslataira, erősítse a dolgo­zókkal való kapcsolatát és a szakszervezettel együtt harcoljon a dolgozók jogos panaszainak, sérelmeinek orvoslásáért, munkakörülményei megjavításáért. Ismertessük a dolgozókkal jövőévi tervüket és azokat a módszereket, amelyekkel ezt mi­nél könnyebben meg tudják valósítani. A jó anyagellátás ér­dekében építsenek ki egymást között az üzemek állandó és szoros kapcsolatot, fordítsanak az eddiginél nagyobb gondot a tervszerű gépkarbantartásra, hogy a nagyjavítások után a gé­pek üzemeltetése zavartalan legyen. Pártunk Központi Vezetőségének legújabb határozata, amely a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szól, fokozot­tabb feladatokat ró mezőgazdasági gépjavító vállalatainkra és azokra az üzemekre, amelyek műtrágyát termelnek a mező- gazdaság részére. Üzemi pártszervezeteink feladata, hogy a következő évben is biztosítsák a kommunistáknak a termelés­ben való példamutatását, foglalkozzanak többet a műszaki vezetőkkel és a dolgozókkal, hogy azok állandóan érezzék a párt segítségét, iránymutatását. A szakszervezetek gondoskodjanak a munkaverseny szer­vezésről, az üzemek egymás közötti versenyéről, annak nyil­vánosságáról, az élenjáró dolgozók népszerűsítéséről és, a Szta- hanov-mozgalom erősítéséről. A sikeres tervteljesítés érdeké­ben a vállalat vezetőségének, pártszervezetének, szakszerveze­tének és DISZ-szervezetének szoros együttműködése szüksé­ges. A szakszervezet ismertesse meg a dolgozókkal a kollektív szerződés pontjait és a Munka Törvénykönyve új szabályait, ezenkívül foglalkozzon sokat a bizalmiakkal, hogy ezek való­ban megfelelhessenek hivatásuknak. Jótékony hatással van a termelés emelésére a különböző szakmai és politikai tanfolya­mok beindítása, a tervismertető értekezletek és taggyűlések rendszeres megtartása. Az 1954-es év az ötéves terv utolsó éve. Az ötéves terv megindulása óta sorozatosan, évről évre szép eredményeket értünk el, nagy mértékben gazdagodtunk, gyarapodtunk. Ed­dig elért eredményeinkre az 1854-es év tervének sikeres tel­jesítése teszi rá a koronát és éppen ezért népgazdaságunk első ötéves tervének teljes sikere érdekében dolgozzunk még job­ban, végezzük el lelkiismeretesen mindennapi munkánkat az 1954-es esztendőben. Ennek nyomán valósul meg kormányunk programmja és válik szebbé, jobbá, boldogabbá szocializmust építő országunk dolgozóinak éiete. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Verpeléíen nyerték a százezer forintot míM A Harmadik Békekölcsön sor­solásakor megyénk egyik dol­gozójára mosolygott a szerencse. Hvrosek Istvánná segédmunkás- nő ta szerencsés nyertes, aki két­százforintos összevont kötvényé­vel megnyerte a főnyereményt és még kétszáz forintot. Hirosek Isivánné férje a Gyöngyösi Magasépítő Vállalat kőművese. A két fiatal boldogan tervez. Most már nem lesz nehéz meg­valósítani a régi tervet; a szoba- konyhás. kamrás, családi ház felépítését. Eddig Verpeléten laktak Hirosikné szüleinél, most új fészekbe költözködhetnek a fiatalok. Az új házba új bútoro­kat vesznek és, hogy az új kam­ra ae álljon üresen, egy százöt­ven kilóx hízót is vásárolnak. Terveik között szerepel egy 250-es piros Jáwa is. mert mind­ketten szeretnek motorozni. A Selypi Cukorgyár befejezte éves tervét A Selypi Cukorgyár dolgozói az üzem fennállása ó‘.a ebben az évben dolgozták fel a leg­több cukorrépát. Ez azonban nem hátráltatta őket tervük idő­előtti teljesítésében. A lelkiis­meretes gépkarbantartás, a fo­lyamatos termielés, eredményre vezetett. A Selypi Cukorgyár büszkén jelentette, hogy be­fejezte 1953-as évi tervéit. A munka most még nagyobb len­dülettel, még lelkiismereteseb­ben folyik tovább, hogy a még hátralévő cukorrépát minél előbb és a legkisebb veszteség nélkül dolgozzák fel; hogy több cukrot adjanak a dolgozó nép­nek. Új kultúrotthont avattak Hevesaranyoson Egercsehi bányászai állták szavukat Karácsony második napja nagy ünnep volt Hevesaranyos község dolgozóinak. Ezen a na­pon délután avatták fel újon­nan épített szép, nagy kultúr- otthonukat. Kényelmes, jól be­rendezett kultúrotthon, segíti a dolgozókat a szocialista k.ltúra elsajátításában. Nagyterme — melybe színpadot is építettek — több, minit 300 néző befogadá­sára alkalmas. Van férfi és női öltöző és több meilékhelyiség is, mely a hevesaranyosiak kényel­mének, szórakozásának biztosí­tására szolgál. Örülnek is a köz. ség lakói, ígv lesz. hol el tölte­niük a hosszú téli estéket. Eb­ben a kultúrotthonban nem le- I hét unatkozni, mert a sok könyv I és folyóirat met’ett számos tu­dományos előadást Is hallanak majd és gyakran fellép a köz­ség kiváló tánccsoporlja is, fa­hí­melynek tagjai nemcsak a luban, hanem megyeszerte resek és közkedveltek. Most ők is otthonra találtaik a szép kul- túrházban, A hevesaranyos: ak nagy szor­galommal készültek községük új büszkeségének, a kultúrott- hemnak avatására, melynek épí­tését alig két hónapja kezdték meg. Sokszor a község apraja- nagyja ott volt az építkezésnél, hogy az a kitűzött határidőre elkészüljön. Volt, aki fogiatos- tól, de legtöbben gyalogosan töltötték ott szabadidejüket, az építkezésnél dolgozva. A kultúr­otthon eredeti beruházási ter­vét 1,209.000 forintot a kor­mányprogramm - megjelenése után dupláiéra emelték. Üj jmttúrötthon'’kiat közösen építették, közösen örülnek neki. Az egercsehi bányaüzem dol­gozói, atmikor csatlakoztak a „200 éves a magyar szénbányá­szat” emiékmüszaikhoz, havi ter- vu teljesítésében mindössze csak 83 százalékra állottak. El­határozták, hogy az emlékmű­szak alatt ők is bebizonyítják, hogy méltók a hős magyar bá­nyász névre és népi álarcunk mindig számíthat rájuk. A fo­gadalmat tettek követték: Eger­csehi bányászai úgy dolgoztak, hogy eddigi lemaradásukat be­hozták és hétfőn délre havi ter­vük esedékes részét 101.2 száza­lékra teljesítették. Az eredmény elérésében az aknaüzem minden bányásza, | minden brigádjai hősiesen vette ki részét. A terv teljesítésében nagyszerű példát mutatott Iván József brigádja, melynek tagjai naponta 45—50 csillével szárnyalták túl előirányzatukat. Az ennlékműszak alatt az akna- üzem DISZ-brigádja is bebizo­nyította, hogy a munkaidő min­den percének kihasználásává!, jó munkaszervezéssel kiváló eredményeket tud elérni. Napi 43 csille előirányzatuk helyett 75 csilié szenet küldtek fel­színre. E nagyszerű küzdelem­ben, a terv teljesítéséért, a bá- nyászbecsületért vívott harcban Egercsehiben is minden bányász megállta a helyét, Kisköre lakói 700 hóiddal bővítik rizsterületüket Kisköre megyénk déli ré­szén, a Tisza mellett fekszik. A múltban egyik legszegényebb községünk volt, hol a víz, hol a szárazság tette tönkre a dolgo­zó parasztok termését. A felsza­badulás után a kisköreieknek is megváltozott az életük. A 'kor­mányprogramm, valamint a napjainkban megjelent, a mező- gazdasági termelés fejlesztésére vonatkozó párt- és kormányhatá­rozat alapján 700 katasztrális holddal bővítik a jelenlegi rizs- telepüket. Ezzel együtt 1959 ka­tasztrális hold rizstelepe lesz a kiskörei dolgozó parasztoknak. A 700 holdas telepítéshez álla­munktól eddig két millió forint értékű segítséget kaptak, me­lyet nem kell visszafizetni. Ezen­kívül a gépi erőt Is díjtalanul kapják. A vízvezetőcsatornák építésénél négy hatalmas sztálU nyec-traktor dolgozik. A terme­lőszövetkezetek közül a Dózsa tsz több mint 100 holdat, a Szabadság tszcs pedig 126 ka­taszteri hold rizstelepet épít Az egyénileg dolgozó parasztok pedig elhatározták, hogy közös erővel 39 katasztrális holdon létesítenek rizs telepet. Kiskörén már az idén is szép jövedelemét hozott a rizs a tsz tagjainak. A Dózsa termelőszö­vetkezetnek 116 hold rizstelepe volt, amely 1,350.000 forint jö­vedelmet hozott a tagságnak. így nemcsak a tsz gazdagodott, hanem a tagság is, közülük eddig, már tizenhármán vet­tek családi házat. Most elhatá­rozták, ha. végeznek az új rizsié» leppel, 10 holdon halastavat lé­tesítenek. 170 hold gyümölcsöst telepítünk Tanuljunk esé¥Í hibásaikból A Mátrai Erdőgazdaság négy erdészete ék vasútüzeme befe­jezte éves tervét. Megállapíthatjuk, hogy a terv teljesitéÿ csak az1 utolsíó hetek túlfeszített munkájának ■ köszönhető, s így is csak globálisan tudtuk az teljesíteni. A kormányprogramm minket, erdészeket is fokozottabb mun­kára kötelez. S ezt a fokozott felelősséget tudatosítani kell a dol­gozókkal. A tűzifáéi]átás, lakásépítkezés és fejlődő bútoriparunk jobb munkát kíván tölünk. Hogy ezeknek e.eget tudjunk tenni a jövőben is az 1954-es évben hatalmas fásítási terveink vannak. Jó szervezéssel, kollektív szellemben, már az új év első napjai­ban is lendületes munkával kezdjünk a dologhoz, hogy ennek a nagy feladatnak megfeleljünk. Bodor Imre levelező Megyénk területe kiválóan al­kalmas a gyümölcstermelésre. A Mátra és a Bukik vidéke kü­lönösen kedveli a cseresznyét, meggÿet és az őszibarackot. Ed- dicr azonban elhanyagolták a gvörnölcsiermelést. Nem létesí­tettek úi gyümölcsösöket. Ennek egyik óba az volt, hogy me­gyénkben egyetlen faiskolai sem volt, ahol a termelők beszerez­hették volna a csemetéket, A gyümölcs, és zöldség ter­mesztéséről a párt és a kormány határozata után áj tervek szü­lettek. A megye több részén fa­iskolákat létesítenek, s tavaszra 170 holdon telepítenek almát, cseresznyét, meggyet és kajszi­barackot. Különösen termelőszö­vetkezeteink telepítenek nagy előszeretett«!. A felnémeti Petőfi öt a hatvani Dózsa 23, a kömlöi Kossuth termelőszövetkezet meg 15 holdon létesít gyümölcsöst. A jövőben sokkal nagyobb gondot fordítanak a zöldség termeszté­sére is. Eddig nem vették figye­lembe a történelmileg kialakult termőtájakat. így például Csány, Hatvan környékén a dinnye, Boldogon a paprika termeszté­sét. Ezekben a községekben 1954-ben már figyelembe veszik a helyi adottságéiba!, sokkal több dinnyét, paprikát és zöld­séget termelnek. Cukorgyáraink tervenfelüli gyártása Heves megye két cukorgyárá­ban, a hatvaniban és a selypi- ben az idén termelt cukorrépa feldolgozása óta szorgalmas munka, folyik. A két gyár dol­gozói minden percet kihasznál­nak, hogy az idei bőséges cu­korrépatermés rájuk eső résiét időben'és veszteség nélkül dol­gozzák fel. A Selypi Cukorgyár kollektívája szeptember 13-tól, a kampány megkezdése óta decem­ber 22-én reggelig, 1-,486.100 kiló cukrot gyártott terven felül. Jót dolgoznak a hatvaniak is, szep­tember 24-től 870.500 kiló kü­lönböző cukrot termeltek terven felül. A hatvani cukorgyár ve­zetősége arra is gondol, hogy a környékbeli boltokat a kereslet­nek megfelelően mindenkor el­lássák kocka-, kristály- vagy porcukorral. A karácsonyi ün­nepek előtt a háziasszonyok leg­nagyobb része a porcukrot ke­reste. A hatvani cukorgyáraik eleget tettek ai háziasszonyok kí­vánságának, mert annyi porcuk­rot küldtek a. Fűszert- és nép- boltokba, hogy minden vásárló tetszés szerinti mennyiséget sze­rezhetett be. A két cukorgyár dolgozói most azért harcolnak, hogy minél több jóminéteégü cukrot gyárt­sanak terven felül. ssántnnhbnn ingyenes naptármelléhlet 1 1

Next

/
Thumbnails
Contents