Népújság, 1953. november (88-96. szám)
1953-11-12 / 91. szám
1953 november 12. 5 NÉPÚJSÁG HÁBORÚRA senki se gondolt, a béke áldásait élvette a világ, amikor július 2-án csodála ősképpen három szál fehér liliom nőtt az egri várban, Olajbafőit János toronykápolnája küszö- bm. — Nem jön az szárnyakon, se seprőnyélen, se hopp hírével — válaszolt Begy András méltó- ságteljesen — de karddal övezve, harci paripán, nagy harsonával. Ez tör ént ar\no D. 1702. Egy évre rá lángbabcrult Európa: a német császár, s a francia király összerúgták a patkót. De csúnyán. Annak is hamar meg- jö t a hire, hogy Rákóczi Ferenc francia támogatással a Felső- Tiszcmál kitiizé a felkelés zászlaját. Raj a magyar, rajta! Kardot köss, nyergeij! EGER POLGÁRSÁGA az elsők közt van, akik Rákóczi párt- iára álltak. A püspök, Telekessy István is behódolt. Nagy szó! À kuruc főpap ritka, mint a feliér holló. — Nagy dolgokat vélek sejtelme zni — mondá a p ácon Begy András csizmadia a komájának, úgyde, hogy mások is hal.ják. — Ej no, édes komámuram, a liliom csak lilom! Virág, semmi egyéb. — Csakhogy ezek nem közönséges liliomok 'ám! Cimerlilio- mok! A francia király címerében láttam én ezekhez hasonlókat. — Hát aztán? — Hát aztán azt üzeni általuk a francia király az egrieknek: „Látjátok a liliomaimat? Esztendőre, vagy kettőre értök megyek hozzá'ok”. A hallga'óság nevetett. Mulatságos emberke ez a Begy András! — Node hogy jön ide a g állások (írandók) királya? — kötekedett Boldis uram, az üveges. —■ Szárnyakon-e, min: a madár? Scprőnyélen-e, m'nt a Kosz- tánszky sógor anyósa? Esetleg hopp hírével, mint-a Polyoró ördögöcshéje? Amint az egykori Ráckapunál elhelyezeti emléktábla hirdeti, Rákóczi 1705 februárjában nagy pompával vonult be Egerbe. Ezen időtől fogva évről évre heteket, hónapokat tölt nálunk. Leginkább sátrat használt, de lakott a püspöknél, meg a várban is. A várbeli (ömlöcök körül kelet felé a legnagyobb őt a bécsújhelyi börtönére emlékeztette, ezért aztán a szóbanforgó fogdát soká!g „Rákóczi börtöne" néven emlegették. A diplomaták, a külföldi követek jöttek-mentek akkor Egerben, 1705 tavaszán, tehát két és fél esz.endővel a liliorncsoda után megjött, a francia hírűin követe is. Des"Alleurs márki, hogy meghányja—vesse jól Rákóczival a Habsburg-háZ trónfosztása ügyét. Mert a francia király csak úgy. jgérliet komoly segítséget, ha a magyarok függeienitik magukat a Habsburgoktól. EGYSZERRE, óriási; nőt Begy uram tek n élye! Megmondta, előre megmondta; mi lesz? Micsoda egy elme! Kész poli-, t'kus; ésszel van annak teli tán még a kalapja kupája is! Mindössze Maok Jakab suszter próbált ecc'el cseppenteni a közlelkesedés borába, megjegyezvén, hogy Begy András lehel jó politikus, csizmadiának aníul rósz- szabb! Úgy volt, hogy a trónfosztó országgyiilcst Egerbe hívják össze, aztán mégis Ónod melleit dön’öttek. Hogy.min’ ment végbe Rákóczi fogadtatása Ónodnál, azzal én itt most nem szolgálok. Elég, ha a Dudits Andor- remekbe készült festményére hívom fel az olvasó figyelmét. A festmény szerin' kényes, fehér paripán ült a fejedelem, mellvasban, biborpalást a vállán, a fején teli- forgós kucsma, buzogány a jobbjában: apród vezette a lovat, a katonaság tiszte'cg, az ország zászlaja a földig meghajtva előtte. A gyülekezet megbízásából teljes főpapi dís-hrn Telekessy István üdvözli a fejedelmet, kiindulva> a próféta szavaiból; „Mos* bocsásd el. Uram, szolgádat békességgel, mert fát■ Iák szemeim üdvösségünket”. A nemzet nevében köszönetét mond a püspök, a fejedelemnek eddigi nemes fáradozásaiért, sok Szerencsé4. tartós jó egészséget kván' nek\ hogy azokat a haza és a szabadság javára kamatoztassa E7. von MAJD F 3Í-FV Tizennégy nnnpal később megtörtént a Hnbsbu'g-háznrk n magyar tróntól való megfosztása. Hogy mondja a függetlenségi nyilatkozat? „Eb ura fakó! Mai naptól folyvást József nem királyunk, cllenmondván neki mindenben, inkább egy óra alatt e.veszünk, semmint örökös jobbágyságot viseljünk.'' A jüggel- lenségi nyilatkozótól Telekessy is aláír:a. Nagy volt a lelkesedés. Végre összetörve a nenne: iga! Dohá‘ mindig akadnak ünnepromök. Ilyenek, teszem azt, a turóci követek, piâr mint Rakóvszky cs Okolicsóngl. Szerintük . talán mégsem kellett volna' kenyértörésre vinni a dolgot. R A KO C 7.1 szenvedélyes szavakban adott kifejezést hosszan- kodásának. A gyűlés is felbőszült, kardot ránt. Rakóvszky! megölik, Okolicsányit megsebtik. Másnap Turóc területé; szétosztották a szomszéd' megyék közi, a pecsétet összetörlek, Okölicsá- nyit lefejezték. Megmuta'la a gyülekezet, hogy nincs ; alku, nincs visszaút, csók előre, mindig előre!... cl megölt Rakovsrkynak leszúrnia tot: ja az a Rakóvszky. aki (Horthy alatt) belügy- mnisz'er volt, A kivégzett Okolicsány! pedig ugyanabból a nemz 'régből való, amelyikből a nálunk jólismert Nagtj- tajbi, Kislajbi. Az alma nem esik. messze a fájától. KOLACSKOVSZY LAJOS UTÓHANG A Hevesmegyei Képzőművészeti Munkacsoport kélhetes képzőművészeti kiállítása a Líceum dísztermében november 1- én véget ért. Valamivei több mint 2000 egyén nézte végig a szebbnél-szebb festményeket, rajzokat, szobor modelleket. Vettek is. A kiállított 102 tárgy közül elkelt 11 kép, illetve festmény és két szobormodell. Vásárlók a megyei tanács népmüve és i osztó ya, a Nagy Textil és Dobó István múzeum. Dehát a többi hivatal? A lobbi nagyvál- la'at? A kultúrházak? Ezeknek nincs szükségük képekre, festményekre, szobrokra? őket kielégítik tán az olcsó színnyomatok, pláne plakátok és színházi érte. sítések is? Mert — sajnos — nem egy nyilvános helyiség ezekkel ékeskedik. Hát jól van ez így? Eger a múltban tudott áldozatot hozni a művészetért, a jelent viszont nem tudja, vagy nem akarja szolgálatába állítani a művészetek pártolásának. A Törökkert helyiségében például ahány idegen megfordul, az mind először a falon függő két képet veszi szemügy- re. Azt. hiszi mind, hogy Eger vár viadalából ábrázó'nak valamit. És az illetők jól gondolkoznak, elvégre az egri vár 1552, illetve Rákóczi ittartózko- dása miatt híres, nem a lóitatás, meg a ménes miatt. Mert e szóbanforgó két kép lóitatást, ' meg ménest ábrázol. Ez még hagyján, ha műremekek volnának! Ezektől azonban az ócskapiaci elárusítónők sem esnének szerelembe. Nagyon itt volna már az ideje, hogy például n vendéglátóipar is vásároljon művészi képeket, szobormodcUe két. Az éttermekbe ne csak a bor, a sör, a jó étel csalogassák a vendégeket, vonzzák egyszersmind a szép képek, szobrok is. Ellenvetheti valaki, hogy a vállalatoknak nem ál módjukban a vásárlás. Nincs rá lehelőség. De van! Ez a vállalatvezetők rendelkezésére álló úgynevezett igazgatói alap. Úgy tudjuk, miniszteri rendeletek írják elő, hogy ebből az alapból mennyi fordítandó segélyezési és munkásjóléti célokra, mennyi megint kulturális célokra? Helyben vagyunk! Kulturális célt szolgál a festőművészek, s u szobrászok pártfogolása is. A mulasztásban leginkább a főkönyvelők a ludasak. A rendeleteket ők ismerik, az ö kötelességük tehát felhívni a vezetők, igazgatók figyelmét, hogy a szépművészet pártolása csakúgy szívügye a Magyar Népköztársaságnak, mint például az anyagi életszínvonal megemelése. A képek vásárlásával a nagy- vállalatok, a kultúrházak nemcsak díszítik hivatalos helyiségeiket, egyszersmind támogatjuk a művészeket is. rajtuk keresztül pedig megadják a lehetőséget, hogy a jövőben akár festőiskola, akár szobrász-kolónia alakulhasson városunkban, .illet, ve megyénkben. Hogy a festők és a szobrászok utánpótlása szempontjából ez mennyire fontos, azt hisszük, bővebb indokolásra nem szorul. A tuniszi ncp harcol a szabóságért és a jobb életért Orvosi továbbképző Romániában Tavaly alakult meg az orvosokat és gyógyszerészeket továbbképző és szakosító intézet, amely igen fontos szerepet tö t be az orvosi káderek tudományos ismereteinek fejlesztése szempontjából. Az in őzet tevékenysége nagymértékben hozzájárul az orvosok ideoógiai és szakmai színvonalának emeléséhez és állandóan tájékoztatja az orvosokat az orvostudomány legújabb vívmányairól. Évente 1500 orvos és gyógyszerész készül fel alaposan az intézet tanfolyamain. Vaameny- nyien a korszerű orvostudomány ’egfejlettebb vívmányaival gazdagodva térnek vissza munkahelyükre, hogy még fokozottabban harcolhassanak a dolgozó!. egészségének megvédéséért. Tuniszban fokozódik a francia gyarma osítók kegyetlen terrorja. ll-vnevezctt „átfésülő műveleteket” hajtanak végre, halálos ítéleteket hoznak, tömegesen küldik száműzetésbe és gyilko'ják le a hazafiakat. Augusztusban a büntető expedíciók idején tízesével gyilkolták a unisziakat; egyedül M’Saken városában 30 embert' öltek meg. A lapok jelentése szerint Vizard új főbiztos megérkezése- óta tizenegy embert vcgezíeíf ki bírói eljárás és ítélet nélkül Szeptember 29-én Mcnasztir főterén a<rvon őt ek 6 tuniszit, akiket minden ok .nélkül tartóztattak !c. Október 1-én Gabes- ben megöltek két tuniszit és levágott fejüket közszemlére teték a város katonai parancsnokságának helyiségében. Október 7-én agyon fittek két hazafit családtagjaik szemclátíára. Október 10-éi megcsonkítva adták át családjának egy hazafi holttestét; e hazafi „bűné" az volt, hogv a nemzeti mozgalom céljaira gyűjtött. A katonai törvényszék ez év eleje óta 40 hazafit ítélt hala ra. Ez a kegyetlen terror nem tudja elnyomni a tuniszi nemzeti szabadságmozgalmat. Az utóbbi hónapokban a dolgotok ezrei sztrájkoltak gazdasági követeléseik teljesítéséért, a szabadság logok, a szakszervezeti jogok helyreállításáért és a letar pztatott tuniszi hazafiak szab3donbocsátásáért. CSUK ES GEK Hozzászólás egy cikkhez (Tudósítónktól.) Gyöngyös. A Népújság október 29-i **■ számában „Miért hanyagolják ej üyöngifösha ászon a gyermekek nevelését" cím alatt cikket közül. Az olvasó bizonyára gondolkodóbá esik azon, hogy mi az okú annak, hogy Gyöngyöshalü'szvn ilyen bűnös módón elhanyagolják a nevelést. A hibát többhelijert lehel keresni. Hibát követtek el elsősorban a pedagógusok, mert eltűrték, hogy tömegessé váljék az iskolai lemorzsolódás, csak akkor kapkodtak fühöz-fához, amikor már egy-egy mu!osztó heteken. keresztül nem ment az iskolába. Ai lett volna helyes, ha az első mulasztás mellett nem mentek volna el behúhyt szemmel, hanem azonnal felkeresték volna a gyermek . szüleit .és meggyőzlék volna , az. is kólába járás, fontosságúról. Ez esetben nem került .vo na arra sor, hogy Cuppony Lajos VI. cszlfilyos gyermeke 38 napo\ Bajor Mihály Vili. osztályos gyermeke 38 napot, Bajtai 'János V. osztályos gyermeke 32 napot. Deák Gábor VII. osztályos gyermeke 38 napot mulasztott a kötelező tanításról. Pányik János gyöngyöshalászi lakos egy Erzsébet nevű árva lányt, nevel. Nev.előszülei. visz- szafogják a fejlődéslől és a művelődéstől, azzal az indokkal, hogy neki dolgozni keli, pedig a nevelőszülők a gyet- mek munkájára nincsenek rászorulva, mert ők munkaképes fiatal házasok. öngyöshalászon bűnös '*-rJ mulasztást követett el a községi tanács is, mert nem segíti eléggé a nevelőket. Csupán adminisztratív, feladatnak tekintik az iskolával való szoros együttműködést. Ebből aztán az is kitűnik, fiogy Gyöngyöshalászon sem a községi tanács, sem pedig a,, nevelőtestület nem ismén eléggé a minisztertanács 15. számú rendeletét, amely pontosan megszabja a nevelők és a tanácsok tennivalóit a gyermekek mulasztása esetében. A rendelet nem ismerésének hiányéiban az a helytelen nézet alakult ki, hogy a nagyfokú lemorzsolódás megszüntetése csak. a bünteüÿsZer- vek feladata. /I szülőknek a zöme gondos felvilágosítás során megérti azt, hogy gyermekének iskolába kell járni és nem fel- télien szükséges az ilyen szülőknél pénzbüntetés kiszabása. meri vájjon melyik szülő az, aki nem örülne annak, hogy gyermeke tanul és művelődik. Minden szülő szereti gyermekét és ennek egyik megnyilvánulása az, hogy mindent elkövet gyermeke fejlődéséért. A gyöngyöshalászi eset nem z* egyedülálló jelenség a giföngyösi járásban. Gyöngyöspatán például, szintén nagyszámú a lemorzsolódás is itt is nem egy gyermek van, aki az iskolaév kezdete óta még egyseer sem volt iskolában. A községi tanács megbüntetés végett. egy kimutatást terjesztett a járási tanács elé, amelyen nem kevesebb, mint 80 szülő szerepel. Vájjon a 80 szülő közül még csak egy sincs, akin már a népnevelőmunka sem segít. De bizony : van ■ és jórészé ilyen, csak ágy gondolják, hogy a feljelentésnél máris, el 'vari minden intézve. A nagyfokú mu osztásokért a nevelők és a tanácsok melléit súlyos felelősség' terheli az oktatási osztályt is, amely a hibákat már régebben észrevette, de csupa kényelmességből semmit sem tesz ellene. Azt gondolják, hogy igazgatói értekezletekkel meg lehet a bajokat szüntetni. Sokkal helyesebb lenne,, ha azt el- lenöriznék a Itözségeltben, hogy hogyan folyik a családlátogatás és a szülői értekeztetek megtartása, Helyes lenne, ha a jó módszereket elterjesztenék azokban a .községekben, ahol rosszul megy a munkaé és a mulasztásokat már csirájukban megszüntetnék. A gyöngyösi járás községeiben tapasztalható jelenségek azt mutatják, hogy az ellenség most áz oktatásra helyezte támadásának irányát. ■■■'Naponta .lehet, látni.például 1 ' Atkáron, hogy a pap az utcán foglálkozik à 1 gyermekekkel, vagy Gyöhgyöstarján- ban a kispap szintén hagy figyelmet szentet a gyermekekkel való foglalkozásnak’. Államunk igen nagy gondot fordít a gyermekek nevelésére. Mi napról . napra szebbé akarjuk tenni életünket. Mindennapi munkánk közepette azon fáradozunk, hogy államunk virágzó erős állam legyen. Azt azonban nem .elég csak 1 -*■ mondani, -.-hanem- tudni kell, hogy -minél műveltebb lesz népünk, midnél ... többet-tudunk, annál boldogabbak és erősebbek leszünk. Ezért kell minden gyermeknek szorgalmasan iskolába járni. • . Erki, János r Az Egri Végöscsillag Film. színház november 12—18-ig mutálja be a Csuk és Gek című szovjet filmet. A film Gajcior szovjet író ’ Csuk és Geh című költői elbeszéléséből kistül', mely megeleveníti Szerjógin mérnök fiai, Csuk és Gek gyer- meltkalandfait, őszinte örömeit, bánatát, MIÉRT LETTEM BÁNYÁSZ? Fiatal, alig más!élhónapos bányász vagyok, de bátran mondhatom, hogy ezalatt a rövid idő alatt is nagyon megszerettem a bányát. Pár szót, .mesélek élelemről és arról, hogy miért választottam a bányát, Napszámoscs^lpcfáól születtem Endrödön. Megtanultam a molnár Szakmát és : ebben a mes'.èrsêgbeh d'lgoiiam 1948-lg, amip ném, vonultam \ be katonának. Mull év október 17-én leszereltem, azután meg- : nösü'tem és Egerben, a Szervestr-ágyagyüjtö Vállalat munka- : vezetője leltem. Az itt kapott havi fizetésem nagyon be kel- • lelt osztani, hogy elég legyen élelemre és ruhára. Sokat ol- \ vasiam a bányászok életéről, megbecsüléséről és ió keresetéről. ■ Elhatároz, am, hogy én. is. bányász leszek. Szeptember ; 1-cn P,előfibáriyára men1am, itt'az első percben is ' szeretet- ; lel fogadlak. Amikor hiegmufáíták a'frohloltát' '—' ahol a j szenet fejtik — qhkw erősödött meg bennem a gondolât: én ! is a frontra megyek. „Több szenet a hdzándk" — október4 elsején csákánnyal , a kezembe, ezzel a gondotáttát álltam' a szénfal elé. Munkát- < mat az első műszakban is siker koronázta. Ezen a napon 215 : százalékos teljesítményt ' ért'egf el -és-88 forintét kerestem. A4, második műszakon már nem mént ágii a miinka, de azért' itt is túlszárnyal!am előirányzatomat 29 százalékkal. Kere- \ sejem ezen a ‘napon 70 forint volt. Ma már mindennap túlteljesítem tervemet: , az előírt 6.2 köbméter, szép, helyett na-1 pivita 10—11 köbmétert fejtek ki. Azóta boldogan élünk csa- | ládámmal, jut a fizetésből ruhára és é.elemre is, Mindenben » segít a vállalat, kényelmes legényizállot és napi 7.40 forin- • tér: bőséges étkezési biztosít a bányászoknak. Dolgozó-1 társaim pedig önzetlenül támogatnak ninukámban, mindig * bizalommal fordulhatok Hozzájuk: ■’.•■■■’ -v • •••••-- | Szén --élét a bányászétet! Fiatalok, vármk—benneteket | Peiőfibanyán, a haza több Szenet4 kíván, jelentkezzetek ti is | SOCCO JÓZSEF i Tudományos kutatás a csehszlovák mezőg ozdaság szolgálatában Csehsz'ovákiában az Országos Abezőgazdasági Kísérleti Intézetek dolgozói rendszeresen értekezleteket folytatnak a ter. mel őszövetkezetek -képviselőivel; hogy ilyen módon a mező- gazdasági' kirta ások eredményét átvigyék az Egységes Föidmuvcsszövetkézetek és az állami birtokok termelésének gyakorlatába. A csehszlovák Mezőgazdaság! Kísérleti Intézetek kutatásaik során számos figyelemreméltó eredményt értek eL Jgy a libochovicei mag- nemesítőá'Iomás hat hektárnyi területen a „Bastard" fajtájú búzavetőmag segítségévei hek- táronként átlagosan 40 méter- mázsa hozamot értek el. A za- teÓÍ komlókísérleti állomás igazgatója az egyik megbeszélésen el mondot a, hogy az „50” elnevezésű kom'óvetőmaggal a Csehszlovák Köztársaságban eddig soha nem tapasztalt 50 métermázsás terméshozamot ért el hektáronként. A csehszlovák Mezőgazdasági Kísérleti Állomások mindenütt felhasználják a r- vjet tapasztalatokat. i
