Népújság, 1953. október (79-87. szám)

1953-10-04 / 80. szám

1953 október 4.

N E PUiSAG

3

Most 25 pere alatt végeznek, az átalakított transzportőrök szinte e!rgp4ják a mustot, szőlőt a Szekérről. Azejőít pss:ze-- fiféselt törkölyt íiifp préselés

MEGKEZDŐDÖTT A SZÜRET GYÖNGYÖSÖN

A GYÖNGYÖSI BOR NYOMÁBAN

Amerre a szem ellát, mindenütt szőlő és szőlő. Szőlő a> tőkéken, szőlő a szekereken, ai hátikosarakban, szőlőillat a levegőben, szőlőmaszat a gyerekek száján» — a szőlő vette át az uralmat egész Gyöngyös felett. Amt az Alföldön az aratás, az itt a szüret — az egész évi munka régenvárt ünnepe, a számvetés napja. A szőlő nem akármilyen növény, komoly hozzáértést igényel, egy-egy idősebb szőlősgazda régi gyöngyösi „bennszülött”, valósággal tudósa a szőlészetnek, s természetesen a borászatnak is. A 74 éves Rédei Lajos bácsi például a bor zamatéról, illatáról megállapítja, hogy teszem azt: ennek a szőlőjét a Sárhegyen szüretelték.

Műltja van itt a szőlőkultű- rának, eovkori ada'ok szerint már a XIII. százaidban ismert volt országszerte, sőt a határokon túl is a gyöngyösvidéki nor. Az eltelt jó hatszáz esz- ltíndő, a parasztok szorgalma, Szakértelme, természetszerűleg e :ak öregbítette a jó hírnevet. P’agy nyolcvan esztendővel ez- v'őtt azonban, alattomos vész taötte fel fejét. Amerikából, az hatrópai államokon keresztül be- mrt a Mátra aljára is a filoxera, e,a hazai szőlőfajták nem voltak xépesek védekezni ellene: egymásután adták meg magukat az új ellenségnek. Ügy látszott,, hatszáz év múltán immár csak történe'emmé válik a gyöngyösi bor. A szőlészeit szerelmesei, akinek nagy tudlfea apáról fiúra száll, nem adták azonban olyan könnven, s új filoxeraeltenálló szőlőfajtákat telepítettek a kipusztult területekre. S mire a naptár 1920-at mutatott, ismét Virágzott a gyöngyösi szőlőkul túra.

A Horíhv-reakció éveiben azonban a filoxéránál is nagyobb veszély fenyegette a kis- és középparasztokat, s ez értén mégcsiak védekezni sem tudtak. A nagygazdák, az 50—100 hold- dfcl rendelkező kulákok, mint Tóth Hortolányi János, vagy Egyed András kinyújtották csápjaikat a szívekhez nőtt, apáról fiúra szállt kisparaszti szőlők felé. Megtették azt, hogy nagy mennyiségű szőlőt dobtak olcsón a piacra, ár alatt kellett ednia tehát Dudás József másfélholdasnak, meg a többinek is. Amikor aztán a legolcsóbb volt a szőlő ára, összevásárolták, amit csak tudtak, megvették még azt is előre, ami a tőkén volt, hogy aztán újból] piacra dobják — jó drágán. így árverezték el Dudás József szőlőjét, így csúszott aztán fl megszorult kisparaszto-k földje a kulákok markába. Jellemző adat erre, hogy 1938-ban 4000 szőlősgazda volt a városban, ebből mintegy 100 kulák — sa 100 nagygazda bitorolta a város ossz- szőlőterületének egynegyed részét.

A felszabadulás után a szőlő is azé lett, aki megműveli, újból fellendült a szőlészet-borászat Gyöngyösön. A tavalyi év, ai nagy fagy. azonban igen súlyos csapást mért a szőlőkultúrára, a 4200 hoidnyi szőlőterület 50 százaléka elfagyott, az átlagtermés alig haladta túl a nyolc mázsát. De mint már annyiszor, most sem csüggedtek el a gyöngyösi gazdák és odaadó munkával ebben az évben már közepes, nem egv helyen a közepesnél lényegesen jobb termést takarítanak be. A mostani év 16 mázsás átlagot ígér, de hegyaljai vidéken, a Sárhegy, a tarjám, visontai határrész 35 mázsás átlagot ad egy holdról — itt 12 fokos bort szüretelnek a gazdák. Ezer hold (ecsemegézé- se mellett, majd , félszázezer hektó bor forr ki a gyöngyösi picékben.

A kormány nagyarányú kedvezményei, többek között a szerződött szőlő, valamint a beadásra kerülő szőlő és bor árának jelentős megemelése, a szőlőterület után az állat és ál'ati- termékbeadás alól való mentet sites mégcsa-k emelte a szüreti hangulat vidámságát. Érthető ez, hiszen nem kis dologról van szó. Az állatitermékek, valamint az állatbeadás alól való mentesítés 800 ezer, a beadás 25 százalékos csökkentése, 4000 hektó bort, több mint kétmillió forint megtakarítást jelent a város szőlőtermelő gazdáid '■k. A megnövekedett termelési kedvet tükrözi, hogy a városi tanács hároméves tervet dolgozott ki Gyöngyös szőlőkultúrájának- fejt lesztésére. Elsősorban a megt lévő tőkeállomány feljavítását, a hiányok pótlását, a direktter- mők átoltását, s új szőlőfel epek létesítését tűzte feladatául1 a nagyszabású térv. Még az őszön 200 ezer új pótlást végeznek el, s csak ez négy .esztendő múlva 400 hektó borral növeli a város bortermelését. %

Vidáman, jókedvűen folyik a szüret Gyöngyös határában. Lányok énekétől!, a fiatalok évődé- sétől hangos a vidék. Telnek a puttonyok, dézsák a szekéren, szuszog a- sutu, haboson csordogál a mézédes must, és a pincékben már megteltek a hordók is az idei terméssel. Szüreteli Gyöngyös a ! ágy kenyérhez a szőlőt, búzához és békességhez a bort. (gy-ó)

JAROS ISTVÁNÉKNÁL

ol Mosolygós, vígkedélyű asszony Jaros István- Csak úgy ég keze alatt a munka, nincs egy a ianatnyi pihenése: akkor pihen igazán, ha jártat' a keze, ha tehet valamit. Az udvaron folyik A.ó — krumplit válogat. Az ember kinn van si .tatárban, az „utolsó simításokat” végzi a szü- *ft előtt.

e — Sok kedvezményt adott at kormány, van kedv a munkához — mondja Jarosné elége- dett arccal. Több pénzt kapunk a szerződött szőlőért, beadásért, szőlőnk után csak bort kell beadni... érdemes gazdálkodni — jár közben szaporán a keze. ^

— Mindig megadtuk o földnek, ami jár neki. í(’íx\ 6300 öl szőlőnk, részben feles, de ha hiszi*, 'ja- nem, tízszer lókapáztuk, ötször horoT.uk. <wyan a föld, mint... mint :.. — gondolkodik a ^'jöniaton — mint az ember, meghálálja a jó "ásmódot. Van olyan 2000 négyszögölön :t dúl lesz a 70 mázsán a termés. Összes<

vagy 40 hektó borra számítunk, már úgy értem a beadás, meg a szerződés teljesítésén felül.

— S milyen borunk szokott lenni?! — tárja szét a kezét. — Mécr Pestről is lejárnak hozzánk a hárslevelűért. Pedig nincs különösebb titka a borkészítésnek, csak szív kel] hozzá, no meg persze szakértelem. Csák akkor szedjük le, ha már megráncosodott kicsit a szem, akkor a legédesebb. Az oltványt rögtön sutuljuk, aztán meg a hordónál kell figyelni: ahogy csökken a must fdrrása, úgy kell hozzá töltögetni — magyarázta egyre szaporábban a borkészítés csínját-bínj-át.

Szóval így lesz a jó bor. Most az a tervünk, hogy elvégezzük a pótlásokat is, kell ehhez vagy 600 vessző. De érdemes pótolni, meglesz a becsületes ára bornak, szőlőnek, mindennek, Aki most sem dolgozik jól, az már nem tudom micsoda ember — teszi hozzá. S amíg beszélt, nem volt nagy idő, egy kosár telt meg a válogatott, szép krumplival.

Dolgoznak már a borforgalmi vállalat gépei

elRomoly a lemaradás megye- e-Aï.e az őszi munkában. A tanításban mindössze 38 százagyat ért el a megye, az árpa- déseben pedig csak 32 százalék forrtredmény. A hevesi járás a folyiíe legdélibb fekvésű járása, ki ré a szántásban!, az árpa egy-eiben csak 44 százalékot ért dés -komoly lemaradásért első- hib'jan is tanácsszerveinket ter- aa-i a felelősség, mert nem gyorsítják meg a- mélyszántást, i vetés alapfeltételét, az őszi betakarítást.

Jellemző példa erre éppen a hevesi járás, aho! a kukorica- törés már 80 százalékon áll, de csak 31 százalékban végezték még et a szárletakarítást. Természetesen a vetés alá való szántással, a vetéssel — mive! ez egtöbb helyen a kukorica után Megy — nem lehet mit kezdeni. A községi tanácsoknak, az ,'llandó bizottságoknak meg kell Magyarázni minden dolgozó pa- lz$ztna1f, hogy saját érdeke az ' munka meggyorsítása, mert ;va rai vetéssel lényegesen töb- Pártjíhet termelni, könnyebb tel - listázni a beadást, több ju-t a sza- acra — így emelkedik a szçSa<dolgozóinak életszínvonala. hem.z őszi munkában való lema- stfa/]ásért felelőség terheli a gép- 'Vfój'omásainkat is, amelyek me. jy^Áei viszonylatban, őszi tervü- -Isgct szeptember végéig mindössze eyjO százalékban teljesítették. ^«■■különösen súlyos a lemaradás

a pétervásári gépállomáson, amely mindössze két holdat vetett el. Gépállomásainkon nem használják ki megfelelően a gépek kapacitását, az egy gépre eső teljesí’.ménye még a napi három holdat, sem éri el. Nem fordítanak gondot a két műszakra sem, inkább kifogásokat keresnek, nehézségekre hivatkoznak, ahelyett, hogy megteremtenék a kellő technikai

Talán évszázadok óta egyformán dolgozik a kapa, a sorok között, tán egyformán szerszámozzák fej a lovat, talán évszázadok óta -egyformán könéhány példát. Korenkó János főpincemester elmondja, hogy azelőtt éppen a legnagyobb dologidőben órákat álltak a szekerek, hogy átadják a szőlőt.

tözik a Szőlőt a 1

______ ......

év

százados módszere van, a borkészítésnek is. Nem sokat változtak a prések, kádak, mód^ szerek, sökan úgy vélték itt Gyöngyösön is, ebben a borvám rosban, jó dolog a technika, szép dolog a gép, de a borkészítés módja nemcsak tradíció, de kis üzemi módszereket is kíván — már mint a minőség miatt.

Sok ilyen tradíció TnegdoH már nálunk, — megdőlt a borászat régi, „jólbevált'’ kézi módszere iá. A Gyöngyös Egér- vidéki Borforgalmi Vállalat legkorszerűbb felszereléssel teljesen gépesítve, .jóformán emberi kéz érintése nélkül állítja elő a szőlőből a bort. Majdnem, hogy mint a. tréfás adoma mondja: „Felül bemegy a disznó, alul kijön a kolbász": az

egyik kapun bejön a szekér, s a másik kapun útjára indul a nemes bor,, az ország, sőt a világ minden tája felé. Mert a baráti államok mellett, jól ismerik a gyöngyös-visontaí bort Hollandiában éppen úgy, mint Svájcban, Angliában éppenúgy, mint Franciaországban. S a vállalat mindent elkövet, hogy tovább emelje ezt a népszerűséget.

Az elmúlt három év alatt az elfekvő anyagok segítségével sok-sokmillió forintot megtakar rítvai, több mint egymillióforintos állami támogatással gépesítették az egész üzemet. Mit jelent a gépesítés? — erre csak

kus prések, muslelvezető föld^ alatti cső- és tárolórendszer, nagy tel jesí t meny ű szíva 11 yú gépek — csak irányítanak az emberek, tisztán, szennyezés nélkül kezelhető a must, a bor — ez pedig minőséget jelent.

De a minőségért máshol is folyik a harc, elsősorban .Somogyi Elemér mérnök laboratóriumában. Most is többirányú kutatómunkát végez, többek között az új élesztőt, a Gyöngyös I-et, tenyészti ki. Kutatások folynak a villamosság felhasználására az erjedésnél, valamint a mustgázban lévő tetemes alkohol- és zmnatanyagok kivonására. Ez aI laboratórium országoshírű, tevékeny részese a gyöngyösi bor világhíre megőrzésének.

A korszerű telepek mellett, melyek a régi hatszázmázsa helyett, ma naponta 4500 mázsát képesek feldolgozni, más területen is segíti a vállalat a dolgozó parasztokat. A szakrészleg áldozatkész, felvilágosító munkáját dicséri, hogy körzetükben sikerül leküzdeni a peronosz- pora-veszélyt, hogy jó 30 százalékkal több lesz a bortermés, âpitiÿ ,az ^lmuft esztendőiben. Rggpitii fest (műszak_._:t hat-nyolc ember kézzel szaggatta szét, s hordta, hete a présbe. A csersav szétette kezüket, amellett igen lassú és hosszadalmas volt ez a munka. Most a. törkölytépőgép és a hozzákapcsolt transzportőr csak egy etetőt igényel, s megy a munka, mint a karikacsapás. A vállalat főüzeme - valóságos gyár: -kiskocsik, sínek, hidrauliban dolgoznak a gépeik, pedig még csak a szüret elején vagyunk. Jönnék-men-nek a szekerek, 13 ezer hold szerződött területről hozzák ai szőlőt, hogy a vállalat új pincéjében világhírű borrá alakuljon át. Felbecsülhetetlen az a segítség, melyet a Bor-forgalmi nyújt a szőlőtermelő gazdáknak. .

Szüreti számvetés a Dózsa termelőszövetkezetben

f I .MJP

előfe! lételeket a váltott műszaknak.

A gépállomások vezetői, politikai helyettesei kövessenek elí mindent, hogy a kedvező, jó idői f e 1 h as zn á i á-s á v a-1 tra ktorosa ink?

sikerre tudják vinni tervüket, eredményesen tudják segíteni a] termelőszövetkezeteket és Egyénileg dolgozó parasztokat, öszij szántás-vetési munkánk sikeref most ezekben a napokban dől el.j Minden erőt erre a .feladatra kell összpontosítani.

Eger város túlteljesítette baromfibeadását

A megyei tanács begyűjtési osztályának jelentése szerint Heves megyében a mezőgazda- sági -termények beadása mellett nem maradt el a tej, tojás és baromfi beadása sem. Szeptember 4-ig értékelték a harmadik negyedévi terv teljesítését, melyben járásaink a következő helyezést nyertek:

TEJBEADÁSBAN: 1. Eger

város 84,7; 2. pétervásárai járás 84,1; 3. egri járás 81,9; 4. hatvani járás 70,4; 5. gyöngyösi

járás 70,2, 6. hevesi járás 69; 7. füzesabonyi járás 68,1 százalékos teljesítménnyel. Heves megye tejbeadását 75,4 százalékra teljesítette.

A TOJÁSBEADÁSBAN: már a pétervásári járás vezet 96,2 százalékos eredménnyel; 2 egri járás 87,5; 3. hatvani járás 84,3; 4. gyöngyösi 69,8; 5. hevesi járás 66,4; 6. füzesabonyi járás 58,9 százalékos eredménnyel,

Eger víáros 86,5 százalékra tel-] jesitette tojás-beadását.

Legjobb eredmény a BAROM-? FIBEÀDÂSNÂL mutatkozott. Ittt első helyet Eger város vívta kit magának: 112,9 százalékos túlA teljesítésével. Második a péter-? vásári járás 104,8 százalékkal,í mint méltó versenytárs. Jóvalj mögöttük halad a hatvani járás? 74,3, egri járás 73,9, gyöngyösi? já-r'ás 66,4, heved járás 53,7 szá-? zaléko-s és utolsó a füzesabonvi< járás az értékelés szerinti 53? százalékos eredményével.

Heves megye tejbeadását 75,4, r tojás- 74,4 és baromfibeadás-át ' 70,2 százalékban teljesítette.

— a megyei könyvtár\

olvasótermében október 6-án j délután hat órakor irodalmi î estet tartanak. Az esten • Thury Zsuzsa írónő „Egy fe- ‘ dél alatt” című művét ismer- \ teti. A belépés díjtalan.

Elértedéit a nagy esemény Gyöngyös dolgozó parasztjainak életeben: a szüret.

Szorgos munka folyik ezekben a napokban » gyöngyösi Dózsái termelőszövetkezet pincéiben is. Láncolják a hordókat, súrolják a préseket, készülnek a szüretre. Az aratás után a csoport életében a szüret napjai a- -legdöntőbb pillanatok. „Vájjon mennyit fizet a szőlő?” — ezzel a kérdéssel foglalkozik most minden tag.

A szőlő előreláthatólag jó termést hoz. Már eddig, az előszüret alkalmával 56 mázsa csemegét szedtek le, mely 35 ezer forintot hozott a- csoportnak. Az öt holdról leszüretelt borszőlőből meg 110 hektoliter mustot „szűrtek”. Buhák János szőlészeti brigádvezető számítása- szerint mintegy 800 hektolitert fognak szüretelni. Ez munkaegységenként négy liter bort jelent a tagságnak, ami jóval meghaladja a tervbevett juttatást.

ígricz József például, aTci fiával dolgozik a csoportban, 40—45 hektoliter borra számít. Iváncsó Miklós -is jól dolgozott. Csak egymaga 28 hektoliter bont fog kapni. Ez azonban csak a bor. Már eddig több mint öt mázsa búzát, egy mázsa rozslisztet, hét mázsa kukoricáit, 10 mázsa burgonyát és szeptember 1-ig szerzett munkaegységére 2700 forint készpénzt vitt ha/.a családjának.

Buhák János szőlészeti brigádvezeftő is szépen részesedett, csa-k burgonyából 8 mázsái kapott, öt mázsa kukoricájából hizlalhat, nevelhet, a sülthúshoz kenyere is lesz, hisz négy mázsa- búzát és 90 kiló rozslisztet kapott munkaegységére. Bor 1$ kerül az asztalra. Telik a húsz hektoliterből, amit szüret után fog kapni. 2500 forint készpénz fizetéséből tehenet akar vásárolni.-. „Most már érdemes — mondja- —, mert a legújabb rendelet értelmében tej beadásom nem lesz utána. Meg aztán két-háromezer forint kölcsönt is biztosít az állam tehénvásárláshoz.”

Nemcsak ennyi azonban jövedelme Bullák Jánosnak. Nyolcszáz öl háztáji szőlőjéről is — amiután a beadását eltörölték — 10 hektoliter bort számít „szűrni”. Ez 30 hektoliter bort jelent tisztán, amiért ha értácesíti, szerényen számítva is 24 ezer forintot kap.

Bullák János tervszerűen gazdálkodik jövedelmével. Az elszámolás után családiháza-t vásárol, meg tehenet az istállóba. Meg i-s van elégedve a csoporttal: ,,En nem bántam meg, hogy beléptem a- csoportba-, csak a vak nem látja, hogy mennyivel könnyebb az élete a társasán gazdálkodó parasztnak — mondja Buhák János. — A minisztertanács a határozatok egész sorával teszi szebbé, boldogabbá a parasztság, de azok közt is leginkább a- csoportban gazdálkodj parasztság életét. Meg kell ezt nékünk valami* vei hálálni kormányunknak. Itt az alkalom a kölcsönjegyzés. És én ki is használtam ezt ai alkalmat. Elsők között jegyeztem családiháza* mért, tehénkémért, az életszínvonalunk emelke* dóséért, a további árleszállításért.”

Bozsik Gyula

Minden erőt az őszi szántás-vetésre