Népújság, 1953. november (88-96. szám)

1953-11-22 / 94. szám

6 NÉPÚJSÁG 1953 november 22. iSMERD MEG A ^zúDfttaniót Ebédszünet után Lídia Ro- gyijonova állt a felsőirészikiszia- bógép méilé. Mieliőüt munkába kezdett, Fjodor Matvejevics Za- miekij, Lidia fűiébe súgta: — Igyekezzél, mutasd meg, mit tudnak a> moszkvaiak. A simára fésült hajú, szürke munkaruhába öltözött moszkvai lány villámgyors mozdulattal kikereste a megfelelő méretű (kést, a bőrdarabot gyakorlott kézzel, pillanatok alatt beállí­totta. ' Majd megnyomta aiz emelőkart és már el . is készült az első munkadarab. Utána a második, harmadik ... Fjodor Miatvejevics Zárni okij, a „Bureveszitnyiik”-gyár egyik legidősebb dolgozója a gép mellett állt, figyelte a munkát és elégedetten mosolygott. Zamickij mellett Anna Alek- sziandrovoa! Valiokája, a moszk- vad „Buirevesztnyiik”-gyár párt- titkára, Tatjana Ivanovna Abol- dujeva műhelyvezető, Anna Sztyepanovna Szavkina felső­re szkészítőnő állottak. Öki is fi­gyelték Rogyijonova munkáját. Lídia úgy forgatta a kést és úgy szabta tó a bőrt, -hogy egyet­len decimeter sem került ai hul­ladékba. Emellett vigyázott ar­ra, hogy gyorsan dolgozzék. A ^Szergej Lazo”-gyár sztahano­Moszkvai színvonal írta: M. Otresko vistái körülállták a gépet, fe­szült figyelemmel követték a moszkvai lány minden mozdu­latát. A ikisinyevi cipőgyári dolgo­zók múlt év nyarán elhatároz­ták, hogy versenyre kelnek a „Burevesztnyik” kollektívájával. A versenyszerződés megkötése céljába? egy küldöttség utazott Moszkvába. Most Moszkvából, a „Bure- vesztnyik”-gyár küldöttsége jött el Moldva fővárosáibai. A moszkvaiaknak nagyon tetszett a kisinyevi gyár. — Hiszen ma­guknál minden gépesítve, auto­matizálva van. És úgylátszik, hogy jó szakembereik is van­nak. Hogyan képezték ki őket? — Moszkva segített — felelte Alekszandr Vaisziljevics Sziltón, a gyár igazgatója. Ës elmond­ta a vendégeknek, hogy a kisi- nyevi „Szergej Lazo” cipőgyá­rat a háború utáni időkben lé­tesítették. Moszkva és Lenin­grad küldte a felszerelést, fő­városi gépészek és technikusok állították be a gépeket, indítot­ták be az üzemet. A fővárosból érkeztek az első mérnökök és művezetők is. A kisinyevi gyár három esz­tendő alatt megkétszerezte a termelésit. Ma »„Szergej Lazo”­gyár Kisinyev és a köztársaság egyik élenjáró üzeme. Hónap­ról hónapra túlteljesíti tervét, a cipőik minősége is észrevehetően megjavult, készítményeivel nem­csak Moldva fővárosában, ha­nem Kievben, Sztavropolban, Sztálingrádban és a Krímen is találkozhatunk. A „Burevesztflyiik”-gyá,r kül­döttség megállapította, hogy a kisinyeviek lelkiismeretesen tel­jesítik a munkaversenyszerzo- dést. A szerződés teljesítésének ellenőrzése végén termelési ér­tekezletet tartottak. Ezen Va- liokaja, a „Burevesztnyik"-gyár párttitkára is felszólalt, aki be­jelentette, hogy a moszkvai kol­lektíva már 130 ezer pár cipői termelt terven felül. — A mii kollektívánk pedig — mondta válaszában Sziilkin, a „Szergej Lazo”-gyár. igazga­tója — vállalja, hogy évi tervét december 23-ig befejezi. — De nemcsak arról van szó, hogy több cipőt gyártsunk, — folytatta Szilikin elvtárs. — Azt akarjuk, hogy gyári védje­gyünk kiérdemelje a fogyasztók bizalmát és elismerését. Olyan kiváló minőségű és szép cipőket alkarunk gyártaná, mint moszk­vai barátaink. El akarjuk érni a moszkvai színvonalat. lSÜLPOLtTIKAI Jtjgidek, Hírek a népi Kínából Az épülő Vuhanban. A Jangce-íoíyó mentén korszerű textil gyár és hatalmas villamos^ erőmű épült, négy textilgyárit pedig újjáépítettek. A régi ros­katag béfkaszárnyák és kuny­hók helyén új munkástakóhá­zak emelkednek. Még ebben az évben két új klub nyílik meg. A gyári negyedben kijavították á csatornahálózatot és új uta­kat építettek. A város körül 6 millió fát ültettek el A Locsia dombon új mérnöki főiskola és több kulturális intézmény épül. Sokezer új szakembert ké­peznek ki a népi Kínában. A K uom'ntang-ural om idején Kí­nában 20 év alatt — 1927-től 1947-ig — mindössze 80.000 technikust képeztek ki. Ezzel szemben ma 68.000 diák tanul technikumon. A műszaki főiskoláik és egyetemek száma tavaly 31- ről 43- ra emelkedett. Az elmúlt három évben ezekben az isko­lákban 21.000 hallgató kapott oklevelet. Ezenkívül 30.000 diák végzett technikumot. Kínának 1954-rc négy-zer- annyi mérnöke és technikusa lesz, mint ma. Szovjet kulturális küldöttség Csehszlovákiában A Csehszlovák-Szovjet párát! Szövetség meghívására la fcüE- földdel való kultúrkapcsolatok összszövetségi társaságának tíztagú szovjet küldöttsége ér­kezett Csehszlováklába, hogy résztvegyen a csehszlovák­szovjet barátság hónapjának ünnepségein. A szovjet küldött­séget Skrjabin, Sztátin-díjas akadémikus vezeti. A csehszlo­vák-szovjet határon Kiokoc kultúrügyi megbízott vezetésével csehszlovák delegáció üdvözölte a szovjet kulturális küldöttséget. Skrjabin akadémikus az üdvözlő beszédre adott válaszában annak a meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy a csehszlovák-szovjet barátság hónapja értékes hozzá­járulás lesz a Szovjetunió és Csehszlovákia között a kölcsö­nös segítség és együttműködés s a világbéke megszitárdítási- hoz. Szörnyű a napszámos sorsa Olaszországban rtak barátsága a dolgozó pa­A kis Fabbrico falu nincs messze Milánótól, nem is na­gyon különbözik Olaszország többi falvaftól. De számomra ez a kicsiny földdarab különösen drága. Itt születtem, itt töltöt­tem el fiatalságomat. Azonban — őszintén szólva — nem is voit fiatalságom. Szüleim, akik már nem is emlékeztek arra. hogy valaha saját földjük is volt, kénytele­nek voltak napszámba szegőd­ni. Nem tudtak nekem tan­könyvet venni és nem tudták fizetni az iskolát. Ezért már 11 éve? koromban én is napszámba mentem, pedig nagyon szeret­irta : Léda Colombini tem volna tanulni. Nem én vol­tam az egyetlen, barátnőim leg­nagyobb részének is hasonló sorsa volt. Hiszen falunkban mintegy kétezren jártak nap­számba. Többszáz parasztcsalá- do-t fenyegetett a teljes, pusz­tulási Szörnyű sorban él az olasz napszámos. Éhezik, kínlódik és csak arra gondol, lesz-e holnap munkája. A hivatalos adatok szerint ma Olaszországban többmillió a munkanélküli. Két évvel ezelőtt részívettem a napszámosok nápolyi „éhség- tüntetésén". Azóta szorosabbra fűződött a napszámosok milltói­raszíok és a munkások milliói­val. Több mint egymillió nap­számos egyesült a mezőgazda- sági munkások országos sző vet-égében. Harcunk határo­zottabb, eredményesebb lett. Nemcsak a mi falunkban, ha­nem az egész Olaszországban egyre gyakrabban sztrájkolnak a napszámosok. Fabbrlco nap­számosai is megváltoztak: eltűnt arcukról a reménytelen­ség és az alázatosság kifejezé­se. A föld emberei összefogtak. Tudatában vannak legyőzhetet­len erejüknek. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL Kossuth-rádiói 11.S0: Irodalmi mű­sor. 12.10: A rádió aiándékmíisora a Rádiószekrénygyár dolgozóinak. 13.00: A rádió népi zenekara játszik. 13.40: Szov jet zeneszerzők operettdalaiból. 14.40: A rádió kisegyüttese játszik. lő.30: Bartók műveiből. 16.00: Az Állami Népi Együttes zenekarának műsora. 20.15: A II. magyar zenei hét műsorából. 20.05: Béke-est Seregélye-, sen. 21.15: Tánczene. 22.20: A Moszk­vai Rádió szimfonikus zenekara ját­szik. 23.20: Szép esti muzsika. Petőfi-rádió: 7.35: A moszkvai és varsói rádió műsorából. 8.30: Zenekari muzsika. 9.40: . Gyerekek énekelnek. 10.10: A sárosi és zempléni népda­lokból. 11.00: Hangszer szólók. 15.00: Szécsi Klára mélyhegedűn játszik. 16.00: Irodalmi műsor. 16.25: Magvar kórusművek. 17.00: Dalok. 17.20: Bach: g-rnoll szólószonáta. 17.55: Szív kül­di. 19.00: Erre gyere rózsám. November 24. Kedd. Kossufh-rádió: 11.30: Népi táncok. 12.15: Részletek Lehár és Kálmán operettjeiből. 13,00: Csajkovszkij mű­veiből. 13.30: A magyar rádió ném zenekara játszik. 14.15: Nagy együt­tesek közkedvelt számaiból. 15.50: Részletek Donizetti operáiból. 20.15: Jó munkáért szép muzsikát. 20.40: Legkedvesebb verseim. Elmondja Szö­rényi'Éva Kossuth-díjas. 21.00: Rész letek Gounod Faust c. oporájábóL 22.20: Szerenád-est. 23.30: A rádió tánczenekara játszik. Petőfi-rádió: 7.35: Szórakoztató ze­ne. 8.30: Báletizene. 10.10: Két ma­gvar daljátékból. 11.00: A Magyar Államrendőrség zenekara játszik. 15.00: A rádió kisegyüttese játszik. 15.40:’ A kubányi vendég. D. Iszla- mov elbeszélése. 16.10: Délutáni hangverseny. 17.00: Fiatal művészek hangversenye. 17.30: Népszerű film­dalok. 19.30: Tánczene. November 25. Szerda. Kossuth-rádió: 11.30: Ködben. Bo­risz Polevoj elbeszélése. 11.45: Cseh­szlovák fúvószene. 12.15: Jó munká­ért szép muzsikát. 13.00: Klasszikus operettek. 15.10: Helyszíni közvetítés Anglia—Magyarország nemzetek kö­zötti válogatott labdarúgórriérkőzés ről. Londonból. 17.25: Szív küldi. 17.40: A magyar opera története. 20.10: Közvetítés Anglia—Magyarország mérkőzéséről. 22.20: Szórakoztató mu­zsika. 22.56: A rádió szimfonikus ze­nekara játszik. Petőfi-rádió: 7.35: A rádió népi ze­nekara játszik. S.00: Harmonika­együttesek. 8.30: Reggeli hangver­seny. 11.00: Toki Horváth Gytila ze- zenekara játszik. 15.00: A Fővárosi Operettszínház műsorából. 16.00: Népfeldolgozások. 16.40: Ifjúsági kó­rusok. 19.30: Szív küldi. November 26. Csütörtök. Kossuth-rádió: 11.30: Keringőliang- verseny. 12.15: Hej, ne búsulj! A rádió népi zenekara játszik. 13.00: Táncok, balettek. 13.30: Kórusművek. 16.30: Nagy mesterek, nagy müvek. 18.30: Népzene. 20.15: Uj föld. Szabó Pál rádiójátéka. 21.30: Lement a va­csoracsillag. 22.20: Tánczene. 23.30: Népszerű zenekari művek. Petőfi-rádió: 7.35: Népdalok a vi­harsarokból. 8.27: Néger népdal. 8.30: Nyitányok és közzenék. 9.40: Iskolai kórusok. 10.10: Relie Babnel- la énekel. 10.25: Filmdalok. 15.00: A rádió kisegyüttese játszik. 15.40: Bach és Beethoven műveiből. 17.55: Szív küldi. 19.30; Tánczen«. HÁROM ÓRA A NÉPSTADIONBAN 1953 november 15-én, reggel sokan kémlelték aggódva az eget Budapest fölött: vájjon milyen Idő lesz a délután sorrakerülő svéd—magyar labdarúgómékőzé- sen. A szürke fátyolfelhők mögül ki kibukkant ugyan a nap, de a hideg novemberi szél végigszá- guldott az utcákon, felkapva és megíáncoPatva az útjába kerülő faleveleket. Délelőtt 10 óra tájban fokoza­tosan benépesedett a Népstadion környéke. A jegynélkül maradt tömegek még egy utolsó roham­ra indultak; hátha... A vidékiek szinte gyámoltalanul bámulták a Népstadion óriási arányait, nem tudtak betelni a valóban lenyű­göző képpel. Újra és újra elsétál­tak előtte, magukbaitták az épü­letkolosszus. mégis kecses vo­nalait. A környék még rendezet­len. de az Ifjúság Útja már sej­tetni engedi a nagyszerű alko­tás hozzároéltó külső keretét. Vi­rágerdő övezi majd a stadiont, művészi szoborcsoportok, apró szökőkutak pompáznak a már­vánnyal ékesített pilonok alatt. Még csend van, csak a stadion zászlói csattognak élesen a felső lelátó legmagasabb pontjain és a Keleti Pályaudvar felől gőzfel­hőbe burkolózott mozdonyok füttyszavát hordja az erősödő szél. Tizenegy órakor megindul a népáradat a bejáratok felé, me­lyek szomjasan nyelik el a nagy nemzetközi sportesemények kö­zönségét. A pénztárfülkék most üresen sorakoznak, nincs szük­ség rájuk. Elővételben nem 80000, de 180-000 jegy is elkelt volna . .. A mosolygóarcú jegyellenőrök sorfalát magam is elfogódottan léptem át, pedig nem először já­rok már itt. És ahogy közeledünk a vasbeton-óriás lépcsősorai fe­lé, úgy gyorsítjuk meg lépteinket. Valami rendkívüli izgalom fogja el az embert. Torlódás, zavar se- holsem látható. Még egy pár lé­pés és bejutunk a monumentá­lis alagsorba. Pirosra festett, „Népstadion’! feliratú autók su­hannak gyorsan el mellettünk. Te­lefonfülkék. mosdóhelyiségek, posta, mentőállomás, büffék kö­vetik egymást. A mintegy 700 (!) főnyi rendezőgárda előzéke­nyen áll a közönség szolgálatára- — Az alagsorból az alsó lelátó sé­tányára jutunk, ahonnan kibon­takozik elénk a legnagyszerűbb kép, amit valaha ts láthat az em­ber; a stadion teljes belső mére­te. Törpének érezzük magunkat. Hosszú percekig szemünk szom­jasan issza be a látványt. — „No Pista — mondja a társának egy ipari tanuló — hát itt len­nénk!” Azzal egymásbakaroltak és megálltak a vaskorlát mellett, szembe az öltöző-épületekkel, melynek tetején a svéd és ma­gyar lobogó között büszkén len­gett a stadion piros-fehér-piros színű óriási lobogója. A lelátók ülőhelyein még csak foltok láthatók, az állóhely gyor­sabban telik. Pattogó indulók hangja tölti be a levegőt, amikor a magyar és borsodmegyei ifjú­sági válogatottak kifutnak as üdezöld gyepszőnyegre. A foltok egyre nőnek a nézőtérren és ami­kor az ifik — rögtön tegyük hoz­zá: gyenge színvonalú — mér­kőzése véget ér, már 80.000 em­ber várakozó tekintete meredt a játékos-kijáró felé. 13 óra 25 perc. A ki járóban feltűnik a piros-fehér mezes ma­gyar és a sárga-kék mezes svéd csapat. Felcsendülnek a himnu­szok magasztos hangjai, fény­képészek rohanják meg a feszes vigyázzban álló játékosokat, majd az osztrák Steiner sípszavára megkezdődik a nagy mérkőzés. A magyar csapat 25 percig ra­gyogóan játszott, utána azonban fokozatosan visszaesett és végül meg kellett elégednie a döntet­lennel. A stadion körül, a kintrekedtek ezres tömegei figyelték a kiszű­rődő zajokat. Ezek a sportrajon­gók feltétlenül megérdemelték volna, hogy hangszórón keresz­tül közvetítsék részükre a mér­kőzést! — És újra megindultak az em­berpatakok a kapuk felé. Most nem sietnek ügy, mint idejövet. Egyesek felkapaszkodnak a leg­felsőbb lépcsőre, ahonnan ellát­ni egészen a rákosi rétekig. Nyu­gat felöl a városliget dísztelen fái integetnek, hátrább egyre in­kább alkonyba borulnak a budai hegyek. A magyar sportolók kápráza­tos otthonának árkádjain kigyul­ladnak a lámpák. Somody József Két választás . • • Eger város Társadalmi Labda­rúgó Szövetségének választó ülé­sén — három küldött jelent meg. Rajtuk kívül jelen volt még a. Tár­sadalmi Szövetség és a VTSB el­nöke. valamint további hat „ér­deklődő" . ■ . Mindezekhez tudni kell hogy a városi labdarúgó- bajnokságban 12 csapat vett reszt, A SZOT-székház kisgyű! est ér­mé zsúfolásig tele van sportolók­kal, küldöttekkel, s mintegy negy­venen vannak a teremben. Az elnökség asztala fölött piros alap­ból fehérlenek a betűk: „Sporttal a békéért", s körülöttük zászlók. Az asztalon a városi T3B gyö­nyörű selyemzászíaja, ra?ta a felírat: ,.A legjobban dolgozó eg­ri társadalmi szövetségnek." Az Egri Természetjáró Társaság Szö­vetség választását tartják, az eevik legmostohábban támogatott- sportágét ... A termet megtölti a lelkesedés forrósága ferre szük­ség is van, mert fűtésről, nem gondoskodott a SZOT1. figyelő, ér­deklődő arcok mindenfelé, amerre nézünk. Szikla Károly elnök min­denre kiterjedő alaoossággal szá­mol be az évi sport munkáról. Az eredmények minden vonalon fej­lődést mutatnak. Ma már hat szakosztály működik Egerben, mîntegv 200 természetjáróval. A sportkörök szén munkát végez*ek az átjelzések készítése és a for­rások rendbehozatala terén. Kö­zel 70 kilométer út Jelzést készítet­tek el a snort körök, háromszoro­sát az 1952. évinek! Patronálták sí menedékházakat. segítettek ügyes-bajos dolgaikban. Leg­szebb eredményük a „Dobó Ist- ván"-emlékverseny megrendezé­se volt, amelyen 32 csapat vett ré«?zt az ország minden részéből, 128 versenyzővel. Fé.lszáz minő­sített természetjárót tartanak nyil­ván de azok száma ez év végéig még jelentősen emelkedik rná^d. Az elnöki beszámoló végén Sziklai Károly a jövő év fő feladatait je­lölte meg: 1. az útteJzé^ek telje® rendbehozatala a Bükk-fcen; 2. új szakosztályok szervezése. 3. a'an- és ki^z'éufokú természetjáró tan­folyamok létrehozatala. À tartal­mas, szén beszámolóhoz igen so­kan szóltak hozzá. Zbiskö Ernő b arcos-szellemű, a természetjá­ró sportág fejlesztéséért küzdő társadalmi szövetséget kért elv­ben lavasoka, hogv a Fáklya. Lendület, MTSK sportkörök is alakítsanak természet’áró- szak­osztályokat. Veres Mihály a sí- snort erőteljesebb fejlesztésének érdekében Javasolja, hogy rendez­zenek kezdő .és haladó sít an fo­lyamokat. Szükségesnek látia továbbá a sziklamászás^ és bar­langkutatást szélesebb alaookra helyezni. Végül az agit.-prop. bi­zottság nagyobb feladatairól be­szélt. amelyben az eddiginél jobb munkát kell végezni a természet- járás népszerűsítése érdekében. Kiss Margit kifejti, hogv anyagi nehézségek merülnek fel a ver­senyek megrendezése és egyéb dolgoknál is. A természetjáró szakosztályokat nem támogatják a sportkörök, mostoha gyermek­ként kezelik őket. Kéri az illeté­kesek vizsgálatát, a költségve­téseket illetően valamint a jóléti pénzek hovafordításárcl. A ter­mészetjárás elsőrendű honvédel­mi jelentőségű sportág, miért nem kap ennek megfelelő támogatást? NfPUJSAG Az MDP Hevesmegyei Párt- bizottságának lapja. Megjelenik hetenként kétszer: csütörtökön és vasárnap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Váczi Sándor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, SztáÜn-út 1. Telefon: 284 és 123. Postafiók: 23. 1 Szikra Lapnyomda. 1 Budapest, VTTT, Rökk Szílárd-O- » 1 Felelős nyomdavezető: Kulcsár M amelyekből még a lemorzsolódás után is megmaradt kilenc csa­pat. Kérdezzük: hol voltak annak a 100 labdarúgónak küldöttei, hogy akarnak fejlettebb városi labdarúgósportot, ha még a leg­fontosabb évi eseményünk, a jö­vőjüket jelentő választás sem ér­Egy nappal később... dekli a városi labdarúgóbajnok­ságban résztvevő sportköröket? A szerdán este üresen kongd szakszervezeti kisgyűlés-terem falai nem tudtak választ adni a kérdésre, avagy talán az üressé­gük mindennél beszédesebb vá­laszadás volt? Az Egri TTSZ választási gyűléséin* elnöksége A jelenlegi anyagi körülmények nem biztosítják a fejlődést, a ter. mészetjárás tömegesítését. Mik­lós István a megyei TSB elnöke, dicsérettel emlékezik meg a ter­mészetjárók sportéletéről, szelle­méről, a szocialista sportembere­ket jellemző magatartásukról. Megígéri, hogy súlyponti sport­ágnak tekinti a MTSB a termé­szetjárást, s annak megfelelően támogatja ezt a sportágat. Kért, hogy az egész jnegyére terjedjen ki a természetjárók munkája, ezért meg kell alakítani a Megyei Társadalmi Szövetséget is. Beje­lenti, hogy a sísportot ez évben jelentősen fejleszteni kívánják, s edzőkópző tanfolyamokat is ren­deznek a tél során. A MTSB meg­keresi a SZOT-ná! a szakszervezeti természetjáró sportkörök elha­nyagolásának okait. Helyszűke miatt nem tudunk minden egyes felszólalással foglalkozni ame­lyek mindegyike a természetjárás rajpngó szereíetétől volt áthat­va, s sok értékes javaslatot tar­talmazott. A hozzászólások után megválasztották a Természetjáró Társadalmi Szövetség elnökségét, amely a következő: Szikla Károly, Manker Endre, Diviaczky Gyula. Kiss Margit, Zbiskó Ernő, Gyöngy * József, Máriusz Ferenc, Fazekas László, Bernáth Gyula. így ért véget a természetjárók váíasztógyülése, amelyről joggal állapíthatjuk meg, hogy fegyelem­ben öntudatban, sportszeretet- ben, a sportág problémái iránti érdeklődésben példaadó lehet Eger valamennyi . tábsadalmi szö­vetsége. sportága számára! Két sportág, két különböző szemlé­let, sporthoz való magatartás. Az egyik, mostoha körülményei el­lenére, a legszebb eredményeket tudja felmutatni, a másik — vá­rosi viszonylatban — haldoklik, életképtelen. Érdemes mindeze­ken elgondolkodni és azok nyo­mán cselekedni — az illetékesek­nek. Lovcsányi Jenő NB II. KELETI CSOPORT; .1. Diósgyőr 29 112:29 48 2. Miskolci Honvéd 29 69:34 40 3. Gzd 29 58:32 36 4. Pereces 29 68:44 35 5. Debreceni Lók. 29 48:46 35 6. Debreceni Honv, 29 63:44 34 7. Eger 29 66:57 33 8. Miskolci Lók. 29 59:52 33 9. Nyíregyháza 29 44:37 29 10. Sajószentpéter 29 46Ő53 28 11. Bp. Lokomotív 29 53:49 27 !2. Salg. Vasas 29 52:56 26 !3. Miskolci Építők 29 46:73 20 14. Nagyba tony 29 43:94 17 15. Gyöngyös 29 35:77 17 16. Lőrinci 29 30:115 6 A Miskolci Honvéd—Lőrinci mérkőzést a lőrinciek lemondták, s ezért a két pontot a miskolciak javára írtuk. Hátra van még: Miskolci Lo­komotív—Diósgyőr. Bp. Lók.—Mis­kolci Honvéd ózd—Debreceni Honvéd. Pereces—Sa jószentpetér, Debreceni Lok.r^Gyöngyös. Eger —Salg. Vasas, Lőrinc—Nagybátony. Miskolci Építők-—Nyíregyháza. hírdetesek FIGYELEM! Jótállási idő alatt díjmentesen megjavítja rádióját a RAFILM Vállalat. Foglalkozik azonban egyéb, nem jótállásos készülékek javításával is. Cím; RAFILM Rádió és Fi:nltechnikai Szolgálat Eger, Zalár-u. 7. sz. Központi fűtésszerelőt, vízveze­tékszerelőt, hegesztő-szerelő szak­munkást, és gyakorlott segédmun­kást azonnali felvételre keresünk. Kedvezményes étkezést és szál­lást biztosítunk. Jelentkezés írás­ban. vagy személyesen az 1. sz. Szerelőipari Tröszt Munkaerőgaz­dálkodásán (Bp„ Kisfaludy-u. 9. Ciánnal, méreggel, poloskát, patkányt, egeret és egyelj férge­ket szakszerűen irtunk. Ablaktisztító, lakástakarító és ciánozó k. sz Budapest, VII., Malakovszkil-u 77. Tel.: 220—059. Borseprőjét felemelt beváltási áron becseréli 1953 december 1-től a Gyümölcsszeszipari Válla­lat, Eger, Kovács J.-u. 5. dással rendelkezik és adminiszt­rációs munkában is jártas, mű­szaki munkakörben alkalmazunk. Egrj Bútorgyár, Grónal Sándor-u 3. sz. u Tykagép eladó, Eger, Pacsirta­Közlekedési Építő Vállalat ku­bikos, segédmunkás és kőműves munkavállalókat vesz fel. ■ Lakás, fűtés díjtalanul, napi háromszori étkezés 7 Ft. Cím; Közlekedési Építő Vállalat, Mátravidékl Erő­mű, Postafiók 5. szám. Erőmű- bejárat, portás. Az Egri Lakatosáruqyár fel­vesz: bádogosokat, lakatosokat, vas- és fémesztergályosokat. Je­lentkezés a személyzeti osztályon. Kétszemélyes kanapé rekamié, 2 fotellel, sezlon eladó, Kohári-u. 34., Eger. Kőműves- és ács-szakmunkáso­kat vidéki munkára azonnal fel­vesz a Hevesmegyei Tejipari Vál­lalat, Eger, Kertész-u. 170. sz. i i 1

Next

/
Thumbnails
Contents