Népújság, 1953. december (97-106. szám)
1953-12-17 / 101. szám
A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelnie az álianti begyűjtés többéves rendszerére! (Folytatás a 3. oldalról) zettség alól termelési szerződés címén nem mentesíthető. (2) A különleges irányú termelésre berendezkedett mező- gazdasági termelőszövetkezetek terménybeadása kötelezettségét a begyűjtési miniszter a földművelésügyi miniszter javaslatára — a jelen törvényerejű rendelet alapelveinek sérelme nélkül — az általános Szabályoktól eltérően is megállapíthatja. III. rész Húsbcadási kötelezettség 14. §. (1) Az 1954. évtől kezdve a termelők az eddigi külön állatbeadási és külön baromfi- és tojásbeadási kötelezettség helvett egységes húsbeadási kötelezettséget tartoznak teljesíteni. (2) Húsbeadásra az a termelő köteles, akinek szántó- és rétterülete együttesen az egy kát. holdat eléri vagy meghaladja. (3) Azok a termelők, akiknek szántó- és rétterülete együttesen a 800 négyszögölet eléri vagy meghaladja, de egy kát. holdnál kisebb, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai a háztáji gazdaságukhoz tartozó terület után húsbeadásra nem kötelesek, hanem ehelyett évenként összesen 3 kg baromfit é$ tojást, vagy ennek megfelelő mennyiségű sertészsírt köteleseik szabad választásuk szerint beadni. Azok az öregek vagy más okból munka- képtelen termelőszövetkezeti tagok, akik a mezőgazdasági termelőszövetkezet alapszabálya szerint a szociális-kulturális alapból természetbeni és pénz. berni juttatásban illetőleg támogatásban részesülnek, ez alól a beadás alól mentesek. 15. § A húsbeadási kötelezettséget húskrlogram-mban kell megállapítani. A kötelezettség teljesítésénél egy húskilogrammnak az egyes élőállatokból és állati termékekből az alábbi mennyiség felel meg: 1 húskilógramm = 1 kg hízottsertés. 1 hűskttogramm •— 1 kg süldő, 1 húski'iograimin ■=■ 1 kg baromi i, 1 húskilcgramm «=> 1 kg tojás, 1 húskilógramm = 1.50 kg vágómarha, 1 húskilógramm = 1.50 kg vá- gójuh, 1 húskilogTamim *= 0.60 kg sertészsír. 16. § (1) A húsbeadási kötelezettség a szántó és rét együttes területe után kát. holdanként hús- kilogrammban a következő: 20. §. (I) Az állathizíalási és állatnevelési szerződések alapján a begyűjtő vállalatoknak átadott állatokat a húsheadási kötelezettség teljesítésébe beszámítani nem lehet. Az 1952. és 1953. évben megkötött üszőnevelési, tinó- nevelési és bikanevelési szerződések alapján az 1954. évben határidőre átadott állatokat azonban a szerződések feltételei szerint az 1954. évi húsbeadási köI\ Tej beadási ] 21. §• (1) Tejbeadásra kötelesek: a) azok a termelők, akiknek szántó- és rétterülete együttesen az egy ka*, holdat eléri, vagy meghaladja; b) azok a tehéntartók, akiknek 6zántó- és rétterületük nincsen vagy egy kai. holdnál kisebb, (2) 1954. január 1-451 kezdve a második és további tehenek után a külön tejbeadási kötelezettség megszűnik. (3) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji gazdaságában tartott tehén mentei a tej beadási kötelezettség alól. telezettség teljesítésébe be kell számítani. (2) A begyűjtő vállalatok által megvásárolt törzskönyvezett tenyészállatokat (sertés, szarvas- marha. juh) az eladó húsbeadási kötelezettségének teljesítésébe be kell számítani. Ezeknek az állatoknak a beadására társulni nem lehet. (3) A sertésvágás után kötelező zsírbeadás továbbra is fennmarad; ez a húsbeadási kötelezettség teljesítésébe nem számít be. rész 22. §. A tej beadási kötelezettség mértékének megállapítása szempontjából az ország területe a termelési adottságok és a szarvasmarhafajták alapján négy tájegységre oszlik. (A tájegységek beosztását a 2. számú melléklet tartalmazza.) Az 1954. évi áejlteadasi kötele/«* 11 séf* 23. §. (1) Az 1954 évben a mező- gazdasági termelőszövetkezetek és a 8 kát. hold vagy ennél nagyobb szántó- és rétterületen gazdálkodó termelők tejbeadási kötelezettsége — teheneik számára tekintet nélkül — kát. hol. dánként a következő: Alapszabály Mezfigazda. szerint mű- Nagygazdák •ági termelő- ködő I. és II. Dolgozó és egyéb szövetkeze- tip. tszcs-k parasztok falusi tek tagjai kizsákmányolok évi húsbeadási kötelezettsége kát holdanként húskilogrammban A) sertésbeadás 5 — B> baromfibeadás 0.70 C) tojásbeadás 0.50 O) szabadválasztású húsbeadás 2.80 (2) A sertésbeadás és a st3' badválasztású húsbeadás egy- másközöttl arányát azok együttes mennyiségének megváltoztatása nélkül a begyűjtési miniszter a helyi állattenyésztési adottságok szerint — a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának javaslata alapján — az egyes járások területére az országos aránytól eltérően is megállapíthatja. A baromfi- és tojásbeadás mértéke az ország egész területén azonos. (3) Az * termelő, akinek szántó- és rétterülete együttesen há. rom kát. holdnál kisebb, egész húsbeadási kötelezettségét baromfi. tojás, süldő, hízottsertés, sertészsír és vágójuh beadásával szabad választása szerint teljesítheti. »7- §. (1) A húsbeadási kötelezettségből három kát. holdra eső mennyiséget e! kell engedni abban az esetben, ha a beadásra kötelezett férfi a 65. életévet, illetőleg a beadásra kötelezett nő a 60. életévet betöltötte, vagy a beadásra kötelezett munkaképtelen vagy tényleges katonai szolgálatot teljesít, feltéve minden esetben, hogy háztartásában munkaképes családtag nincsen. Az elengedés részletes szabályait a begyűjtési miniszter külön rendeletben állapítja meg. (2) Az olyan termelők húsbead ási kötelezettségét, akiknek szántó- és rétterülete együttesen öt kát. holdnál kisebb, az általuk ei'.artoU harmadik 14 éven aluli gyermek után 50 százalékkal csökkenteni kell, négy vagy ennél több 14 éven aluli eltartott gyermek esetében pedig a húsbeadási kötelezettséget teljes egészében el kell engedni. A terület nagyságának megállapításánál az állami tairtalékföl- dekbői haszonbérelt területet figyelmen kívül kell hagyni. (3) A termelési szerződéssel lekötött szántóterületekre eső húsbeadási kötelezettséget mérsékelni kell. Az egyes szerződéses növények után járó mérséklést nrndenkor a termelési szerződések általános feltételei határozzák meg. Ha a termelő a szerződésben foglalt kötelezettségeit nem. vagy csak részben teljesíti, a termelési szerződéssel lekötött szántóterületre eső_ teljes húsbeadási kötelezettséget, illetőleg annak arányos részét is teljesíteni köteles. (4) A rizsvetésterülefek a húsbeadási kötelezettség alól mentesek. (5) Az 1953 szeptember 1I.— 3.60 8.80 .50 1.30 1.50 .50 1.50 1.50 1.50 4.90 5.70 után alakít mezőgazdasági termelőszövetkezetek, továbbá az alapszabály szerint működő ilyen I. éig H. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai egv évig a húsbeadási kötelezettségből 20 százalék kedvezményt kapnak. 18. §. (1) A sertésbeadást a termelő hízottsertéssel köteles teljesíteni. Az egész sertés beadása után fennmaradó 30 kg-nál kisebb töredéksúlv sertészsír beadásával is teljesíthető. (2) A baromfibeadásnak legalább 40 százalékát hízottlibával és kacsával, többi részét pedig a termelő szabad választása szerint csirkével, tyúkkal, gyöngy- tyúkkal, vagy pulykával kell tel. jesíteni. (3) A tojásbeadás kizárólag tyúktojással teljesíthető. (4) A szabadválasztásű húsbeadást a termelő vágómarhával. vágójuhval. hízottsertéssel, sertészsírral, baromfival és tojással szabad választása szerint teljesítheti. (5) A húsbeadási kötelezettség teljesítésére legalább 126 kg élősúlyú hízottsertést, legalább 30 kg élősúlyú süldőt, minőségileg megfelelő baromfit, friss, éphéjú tyúktojást, legalább 280 kg élősúlyú és III osztályúnál nem gyengébb minőségű vágómarhát, továbbá legalább 35 kg élősulyú vágójuhoí kell beadni. A termelő köteles a húsbeadási kötelezettség teljesítésére szükséges sertést megfelelő időben hízóba állítani é« úgy hizlalni, hogy az a beadási határidőre az előírt súly. határt elérje. 19. §. (1) Hízotisertés beadásánál a kötelezettségen felül beadott élősúlyt a termelő kívánsága szerint vagy szabadfelvásárlási áron kell kifizetni, vagy a beadási ár kifizetése mellett a termelő következő évi húsbeadási kötelezettségének teljesítésébe kell beszámítani. (2) Vágómarha, vágójuh és baromfi beadásánál a húsbeadási kötelezettségen felül beadott élősúlyt szabadfelvásárlási áron kell kifizetni. (3) A húsbeadási kötelezettség teljesítésére a termelők egy-egy hízott6ertést vagy vágómarhát önkéntes társulás alapján közösen is beadhatnak. A beadásra földterületek nagyságától függet. lenül társulhatnak és * társulok száma korlátozva nincs, A beadásra társult termelők a hízottsertés vagy vágómarha beadásáért egyetemlegesen felelősek. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek Alapszabály szerint működő I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai Dolgozó parasztok Nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolok (2) A 8 kát. holdnál kisebb 6zántó- és rétterületen gazdálkodó termelőik, valamint e földnélküli és az egy kát. holdnál kisebb szántó- és rétterülettel Alapszabály szerint működő I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai Dolgozó parasztok és földnélküli, vagy egy kát. holdnál kisebb szántó- és rétterülettel rendelkező tehéntartók Nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolok 24. §. (1) Az 1954. évben az olyan tehén tartón ál, akinek háztartásában legalább négy 14 éven aluli gyermek, illetve hatóság* orvosi bizonyítvány szerint állandó tejtápíálásra szoruló beteg van, a tejbeadási kötelezettséget 120 literrel, és minden további ilyen személy után még 30—30 literrel kell mérsékelni. (2) Az 1953 szeptember 1 után alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek, továbbá az alapszabály szerint működő ilyen 1. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai egy évig a tejbeadási kötéle- zettségből 20 százalék kedvezményt kapnak. (3) Az olyan termelő tejbeadási kötelezettségét, akinek tehene nincs, ha éőhasi üszőt állít be, az elléstő! számított egy évig e! kell engedni. (4) A rizsvetésterületek a tej- beadási kötelezettség aló! mentesek. (5) A tejbeadási kötelezettség mérséklése esetében levonásra kerülő tejmennyiséget — a termelő kívánsága szerint — vagy egész évre arányosan elosztva, vagy a termelő által megjelölt hónapokban kel! elengedni. 25. §• (1) Az a termelő, aki tehenet tart, tejbeadási kötelezettségét tejjel köteles teljesíteni. A tehéntej helyett minden megkötés nélkül juhtejet és juhgomolyát is lehet beadni. A tejbeadási kötelezettség szempontjából 10 liter tejnek, 5 liter juhtej, vagy 1 kg juhgomolya felel meg. (2) A tejbeadási kötelezettség teljesítésére beadott tehéntejből legalább 3.4 százalék, a juhtej Az évi tejbeadási kötelezettség L 11. III. IV. tájegység területén kát. holdanként liter 22 19 18 15 68 61 54 49 72 64 57 52 76 67 60 55 rendelkező teljén tartók tejbeadási kötelezettsége az 1954. évben — földterületük nagyságára és teheneik számára tekintet nélkül — a következő: Az évi tejbeadási kötelezettség I. II. III. IV. tájegység területén összesen liter 470 410 370 330 500 430 390 350 530 450 410 370 nél legalább 6 százalék, a juh- gotnolyánál legalább 47 százalék zsírtartalom kőtelező. (3) A tejbeadási kötelezettséget évenként 270 napon keresztül folyamatosan, naponkénti tejbeadással kel! teljesíteni. Indokolt esetben egyszerre több napra eső tejmennyiség előre is beadható. (4) A tejbeadási kötelezettséget a folyamatos naponkénti tejbeadásnak megfelelően — a beadásra köteles termelő meg hallgatásával — havi részletekre kell felbontani. A termelő az egy-egy hónapra megállapított tejmennyiséget köteles a hónap utolsó napjáig beadni. 26. §. (1) Az a termelő, akinek tehene nincs, tejbeadási kötelezettségét — amennyiben azt nem tehéntejjel, juhtejjel vagy juhgomolyávai teljesíti — a húsbeadási kötelezettség teljesítésére beadható állatokkal és állati termékekkel köteles teljesíteni. Ilyen esetben a termelő a tejbeadási kötelezettség helyett a gazdaságához tartozó szántó és rét együttes területe után kát. holdanként három húskilógramm húsbeadást köteles teljesíteni. (2) A tejbeadási kötelezettség helyett előírt húsbeadást a termelő a húsbeadási kötelezettségének teljesítésére beadható bármilyen élőállattal vagy állati termékkel szabad választása szerint teljesítheti. Az 1955.évtá1 kezdve érvényes tejbeadási kötelezettség 27. §. (1) Az 1955. évtől kezdve érvényes tejbeadási kötelezettség tájegységek szerint a következő: Színtó és rét együttes területe Mezőgazdasági termelőszövetkezetek Alapszabály ßzerint működő I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai 1— 3 kát. hold 3— 5 5— 8 9* 8—10 »» 10—15 »> 15—20 ff 20—25 EgJ'éntleg gazdálkodó termelők 1- 3 kát. hold 3— 5 »» 5- 8 ff 8—10 ff 10—15 ff 15—20 ff 20—25 »f 25 kát. hold, v. nagyobb FöldnélkűH és egy kát. holdnál kisebb szántó- és rétterüíettel rendelkező tehéntartók (2) A nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolok tejbeadási kötelezettsége az egyénileg gazdálkodó termelők ugyanolyan nagyságú szántó- és rétterűle- tére egyébként megállapított tej- beadási kötelezettségnél 5 százalékkal magasabb. (3) A tejbeadási kötelezettségből az újonnan alakult mező- gazdasági termelőszövetkezeteknek és az alapszabály szerint működő, újonnan alakult I. vagy II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainak járó ked28. §. (1) A bérbeadásra az a termelő köteles, akinek összes szőlőterülete a 400 négyszögölet eléri vagy meghaladja. (2) Borbeadási kötelezettséf meg;íMapításánái a szőlőterület tényleges nagyságát kell alapul venni, (3) Az újtelepítésű szőlőterületeket a termelő többi szőlőterületéhez hozzászámítani nem szabad. Az ilyen szőlőterületek után a telepítéstől számított négy évig borbeadási kötelezettséget nem szabad megállapítani, az ötödik évben pedig osak Mezőgazd. termelőszövetkezetek Alapszabály szerint működő I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai Dolgozó parasztok Nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolok 31. §. (1) Ha a termelő a szőlő területén több mint 20 százalékos tőkehiányt pótol, borbeadási kötelezettségét a pótlástól számított négy éven keresztül a pótlás százalékos arányának megfelelően mérsékelni kell. (2) Huszonötszázalékos vagy ezt meghaladó elemi kár esetében az egyes termelők borbeadási kötelezettségét a kárt szenvedett szőlőterület nagysá. gánaik és a károsodás arányának megfelelő mértékben csökkenteni kell. 32. §. (!) A borbeadási kötelezettséget bor, must, borszőlő, vagy csemegeszőlő beadásával kell teljesíteni. (2) A borbeadási kötelezettséget 11.5 Malligand-fokos minőségű borban kell megállapítani. Ha a termelő a borbeadási kötelezettséget ennél magasabb Mal- ügand-fokú borral teljesíti, a fokátszámításnak megfelelően kevesebb, alacsonyabb Mai! i- gand.tokú bor beadása, esetén pedig megfelelően több bort kell beadnia. (3) Must beadásánál 100 liter 11.5 Malligand-fokos bornak 105 liter 18 cukorfokos must felel meg. Magasabb cukorfokú mustból a cukorfokátszámitás- nak megfelelően kevesebbet, alacsonyabb cukorfoka mustból pedig megfelelően többet kell beadni. Az évi tejbeadási kötelezettség 1. II. III. tájegység területén liter kát. holdanként IV. 22 19 18 15 az egész terület után összesen 106 95 84 78 213 190 168 152 319 283 253 230 426 378 336 307 638 566 504 460 851 755 672 614 1064 944 841 767 112 100 88 80 224 200 177 160 336 298 266 242 448 398 354 323 672 596 531 484896 795 708 646 1120 994 885 807 1170 1038 925 844 teheneik számára való tekintet nélkül összesen 112 100 88 80 vezmény. továbbá az előhasi üszők beállítása után adott egyévi mentesség és a rizsvetés* területek mentessége az 1955. évtől kezdve is változatlanul fennmarad. A gyermekek és tejtáplálásra szoruló betegek részére adott kedvezmény az 1955. évtől kezdve érvényes alacsonyabb tejbeadási kötelezettségre való tekintette' megszűnik. (4) A tejbeadási kötelezettség teljesítésére és helyettesítésére vonatkozó szabályok az 1955. évtől kezdve is változatlanul érvényben maradnak. a borbeadási kötelezettség felét kell előírni. (4) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji gazdaságához tartozó szőlőterületek s borbeadási kötelezettség alól mentesek. 29 §. A borbeadási kötelezettség mértékének megállapítása szempontjából a.z ország területe öt tájegységre oszlik. 30. §. A borbeadási kötelezettség mértéke tájegységek szerint * következő: Az évi borbeadási kötelezettség I. II. 111. IV. V tájegység területén 11.5 Malligand-fokos borban kát. holdanként liter 104 128 160 184 208 168 208 248 288 328 176 224 264 312 344 224 288 344 416 448 (4) Borszőlővel a borbeadási kötelezettséget azokon a. helyeken lehet teljesíteni, aho! a bor- forgalmi vállalatnak erre átvevőhetve van. A borbeadási kötelezettség teljesítése szempontjából 100 liter bornak 130 kg borszőlő felel meg. (5? Kg. a termelő, akin.ek szőlőterülete egészben vagy részben csemegeszőlővel van beültetve, borbeadási kötelezettségét a megyei zöldség- és gyümö'.csíor- galmi vállalatokhoz beadott csemegeszőlővel is teljesítheti. A borbeadási kötelezettség teljesítése szempontjából 100 liter bornak 130 kg csemegeszőlő felel meg. (6) A begyűjtési miniszter egyes termelőket kötelezhet arra, hogy boa-beadási kötelezettségüket kizárólag bor, i!ie- töleg must, borszőlő, vagy csemegeszőlő beadásával teljesítsék. (7) A termelő a bort és mustot S'z átvételi helyre saját hordójában köteles beszállítani és az állami vagy szövetkezeti begyűjtő kívánságára köteles a hordót — átvételi elismervény ellenében — előre meghatáro* zott ideig használatra; átengedni, Az állami vagy szövetkezeti be* gyűjtő köteles a használatra át* vett hordóért a hatóságilag meg* állapított hordóhasználaiti díi:j a termelőnek megfizetni és a| előre meghatározott időpontba! ugyanazt a hordót visszaadni. (Folytatás az 5. oldalon) V. rész Borbeadási köáelezetíség
