Népújság, 1953. október (79-87. szám)
1953-10-11 / 82. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! KÉPÚJSÁG kl MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM. Ära 50 fillér 1953 OKTOBER 11. Orvosi vizsgálat előtt Petőfi bányán Hagyományos szüreti felvonulás Nagyrédén (Tudősitónktól.) Nagyréde A nagyrédei dolgozó parasztok évről évre megrendezik hagyományos szüreti felvonulásukat. Ezen a napon előkerülnek a régi népviseletek, legények, lányok, de még az Öregek is készülődnek a vidám napra. Délelőtt mindenki a felvonulásra igyekszik, a lovas legények fekete ruhában, csizmában és kisiajbiban száguldoznak lovaikon egyik utcából a másikba, bőujjú ingük lebeg rajtuk, mint valami menyasszonyi fátyol. Kalapjukon árvalányhaj leng. Hirdetik a felvonulás közeiyd'tét. Alig múlik el a dél, máris nyomul a sokaság az iskolaudvar felé, ahonnan a menet kiindul, forda Jóska bácsi, a maga 74 évét meghazudtolva, szakadatlanul pergeti a dobot. Tudtára adatik a lakosságnak, hogy a szüreti felvonulás délután két órakor kezdődik." Majd pedig' humorosan hozzáteszi:. „Elvárom hogy még az öregasszonyok is otilegyenek." A körülállók hangosan nevetik az öreget, ő pedig mitsem törődve velük, tovább megyen. Nyomában egyre többen jönnek. A lányok, fejükön régi szokás szerint csipkés pártát visel, nek, s a tafkaruhás lánysereg hatalmas szőtöburát cipel. Tetejében ötágú csillag, piros szőlőből, összerakva. Atindenféle vidám nevetés, énekszó csendül. Az iskola udvarán a nagyrédei fúvószenekar szórakoztatja a gyülekezőket. A szél messzire viszi a fiatalok víg dalát. „Ösz- szel érik babám a fekete szőlő". Közeledik az indulás ideje. A kanyarban feltűnnek már a szüretelő kádakkal felszerelt szekerek, s vidám ugrándozás- sal közelednek a kéményseprőnek és cigánynak álcázott légé" nyék. Jókedv és vidám kacagás az egész délután, A menetet a fúvószenekar és a szőlőburát cipelő lányok nyitották meg. A lóvaslégények' jóval a menet előtt száguldoznak. A kocsikra lányok,-legények és az úttörők vidám csapatai kapaszkodnak I fel. Indul a menettel a falu apraja-nagyja. A fúvósok szinte pihenés nélkül .dolgoznak. Hangszereiken a régi hagyományos nóták csendülnek fel. A menetben' két tucatnyi bőruhás, fehérkötényes lány kí- nálgaíja a részvevőket a jó nagyrédei borra!. Senki sem utasítja • vissza*, olyan kedvesen adják. Mikorra végigjárták a falut, lassan beesteledett. ★ A nagyrédei dolgozó parasztok méltóak ahhoz, hogy a szüret idején színpompás felvonulásban adianak kifejezést örömüknek. Van miért örülni. Olyan híres borokat adnak az országnak,-hogy mindenütt hálával gondolnak termelőikre. Erid János Arasznyi az ősziárpa Pásztor László középparaszt földjén Mindenki igyekvő, szorgalmas gazdának ismerj Füzesabonyban Pásztor László kiiencholdas dolgozó. parasztot. Sokéves tapasztal a la iv.aó o,i y an szakszerűen gazdálkodik, hogy sokan megcsodálják a faluban. Szorgalmának az . idén is olyan fizetsége volt, amilyennel nem igen dicsekedhet meg eg-y gazda a községben. A szak. szerűen vetett búza három holdon 35 mázsái, az árpa pedig 1000 ölön 13 mázsát termett. Érdemes volt' igyekezni — á!a- pitotta meg a gazda cséplés után. hiszen ebből már könnyedén teljesítette, beadását és fejadagon, vetőmagon-kívül néhány mázsa még a piacra is jutott. De nemcsak a gabona, hanem a kapásnövények is szép téri-hőssel hálálták meg a gazda jó munkáját. A háromszor kapált kukorica egy hóidon 2S mázsái a négyszer kapált szerződéses cukorrépa pedig 1200 ölön 200 mázsá' termeit. A szép termésből. amikor az e'ső mázsa kukoricát, napraforgót letörte, nyomban teljesítette beadási kötelezettségét, de a 10 százalékos csökkentés után -két mázsával .'kellett kevesebbe; beadni. Pásztor- László- most. -is lelkesen dolgozik, hogy idejében elvégezze á7 ősz-i munkákat, rrieiy a • jövőévi tó termés döriíő fel.é- te>. — Amikor megkezdtem az őszi szántást, sokan mondják a faluban: „mit akarok én azon a száraz földön, hiszen úgysem fogja- az oké” — mondja. Persze én- nem hallgattam rájuk, mert saját tapasztal atomból tudom, hogy ha idejében szántok, vétők, csak hasznom szármezha- tik belőle. Ha jó termésem lesz, könnyen teljesíthetem) beadásomat is. A jó gazdának érdemes volt igyekezni, mert. a határidőkre elvetett árpa már 10 centiméteresre nőtt és gyönyörűen sorol a-z- őszibúza is. A kormány pro- grammján fellelkesülve elhatározta, hogy az őszi munkákat legkésőbb október 20-ig elvégzi. Gyorsan halad a vetés, gép végzi a nagyteleki állami gazdaságban. Gyorsítsuk meg az őszi munkát Az őszi munkák üteme iríé- gyeszerte nem kielégítő. Lemaradás mutatkozik a búzavetésben, de súlyos a lemaradás az ősziárpa és a rozs vetésében is. A trágyázás sem folyik kellő ütemben: még csak 57 - százalékban végezték el megyénkben. A hevesi, a hatvani és az egri járások azonban még a 40 százalékot sem érték el. A szántásban a hevesi járás van az élen 49 százalékos eredménnyel. Egyes járások, mint az egri és a pé- tervásári csak 25, illetve 29 százalékot értek el. A szántásban a megyei teljesítmény <ïî> százalék. Legsúlyosabb a lemaradás azonban mégis a vetésben tapasztalható. Az árpát megyei átlagban mindössze 38, a rozsot pedig 26, s a búzát 4 százalékban vetették el. ban magasszínvonalú és népszerű előadásokat készítsen. Az előadásos propaganda fejlesztése melleit, az új társulat fontos feladata az írásbeli ismeretterjesztés fokozása és minőségének emelése. E téren jelentős munka vár a társulat folyóirataira, az eddig is méltán népszerű Élet- és Tudomány c. hetilapra és a havonként megjelenő Természet és Technikára. A társulat új, hevestnegyei szervezetének tagjaitól elvárja megyénk dolgozó népe azt is, hogy írjon ezekben a lapokban. De kiállítások rendezésén, a rádión és a he'yi sajtón keresztül is segítse az ismeretterjesztési munkát. Ahhoz, hogy a társulat ezeket a feladatokat meg tudja oldani, a dolgozók széles tömegeire támaszkodó értelmiségi szervezetté kell válinia, amely a tudósoktól a technikusokig és a sztahanovistákig, a főiskolai tanároktól a falusi tanítókig magában foglalja megyénk értelmisége minden rétegének legjobbjait. Ezt a nehéz harci feladatot csak a népet, hazáját szerető, dolgozó néphez hű értelmiség képes eredményesen végrehajtani. Műve tté tenni a magyar népet: erről álmodoztak a magyar történelem legkiválóbb tudósai, művészei, áüamférfiai: Apácai Cseri, Tóthfaiusi Kiss Miklós, Tessedik, Bessenyei, Berzcviczy, Hajnóczy, Kazinczy, Kölcsey, Széchenyi, Kossuth és Petőfi, Móricz Zsigmond és Ady. a Bugátbnk, Eötvös Lorándok, Korányiak, zért1 küzdöttek megyénk legkiválóbb értelmiségei is. Értelmiségünk büszke lehet arra, hogy e nagy elődök művének folytatójaként hozzájárulhat ahhoz, hogy népünk kultúrája, műveltsége egyre bővüljön, gazdagodjon. Megyénk értelmiségi dolgozói biztosak lehetnek benne, hogy nagyjelentőségű munkájukat népünk ro- konszenve kíséri és meg fogják hozzá kapni pártunk és kormányunk fokozott támogatása mellett a helyi szervek messzemenő támogatását is. Társadalom cs Tcrmcszcttüdományos Ismeretlcrjcszlö Társulat Hevesmegyei Szervezetének mcgalat ulása ele p Irta: Takács Kálmán az MB cgit.-prop. titkára Ma gyűlnek össze Egerben megyénk legkiválóbb értelmiségi dolgozói, tudósok, mérnökök. pedagógusok, orvosok, kutatók, agronómusok, az irodalom, a művészet képviselői abból a célból, hogy megalakítsák a Társadalom és Természeti ud om á nyo s I s me ret ter j észtéi Társulat megyei szervezetét. A magyar értelmiségnek ez * törnegszervezete nagy és magasztos feladatok megoldását vállalta magára: az értelmiség társadalmi munkájával is hozzájárulni ahhoz, hogy dolgozó népünk egyre növekvő' művelődési és kulturális igényeit — sokkal fokozottabban, jobban mint eddig — kielégíthessük; hogy közvetlenebb, gyümölcsözőbb kapcsolat alakuljon ki az értelmiség és a dolgozó tömegek között; hogy a tudomány és a kultúra eszközeivel még eredményesebben segíthessük népünk életszínvonalának emelését. A magyar dolgozó nép — közte megyénk dolgozó népe — a felszabadulás óta hatalmasat lépett előre a nép anyagi és kulturális színvonala emelése terén. Amiért népünk nagyjai évszázadokon keresztül harcoltak, a független, demokratikus, magaskullúrájú Magyaromig, — ez ma valóság. Ám eredményeink nem szabad, hogy megnyugtassanak bennünket. Dolgozó népünk kulturális igenjei kielégítése terén Iq, vagyunk maradva. Rákosi Mátyás eívtárs 1952 december 15-i országgyűlési beszédében mondotta: „Népköztársaságunk kulturális helyzetét az jellemzi, hogy dolgozó népünk kulturális igényei olyan gyorsasággal emelkednek, hogy bár a népművelési munka terén mind mennyiségben, mind uisMjségben jelentős eredméiyeket értünk el, még mindig messze lemaradtunk a rohamosan növekvő követelmények mögött." Semmi kétség sem férhet ahhoz, hogy most, miután a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatainak szellemében, kormányunk számos intézkedése nyomán jelentősen emelkedett és a jövőben még inkább emelkedni fog dolgozó népünk életszínvonala, még gyorsabban növekszik művelődési és kulturális igénye is. A több szabadidő, a magasabb reálbérek lehetővé teszik a kulturális igények fokozottabb kielégítését is. Ugyanakkor a kulturális igények kielégítése visszahat a termelésre, az anyagi életszínvonal emelésére, mert ha vidámabb, tartalmasabb, színesebb, gazdagabb az emberek c.'ete, — jobban, vidámabban megy a munka is. Gyorsul a szocializmus építése. A kulturális igények fokozott kielégítése nemcsak a szó sző- kebb értelmében vett szórakozást jelent. Dolgozóinkban elevenen cl a vágy. műveltségűk, általános tájékozottságuk fejlesztésére. A mi megyénkben is a régi és az új üzemi dolgozók, a termelőszövetkezetek tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok, az egyszerű emberek tízezrei között egyre nagyobb az érdeklődés a tudományosan kimunkált termelési és munkamódszerek alkalmazása iránt. De nem kevésbbé nagy az érdeklődés az iránt, hogy megismerjék a világot, a természet, a társadalom törvényszerűségeit, a tudomány új felfedezéseit, eredményeit. a művészet új alkotásait. Ezt a nagy érdeklődést mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy a Természettudományi. és a Történelmi Társulat helyi szerveinek előadásait több mint 100 ezer ember hallgatta meg a megyében. Éppen ezért az új társulat munkájának igen nagy a társadalmi jelentősége: A szocialista társadalom felépítéséhez, terveink teljesítéséhez, bonyolult műszaki és agronómiái feladataink megváló, sításához nemcsak jó szakoktatásra van szükség, hanem szélesítenünk kell népünk látókörét, fokozni az új iránti érdeklődését is. Az á!t:Iános műveltség emelése, a tudományos ismeretek terjesztése nélkül nem válhatnának dolgozóink sokoldalúan fejlett, valóban szabad emberekké, akik tudatában vannak saját történelemformáíó erejüknek, kik erőteljesen fejlesztik az ipari és mezőgazda- sági munka termelékenységét éppúgy, mint a népi talajból táplálkozó tudománj’t és művészetet is. Ilyen önállóan gondolkodó, széleslátókorű, szocialista emberek nélkül nem építhető fel a szocial’sta társadalom. A társulatnak tehát elsőrendű feladata, hogy do1 gozó ink egyre növekvő kulturális és művelődési igényét kielégítsék, hogy segítsenek a művelt, magas- kultúrájú. széleskörű. szocialista ember kialakításában. E feladat végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges, hogy a természettudományos és társadalomtudományi ismereteket a dialektikus cs történelmi materializmus egyedül következetesen tudományos világnézete szellemében terjesszék. Csak ezzel a világnézettel felvértezve tudnak a dolgozók tájékozódni a nemzetközi politika és országunk fejlődésének bonyolult kérdéseiben, s lesznek meg- közelíthetetlenek az ellenséges hírverés számára. Ahhoz, hogy tudósaink, művészeink, mérnökeink, orvosaink, kiváló pedagógusaink eredményes és színvonalas ismeretterjesztő munkát tudjanak végezni, szükség v;n magának az értelmiségnek a továbbképzésére is. Értelmiségünknek le kell küzdenie műveltségének a múltban gyökerező hiányosságait, — saját sorai között, a burzsoá nézetek maradványait és elsajátítani a dialektikus materializmus tudományos világnézetét. Egészen bizonyos, hogy az a munka, amelyre értelmiségünknek a társulat keretei között lehetősége fog nyíl. ni, nemcsak munkásosztályunk és parasztságunk számára lesz hasznos, de igen sókat fog tanulni belőle értelmiségünk is, amely ezen az úton még jobban megismeri majd dolgozó népünket, még jobban összeforr vele. TT1T megalakulásával ki is szélesedik az ismeretterjesztő munka. Az új társulat keretében külön szakosztályok fognak foglalkozni a politikai, filozófiai, és művészeti ismeretek terjesztésével. Különös fontosságú az a tény, hogy a politikai ismeretek terjesztésének új, nagy szervezete jött létre. Az előadások szervezésében igen fontos feladat vár a külön, bűző tömegszervezetekre, mindenek előtt a szakszervezetre és tanácsaink népművelési apparátusára. Ezeknek a szerveknek az eddiginél sokkai jobban figyelembe keli venniük a dolgozók véleményét és kívánságát az előadások témáinak kiválogatásában. sokkal szervezettebben kell tájékoztatni a dolgozókat az e’öadás helyéről és időpontjáéi!. Meg kell szűnnie annak a tarthatatlan állapotnak, hogy az ismeretterjesztő munkát egyes kulturális szerveink felesleges nyűgnek tekintik, de meg kell szűnnie annak*is, hogy bürokratikus, adminisztratív módszerekkel „szervezik” a hallgatóságot. ami természetesen azt eredményezi, hogy a dolgozók nem ismerik fel az ismeretterjesztésben saját igényeik kielégítését. A társulatnak törekednie kell arra is, hogy valóAZ ŐSZI MUNKÁK SIKERÉÉRT
