Népújság, 1953. október (79-87. szám)
1953-10-18 / 84. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM. Ara 50 fillér 1953 OKTÓBER IS. A minőség megjavításával a november 7-i versenyvállalások teljesítéséért » Irfa: Furucz János, SZMT elnök Megyénk üzemeinek vezetői és doigozói előtt nagy feladatok állnak a kormányprogramul célkitűzéseinek valóraváltásáért folyó harcban. A kormányprogramul célkitűzése és megvalósítása egyebek között azt is megköveteli tírünk, hogy sokkal több és jobb m nőségű árut biztosítsunk a dolgozók számára. Ennek alapfeltétele, hogy állandó harcot folytassunk a tervek teljesítéséért és változatlan erél'lyel lépjünk fel a fegyelem- sértőkkel — különösen a tervfegyelem megsértőivel — az igazolatlan hiányzókkal, selejt- gyártókkal szemben. Megyénk üzemeinek többsége magáévá tette ezeknek a feladatoknak a végrehajtását, és a dolgozók lelke-en harcolnak a mennyiség és minőség javításáért. A Selypi Cementgyár vezetői harcolnak, hogy a IV. negyedév időszaka alatt terven felül 1000 tonna künkért, és 800 tonna cementet adjanak népgaz- daságtinknak. A dolgozók cé’ul tűzték, hogy november 7-re 400 tonna klinker és 300 tonna cement terven felüli teljesítésével járulnak hozzá a Nagy. Októberi Szocialista Forradalom- évfordulójának megünnepléséhez. Olyan dolgozók ál nak a harc élén, mint Liptai, Szűcs, Fazekas elvtársak, akik az ország legjobb égetői közé tartoznak. Ök lelkesítik a dolgozókat, azoknak á vállalásoknak a valóraváltására, melyeket a IV. negyedéves terv teljesítésére tettek. Vá'lalták, hogy a cement önköltségét 20 százalékkal csökkentik, ezzel Is lehetővé teszik, hogy olcsóbb cement kerüljön az építkezésekre, olcsóbbak legyenek a kislakás építések. Vá'lvetve harcolnak megyénk bányászai is a több és jobb szén termeléséért. Lelkesíti bányászainkat az a határozott intézkedés, melyet pártunk a dolgozók ellátása, életszínvonalunk állandó emelése érdekében tett. Megyénk bányászai ezekre az intézkedésekre válaszolnak a több és jobb minőségű szén termelésével. Tóth József sztahanovista vájár, a rózsái IX-es akna dolgozója vállalta, hogy napi tervén felül egy köbméter szenet ad naponta a népgazdaságnak. Novák István elvtárs a rózsái IX-es akna üzemének vájára a megye összes vájárait versenyre hívta és vállalta, hogy napi tervén felül 1,8 köbméter szénnel termel több és jobb minőségű szenet a hazának. A dolgozók lelkesedését az üzemvezetők is támogatják. Segítik a dolgozók harcát a minőség javításában is. A rózsái IX-es akna üzemvezetősége vállalta, hogy a négyszázalékos meddőt három százalékra csökkenti, s ezzel hózzájárul a Mátra- vidéki Erőmű kazánjai élettartamának meghosszabbításához. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a dolgozók lelkesen harcolnak a mennyiségi terv teljesítése mellett a m nős ég javításáért. az önköltség csökkentéséért, megértették pártunk felhívását, hogy a dolgozók ellátásához jobb és több szénnel, cementtel, cukorral, jobb ipari cikkek termelésével kell hozzájárulniuk. Meg kell azonban állapítani, hogy több üzemben a vezetőszervek i zm irányítják a dolgozók figyelmét a minó'ség állandó javítására. A vállalatok több helyen elkészíttették a negyedéves terv-felajánlásailíat, kidolgozták, hogy milyen intézkedéseket tesznek a terv teljesítése, illetve túlteljesítése érdekében, de a vállalások többségéből kimaradt a minőség javítására tett felajánlás. Petöíibányán nagy lelkesedéssel vállalták a dolgozók, hogy 5600 tonna szenet adnak terven felül, de ebből a vál- lalásbó is kimaradt, hogy a szén minőségét hogyan fogják javítani. Pedig a megengedett 7 százalék helyett most is 10 százalékos meddőtartalma van a kitermelt szénnek, s ez károsan hat a Máfravidéki Erőmű kazánjainak élettartamára. Ezt Petőfi- bánya vezetői tudják, mégis szem elől tévesztették a minőségi felajánlást. Súlyosabb a helyzet azokban az üzemekben, ahol az üzem dolgozói előbb járnak, mint az üzem vezetőszervei. A Selypi Cukorgyárban a dofgozók vállalást tettek a terv te jesítésére, vállalták, hogy 15 százalékkal szárnyalják túl az előirányzott tervet és a legjobb minőségű cukrot állítják elő a dolgozók részére. Ezt a vá lalást nem támogatják az üzem vezetői, áSt olyan Vélemény is van. hogy ez a vállalás nem reális. Hasonló a helyzet Egercsehi bányaüzemnél is, ahol az üzem vezetőségének nincs terve arról, hogy fogja megjavítani a terv teljesítését, hogyan harcol a lemaradás behozásáért. Ennek ellenére a dolgozók bátran tettek felajánlásokat a terv teljesítésére, a minőség javítására. Es nagy segítséget adna ezekben az üzemekben is a vállalás teljesítéséhez, ha éreznék a dolgozók, hogy az üzemi bizottság, a vállalat igazgatói mindent elkövetnek, hogy elősegítsék a vállalások teljesítését. A dolgozók ellátásának megjavításához nagyban hozzá tudnának járulni a kereskedelmi szervek is azzal, ha a meglévő cikkek tárolását, elosztását, szér- vezettebben biztosítanák. Ne forduljon elő olyan eset, mint Pe- tőfibányán, hogy több esetben a kenyér minősége nem megfelelő, s ez több esetben bosszúságot okoz a dolgozóknak. Elég gyakran előfordul, hogy olyan cikkek, amelyekből megfelelő mennyiségűt tudnánk adni az üzemek részére, a szervezetlenség következtében nem jutnak el az üzemi népboltokba. Ezek kihatással vannak a termelésre. Javítani kell üzemi bizottságainknak a versenyszervező munkájukat. Nem szabad megengedni azt a sablonosságot, amely még több üzemben megmutatkozik, hogy a mennyiségi felajánlások mellett nem tartjuk szem előtt a minőség javításával kapcsolatos feIáján!á'tíkat A legtöbb hiba üzesni bizottságaink munkájában abban mutatkozik — amellett, hogy a mennyiségi vállalások szervezése közben nem irányítják a figyelmet a minőségi vállalásokra — hogy a minőségi vállalásokat nem értékelik megfelelően, A legtöbb üzemben a faliújságokon vagy a táblákon csak a mennyiségi vállalások értékelése szerepel. Az üzemi bizottságoknak segíteni kell az üzem igazgatóinak és főmérnökeinek abban, hogy az üzem vállalásában minden esetben szerepeljen a minőségi vasalásokra tett felajánlás is. A műszaki vezetőknek segíteni kell a szakszervezeti szervek munkáját abban is, hogy megfelelően értékelni lehessen a minőségi vállalások teljesítését, s minden esetben szerepeljen a mennyiségi vál’a- lások mel’ett a minőségi vállalások értékelése. Lelkesítsék üzemi bizottságaink a dolgozókat. Magyarázzák meg, hogy a minőség megjavítása azt jelenti, hogy minden dolgozó jobb minőségű áruhoz jut és hosszat.'!) ideig tudja szükségleteit kielégíteni. Verjék vi-sza üzemi bizottságaink és aktíváink az ellenség minden olyan megnyilvánulását, amely közömbösíteni igyekszik a dolgozókat a minőségi munkával szemben. Kérjenek ehhez a munkához segítséget a párt- szervezettől, népnevelőktől. Folytassanak következetes harcot együttesen a minőség javításáért, s ezzel segítség e'ő a november 7-re tett Vállalások teljesítését. A szovjet mezőgazdasági küldöttség látogatása megyénkben Az elmúlt hét szombat ján I sági küldöttség egyik csoportja kedves vendégek érkeztek me-1 , gyénkbe. A szovjet mezőgazda látogatott el" hozzánk. Ai káron A küldöttség első útja az atkári Micsurin termelőszövetkezetbe vezetett, A szövetkezet tagjai meleg szeretettel fogadták a kedves vendégeket és örömmel számoltak be eddigi eredményeikről. Eldicsekedtek többek között azzal, hogy munkaegységenként 10 kiló búzát kap'ak előlegbe és ha szerényen számolnak is, zárszámadáskor 0.3 kiló borsó, 0.2 kiló bab, három liter bor, 10 kiló burgonya. ugyanennyi kukorica, hat deka mák, három kiló hereszéna, másfél forint értékű gyümölcs és 28 forint készpénz jut még egy-egy munkaegységre A szovjet vendégek ellátogattak a szövetkezet szeszfőzdéjébe is. megnézték a szeszkészíiést, melyet főleg a 20 hoidnyi' cukor- cirokból állítanak elő. Innét útjuk a gépállomásra vezeteti. Gladkov eivtárs az uljanovi gépállomás igazgatója igen sok hasznos tanácsot adott a gépállomás dolgozóinak. Elmondottá többek között, hogy náluk a hajtókar csapágy kiolvadása után duraluminiumbói formálják ki a csapágyat A gépállomásról a Micsurin több mint 80 holdas szőlőjébe vitt a vendégek útja. A dús fürtöktől terhes tőkék igen megnverték a vendégek tetszését. Jól fizet a szőlő is a szövetkezetben. „Annyi borunk lesz — mondta tréfásan Török János szövetkezeti tag — bogy ha fűz lesz a faluban, ezzel oltjuk el." • A határt járva több dologra felhívták a * figyelmet a szovjet elvtársak. Elmondották, hogy a szovjet emberek nagy gondot fordítanak a talaj előkészítésére, a vetés minőségére. Ha náluk a szántások rögösek, a vetőgépek előtt nem megjelelő a laiaj- elökészités, ha a vetőszántást nem köven boronálás, selejtes munkának minősítik. A vendégeknek a szövetkezet földjéről az volt a véleményük, hogy gazdag, jó föld és jóval több mázsával lehetne növelni hozamát, ha alkalmaznák a fejlett agrotechnikái. Megnézték a termelőszövetkel- zet állatállományát is. Az állatok tetszettek, de igen csodálkoztak a napi 2—■ 3-szori fejesen, a három literes tejátlagon és az volt a véleményük, hogy ezeknél a teheneknél megduplázhatnák a tejhozamot, ha többször fejnének. A Síbvjeiiinióban 5—6-szor is fejnek naponta, alkalmazzák a tögyma&százst, a kicsepegtet és t, .-— ez a zsírtartalmat növeli — önitatót állítanak fel, hogy akkor igyon a tehén, amikor akar — ez 15 százalékkal növeli a tejhozamot — a borjakat hidegeit nevelik, mert így ellenállóbbak, jobban fejlődnek. Ha ezt teszik itt is, — tanácsolták — akkor több jövedelmet biztosit az állatállomány is. Délután a szépen díszített kultúrteremben gyűlt össze Atkár szövetkezeti tagsága és. több község tszcs elnöke, hogy kérdéseket tegyen fel a vendégeknek, érdeklődjön a szovjet kolhozok munkájáról, életéről. A kérdések tömegével halmozták el a vendégeket, s a válaszokból megismerték a legfejlettebb agro- és zootechnikai eljárásokat, a kolhozparasztok jövedelmét, munkáját és életét. Számos módszert és tanácsot kaptak az atkári szövetkezeti tagok és elhatározták, hogv munkájukban hasznosítják ezeket A füzesabonyi Petőfi tsz-ben A füzesabonyi Petőfi tsz dolgozóinak örökké emlékezetes marad október 10-e, ez a napfényes őszi nap. E napon látták vendégül a szovjet küldöttség tagjait. A kora reggel érkező vendégeket népi, szokás szerint fehér kaláccsal fogadták. „Érezzék magukat otthon” mondja Barta elvtárs a t,sz elnöke. S néhány perc múlva valóban otthon vannak a szovjet vendégek. A szövetkezet irodájában záporoznak a kérdések az elnök felé: milyen növényeket termeltek ebben az évben, milyen a munkaegység részesedés, a tejhozam tavaly és most, a háztáji vagyon, st'b. Ismerkednek a szovjet elvtársak a tsz-el, mert valamennyien kolhozéinökök, brigádvezetők, valamennyien a mezőgazdaságban dolgoznak. Barta elvtárs elmondja fsz-ük „önéletrajzát”. Nehéz volt, de az állam segített, mi is igyekeztünk s ma már a háztájiban a 42—43 család közül 25-nek van tehene, soknak fiasdisznója, hízója pedig mindenkinek van. Kinek egy, kinek kettő, olyan is akad akinek három. A beszélgetés után az istállókat tekintik meg a vendégek. Itt érdekes találkozásnak lehettünk szemtanúi. A. Sz. Ma- zenykó messziről a poltavai terület „Kommunizmus útján" nevű kolhozból jött. Sertésfarm vezető. És itt többszáz kilométerre otthonától az ő munkamódszeréről írott könyvvel találkozik. „Evenként minden kocától 28 malac” ez a könyv címe, ebben, van megírva Mazenyko jó munkája, melyért a szocialista munka hőse kitüntetést nyerte el. A. Sz. Mazenyko szerény, egyszerű kolhozparasztasz- szony. Olyan ő is mint minden szovjet ember, ésszel és szívvel dolgozik. Nagyon szereti az állatokat, egész munkáját az a törekvés hatja át, hogv minél többet adjon a kolhoznak, az államnak. Mazenyko ' szoros kapcsolatot tartott, fenn az állattenyészeti szakértőkkel, pontosan betartotta tanácsaikat. Sokat tanult és a tanultakat a gyakorlatban is alkalmazta. Megszokta, hogy magával szemben is igényes legyen. „Ha egyszer a versenytárs érdeklődik a munkám iránt és valami /libát találna, bizony ez nagy szégyen lenne” — mondotta Mazenyko, többször elmondta munkamódszerét, az állattok kezelésének helyes módját, akik hallgatták, 6okat tanultak tőle, de ^különösen sokat tanult Szabó Istvánná a Petőfi tsz sertésgondozója. aki olvasta, tanulmányozta Mazenyko módszerét és most személyszerint is sok jó tanácsot kapott. A szovjet vendégek itt is megtekintették a határt. Horosilov elvtárs a keresztsoros búzatáblán bebizonyította, hogy ott előbb ke! ki a mag — és eiőbb is erősödik meg — ahol öt-hat centiméter mélyen van a földben. ugyanakkor egyszerre ke! ki és egyszerre is érik be. Délután megbeszélésre gyűlnek össze. Itt vannak eokan a környező községek csoportjaiból is. A kérdések rendszerint azzal kezdődnek: olvastuk, hogy a Szovjetunióban ezt ígv csinálják, erről szerelnénk hallani. Es a szovjet elv-társak válaszolnak, átadják tapasztalatukat. Mint idősebb testvér a fiatalabbat segítik a tszcs-k tagságát azon az úton, melyet ők már megjártak, azon az úton. mely a bőséghez, a jóléthez vezet. A szovjet ‘vendégek hétfőn a, hevesvezekényi Béke Usz-t látogatták meg, kedden pedig Eger nevezetességeit tekintették meg. Egerben Szerdán Egerben értekezleten számoltak be a Szovjetunió mezőgazdasága fejlődéséről, a -kolhozok, a kolhoztagok - életéről. Ezen az' értekezleten resztvettek a- gépállomások igazgatói, tsz elnökök és még sokan mások. Megyénk parasztságának, mezőgazdászainak páratlan értékkel bírt ez az értekezlet. Az értekezlet baráti „kérdezz-felelek” formában zajlott le. A kérdések özönével halmozták el a- vendégeket. A gépállomások problémáira, kérdéseire G. A. Gladkov elvtárs a Dnyetropetrovs-zki területen lévő' uljanovi gépáUc-m-ás igazgatója válaszolt. Rendkívül sok kérdés foglalkozott a gépek karbantaríásáva-1. a műszaki hibák megelőzésével. Rónai László a lőrinci gépállomás igazgatója például ezeket kérdezte: „Hogyan előzik meg a csapágyolvadást? Milyen az agronómu- sok és dolgozók viszonya? Laboratóriumi felszerelés rendelkezésére áll-e a gépállomásnak? Gladkov elvtárs válaszában elmondotta, hogy a helyes iizemanyagtárolássál, annak rendszeres tisztításával tudják a csapágyolvadást minimálisra csökkenteni. Beszélt a náluk fennálló laboratóriumokról, melyeknek vezetői egyetemet végzett szakemberek. „Nálunk nem fordul olyan elő — mondotta —, hogy az agronómus és dolgozók között ellentét volna. A dolgozók mindenkor megfogadják agronó- musaink tanácsát, s utasításait pontosan betartják.” Árendás elvtárs a megyei gépállomás iga-zgatója azt kérdezte. hogy a Szovjetunióban a megyei, azaz területi AMG igazgatók honnét kapják a közvét len utasításokat? Gladkov elvtáns készségesen válaszolt: „Az utasításokat a minisztériumból kapják, s úgy adják tovább a járási gépállomásoknak.” És ezekhez a kérdőikhez hasonlóan felszínre jöttek a gépállomások számtalan problémái, melyek megoldására Gladkov elvtárs javaslatot. tanácsot adott hazája, népe, gazdag tapasztalataiból. A tsz-elnökök részéről is rengeteg. kérdés hangzott el. A növénytermesztéssel foglalkozó problémákra. A. P. Csehovszkij, a rosztovi területen lévő Sztálin- kolhoz elnöke válaszolt. Sok kérdés — így az egri Balázs Ignác termelőcsoport kiküldöttjének kérdése is — a- tsz megszilárdításának problémájával foglalkozott. Csehovszkij elvtárs ezekre a kérdésekre azt felelte, hogy annak idején, mikor ilyen problémák még náluk is voltak, a helyes felvilágosító munkával szervezték a kolhozokat. Ma már ott tartanak, hogv a kolhoztagok mint kellemetlen emlékre gondolnak egykori egyéni gazdálkodásukra. Strumpf elvtárs kérdésére — mely az ága-sbúza termesztésével, az agronómusok munkájával foglalkozott, így válaszolt: „Az ágasbúzát még nálunk sem ter- me!il\ széles körökben, azonban kísérletek folynak vele. A közeljövőben biztosan megindul a széleskörű termelése. Az agro- nómusaink munkája szorosan kapcsolódik a mezőgazdasági dolgozók munkájával. Nem íróasztal mellől, kint a gyakorlatban irányítják a termelést.” És a kérdések szakadatlanul peregtek tovább. Közben a folyosón dobpergés hangzik. Kitárul az ajtó, s egyenruhás úttörőfiúk, s lánykák jönnek kezükben piros szekfübőt kötött csokor. Szeretettel üdvözlik vendégeiket. A szovjet elvtársak mosolyogva veszik át a kicsi kezekből a kedves ajándékot, a szekfücsokrot. A kis úttörők távozása után V. G. A. Mironov a kraszno- da-ri „Bugyonnij” kolhoz elnöke emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy holhozukat, mely Ukrajna sztyeppéin fekszik, agro- és zootechnikával virágzóvá alaki- «* tották át. Ma már minden növényfajtát termesztenek, s fejlett állattenyésztéssel dicsekedhetnek. Ö a eukorrépatermesztés kérdéseivel foglalkozott Szaktanácsai sokat segítenek a répatermesztéssel foglalkozó dolgozó parasztok munkájában. Ä. Ä. Bocen a Birninca kolhoz szőlészeti brigádvezetője a szőlő- művelés terén szerzett tapasztalatairól beszélt. A hallgatóság őszinte csodálkozását váltották ki A. Sz. Mazenyko 6ertésfarm vezető szavai, mikor munkájának eredményeiről beszélt. Ismertette munkamódszerét, melyből igen sokat tanultak a jelenlévő dolgozó parasztok. A. M. Pas- csenyko elvtárs a petrovszki kerület „Győzelem” kolhozának elnöke kezdeti nehézségeikről számolt be. Arról az időről, mikor az ellenség nem riadt vissza attql sem, hogy fegyverrel támadjon a még tapasztalatlan kolhozalapítókra. Ezeket a nehézségeket azonban legyőzték, s ma már a világ legfejlettebb szocialista mezőgazdaságát, a Szovjetunióban találjuk. A tanácskozás után a résztvevők meg'ekintették A. P. Csehovszkij eivtárs kolhozáról készült tanulságos színes filmet. Nagy segítséget adtak a szovjet vendégek rövid ittartózkodá- suk alatt. Nem volt olyan probléma, kérdés melynek megoldására hasznos tanácsot ne adtak volna. Most az a feladat, hogy a gazdag tapasztalatokat jelentő tanácsokat megfogadják a mező- gazdaság dolgozói és ezt a gyakorlatban alkalmazva harcoljanak mezőgazdaságunk fejlődéséért. Papp János — Bozsik Gyula * Hevesen fejlett háziipari szövés folyik. ★
