Népújság, 1953. november (88-96. szám)

1953-11-29 / 96. szám

2 NÉPÚJSÁG 1953 november 29. Harcoljunk szabad hazánk megvédéséért, megerősítéséért, a boldogabb életért Pártaktívaü lés Egerben Eger város kommunistái aktí­vái az elmúlt héten vitatták tneg a városi pártbizottság beszámo­lóját a Központi Vezetőség jú­nius 28-i határozatának végre­hajtásáról és ai további fel ada­tokról. A városi pártbizottság beszámolója. — melyet Horváth Nándor elvtárs, a városi párt- bizottság titkára ismertetett — megmutatta azokat ai eredmé­nyeket, melyeket az elmúlt négy hónap alatt a KV határozatának megvalósításában elértek é® fel­tárta azokat a hibáikat, melyek a határozat végrehajtását nehezí­tik, akadályozzák. A beszámoló elején Horváth elvtárs népi demokráciánk fejlő­désének új szakaszát, s ennek jelentőségét ismertette. Hang­súlyozta, hogy az új szakaszban a nép jóléte került előtérbe, en­nek biztosítása érdekében a ter. mêlés irányvonalában döntő vál­tozást eszközölt a párt. Felhívta a figyelmet a KV júniusi és ok­tóber 31-i határozatának fontos­ságára, majd részletesen ismer­tette azokat az eredményeket, melyeket a KV júniusi határoza­tának végrehajtásában a pártélet területén elértek. Beszélt a bí­rálat, önbírálat fokozottabb ér­vényesüléséről, a koüetkiv veze­tés terén elért eredményekről, az ideológiai munkai fejlődéséről, a megállapította, hogy az eredué- nyek még csak kezdetiek, a. fel­adat: az eddigi jó tapasztalatok meghonosítása és fejlesztése, az elért eredmények megsziJárdítá. sa. Ezután a politikai tömeg­munkával foglalkozott. yan fejlődés part szervezeteinknél a politikai munka terén is Javult a népnevelőmunkas kü­lönösen a Il-es, IH-as, Vfl-es körzeteknél, az üzemek közül a Dohánygyárban. Ezeken a helye­ken a pártszervezetek rendszere­sen segítik a. népnevelők mun­káját. A népnevelömunkában ko­moly fellendülést hozott az ár- leszállítás, valamint a népneve­lők által felhozott, jogos pana­szok orvoslása. A népnevelők sokkal nagyobb számban, mint eddig, hozzák fel a dolgozók kí­vánságait, panaszait, sérelmeit. A javulás azonban korántsem jelent fordulatot. Még mindig megvan a népnevelőmumka. kam- pányjelfege. Sikerült népneve­lőinket egy-egy feladat megoldá­sa előtt mozgósítani, de nem si­került őket állandóan foglalkoz­tatni. Ennek egyik oka, hogy pártszervezeteink, ha szervezeti­leg össze is fogják őket, ha meg is tartják részükre a népnevelő­értekezletet, az új módszerek hiányában nem tudják azok meg­felelő színvonalát biztosítani. Népnevelőmunkánk még in­kább régi, mint új. Az agitáció nem sokrétű, nem veszi figye­lembe egy-egy terület adottsá­gát, érvekben sablonos, egyfor­mán szól mindenkihez. Bár van fejlődés az agitációban, mégis még mindig inkább az országos érvek és nem a helyiek uralkod­nak. Kevésbbé ismertek még az olyan népnevelők, akik nem né­gyeinek tanulni a dolgozóktól, akik megértették, hogy aki nem tanul a dolgozóktól, az előbb- utóbb tanítani sem tud. Pártunk tömegbefolyását nagy mértékben erősítette, hogy az utóbbi négy hónapban egyes pártszervezeteinkben ígéretek helyett a tettek kerültek előtérbe. A ki nem használt lehetőségek Eger rendkívül alkalmas a gyümölcs, a konyhakerti növé­nyek termesztésére, a dolgozó parasztok ismerik ezt » mun­kát, a. felszabadulás előtt ezzel komoly mértékben foglalkoztak. Az utóbbi években azonban ez teljesen háttérbe szorult. 1954- ben előreláthatólag 390 hold te­rületen fognak konyhakerti nö­vényeket termelni, holott ennek háromszorosát lehetne. Eger város szőlő-, és szántóterülete, valamint gyümölcsterülete még 50 százalékban sincs kihasz­nálva. Ezt bizonyítja, az is, hogy az előző években a bor minősége nagy mértékben visz- szaesett, de nemcsak a minő­ség, hanem a terméshozam is. Az előző évek bortermésének ki­esése 30—35 ezer hektoliter, s ez pénzértékben évi 450 miltió forint veszteséget jelentett Eger dolgozó parasztjainak és nép­gazdaságunknak. Nagy nehézsé­gek mutatkoznak a szőlőkultú­ra fejlesztésében is. Egyik fő feladatunknak kell tekinteni a fürdő továbbfejlesz­tését, mely egyik alaptényezője, hogy Eger üdülővárossá vál­jon. Feladataink Eger város dolgozói, elsősor­ban ipari munkásai eddig is be­bizonyították, hogy hívei a párt politikájának. Üzemeink rend­szeresen teljesítették, illetve teljesítik tervüket. Hozzájárul­tak ehhez a kommunisták, akik megértették pártunk politikájá­nak helyességét pártonkívüli dolgozókkal, akik példamutatá­sukkal lelkesítettek a kormány­programul megvalósítására. Nagy feladat vár üzemeink dol­gozóirat, elsősorban a kommu­nistákra a jövőben is. Fő feladat a negyedik ne­gyedéves terv teljesítése, túlteljesítése és a jövő év megfelelő előkészítése. Nem kisebb a feladat a mező­gazdaságban do: gozó kommun is_ ták előtt sem. — sőt nagyobb. Fejlődésünk kulcské'dése az elkövetkezendő években a mezőgazdaság fejlesztése, a ter­méshozom növelése. Ezt kell most segíteniök » paraszti kör­zetek kommunistáinak, erre kell most mozgósítani a dolgozó pa­rasztjainkat. Eger felemelkedésének ügye elsősorban attól függ: mit tesz­nek ezért az egriek. Óriási le­hetőségek állnak előttünk, mely­nek megvalósításához erőt a.d az is, hogy az egri hősök unokái küzdenek ezért. Az egri hősök arany betűvel írták be nevüket a magyar nép történetébe. Az utódok, az unokák le­gyenek méltók őseikhez — harcoljanak a szabad haza megvédéséért, megerősíté­séért, a boldogabb életért, a Központi Vezetőség júniusi és október 31-i határozatának megvalósításával, Különösen jő eredményt ért el ezen a téren a VII-es körzet pártszervezete, mely egyik leg­fontosabb feladatának tartottat, hogy a szalabeii parasztságnak régen ígért útját és kútját ki­harcolja. Hasonló módon törté­nik ez a IH-as körzetben is. Ahhoz, hogy Eger város' dol­gozói közelebb kerüljenek a párt- hoz, hasonló módszerekkel kell dolgoznia valamennyi pártszer­vezetünknek. Ahhoz, hogy a KV határo­zatát végrehajthassuk, óriási ■ nevelő- és szervezőmunkát kell most pártszervezeteink­nek végezniük. A régi, a megszokott makacsul ellenáll az újnak és a pártszer­vezetekre vár, hogy megoldják a kerékkötőt, harcoljanak a párt soraiban is felbukkanó helytelen nézetek, értetlenségek ellen, melyek bizalmatlanul fogadják az újat és hibátlannak akarják látni a hibásat. Minden kommunistának, álljon az a párt-, vagy az állami élet bármelyik posztján, a maga területén lendületesen és példamutatóan kell harcolnia a párt politikájának megvalósítá sáért. A továbbiakban arról beszélt Horváth elvtáns, hogy különösen fontos megerősíteni a paraszt­körzetekben a pártmunkát. Ezek­nek az alapszervezeteknek az el­következendő időben egyiik leg­fontosabb feladatuk, hogy fárad­hatatlanul küzdjenek a termés­hozam emeléséért, a munkás­paraszt szövetség megszilárdítá­sáért, fűzzék szorosabbra kap­csolatukat ai párt, a középparasz­tok és a termelőszövetkezeti pa­rasztok között. Üzemi pártszervezeteinknek az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a terme­lésre, a szocialista építőmunka feladataira Nem szabad meg­engedni, kogy a termelés párt- irányítása, pártéitenörzése hát­térbe szoruljon. Ezeknek a párt­szervezeteknek egyik legdöntőbb feladata harcolni a többtermelé­sért, a munkaverseny feilend!» téséért, a dolgozók kezdeménye­zésének felkarolásáért. A továbbiakban azokat az eredményeket ismertette a be­számoló, melyeket a KV júniusi határozata óta az életszínvonal emelésében elértünk. Részlete­sen ismertette, hogy mit jelent Eger lakosságának a.z árleszál­lítás, a lakásépítés, a tataro­zás és az adómérséklés, a be­adás csökkentése, a mezőgazda­ság fejlesztése, "a tsz-ek megerő­sítése, a lakosság jobb áruellá­tása, a munka- és egészségvé­delem megjavítása, majd té­nyekkel bizonyította, hogy a' vá­ros dolgozóinak — különösen a dolgozó parasztoknak — a mun­kakedve az utóbbi hónapok alatt A beszámolót számos hozzá­szólás követte. Rózsa elvtárs a 111-as körzet pártmunkájával foglalkozott. Elmondta, hogy a, júniusi és az októberi párthatá­rozat nagy segítséget adott munkájukhoz. A május 17-i vá­lasztás után elhanyagolták a politikai munkát, nem töreked­tek arra, hogy a jól dolgozókat bevonják politikai munkába. A legnagyobb hiányosság az volt, hogy elhanyagolták a dolgozó parasztokkal való foglalkozást, nem törődtek problémájukkal. Ezen a téren már történt javu­lás, a tanács bürokratizmusa azonban nehezíti munkájukat. Csikós elvtársim, a városi MNDSZ titkára a tömegszerve- zeteík feladatával foglalkozott a kormányprogramul megvalósí­tásáért vívott harcban. Elmon­dotta, hogy az MNDSZ-nek"még nem megfelelő a tömegkaposo- iata, alig 1800 tagja van, s ezt a számot 6—8 ezerre lehetne és kell is felemelni. Az MNDSZ sok esetben nem azzal törődött, amire hivatva volt. Ahhoz, hogy munkájukat megjavíthassák, a pártszervezetek segítségét kér­ték. Bálint elvtárs, a VII. körzet párttitkára azokról az eredmé­nyekről számolt be, melyeket körzetükben elértek. Körzetük egy orvosi rendelőt és egy raap- köziotthönt kapott. „Igen fon­tos lenne azonban 'körzetünkben is az üzlethálózat bővítése, mert a dolgozók távol laknak az üz­lettől”. Nagy Sándor elvtáns, a városi tanács elnöke elmondotta, hogy a dolgozó parasztság mind na­gyobb bizalommal tekint a párt felé. Javulás mutatkozik a tör­vényesség megszilárdításában is és arra kérte az aktivaülést, hogy harcoljanak a törvényes­ség megszilárdításáért. Antal Kálmán dolgozó pa­raszt arra a kérdésre adott vá­laszt, hogy miért nincs közép­minőségű bor és miért nincs bikavér. Elmondotta, hogy 5 maga is foglalkozott a bikavér­rel, de mikor beadásbai vitte, ugyanannyit kapott a kádon forrott vörösborért, mint a mustért. így voltak ezzel dolgo­zótársai Is. Ezért aztán azon voltak valamennyien, hogy a beadási kötelezettségüknek a rosszabbb minőségű borból te­gyenek eleget. A zöldségfélék termesztésével kapcsolatban megjegyezte, hogy ha azt akar­juk, hogy a dolgozóknak több zöldségfélesége legyen, több fel­vásárló helyet kell létesíteni, mert több dolgozó paraszt azért nem viszi be a piacra, vagy a felvásárló helyre ter­mékét, mert távolesik. Az aiktívaülés vitáját Horváth elvtárs foglalta össze, majd ha­tározatot fogadott el az aktívi- üiés* Több segítséget a DISZ-szervezetek munkájához — Tudósítónktól — (Hatvan) A HATVANI városi pártbi­zottság brigádja három alap- szervezetnél megvizsgálta a párt és a DISZ-szervezetek kö­zötti kapcsolatot, s megállapí­totta, hogy ezen a téren az eredmény még nem kielégítő, a pártszervezetek nem adnak elég segítséget a DlSZ-szerve- zeteknek. A városi tanács DlSZ-szer- vezetének 11 tagja van. A Dísz­nek —r kis létszáma mellett is — jól működő kultúrbrigádja van, amely rendszeresen kö­szönti az élenjáró dolgozókat és ünnepélyek alkalmával kultúr­műsor: ad. Kovács Erzsébet, a szervezet titkára, a maga erejé­hez mérten jól vezeti a DISZ-t. A tanács pártszervezete és End­rei Miklós titkár elvtárs azon­ban nem ad elég segítséget a fiataloknak, pedig a párt segít­ségéve! a DISZ sokkal nagyobb eredményt is elérne. Endrei elvtárs megelégszik azzal, hogy a DISZ-titkár je­len van a pártvezetőségi ülésen — ez is csak. az utóbbi másfél hónia.p alatt történik meg — de beszámoltatni már elmulasztják a DISZ-titkárt. Igaz, eddig nem igen lett volna miről, mert a pártszervezettől nem kaptak fel­adatot. Endrei elvtárs mindösz- sze két taggyűlésen vett részt, vezetőségi ülésen egyszer sem, nem ismerheti tehát eléggé e, DISZ-munkáját, de azért kije­lenti, hogy a DISZ gyengén mű­ködik, és a titkárt lg kelj vál­tani. Véleményünk szerint nem leváltani, h’?nem nevelni és se­gíteni kell Kovács etvtársnőt. NEM SOKKAL JOBB a helyzet a Cukorgyárban sem. Német Lajos DISZ-titkár azt 6em tudja, hány tagja van a szervezetnek. A gyárban leg­alább 200 fiatal dolgozik, de a DISZ-ben mindössze 20 fiatal van. A pártszervezekől kap ugyi-n feladatot a. DISZ. de nem végzi el. Párfvezetőségi ülésen havonta foglalkoznak a DISZ-munkájáva! és többször megállapították, hogy munkájá­val nem segíti elő a DISZ- szervezet jó munkáját. Ezt a városi DISZ-bizottság is meg­állapította, de egyik sem tett semmit azért, hogy megfelelő titkár Jegyen a, szervezet élén. Ezek ellenkezője, a helyes és jó kapcsolat tapasztalható az ÉMASZ üzemi párt- és DISZ- szervezete között. A DlSZ-szer- vezet titkára. Baranyi Mihá'y elvtárs rendszeresen kap meg­bízatást a pártszervezettől, s ezeket meg is valósítják, mert a pártszervezet megadja a fel­adathoz a segítséget is. Bérc Károly elvtárs, az üzemi párt- szervezet titkára álandóan megbeszéli a DISZ-íitkáráva.1 a fiatalok előtt álló feladatokat, s azok végrehajtásának módját. A DISZ-titkár elvtárs rendsze­resen résztvesz a pártvezetőségi ülésen és Bérei elvtárs, a párt- titkár is eljár a DlSZ-vezetőség1' ülésekre, taggyűlésekre és még aora is jut ideje, hogy egy-egy alkalommal ellenőrizze a DISZ- oktatásit. Augusztusban pártve­zetőségi ülésen tárgyalták meg a fiatalok helytállását a> terme­lésben-. A műszerész tanuló fia­talok igen magas ßelejttel — 3.9 százalékkal — dolgoztaik A párt segítségéve! ezt a sel-ejtet sikrüllt 1.25 százalékra csökken­teni. A BRIGÁD MUNKÁJÁNAK tapasztalatéi tehát azt mutatják, hogy vannak pártszervezetek, ahol a KV határozatának meg­felelően, komolyan és leljriisme- reíesen foglalkoznak a DISZ- szervezetek megerősítésével. Vannak azonban még olyan pártszervezetek is, ahol bűnös nemtörődömséggel „kezelik” ? DISZ-szerveze*eket. A párttit­károk többsége még nem érez felelősséget a terű'étén működő DISZ-szervezetekért, elhanya­golja a párt-munka egyik leg­fontosabb részét, a jövő káde- reViek nevelését, ped:g ez nem­csak egyik legfontosabb felada­tuk, hanem kötelességük is. Sárközi Miklós Meg kell szilárdítanunk az elért eredményeket A gyöngyösi pártaktívaiilésről (Tudósítás) A gyöngyösi városi pártbi­zottság aktívái november 23-án délután gyűltek össze, hogy megvitassák e városi pártbi­zottság beszámolóját a Köz­ponti Vezetőség október 31-i határozata alapján, a KV júniu­si határozatának végrehajtásá­ról. A beszámolót Jenei Artur elvtárs, a városi pártbizottság titkára tartotta Jenei elvtárs megállapította, hogy a KV júniusi határozata óta megtartott taggyűléseken eddig soha nem tapasztalt mértékben érvényesült a bírá­lat, önbíráiat. s eredményeket értek el a kollektiv vezetés ki­alakítása terén is. A párt politikája, a megjelent kormányrendeletek elősegítették Gyöngyös lakossága életszínvonalának emelkedését is. Az árleszállítás mintegy Öt millió forint megtakarítást je­lent a város dolgozói számára, az ingyenes állatorvosi keze­lés 70 ezer, az ingyenes gyógy­szer 30 ezer, az adókedvezmény 1,100.000, az adóhátralék elen­gedése pedig 500 ezer forintot. A dolgozó parasztságnak a ku­korica, burgonya, napraforgó beadása négv vagonnal, a be­adás 2769 hektoliterre! csök­kent. Ez pénzértékben 371 ezer forintot jelent ai dolgozó pa­rasztságnak. Javult a városban az üzem- élelmezés, a szociái's. kulturá­lis beruházás. A Váltógyár 25 ezer forintot ruházott be a kor- mányprogramm megjelenése óta munkavédelemre, szociális, kul- túrái is célra, a XII-ess akna / miltió forintos beruházással 96 személyes tegényszáll&st, 150 személynek megfelelő ebéd­lőt és 85 bányász családihá­zai létesít. A téglagyárban für­dő és munkásszállás épül. Javulás mutatkozik a keres­kedelmi szervek munkájában is. Az elmúlt évhez viszonyítva a forgalom 33 százalékkal emel­kedett. Az elmúlt négy hónap alatt két új üzlet nyílt és töb­bet korszerűsítettek. A dolgo­zók jobb ellátása érdekében hat kisipari engedélyt adott ki a tanács. Az eredmények láttán megnőtt a dolgozók aktivitása, az egyénileg dolgozó parasztok is nagy munkakedvet kaptak. Lemérhető ez azon is. hogy az összeg állami tartalékföldet né­hány nap a'a't igénybevették, sokan a szőlők rendbehozását, úf szőlők telepítését tervezik, az őszi vetést határidőre telje­sítették és ugyancsak teljesí­tették a harmadik negyedévi adófizetési tervet is. A beszámoló ezután a még meglévő hiányosságokkal fog­lalkozott. Egyes válla'atveze- tők elfoftfák a bírálatot, áthe- tuezik vagy elbocsátják azt a dolgozót, aki bírálni „meri" őket. Az alapszervezetek kö­zött van még olyan, amelyik nem tart rendszeresen taggyű­lést, vezetőségi gvfllést, elha­nyagolja a politikai munkát, nem foglalkozik megfe’elően termelési kérdésekkel, elha­nyagolja a felvilágosító mun­kát. Sok helyen még tníndio- az a helytelen nézet uralkodik, hogy nem kell néonevelő mun­ka, mert e kormánvorogramm önmagáért beszél. Sokan hiá­nyoznak a politikai iskolákról !s. Won ősén a,z sótokon. Mind­ezekért fe'elősség terheli az alanszervezetek vezetőit, de a pártbizottságot is, mert nem segítette rendszeresen ez alap­szervezetek munkáját. Több üzemben nem megfe­lelő a kapcsolat az igazgató, a párt és a szakszervezet között A téglagyárban a 21/3-as vál­lalatnál az igazgató nem veszi figyelembe a pártszervezet ja­vaslatát. Az ilyen és ehhez ha­sonló esetek miatt fordul elő, hogy nem gondoskodnak megfe­lelően a dolgozókról. A 63/8-as vállalatnál a dolgozók hideg, egészségtelen helyen végzik munkájukat, nem gondoskod­tak porszívó berendezésről. A XII-es aknánál elhanyagolt a legényszállás, nincs öltöző és fürdő. Ezek a hibák csökkentik a dolgozók aktivitását, a mun­kafegyelmet, nő az igazolat'an mulasztások száma, a munkás- vándorlás, az önkényes kilépés. A begyűjtés terén is vannak hibák, mert a városi tanács nem támaszkodik megfelelően az állandó, bizottsági tagokra az élenjáró dolgozó parasztokra. A begyűjtési állandó bizott­ságnak egyetlen dolgozó pa­raszt tagia van, a többi volt kisiparos és alkalmazott. A ta­nács dolgozóinak nem megfej lelő a magatartása a do'gozö parasztokkal szemben. Gyakran eíőfordu't. hogy minden ok nél­kül behívogatták, zaklatták a dolgozó parasztokat, és dur­va, goromba magatartást tanú­sítottak velük szembe. Ezután a feladatokkal fog­lalkozott a városi páUbizoftság beszámolója, megállapítottál, hogy legdöntőbb feladatunk népünk jólétének emelése. ennek érdekében a mezőgazda­ság fejlesztése. Fel kell szá­molnunk ai mézőgazdaság el­maradottságát, növelnünk kell terméshozamát. A KV határo- zaita alapján 1954-ben a mező- gazdasági beruházásokat két­szeresére emeljük. A mező­gazdaság fejlesztése érdeke a dolgozó parasztságnak, mert megnövekszik jövedelme, emel­kedik életszínvonala, de első­rendű érdeke a munkásosztály­nak is, mert ígti va'ósu'hat meg egész népünk életszínvonalának emelkedése. A termelőcsoportok mellett nagy gonddal keli fog­lalkozni az egyénileg do'gozó parasztokkal is, serkenteni kei1 őket az elöregedett szőlőtőkék pótlására, a 6zőiőterme'és gé­pesítésére is. Termelőszövetke­zeteinknél ki kell használni olyan lehetőségeket, mint az öntözéses gazdálkodás, kony­A pártszervezetek és i A pártszervezetek és a kom­munisták feladatát a KV ok­tóber 31-i határozata alapján a köve'kezőkben szabta meg az aktívaülés: Az elért eredményeket meg kell szilárdítani, biztosítani kell ai kollektív vezetés fokozottabb kibontakozását, minden alap­szervezetben rendszeresen meg kel! tartani a taggyűléseket, a vezetőségüléseket s azokon ha­tározatokat 'kell hozni a mun­ka metoavFása érdekében. To­vább kell fei'eszteni a b’rá'at. önbtrá‘ar, különösen az alulró' 'óvó bírálat kibontakozását, s köve'kezetesen kell harco'ni a bírá'a* e'foitő’val szemben. Emelni kell a? elméleti színvo­nalat, harcolni kell az ideoló­hakertészet, stb. Bátran kell kezdeményezni, figyelembe vé- *ve a helyi adottságokat. Üzemeinkben a legfontosabb feladat az évi terv teliesitése ég az 1954-es tervév zökkenő­mentes előkészítése. Biztosítani kell minden üzemben a munka- védelmi és szociális beruházá­sok teljesítését. Harcolni kell az ellen, hogy egyes üzemek igaz- ga*6i a. dotgozók rovására ta­karékoskodnak. El kelj érni, hogy megszilárduljon a mun­kafegyelem, megszűntének -»z igazolatlan mulasztások, az ön­kényes'kilépések. Nagyobb gon­dot kell fordítani az önköltség csökkentésére, a terme’ékeny- ség fokozására, a takarékosság­ra. a minőség javítására. Kü­lönösen fontos a minőség ja­vítása az é'elmtszeriparnál, a sü*5 és húsfeldolgozó üzemek­nél kommunisták feladatai piai munka lebecsülése ellen Erősíteni kelj a párt és a tö­megek kapcso'atát, ennek érde­kében meg kell javítani az agi- tációs munkát. A városi pártbizottság be­számolójához 22-en fezóltak hozzá. A munka különböző terü­letén dolgozók e'mondták. ta­pasztalataikat, bátran bírálták a meglévő hiányosságokat és javaslatokat teFek azok orvos­lására. A felszólalók a termelési kérdé^ekrő' és gazdasági pro­blémákról beszéltek, s,zó esett a pártéletről, az alaoszervezetek vezetésének tubáiról és arról, hogv a hibákat a Köznon'i Ve­zetőség október 31-i határoza­ta alapján javítják ki. Bognár Pál t i i jelentősen megnővekedétt. Ezek- után azokat a lehetőségeket is­mertette, melyeket nem haszná­-1 lünk Jel eléggé, melyek Mhasz- - I náiása még gyorsabbá (eszi né­-1 pünk jólétének emelkedését.

Next

/
Thumbnails
Contents