Népújság, 1953. október (79-87. szám)

1953-10-04 / 80. szám

1953. október 4. N É PÜJ SÁG 3 MEGKEZDŐDÖTT A SZÜRET ' A GYÖNGYÖSI BOR NYOMÁBAN Amerre a szem ellát, minde­nütt szőlő és szőlő. Szőlő a tő­kéken, szőlő a szekereken, ai hát [kosarakban, szőlőillat a le­vegőben, szölőm-aszat a gyere­kek száján - a szőlő vette át az uralmat egész Gyöngyös ‘fe­lett. Amt az Alföldön az aratás, az itt a szüret — az egész évi munka régen várt ünnepe, a számvetés napja. A szőlő nem akármilyen növény, komoly hoz­záértést igényel, egy-egy idő­sebb szőlősgazda régi gyöngyö­si „bennszülött”, valósággal tu­dósa a szőlészetnek, s termé­szetesen a borászatnak is. A 74 éves Rédei Lajos bácst például a bor zamatéról, Illatáról meg­állapítja', hogy teszem azt: en­nék a szőlőjét«! Sárhegyen szü­retel lék. Múltja van itt a szőlőkul tú­rának, e?vkorj a da‘ok szerint már a> XIII. százaidban ismeri volt országszerte, sőt a határo­kon túl is a gyöngyösvidéki bor. Az eltelt jó hatszáz esz­tendő, a parasztok szorgalma, szakér telim e. természetszerűleg csak öregbítette a jó hírnevet. Vagy nyolcvan esztendővel ez­előtt azonban, alattomos vész ütötte fel fejét. Amerikából, az európai államokon keresztül be­tört a Mátra aljára is a1 filoxera, s a hazai szőlőfajták nem voltak képesek védekezni ellene: egy­másután adták meg magukat az új ellenségnek, ügy látszott, hatszáz év múltán immár csak történelemmé válik a gyöngyösi bor. A szőlészet) szerelmesei, akiknek nagy tudlfea apáról fiára száll, nem adták azonban olyan könnven, ,9 új filoxeraeltenálló szőlőfajtákat telepítettek a ki­pusztult területekre. S mire a naptár 1920 at mutatott, ismét virágzott a gyöngyösi szőlő­kul túra. A Horlhy-reakció éveiben azonban a filoxéránál is na­gyobb veszély fenyegette a kis- és középparasztokat, s ez ellen mégcsají védekezni sem tudlak. A nagygazdák. az 50—100 hold­dal' rendelkező kulákok, mint Tóth Hortolányi János, vagy Egyed András. kinyújtották csápjaikat a szívekhez nőtt, apúról fiúra szákit kisparaszti szőlők felé. Megtették azt, hogy nagy mennyiségű szőlőt dobtak olcsón a piacra, ár alatt kellett 0dnia tehát Dudás József más­félholdasnak, meg a többinek is. Amikor aztán a legolcsóbb volt a szőlő ára, összevásárolták, amit csak tudtak, megvették még azt is előre, ami a tőkén volt, hogy aztán újból] piacra dobjak — jó drágán. így árve­rezték el Dudás József szőlőjét, így csúszott aztán a megszorult kaparásztok földje a kulákok markába. Jellemző adat erre, hogy 1938-ban 4000 szőlősgazda volt a városban, ebből mintegy 100 kulák — s a 100 nagy- gazda bitorolta a város össz- szölőterületén&li egynegyed ré­szét. A felszabadulás után a' szőlő is azé lett, aki megműveli, újból fellendült a szőlészet-borászat Gyöngyösön. A tavalyi év, a nagy fagy, azonban igen súlyos csapást mért a szőlő kultúrára, a 4200 holdnyi szőlőterület' 50 százaléka e!fagyott, az átlag­termés alig haladta túl a nyolc mázsát. De mint már annyiszor, most sem csüggedtek el a gyön­gyösi gazdák és odaadó munká­val ebben az évben már köze­pes, nem egy helyen a, közeped­nél lényegesen jobb termést ta­karítanak be. A mostani év 16 mázsás átlagot ígér, de hegy­aljai vidéken, a Sárhegy, a tar­jám, visontai határrész 35 má­zsás átlagot ad egy holdról — ttt 12 fokos bort szüretelnek a gazdák. Ezer hold Cecsemegézé- se mellett, majd félszázezer hektó bor forr ki a gyöngyösi picékben. A kormány nagyarányú ked­vezményei, többek között a szer­ződött szőlő, valamint a be­adásra kerülő szőlő és bor árár nak jelentős megemelése, a szőr lőterület után az állat és ál'ati- termékbeadás alól való mente­sítés mégcsak emelte a szüreti hangulat vidámságát. Érthető ez, hiszen nem kis dologról van szó. Az állatitermékek, valamint az állatbeadás alól való mente­sítés. 800 ezer, a beadás 25 szá­zalékos csökkentése, 4000 hektó bort, több mint kétmillió forint megtakarítást jelent a város szőlőtermelő gazdáin' '■k. A meg­növekedett termelési kedvet tük­rözi, hogy a városi tanács há­roméves tervet dolgozott ki Gyöngyös szőlőkultúrájának fejr lesztésére. Elsősorban a meg: lévő tőkeállomány feljavítását, a hiányok pótlását, a direkfter- mők átóltását, s új szőlőtelepek létesítését tűzte feladatául* a nagyszabású terv. Még az őszön 200 ezer új pótlást végeznek el, 'S csak ez négy esztendő múlva 400 hektó borral növeli a város bortermelését. Vidáman, jókedvűen folyik a szüret Gyöngyös határában. Lá­nyok énekétől, a fiaitalok évődé- sétől hangos a vidék. Telnek a puttonyok, dézsák a szekéren, szuszog a sutu, habosán csordo­gál a mézédes must, és á pin­cékben már megteltek a hordók is az idei terméssel. Szüreteli Gyöngyös a lágy kenyérhez a szőlőt, búzához és békességhez a bort. (gy-ó) JAROS ISTVÁNÉKNÁL Mosolygós, vígkedélyű asszony .Taros István­ná. Csak úgy ég keze alatt « munka,' nincs egy pillanatnyi pihenése: akkor pihen igazán, ha jár­hat a keze, ha tehet valamit. Az udvaron folyik a szó — krumplit válogat. Az ember kinn van a határban, az „utolsó simításokat" végzi a szü­ret előtt. — Sok kedvezményt adott ai kormány, van is kedv a munkához — mondja Jarosné elége­dett arccal. Több pénzt kapunk a szerződött szőlőért, beadásért, szőlőnk után csak bort kell beadni... érdemes gazdálkodni — jár közben szaporán a keze. — Mindig megadtuk a földnek, ami jár neki. Van 6300 öl szőlőnk, részben feles, de ha hiszk, ha- nem', tízszer, lókapáztuk, ötször hóról tűk. Olyan a föld, mint... mint :. . — gondolkodik a hasonlaton — mint -az ember, meghálálja ai jó bánásmódot. Van olyan 2(/00 négyszögölünk, ahol túl lesz a 70 mázsán a termés. Összesen vagy 40 hektó borra- számítunk, már úgy értem ai beadás, meg a-szerződés teljesítésén felül. — S milyen borunk szokott lenni?! — tárja szét a kezét. — Mén- Pestről is lejárnak hozzánk a hárslevelűért. Pedig nincs különösebb titka a borkészítésnek, csak szív kell hozzá, no meg persze szakértelem. Csak akkor szedjük le, ha már megráncosodott kicsit a szem, akkor a, leg­édesebb. Az oltványt rögtön sufnijuk, aztán meg a hordónál kell figyelni: ahogy csökken ai must forrása, úgy kell hozzá töltögetni — magyarázta egyre szaporábban a borkészítés csínját-bínját. — Szóval így lesz a jó bor. Most az a ter­vünk, hogy elvégezzük a, pótlásokat is, kelj eh­hez vagy 600 vessző. De érdemes pótolni, meg­lesz a becsületes árai bornak, szőlőnek, minden­nek. Aki most s-em dolgozik jól, az már nem tudom micsoda ember — teszi hozzá. S amíg be­szélt, nem volt nagy idő, egy kosár felt meg a válogatott, szép krumplival. Dolgoznak már a boríorgaimi vállalat gépei Talán évszázadok óta . egy­formán dolgozik a kapai ai so­rok között, tán egyformán szer­számozzák fel a lovat, talán évszázadok óta egyformán kö­néhány példát. Korenkó János főpincemester elmondja, hogy azelőtt éppen a legnagyobb do­logidőben órákat álltak a sze­kerek, hogy átadják a szőlőt. kus prések, mustelvezető föld­alatti cső- és tárolórendszer, n a gy tel jesí t meny íí szivart y ú gépek — csak irányítanak az emberek, tisztán, szennye/é: nélkül kezelhető a must. a bor — ez pedig minőséget jelent. De a minőségért máshol is folyik a harc, elsősorban So­mogyi Elemér mérnök labora­tóriumában. Most is többirányú kutatómunkái végez, többek kö­zött az új élesztőt, a Gyöngyös I-et, tenyészti ki. Kutatások folynak a villamosság felhasz­náláséira az erjedésnél, vala­mint a mustgázban lévő tetemes alkohol- és zamatanyagok ki­vonására. Ez a laboratórium ország-oshírű, tevékeny ré szese a gyöngyösi bor világhíre megőrzésének. A korszerű telepek mellett, melyek a régi hatszázrnázsa he­lyett, ma naponta 4500 mázsát képesek feldolgozni, más terü­leten is segíti a vállalat a dol­gozó parasztokat. A szakrészleg áldozatkész, felvilágosító mim­ikáját dicséri, hogy körzetükben sikerül leküzdeni a peronosz- porat-veszélyt, hogy jó 30 szá- jz^lelkkail több tesz a bortermés, .öjipjt az (d-muiH (esztendőiben. «afefc fcÁt íinüszak­ban idpt'gD'znaika gépeik, pedig még e-srak -a szüret elején va­gyunk. Jönnek-mennek a szeke­rek, 13 ezer hold szerződött te­rületről hozzák -ai szőlőt, hogy a- vállalat új pincéjében világhírű bor-rá alakuljon át. Felbecsülhe­tetlen az a segítség, .melyet a Bor-forgalmi nyújt a sző lő terme­lő gazdáiknak. főzik a szőlőt a karóhoz. Ilyen évszázados módszere van, a borkészítésnek is-. Nem sokat változtak a prések, kádak, módr szerek, -sokan úgy vélték itt Gyöngyösön is, ebben a borvá- rq-sban, jó dolo-g a technika-, szép dolog a gép, d-e a borké­szítés módja nemcsak tradíció, de kis üzemi módszereket is kí­ván — már mint a minőség miatt. *. • Sok ilyen tradíció megdőlt már nálunk, -— megdőlt a borászat régi, „jólbevált" kézi módszere is. A Gyöngyös Eger- vidéki Borforgalmi Vállalat leg­korszerűbb felszereléssel telje­sen gépesítve, -jóformán emberi kéz érintése nélkül állítja elő a szőlőből a bo-rt. Majdnem, hogy mint a tréfás adoma m-ondja: „Felül ben^gy a disz­nó, alul kijön a kolbász": g.z egyik kapun b-ejön a szekér, fi ai másik kapun útjárai indul a nemtes bor, az ország, sőt a vi­lág minden tája felé. Mert a baráti államok mellett, jól is­merik a gyöngyös-visontat bort Hollandiában éppen úgy, mint Svájcban, Angliában éppenúgy, mint Francia-országban. S a vállalat mindent elkövet, hogy tovább emelje ezt a népszerű­séget. Az elmúlt három év alatt az elfekvő anyagok segítségével sok-sokmillió forintot megtaka­rítva-, több mint egymilliófo-rin- t-os állami támogatással gépe­sítették az egész üzemet. Alit jelent a gépesítés? — erre csak Most 25 perc alatt végeznek, az átalakított transzport-őrök szin­te- plrgggdjgk a mustot, szőlőt a szekérből. Aiejgít .ös§;ze- préseit töffcöíyt újf# préselés előtt hat-nyolc ember kézzel szaggatta szét, s hordta belle a présbe. A csersav szétette ke­züket, amellett igen las-s-ú és hosszadalmas volt ez a mun­ka. Most a- törkölyt-épőgé-p és a hozzákapcsolt transzportőr csak egy etetőt igényel, s megy a munka, mint a- karikacsapás. A vállalat főüzerne valóságos gyár: kiskocsik, sínek, hidrauli­Minden erőt az őszi szántás-vetésre $ r Komoly a lemaradás megye- icn’.e a-z őszi munkában. A tiltásban mindössze 38 száza­dot ért el a megye, az árpa- ítésben pedig csak 32 százalék i eredmény. A hevesi járás a legye legdélibb fekvésű járása, perig a szántásban:, az árpa ütésében csak 44 százalékot ért A komoly lemaradásért első- írba-n ;s tanácsszerveinket ter­eli a felelősség, mert n-em y-orsítják meg a mélyszántást, vetés alapfeltételét, az eszi be- nkarftást. Jellemző példa erre éppen a evest járás, a-hol a kukorica- Vés már 80 százalékon áll, e csak 31 százalékban végezték lég el a szár'.etakarítást. Ter- lé-szeleisen a- vetés alá való zántáss-al, a vetéssel — mivel ez egtöbb helyen a kukorica után íegy — nem lehet mit kezde- i. A községi tanácsoknak, az llandó bizottságoknak meg kell mgyarázni minden dolgozó pa- asztnak, hogy sajáit érdeke az szí munka meggyorsítása, mert kora.: vetéssel lényegesen tőb­ől lehet terme!n-i, könnyebb t-el. JsLeni a beadást, több ju-t a sza­badpiacra — így emelkedik a a!u dolgozóinak életszínvonala. Az őszi munkában való lema- adásért felelőség terheli a gép- illomásainkát is, amelyek me. ryei viszonylatban őszi lervü- et szeptember végéig mindössze 0 százalékban teljesítetlek. 'v.ülönüsen súlyos a lemaradás péfervásári gépállomáson, amely mindössze két h-oldat ve­tett el. Gépállomásainkon nem használják ki megfele­lően a gépek kapacitású'':, az egy gépre e<ső teljesítménye még a nap; három holdat sem éri el. Nem fordítanak gon döf a két műszakra sem, inkább ki­fogásokat keresnek, nehézségek­re hivatkoznak, ahelyett, hogy megteremtenék a kellő technikai elŐf-elfét-el-eket a váltott műszak-q nak. A gépállomások vezetői, pofH tikaj helyettesei köves-sen-ek elet mindent, hogy a kedvező, jó idő', f-e! h aszn á 1 á-sáva>l tra kt or os-a i n k j sikerre tudják vinni tervüket, -eredményesen tudják segíteni al termelőszövetkezeteket és egyé-i ni’eg dolgozó parasztokat. Öszi: szántás-vetési munkánk sikere j m-ost ezekben a napokban dől el.j Minden erőt erre a feladait-, raj kell összpontosítani. Eger város túlteljesítette baromfibeadását A megyei tanács begyűjtési osztályának jelentése szerint Heves megyében a mezőgazda- sági -termények beadása mellett nem maradt el a tej, tojás és ba­romfi beadása sem. Szeptember 4-ig értékelték a harmadik ne­gyedévi terv teljesítését, mely­ben járásaink a következő helye­zést nyerteik: TEJBEADÁSBAN: 1. Eger város 84,7; 2. pétervásárai járás 84,1; 3. egri járás 81,9; 4. hat­vani járás- 70,4; 5. gyöngyösi járás 70,2, 6. hevesi járás 69; 7. füzesabonyi já-rás 68,1 száza­lékos teljesítménnyel. Heves me­gye tejbeadását 75,4 százalékra teljesítette. A TOJÁSBEADASBAN: már a pétervás-ári járás vezet 96,2 százaléko-s eredménnyel; 2. egri járás 87,5; 3. hatvani járás 84,3; 4. gyöngyösi 69,8; 5. hevesi já­rás 66,4; 6. füzesabonyi járás 58,9 százalékos eredménnyel, Eger város 86,5 százalékra tel-1 jesítette tojásbeadását. Legjobb eredmény a BAROM-" FIBEADASNAL mutatkozott. Ittj evő helyet Eger város vívta kis magának: 112,9 százalékos túl-' teljesítésével. Második a peter-« vásári járás 104,8 százalékkal« mint méltó versenytárs. Jóval' mögöttük haliad a hatvani járás*: 74,3, egri járás 73,9, gyöngyösi“ járás 66,4, hevevi járás 53,7 szá-1 zaiékos és utolsó a füzesabonyi, járás az értékelés szerinti 53, száza-1 ékos eredmé-nyéve 1. Heves megye tejbeadását 75,4,1 tojás- 74,4 és b-aro-mfibeadását 1 70,2 százalékban teljesítette. — A MEGYEI KÖNYVTÁR', olvasótermében október 6-án, délután hat órakor irodalmi estet tartanak. Az esten Thury Zsuzsa írónő ,,Egy fe-' dél alatt" című művét ismer­teti. A belépés díjtalan. Igricz József például, aki fiával dolgozik a csoportban, 40—45 hektoliter borra számít. Iváncsó Miklós is jól dolgozott. Csak egymaga 28 hektoliter bort fog kapni. Ez azonban csak a bor. Már eddig több mint öt mázsa búzát, egy mázsái rozslisztet, hét mázsa kukoricáit, 10 mázsa burgonyát és szeptember I-ig szerzett munkaegységére 2700 forint készpénzt vitt haza családjának. Buhák János szőlészeti brigádvezető is szé­pen részesedett, csak burgonyából 8 mázsát kapott, öt -mázsa kukoricájából hizlalhat, nevel­het, a sülthúshoz kenyere is lesz, hisz négy má­zsa búzát és 90 kiló rozslisztet kapott munka­egységére. Bor is kerül az asztalira. Telik a húsz hektoliterből!, amit szüret után fog kapni. 2500 forint készpénz fizetéséből tehenet akar vásárolni. „Most már érdemes — mondja- —, mert a leg­újabb rendelet értelmében íejbe-adásom nem lesz utána. Meg aztán két-háromezer forint kölcsönt is biztosít az állam tehénvásárláshoz.” Nemcsak ennyi azonban jövedelme Buhák Já­nosnak. Nyolcszáz öl háztáji szőlőjéről is — amiután a beadását eltörölték — 10 hektoliter bort számít „szűrni”. Ez 30 hektoliter bort je­lent tisztán, amiért ha értékesíti, szerényen s-zá mítva is 24 ezer forintot kap. Buhák János tervszerűen gazdálkodik jöve­delmével. Az elszámolás után cseládiházat vá­sárol, meg tehenet az istállóba.' Meg is van elé­gedve a csoporttal: ,,En nem bántam meg, hogy beléptem a- csoportba', csak a vak nem látja, hogy mennyivel könnyebb az élete a társasán gazdálkodó parasztnak — mondja Buhák János. — A minisztertanács a határozatok egész sorá­val teszi szebbé, boldogabbá a parasztság, de azok közt is leginkább a- csoportban gazdálkodó parasztság életét. Meg kell ezt nekünk valami“ vei hálálni kormányunknak. Itt az alkalom a kölcsönjegyzés. És én ki is használtam ezt al alkalmat. Elsők között jegyeztem családiházs- mért,■ tehénkémért, az életszínvonalunk emelke1 dóséért, a további árleszállításért.” Bozsik Gyula r számvetés n Mim termelőszövetkezetben Elérkezett a nagy esemény Gyöngyös dolgozó parasztjainak életében: a szüret. Szorgos munka folyik ezekben a napokban » gyöngyösi Dózsái termelőszövetkezet pincéiben is. Láncolják a hordókat, súrolják a préseket, készülnek a szüretre. Az .aratás után a csoport életében a szüret napjai a legdöntőbb pillanatok. „Vájjon mennyit fizet a szőlő?” — ezzel a kérdéssel foglalkozik most minden tag. A szőlő előreláthatólag jó termést hoz. Már eddig, az előszüret alkalmával 56 mázsa cseme­gét szedtek le, mely 35 ezer forintot hozott a cso­portnak. Az öt holdról leszüretelt borszőlőből meg 110 hektoliter mustot „szűrtek”. Bullák Já­nos szőlészeti brigádvezető számítása szerint mintegy 800 hektolitert fognak szüretelni. Ez munkaegységenként négy liter bort jelent a tag­ságnak, ami jóval meghaladja a tervbevett jut­tatást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents