Népújság, 1953. november (88-96. szám)
1953-11-12 / 91. szám
1953 november 12. WÊPüJSÆG 3 f, Továbbfejlődésünk kulcskérdése: a mezőgazdaság fejlesztése” JÓ MUNKÁVAL KÖSZÖNIK MEG ÁLLAMUNK GONDOSKODÁSÁT A FÜZESABONYI PETŐFI TSZ TAGJAI A füzesabonyi Petőfi tsz. ben november elején megkezdő- dött a zárszámadás. Ezekben a napokban értékelik az egészévi munkát,1 kiszámítják a tagoknak áró terményt és pénzt. Bartha András, a tsz elnöke segít a munkában, de ő most néhány aggal mást is 6zámítgat: a «■rmányprogramm által nyújtott 'Svőévi beadási kedvezményeket, melyek komoly összeget je ientonek a csoportnak. Gulyás Sándor, Szabo 'István és Both Józsefné figyelmesen hallgatják az elnök szavait. — A jövő évben 55.5 mázsa búzával, 165 mázsa árpával, 4.5 mázsa zabbal kell kevesebbet beadni, ez az 1953-as év beadás sának 25 százalékos elengedése. Pénzben átszámolva 39.063 ío- rintot jelent. Takarmányból ■szintén 25 százalékos a kedvezmény, 88 mázsa helyett 67 mázsa a beadás, ami újabb 2100 forinttal ér fel. A húsfélékből is n.agv összeg adódik, itt már 30 százalékos csökkenés van, 7 2 mázsa hízottsertés 18.000 forinttal, 3 mázsa. 75 kiló marha pedig még öt forinttal számolva is, 1875 forinttal ér fel, összesen ezekből 19.875 forint a megtakarítás. A tejről majdnem megfeledkeztünk, pedig az ezekből adódó 5400 forint nem kis pénzi Both Józsefnének van eg\ kérdése. Azt szeretné tudni, mennyi jut egy munkaegységre, jut-e a szobája felépítésére. Bartha András ezt is megmondja — 66.438 forintból, ha 16.170 munkaegységünkkel elosztjuk, egyre eső rést 4,20 forint Gulvás Sándor is reménykedik. 851 munkaegységére jövő évben 3574 forinttal kap többet. Felcsillan a szeme, amikor ceruzája az utolsó számot is leírja és már tervez is: veszünk belőle kabátot, nekem és az asszonynak is, beszerezzük a tüzelőt és még disznóra és jut. Bíró János- né is kétezren felül kap — . ió lesz a házépítéshez”. Antal D János és felesége most 670 munkaegység után számolnak 2814 forintot, de az asszony azt mondja, jövőre több munkaegységünk- lesz. több lesz a részesedés is. Bocsi János is örömmel újságolja: lesz már bútor Marikának. Míg a Petőfi tsz egyik szobájában így számolgatnak, a másikban is gyülekeznek .a számok: 78 katasztrális hold őszi szántás és vetés, rovatában vízszintes vonal és 26-t dátum jelzi, hogy elvégezve. Ebből 40 hóidat kérész isorc: an vetették — mutatja az írás. Száztíz hold mélyszántás mellé egy 60-as szám kerül. Jól dolgoznak. NAGY DOLGOK ÉS NÉ A MEZŐTÁRKÁNY! GYŐZELEM TSZ-BEN Az élet csendesen felydogáló vízét mélyen felkavarta az ősz eleji „nagy suttogás”. Igaz, hoory több helyen a hangos szó is előkerült, sőt ‘ sok helyen a fenyegetéstől sem riadtak visz- sza az új élet vészmadarai. Erezték, hogy itt az alkalom a szövetkezettíienes búj toga fásra. „Most vagy soha” — jelszóval Mezőíárkányban is munkához láttak a falu semmirekellő uszítói. Egyik reggel à Győzelem tsz földién cédulát találtak a szövetkezet tagjai. Nyomda- festéket nem tűrő fenyegetések voltak rajta, a végén pedig, ez állt: „aki a csoportban marad, az életévei játszik!” Hát így állunk — mondták a csoport tagjai — csak azértis bennmaradunk. A nyúiszívűek elhagyták a csoportot, aki pedig az ellenség szekerét tolta, annak a szövetkezet tagjai mutatták meg a kifelé vivő utat. Kizárták a hangadókat: Németh Bélát, Salamon Józsefet és hasonszőrű cimboráit. Mikor a „salaktól” megtisztultak, segítség érkezeti. A kor- mányprogramm megjelenése után 63 ezer jorint hitelt engedtek el a szövetkezetnek. Addig úgy látszott, hogy évvégén két forintot osztanak egy rrtunka- egységre. de a hitel e'engedése öt jorinlra emelte az egy munkaegységre eső jövedelmet, így már hét forintra számíthatnak a szövetkezet tagjai, egy-egy munkaegységük után. Persze ez még nem végleges, ehhez jön még a cukor, meg a többi juttatás. Zohány Sándornak, a szövetkezet tehenészének 2500 forint többletjövedelmet biztosított a hite elengedése és a többi tag is ezreseket mondhat magáénak a kormány kedvezményei után. A jövedelem emelkedésén keresztül is érezték az állam segítségét, de érzik az élet különböző problémáinál is. Alig pár napja elégedetten fogta kezében az elnöik a Nemzeti Bank leiratát, melyben megkérdezik a szövetkezet vezetőségét, leemelhetnek-e pénzt az egyszámlájukról, a TüZÉP javára. Ezelőtt csak akkor értesítették a szövetkezetét', ha már nem volt. pénz a számiájuikon. Sokszor jogtalanul is „leemeltek” a pénzükből és csak hosszas utána járással kaphatták vissza. „Most még jobban érezzük, hogy mi vagyunk a szövetkezet gazdái, hogy mi rendelkezünk a szövetkezet vagyonával — hangoztatták , a tagok a legutóbbi beszélgetésen. A nagy dolgok tehát szépen rendben mennek. De van még egy pár hiba, mely a szövetkezet tagjainak sok bosszúságot okoz. Még a tavasszal megrendeltek — 6 azóta mégegyszer- — egy fülkaszálógép-et, meg is érkezett — de nem a kaszálógép — hanem csak a köszörű, mellyel a gép késeit keltene éiezni. Igen, de nincsen gép. Nem. jött azóta sem. Hogy kezdjenek neki a szövetkezet tagjai a köszörűvel és a járási tanács ígéretével a szár betakarításának? A szövetkezet tagjai kérik a járási tanácsot, hogy az ilyen „apróbb ügyek" intézésében is járjon el gyorsabban, mert sokszor özek is akadályozzák a jövőévi kenyér biztosítását. A vízkárosodás arányában csökkentették a beadást Tízszázalékos kedvezmény — csaknem harmincezer forint Sok dolgozó paraszt, termelő, szövetkezet szenvedett az ide: esőzésektől -kisebb-nagyobb károkat. A víz könyörtelenül öntötte el a gazdag termést ígérő ‘áblákat. Igaz, hogv így is jól fizetett a búza országszerte, de micsoda rérg nem látott termést aratott volna dolgozó parasztságunk, ha a víz nem tolakodott volna a földekre. A poroszlói Rákóczi tsz földiéit is elöntötte az ár. Már-már a csüggedés vett erőt a tagságon. Szívós munkával azonban sikerült — úgy ahogy — helyrehozni a víz okozta károkat. Mégis odalett a termés jórésze. ..Mi jut ebből nekünk — mondotta Oláh Sándor. — A beadást csak megkövetelik, s ha :ó! megnézzük, nekünk még vetőmag sem marad.“ Egyik nap Gacsa! Bálint, a tsz elnöke olvassa ám az újságban, hogy a jég-, víz-, egyszóval az elemi károsultaknak a beadását a károsodás arányában csökkentik. így írja ezt elő a minisztertanács legújabb rendelet©. Már a következő napokban ki is számolták a tanácsházán, hogy miből mennyit engednek el a Rákóczi tsz beadásából. Búzából 16. árpából 15, kukoricából 2.5 és napraforgóból 1.5 mázsával kell kevesebbet beadni a csoportnak. Nosza Gacsal Bálint nem volt rest, ceruzát fogott, s kiszámította, hogy ez a csoportnak közei 12.000 forintot jelent. A tagság összmunkaegysége 6399 — számolgatott magában — akkor ebbő! egy munkaegységre 1.89 forint jut. örömmel újságolta kormányunk gondoskodását a tagságnak. Oláh Sándor is jelen volt a gyűlésen. ..Mégse hagy magunkra az állam, törődik velünk’“ — gondolta. Kiszámította, hogy neki a fiával szerzett munkaegységére 1423 forintot jelent a határozat. A zárszámadás sem volt olyan rossz, amilyennek a tagok látták az első pillanatban. Oláh Sándor is több mint 40 mázsa terményt vitt haza előlegosztáskor, a zárszámadás még nagyobb jövedelmet biztosít a szövetkezet tagjainak. Elérkezett a gazdasági év vége. A betakarítást többé-kevésbbé elvégezték szövetkezeteink. Most tudják meg. hogy mi lett egész évi munkánk gyümölcse. A poroszlói „Béke” tsz irodájában a munkaegység kimutatás fölé hajol Deák Piroska, a t-sz könyvelője. Körülölte feszült figyelemmel lest minden szavát a tagság. A fiatal könyvelő azt számolja, hogy mit jelentett számukra a minisztertanács határozata a 10 százalékos beadási kedvezményről. „A 40 mázsa 73 kilogramm búza 16.312 forintot, a 15,90 mázsa árpa meg 4770 forintot hozott a tsz-nek” — sorolja Galambos Károly bácsi — aki eddig közömbösen figyelte ai fialtatok szorgoskodását —- most érdeklődve fordul a bamahajű kislány felé: „Számold csak tovább, Piroslka lányom, a többi terményből a 10 százalékos kedvezmény mennyit jelentett a tagságnak?“’ Piroska rövid számolás után kijelenti: „A tsz-nek az összes beadási kedvezmény 29.735 forintot jelent”. Az árgyélusát! — kiáltott fel Szalal János — eny- nyi pénzért legalább 10 tehenet tudna vásárolni a szövetkezet.” „Ugyan mennyit jelent ez egy tagnak?’“ — kérdezi Riczkó Máté, aki feleségével 1059 munkaegységet szezertt. Piroska ceruzája gvorsan rója a számokat. „Munkaegységenként 1,22 fillért jelent, tehát Riczkó bátyám 1293 forintot kap a beadási kedvezményből.” Fazekas Vince is számolgatni kezd. „Fene egy furfangos dolog ez a számlán, ez a Piroska milyen hamar kiszámolta, én meg mennyit küszködöm vele” — morfondíroz magában. Végre mégis csak megoldotta a példát. Örömmel nézi az előtte fekvő papírlapon a végeredményt. „Csinos kis összeg, 1104 forint, vehetek belelőle magamnak, varr- a fiamnak egy jó meleg télikabátot. Közben az idő nem áll egyhelyben. Észre sem vették, már elérkezett az egy óra. „Itt az ideje, hogy ha-z a menjünk ebédelni, majd délu'án tovább folytatjuk a számítgatási” — mondja. Piroska. S mindnyájan felkerekednek. EGY KISEBB FALET LEHETNIE FELREHÁZNI AZ ELENGEDETT KÁRTÉRÍTÉSEKBŐL Ki emlékszik arra, hogy a múltban csökkentették volna a tévesen kivetett adót? Bizonyosan kevés ilyen ember akad, de ha csökkentették, akkor, sem a szegény emberét, hanem azét, aki jobban bírta sonkával, meg mi egymással.' Adót csökkenteni? Hisz akkor oda a tekintély. Akkor a többiek is jogosan követelik a terhek csökkentését, s akkor fuccs az „elöljáróság” mellékes keresetének. lg-- volt ez régen Mezőtár- kányban is. Ezért csodálkozott nagyot Polgár János, Ferenc Béla, meg majdnem 100 pa- r-’szttársa, mikor kezébevette az értesítést. „Tévesen kivetett adója csökkentése végett jöjjön ei a tanácshoz”. Kissé hitetlenkedve, de elmentek. Hátha igaz belőle valami? Sokan szorongtak a kis helyiségben, és mikor elmondották panaszukat, szépen feljegyezte egy kiküldött. — Na — gondolták — ez is úgy lesz, mint a Mádi csaplárosnénál a betyár, aki „rovásra” ivott, aztán sose fizetett. Anna; nagyobb volt örömük, mikor a hivatalsegéd azzai kopogtatott be PolgárékhOi: — János bátyám, 1000 forinttal kevesebb lett az adója.. Örömhír szállt Cseh Sándorodhoz is. 1212 forintot engedtek el ezévi adójából. Ment a kisbíró Salamonéichoz, Ferencéktiez, ám az idő sem cammogott ólomlábakon. Szá^ gazdához ellátogatni nem kis dolog, de a kisbíró örömmel ment. Ilyen szívesen nem1 fogadták még soha. A.:» ért végig az adócsökkentést kapó gazdák névsorán, újabb lista került a kezébe. „Elengedett begyűjtési kártérítések”. Na még ezeknek is el kell vinni ‘az örömhírt, ment fáradhatatlanul. Sok kapu kilincsét kellett lenyomni, mikorra a 361.000 forint elengedett kártérítés gazdáit felkereste. Eny- nyi pénz —- gondolkozott magában. — Ezen egy kisebb faiu lakosságát fel lehetne ruházni. Sietve fordult be Kovács Józsefé!-; kapuján, s mikor kijött 2424 forinttal lett kisebb a kártérítés összege. Kovácséknak pedig 2 és félezer forinttal több maradt ruhára, cipőre. Szabó Jánost az úton értesítette a nagy eseményről. Nem keli a 2460 forint kártérítést, megfizetnie. Szabó nem- is hitte. — Viccel kend, hol az írás? S a kisbíró büszkén mutatta az ivet — máris indult tovább Gyurkóékhoz, Magda Istvánhoz, s a többiekhez, hogy elmondhassa nekik is, rátok is gondolt a párt, a kormány. » A szovjet mezőgazdasági küldöttek látogatása Füzesabonyban A füzesabonyi Petőfi tsz-ben fogadják a szovjet küldötteket. Látogatás a tsz bor j úne ve lő jé ben. Szabó Istvánná sertés gondozó Mazenyka elvtársnőnek mutatja a négyhetes malacokat. EMBERSÉGES BÁNÁSMÓD A poroszlói tanácselnök, Kiss János odaadóan, emberhez méltóan bánik a dolgozókkal. A régi „közhlrrététetik", „lefoglaltatok" módszer helyett széleskörű felvilágosító munkát folytat. A dolgozók panaszát mindenkor meghallgatja, s amennyiben az helytálló, orvosolja. Sárközi Mihály né a minap panasszal fordult az elnökhöz: „Elnök elvtárs, én nem tudom, hogyan lehet ez, földemet teljesegészében a gyermekeim művelik, s a beadást az egész föld után mégis nekem kell viselni." Kiss János meghallgatta, majd kivizsgálta Sárköziné ügyét, s meggyőződve az igazságról, a földet szélerői tó k a gyermekek neveire. Már az id gazdasági évben törölték a beadást Sárközi Mihály né könyvéről. Kiss János is szorgalmasan járja a begyűjtésben elmaradóit poroszlói gazdákat. Emlékezteti őket ű régi „elárvereztetik" világra, mikor az adót az urak s nem a nép kasszájába adta a dolgozó. Felvilágosító munkájának van is eredménye. Földest István, kinek államunk vízkár- : érdesben 32 mázsa kukoricát engedett el beadásából, Kiss János felvilágosító munkáin nyomán még aznap beszállította 9.70 mázsa kukorica beadását.
